A Meseház Békéscsaba and Schéner Estate publication

Teljes szövegt

(1)

(2) S C H É N E R : J á té k /P la s z tik a /R a jz T o y s /S c u lp tu re s /D ra w in g s.

(3)

(4) SOHÉNER: Játék/ Plasztika/ Rajz Toys/ Sculptures/ Drawings. ISBN 978-963-12-4266-9. A békéscsabai Meseház és a Schéner-hagyaték kiadványa. A Meseház Békéscsaba and Schéner Estate publication.

(5) Szerkesztő/Editor: Schéner Ildikó. Fordítás/ Translated by: Sue Foy Grafikai tervezés/ Graphic design: Rubik Ági Kiadó/Published by: Meseházi Alapítvány Békéscsaba, 2017 ISBN 978-963-12-4266-9. Nyomdai mukák/Printing: Pauker Nyomda. Papír/Paper: Műnkén Lynx Rough 120 g/m2 Color Style smooth red 300 g/m2 ©Schéner Mihály ©Meseházi Alapítvány. A kiadvány megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. This publication was supported by the National Cultural Found of Hungary. //c.

(6) SCHÉNER: Játék/ Plasztika/ Rajz Toys/ Sculptures/ Drawings. A békéscsabai Meseház és a Schéner-hagyaték kiadványa. A Meseház Békéscsaba and Schéner Estate publication.

(7)

(8)

(9) Tartalom Contents.

(10) 07. í.. Előszó I Introduction ■> 1.1.. 2.. Életrajz / Biography ->. 3.. Esszék / Essays 3.1. 3.2.. 10. old.. A „Schéner-jelenség" The Schéner Phenomenon. 20. old.. 28. old.. Nem/gyerek/játék Not/Child's/Play Schénqr Mihály játékai a porondon Mihály Schéner's Toys in the Spotlight. 4.. Művek / Artwork. 5. Műtárgyjegyzék / List of works ->. -> 48. old.. 142. old..

(11)

(12)

(13) 1.1. Szerző/Author -> Gopcsa Katalin Elhangzott 2016.02.03-án a budapesti B32 Galéria és Kultúrtérben, a Schéner Játék/Plasztika/Rajz c. kiállítás megnyitóján Speech given by Katalin Gopcsa on February 3, 2016 opening the exhibition entitled: Schéner - 3áték/Plasztika/Rajz [Schéner -Toys/Sculptures/Drawings] at B32 Gallery and Cultural Centre (Budapest, Hungary). Előszó/Introduction ->. A „Schéner-jelenség” The Schéner Phenomenon. 10.

(14) 11 Aki törvénytáblákat alkot, törvénytisztelő és törvényszegő is egyszemélyben. Aki törvénybe foglalja a rendet, ítéletet mond a káosz felett. A törvénytáblák, akár az itt kiállított csikóhalas diófából készült is, öntörvényű kultúra örökségét hordozzák. Schéner Mihály pazarló zsenialitással játék-birodalmat terem tett. Világának forma törvénykönyvét a magyar népi hagyomá nyok szentesítik. A gyermekekre jellemző lehet, hogy terem tett világukban, a játékban milyen világot építenek fel. (Utalok itt többek között Polcz Alaine ismert Világjáték-tesztjére is). De nem csak a gyermek által teremtett világra érvényes ez. A felnőttére is. Hát még a művész által teremtett világra! Milyen a Schéner-féle teremtett világ? Lehet keresni jellemző fogalmakat, mint törvény és játék, rend és szabadság - játék, amely önként vállalt szabályrendszert is jelent - de ha nem akarunk szavakba kapaszkodni, elég ha belépünk ebbe a terembe és hagyjuk, hogy elbűvöljön bennünket ez a gazdagság, ez a kirobbanóan, lenyűgözően, mindent beborítóan sugárzó élet öröm, a csodálatos variabilitású ihlető élővilág burjánzó gazdag sága a művész prizmáján megsokszorozva. Schéner sokszor beszélt boldog gyerekkoráról. Vidéken falun, Medgyesegyházán gyerekeskedett, ahol famíliája - szegé nyek voltak - megvalósította a „szív és lélek gazdagságát". „Amit kaptam élményt gyermekkoromban, itt vannak összegyűjtve" mondta nem egy játék-tárlatán. Szerepe volt ebben ügyeskezű fúró-faragó kovács nagyapjának - és lehet, hogy a hajdanán Békéscsabán működött, Első Magyar Játékszer-gyár (Werther Hugó féle, 1904-1910 között működött) hírének. Az 1900-as évek elején fedezte fel a művészet a maga számára a játékok világát. Milyen lehetett a Kosztolányi-féle „különös" játék, a „gömbölyű és gyönyörű", „csodaszép és csodajó, a nyit ható és csukható, gomb és gömb és gyöngy, gyűrű"? Ezt ha nem is tudjuk, a hazai ezerkilencszázas évek eleji játék-tervezői nekibuzdulásról némi szakirodalombeli tájékozódással meg tudhatunk egyet-s mást: elméletben Szemere Samu foglalta össze pedagógiai-pszichológiai szempontból a jó játék kritériu mait: „Azok a játékszerek az élvezetesek és hasznosak, melyek előmozdítják a gyermek spontán tevékenységét, vagyis azok amelyek leginkább táplálják leleményét" - vagyis: az egyszerű, nem részletező játékszer bízza a legtöbbet a gyermek képzele tére. De említhetjük az Iparművészeti Iskolát végzett Wessely Vilmos munkásságát is, aki egyszerű, fűrészelt és esztergályozott fából készített ember- és állatfigurákat, gyakran kosárfo nással készített részletekkel kiegészítve, vagy ló- vár- és doboz funkciójú trójai falovat, vagy a kerekeken guruló-, láda-testű vadrucát. Schénernél is megtaláljuk a kerekeken gördülő állat formát, emberi alakkal kombinálva. A mozgás-mozgatás is megjelenik, a stabil álló formától kezdve billenősen keresztül folytatva a ténylegesen mozgó szerkentyűkig, vagy, más megol dásoknál, a madzagrángatós figurákig. De nem csak a forma lelemények variánsai nyűgöznek le bennünket - ezek szó leleményekkel is kiegészülnek. Olyan gazdag ez a játék-műtárgy sokadalom, mintha egy nagy elvarázsolt dzsungelbe keveredtünk volna, ahol békésen megférnek egymással a való világ lényei, különböző anyagokból,. HUN.

(15) 12.

(16) *. Schéner - Játék/Plasztika/ Rajz c. kiállítás megnyitója, 2016. február 03.. Schéner: Toys/Sculptures/ Drawings exhibition opening February 3, 2016.

(17) sokféle méretben, békében a fantázia-teremtette figurákkal. Schéner számára óriási kincsestár volt gyerekkora - de legalább olyan nagy szerepet játszott a fantázia is: „Én a fantáziát éppúgy az alkotás domináns szférájának tekintem, mint a természetet. A fantázia területe határtalan. ...Soha nem látott területekre sodor. ...Az, hogy miként keveredik a tudatosság és az ösztö nösség ebben a teremtő, fantáziáié állapotban - előttem titok." A kiállítás megmutatja a Mester „technikáját" is: játékos, kurzív, egyvonallal készített rajzok, ember-, állat-, növény-konfi gurációk töltik meg a lapokat, amelyek aztán három dimenzi óban, plasztikaként kelnek életre a térben. Organikus biológiai formák - geometriai formákban-síkokban megjelenve alkotnak sorozatokat. Fa, kerámia, fém, és hajdanán: mézeskalács is szol gált alapanyagul ezekhez a játékokhoz. Örömmel találkozunk kombinált: játék-bútor rekonstrukciókkal (Elefánt cókmókláda) is. Szellemes kiegészítője az „elefánt-programnak" a drapp 23 x 15 cm-es csomag, az „Elefánt Puzzle". Úgy lehetünk részesei a Schéner-féle nagyszabású szellemi kalandnak, hogy megcsodálhatjuk fantáziáját, amelyet össze kapcsolt sokféle anyag értő kézműves megmunkálásával. Schéner Mihály tudta, hogy minden gyermekben benne van az isteni zsenialitásnak a szikrája - ezért is tartotta kötelességének a gyermekkultúra támogatását, pallérozását. Azt, hogy kreativi tásra szoktassuk a gyermekeket. Jó példával járt elől. Nem bánt szűkmarkúan az ötleteivel: nemcsak zseniális festő volt, de nagyformátumú jelenség is. A sors ajándékának tartom, hogy dolgozhattam vele. 1979-ben az akkor Tihanyi Múzeum néven működő kiállítóhelyen - mely ma ismét a bencések kolostora - több hónapig nyitva tartó kiállítást rendeztünk. Máig rejtély, hogyan is sikerült pazar katalógusra és plakátra forrást teremtenünk - a tervező Kemény Zoltánnal együtt a múzeumi gárda jutalomjátéknak tekintette a vele való közös munkát. Annak idején elmulasztottam feltenni neki azt a kérdést, amelyet a sziporkázóan sokoldalú, zseniális Jean Cocteau-nak is feltettek: ha tűz ütne ki a műtermében, mit mentene? Mit vinne magával elsősorban? Gyanítom, hogy ugyanazt felelte volna, mint Cocteau: a tüzet. ENG. 14. He who creates Tables of the Law, is both law abider and law breaker. He who puts order into law, draws a verdict on chaos. The Tables of the Law, or even the seahorse cookie mold made of walnut wood exhibited here, carry the heritage of self-deter mining culture. Mihály Schéner created a toy kingdom of lavish genius. His world of form, his book of law, sanctifies Hungarian folk tradi tion. Children probably by instinct create their own kind of world through play. I refer here to Alaine Polcz' "Világjáték” [world game] test, amongst others. This not only applies to the world created by children, but to the adults' world as well. And to the world created by this artist! What is the Schéner-created world like? We can search for illustrative notions, such as law and toy, order and freedom, a game with it's own voluntary set of rules. But if we don't want to cling to words, it is enough to just step into the room and let.

(18) 15 the richness fascinate us - the exploding, captivating, all envelo ping radiating joy of life; the wonderfully varied, inspiringly alive world - the luxurious richness multiplied through this artist's prism. Schéner often spoke about his happy childhood. He grew up in the village of Medgyesegyháza, in the countryside in eastern Hungary. His family - though poor - put 'wealth of heart and soul' into practice. At more than one of his toy exhibitions, he said: "The experiences I had in childhood are gathered together here". His grandfather - a smith, was good with his hands, at carving, drilling - certainly had a role here; as did perhaps local talk of Hugó Werther's First Hungarian Toy Factory that had functioned from 1904-1910 in [nearby] Békéscsaba. The art world discovered the world of TOYS at the beginning of the 1900s. What could Kosztolányi's special toy have been like? The one [he described as], "round and beautiful, magnificent and wonderful, it can be opened and closed, it is a button, sphere, pearl, and ring". Some information can be found in the profes sional literature - if we don't already know - about the burst of activity in toy design at the beginning of the 1900s in Hungary. Samu Szemere summed up the theoretical criteria for a good toy from the pedagogical-psychological point of view: "Toys that are enjoyable and useful, facilitate, encourage a child's spontaneous activity, or at least nourish his invention". Simple, uncomplicated toys leave the most to the child's imagination. But we can also mention the work of Vilmos Wessely who graduated from the Budapest College of Arts and Crafts, and made simple wooden sawed and turned human and animal figures, often with added basket-woven details. He also made horses, castles, a wooden Trojan horse that functions as a box, or a wild duck with a box body and wheels. With Schéner we also find animal forms that roll on wheels - combined with human forms. The moving or movable also appear, from stable standing forms to ones that tip, going on to moving gadgets, or other solutions such as figures pulled with string. But it's not just the form-invention variations that bowl us over; it's the word-inventions that come along with them. This toy-work of art multitude is so rich, it's as if we've wan dered into a large magical jungle with room for all the creatures of the world to be peacefully together. The creatures are made of a variety of materials, in many different sizes - they are figures created peacefully with imagination. For Schéner his childhood was a huge treasury - but his fantasy played at least as large a role. "I consider fantasy to be the dominant sphere of creativity, like nature. Fantasy has no borders...It sweeps us into unknown territories....and how, in a state of fantasy, the creator mixes consciousness and spontaneity, is a mystery to me." The exhibition presents also the Master's technique: playful, cursive, drawings done with one line; man, animal, plant config urations fill the pages, which then come to life in space, in three dimensions, as sculptures. Organic biological forms, geometic forms in planes - which then appear in series. Wood, ceramic, metal; at one time gingerbread dough also served as a medium for those toys. We are also pleased to meet up with combinations: toy-furniture constructions (elephant toy box). A clever addtion this time was the exhibition program package: an elephant-puzzle printed on plain 23 x 15 cm cardboard..

(19) This way we can be part of Schéner's kind of large scale intel lectual adventure. We can admire his fantasy, which connected many kinds of materials with the work of his understanding hands. Mihály Schéner knew that in every child there is the spark of God-given genius and that's why he made it his duty to sup port and cultivate children's culture. So that children can become accustomed to creativity. He provided a good example. He was not tight-fisted with his ideas: he wasn't just a great painter, he was a large-scale phenomenon. I consider it a gift of fate that I was able to work with him. In 1979 together we curated his exhibition at what was then called the Tihanyi Museum - today it is back to being a Benedictine monastery. The exhibition stayed open for several months. Today I'm still amazed that we were actually able to bring together the lavish catologue and poster with the designer Zoltán Kemény who, like the museum staff, considered [the opportunity of] working with [Schéner] a reward. At the time I neglected to ask him the question that had also been asked to the scintillating many-faceted genius Jean Cocteau: If fire broke out in his studio, what would he save? What would be the first thing he would take with him? I suspect Schéner would have answered the same as Cocteau: the fire.. 3. Schéner Mihály Guruló elefánt tervei alapján készült, elvihető játék a Schéner - Játék/Plasztika/ Rajz c. kiállításon. Give-away cardboard elephant puzzle for opening of “Toys/ Sculptures/Drawings" exhibit - based on Mihály Schéner's design for "Rolling Elephant". 16.

(20) 17.

(21)

(22)

(23) 2. Medgyesegyháza, 1923- 01. 09- Budapest, 2009. 05- 11. Medgyesegyháza, January 9, 1923 Budapest, May 11, 2009 Életrajz/Biography ->. Schéner Mihály. 20.

(24) 21.

(25)

(26) 23 Munkácsy- (1978) és Kossuth-díjas (1995), érdemes (1984) és kiváló művész (1989), a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadé mia, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei Rudnay Gyula és Elekffy Jenő voltak. 1956-ban elhagyta a rajztanári pályát. Önálló kiállítóként 1962-ben a Csók Galériában mutatkozott be, ugyanitt volt látható első gyűjteményes kiállítása 1969-ben. A szürrealizmusból és az expresszionizmusból táplálkozó, neoavantgárd jellegű munkái egyéni hangot teremtettek az 1960-as években, amely élete végéig folyton változó formákkal és technikákkal bővült. Alkotásai festmények, grafikák, kis- és köztéri plasztikák, bábok, díszlettervek. Díszlettervek, melyek sokféle kulturális hagyomány tapasztalatával felvértezve emelik ki a magyar művészet karakteres formajegyeit. Schéner munkái egyaránt merítenek a népművészetből, a vásári forgatagok popu láris regiszteréből, az ősi kultúrák formáiból, esetenként a sze cesszióból és válnak szellemes struktúraelemzésekké, térbeli kapcsolatrendszerekké. A plasztikák motívumkincse a festmé nyeken is felbukkan (betyárok, huszárok, Lovak, Dorottyás ko csik), s irodalmi párhuzamok is kereshetők hozzájuk. Schéner maga is írt verseket. Művészekről, pályatársakról írt kritikák és méltatások mellett teoretikus írásokkal is jelentkezett. Ezek között különösen fontosak gazdag képanyaggal ellátott önálló kötetei (Szent István Archikon '88, Diaboükon, Kézkivirágzások, Infernó, Magyar játékfundamentum l-IV, Boldogságbetakarítás, De profundis ad asperam stb.). 1988-ban a békéscsabai önkormányzat támogatásával megnyi totta a Meseházat, amely művészetpedagógiai jelentősége mel lett a művészet archaikus rétegeit vizsgáló schéneri életmű összművészeti programjának otthont adó, kultikus színtérré vált. Köztéri munkái Dunaújvárostól Budapesten át Békéscsabáig megtalálhatók. Művei magángyűjteményekben (Körmendi-Csák gyűjtemény) és közgyűjteményekben találhatók (Szépművé szeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria, Szent István Király Múzeum, Laczkó Dezső Múzeum, Szombathelyi Képtár, Petőfi Irodalmi Múzeum).. HUN. Mihály Schéner was a Munkácsy (1978) and Kossuth (1995) award winning Hungarian artist, an Artist of Merit (1984) and Artist of Eminence (1989), a member of the Széchenyi Academy of Literature and Arts, and the Hungarian Academy of Arts. He completed his studies at the Hungarian Academy of Arts; a student of Gyula Rudnay and Jenő Elekffy. In 1956 he gave up his career as a drawing teacher. His first appearance as an inde pendent exhibitor was at the Csók Gallery (Budapest) in 1962. In 1969 his first solo exhibition was held at the same gallery. Drawing from Surrealism and Expressionism, he created his own particular Neo avant-garde voice in the 1960s, which he expanded upon with continuously changing forms and tech niques until the end of his life. His body of work includes paint ings, graphics, small and large-scale sculptures, puppets, stage design. His work while reflecting his experience in many different cultural traditions, puts particular emphasis on the characteristic styles of Hungarian art. Schéner's work draws on folk art, the popular register of marketplace commotion, forms from ancient. ENG.

(27) cultures and sometimes Art Nouveau. His work becomes intellec tual through use of structural analysis and spatial communication systems. Often bearing literary references or parallels, motifs of his sculptures appear also in his paintings (outlaws, hussars, horses, 'Dorothy wagons' [referring to Csokonai's epic poem: "Triumph of the Ladies at the Carnival"]). Schéner also wrote poetry. He wrote reviews and critique on the arts and the work of fellow artists; and published analyses and theoretical writings. Amongst his independent publications, of particular importance for their rich illustration are: Szent István Archikon 1988, Diabolikon, Kézkivirágzások, Inferno, Magyar játékfundamentum l-IV, Boldogságbetakarítás, De profundis ad asperam, etc... Egyéni kiállítások / Solo Exhibitions 1962 1964 1968. 1969 1970 1972 1973. 1974 1975. 1976 1977. 1978 1979. 1983. 1984 1985 1987 1993. 1995. 24. Csók Galéria, Budapest Grosvenor Gallery, London medgyesegyháza; Vaszary Terem, Kaposvár; KISZ-klub, BUDAPEST, Csók Galéria, Budapest Munkácsy Mihály Múzeum, BÉKÉSCSABA Párizs Egry Terem, Nagykanizsa Munkácsy Mihály Múzeum, BÉKÉSCSABA PÉCS Atelier Mensch, Hamburg Magyar Intézet, varsó HAJDÚSZOBOSZLÓ Móra Ferenc Múzeum, szeged Frankel Leó Művelődési Ház, ÓBUDA, BUDAPEST Rudnay Terem, EGER Kamarakiállítás, Iparművészeti Múzeum, Budapest Mall Gallery, London Munkácsy Mihály Múzeum, BÉKÉSCSABA Műhelykiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Múzeum, Tihany Művelődési Ház, szeged Képcsarnok, Salgótarján Gyűjteményes kiállítás, Műcsarnok, Budapest Uitz Terem, Dunaújváros Magyar Intézet, szófia Derkovits Terem, szombathely Beethoven Művelődési Központ, Martonvásár Art Galéria, szeged Szórakaténusz Játékmúzeum, Kecskemét Munkácsy Mihály Múzeum és Meseház, Békéscsaba Széchenyi Akadémia, Békéscsaba. 1996. 1997 1999. 2001. 2002. 2003 2004 2005. 2006. 2007. 2008. Csontváry Terem, PÉCS Körmendi Galéria, Budapest Széchenyi Akadémia, Békéscsaba ÓPUSZTASZER Körmendi Galéria, Budapest Vigadó Galéria, Budapest Kovács Máté Városi Művelődési Központ Templomok, Iparművészeti Múzeum, BUDAPEST Életműkiállítás, Körmendi Galéria - Hajnóczy-Bakonyi Ház Pünkösdi anzix, Magyar Újságirók Szövetsége, Budapest Gerbeaud Ház Harmincad Galéria, BUDAPEST Virág Judit Galéria, Budapest Collegium Hungaricum, bécs Kollázsok és sikplasztikák, Körmendi Galéria - Múzsa Galéria Pestszentimrei Közösségi Ház Expressiv, Burgenlándische Landesgalerie Körmendi Galéria - Múzsa Galéria Körmendi Galéria - Artner-palota Schéner Mihály köszöntése 83. születésnapján, Körmendi Galéria - Múzsa Galéria Ördögöcskék és egyéb firmák, Szentendrei Képtár Utazás közben, MűvészetMalom, SZENTENDRE Inferno és Ördögök, Schéner Mihály grafikai kiállítása, Körmendi Galéria,Budapest Börzsöny Múzeum Schéner Mihály 85. születésnapjának tiszteletére, Symbol Art Galéria, BUDAPEST.

(28) 25 In 1988 with support from the town of Békéscsaba in Eastern Hungary he opened his "Meseház" [Fariy Tale House]. Significant for art education, in the meantime the [Fariy Tale House] also became the center and home for the cult that evolved around Schéner's life work examining archaic layers of art. His large-scale works can be found in public spaces across Hungary (Budapest, Dunaújváros, Békéscsaba, etc). His works are in Hungarian private collections (Körmendi-Csák collec tion) and in Hungarian public collections at the Museum of Fine Arts, Hungarian National Gallery, Petőfi Literary Museum (all in Budapest), Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár), Laczkó Dezső Múzeum (Veszprém) and the Gallery of Szombathely.. Csoportos kiállítások / Group Exhibitions 1956 1957 1960. 1969 1971 1972. 1973. 1976 1977. 1978 1979 1980. 1999 2000. 2001. 2003 2005. Megyei. kiállítás, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba Tavaszi. Tárlat, Műcsarnok, BUDAPEST VIII. Magyar Képzőművészeti, kiállítás, Műcsarnok, Budapest Csabai festők jubileumi kiállítása, Békéscsaba III. Országos Kisplasztikái Biennálé, PÉCS Salon de la JeuneSculpture Grandset Jeunesd'Aujourd'hui, PÁRIZS Vígh Tamással, Városi Kiállítóterem, VÁC Táblakép '72, Debrecen Kortárs festők..., Csontváry Terem, pécs Tél a művészetben, Aba Novák Terem, Szolnok XIX. Alföldi Tárlat, Békéscsaba Festészet '77, Műcsarnok, BUDAPEST Fa és környezet, Kossuth Múzeum, CEGLÉD Magyar Ház, Berlin Magyar Kiállítás, Milánó pápa. Monza [I]. Art Budapest 2. Nemzetközi Művészeti Vásár Art Budapest 3. Nemzetközi Művészeti Vásár Körmendi Galéria, sopron Magyar Újságírók Országos Szövetsége Székház Kortárs Magyar Művészet a Körmendi-Csák Gyűjteményben, TALLIN Collegium Hungaricum Burgenlándische Landesgalerie, EISENSTADT (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása). 2006. KASSA, Vychodoslovenska Galéria (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása) PILSEN, Zapadoceska Galéria (Körmendi-Csák Gyűjtemény kiállítása). Köztéri művei / Works in Public Spaces 1981 1983 1985. 1985 1984 1987 1987 1987 1987 1987 1985. Tölgyfa pipiké, zánka Dorottya kocsija, Budapest Berlinerkendős nyanya, DUNAÚJVÁROS Csikóhuszár, Dunaújváros Pásztor, Hajdúszoboszló Tulipán 1.; Tulipán 2., Békéscsaba Atrox és Harlekin, Budapest Lovacskák, Békéscsaba Csibecsók, Békéscsaba Atrox és Harlekin, Budapest Ökrösszekér, Nagyatád.

(29)

(30)

(31) 3-1. Szerző/Author -> Rosinsky Richárd Tárlat: Schéner Mihály Játék / plasztika / rajz, B32, Budapest, 2016 február. Exhibition: Mihály Schéner Toys / Sculptures / Drawings, B32 Gallery, Budapest (February, 2016). Esszék/Essays -». Nem/gyerek/játék Not/Child's/Play. 28.

(32) 29 Mindig gyanús, ha valaki mindenhez ért, kevés helyzetben indokolt az ilyen megállapítás. Schéner Mihály Játék/plasztika/ rajz című emlékkiállítása a B32-ben is mutat némi ambivalenciát, de inkább a tárlat kapcsán felmerülő izgalmas problematikák kapcsán! Játék, műalkotás - vagy inkább tárgy? Rajz vagy plasz tika? Mi is ez? Ez egy kiállítás. Kisplasztikák és grafikai lapok kvázi white cube-környezetben. A falakon végig kis táblácskák kísérőszö veggel, amelyek leginkább fogalmi kérdéseket boncolgatnak, és bizonygatják: itt minden játék és minden műalkotás! A kettő természetesen messze nem zárja ki egymást, de felvetődnek funkcionális kérdések. Az alakzatok tagadhatatlanul játékosak, megmosolyogtatók, néhol pajkos kikacsintásukban egészen szórakoztatók. Keretben, posztamens-komplexumon (komplexuson?) - szépen rendezve és bemutatva. Mielőtt rá tudnék térni az egyes alkotásokra ahogy azt a hely szelleme kikényszeríti belőlem kénytelen vagyok belemenni abba a tudathasadásos helyzetbe, hogy a tárlatról magáról is írok. A játékok műalkotásként kerültek a térben elhelyezésre, kiemelve, elkülönítve - szerencsére nem kerültek üveg- vagy plexivitrinbe. Az egész mögöttes retorika arról szól, hogy ezek játékok, használatra készültek. A kiállított tárgyakra nem tudok másként, csak alkotásokként tekinteni, játék funkciójuk ezáltal más síkra terelődik - a műalkotások játé kosságára. Ez viszont tökéletesen működik - ha belemegyünk a játszmába -, aminek a végén mégis rá kell döbbenünk, hogy bizony játékok vesznek minket körül. Csak nem gyerekjátékok. A kezdeti dezorientáció után azonban ugrált bennem örömé ben az ínyencfalatokra, játékosságra éhes művészettörténész. A „körfűrésszel megetetett" rajzok nyomán születő faplasztikák végtelenül izgalmasak: Schéner minden alakzata könnyű, légies, kalkulált spontaneitást tükröz, amelyből könnyen megismerhető a művész esszenciára redukáló modus operandija. Szobrai azért hatnak zavarba ejtően, mert alapvetően sík elemekből épülnek fel, a képzelete nyomán papírra vetett rajzok vonalaiból, vala mint a népi elemekből kölcsönzött motívumokból. Ez utóbbi is érdekes mozzanat, mivel díszítőelemeket forgat át funkcionali tásba, túlmutatva eredeti kontextusukon. A kiállítás infótáblái több helyen is említik a művész expresszivitásra való hajlamát. Ez a tárlat anyagának esetén éppen a vonalvezetésben tükrö ződik. Vagy ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor Schéner Mihály vonal- és formakezelésében! A vonalakat forgatja át ugyanis térbe, plasztikába. Valóban azt kapjuk, amit a cím ígér: játék, térrel és plasztikával. Örök toposz, hogy a rajz csak alávetett szerepet élvezhet a festészet, szobrászat stb. árnyékában - eszköz csupán. Schéner Mihálynak viszont sikerül megtartani a vonal, a rajz könnyed ségét, és azt térben is visszaadni. A rajz, a grafika monumen tálissá tételéről beszélhetünk tehát. Igaz ez akkor is, amikor a „Bauhaus [sic] építési teóriáit" követve, éles formákból építi fel Tölgyfapipikéjét vagy Kakashuszárját. Az anyag rendeltetik alá a rajznak, azt szolgálja és idomul hozzá. A Kakashuszár II. esetében a sárgaréz lemez szó szerint, de még inkább igaz ez a tárlaton szereplő Pulykakakasra. Ezen az alkotáson látni az impresszió, a visszaemlékezés nyomán felidézett formát és az. HUN.

(33) azt körbetapogató kéz nyomát, amely esetenként nem egy töké letes ívet ír le, néhol ellaposodva, majd újra meglódulva rajzolja ki a pulykakakast. A kiállítótérben vonuló elefántcsorda kubusos testei is a rajzosságot tükrözik, lyukas, vakrámaszerű, négy szögletes füleikkel. Minden csak jelölve van. „Csak." Valaminek a leképzése, reprezentálása az adott dolog jelölése, megjelö lése: Ez mi? Ez az. Ez a frissesség és rajzosság az alak, a forma egyszerűségében keresendő, amely még elég kifejező, még éppen rámutató, de nem anatomikusan az. A tárlaton is többször visszaköszönő ló alakja ténylegesen jelölő, az „eredetit" csak feli dézi: alakját, mozgását. A forma redukált sűrűségében köszön vissza a ló lószerűsége. Ugyanez a szerűség elveszik, ha a legap róbb részletig, anatómiailag mindent kimerítően pontos az ábrá zolás. Az anyag szembetalálná magát az élő test karakterével, és kontrasztjuk eredménye némileg groteszkül hathat. Gondoljunk csak a taxidermista keze alól kikerülő szörnyedvényekre vagy az anatómiailag pontos oktatóbábukra. Rendkívül kifejező szavunk a holttest: test, melyben nincs élet, csupán test, tárgy. A groteszk kitérő után Schéner munkáihoz visszatérve: az ő alkotásait nem fenyegeti a rigor mortis, hiába lettek átfordítva élettelen anyagokba. Bennük van az az expresszivitás, amely karaktert kölcsönöz, és élővé tesz. Az emlékkiállításon szerepel néhány fémlemezből hajtogatott, forrasztott szobrocska. Ezek méretük és a mintához való közeliségük miatt már némileg erőltetettnek hatnak, pontosan groteszkségükből, természetellenességükből adódóan. Hiába nagyon tetszetős és játékos darabok, a többi plasztika frissessége hiányzik ezekből. „Nagy öröm volt számomra találkozni az állandóan járó fűrészgéppel. [...] Boldoggá tett, hogy etethettem a szüntelenül járó körfű részt fantáziám játéktereivel. Ott helyben rajzoltam őket a fára, egymás után születtek a játékfigurák, a kakastól a tyúkon át a pipikéig [...] Néha egy-egy ismerősömre hasonlított az arcuk." - idézi Schéner Mihályt az egyik felirat a tárlaton. Őket rajzolta, és néha még hasonlítottak is valakire. Szinte láthatjuk magunk előtt, ahogy a sivító fűrész korongja belemar a fa porózus anya gába, és a puha grafitot felgöngyölítve, habzsolva, szépen végig csúszik pontosan a vonal mentén - kiadva a végső formát, amely pontosan ugyanolyan, mint a rajza. Az anyag kap egy karaktert, és alakká válik. A plasztikák rajzosságát csak tovább hangsúlyozza, hogy a kiállításon a fajátékok nem egyszerűen polcokra, hanem kere tekbe lettek helyezve, ezért a legtöbbnek csak profilját láthatjuk. Pontosan azt a képet, amelyet a fára vetett vonalakkal rajzolt Schéner, az „etetés" előtt. Hogy ezek a tárgyak játékként is ké pesek funkcionálni, az ennek a karaktert kölcsönző gesztusnak köszönhető, amely mintegy foglalatot és keretet adhat a beleé lésre, kapaszkodót az asszociációkhoz. A faragott majom povedál, a lovak pöffeszkednek, a kenguru figyel, az elefántcsalád ván dorol, a pulykakakas udvarol, a tölgyfapipik pedig dünnyögnek. Intellektuális játék ez, amihez a tárgyak csak apropót szolgál tatnak: oda-vissza játék az emlékek és a felismerés között.. 30.

(34) 31 It's always suspicious if someone is good at everything and there are few situations where this statement is justified. Mihály Schéner's commemorative exhibition Toys/Sculptures/Drawings at B32 Gallery also shows some ambivalence, though associa ted instead with some exciting questions that arose in relation to the exhibit! Toy? Work of art? Or object? Drawing or sculpture? What is this? This is an exhibition. Small sculptures and drawings in a quasi 'white cube' environment. On the walls are small panels with accompanying texts that mainly dissect theoretical questions and affirm that: everything here is a toy and everything is a work of art! Of course, the two definitely do not exclude one another, however some functional questions do arise. The forms are undeniably playful, they make you smile, at times they are even downright entertaining with an added mischie vous wink. Framed, on plinth complexes - nicely organized and presented. Before moving on to [discussion of] any of the works as required by the spirit of my role - I am obliged to go into the schizophrenic situation of writing about the exhibition itself. Toys have been placed in this space as works of art, highlighted, set apart; fortunately they didn't end up under glass or plexiglas. The underlying rhetoric is that these toys were made to use. I can only look at the exhibited objects as works of art; and this moves their toy function to another level - to the playfulness of the works of art. This works perfectly - if we can join in the game - and in the end we have to realize, that sure enough we are surrounded by toys. But not children's playthings. After the initial disorientation, as an art historian hungry for playfulness, I jumped for joy at these delicacies. The wooden sculptures born of drawings 'fed to the circular saw' are infinitely exciting: All of Schéner's figures are light, airy and reflect a calcu lated spontaneity from which the artist's modus operandi of reducing something to its essence, is easily recognizable. The reason his sculptures are puzzling, is because they are basi cally built of flat elements, from lines put down in drawings on paper according to his fantasy, and from motifs borrowed from folk elements. The latter is interesting also because decorative elements turn into functional, going beyond the original context. In many instances the information panels in the exhibition also refer to the artist's inclination for Expressionism; in this exhibition this is reflected in his use of line. Or if we want to be completely precise, Mihály Schéner's treatment of line and form! He turns the lines over in space to become sculpture. We actually do get what the title of the exhibition promises: toys, with space and sculpture. It is an eternal assumption that drawing has only a subordi nate role; it is just a tool in the shadow of painting, sculpture, etc. Mihály Schéner however successfully maintains the ease of the line, the drawing, and gives that back in space. So we can talk about the monumentality of the drawing, the illustration. It's also true when, following "Bauhaus architectural theory", he builds his Tölgyfapipike [Wooden Chick] or Kakashuszár [Rooster Hussar] from clear-cut forms. The material is subordinate to the drawing, serving and moulding itself to [the drawing]. This is literally the case with the brass sheet metal of Kakashuszár II [Rooster Hussar II], and even more so for Pulykakakas [Gobbler]. ENG.

(35) in this exhibit. With this piece the impression is visible, the recol lection is revived in the form, with the print of a hand feeling around not always making a perfect arc (it's flattened in places); then it regains momentum, drawing the gobbler again. The cubic bodies of the herd of elephants passing through the gallery also reflect the 'drawing-likeness', with holes and squared-off, canvas stretcher-like ears. Everything is only suggested, implied. "Only". The mapping, representation of something; an indication, denota tion of the given thing: What's this? It's that. The freshness and drawing-likeness can be found in the shape, the simplicity of form, which is just expressive enough, is suggested, but anatomically it is not that. The recurring horse figure in the exhibition is truely a suggestion, the shape and movement of the real horse is only referred to. The reduced condensed form, reappears in horse-like likenesses. Such likeness-ness is lost when every detail is drawn anatomically correctly and exactly; in which case the object would find itself in opposition to the character of the living thing and the result of their contrast would have a somewhat grotesque effect. Think of the frightening things that come from the hands of a taxidermist, or the anatomically precise teaching models. The Hun garian word 'holttest' meaning 'dead body' or corpse is extremely expressive: body in which there is no life, just the body, an object. Returning to Schéner's works after that detour into the gro tesque: rigor mortis does not threaten his works, despite the fact that they've been translated into inanimate materials. They are expressive, this gives them character and life. In the commem orative exhibition there are several sculptures made of folded, welded sheet metal. To a certain degree because of their size and similarity to the pattern, they seem a bit forced, exactly because of their grotesqueness and unnaturalness. Despite their appeal and playfulness, the freshness of the rest of the sculptures is missing in these pieces. "...I was so pleased to meet up with the continuously running electric saw... it made me happy to feed my fantasy toy designs to the steadily running circular saw. I drew them on the wood right there, and toy figures were born one after another; from the rooster, to the hen, chicks... Sometimes their faces reminded me of an acquaintance..." reads one of the informational texts in the exhibition, quoting Schéner. He drew them and sometimes they resembled someone. We can almost see the screaming saw biting into the porous wood, and how the soft graphite furls, foams, sliding nicely along the line - giving out the final form, which is exactly like his drawing. The material gets a character and becomes a figure. The sculptures' drawing-likeness has been emphasized by place ment of the wooden toys in the exhibit on shelves which act as frames. We see most of them only in profile, exactly as Schéner drew them with line on the wood, before "feeding" them to the saw. Owing to the character of the drawing which offers a setting for making associations and framework to respond to - these objects are also capable of functioning as toys. The carved monkey chatters, the horses swell with pride, the kangaroo watches, the elephant family roams, the gobbler is courting, the oakwood chicks mutter. It's an intellectual game, for which the objects serve only as a reminder: a back-and-forth between memories and recognition.. 32.

(36) 33.

(37) 3.2. Szerző/Author -» Brunner Attila. Esszék/Essays ->. Schéner Mihály játékai a porondon Mihály Schéner’s Toys in the Spotlight. 34.

(38) 35 Márai Sándor Béke Ithakában című regényében Menelaos spártai király mondja a trójai háborúban elesett, mindent tudó Palamédésre: „tudta, hogy az emberi kéznek a Teremtésen belül fontos szerepe van'n. Ezt aligha lehetne egyúttal nem Schéner Mihályra vonatkoztatni: az antik görög hagyományra Máraihoz hasonlóan támaszkodó schéneri életmű ugyanis mintha csak azt kívánná bizonyítani, hogy az embert a keze által végzett munka teszi emberré. Schéner különféle anyagokból készített plasz tikái, tárgyai, de még festményei is arra csábítják a nézőt, hogy lépje át a múzeumi és kiállítási etikett szabályait, és tapogas sa, simogassa végig a műveket, vegye őket birtokba e megisme rő folyamat által. Schéner azonban nem „egytételes" művész: a strukturáltan működő világegész, benne az ember helye és a kultúra szerepe foglalkoztatta. A művészet Schéner szerint emberformáló, alakító tevékenység - a formaadás, forma alakítás közben, mivel ezek eredendően kézzel végzett tevé kenységek, maga az ember is alakul. Innen az életmű fokozott figyelme a gyermekek irányába, anélkül, hogy a művek maguk a felnőttekétől elkülönített gyermekvilág egyszerű tartozékaivá válnának, mint gyakran a játékszerek és a gyermekkönyvek. Mindez a játék schéneri fogalmában kulminál, amely a művész értelmezésében egyfajta kivonulás. Ha a mi társadalmunkból nézzük: kivonulás, de ha egy lehetséges ígéret földje felől: bevo nulás. Mindenképpen vándorlás, embert próbáló erőfeszítés. Schéner festőként mutatkozott be 1962-ben a Csók Galéri ában. Expresszionista önarcképei - a pályakezdő művész leg őszintébb kitárulkozásai - ledorongoló kritikát kaptak, ám 1969-es, második Csók Galéria-beli gyűjteményes kiállítása tanúskodik róla, hogy ez nem térítette el a kortárs nyugati tendenciákat első kézből ismerő Schénert arról az útról, amely a szürrealizmus, az expresszionizmus, majd később - némileg paradoxnak tűnő módon - egyszerre a Bauhaus elveiből és a szecesszió formai jegyeiből táplálkozva alakult, merítve az informelből, a fasizmusból, a pop artból és erősítve a kortárs neoavantgárd irányzatoktól. Az inspirációs forrásokról és egy ben az alkotói módszerről közvetlenül tanúskodnak az olyan műcímek, mint a Szecifánt, Szecesszifer, Szecessziflóra. A fest mények figurái hamarosan más anyagokban, más technikákkal is megelevenedtek. Az egyes motívumok új anyagba való áttétele magában hordozta - az ismétlődés kompozíciós sajátosságai mellett - a szerialitás lehetőségét. A szerialitásból az 1960-as évek végére egy másik tendencia is kibontakozott, amely viszont a művészet létére irányuló, egyetemes igényű kérdésföltevést is hordozott. A hagyomány eredendően romantikus problematikája, a modern és régi együttélésének, a kultúra folyamatosságának gondolatköre azon keresztül kezdte Schénert foglalkoztatni, hogy felfigyelt egy-egy ősi motívum alakváltozataira. A svéd országi Dalarnában látott ősi, kultikus lóábrázolás párhuzamai Schéner szerint egy archetipikus szimbólumra utalnak vissza.. 1 Márai Sándor: Béke Ithakában, Helikon, Budapest 2014, 314.. HUN.

(39) Az archaikus lófigura maga is megidéződik Schéner ló- és lovasfiguráin, huszárokon, lovaskocsikákon; majd később már csak a lovagolás marad meg: csikóhal vagy kakas hátán, míg végül a ló és a lovas összeolvad (Krumplinyomó huszár). Schéner kifinomultan ütköztette az ősi, egykori jelentését a modern korban elvesztett formákat a művészet újra felfedezett, ritu ális funkcióival.2 Ez leginkább „happening”-jeiben nyilvánult meg, amikor saját műveivel is felöltözve, maszkot öltve „átvál tozott".3 (Mások is szerették a Schéner-műveket átváltoztatni: Erdély Miklós például Schéner egy kiállításán szalmát szórt a lófigurák elé. De itt említhető az is, ahogyan a Schéner-kiállítások katalógusaiban egyes plasztikákat jelenetekként fényké peztek le, egy-egy figura több jelenetben is szerepelt.) A rituá lis-mágikus funkció a legközvetlenebbül Schénernek azokban a tárgyaiban érhető tetten, amelyek címei ráolvasó-jellegűek, amelyek az emberi érzékelés számára többféleképpen is közvet lenül hozzáférhetőek (látás és tapintás által), és amelyek nemtől és életkortól függetlenül bárkire képesek hatni. Ezek a tárgyak azok, amelyeket a felületes szemlélő egyszerűen játékoknak nevezhetne. Voltaképpen plasztikákról van szó: textilplasztikák, fa- és fémplasztikák, kerámiák alkotják ezt a színes tárgyegyüt test. Szervesen hozzájuk tartoznak a változatos technikájú grafikák (tus- és tollrajzok, filctollal, akrillal színezve, eseten ként fotóalapú többszörözéssel). Schéner ez utóbbiakat gyakran játékterveknek nevezte. Az 1960-as években számos, egymással párhuzamos, egy másról mit sem tudó kezdeményezés indult művészi igényű játékszer tervezésére. E törekvések több kiállításon értek össze? Schéner részt vett egy részükön, de többször feltűnő a távolma radása - és az a tény, hogy a schéneri játéktárgyak soha nem kerültek gyári sorozatgyártásra - rámutat arra, hogy az alkotó intenciói egészen mások voltak, mint azoknál a művészek nél, akik ipari formatervezőként (Antoni Rozália, Nádas László, Tilles Béla) vagy építészként (Rubik Ernő) alkottak nemzetkö zileg ismert játékszereket. Schéner plasztikus figurái elsőként festményeken jelentek meg, az első plasztika 1967-ben egy huszáros lovacska volt,5 amelyet egy sor másik követett (Agyrabló, Pásztorok). Ezek voltak láthatók a Cimbora című televízióműsor 1972-es, második. 2 Németh Lajos 1973-ban publikálta művészettípusokat megnevező, átjárható kategóriáit a Minerva baglya cimű tanulmányköteté ben. E három műtípus az autonóm-klasszikus, a rituális-mágikus és a szubjektív-romantikus. E tipológia tükrében Schéner művészete a szubjektív-ro mantikus típusba tartozik, amely úgy formailag, mint társadalmi funkcióit tekintve sokat merít és ki fejezetten építkezik a rituális-mágikus műtípusra.. 36. Németh Lajos: Minerva baglya, Magvető, Budapest 1973. Németh műtipológiájá ról lásd Zrinyifalvi Gábor: Mnémoszüné Léthé vizén - Németh Lajos művészetti pológiája, in: Enigma 63 (2010), 61-92.. ténetének néhány kérdése, in: Kóstolni a szép-tudo mányba. Tanulmányok a Fiatal Művészettörténészek IV. Kon ferenciájának előadásaiból, szerk. Székely Miklós, CentrArt Egyesület, Budapest 2014, 251-263.. 3 Menyhárt László: 4 fan tázia seprűjén, avagy mit keres a művész a kéményben, Corvina, Budapest 1981.. 5 Tér-alkotás, tárgy formálás. Kamara kiállító ssorozat az Iparművészeti Múzeum dísztermében. Schéner Mihály kiállítása 1977. április 8 - május 1-ig. [Kis nyomtatvány, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1977.]. 4 További bibliográfiá ért lásd: Brunner Attila: A magyar játéktervezés tör-.

(40) 37 adásában. Ágh Istvánnak e szobrokhoz írt költeményeit6 drama tizálták és adták elő pályakezdő és neves színművészek (Bencze Ilona, Raksányi Gellért és még sokan mások), néhány verset Cseh Tamás megzenésített7. Az 1970-es években az életműnek ez a játékos vonala tovább erősödött. 1975-ben Csete Ildikóval, Csete Györggyel, Nagy Kristóffal, Vidák Istvánnal, Nagy Mári ával és másokkal állított ki a Helikon Galériában. A kiállítást Ratkay Ida rendezte.8 1977-ben játéktervekből az Iparművé szeti Múzeumban nyílt kiállítása.9 A schéneri játékokat az egész ország megismerte, de első, különböző műfajokat egybefogó, együttes és ezért átütő erejű bemutatkozásukra csak 1979-ben került sor. Ez volt a Tihanyi Múzeum kiállítása, amelyet Gopcsa Katalin művészettörténész rendezett. A tihanyi kiállítás elsőként összegezte mindazokat a formai és technikai kísérleteket, amelyek a vándortémákban gondolkodó művészt foglalkoztatták. A tihanyi Schéner-kiállítás előremutató és tudatosan felépített, hosszú távra tervezett múzeumi munkához kapcsolódott.10 A kiállításon olvasható volt Schéner életrajza, vers idézetek, és olyan, a játékkal kapcsolatos idézetek, amelyeket a Zsigmondi Boris által készített portréfilmből válogatott Gopcsa Katalin. Rendező intézmény és művész jó együttműködése való sult meg, amelyről Schénernek azok a rajzai és festményei is tanúskodnak, amelyeket Gopcsa Katalinnak és gyermekeinek készített, s amelyeket a művészettörténész ma is őriz. Hogy pontosan mely művek is voltak láthatók ezen a kiállí táson, az - a katalógusban11 megjelent műtárgyjegyzék és a Laczkó Dezső Múzeumban őrzött kölcsönzési jegyzékek elle nére - nehezen mondható meg. Az 1979- szeptember 27-én kelt átvételi elismervény, amelyet a kiállítás zárása után írtak alá, 171 db tárgyat rögzít. Ennél azonban több tárgy szerepelt, mert még szeptember 15-én Schéner következő kiállítására, Nagyvázsonyba szállítottak 18 művet, köztük a Görgő Gergőt, a Csikóhalhuszárt, a Krumplinyomó huszárt. A tihanyi katalógus összesen 102 tételt rögzít, ám egy tétel gyakran több darabos, így 179 tárgyról állítható, hogy biztosan szerepelt a tihanyi kiál lításon. Három tárgyról tudjuk, hogy elvitték Tihanyba, de nem állították ki. Négy tárgy nem azonosítható a katalógusban, de a jegyzékekben szerepel. A gépiratos műtárgyjegyzék (amely alapján a katalógusban megjelent műtárgyjegyzék készült) 178. 6 Kötetben csak 1977-ben jelentek meg. Ágh István Schéner Mihály: Krumplinyomó huszár, Móra Ferenc Könyvki adó, Budapest 1977. 7 Itt a bicska, bugyli bicska; Mákgubófejű kakashuszárok; Alku; Krumplinyomó huszár. 8 Gyermekjátékok (1975. február 7-23.) a meghivó, amelyen Csete György Sché nernek cimzett üdvözlő sorai olvashatók, a Schéner-hagyatékban található.. 9 Tér-alkotás, tárgy formálás. Kamarakiállitássorozat az Iparművészeti Múzeum dísztermében. Sché ner Mihály kiállítása 1977. április 8 - május 1-ig. [Kis nyomtatvány, Iparművészeti Múzeum, Budapest 1977.]. 10 Gopcsa Katalin: A Tihanyi Múzeum kiállítási programja, in: Művészet 1979/12. 11 Schéner. Tihanyi Múzeum 1979. VII. 7. -IX. 15., szerk. Gopcsa Katalin, Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság, Veszprém 1979..

(41)

(42) *. A Műcsarnok 1983-as kiállításának szórólapja Flyer for the 1983 Kunsthalle Budapest exhibition.

(43) műtárgyat tüntet fel, körülbelül fele-fele arányban plasztikákat és grafikákat, beleértve ebbe a 10 bábot a Tűvétevők c. darab hoz, de ebben a műtárgyjegyzékben az átvételi elismervényen szereplő 11 verslap nem szerepel.12 E dilemmák feloldásában nagy segítség lehetne a Műcsarnok 1983-as katalógusa,13 amely első pillanatban is szembetűnően a tihanyi kiállítás anyagára épült. (Még a katalógusok mérete is egyezik, a tihanyi sötét meggypiros, a budapesti zöld borítót kapott, mindkettőt Kemény Zoltán tervezte.) A két kiállítás műtárgylistái (a többdarabos tételek okozta anomáliák ellenére) számokban is megfogható átfedést mutatnak. A Műcsarnok kiál lításán 163 tárgyból 90 Tihanyban is szerepelt, éspedig a kis plasztikák. (Természetesen néhány 1979 után készült kisplaszti kával kiegészítve, mint a Szöcske, a Bolha, a Skorpió.) Már pusz tán ez is rámutat, hogy e tárgyaknak az életműben kitüntetett szerep jutott. A Műcsarnok kiállítását megelőzte a tihanyit követő, V. Kis Margit rendezte békéscsabai tárlat (Munkácsy Mihály Múzeum, 1979. október 13 - december 2.)14 E kiállítás műtárgyanyaga eltér a Tihanyi Múzeum és a Műcsarnok tárgylistáitól. Más vonatko zásban fontos: ennek kapcsán vetődött fel elsőként, hogy egyben kellene tartani a játékos plasztikákat.15 Ez 1988-ban valósult meg: Schéner a plasztikák java részét az 1988-ban megnyitott Mese házban helyezte el. Néhányat azonban - feltehetően a legkedve sebb darabokat - magánál tartott (Tölgyfapipike, Tücsök). Jelen kötet Schéner játékos plasztikái közül mutat be néhá nyat, grafikákkal és további plasztikákkal kiegészítve. így az Olvasó elé rendkívüli kép tárulhat: akad itt emberméretű festett acéllemez és bútor nagyságú pácolt fa, emberre fogát fenő acél bolha és rezgő rugó-csápú sáska; meghatározhatatlan féllények és lovak minden mennyiségben. Címük - nevük - megeleveníti őket, akad, mely valóban tud is mozogni. Felénk gurul az elefánt alakú cókmókos láda, huszárok kísérik és várják, ki veszi őket kézbe, ki fog velük tartani.16. 12 Laczkó Dezső Múzeum, Adattár, a Tihanyi Múzeum Schéner-kiállításának doku mentációja. 13 Schéner Mihály kiál lítása. Műcsarnok 1983. II. 18. - III. 20. Rendezte Sárosdy Judit - Várnai László, Műcsarnok, Budapest 1983.. 40. 14 Schéner Mihály kiálli tása. Békéscsaba, Munkácsy Mihály Múzeum 1979. október 13 - december 2-ig, szerk. V. Kis Margit, Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba 1979.. 15 Cs. Tóth János: Művésze ti Írások, Orpheusz-Tevan, Békéscsaba 1995, 150.. 16 A dolgozat megírásá hoz nyújtott segítségéért köszönetét mondok Gopcsa Katalinnak, a veszpré mi Laczkó Dezső Múzeum és az Iparművészeti Múzeum munkatársainak, a békés csabai Meseháznak, valamint a Schéner-hagyatékot kezelő Schéner Ildikónak..

(44) 41 In Sándor Márai's novel Béke Ithakában [Peace in Ithaca] Menelaos king of Sparta, says about the boundless Palamedes who died in the Trojan war: "...he knew that the human hand has an important role in Creation.'^7 Certainly this could also refer to Mihály Schéner: like Márai's, Schéner's body of work leans on ancient Greek tradition; as if trying only to prove that work done by a man's hand makes him human. Schéner's sculptures, objects made of various materials, and his paintings as well, coax the audience to step beyond the museum and exhibition rules of etiquette, to touch, feel the works of art and take possession of them through this process of getting to know them. Schéner was not a "single-themed" artist: what interested him was the struc turally working world as a whole, and man's place and culture's role in it. Art, according to Schéner, is a human forming, shaping activity -in the process of forming and shaping, since these are activities originally done with the hands, the man himself also takes shape. From here the body of work focuses more and more attention toward children, and the children's world as seperate from the adult world - without the works themselves becoming simple accessories, as toys and books often do in the adult world. All this culminates in Schéner's notion of the toy, which in the artist's interpretation is a kind of retreat. Looking at it from [Hungarian] society: a retreat, but an entrance to a possible prom ised world. In any case a wandering, human-testing endeavour. Schéner exhibited as a painter for the first time in 1962 at the Csók Gallery [Budapest]. His expressionistic self portraits - the most candid self-revelations of an artist at the beginning of his career - got disparaging reviews; his 1969 solo exhibition also at the Csók Gallery however, attests to the fact that he was not dissuaded from contemporary Western tendencies. Schéner continued to draw on Surrealism and Expressionism, then later somewhat pardoxically - Bauhaus theories and Art Nouveau forms from which his style evolved, drawing also from Art Informel, Tachisme, pop art and strengthened by the contemporary Neo avant-garde. Titles of pieces such as Szedfant, Szecesszifer, Szecessziflóra [alluding to Secessionist art. S.F.] refer directly to the inspirational sources and to his creative methods as well. The figures in his paintings soon came to life in other materials and techniques. The transfer of some motifs to new materials carried in itself - along with the compositional uniquenesses of repetition - the possibility of making series. By the end of the 1960s another tendency evolved from making the series, which in turn supported amibitions of posing universal level questions on art's existence. Schéner began to be interested in the romantic. 17 Márai, Sándor: Béke Ithakában [Peace in Ithaca], Helikon, Budapest 2014, 314.. ENG.

(45) dilemma originating from tradition: the coexistence of the modern and the old, and thoughts of continuity of culture. He noticed shape variations of some ancient motifs. According to Schéner, parallels of the cult of the ancient Swedish Dalarna horse-shape refer back to an archetypal symbol. The archaic horse figure is evoked in Schéner's horse and horseman figures, the hussars and horse drawn wagons. Later on, only the riding remains, on a sea horse or rooster, until finally the horse and the horseman melt together (Krumplinyomó huszár [Potato Ricer Hussar]). Schéner discerningly engages the ancient former meaning of forms lost in modern times, with their ritual function rediscovered in art.18 This mainly appeared in his '‘happenings”, when he dressed up in his own works, put on a mask and "transformed".19 (Others also liked to transform Schéner's works: Miklós Erdély for example put hay on the ground in front of a horse figure in one of Schéner's exhibitions. Here it's worth mentioning that in the catalogues for Schéner exhibitions, some of the sculptures were photographed as a scene; with some figures appearing in more than one scene.) The ritual-magic function is the most closely connected to Schéner's pieces with spell or incantation-like titles, are acces sible to the various human senses (by seeing and touching), and which are capable of affecting anyone irregardless of gender or age. These objects are the pieces which the superficial observer may simply call toys. Actually we are talking about sculptures. Works in textile, wood and metal sculptures, ceramics - make up this colourful group of objects. The graphics in various mediums (indian ink and pen drawings, felt pen, colored with water colours, occasionally photo-based copying) are an organic part of them: Schéner often referred to them as 'toy designs'. Many parallel initiatives in artistically designed toys began in the 1960s - though independent of one another. These efforts were gathered together in several exhibitions,20 some of which Schéner participated in. But more often his conspicuous absence - and the fact that Schéner toys never went to factory production - indicates that his intentions were completely different from those of Hungarian artists (Rozália Antoni, László Nádas, Béla. 18 In 1973 Lajos Németh published his traversable art types in a volume of studies entitled Minerva baglya [Minerva's Owl]. The three types are: autonomous-classic, ritual-magical, subjectiveromantic. In light of this typology, Schéner's art would be categorized as sub jective-romantic; which in terms of form and its social function, draws considera bly from, and builds on the ritual-magical type. Németh, Lajos: Minerva baglya [Minerva's Owl], Magvető, Bu dapest 1973. On Németh’s art typologies see: Zrinyifalvi, Gábor: Mnémoszüné Léthé vi zén - Németh Lajos művészet. 42. tipológiája [Mnemosyne on the River Lethe - Lajos Németh’s Art Typology], in: Enigma 63 (2010), 61-92.. 19 Menyhárt, László: A fantázia seprűjén, avagy mit keres a művész a kémény ben [On the broom of fantasy, or what is the artist doing in the chimney], Corvina, Budapest 1981. 20 For more bibliogra phy see: Brunner, Attila: a magyar játéktervezés történetének néhány kérdése [Some questions in the history of Hungarian toy design] in: Kóstolni a szép tudományba. Tanulmányok a Fiatal Művészettörténészek. IV. Konferenciájának előadá saiból [Tasting the Liberal Arts. Papers from the IV. Conference of Young Art His torians], Edited by: Székely Miklós, CentrArt Egyesület, Budapest 2014, 251-263. 21 Tér-alkotás, tárgy formálás. Kamarakiállitássorozat az Iparművészeti Múzeum dísztermében. Schéner Mihály kiállítása 1977. április 8 - május 1-ig. [Space-creation, object formation. Chamber exhibi tion series in the Museum of Applied Arts' Salon. Mihály Schéner's Exhibition 1977 April 8 - Mayl. ] Pamphlet, Museum of Applied Arts, Budapest 1977..

A Meseh&aacute;z B&eacute;k&eacute;scsaba and Sch&eacute;ner Estate publication

A Meseház Békéscsaba and Schéner Estate publication