(>700-től — J7íl-íg)
IL Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.) 63
390. II. Rákóczi Ferenc Sárospatakon behatóan ta
nácskozik barátaival az ország szomorú állapotáról.
1700 április második felében.
391. II. Rákóczi Ferenc meghittéivel folytatja ta
nácskozásait Nagysárosban és Szerencsen.
1700. májusban.
392. II. Rákóczi Ferenc titokban levelet intéz Becs
ből a francia királyhoz XIV-ik Lajoshoz, és a francia hadügyminiszterhez hazája érdekében, egyik kedvelt embere, a sváici származású Longuevál császári ka
pitány közreműködésével. 1700. november 1.
393. II. Rákóczi Ferenc elutazik Bécsből, hol ez alka
lommal utoljára tartózkodott, mert többé nem látta a császárvárost. 1700. november közepén.
394. Longuevál kapitány mint titkos küldönc s Rá
kóczi megbizottja kedvező levélbeli választ hoz a francia hadügyministertől Nagysárosra Rákóczinak.
1701. január végén.
U. Rákóczi Ferenc Bercsényi Miklós gróf ungvári bir
tokáról ujabbi levelet ir a francia hadügyminister- hez, kitől e levelében segítséget kér hazája számára.
1701. február 11.
396. IL Rákóczi Ferenc sárosi birtokára érkezik, az ott időző neje látogatására.
1701. április 17.-én, vasárnap.
397. A sárosi birtokára érkezett II. Rákóczi Ferencnek a Zborón lakó nénjétől sürgős levelet hoznak, mely
ben nénje közli vele, hogy Longuevált Linzben el
fogták s a nála talált többféle levelet elszedték tőle.
1701. április 17.-én, vasárnap este.
64 II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700— 1711.)
398. II. Rákóczi Ferencet sárosi kastélyában a csá
szári Salm ezred tisztjei felső parancsra letartóztat
ják. 1701. április 17-én.
Vasárnap, éjfélutáni 2 órakor.
399. A fogollyá nyilvánított II. Rákóczi Ferencet a császáriak erős fedezet mellett, de saját hintáján Sárosból egyenlőre Eperjesre gróf Solári Viktor tá
bornok elé viszik, ahová neje is kiséri.
1701. április 18.-án. Hétfőn hajnalban.
400. II. Rákóczi Ferenc neje póstakocsin Eperjesről Bécsbe siet, hogy ott ura érdekében eljárjon.
1101. április 18.
401. Bercsényi Miklós gróf Rákóczi elfogatásának hí
rére Lengyelországba menekül a nyitramegyei bru- nóci birtokáról. 1101. április 21.
402. Rákócziné Bécsből felkéri I. Frigyes porosz ki
rályt ura szabadonbocsátásának kieszközlésére.
1701. április 23.
403. II. Rákóczi Ferencet egy lovas és két gyalog szá
zad fedezete alatt saját hintáján Eperjesről Kassára
kisérik. 1701. május 5.
404. II. Rákóczi Ferencet Kassáról Ausztriába szállít
ják. 1701. május 16.
405. II. Rákóczi Ferencet a kapott parancs folytán Bécsújhelyre hozzák. 1701. május 29.
406. II. Rákóczi Ferenc ugyanabba a helyiségbe ke
rül, ahol anyai nagy atyja közvetlen a kivégzése előtt a halálra készült. 1701. május 30.
407. A lengyel földre menekült Bercsényi Miklós gró
fot Bialában, a kamalduli szerzetesek kolostorában bemutatják Ágost lengyel királynak, akinek Bercsé
nyi hazája érdekében ajánlatot tett Lipót elleni had
viselésre. 1701. julius elején.
408. Rákóczit idegenekből alakult s Bécs-Újhelyre ki
szállt bíróság maga elé vezetteti kihallgatás s az egész ügy megvizsgálása végett. 1701. julius 11.
409. Rákóczi a kihallgatás folyamán szomorú tapasz
talatot szerez Longueválról, mint cselszővőről s áru
lóról, akit mint föl jelentőt s koronatanút szembesí
tenek vele. 1701. julius 12.
410. Rákóczit nejének közbenjárására eddigi egészség
telen s büzöslevegőjü szobájából egy tágas, szellös s világos terembe helyezik.
1701. augusztus 15.-ike táján.
411. Rákóczi önfeláldozó neje az általa fényesen meg
ajándékozott Kertzl hadnagy segítségével és a meg
nyert börtönfelügyelő Lehmann kapitány tudtával titkon álruhában meglátogatja férjét a bécsújhelyi börtönében, hogy vele a menekülést megbeszélje.
1701. október 30.
412. Rákóczi egy előre kieszelt terv,alapján Casteli ezredbeli dragonyos ruhában menekül Lehmann ka
pitány és zászlós öccse Lehmann Kristóf közremű
ködésével bécsújhelyi börtönéből.
1701. november 6. Vasárnap este.
413. A menekülő Rákóczi őrmesternek, az őt kisérő apród ja Berzeviczy Ádám tisztnek öltözve több aka
dály leküzdése után neje hintáján Nezsiderre érkez
nek, hol már egy parasztfogat várja őket.
1701. november 7.-én, éjfélutáni 2 órakor.
II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.) 65
66 ÏI. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711 j
414. A beavatott börtönfelügyelő Lehmann kapitány elkésve jelentést tesz Rákóczi szökéséről, jóllehet ezt még az nap fölfedezték, mi által gyanút kelt maga iránt Lehmann. 1701. november 8.
415. A menekülők közben póstakocsin folytatva útju
kat Bajmóczra érnek.
1701. november 9. Szerdán este.
416. A bécsi kormány elrendeli a kiszabadult Rákóczi országos körözését s üldözését 1701. november 10.
417. A menekülő Rákóczi és apród ja az utolsó posta
állomást elhagyva újabban szerzett s váltott lova
kon Podolinba érnek, hol a piaristák rendházában meghúzódnak. 1701. november 11. délfelé.
418. A menekülő Rákóczit és apródját a piaristák Po-dolinból egy megbízható fuvarossal átsegítik Len
gyelországba. 1701. november 12.
419. A menekülő Rákóczi apród jóval sok veszély után Krakkóba érkezik, ahol dragonyos ruhájukat fran
cia öltözettel cserélik fel. 1701. november lő.
420. Rákóczi apród jóval négyest fogaton Krakkóból Varsóba indul. 1701. november 17.
421. Rákóczi fejére a bécsi kormány vérdíjat tűz ki.
1701. november 24.
422. Rákóczi apródjával Varsóba ér, ahol először ta
lálkozott Du Héron francia követtel.
1701. november 24.
423. Rákóczi először találkozik Bercsényivel a varsói missziós zárdában, amely találka megható s drámai lefolyású volt. 1701. november 25.
íí. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700— 1Î11.) 67 424. Du Héron varsói francia követ első jelentést küld
királyának XIV. Lajosnak Rákócziról, akiről Írja:
„Rákóczi fejedelem szép ember, és oly szellemes, hogy eléggé ki sem fejezhetem s szerencsétlenségé
ben rendkívüli lelki erőt tanúsít44.
1701. november 27.
425. Rákóczi és Bercsényi Radziovszkij Mihály bibor- noknál, az ország prímásánál tisztelegnek, aki szí
vélyesen fogadja s biztosítja őket támogatásáról honmentő céljaik kivitelében.
1701. november végén.
426. Rákóczi és Bercsényi az óvatos Du Héron francia követ ajánlatára egyelőre Minszk várába költöznek, ahol Mecsinszkij sztaroszta nagy vendégszeretettel
fogadta őket. 1701. december 1.
427. A fogoly Rákóczi kiszabadításában segédkező Lehmann kapitányt szigorú vizsgálat, kihallgatás s bizonyos tortúrák után hozott halálos Ítélettel le
fejezik s testét fölnégyelik, míg a szintén erre Ítélt Kertzl hadnagynak Ítéletét utolsó órában a vesztő
helyen a császár súlyos várfogságra változtatja.
1701. december 24.
428. Rákóczi és Bercsényi ismét Varsóba érve, Rákóczi a francia követ társaságában meglátogatja rokonát, a belzi palatinát Szienyiavszka hercegnőt, aki kitün- tetően fogadja. 1701. december 24.
Karácsony estéjén.
429. A palatina intézkedésére Rákóczi mint francia hadmérnök, és Bercsényi mint német polgári mér
nök meglátogatják a palatina férjét Szienyiavszkij Ádámot galíciai birtokain, hol a már előre értesített palatínus nagy örömmel fogadja üldözött vendégeit.
1702. év elején.
£8 Ií. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—l7lt.) 430. Szalontay János a levert kuruc fölkelés vezére len
gyelországi bujdosása közben fölkeresi a Szienyi- avszkij Ádám birtokán Moscseniczában tartózkodó Rákóczit és Bercsényit, és kéri őket álljanak élére az otthon elégedetlen népnek.
1702. január 20— 25-ike között.
431. Szienyiavszkij Ádám a magyar vendégeit bizton
ság végett átköltözteti az erősebb drikovi kastélyába.
1702. február 1.
432. XIV. Lajos francia király levelet intéz varsói kö
vetéhez Du Heronhoz, válaszként ennek előzetes fel- terjesztéseire, melyben Rákóczi és Bercsényi támo
gatását kilátásba helyezi, egyben kérdést intéz ja
vaslataik s szándékaik iránt. 1702. március 2.
433. XIV. Lajos francia király Rákóczinak 12000, Ber
csényinek 8000 livre évdíjat utal ki.
1702. március hó második felében.
434. Rákóczi és Bercsényi a Szienyiavszkijak jól őrzött várába Brzezánba teszik át lakásukat, mely Magyar- ország határától 130 kilométerre fekszik.
1702. március hó végén.
435. Rákóczi kimerítő választ ad Brzezánból a francia király levelére hazája érdekében.
1702. április elején.
436. Du Héron francia követ többrendü levélbeli fel
terjesztéseinek, melyeket a magyarok érdekében kül
dött királyának, azok elintézését szorgalmazza.
1702. április 8.
437. Lipót megüzeni a háborút XIV. Lajos francia
királynak. 1702. április lő.
438. Zrínyi János, Zrínyi Ilona fivére a gráczi börtön
ben sok évi gyötrelmes raboskodás után meghal.
1703. február 18.
439. Zrínyi Ilona, Rákóczi anyja, Thököly Imre gróf neje meghal kisázsiai száműzetésében.
1703. február 18.-án. Vasárnap délben.
440. Rákóczit és Bercsényit brzezáni tartózkodási he
lyükön Papp Mihály munkácsi nemes, és Bige László egykori kuruchadnagy fölkeresik Magyarországból a jobbágyok nevében s kérve-kérik Rákóczit jöjjön az országba, és álljon az elégedetlen nép élére.
1703. március lő.-ike táján.
441. Rákóczi ujabbi sürgős előterjesztést tesz a fran
cia királynak a fölkelés érdekében.
1703. március 17.
442. A bécsi kormány, hogy számbavehesse mekkora ereje lesz a tervezett „egységes Ausztriának44 Ma
gyarországban, elrendeli a nemesek, a polgárok, a parasztok, és a földek összeírását, a mi nagy nyug
talanságot keltett az országban. 1703. április 20.
443. Papp Mihály ismét felkeresi Rákóczit Brzezánban, de most már egy küldöttség élén azzal a kimondott céllal, hogy végleg a fölkelésre bírja a fejedelmet.
Velük jött vissza a még jóval előbb az otthoni vi
szonyok „kitanulása44 végett Magyarországba kül
dött Barvinszky, Bercsényi ügyes s értelmes lovásza is s voltaképen ő kalauzolta ide a küldöttséget.
1703. május 10.
444. Rákóczi és Bercsényi kiadják a fegyverre hívó szózatukat Brzezánból s kibontják a fölkelés zász
laját, melynek egyik oldalán a fejedelem címere s
II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.) 69
70 II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.)
kezdőbetűi, másikán „Cum deo pro pátria, et liber
tate" állottak s melyre elsőnek Papp Mihály esküdött fel, de a fejedelem is, hogy el nem hagyja s megse
gíti, akik vele tartanak. 1703. május 12.
445. Papp Mihály és társai visszatérnek Brzezánból Magyarországba Rákóczi szózatával, zászlóival és üzenetével, melyekkel óriási lelkesedést keltettek mindenütt a nép között. 1703. május 19.
446. Esze Tamás és Kiss Albert a nép vezetői a lel
kesedés hatása alatt legelőször Váriban és Tarpán kitűzik a fejedelem zászlaját, és kihirdetik nyilt le
velét. 1703. május 21.
447. Rákóczi szétküldött nyilt levelének hatása alatt a fölkelők serege körülbelül hat ezer főre verődik
össze. 1703. május hó végén.
448. Rákóczit újólag fölkeresi Magyarországból egy küldöttség, mely Májos János fiatal nemesből, a vén Papp Mihályból és Bige Györgyből állott. Ez al
kalommal a fejedelem Drosdeuriczában fogadta őket Konszkij podoliai kormányzónak, bizalmas barátjá
nak birtokán s annak jelenlétében.
1703. junius elején.
449. Rákóczi bízva az ügy igazságában, és Isten se
gedelmében elhatározza, hogy megindul Magyaror
szágba, és megkezdi a szabadságharcot.
1703. junius 7. Űrnapján.
450. Károlyi Sándor szatmári főispán, a máramarosi Dolhánál szétveri az Esze Tamás vezérlete alatt álló háromezerfőnyi kuruc sereget.
1703. junius 7, Űrnapján.
II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.) 71
451. Rákóczi búcsút véve Konszkijtól és Szienyiavsz- kijnétól, borongós, sáros időben kevés fegyverestől kisérve megindul Lengyelországból eddigi drosdevi- cai otthonából — Magyarország felé.
1703. junius 9. estefelé.
452. A Magyarország felé közelgő Rákóczi Drohobicz&- ban értesül Esze Tamás kurucainak szétveréséről.
1703. junius 12.
453. Rákóczi pihenőt tart Klimiecz nevű faluban, Ma
gyarország határától három kilométerre.
1703. junius 74. csütörtökön reggel.
454. A Dolhánál szétvert kurucsereg, mely rakoncát
lan parasztnépből állott s fogyatékos fegyverzettel birt — maradványa vagy ezer ember Esze Tamás és Kiss Albert vezetése alatt Klimieczre Rákóczi elé jön, a hol hűséget esküszik a fejedelemnek. És ezzel kezdetét veszi a szabadságharc. Ez a maroknyi se
reg képezte magvát Rákóczi későbbi hadseregének.
1703. junius 74. délben.
455. Rákóczi kicsiny paraszthada élén a Vereczkei há
góhoz ér, és átlépi a magyar határt.
1703. junius 16. csütörtökön.
456. A Munkács vidékéről külföldre vezényelt Monte- cuccoli vasasok visszafordulnak a veszélyeztetett német kézen lévő Munkács védelmére.
1703. junius 19.
457. Rákóczi az igen rosszul fegyverzett kis seregével megindul Latorcza mentén a síkság felé s Munkács
nak tart. 1703. junius 21.
458. Rákóczi a saját uradalmain át a szentmiklósi kastélyába ér s ott megszáll.
1703. junius 23. este.
72 II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. r(l 700—1711.)
459. Rákóczi a munkácsi kastélyában megszáll s ka
tonáit a városban elszállásolja. 1703. junius 24.
460. Első csatározás Munkács alatt a Montecuccoli va
sasokkal, melyben Májos János huszárjaival sok va
sast felkoncol; így a vasasok kapitányát gróf Quiri- nit is levágja, aki azzal kérkedett a csata előtt, hogy Rákóczi szívét kardjára tűzve viszi haza a csa
tából. Egyébként a csata a kurucok visszavonu
lásával végződött. 1703. junius 28.
461.. A munkácsi csata után a fejedelem seregével visz- szavonulva a lengyel határra Závadka nevű faluba ér, a hol csatlakozik hozzá Ocskay László, és Bor
bély Balázs kétszáz szökevény császári huszárral, akik előtte való nap, az egész Montecuccoli ezred sze- meláttára vonultak el a munkácsi vár alatt, hogy a fejedelemhez csatlakozzanak. Ocskay és Borbély huszárjaival Rákóczi lovassága 400-ra szaporodott, és ez képezte magvát a későbbi híres kuruc lovas
ságnak. 1703. junius 30.
462. Bercsényi, aki eddig Lengyelországban szorgos
kodott a sereg gyűjtés körül — megérkezik Závad- kára nyolcszázfőnyi jól fegyverzett lengyel segéd
csapattal, melyben oláhok, kozákok, sőt tatárok is
voltak. 1703. julius 4.
463. Rákóczi a 400 lovasra és 2000 gyalogra felsza
porodott seregével másodszor is megindul Magyar- országba. 1703. julius 7. reggel.
464. A kurucsereg leérve a síkra meglepetésszerüleg Beregszászra csap, onnan rögtön a tiszabecsei sán
cokra veti magát s azt elfoglalja, mely alkalommal először tűnik fel a később híressé lett Ocskay László
bravúros tettével, aki lovasaival a német vasasokat a Tisza ingoványaiba szorítva ott fullasztja, részben levágja, köztük Kende Mihály császári alezredes pa
rancsnokukat is. 1703. julius 74.
465. Rákóczi seregével Tar pán át a Namény felé kül
dött Esze Tamás ezrede után indul, aki átkel a Ti
szán, felveri Károlyi Sándor ocsvai udvarházát
ugyanaznap. 1703. julius 16.
466. Rákóczi az előtte Tiszán átkelt Esze Tamás után Vásárosnaménynél szintén átköltözik seregével a Tiszán s ott tábort üt, miközben serege rohamosan növekedett félig meztelen s fegyelmezetlen néppel, a mely tűzhelyét, és családját otthagyva tömegesen csatlakozott Rákóczi zászlai alá. 1703. julius 18.
467. Boné András lovaskapitány Diószegről fegyver-reszólítja a bihariakat. 1703. julius 19.
468. Báró Melith Pál a magyar főurak közül elsőnek csatlakozik Rákóczihoz a krasznaközi nemességgel a szabolcsi Gyulajnál s leteszik a hűségesküt.
1703. julius 23.
469. Debreceniek elsőnek csatlakoznak a sz. kir. vá
rosok polgárai közül Rákóczihoz Sámsonnál.
1703. julius 26.
470. Rákóczi Sámsonból Kálló várának vívására indul.
1703. julius 29.
471. Rákóczi serege beveszi Kállót. Az ellenségtől itt szerzett 4 ágyú, és hét tarack vetette meg alapját a kurucok tüzérségének. 1703. julius 29. este.
472. Rákóczi Debrecenből értesíti a francia királyt, és a lengyeleket az elért sikereiről. Ekkor már a kurucsereg 12.000 főre nőtt. 1703. augusztus 2.
II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.) 73
473. Rákóczi Debrecenből megindul seregével
Várad-Olaszi ellen. 1703. augusztus 3.
474. Rákóczi Diószegre ér, a honnan Bercsényit előre küldi 7000 emberrel. 1703. augusztus 5.
475. Bercsényi beveszi V árad-Olaszit s az ellenálló rác lakósait felkoncolja. 1703. augusztus 6.
476. Rákóczi felszólítja Székelyhidáról a rác határ
őröket, hogy fogjanak fegyvert ők is a haza védel
mére, ha nem akarnak a váradolaszi rácok sorsára
jutni. 1703, augusztus 9.
477. Nagybánya város kaput nyit a kurucoknak.
1703. augusztus 74.
478. Rákóczi Margitáról Szatmármegyébe nyomul az
zal a céllal, hogy a báró Károlyi Sándor szatmári főispán tulajdonát képező Nagy-Károly várát vegye ostrom alá. A várat később urának távollétében né
mi alkudozás után neje Barkóczi Krisztina báróné feladta Rákóczinak. 1703. augusztus közepén.
479. Huszt német őrsége feladja a várat Ilosvay Bá
lintnak, és átpártol a kurucokhoz.
1703. augusztus 17.
480. A kurucok Szőcs János ezredes vezérlete alatt elfoglalják Szilágy-Somlyót a császáriaktól.
1703. augusztus 21.
481. Gróf Batthyány Ádám horvát bán, Rákóczi jó ba
rátja meghal. 1703. augusztus 26.
482. Bercsényi Szatmár ostroma alatt egy tévedésből kifolyólag megsebesül. 1703. augusztus 30. éjjel.
74 II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.)
II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.) 75
483. Rákóczi nagy haditanácsot tart Domahidán, a melyen már a felépült Bercsényi, és a kurucokhoz időközben átpártolt báró Sennyey István is részt-
vesznek. 1703. szeptember 10.
484. A kurucok egyszerre s egyidőben veszik ostrom alá, illetve körülzárják Tokaj és Ungvár várakat.
1703. szeptember 17.
485. A kurucok rohammal beveszik Szolnok várát, hol a várőrség száz emberét levágják, és 14 ágyúját el
foglalják. 1703. szeptember 21.
486. Nigrelli tábornoknak, a császári hadak vezérének
halála. 1703. szeptember 23.
4SI. Rákóczi kedvező jelentést küld a francia király
nak XIV. Lajosnak ügye állásáról.
1703. szeptember 26.
488. A kurucok beveszik Szatmár várost, a várat azon
ban még nem. Ennek további ostroma Sennyeyre bí
zatott. 1703. szeptember 27. éjjel.
489. Rákóczi a szatmári táborból körleveleket intéz a vármegyékhez, melyben kifejti hadakozásának cél
ját. 1703. szeptember 27.
490. Kyba János báró császári ezredes, a szávamelléki végvidék parancsnoka Rákóczit Szegeden gyalázatos lázadónak nyilvánítja. 1703. szeptember 29.
491. Kyba János báró császári ezredes seregével Ha
lasnál súlyos vereséget szenved a kurucoktól s ő maga halálos sebet kap. 1703. október 3.
492. A bécsi ministertanács azt javasolja Lipótnak, hogy most már komolyan lépjenek fel a magyarok, illetve Rákóczi ellen. 1703. október 7.
493. Kyba János báró császári ezredes a Halasnál ka
pott sebe következtében meghal. 1703. október 3.
76 II. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1711.)
494. Bercsényi a seregével megindult Rákóczi elé jön Tisza-Lucig, a hol a Bécsben csalódott Károlyi Sán
dor is jelentkezett, hogy szintén hűséget esküdjön
Rákóczinak. 1703. október 15.
495. Lipót nyílt levelet bocsájt ki, melyben a hat hét alatt megtérőknek kegyelmet hirdet; kikel Rákóczi és a „gyalázatos lázadás" többi vezetői ellen: továb
bá Ígéri, hogy minden levágott, vagy elfogott kuruc vagyona felét a tett elkövetőjének adja. E nyilt le
véllel csak nem egyidejűleg Pozsonyból megindult gróf Schlick Lipót császári tábornagy tekintélyes se
reggel a kurucok ellen. 1703. oktber 18.
496. Bercsényi beveszi Egert. 1703. október 30.
497. Ocskaytól, aki eddig az északnyugati részeken sikerrel működött seregével, gróf Schlick tábornagy elfoglalja Lévát s Ocskay seregét szétverve, onnan a bányavárosoknak készül. 1703. október 30.
498. A labanc székelyek óriási vereséget szenvednek Boncidánál Orosz Pál kurucseregétől, minek folyo
mánya lett, hogy most már a székely nép is sere
gestül Rákóczi mellé állott. 1703. november 10.
499. A Schlick alá rendelt gróf Forgách Simon csá
szári tábornok felett az egyesült Bercsényi és Káro
lyi kuruc seregei fényes győzelmet aratnak Zólyom
nál, minek folytán Schlick kitakarodott a bányavá
rosokból, melyek így kuruckézre kerültek.
1703. november 15.
500. Lipót, hogy ellensúlyozza Rákóczinak a szerbek
hez intézett békeszózatát, Csernovics pátriárkát biz
tosítja, hogy mihelyt leveri a „lázadókat" megújítja az illyr nemzetnek adott kiváltságokat, egyben
föl-ÍI. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (1700—1^11.) 11 kelésre buzdítja a „zavargók" ellen, melyet azonban ne nyíltan, hanem titkon készítsék elő.
1703. november 22.
501. Léva vára Rákóczi hadainak kaput nyit.
1703. november 28.
502. Savoyai Jenő herceg utasítja Löffelholtz ezredest, hogy a császári kegyelem minden biztosítékainak Ígéreteivel tázítsa fel a szerbeket, a magyarok ellen.
1703. december 16.
503. A királypárti gróf Széchenyi Pál kalocsai érsek kategorikusan megfelel az udvari körök nevében nála érdeklődő báró Scalvinióninak arra a kérdésé
re, hogy mik a fölkelés okai? 1703. december 20.
504. Pozsonyban óriási rémület keletkezik a kurucok diadalmas előrenyomulása miatt. 1703. december 7.
505. Savoyai Jenő herceg tanácsára Esterházy nádor titkára Jeszenszky István megjelenik Rákóczi meg
kerülésével Bercsényi semptei táborában urának az
zal az ajánlatával hogy Lipót a legfényesebb jutal
makban részesíti Bercsényit, ha a békét előmozdítja, illetve létrehozza. Bercsényi hivatkozva arra, hogy Rákóczi nélkül semmit sem tehet, az ajánlatot visz- szautasította. 1703. karácsony táján.
506. Lipót biztosítja az összes vármegyéket, hogy ha hűségére visszatérnek az országgyűlés megnyíltáig semmiféle adót nem szed tőlük. 1704. január 1.
507. Lipót felhatalmazza a kalocsai érseket Széchenyi Pált, hogy kezdjen béketárgyalásokat a fölkelőkkel.
1704. január 2, 508. Rákóczi kiadja híres manifestumát „nemzetünk
nek s édes hazánknak a német nemzet kegyetlen uralkodása alatt tett hallatlan megnyomorításáról,
7$ Íí. Rákóczi Ferenc kora és szabadságharca. (17ÖÖ—1711.)
maga méltóságos személyének nagy méltatlan szen
vedéséről, és az ausztriai ház erőszakoskodása alól való felszabadulásáért fogott magyar fegyvernek ártatlanságáról14. E manifesztumot Rákóczi belső tit
kára Ráday Pál irta, a nagyszombati nyomdában nyomták, és többféle nyelven jelent meg 1703. évi junius hó 7-éről keltezve. 1704. év elején.
509. Tokaj várát több mint tizenkét heti körülzárolás s időnkinti ostrom után feladják a németek Buday kuructábornoknak és Vay Ádámnak.
1704. januárJ).
510. Károlyi Sándor 5000 emberével Csallóközből át-kél a Duna jegén a Dunántúlra, a hol rövidesen egy
másután foglalta el a várakat s a népet Rákóczi hű
ségére eskette. 1704. január 11.
511. A bácskai, a drávamenti és szerémi szerbek egy követségük által hűséget fogadnak Rákóczinak Ká
rolyi Sándor előtt Sümegen, melyet azonban meg
szegtek s ismét Rákóczi hadai ellen fordultak, sőt a lakósságon mindenütt rettentő kegyetlenségeket
vittek véghez. 1704. január 13.
512. Marsin francia tábornagy értesíti Rákóczit, hogy terv szerint április 15-én három oldalról fogják meg
támadni Bécset a francia, bajor és magyar seregek.
1704. január 17.
513. Lipót, gróf Pálffy János tábornokot horvát bánná
nevezi ki. 1704. január 17.
514. A kurucok előrenyomulásának hírére Bécs kül
514. A kurucok előrenyomulásának hírére Bécs kül