A kuruc világ napi krónikája

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(6)

5 S 55 8

Lelkes Nándor József

A kuruc világ napi krónikája

Zrínyi Ilona gr. Thököly Imre

Kiadja: az Or

szágos Rákóczi S z ö v e t s é g m egbízásából Fráter és Társa

II. Rákóczi Ferenc gr. Bercsényi Miklós

(7)

(8)

A K U R U C V IL A G N A P I K R Ó N IK Á JA

IRTA ÉS ÖSSZEÁLLÍTOTTA:

L E L K E S N Á N D O R J Ó Z S E F

I. RÉSZ.

T hököly előtti kor. (1657. ’ulius 27-től— 1678-ig.)

II. RÉSZ.

T hököly kora. (1678-tól— 1700-ig.)

III. RÉSZ.

II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca.

(1700-tól— 1711-ig.)

IV. RÉSZ.

Kis-M ajtény után. (1711-től— 1720-ig.)

V. RÉSZ.

Rodostó. (1720-tól— 1761. október 2-ig.)

KIADJA: AZ ORSZÁGOS RÁKÓCZI SZÖVETSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL: FRÁTER ÉS TÁRSA, Budapest, VII., Akácfa-utca 13. Telefon: 40-6-20

(9)

(10)

T Á J É K O Z T A T Ó .

Sok helyről hangzott el már az az óhaj, hogy az eseményekben dús legendás világnak, a kuruckornak egész lefolyását sorrend szerint kellene összeállítani, helyesebben egy önálló munkába foglalni. Bár a szám

adatok e rég letűnt idők eseményeinek tömegében sok

szor eltérőek, ami az összeállítást megnehezíti, ennek dacára e könyv azzal a célzattal készült, hogy szol

gálatot tegyen az érdeklődőnek, aki az események ide

jét keresi és dióhéjban megismertesse a kurucvilágot azzal is, aki nem csak az időpontokat, de azok tár

gyait sem tudja, egyben az egész anyagot népies irány

ban ismerteti, hogy az mindenki számára használható legyen. Hogy ez mennyiben sikerült, azt döntse el az olvasó.

I-ső Lipót uralkodásától, illetve a Wesselényi-féle összeesküvéstől, mint a keletkezett kurucvilág kiinduló pontjától kezdődőleg öt fejezetben a történtek sorrend

jében Mikesnek Rodostóban bekövetkezett haláláig is

merteti e könyv *e letűnt kort. Könnyebb áttekintés végett a fel-felmerülő kisebb-nagyobb események rö

viden vannak feltüntetve a pontokban, sőt ahol kellett ezek előzményei, vagy következményei is, miért is a dűlt betűkkel szedett részek képezik a tulajdonképeni lényeget, melyek az alattuk lévő számokra, illetve időre szorosan vonatkoznak. Továbbá, ahol sikerült megállapítani a közelebbi időt pl. a nap szakát, reg

gel, délben, este, vagy óráját, azt is feltüntettük.

A t. olvasó találni fog az évek sorrendjében bi

zonyos hézagokat pl. az egyik évet követő év s ugyan

csak ezt követő több év kimaradt az évek sorozatá

ból. Erre nézve meg kell jegyezni, hogy ez esztendők azért nincsenek a munkában, mert ez alatt oly jelen

tősebb esemény, mely a kurucvilággal kapcsolatos lett volna, nem fordult elő. De különben is ez idők nem

(11)

4

minden egyes esetét tartalmazza e könyv; így a Du

nántúlon, Erdélyben és a Duna-Tisza között történte

ket kisebb, míg az akkori Felvidéken lejátszódott ese

mények nagyobb számban találhatók, mely része az országnak főszíntere volt a kurucmozgalmaknak, hol a nemzeti ellenállás, a nemzeti szellem lüktető ereje sokféle tarka változatokban s harcias készségben nyil

vánult meg s így az események is itt sűrűbben adód

tak elő.

Természetesen a parányi epizódokat s apró moz

zanatokat, melyek különben sem voltak befolyással az akkori mozgalmakra, mint ilyeneket mellőztük, csupán II-dik Rákóczi Ferenc személyénél, mint min

ket közelebb érdeklő szereplőnél tettünk kivételt. Azon

ban mindazok a lényegesebb külföldi események, me.- lyek bizonyos összefüggésben állottak a kurucvilá- gunkkal, nem maradhattak ki.

Adatokul szolgáltak Márki — három kötetes — II-dik Rákóczi Ferenc; Thaly— Ocskay László; Szalay, Baróthy magyar nemzet története; Ocskay Gusztáv — Ocskay brigadéros igazi életrajza; Toldy Ferenc — Zágoni Mikes Kelemen törökországi levelei; Thaly—

Bercsényi; Thaly — Bottyán János; Thaly — Rákóczi tár; Thaly — A nagyszombati harc; Jedlicska — Kis Kárpáti emlékek című munkák, úgy egyes családi le

veles ládákban őrzött feljegyzések mindezek összeha

sonlításával. Ha pedig egy-egy esemény dátumai elté

rőek voltak a felsorolt kútfőkben, illetve följegyzések

ben, ez esetben azt az időpontot vetíük, melyről több egybehangzó adat szól, mint nem.

Mindezeket összefoglalva most, amikor balsor

sunkban a nagy szabadsághős halálának kétszázadik évfordulója mementóként pereg le előttünk — talán némi szolgálatot tesz e könyv s közelebb hozza ezt a legendás világot kikinek lelkületéhez. A SZERZŐ.

(12)

I. R É S Z

THÖKÖLY ELŐTTI KOR

0 6 5 7 -tő l — 1678-ig)

(13)

(14)

Thököly előtti kor. (1657— 1678.) 7

1. III. Ferdinánd halálával fia, 1. Lipót kerül a ma

gyar trónra s megkezdi a negyvennyolc évig tartó

uralkodását. 1657. julius 27.

2. Lipót német hadai mindnagyobb számban jelennek meg az országban s harácsolásaikkal s zsarolásaik

kal leirhatatlan nyomort idéznek elő mindenütt, a hol megjelennek, s míg a magyar katonaság az or

szág területének védelmére a végeken teljesít szol

gálatot, az idegen garázda seregek mindjobban özönlenek az ország belsejébe. 1657-től.

3. A rendek sürgetésére a felszaporodott ügyek, külö

nösen a királyság alá tartozó részeken üldözött pro

testáns vallásuak sérelmeik orvoslása céljából Lipót országgyűlést hirdet Pozsonyba.

1659. julius 21-rc.

4. A Pozsonyba összehitt országgyűlést berekesztik anélkül, hogy a tárgysorozatba felvett egyik legfőbb pont érdemleges tárgyalás alá vétetett, illetve a pro

testánsok sérelmei megfelelően orvosoltattak volna.

1659. december 2.

5. Montecuccoli, császári hadvezér német hadai bor

zasztóan fosztogatják s pusztítják a felső vármegyé

ket, minek folytán az ország e részében a szegé

nyebb nép éhhalállal küzd. 1661-ben.

6. Lipót nagy örömmel üdvözli Báthory Zsófiát II.

Rákóczi György özvegyét abból az alkalomból, hogy fiával I. Rákóczi Ferenccel áttért a protestáns hitről a katholikus vallásra. 1661. november 13.

7. Zrínyi Miklós, a költőhadvezér, hogy a végbeli török portyázásaitól távoltartsa Muraközt várat építteti saját földjén, a török határ közvetlen közelében Zrinyi-Űjvár elnevezés alatt. 1661-ben.

(15)

8 Thököly előtti kor. (1657—1678.)

8. A beözönlő német seregek különösen Liptó és Sáros megyét tűzzel-vassal irtják, minek folytán e két vár

megyében leírhatatlan nyomort okoznak.

1662-ben.

9. Amikor az országban végletekig elkeseredett volt a hangulat a beözönlő idegen katonaság kegyetlensé

gei és a mindnagyobb arányokat öltő vallási sérel

mek miatt is — Lipót ismét országgyűlést hív össze

Pozsonyba. 1662. május 1-ére.

10. A pozsonyi országgyűlésnek összehívása azonban nem a célból történt Lipót részéről, hogy a bajokat orvosolja, hanem, hogy nagyobb pénz- és katonai segélyt szavaztasson meg általa és így a protestán

sok látva, hogy sérelmeikre itt sem kapnak orvos

lást, az országgyűlésből mindannyian eltávoznak.

1662. szeptember 2.

11. Montecuccoli császári hadvezér az erdélyi balvégű hadműveletének maga igazolására röpiratot ír, mely

ben erősen támadja a magyarokat és Zrínyi Miklós személyére is sértő célzásokat tesz, mire Zrínyi úgy a magyarság, mint a maga nevében méltó választ adott Montecuccolinak, melyben kárhoztatja ennek fővezérségét az országra nézve. 1662-ben.

12. A török, Ahmed pasa nagyvezir vezérlete alatt nagyszámú sereggel megindul Drinápolyból Magyar- ország, illetve Lipót ellen. 1663. március 21.

13. Bécsben komolytalannak vették a töröknek meg

mozdulását s a helyett, hogy Magyarország védel

mére megtették volna az előkészületeket minden

áron békét akartak a törökkel, mi célból Reninger Simon, Lipót császár portai követe egyre alkudozott a nagvvezirrel ura megbizásából. A követ azonban tisztán látva a helyzetet, a háborút elkerülhetetlen-

(16)

Thököly előtti kor. (1657—1678.) 9

nek a törökkel, aki mindnagyobb s megalázóbb igé

nyekkel állt elő, a már előző figyelmeztetései után ismét felír Bécsbe Lobkoivitznak a hadi tanács el

nökének, hogy még mindig nem késő az előkészüle

tek megtétele. 1663. március 2ő.

14. A Forgách Ádám parancsnoksága alatt lévő leg

erősebb s legfontosabb erősség Érsekújvár, több heti ellentállás után török kézbe kerül, a mi maga után vonta a többi várak elestét is. 1663. szept. 26.

15. A nagyvezir Apaffy Mihály, Erdély fejedelmét Ér

sekújvárba rendelte a célból, hogy hasson oda a magyaroknál, miszerint, szakadjanak el Bécstől és a szultán uralma alá helyezkedjenek, mire Apaffy megjelenik Érsekújváron. 1663. október 18.

16. Apaffy kiáltványt bocsát az érsekújvári török tá

borból Magyarországhoz, hogy szakadjon el Bécstől s a szultán hatalma alá helyezkedjen.

1663. október 22.

17. Zrínyi Miklós, a költőhadvezér, saját kezdeménye

zésére fényes győzelmeket arat a törökök felett a déli részeken egész Európa örömére.

1664. januártól— júniusig.

18. Nyitrát ostrommal beveszi Lipót felvidéki hadai

nak főparancsnoka Souches tábornok.

1664. május 3.

19. Souches Zsarnoczánál megütközik Kücsük Mehe- med érsekújvári pasa seregével, azt megveri és a pasa az ütközet közben elesik. 1664. május 16.

20. Lévát visszaveszi Souches a töröktől.

1664. Junius 14.

21. Zrinyi-Üjvárt a török harc nélkül elfoglalja a se

regével közelálló Montecuccoli érthetetlen tétlensége

(17)

10 Thököly előtti kor. (1657— 1G78.)

folytán a jelenlévő másik hadvezér, Zrínyi Miklós bosszúságára, aki e miatt elkedvetlenedve otthagyja

a tábort. 1664. junius 30.

22. Zrínyi Miklós Bécsbe érkezik az ottani lakosság lelkes tüntetése között, hogy úgy az udvarnál, mint a ministereknél feltárja a helyzetet Montecuccolit illetőleg s ennek indokolatlan hadvezéri műveletei ellen orvoslást keressen, mely célból tett szóbeli, úgy írásbeli előterjesztései azonban eredményre nem ve

zettek. 1664. Julius t%.

23. Garant Szent Benedeknél Souches megveri Ali esz

tergomi pasa 30.000 főnyi seregét, mely ütközetben a pasa mintegy hat ezer emberével elesik.

1664. julius 19.

24. Souches Párkányt is visszanyeri a töröktől.

1664. augusztus 1.

25. Montecuccoli megveri Ahmed pasa nagyvezir sere

gét Szentgotthárdnál, mely alkalommal a pasák leg

jelesebbjei elestek tizennégyezer török harcossal

egyetemben. 1664. augusztus 1.

26. Lipót megköti Vasvárott a nagyvezirrel a békét a nádor és az országgyűlés tudta s megkérdeztetése nélkül, mely inkább a töröknek kedvez, mint Bécs- nek s különösen kedvezőtlen ez Magyarországra nézve. Ez a béke akként köttetett mintha a török lett volna győztes az egész vonalon.

27. Az udvar és az ország nádora között felmerült nézeteltérések miatt a felsőmagyarországi fölkelő nemesi hadak összegyűlnek Szendrő váránál, mikor a hadműveletek már a végükhöz közelednek.

1664. szeptember hóban.

(18)

28. Zrínyi Miklós tragikus halála a Csáktornyái vad

disznó vadászaton. 166b. november 18.

29. Lippay György esztergomi érseknek, a nemzetének sorsa felett aggódó főpapnak halála.

1666. január 3.

30. Szelepcsényi György, a bécsi udvar kegyeltje, esz

tergomi érsek lesz. 1666. január 15.

31. Zrínyi Ilona, Zrínyi Péter horvát bán leányának esküvője I. Rákóczi Ferenccel Makoviczán (Sáros

megye.) 1666. március 1.

32. Wesselényi Ferenc az ország nádora és Zrínyi Pé

ter horvát bán Írásbeli szövetséget kötnek Stubnya- fürdőben a hazájukat Bécs részéről fenyegető ve

szély ellen, mely szövetség magvát képezi a későbbi összeesküvésnek, illetve a nemzet érdekében megin

dult mozgalomnak. 1666. április elején.

33. Kollonics Lipót, a nemzeti irány ellensége, Lipót főbizalmasa a bécsi udvar kegye folytán a gazdag javadalmú nyitrai püspöki székbe kerül.

1666. augusztus hóban.

34. A Wesselényi-féle összeesküvés végleg megalakul a murányi várban. 1666. augusztus 23.

35. Wesselényi Ferenc nádor és Zrínyi Péter horvát bán, Nádasdy Ferenc országbíró bevonásával egy ujabbi biztosító levélben szövetségre lépnek a nem

zet veszélyeztetett jogai érdekében — Bécsben.

1666. december 19.

36. A felsőmagyarországi protestánsok sérelmeinek or

voslása céljából Wesselényi nádor, aminek már a bécsi udvar is szükségét látja) a felizgatott kedélyek miatt Pozsonyban értekezletet tart nagyszámú részt

vevő jelenlétében. 1667. január 4.

(19)

37. Wesselényi nádor az összeesküvés feje váratlanul

meghal. 1667. március 27.

38. Zrínyi Péter, az összeesküvés egyik feje, írásbeli szövetséget köt gróf Tattenbach Erazmussal Stiria

egyik leggazdagabb főurával is.

39. A Wesselényi-féle összeesküvést iványi Fekete László fölfedezi, illetve beárulja Szelepcsényi prí

másnak, mint királyi helytartónak.

1668. szeptember hóban.

40. Róttál János gróf az összeesküvésnek Murány vá

rában őrzött s onnan megszerzett összes iratait né

metre lefordítva bemutatja a titkos tanácsnak, ez azonban taktikai okoknál fogva a várakozási állás

pontra helyezkedik, hogy mikor majd a mozgalom összes szálai s valamennyi adat birtokába jut, egy

szerre s annál súlyosabban csaphasson a részesekre.

1669. január 30.

41. Zrínyi Péter bán beavatja vejét, I. Rákóczi Feren

cet a mozgalomba Sárospatakon.

1669. április 26.

42. Róttál, riválisáról, Nádasdy országbíróról, terhelő adatok birtokában kimerítő jelentést tesz a titkos tanácsnak s úgy tünteti fel ebben Nádasdyt, mint főbünöst, akit érdekében állott így elgáncsolni, mert ellenében komoly jelölt volt az elhunyt Wesselényi nádori méltóságára. 1669. junius 24.

43. A bécsi udvar káros s sérelmes politikája szülte ál

talános elégedetlenség folytán a vármegyék többje tanácskozásra gyűlnek Körmöczön.

1669. november 28.

(20)

44. Nádasdy bocsánatot kér Lipóttól s egy Írásos nyi

latkozatban hűséget fogad, egyben mindenkorra szakít a mozgalommal. 1669. november 29.

45. Lipót kegyeiről értesíti Nádasdyt Lobkowitz útján.

1669. december 1.

46. Az általános elégedetlenség miatt a vármegyék egy része ismét tanácskozásra gyűl össze Kassán.

1670. január 24.

47. A vármegyék a sérelmek orvoslása végett összgyü- lést tartanak, melyen Pozsony és Trencsénmegyén kívül a felvidéki és dunáninneni vármegyék követei teljes számban megjelennek Breznóbányán.

1670. január 28.

48. Tattenbach elfogatása. 1670. március 22.

49. Starhemberg Rüdiger tokaji császári várparancs

nokot és kíséretét az elégedetlenek Sáros-Patakon lefegyverzik s vasbaverten a regéci várba fogságba viszik. Ezzel az eddigi csendes mozgalomból fegyve

res fölkelés lesz. 1670. április 10.

50. Zrínyit és Frangepánt, kik bizva Lipót kegyelmé

ben és Lobkowitz biztató üzenetében feljönnek Bécs- be s ott behódolnak, azonban letartóztatják.

1670. április 18.

51. Lipót kijelenti, hogy nemsokára fejek leütéséről fog a világ hallani. 1670. április 22.

52. Lónyay Anna kezdeményezésére a császári drago- nyosok három századát a fölkelők Hegyes község erdeiben megtámadják és azt részben levágják, rész

ben foglyul ejtik. 1670. április 23.

53. I. Rákóczi Ferenc kezdeményezésére Tályán az elé

gedetlen vármegyék gyűlést tartanak, melyen azon

ban Zrínyi Péter váratlanul jött behódolása híré-

(21)

nek hatása alatt elhatározzák, hogy lemondanak a további mozgalomról, leteszik a fegyvert és a ki

rályhoz felírnak a békés megoldás végett.

1670. május 1.

54. Lipót tiszta németekből álló sereget küld a felvi

dékre Spork tábornok vezetése alatt a megyék meg

félemlítésére, várak és városok megszállására.

1670. május 22.

55. Sárospatak kaput nyit a megszálló császári kato

naság előtt. 1670. junius 24.

56. Zrinyi Péternét, noha Csáktornyát önként átadja a megjelent császári katonáknak, ezek mindenéből kifosztják s leányával Aurórával Grátzba fogolyként

elszállítják. 1670. julius 15.

57. A bevehetetlennek ismert Ecsed vára kardcsapás nélkül a császáriak kezébe kerül. 1670. julius 16.

58. Spork tábornok az eddig semleges Kassára német

őrséget vet. 1670. julius 27.

59. A murányi vár úrnője, Wesselényi nádor özvegye, Széchy Mária (Murányi Vénusz) megnyitja a mu

rányi várának kapuját Károly lotharingiai herceg német serege előtt, annak utánna, hogy a herceg Írásban s külön becsületszóval biztosította, hogy bántódása nem lesz. Azonban nem így történt, mert Bécsben sem a kötött írásbeli egyezséggel, sem a becsületszóval nem törődtek.

60. Az udvar által kiküldött Róttál gróf elnöklete alatt több tagból álló bizottság Lőcsére érkezik a tömege

sen letartóztatottak elleni peres eljárás előkészítése

végett. 1670. augusztus 18.

(22)

61. Bécs mindenható ministerei kijelentik Lipótnak, hogy amíg Zrínyi, Frangepán és a többi „főlázadó“

életben lesznek, béke nem lehet Magyarországban, és ezzel már is kimondták a halálos Ítéletet, mielőtt ellenük a port megkezdték volna.

62. Nádasdyt — Róttál kívánsága folytán — a potten- dorfi kastélyban ágyban letartóztatják s a kiküldött katonaság mindenét elrabolja, a mi a közvélemény legnagyobb felháborodását vonta maga után.

63. Császári katonaság száll ja meg Kassza várát, (Trencsén-megye, Illává mellett) hogy protestáns főurát, Petrőczy Istvánt, elfogja s a várba őrséget helyezzen. Petrőczyt azonban a megszálló katona

ság honn nem találta, aki idején elmenekült.

64. Illává urát Ostrosits Mátyást, a protestánsok egyik vezérét illávai otthonában őrizetbe veszik az ide is kiküldött császáriak. 1670. november 17.

65. A nagybeteg Thököly István, Imre atyja, Árva vá

rának ura a császáriak által az ostromolt várban meghal az ostrom közben. 1670. december 3.

66. Árva vára kapitulál a császáriaknak.

67. Heister császári tábornok, a Thökölyek másik vá

rát Likavát hosszabb ostrom után beveszi, ahonnan a 13 éves Thököly Imre, az elhunyt István fia, ál

ruhában, két hű emberétől kisérve, Máramarosba

menekül. 1670. december 27.

68. Heister császári tábornok, fölfedezi a likavai vár egyik szögletfalában a Thökölyek milliókat érő csa-

(23)

16 Thököly előtti kor. (1657— 1678.)

ládi kincsét s óriási összegű pénzét s azt jegyzékbe foglaltatni rendeli, hogy Bécsbe szállítássá.

69. A különféle börtönökben sínylődő „lázadók" szá

ma 2000-re emelkedik. 1670. december 31.

70. Széchy Máriát, özvegy Wesselényinét az összees

küvésből kifolyólag jólehet biztosítéka volt arra néz

ve, hogy bántódása nem lesz, a saját murányi vá

rában töltött internálása után Pozsonyba szállítják, hogy az ott összeülni készülő bíróság elé állítsák.

1671. február 13.

71. /. Rákóczi Ferencet, mint az összeesküvés egyik .főtagját, sikerül anyjának, a vakbuzgó császárpárti

Báthory Zsófiának sok utánjárás után 400.000 frt.

váltságdíj és egyéb föltételek árán megmenteni, nem csak a hóhérbárdtól, de a börtöntől is.

1671. február 21.

72. A pozsonyi vértörvényszék megkezdi működését, mely alá nem tartoztak az összeesküvés fejei, mert ezek ügyével, a bécsi várpalotában, a pozsonyival egyidejűleg párhuzamosan ülésező bíróság foglal

kozott. t 1671. február végén.

73. II. Kelemen pápa Lipóthoz levelet intéz a hitbuzgó katholikus Nádasdy érdekében, de eredménytelenül.

1671. március 7.

74. Frangepán Ferencet az összeesküvés egyik főré

szesét megelőző kézcsonkítással súlyosbított fej- és joszágvesztésre ítéli a bécsi várpalotában működő

bíróság. 1671. április 6.

75. Nádasdy Ferenc országbírót, kit Lipót kegyéről biztosított s aki utóbb a mozgalomtól távoltarlotta

(24)

Thököly előtti kor. (1657— 16?Ö.) Î?

magát, fej- és jószágvesztésre ítéli a bécsi bíróság, egyben kimondja reá az előzetes kézcsonkítást.

1671. április 11.

76. Zrínyi Péter bánt, a mozgalom vezérét, illetve az összeesküvés fejét a bécsi bíróság fej- és jószágvesz

tésre Ítéli, az ennek végrehajtását megelőző kéz-

csonkítással. 1671. április 18.

77. Lipót jóváhagyja teljes egészében az ítéleteket.

1671. április 22.

78. Lipót, hogy távol legyen a gyászos ügy további fejleményétől sietve Laxemburgba teszi át tartóz

kodását s Lobkouritzra biz mindent, aki a kézcson- kitásokat hatálytalanítja. 1671. április 28.

79. Az elitéltek külön-külön, úgy Nádasdy gyermekei apjukért még egy utolsó kegyelmi kérvényt külde

nek Laxemburgba Lipóthoz, aki azonban e kérel

mek előtt is mereven elzárkózik s sorsuknak engedi át az elitélteket. 1671. április 29.

80. Zrínyit és Frangepánt Bécsújhelyen lefejezik. Csak harmadszori csapásra tudta a hóhér fejeiket elvá

lasztani törzsüktől.

1671. április 30. reggeli 9 és 10 óra közt.

81. Nádasdyt lefejezik Bécsben a Városháza egyik ter

mében. 1671. április 30. reggeli 9 órakor.

82. A pozsonyi vérbíróság is első halálos Ítéletét vég

rehajtja Bonis Ferenc zempléni földesuron, akinek Pozsony főterén, a városházával szemben szintén fejét leüti a hóhér. 1671. április 30.

83. A pozsonyi vérbíróság fejét véteti Pozsonyban a 83 éves Drábik Miklós aggastyánnak is, aki a moz

galomban nem vett részt, de mert a császári ház ellen Írásaiban még 1657-ben kifakadt.

1671. julius 16.

(25)

81. A pozsonyi vérbíróság Lipót rendeletére befejezi működését, illetve azt Becsbe helyezi át, annak utánna, hogy működésének kezdetétől kétszázhar

minchárom vádlottat idézett be. 1671. julius 18.

85. A bécsi bíróság ítéletei egy nagy ministeri érte

kezleten felülvizsgáltatnak, melyen maga Lipót el

nökölt, azok nagyobb részben megszigorítanak s több halálos Ítélet hozatott, de nagy számban vol

tak olyan Ítéletek is, ahol az illető „rebellisre" óriási sarcot vetettek, vagy birtokainak ekobzását mond

ták ki s ezzel földönfutóvá tettek sokakat.

1671. szeptember 2'i.

8G. Tattenbach gróf, mint az összeesküvés egyik fő

részese, ugyancsak vérpadra kerül.

1671. december 1.

87. özvegyek és árvák sokaságának jajveszékelésétől;

a börtönökben sínylődő tömegek keserveitől; a bir

tokaik s vagyonuktól megfosztottak sóhajaitól, és a hazájukból kiüldözött s bujdosásnak indulni kény

szerültek zokszavaitól hangos lett az ország minden

része. 1671. december hó végén.

88. Rendszerűén s teljes erővel úgy Magyarországban, mint az örökös tartományokban megindul a protes

tánsok üldözése. 1671. végén.

89. Kollonicsot a pozsonyi magyar kamara elnökévé nevezik ki, a magyar törvény tilalma ellenére, mely szerint egyházi férfiú ilyen hivatalt nem viselhet.

1672. január 20.

90. A rettenetes adóprés és a vallásüldözések iszonyai folytán szerte megindul a bujdosás az országból, helyesebben a királyi területről. A főurak, a neme

sek s jobbágyok egyaránt sietve menekülnek a tö-

Í8 Thököly előtti kor. (1657— 1678.)

(26)

rök területekre, vagy Erdélybe, úgy hogy a bujdo

sók száma sok ezerre megy. 1672. elején.

91. A magyar protestánsok vég veszedelmükben Bran

denburg bécsi követéhez fordulnak, hogy eszközölje ki fejedelmének közbenjárását a bécsi udvarnál.

1672. február 9.

92. A mindenható Lobkouritz herceg, Magyarország új kormányzatának címe alatt Magyarország teljes le

igázása s a magyarok megtöréséi célzó javaslatot terjeszt Lipót elé, melyben többek közt a nádori tisztnek eltörlését s e helyett egy kormányzónak ki

nevezését tartja szükségesnek. 1672. február 12.

93. A Lipót által elfogadott Lobkouritz-féle javaslat a ministertanács helyeslésével is találkozik.

1672. március 31.

94. A brandenburgi választófejedelem a protestánsok érdekében a bécsi udvarnál közbenjár, de eredmény

telenül. 1672. május 24.

95. A bujdosók, akiket a köznép kurucoknak elnevez, szervezkednek, gyűléseket tartanak és seregeket alakítanak. Ez a szervezkedésük az üldözőik, a né

metek s általában Lipót hívei ellen irányult.

1672. közepén.

96. Szelepcsényi érsek erélyes felterjesztésben óva inti Lipótot az új kormányzati rendeletnek életbelépte

tésétől, de később belenyugszik ennek végrehajtá

sába. 1672. nyarán.

97. A kuruc seregek megkezdik az előnyomulást s be

törnek az országba nem csekély sikerrel.

1672. augusztus második felében.

98. A kurucsereg, mintegy tizenötezer ember Kende, Petróczy, Szuhay és Szepessy vezérlete alatt meg-

(27)

támadja Spankau császári tábornok s felsőmagyar

országi főkapitány seregét és ezt teljesen tönkreveri.

99. Györkénél Cob Farkas tábornok a Felső-Magyar- országba küldött nagyszámú serege árulás s csel

vetés folytán megveri a kurucok egyesült seregét s ezzel Cob végez a kurucok katonai mozgalmával, de csak egy időre. 1672. október 26.

100. Az új kormányzat behozatalát kihirdetik s egy

ben az ország kormányzójává a német rend nagy

mestere Ampringen János Gáspár neveztetett ki.

1673. március 11.

101. Az új kormányzat beiktatásához a kijelölt kor

mányzó bevonul Pozsonyba. 1673. március 22.

102. A nem rosszindulatú Ampringen azon kegyelmi ténnyel kezdi működését, hogy bűnbocsánatot hir

det azoknak, akik tizenöt nap alatt fegyverüket le

teszik s Cob tábornoknál jelentkeznek.

1673. március 29.

103. Ampringen nyíltan megírja Lipótnak, hogy a kormányzat összetételében tarthatatlan; siessen megnyugtatni az ország kedélyét; hagyja abba a vallásüldözést; fékeztesse meg a fosztogató német katonákat; mérsékelje az adót; legyen több biza

lommal a magyarok iránt, és egyéb jó tanácsot ad Lipótnak, egyben megjósolja, hogy ez a lehetetlen állapot jóra nem fog vezetni.

1673. junius 3.

104. A dúsgazdag Zrinyinét (a kivégzett Zrinyi Péter özvegyét), ki megfosztva birtokaitól, vagyonától, sőt gyermekétől is, a legnagyobb nyomorban ma-

(28)

gára hagyva Ínségben s kétségbeesésében megőrülve a halál megváltja rettenetes szenvedéseitől.

105. Ampringen levelet ir Lobkowitznak is, melyben kifejti állásának nevetséges voltát.

106. Szelepcsényi Kollonits szellemében a legszélesebb mederben megindítja a protestáns papok és tanítók üldözését, mely célból beidéztetni kezdi ezeket a Pozsonyban felállított rendkívüli bíróság elé.

1674. január 6.

107. A Szelepcsényi elnöklete alatt harmincnégy tag

ból álló bíróság megkezdi a monstre por tárgyalását.

1674. március 5.

108. A körülbelül négyszáz beidézett között kilencven- három fej- és jószágvesztésre ítéltetett, többeknél az előzetes testcsonkítás kimondásával.

1674. április 4.

109. A hollandi kormány közbelép a vallásüldözöttek érdekében a bécsi udvarnál. 1674. szeptember 18.

110. Ampringen kormányzó a német fejedelmek bécsi követei és ügyvivőinek közvetlen hozzá inté

zett azon együttes írását, melyben kérik, hogy ne zavarják a magyar protestánsokat a vallásuk gya

korlatában — fölterjeszti a bécsi udvarhoz.

1675. március 20.

111. Kollonits több börtönbüntetésre ítéltet gályarab

nak küld Nápolyba, vagy Buccarába.

1675. tavaszán.

112. Az udvar végre enged a sokfelől jövő interven

ciónak s elrendeli a hajmeresztő üldözések beszün

tetéséi, 1675. tavaszán.

(29)

113. Az Erdélybe kibujdosottak vezetői a kiküldött Akákia francia ügynökkel Fogarason szerződést kötnek, melynek egyik pontjában Apaffy erdélyi fejedelem mindenható ministerét Telekyt, vezérük

nek ismerik el. 1675. április 28.

114. Spankau tábornok huszonkét elfogott bujdosót a legszörnyübb kínok között kivégezteti, illetve előbb tüzes vasrudakkal égette, azután karóba huzattá

őket. 1675. április 50.

115. A bécsi haditanács bizalmasan meghagyja a kas

sai főkapitánynak, hogy gyújtássá fel a bujdosók főfészkét Debrecent, de titokban egy felbérelt gyúj

togató által, ne hogy a töröknek jogcíme legyen emiatt interveniálni Bécsben, amennyiben Debrecen a török fennhatóság alá tartozott. 1675. junius 12.

116. A förtelmes üldözések hatása alatt a számban megnövekedett bujdosók ismét szervezkedve, anyagi támogatása céljából a francia és lengyel udvarok formális szerződést kötnek egymásközt.

1675. junius 15.

117. Hollandia a gályarabságra Ítéltek szabadonbocsá- tását kéri a bécsi udvartól. 1675. október 24.

118. A szász választó a gályarabságra Ítéltek szaba- donbocsátását kéri a bécsi udvartól.

119. Minthogy Debrecen felgyujtási terve végrehajt

ható nem volt Strassaldó tábornok, a kassai főka

pitány, megrohamozza a mit sémi gyanító várost, a kurucokat összefogdostatja, lakósságát kifosztja s 80.000 tallér erejéig megzsarolja. 1675 végén.

120. A kétségbeesett bujdosók elkeseredésükben, hogy visszaadják a debreceni kölcsönt, Nánas városára

(30)

ütnek s azt annyira feldúlják, hogy tíz éven át tel

jesen pusztán maradt. 1676 elején.

121. Hollandia kiszabadítja a Nápolyba internált ma

gyar protestáns gályarabokat. 1676. február 12.

122. A brandenburgi választófejedelem külön véde

lembe fogadja s letelepíti az országába menekült magyar evangélikusokat s kálvinistákat.

1676. február 17.

123. II. Rákóczi Ferenc születik Borsiban (Zemplén- megye.) 1676. március 27.-én. Pénteken.

124. A Buccariban sinylődő gályarabok is megszaba

dulnak. 1676. május hó.

125. I. Rákóczi Ferenc meghal Zborón (Sáros-m.) 1676. julius 8.-án.

126. A bécsi udvar rendeletileg teszi közhirré, hogy Wesselényi Pál fejére 2000 forintott tűzött ki és minden egyes lázadó fejére egy-egy aranyat ad azoknak a fölkelőknek, akik ilyen fejet a császári táborba hoznak, és amellett teljes kegyelmet kap

nak, jószágaik visszaadatnak s ha kivánni fogják kellő zsold mellett katonai szolgálatot is nyernek.

1676. julius /4.

127. Széchy Máriát, Wesselényi Ferenc nádor özve

gyét az egykori murányi Vénust, összes vagyoná nak elkobzása után szabadon, helyesebben rokonai

hoz Kőszegre bocsátják. 1676 őszén.

128. Az udvar lélekvásárló bizottságot alakítva a nyo

morgó bujdosók eltántorítására, e célból tízezer fo

rintnyi összeget bocsát rendelkezésére e különös bi

zottságnak. 1677 elején.

129. A bujdosók és Apaffy követei megjelennek a len

gyel udvarban Varsóban, hol János lengyel király kitüntető szívességgel fogadja őket. 1677. május.

(31)

24 Thököly előtti kor. (1657— 1678 )

130. A bujdosók és Apaffy megbízottai szerződést köt

nek Varsóban Béthune francia kiküldöttel, mely szerint a francia kötelezte magát, hogy egyszer s*

mindenkorra 20.000 s évenkint 100.000 tallért, ezen

kívül néhány ezer embert bocsájt a bujdosók ren

delkezésére Teleky Mihály vezérlete alatt.

1677. május 27, 131. Az udvar felbőszülve a lélekvásárló bizottság mű

ködésének eredménytelenségén ismét az erőszak és megfélemlítés céljából rendeletet ad ki, melyben a lázadók vezéreinek fejére nagy díjakat tűz s minden egyes kuruc fejért egy aranyat s aki egy kuruc tisz

tet öl meg hat havi zsoldot biztosít.

1677. julius 17.

132. I. Rákóczi Ferencet nagy pompával eltemetik Kassán, a jezsuiták templomában.

133. A Bétune francia kiküldött által Lengyelország

ban összegyűjtött első segély had háromezer ember

ből, Máramarosba érkezik Boham francia ezredes

vezérlete alatt. 1677. őszén

134. A kurucok, a Lengyelországban összegyűjtött se

gélyhaddal gyarapodva Királyházánál első csatát vívnak a császáriakkal és azokat megverik.

1677. október 10.

135. Az ifjú gróf Thököly Imre, akinek nagy oka volt együtt érezni a kurucokkal, mint Erdélybe me

nekült s Apaffy alattvalója megjelenik Boham tá

borába s ott felajánlja szolgálatait.

1677. november 6.

136. A vérengző Cob császári tábornok megjelenve is

mét a felvidéken, szigorúan ráír a vármegyékre,

(32)

hogy a bujdosók feleségeit és gyermekeit is űzzék el a területükről. 1677. november 7.

137. Gubasóczy váci püspök figyelmezteti az udvart, hogy béküljön ki a magyarokkal, adja vissza elvitt jószágaikat, mert csak így lehet a már veszedel

messé vált mozgalmat leszerelni. 1678. február 11.

138. A kurucsereg vezérévé választott Teleky Mihály, Apaffy ministere, egyéni s családi érdekeinek biz

tosítása céljából szerződést köt Forvul és Reverend francia meghatalmazottakkal, akik királyuk nevé

ben Teleky minden kívánságát teljesíteni kötelezték

magukat. 1678. február 16.

139. A kurucok ünnepélyes gyűlésükön Boham ezre

des jelenlétében is Telekyt közfelkiáltással vezérük ké végérvényesen megválasztják s egyben kimond

ják a hadakozás erélyes folytatását.

1678. március 7.

140. Lipót az események hatása alatt Bécsbe hivatja a magyar főpapokat s főurakat, hogy velük tanács

kozzék. 1678. április hóban.

(33)

(34)

II. R É S Z

THÖKÖLY KORA

(1678-tól - 1700-íg)

(35)

(36)

Thököly kora. (1678—1700.) 20

141. Teleky, aki hadvezéri tehetséggel nem volt meg

áldva, egy nagyobb német sereg közeledtének hírére a kuruc had egy részével visszasiet Erdélybe s így a bujdosók csalódva benne, a harctereken maradtak a fiatal Thökölyt tekintik vezérüknek.

1678, augusztus 16.

142. Thököly Bohámmal a Felföldre nyomulva beve

szik Besztercebányát. 1678. október 16.

143. Bécs tekintélyes hadat küld a Felvidékre Thököly

ellen. 1678. október végén.

144. Bécsben is csakhamar felismerik Thökölybcn a hivatott vezért, a fegyverszünet, esetleg a béketár

gyalások megkezdése végett szívesen fogadják Thö

köly követét Szalay Pált. 1678. október 28.

145. A császári sereg Thököly seregét véres harc után megveri Bars-Szent-Keresztnél. 1678. november 1.

146. Thököly követével, Szalay Pállal Bécsben lefoly

tatott tárgyalás folytán gróf Leslie kassai császári főkapitány fegyverszüneti egyezményt köt a kuru

cok megbizottaival. 1678. november 20.

147. XI. Ince pápa Lipótnak a magyarokkal való ki

békülést, azok kielégítését ajánlja Buonvisi Ferenc

nunciusa által. 1679 elején.

148. Széchy Mária Kőszegen meghal rokonainál.

1679. julius 18.

149. Thököly hivatalosan is az összes bujdosók főve

zére lesz. 1679. julius második felében.

150. Thököly a fegyverszünet lejártával Szikszó kö

zelében érzékenyen megveri a császáriakat.

1679. december 3.

(37)

30 Thököly kora. (1678— 1700.)

151. Teleky személyi okoknál fogva Thököly ellen fordul s a bujdosókat ellene iparkodik hangolni, miáltal szakadást idéz elő azok közt, így a Thököly- hez hűnek maradt kurucok őt kiáltják ki fővezé

rükké a Szoboszlón tartott gyűlésükön.

1680. január 8.

152. Thököly fegyverszünetet köt Strassoldo német fővezérrel. 1680. február elején.

153. Báthory Zsófiának II. Rákóczi Ferenc nagyany

jának halála. 1680. junius 14.

154. Thököly a fegyverszünet lejártát követő sikeres hadműveletei után ismét fegyverszünetet köt a csá

száriakkal kedvező feltételek mellett.

1680. november lő.

155. A kurucok belügyeiben tájékozatlan Kara-Musz- tafa nagyvezér Apaffynak és Telekynek Thököly ellen szőtt intrikái folytán, nem Thökölyt, hanem Apaffyt tette meg a kurucokhoz csatlakozó segély

had fővezérévé. 1681. április 18.

156. Lipót a régóta Ígért országgyűlést végre össze

hívja Sopronba 1681. április 28-ra.

157. Thököly ezt az országgyűlést nem ismerte el tör

vényesnek, amely meggyőződése szerint amúgy sem orvosolná a vallási sérelmeket s most már a török biztatására is, hogy a hadakozást folytathassa s ezzel Lipótra nyomást gyakorolhasson a fegyverszü

netet felbontja. 1681. május 20.

158. Lipót és neje nagy késéssel, fényes külsőségek és három ezred német katona fedezete mellett megér

keznek az országgyűlés színhelyére, Sopronba.

1681. m ájus 22.

(38)

159. A Sopronba összehívott országgyűlésnek keretén belül választás utján betöltik a régóta üresedésben lévő nádori méltóságot gróf Esterházy Pál szemé

lyével. 1681. junius 13.

160. A magyar bujdosók tábora nem akarja elismerni Apaffyt vezérének, hanem ismét Thökölyt kiáltja ki.

1681. junius /4.

161. Az országgyűlésre érkezett protestánsok, akiknek száma a megjelent összes tagaknak alig egy ötöd részét képezte emlékiratot nyújtanak át Lipótnak, melyben sérelmeik orvoslását kérték. Erről az em

lékiratról még a vérengző Hocher is megjegyezte, hogy ha csak egy is igaz amiket benne elpanaszol

nak, úgy bámulja türelmüket, hogy mindazt amit felsorolnak nem tíz évig, de tíz napig is elviselni

tudták. 1681. junius 25.

162. A protestánsok által benyújtott emlékiratnak sor

sa már előre meg volt pecsételve az által, hogy Li- pótnak a vallási ügyekben Kollonits volt a legfőbb tanácsadója, aki épen az országgyűlés folyama alatt Sopronban a templomi szószékről erősen tüzel a protestánsok ellen, mely alkalommal kijelentette, hogy készek inkább tönkrejutni, mint az ellenfelek

nek (a protestánsoknak) a legkisebb engedményt is

tenni. 1681. julius 31.

103. Apaffy annak hírére, hogy Thököly a maga se

regével ujabbi sikereket ért el, ő is kimozdítja ha

dait Erdélyből Telcky vezérlete alatt.

164. Lipót tartva a franciáktól, egyszerre irányt vál

toztat vallási politikájában. Kollonits eddigi befo

lyásától menten a protestánsoknak végre engedmé

nyeket tesz. 1681. október 8.

Thököly kora. (1678— 1700.) 31

(39)

Thököly kora. (1678—170Ö.)

165. Lipót ujabbi engedményeket tesz a protestán

soknak. 1681. november 9.

166. A török és a francia felismerik Thököly ráter

mettségét, Apaffy mellőzésével mellé állanak, vele érintkeznek s követeit a porta szívesen fogadja.

1681. november hó.

167. Thököly ismét fegyverszünetet köt a császáriak

kal a békéshajlamú Saponara báró sárospataki ka

pitány útján, aki őszintén akarja kibékíteni Thökölyt az udvarral, de eredménytelenül.

168. Zrínyi Ilonának, I. Rákóczi Ferenc özvegyének eljegyzése Thököly Imre gróffal.

1681. december Karácsonykor.

169. Lipót nejét Eleonóra Magdolnát a már több hó

napon át tartó országgyűlés ideje alatt megkoro

názzák. 1681. december 9.

170. A soproni országgyűlés, mely több fontos köz

jogi és vallásügyi határozatot hoz bezárul.

1681. december végén.

171. Minthogy a protestánsok nem voltak megelégedve az őket érdeklő vallásügyi határozatokkal, sőt az előbbieket magukra nézve jobbnak tartották, több példányban nyilatkozatot nyújtanak át a nádornak, a kir. személynökének stb., melyben kijelentik, hogy nem az új, de a régi törvényeket fogják tekinteni érvényeseknek. 1681. december 30.

172. Thököly újból követeket küld a portához, a hol azok a legnagyobb megértésre találnak, azonban a végleges megállapodás végett Ibrahim budai pasá

hoz, a főszerdárhoz utasítja Thökölyt a porta.

1682. január 9.

3$

(40)

Thököly kora. (1G78— 1700.) 33

173. Thököly megjelenik Ibrahim pasánál Budán, a hol fejedelmi pompával fogadják.

1682. májusban.

174. Thököly a változott viszonyoknál fogva a csár száriakkal kötött fegyverszünetet felmondja.

1682. május 20.

175. Kollonits értesíti Széchenyi György kalocsai ér

seket, hogy Lipót elhatározta, miszerint az új tör

vényeket, különösen a vallási ügyekben hozottakat nem lépteti életbe és így megmaradt minden a ré

giben. 1682. junius 4.

176. Thököly, báró Saponara közbenjárására a bécsi udvarnak sokára megjött beleegyezésével házasság

ra lép Zrinyi Ilonával. 1682. junius 15.

177. Thököly újból megkezdi hadműveleteit a császá

riak ellen. 1682. julius elején.

178. Thököly folytonos sikerei s a török háborús ké

szülődései folytán a bécsi udvar koronatanácsot tart, hogy megvitassa az adott helyzetet s a teen

dőket. 1682. augusztus 11.

179. Thököly beveszi Kassát. 1682. augusztus 74.

180. A török szigorú parancsára Apaffy, akinek foly

tonos intrikái Thököly ellen rendre meghiúsultak, hosszas huza-vona után csatlakozik seregével Thö

köly táborához Füleken. 1682. szeptember 2.

181. Thököly beveszi az erős Fülek várát, melyet Li

pót nagy hive Koháry István védelmezett.

182. Ibrahim pasa, átadja Thökölynek nagy pompa között a szultán athnáméját. E tizennégy pontból álló okiratban a török Thökölyt magyar királynak nevezi ki. Thököly azonban csak a fejedelmi címet

(41)

34 Thököly kora. (1678—1700.)

s megszólítást fogadja el, és ezzel Magyarország te

rületén új fejedelemség alakul. Ezek az események természetesen nemcsak Bécsben, hanem Apaffy ud

varában is nagy bosszúságot okoztak.

183. Thököly annak utánna, hogy a bányavárosokat bevette s Morvába betört, ismételten fegyverszüne

tet köt Béccsel Szirmay István és Jánoky Zsigmond követei utján. 1682. november 19.

184. Thököly most már mint a Garamig terjedő rész ura, mint államfő Kassára gyűlést hív össze, mely gyűlés Sebestyén András váradi püspök elnöklete alatt megnyilt. 1683. január 11.

185. A Kassára összehívott gyűlés, melyen 20 várme

gye, 9 szab. kir. város, 3 püspök, 2 káptalan, 1 konvent és 19 főúr volt képviselve s melyen több kivánt ügyet intéztek el, befejezést nyer.

1683. január 28.

186. Lipót és Szobieszki János lengyel király a pápai varsói nunciusnak Pallavicini bibornoknak közre

működésével megkötik a véd- és dacszövetséget a

török ellen. 1683. március 31.

187. A békére hajló Thököly a bécsi spanyol követet kéri fel közbenjáróul a bécsi udvarral kötendő bé

kére vonatkozólag, azonban azon előföltétellel, hogy az udvar is megadja neki azt, a mit a töröktől ka

pott. 1683. áprilisban.

188. A kitűnő katohai tehetséggel megáldott Lipót sógora, Károly lotharingiai herceg, Bécsbe érkezik, hogy részt vegyen a török elleni háború előkészíté

sében. 1683. április közepén.

189. Kara Musztafa nagyvezér, óriási seregének élén megindul Belgrád felé. 1683. április.

(42)

Thököly kora. (1678— 1700.) 35

190. A császári sereg, mely 40.000 emberből és 56 ágyúból áll, Pozsony közelében, a köpcsényi mezőn

összpontosul. 1683. május elején.

191. Lipót, Miksa Emánuel bajor választó, Károly lotharingiai herceg és a bécsi külföldi követek kí

séretében megtekinti a köpcsényi tábort, melynek vezérletét Károly lotharingiai hercegre bizza.

1683. május 6.

192. Schulc tábornok szigorú utasítást kap Bécsből, hogy száll ja meg a Vág vonalát a célból, hogy Thö- kölyre ügyeljen s az örökös tartományoktól tartsa

távol. 1683. május 16.

193. Károly lotharingiai herceg ostrom alá veszi a török kézen lévő Érsekújvárt. 1683. junius 6.

194. Thököly a nagyvezér meghívására megjelenik a török eszéki táborában, a hol kitüntetően fogadják.

1683. junius 10.

195. A török kiáltványt tesz közzé, melyben oltalmat biztosít mindazoknak, akik Thökölynek meghódol-

nak. 1683. junius 15.

196. Az udvar felkéri János lengyel királyt, mint szö

vetségest, hogy ne Ukrajnában gyöngítse az ellen

séget, lianem siessen hadával a veszélyeztetett Bécs

segítségére. 1683. júniusban.

197. Esterházy Pál nádor kéri Lipótot, hogy gondos

kodjék Magyarország védelméről, ne szolgáltassa ki a töröknek, ne hagyja cserben a magyarokat.

Ugyanis Lipótnak csak Bécs és az örökös tartomá

nyok védelme képezte gondját. 1683. junius 18.

198. Minthogy az udvar Thököly többrendű kívánsá

gát nem teljesítette s formális ultimátumára kielé-

(43)

36 Thököly kora. (1678— 1700.)

gítő választ nem adott, ismét felbontja a fegyver-

szünetet. 1683. junius 21.

199. A nádor a török had közeledésének hírére ismét fölterjesztést tesz Lipótnak, hogy fegyen valamit magyar hivei oltalmára ha lehet, ha pedig nem le

het, ez esetben ne vegye rossz néven, ha maguk s családjaik biztonsága végett kénytelenek lesznek Thökölyhez csatlakozni. 1683. junius 30.

200. Schulc tábornok ujabbi szigorú parancsot kap, hogy ne törődjék a Thököly által ostromolt, vagy a már bevett bányavárosokkal, hanem legfőbb kö

telességének ismerje Morva és Szilézia védelmét.

1683. julius 1.

201. A nádor figyelmeztetésére az udvar a szent koro

nát biztosabb helyre viendő, e célból megjelenik Li

pót megbízottja, gróf Capliers Pozsonyban.

1683. julius 2.

202. A török Mórichidánál a császáriak egy csapatát meglepi s megveri. 1683. julius 2.

203. A szent koronát az egyik koronaőr, gróf Erdődv Kristóf, Capliers gróf két|>z)áz lovasának fedezete mellett Pozsonyból Bécsbe viszi. 1683. julius 3.

204. A nagyvezér Győr vívásához fog. 1683. julius 5.

205. A nagyvezér előtt Bécs felé vonuló császáriak lovasságát utolérik s megtámadják Petronellánál az előre száguldó tatárok, miközben erős harc fejlődik

ki köztük. 1683. julius 7.

206. Lipót családjával együtt menekül Bécsből, miköz

ben a felizgatott nép kocsija köré gyűlve hangos kifakadásokkal illeti. 1683. julius 7.

207. Bécs város őrségének főparancsnoka, gróf Star- hemberg Rüdiger tábornok sietve érkezik Bécsbe,

(44)

Thököly kora. (1678— 1700.) 37

hogy - megtegye a szükséges előkészületeket a fe

nyegetett székváros védelmére. 1683. julius 7.

208. Károly lotharingiai herceg mint fővezér, a fe

nyegetett Bécs védelmére megérkezett seregét a Duna bal partján Jedlerseenél táborba állítja.

1683. julius 8.

209. A nagyvezér szigorú parancsára Apaffy nagy ké

séssel kimozdul segélyhadával Erdélyből.

1683. julius 8.

210. A nagyvezér a fősereggel Győrből Bécs ellen

indul. 1683. julius 8.

211. A nagyvezér Bécs alá érkezik. 1683. julius Y4.

212. Bécset körülzárólja a török. 1683. julius 17.

213. Károly lotharingiai herceg megveri Thököly ma

gyar-török seregét Pozsony alatt, mely csata az óvatos Thököly akarata ellen vívatott, amennyiben a vele volt török vezérek erőszakolták ki az ütkö

zetet, 'melyben Thököly összes podgyásza odave

szett. 1683. julius 29.

214. Apaffy fejedelem tiszteleg a nagyvezérnél tábo

rában. 1683. augusztus 22.

215. Apaffy fejedelem békeközvetítőül ajánlkozik Eí-

pótnál. 1683. augusztus 25.

216. A nagyvezér Thökölyt hadaival sürgősen tábo

rába rendeli. 1683. augusztus 27.

217. Lipót császár, Zrínyi Ilona fivérét, Zrínyi János császári kapitányt, puszta gyanúra, Bécs ostroma alatt elfogatja s bebörtönözteti.

1683. augusztusban.

218. Apaffy fejedelem ismét ajánlatot tesz Lipótnak a béke közvetítésére. 1683. szeptember 4.

(45)

38 Thököly kora. (1678—1700.)

219. A bécset ostromló török sereg egész napon át tarló iszonyú öldöklés után megsemmisítő veresé

get szenved a lengyelek s más segélyhadaktól tá

mogatott Károly lotharingiai herceg seregétől, mi

hez erősen hozzájárult Kara Musztafa hadvezéri tu

datlansága, a tatár khán árulása, illetve megvesz

tegetése Károly 1. herceg által, és a török vezérek közti gyűlölködés. 1683. szeptember 12.

220. Paltavicini a pápa varsói nunciusa azt jelenti Bécsbe, hogy Thököly és a magyarok semmi szín alatt sem akarnak többé hódolni Lipótnak, hanem János lengyel király fiát Jakabot akarják a magyar trónra ültetni. 1683. szeptember 16.

221. János lengyel király a bécsi diadal után Po

zsonynak vezeti seregét azzal a szándékkal, hogy Budára menjen. 1683. szeptember 18.

222. Thököly követeket küld János királyhoz a célból, hogy járna közben a bécsi udvarnál a már előbb közölt kívánságát illetőleg, mely szerint hagyják meg neki Pozsonyt és az általa megszállt Dunánin- ncni részeket, és ő ez esetben elszakadna a török

től s a császáriakat támogatná. Thököly ezt az ajánlatát azzal támasztotta alá, hogy különben sem azonosítja magát a török hódításával, sőt Bécs os

troma sem találkozott tetszésével.

223. Lipót a bécsi győzelem után kiáltványt tesz közzé, melyben a történtekért Thökölyt kárhoztatja, őt nevezi minden baj okozójának s felhív minden

kit, hogy szeptember végéig térjen vissza hűségére.

224. Lipót, dacára a fényes győzelemnek, hogy régi politikáját zavartalanul folytathassa a békétlen ma-

(46)

Thököly kora. (1678— 1700.) 39

gyarok ellen, úgy a gyűlölt Buorbonok ellen is föl

léphessen, a legnagyobb titokban közölte a portánál, hogy kész békét kötni, mely ajánlata azonban a nagyvezér ellenkezésével találkozott.

225. A magyar közvélemény annyira nem hitt a török bécsi vereségében, hanem ellenkezően a török le

győzhetetlenségében, hogy T rencsénvármegyénck főispánja erről levelet ir, melyben jelzi, hogy „szá

zadik része sem igaz" a bécsi diadalnak.

226. A nádor felhívást intéz a vármegyékhez, melyben Lipót kiáltványához hasonlóan felhív mindenkit, hogy térjen vissza a király hűségére.

227. Lipót elrendeli a tömeges jószág foglalást, mely

nek legbuzgóbb végrehajtói a nádor és Kollonits

lettek. 1683. október 1.

228. János lengyel király és Károly lotharingiai herceg abban állapodnak meg, hogy Párkányt, azután Esz

tergomot fogják megostromolni. 1683. október 2.

229. Párkány ostrománál az egyesült erővel küzdő csá

szári és lengyel seregek óriási győzelmet aratnak a török felett. 1683. október 9.

230. Lipót intézkedik, hogy a magyar urak „és más rebellisek" várait német katonaság száll ja meg.

1683. október 11.

231. A nagyvezér annak utánna, hogy vert hadát a győri táborban, úgy ahogy rendbe hozta — Budá

nak indul. 1683. október 17.

232. A józanabb felfogás felül kerekedésével a ható

ságokat utasítják, hogy hagyják abba a jószágéi-

(47)

40 Thököly kora. (1678-4700.)

kobzást s a hűségre való visszatérés határidejét 1684. február végéig tolják ki, mire tömegesen je

lentkeznek Lipót hűségére s ezzel Thököly hatalma

megtörik. 1683. október 22.

233. Károly lotharingiai herceg beveszi Esztergomot is a töröktől. - 1683. október 27.

234. A pápa levélben figyelemezteti a bécsi udvart, hogy ne tegyenek sértő megjegyzéseket s nyilatko

zatokat János lengyel királyról az udvarnál, mert ennek káros következményei lehetnek.

235. À szultán Kara Musztafa nagyvezért a bécsi ku

darcért megöleti s helyébe Kara Ibrahimot nevezi ki nagyvezérnek, ki Thökölyt okozza a törököt ért vereségekért, miért is bosszút akar állani rajta, de a szultán védelmébe veszi s leinti a nagyvezért.

1683. év végén.

236. Lipót, a török magatartása miatt kelletlenül, a háború folytatására kényszerülve írja egyik bizaL masának: „én szívvel lélekkel a háború mellett va-

gyok“ . 1684. január 23.

237. Ibrahim szelidebb hangokat pengetve Thököly ellen, értesíti, hogy nagyobb sereggel lép fel ismét a porta Lipót ellen, így ő is készüljön a segélyha

dával, hogy egyesült erővel támadhassanak.

1684. február hó.

238. Megalakul d török ellen a szent Liga XI. Ince pápa védnöksége alatt, melynek tagjai Lipót, Len

gyelország és a velencei köztársaság.

1684. március 5.

239. XIV. Lajos francia király megtámadja Luxem

burg várát, mire Lipót a török ellen szervezett se

regét a franciák ellen küldi. 1684. április végén.