(1711-től - 1720-ig)
Kis-Majtény után. (1711— 1720.) 171
1256. A fejedelem felhívja a huszti várparancsnokot a további ellenállásra s eltiltja attól, hogy Káro
lyinak engedelmeskedjék. 1711. május 1.
1257. József király elhunytával öcscse Károly Spa
nyolország királya, mint a magyar korona örököse, amíg Spanyolországból megérkezhet, özvegy anyját Eleonóra császárnét nevezi ki helyetteséül,
1711. május 4, 1258. Péter orosz cár közeledésének hírére a fejede
lem a Jávoromhoz közeleső Zaluze nevű faluba megy át udvarával s egész kíséretével, hogy végre találkozzék a cárral, a hol több év után viszont
látta feleségét is. 1711. május 10, 1259. A fejedelem, aki a szatmári békét elhamarko
dottnak, s a nemzetre károsnak találta s mint ilyet el nem fogadta, amiért Károlyit tette felelőssé — egy hozzá intézett levelében örök búcsút mond neki,
1711. május 10.
1260. Péter orosz cár Jávoromba érkezik, a hol az egyik kancellárja jelenti neki Károlyi szatmári
esetét. 1711. május 12.
1261. A fejedelem nyílt levélben tiltakozik Károlyi jog
talan eljárása, az ellenséggel való összejátszása és elpártolása, valamint az ellen, hogy a szatmári ösz- szejövetelen a Confederátió tagjai az ellenség mézes- madzagos föltételeit elfogadták s a vezérlő fejedel
mük megkerülésével hanyatt homlok rohantak a nemzet vesztébe, jóllehet az angolok, és hollandusok épen most késztetik a bécsi udvart a nemzet jogos kivánságainak teljesítésére. Azonban Isten az ő ha
talmas intézkedésével halomra döntötte a szatmári gyülekezet elhirtelenkedett tettét, mert József csá
szárt elszólította az élők sorából s ezzel a
megté-172 Kis-Majtény után. (1711— 1720.)
velyedett rendeket felszabadította a neki tett hitük alól. Térjen tehát kiki vissza a Confederátióhoz, és Munkácsi alatt gyülekezve várjanak reá. Örökre el
felejti a szatmári elhirtelenkedésüket, ha Esterházy Antal vezérlete alatt újból összegyűlnek, hogy nem
zeti ügyük újabb keresésére fölkeljenek stb.
1 7 1 1 . május 13.
1262. A fejedelem pátenst ad ki, melyben Esterházy Antalt nevezi ki a „csalárd" Károlyi helyett pa
rancsnoknak. 1 7 11 . május 13.
1263. A fejedelem a cárral történt tanácskozások után
értekezletre hívja össze Zaluzéban a közelében lévő
szenátorokat. 1 7 1 1 . május 17.
1264. A fejedelem a trónváltozás folytán a munkácsi vár parancsnokához kitartásra buzdító levelet intéz
Zaluzéból. 1 7 1 1 . május 20.
1265. Bercsényi egyik Javorowból irt levelében a sze
nátus azonnali összehívását, az ország ügyeinek megtárgyalását kívánja azon oknál fogva, mert Jó
zsef elhunytával a királyválasztás joga visszaszállt
a nemzetre. 1 7 1 1 . május 20.
1266. Az orosz cár Eleonóra özvegy császárnéhoz in
tézett levelében elismeri fia Károly örökösödését.
1 7 1 1 . május 23.
1267. A szatmári békét Eleonóra özvegy császárné,
mint Magyarország koronás királynője Bécsben
megerősíti. 1 7 1 1 . május 26.
1268. A fejedelem Sennyey Istvánhoz levelet intéz Za
luzéról, melyben kegyelmet hirdet mindazoknak, akik visszatérnek az elhagyott zászlók alá.
1 7 1 1 . május 27.
1269. A fejedelem Pálffyhoz Zaluzéról lepelet intéz,
melyben figyelmezteti, hogy száműzetésük törvény
telen stb, 1 1 1 1 . május 28,
Kis-Majténÿ ütött. (1711— 1720.) 173
1270. A fejedelem a Zaluzéba összéhitt szétiátorokkal a tanácskozásokat befejezi. 1711. május 29.
1271. Dorgoruckij orosz herceg fényes ebédet ád a cár, a cárné, és a fejedelem tiszteletére Jávoromban, a hal orosz miniszterek, hercegek, tábornokok s más főtisztek az orosz-magyar barátságra ürítették
poharaikat. 1711. május 31.
1272. Az orosz cár Jávoromból, a fejedelem Zaluzé- fól megindulnak Jaroszlóba, hogy ott Ágost len
gyel királlyal találkozzanak.
1711. junius h. Űrnapján.
Í273. A fejedelem a Jaroszlő melletti Wysocka nevű faluból, a hol a saját házában volt megszállva, mely azelőtt Szobieszkij lengyel király tulajdonát képezte
— bemegy Jaroszlóba s ott tisztelgett mind a két uralkodónál. 1711. junius 5. délelőtti 10 órakor.
1274. Szianiemszkij nagyhetman fényes ebédet ád az orosz cár, és neje, a lengyel király és fia, a feje
delem és neje tiszteletére, melyen több orosz és lengyel előkelőségeken kívül Bercsényi, és Vay is
résztvesznek. 1711. junius 6.
1275. A fejedelmet Bercsényinek jaroszlói szállásán Radzivil herceg s több előkelő lengyel úr és asz-
szony fölkeresi. 1711. junius 7.
1276. A fejedelem megnyugodva az orosz és lengyel uralkodókkal lefolytatott tárgyalások eredményé
ben, akik őt fegyveres erővel is támogatni Ígérték, Jaroszlóból visszatér mysockai kastélyába.
1711. junius 10.
1277. Az orosz és lengyel uralkodók szövetséget köt
nek, melyben a fejedelem hazájának előnyét látta.
1 7 11 . junius 10.
1278. Péter cár megindul Jaroszlóból 'Moldva felé, hogy hadait a török ellen indítsa. 1711. junius 11.
Ris-Nlajténÿ után. (1 7 ll— l72Ó.)
1279. A fejedelem a Moldva ïelé megindult Péter cárt, és nejét, minisztereit s száz ' 'ml álló kíséretét a wysockai kastélyában vendégül látja, honnan a cár azzal az eltökélt szándékkal távozott, hogy a feje
delem s Magyarország megsegítése végett saját elő
nyeit is kész feláldozni az ellenfeleivel kötendő béke alkalmával. 1711. junius 11.
1280. Károlyi a munkácsi vár főparancsnokához Sennyeyhez levelet intéz, melyben hatni törekszik Sennyeyre, aki — úgymond — hűséget esküdött a fejedelemnek, a fejedelem pedig az országnak;
Sennyey tehát inkább az országnak tartozik enge
delmeskedni, így a további céltalan véráldozat el
kerülése végett adja fel a várat Pálffynak.
1711. junius 11.
1281. Ágost lengyel király Jaroszlót elhagyja, aki Ber
csényit is biztosította minden jóról a magyarok ér
dekében. 1711. junius 12.
1282. A fejedelem Sennyeynek Munkácsra levelet ír, melyben arról értesíti, hogy úgy a cárral, mint a lengyel királlyal az ügyeket kedvezően elintézte.
1711. junius 13.
1283. Sennyey a munkácsi vár főparancsnoka a Ká
rolyitól kapott levél hatása alatt tevéiben ugyan
csak késznek nyilatkozik Munkács feladására.
1711. junius 15.
1284. Torcy francia kütügyminiszter a fejedelem kö
vetét Vetéssyt fogadja s közli vele, hogy királya XIV.
Lajos többé nem támogathatja a fejedelmet további küzdelmeiben. Egyébként ridegen megjegyzi, hogy Rákóczi a szatmári békekötés folytán már nem uralkodó, hanem alattvaló. 1711. junius 20.
í?4
RIl A Îijithÿ irtán . (í1,1 J — l72Ö.) 176
1285. Munkács rrégyAerötszáz főből álló kurucörsége leteszi a hűségesei/ nálffy császári fővezér kezébe.
1711. junius 24.
1286. A fejedelem követéhez Klementhez levelet intéz, melyben megmagyarázza neki, hogy miért nem fo
gadja el a szatmári békét. Törvénytelennek nevezi, hogy a nádor Magyarország királyának hirdette ki áz elhunyt József öcscsét Károly főherceget, jóllehet a kihirdetés az országgyűlés joga, ő tehát eskü nél
kül kihirdetett királyt el nem ismerhet, egyébként hivatkozik az 1687 : II. t. cikkre. Azonban ha biz
tosítékot kap megjelenik á megtartandó országgyű
lésen, vagy képviselteti magát azon s elismeri kirá
lyának azt, akit az országgyűlés elismer s megko
ronáz. Mindezt azzal az utasítással küldi el Kle- inentnek s a többi követeinek is, hogy adják ezt tudomására a külföldi hatalmaknak.
17 11 . junius 27.
1287. A fejedelem több heti tartózkodásra Javoromba
érkezik. 1711. julius 4.
1288. A fejedelem Fiervillnek, a francia király köve
tének keserühangú levelet ír, melyben kifogásolja a francia udvar nemtörődömségét vele szemben.
Felhozza továbbá, hogy mióta Lengyelországban van s József császár meghalt alig állnak vele szóba. A cárral lefolytatott tárgyalásoknál sem támogatták a franciák, jóllehet a francia udvar ajánlatára s kí
vánságára indította meg a tárgyalásokat stb.
1711. julius IS.
1289. rA fejedelem utasítja a Párisban lévő követét Vetéssyt, hogy menjen el a francia udvarhoz, illetve Torcy külügyminiszterhez s sürgesse meg, hogy
Kís-Majtéríi ùt£;n. ( i ? l í —1720.)
Fiervillét megbízottként hozzá k 'üldjék. A mellett egyéb utasításokkal is látja el követét.
1711. julius 18.
1290. Szatmári Király Ádám a fejedelem után Len
gyelországba! kijött magyarok egyike Javorowban felesküszik a fejedelem szolgálatába, aki aztán több éven át urának tetteiről naplót vezetett, mely áz utókor számára nagy becscsel bir. 1711. julius 19.
1291. Károly spanyol király mint a magyar korona örököse Bareellenóban Spanyolországban kiadja az Eleonóra császárné által megerősített szatmári bé
két, de csak hónapok múltán tétette közé.
1711. julius 20.
1292. A fejedelem néhány emberétől kisérve Jávorom
ból Jaroszlóra indul. 1711. julius 24.
1293. A fejedelem visszatér Jaroszlóból Jávoromba.
1711. julius 26. reggel.
1294. A fejedelem tiltakozást küld Vetéssyhez írott le
velében a francia udvarnak Torcy miniszter ama megjegyzésére, hogy alattvaló lett. Ami történt, tud
tán s beleegyezésén kívül történt s Károlyi műve, aki visszaélt a reáruházott hatalommal. Ha van azonban a franciákban őszinteség, segítenek rajta, hogy újra megkezdhesse a háborút, ha pedig ez nincs, tudni szeretné, hogy miként fogadná őt a francia udvar, mert itt Lengyelországban már az élete sincs biztonságban stb. 1711. julius 29.
129J5. Károly, a magyar trón örököse levelet intéz Pálffyhoz Barcellónából, melyben többek közt ak
ként nyilatkozik, hogy jóllehet Magyarországban helyreállt a nyugalom mind a mellett ezt a ,,go- noszságot“ teljesen irtsa ki Pálffy. 1711. julius 91.
1296. Á fejedelem ismét Jaroszlóba
érkezik-1711. augusztus 2.
Kis-Majtény után. (1711— 1720.) 177
1297. A fejedelem titkon elhagyja Jaroszlót, mert a szomszédos wysockai erdőkben, mely tulajdonát képezte két század magyarországi császári katona
ság leselkedett reá, hogy elfogja.
1711. augusztus 3. hajnalban.
1298. XIV. Lajos francia király biztosítja a fejede
lemnek nála tisztelgő követét Vetéssyt, hogy urát továbbra is pártolni fogja. 1711. augusztus 4.
1299. A fejedelem Jaroszlóból három napon át tartó utazás után Kukizóivra ér s ott megszáll, hogy az erre jövő cárra várakozzék. Ekkor értesül először az oroszoknak a törököktől szenvedett vereségéről.
1711. augusztus 8. késő este.
1300. Ráday Pál és öt társa, a fejedelem környeze
téből gyűlést tartanak, a hol abban állapodnak meg, hogy elfogadják a szatmári békét, és visszamennek Magyarországba. Míg másik része a Lengyelor
szágba jött magyaroknak a fejedelemasszonnyal és Bercsényivel Jaroszlóban maradnak, mely város központja lett a fejedelem emigránsainak.
1711. augusztus lő.
1301. A fejedelem Kukizowról Dedilowig eléje megy az érkező cárnak, akit és csekélyszámú kíséretét vendégként magánál lát. Itt hallja hatalmas szö
vetségesétől az orosz sereg szerencsétlen vereségét, és a török-orosz háború végét, a mi lehangolttá teszi, mert ez véget vetett annak a reményének, hogy a cár Magyarországot ezek után megsegíti, azonban meghívta ismételten Ukrajnába, hogy ott telepedjék le híveivel. Ám de ez nem elégítette ki a fejedelmet, mert nem akart annyira elzárkózni hazájától, melynek szabadságáért még egyszer fegy
vert foghat. 1711. augusztus 21.
178 Kis-Majténÿ után. "(17ÍÍ—1720.)
1302. A fejedelem Kukizowból Bercsényivel és egész udvarával megindul a már tova indult cár után
Zolkiewbe. 1711. augusztus 23,
1303. A fejedelem huszonnégy tagból álló kíséretével hajóra száll, hogy a cárt elkísérje a Balti tenger mellékére — abban a reményben, hogy hát ha ott talál valamelyes megoldást hazája számára. A Len
gyelországban élő felesége követni akarta, de ájul- tan esett össze, a mikor a fejedelem egy levélben azzal marasztalta, hogy nem sokára visszatér. So
sem látták többé egymást. 1711. augusztus 29.
1304. Péter cár tizenegy hajóval indul el a Visztulán lefelé udvarával, mely hajók egyikén a fejedelem és kisérete foglalt helyet.
1711, augusztus 29, délután 2 órakor, 1305. A cár hajóraján az őt kisérő fejedelemmel Varsó
falai alá érkezik. 1711. szeptember 3. este felé.
1306. A cár hajóival a fejedelem kíséretében tizenkét napi fárasztó út után Thornba érkezik.
1711. szeptember 9. délben.
1307. Ágost lengyel király tábornagya a cárt, a cárnét és a fejedelmet fényesen megvendégeli Thoniban.
1711. szeptember 11.
1308. A fejedelem a cárnak Karlsbadba történt eluta
zása folytán a Thornba hagyott cárné tiszteletére vendégséget ad. 1711. szeptember 24.
1309. A cárné a fejedelem tiszteletére vendégséget ad
Thornban. 1711. szeptember 27.
1310. Károly, mint a magyar trón örököse elindul Barcellónából, hogy a trónt átvegye.
1711. szeptember 27.
Ris-Ma jtény utárt. ( l ? l l —1720.y 179
1311. A fejedelem Thornból útrakél Danczkába, hova álnév alatt francia ruhában utazik, hogy onnan a porosz királyhoz metnjtt^ amit azonban a bécsi udvar meggátolt. 17 11 . október 1.
1312. A fejedelem Tkom ban maradt emberei a pod-gyászokkal uruk rendeletére elindulnak Elbing felé,
a hova a fejedelem a Karlsbádból visszaérkező cárt
várta. 1 7 11 . október 20.
1313. A fejedelem követét Vetéssgt azon levélbeli je
lentésére, hogy most már Anglia a szatmári béke
kötés folytán nem járhat közbe, az Ausztriai ház
nál — visszahívja Londonból. 17 11 . október 23,
1314. Klement a fejedelem követe urához levelet in
téz, melyben többféle1 érvek s okok felhozásával
javasolja kibékülését a császárral. 17 11 . október 30.
1315. A fejedelem sajátkezüleg levelet ír XIV. Lajos francia királynak, melyben kéri, hogy az általános békekötésnél ne feledkezzen meg személyéről s a magyarokról. Hasonló értelemben írt Torcy fran
cia külügyminiszternek, és V. Fülöp spanyol ki
rálynak. 17 11 . október 31.
1316. A fejedelem Danczkából átrándul Elbingbe,
hogy az odaérkező cárt üdvözölje, jóllehet már nem nagy reményeket fűzött hozzá, csupán csak azért jött ide, hogy saját bevallása szerint — semmit sem mulasszon el. 17 11 . november 9.
1317. A cár bevonul Elbingbe, a hol a fejedelem üd
vözli, de kellemetlenül érintette, hogy hatalmas szö
vetségese igen megváltozott vele szemben, hideg ud
variasságon kívül egyéb figyelmet nem mutatott stb.
17 11 . november 11.
1318. Az elbingi orosz parancsnok ebédet ád a cári pár, a fejedelem s a többi előkelőség tiszteletére.
1 7 11 . november lő.
180 Kis-Majtény után. (1711—1720.)
1319. A fejedelem Elbingből a cárt és nejét a hajó
állomásra kiséri, akik ott hajóra szálltak, hogy új fővárosukba Szentpétervárra vitorlázzanak.
1711. november 18.
1320. A fejedelem néhány emberével Elbingből ismét Danczkába érkezik azzal a szándékkal, hogy ít,t lakjék, innen kisérje figyelemmel az eseményeket, honnan könnyebben folytathatja dolgait.
1711. november 21.
1321. A fejedelem abból az alkalomból, hogy a fran
cia király XIV. Lajos ötvenezer livrât rendelt szá
mára kifizetni, ezt egy emlékiratban köszöni meg
neki. 1711. november 24.
1322. A fejedelem követe Vetéssy urához levelet intéz Párisból, melyben arra kéri urát, hogy siessen oda
jönni s ügyét maga sürgesse a francia udvarnál, mert Torcy külügyminiszter támogatásában többé nem bizhatnak, aki most már nem tartja szükségét annak, hogy az utrechti béketárgyalásokon a feje
delem képviseltesse magát stb. 1711. november 24.
1323. Ráttky György francia ezredes levelet intéz a fejedelemhez Párisból, melyben *az ügyek biztosí
tása végett sürgős odajövetelét kéri.
1711. november 26.
1324. A fejedelem követének Klementnek arra a le
vélbeli ajánlatára, hogy béküljön ki a bécsi ud
varral — tagadólag válaszol s ezt indokolja.
1 7 11 . november 28.
1325. Klement a fejedelem követe abból kiindulva, hogy a császárnak is számos oka van a fejedelem
mel kiegyezni, ennek megkönnyítése végett emlék
iratot nyújt be az özvegy császárnéhoz Eleonórához.
1711. december 1.
Kis-Majtény után. (1711—1720.) 181
1326. A fejedelmet követe Vetéssy arról értesíti, hogy a francia királyhoz emlékiratot nyújtott be, mely
ben a fejedelem nevében tiltakozott az ellen, hogy őt lázadó alattvalónak s nem megválasztott feje
delemnek s a franciái király szövetséglesének tekint
sék s méltóságáról nem hajlandó még akkor sem lemondani, ha számkivetésbe kellene mennie. Kéri tehát az utrechti kongresszuson az erdélyi fejede
lemségének biztosítását s a confederátiós rendek va
gyonának, tisztségének visszaadását stb.
1711. december 6.
1327. Torcy francia külügyminiszter kijelenti, hogy magyar confederált rendek már nincsenek — a fejedelmet s a mellette lévő hiveit nem lehet azok
nak tekinteni. 1711. december 23.
1328. Klement a fejedelem követe befejezi az utrechti békekongresszuson résztvevő hatalmakhoz átnyúj
tandó emlékiratát, melyet ura nevében készített.
1712. január 15.
1329. Jenő savoyai herceg császári fővezér Londonba érkezik, hol ünnepélyesen fogadják.
1712. január 16.
1330. V. Fülöp spanyol király Madridból értesíti „ro
konát-?, a fejedelmet, hogy a békekongresszusra menő követeit utasította a fejedelem ott előadandó kívánságainak támogatására. 1712. január 16.
1331. Károly, sl német-római birodalom császára, Ma
gyarország új királya bevonul Bécsbe.
1712. január 25.
1332. Klement a fejedelem követe a békekongresszus helyére Utrechtbe érkezik. 1712. január 27.
1333. Az utrechti békekongresszus megnyílik.
1712. január 29,
182 Kis-Majtény után. (1711— 1720.)
1334. Károly az új király a szatmári megerősített bé
kepontokat, helyesebben az erről szóló oklevelet ki
adatja. 1712. március 30.
1335. Brenner a fejedelem követe a francia udvar elé terjeszti urának kivánságait, melyeket az ut
rechti kongresszusán a francia biztosoknak kellett volna előadni. 1712. április /4.
1336. Károly az új magyar király a szent koronát Bécsből Pozsonyba küldi. 1712. április 15.
1337. A Pozsonyba hirdetett országgyűlés megnyílik, melyre a fejedelem és hívei is meghivattak.
1712. április 20.
1338. A megerősített szatmári béke leérkezik.
1712. május 7.
1339. Bercsényi megírja, hogy úgy ő, mint társai még koldulva sem szakadnak el a fejedelemtől.
1712. május 8.
1340. A fejedelem a mindjobban szűkülő anyagi vi
szonyai miatt kénytelen több emberét elbocsájtani környezetéből, akik nagy sir ások közt s fájdalma
san hagyják el urukat, kiknek a fejedelem — sa
ját szavai szerint — atyjuk volt. 1712. május 12.
1341. Híre támadt annak, hogy a fejedelem is részt fog venni a megtartandó koronázó ünnepségen, mert kibékült a császárral s hazajön, mely hírt nem csak Pálffy, de a fejedelem álláspontját jól ismerő Károlyi sem tartotta valószínűtlennek. Ez azonban csak kószahírnek bizonyult, mert a fejedelem a pozsonyi országgyűlés határozatától, és az utrechti békekötéstől tette függővé elhatározását.
1712. május 21.
1342. A fejedelem a francia követ kíséretében meg
látogatja Dolgoruczkij orosz herceget.
i... 1712. május 22.
Kis-Majtény után. (1711— 1720.) 183
1343. III. Károlyt az új magyar királyt Pozsonyban
megkoronázzák. 1712. május 22.
1344. A fejedelem megvendégeli Dolgoruckij orosz herceget és az orosz tiszteket. 1712. május 24.
1345. A fejedelem udvari kapitánya Vay Ádám és neje, úgy a fejedelem udvarmestere Sibrik Miklós megérkeznek a fejedelemhez Danczkába, mely al
kalommal Vay magával hozta a fejedelem levéltárát.
1712. julius 21.
1346. A fejedelem megírja Bercsényinek, hogy Danc- kából kimegy Franciaországba már azért is, hogy az onnan veendő pénzeit az udvarnál megsürgesse, mert már nem tudja segélyezni a bujdosókat.
1712. julius 30.
1347. Elkészül az a törvényjavaslat, mely Rákóczit s a mozgalom többi vezéreit rebellisnek nyilvánítja s minthogy a záros határidőn belül kegyelemre nem jelentkeztek, őket ebből végkép kizárja és száműzi.
1712. julius 30.
1348. A pozsonyi országgyűlés tárgyalásai megszakad
nak, a mindjobban terjedő pestis miatt.
1712. augusztus 2.
1349. Klement a fejedelem követe elhajózik London
ba, hogy az angolok jóakaratát megnyerje ura szá
mára az általános békénél. 1712. október 25.
1350. A fejedelem az utrechti békekongresszus folya
ma alatt elhagyja Danczka várost, hol több mint egy éve lakott s ezzel Lengyelországnak biicsút mond, a hol bujdosásának nagy részét töltötte. Ki
csiny kísérettel a kikötőbe megy, hogy onnan rugói hajón, angol védelem alatt Franciaországba vitor
lázzon, ott ügyét XIV. Lajosnál megszorgalmazza a hatalmak utrechti tárgyalásaihoz. Die azért is el
184 Kis-Majtény után. (1711— 1720.)
kellett mennie Danczkából, mert itt már az élete sem volt biztonságban a sok császári bérenc miatt.
1712. november 9.
1351. A fejedelem Danczka kikötőjéből Szent György nevű angol kereskedelmi hajón elindul Franciaor
szágba néhány emberéből álló kiséretével.
1712. november 15.
1352. A fejedelem kiséretével a Szent György nevű angol hajón tett veszedelmes utazás után Angolor
szágba, a hulli kikötő elé ér, a várostól hét angol
mérföldre. 1712. december 8.
1353. A fejedelmet és kíséretét hozó angol hajó szi
gorú vesztegzár következtében nagy késéssel kiköt a hulli kikötőben. 1712. december 16. hajnalban.
354. A fejedelmet Hull város polgármestere üdvözlő beszéddel s a parton összesereglett lakóság nogg ovációval fogadja, mi igen meglepte, mert erre mint magán utas nem volt elkészülve.
1712. december 24.
1355. A fejedelem kiséretével egy másik hajón, me
lyet Anna angol királynő intézkedése folytán Hull város bocsájtott rendelkezésére tova indul Hullból Franciaországba. 1713. január 7. délben.
1356. A fejedelem kiséretével hosszas s izgalmas vizi utazás után Dieppennél Franciaország területére ér s először lép francia földre, a hol a várparancsnok nagy tisztelettel fogadta.
1713. január 13. délután 1 órakor.
1357. Dieppe város hatósága a fejedelem előtt tiszte
leg s üdvözli megérkezése alkalmából.
1713. január 74. délelőtt.
Kis-Majtény után. (1711—1720.) 185
1358. A fejedelem Dieppéból Rouenbe negyedmagával hintán érkezik az előbb oda indult Szathmári Ki
rály Ádám és társai után, a hol a kormányzó nagy ünnepélyeséggel fogadta mint előkelő vendéget.
1713. január 16. délelőtt 11 órakor.
1359. A fejedelem kíséretével elhagyva Rouent, onnan öt napi utazás után Párisba érkezik, a hol a király nevében Torczy külügyminiszter üdvözölte.
1713. január 28. szombaton.
1360. A fejedelem Párisból Versaillesbe indul, hogy a francia királynál tisztelegjen megérkezése alkal
mából. 1713. február 12. délután 4 órakor.
1361. A fejedelem ünnepies külsőségek között XIV.
Lajos francia királynál tisztelgő látogatást tesz. A' király kitüntető melegséggel fogadja a fejedelmet.
1713. február 13. délelőtt.
1362. A fejedelem mint „Sárosi gróf“ a Párisban, majd Challios nevű faluban birt lakásait felhagyva a Versailleshez közelebb eső Passyba költözik, a honnan aztán sűrűn átrándult Versaillesbe az ud
varhoz. 1713. március 9.
1363. Herceg Esterházy Pál, az ország nádora, meg
hal. Aulikus érzelmei s tettei miatt nagy bizalmat
lanságot keltett maga iránt a nemzetben.
1713. március 26.
1364. Az angolok, frctnciák, hollandok, poroszok, por
tugálok és savoyaiak megkötik az utrechti békét, melyhez oly sok reményt fűzött a fejedelem.
1713. április 11.
1365. A fejedelem a francia királyhoz folyamodványt nyújt be a Lengyelországban maradt bujdosó ma
gyarok pénzbeli segélyezése végett.
1713. április 27,
186 Kis-Majtény után. (1714— 1720.)
1366. A fejedelem először jelenik meg a gyönyörű Marlyban, a király kedvenc tartózkodási helyén, a hol később oly sokszor megfordult. 1713. április 29.
1367. XIV. Lajos francia király díszebédet ád a feje
delem tiszteletére Marlyban s ebéd után lovakkal ajándékozza meg a fejedelmet. 1713. május 29.
1368. A lengyelországi bujdosók Bercsényi, Forgách, Esterházy Antal, Csáky Mihály, Gerhardt György, Pápay János, Ebéczky Sámuel a francia királyhoz fordulnak pénzbeli segélyért a többi bujdosó nevé
ben is. 1713. junius 7.
1369. A Danczkában maradt s ott tartózkodó Vay Ádám a fejedelem volt udvari kapitánya siralmas
1369. A Danczkában maradt s ott tartózkodó Vay Ádám a fejedelem volt udvari kapitánya siralmas