Nemzetközi statisztika

(1)

" NEMZETKÖZI STATISZTIKA

BOLGAR NEPKÖZTARSASAG

AZ első ötéves terv teljesítésének eredményei

,.Az első öt esztendőben feladatul tűzhetjük ki magunknak a szocialista ipar és mezőgazdaság alapjainak megterem- tését Éppen ennek a feladatnak megol—

dását tűzi ki eéiul az első ötéves állami gazdasági terv. Ezen az alapon épitjük fel a következő két-három ötéves terv idején magának a szocializmusnak épü- letét és megteremtjük a szocialista társa- dalmat."1

1948 decemberében fogadta el a Bolgár Kommunista Párt V. kongresszusa a nép—

gazdaság fejlesztésének első ötéves tervét (1949—1953).

Az első ötéves tervet a bolgár dolgozók határidő előtt, négy év alatt, 1952—ben tel—

jesítették. :

. lPAR

Az ipari benmelés terén az ötéves tervet hár-om év és tíz hónap alatt teljesítették.

,,Iparunlldban véglegesen győzött a szocializmus" —— ezekkel .a szavakkal jellemzi Cservenkov elvtárs a szocialista ipar döntő sikereit.

l952-ben az egész ipar termelése 2,3—szer volt magasabb, mint 1948—ban éstöbb mint négyszerese volt az 1939. e'Vi termelésnek.

A villamosenervgia-terrnelés 1952-ben több mint ötszöröse volt az 1939. évinek. Az

— 1951—ben termelt villamosenergia egyenlő a háborút megelőző hat év (1934—1939) allatt termelt egész .víllamosenergiva-mennyi—

séggel. Az egy főre eső villamosenergia:- termelés a következőképpen alakult:

Ev kWó

1939 ——————— 40

l948 ——————— 75

1952 ——————— 186

Forrás: Rabotnicseszko Delo, 1953. február 5.

Az ötéves terv során jelentősen gépesí- tették a szén és az ércek bányászati—át. A bányákban széleskörűen alkalmazták a

1 Georgi Dimitrov: Bulgária a szocializmus út- ján. Marxista ismeretek kiskönyvtára, 18. sz.,

Szikra, Budapest, 1949. 123. old.

szovjet technikát, különösen a szénkom—-—

bájnokat. 1952-ben a szénbányászat 645.

%-'át és a szénszállítás 91,50/0—át már gépi erővel végezték. Csupán 1951-ben annyiz szenet bányásztak Bulgáriában, mint 1935——

től 1938—ig együttvéve.

Nagy eredményt ért el a bolgár gép- gyártás. Csupán 1952—ben a gépgyártó üzemekben l30-fe'le olyan komplikált gép és szerszámgép gyártását kezdték meg, amelyeket korábban nem állítottak elő az országban. Jelenleg Bulgáriában számos, fontos mezőgazdasági gépet gyártanak.

Bulgária 1951-ben annyi cementet ter—

melt, mint a háború előtt öt év alatt (1934

-——1938).

1951—ben a; textiliparnawk egy lakosra jutóÉ átlagos termelése pamut—, gyapjú- és selyemanyagokból hatszor annyi volt, mint

1944—ben.

Fontosabb iparcikkek íermelése az ötéves terv végén

Me nevezés Index:

g l9482l0fl—

Kőszén ———————— 174

Villamosenergia —————— 250

Ércek ————————— 420

Cement ———————— 179

Papir ———————— 136

Pamutional ——————— 157

Pamutszövet —————— 182"

Harisnya ——————— 146

Gyapjúfonal ——————— 149

Gyapiúszövet —————— 170'

Selyemszövet —————— 260

Kender- és lenszövet —- —- -— — 540 Cipő és szandál —————— 250

Konzerv ——————— 470

Rizs ————————— 230

Növényi olaj —————— 220

Forrás: Rabotnicseszko Delo, 1953. ápr. 30.

A termelési eszközök és fogyasztási cik-v kek gyártásának arányai l952-ben 46,7:

533 volt az l946. évi 30:70-nel szemben..

(2)

598

Az ötéves terv során jelentősen bővült a könnyű— és élelmiszeripar választéka.

Míg 1948—ban 57 féle pamutszövetet gyár- tottak Bulgáriában, 1952-ben már 140—félét állítottak elő. Javult a— termékek minö- sége is.

A munka termelékenysége az iparban (h-elyí- és szövetkezeti ipar és halászat nélkül) 1952—ben 11,6%-kal magasabb volt

az eredetileg 1953—ra előirányzottnál.

Az iparban az elmúlt négy év alatt 2 milliárd 180 millió leva önköltségcsökken- tést értek el.

MEZÓGAZDASÁG

1939-ben a cári Bulgária költségvetésé- ben földművelésre és erdőgazdaságra mintegy 175 millió levát irányoztak elő.

Ezzel szemben az 1953. évi költségvetés -— az erdészetet nem számítva — 1011,5 millió levát irányoz elő a: földművelés fej—

lesztésére, azaz hatvanszor annyit, mint az

1939. évi.

Az elmúlt négy év alatt több, mint két-

szeresére emelkedett a termelőszövetkeze-

tek száma.

1952 végén a mezőgazdasági termelő-

szövetkezetek a: parasztgazdaságok 53%-át foglalták magukban és az ország meg- művelhető földterületének 60,5%-án gaz- dálkodtak. A fő gabonatermelő körzetek lényegében szővet'kezetíeldké válltak.

Jelentősen megnőtt a termelőszövetkeze-

tek állattenyésztő telepeinek A száma. A

termelőszövetkezetek 93 % —ában van szarvasmarha—, 61%-áiban sertés-, 98%-ábain juh-, és 70%-ában baromfitenyésztő telep.

Az elért nagy fejlődés ellenére azonban nem teljesítették a tervelőirányzatot az állattenyésztés terén; az állattenyésztés, valamint hozam ifejlődése jelentősen elmarad a többi népgazdasági ág fejlődése

mögött.

A Szovjetunió baráti segítsége és a hol—

gár gépgyártás fejlődése folytán az első ötéves terv éveiben fokozódott a mezőgaz- daság gépesítése. A bolgár mezőgazdaság- ban az elmúlt év végén több, mint 12000 traktor és 1300 kombájn dolgozott. Csupán műben a mezőgazdaság kereken 800 traktort, 500 cséplőgépet, 1400 sorvető- gépet és számos egyéb mezőgazdasági gé— / pet kapott.

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

Traktorok száma (15 lóerősre átszámítva—)

1948 —————— 4919

1949 —————— 5901

1950 —————— .

1951 —————— 9500

1952 —————— 12295

Forrás: tervjelentések, Planovo Sztopansztvo 1952 7., 8. szám.

Az ötéves terv négy—N éve alatt a traktor—

ekék száma kétszeresre, a traktorvontatású

soros vetőgépeké négyszeresre, a cséplő-

! gépeké 14,9%-ka1 emelkedett.

Megnőtt a gép- és traktorállomások sze—

repe is. 1952-ben a mezei munkák 48,6

%-át gépesítették.

Gép- és traktorállomások száma

1948 —————— 71

1949 —- —— — — — _— 86

1950 —————— 95

1951 —————— 115

1952 —————— MO

Forrás: tervjelentések.

A Bolgár Nép'köztáirsaságtban 1952—ben

107 állami gazdaság dolgozott. Az állami

gazdaságokban az elmúlt négy év során nagymértékben gépesítették a mezőgazda—

sági munkákat. Igy pl. a gabonafélék ara:- tását kizárólag kombájnokkal végezték el, a takarmánytüvek aratáeát 8096-ban gépe—

sítették. 1952-ben az állami gazdaságok 30--szor annyi búzát tízszer annyi naipra- forgót és mégegyszer amnyi rizst termeltek, mint 1948 ban.

A bolgár mezőgazdaságban az egyes nö- vények vetésterülete az alábbi módon nö—

vekedett:

Fontosabb növények vetésterületének növekedése az ötéves tervben

Megnevezés Index:

1948:100 Ipari növények —— —— -— -— 160 Olajos növények — —— —— 143 Rostnövények — —— —— — 250 Zöldségfélék —— —— —- —— 146 Takarmánynövények —— — 117 Forrás: Rabotnícseszko Delo, 1953. ápr. 30.

A takarmánytermelés elmarad az állat- tenyésztés szükségletei mögött.

A gabonafélék dekáronkénti? termés- hozama lényegesen magasabb volt 1952- ben, mint az ötéves terv által 1953--ra1 elő-

'—' Egy dekát 1/10 hektár

(3)

irányzott—hozam. A terméshozamok az el- múlt évben közel egyharmaddal múlták felül az 1939. évit.

Jelentősen emelkedett a rostnövények, a napratorgó, a; dohány és a cukorrépa ter- melése is.

A mezőgazdaság szocialista szektora az alábbi módon részesedett .az egyes ter- ményiajták össztermele'sében:

Megnevezés %

Gabona ————— 62]

Rostkönyvek —— —— —— — 70,6 ebből: gyapot —— —- —- 75,4 Olajos magvak -— — — -— 67.9 ebből: napraforgó —— —— 63,l

Cukorrépa ————— 85,3

Az átlatgtermés a mezőgazdaság szocialista szektorában meghaladja az egyéni gazdálkodókét.

A termelőszövetlaezetí gazdaságok átlagter- mése az egyéni gazdaságok átlagtermésé—

nek %-ában 1952-ben

Búza —————— 1126

Árpa —————— l12,8

Zab —————— 117,1

Kukorica ————— 135,8

Rizs —— —- —-— —— —- —— l22.l Napraforgó ————— 119,8

Gyapot —————— 120.7

kaorrépa —— —— -—- — 1223 Paradicsom -— —- — —— 1128 Forrás: Rabotnicseszko Deto, 1953. ápr. 30.

Az öntözött terület 1952-ben 2.5-szervolt nagyobb, mint 1948-ban és 5,_5—szer múlta felül az 1939. évit. Különösen növelték az ipari növények öntözését.

1952-ben háromszor annyi műtrágyát használtak fel a mezőgazdaságban, mint 1948-ban és közel nyolcszor annyit, mint 1939-ben.

Sikeresen teljesítették az állami mező—

védő erdősávok létesítésére vonatkozó ter-

vet is. a

NEMZETI JÖVEDELEM, BERUHÁZÁSOK, KÖZLEKEDÉS

Az ötéves terv a nemzeti jövedelem évi átlagos 13%-os emelkedését irányozta elő, ezzel szemben az ötéves terv 4 éve alatt a nemzeti jövedelem évente átlag 13.53 szá- zalékkal emelkedett.

1952-ben a nemzeti jövedelem az 1939.

évinek csaknem kétszerese volt.

Az ötéves terv során a nemzeti jövede- lemnek átlag háromnegyed részét a dol—

gozók anyagi és kulturális szükségleteinek

kielégítésére (fordították, a fennmaradó részt pedig a szocialista termelés kibőví- tésére, népművelésre, egészségügyre, tar- talékképzésre stb. használták fel.

Az ötéves terv alatt 145 milliárd új levát ruháztak be a bolgár népgazdaságba.

1949-től l952—ig több, mint 700 iparvál- latot építettek fel, bővítették ki és be- lyeztek üzembe; —

Az ötéves terv négy éve alatt elkészült és megkezdte munkáját többek között a ,,Vlko Cservenkov", a ,,Republika'f, ,,Vi' dima" hőerőmű, kibővítették a: ,,Sztálin"

és a "Dimitrov" hőerőművek elkészült a ,,Kolarov" völgyzárógát, megnyílt a ,,Re-

IIIII

vegyészeti kombinát és az új szocialista város: Dímotrovgrád. Több elektromos be- rendezést és villamosipari cikket előállító gyár, gép-tés szerszámgyár kezdte meg működését, elkészült az ,,Ernst Thálmann"

textilgyár és számos egyéb üzem.

A mezőgazdasági termelőuszövetkezetek állami segítséggel közel tizezer gazdasági épületet emeltek, 3 millió 831000 m2 terü-

lettel. .

Az országban az ötéves terv alatt be- lyeztek először üzembe llO kilovoltos nagy- feszültségű távvezetékeket. Felépítettek hat új vasútvonalat.

A vasúti gördülőállomány kihasználásá-

—ban sikerrel alkalmazták az új szovjet módszereket. l953-ra 120 órában irányoz- ták elő a tehenkoc-si—forduló időtartamát, ezzel szemben 19524ben a kocsitordulót sikerült 90 órára leszorítani. A tehervatgo.

nok átlagterhelése az 1948. évi 515 tonná- ról 1952—ben 695 tonnára emelkedett.

A vízi közlekedés áruszállítása 1952-ben l9,8%—kal múlta felül az 1953—rax előirány—

zott színVonalat. 1948—hoz viszonyítva az

emelkedés 2,5—szeres.

A tehergépkocsik napi átlagos teljesit-

* ménye 1952—ben 44,9 km—irel több volt, mint az 1953. évi előirányzat.

Az ötéves terv során létrejött a bolgár légi közlekedés. Rendszeres személyjáratok közlekednek a Szótia—Sz—tálinváros, Szófia

——Plovdiv——Burgasz és a Sztálinváros—

Burgasz útvonalakon.

MUNKASOK ÉS ALKALMAZOTTAK SZAMÁNAK NÖVEKEDÉSE

A népgazdaság valamennyi ága gyors fejlődésének eredményeként az első ötéves terv négy éve alatt 333 043 fővel emelkedett a munkások és alkalmazottak száma.

(4)

600

Az iparban az emelkedés "130 410, az építő—

iparban 34103, a közlekedésben 11694 fő.

Az ötéves terv során új mérnök és tech—

nikus 'kádereket, agronómusokat, zootech- nikusokat, tanítókat, orvosokat stb. képez—

tek ki. Az elmúlt négy év alatt az ipar- iskol'ákban, tanfolyamokon, csoportos és

egyéni oktatás keretében 256 681 dolgozó nyert kiképzést.

AZ ÉLETSZINVONAL EMELKEDESE

1952. május 12-én a Bolgár Népköztár—

saságban pénzreformot hajtottak végre. A levát rubel—alapra helyezték. A pénzreform- mal egyidejűen megszüntették az élelm'i- szer jegyrendszert (az ipar-cikkekre vonat- kozóan a jegyrendszert már 1951-ben meg- szüntették) és 6—50%-kal leszállították az

állami kiskereskedelem árait.

Fontosabb fogyasztási cikkek árleszál lítása

Megnevezés Arcsökkenés

% -ban

Kenyér —————— 35

Rizs —————— 50

Növényi ola ] ————— 38

Pamntszövet ————— 20

Gyapjúszövet — _. .— ... 10

Cipő —————— 10

Forrás: Bjulleteny inosztrannoj kommercseszkoj informacii, 1952. május 13.

A dolgozók reálbérének emelésére a bal—

gár kormány a fenti intézkedésekkel egy- időben 10—25%-ekal emelte a— munkabére- ket. Felemelték a nyugdíjakat és ösztön——

díjakat is.

A pénzreform, az árleszállítás és a munkabérek emelése 800 millió leva meg- takarítást jelentett a bolgár népnek.

A Bolgár Népköztársaságban 1952. uszerp—

tember l-e'n —-— egy éven belül másodszor

— ismét leszállították a fogyasztást cik-

kek árát. '

Árteszállitás 1952. szeptember I—én

Megnevezés Arcsökkenés

%-ban

Rozskenyér — -— —— -- 25 Búzakenyér —— — -- -— 30 Tésztatélek —— —— —-— —- 22 Növényi olaj — — —— —— 6—10 Tejtermékek —- — — —-— l0—12

Húsáruk ————— 5—8

Pamut— és gyapjúszövet — 4—12 Kötszövött áruk —- —— -— 8—l5 Konfekció áruk és cipő — 4—10

Rádió —————— lO

Epitőanyagok —— — —— — 5——16

Forrás: Aussenbandelsnacbrichten, i952, szept. lO.

NEMZETKÖZI STATISZTIML

Leszállitották' a könyvek és a gyógyszer-

készítmények árát is. *

Ez az árleszállitás a bolgár dolgozók- nak 1 milliárd 250 millió leva megtakarí-

tást tett lehetővé. A pénzrefonm és a- két

árleszállítás révén a bolgár nép több mint kétmilliárd leva tiszta nyereségre tett

szert. ('

Az egy munkásra eső évi átlagos reál- bér az iparban 1952—ben 38%—!kal volt magasabb, mint 1939—ben. Megnőtt a parasz- tok jövedelme is a. termelőszövetkezetek-

ben. A termelőszövetkezetl gazdaságokban

az egy munkaegységre jutó jövedelem 1951—ben több mint 18%Jkal haladta meg az 1950. évit.

A szocialista szektor aránya a kiskeres- kedelemiben 1952-ben 99,3%-ot tett kiaz

1953—ra előirányzott 95%-kal szemben. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelmi há—

lózat 1948-hoz képest kétszeresére emelkedett. Nagy gondot fordítottak a falu ellá- tására. Egyedül 1950-ben és 1951-ben l7l5 új üzletet nyitottak meg a falvakban.

A lakoSság áruellátásátuzk fejlődése az ötéves tervben

i952—ben eladott megnevezés árumennyiség az 1948.

évi elo—ában

Hús ——————— 1423

Sajt és bolgár túró — —— 200.0

Vaj —————— 380,0

Növényi olaj —— — —— —— l73,4

Tojás —————— 200,0

Rizs —————— 2400

Edes—ség ————— 3800

Gyümölcsíz és jam —- —- —— 290,0

Szappan ————— 1553

Az ötéves terv évei alatt a városokban és talvakban 3,400.000 m? lakóterületet épí- tettek, ebből a talvakban 41000 házat 2465 000 m2 lakóterülettel. *

A villamosított falvak száma az 1948.

évi 1638-ról 1952—ben 2636-ra emelkedett.

KULTÚRA, SZOCIÁLIS ELLATOT'I'SAG r::s EGESZSEGUGY

Az ötéves terv során nagy sikereket ér—

tek el a kultúra és egészségügy terüle—

tén is.

Az analíabetizmust csaknem teljesen fel- számolták az országban. Csupán 1951—ben 73 627 analfabéta tanult meg írni-olvasni.

1952—ben az általános iskolákban a tan-, köteles városi [gyermekek 99,3%—a és a

tanköteles falusi gyermekek 98,9 %-a tanult.

(5)

t

1952-ben a középfokú szakiskoláknak 67679 tanulója volt. Az ötéves terv évei alatt a gyakorlati szarkiskolákat 49747-en fejezték be.

1952-ben a főiskolai hallgatók száma, — beleértve a levelező hallgatókat is, --—

31512 volt,, vagyis háromszor annyi, mint a háború előtt. 1952—ben 4,8-szer többen V szereztek felsőfokú képesítést, mint 1939- ben. Az elmúlt négy év alatt 28079-en végezték el a főiskolát.

A Bolgár Tudományos Akadémiának 1939—ben egyetlen tudományos kutatóinté- zete sem volt. 1952-ben az Akadémia tu- dományos intézeteinek száma már 31 volt, 351 tudományos munkatárssal. Az összes tudományos intézetek száma 1952-ben 118 volt, a tudományos munkatársak száma pedig 1186.

; A felszabadulás előtt egyetlen esti is-

kola sem volt az országban, ma már sok dolgozó tarnul esti iskolákon. A munka- törvénykönyv számos kedvezményt bizto- sít azoknak a dolgozóknak, akik az esti iskolákat és tec—hni'kumokat látogatják.

Ebben az évben Bulgáriában 45 esti általános középiskolában 7200 dolgozó tal- nul. Az esti teohn'ikumokban —— amelyek különböző szakmák elsajátítását teszik le—

hetővé, —— 2526-an tanulnak. Az országban jelenleg 15 esti technikum van.

A Bolgár Kommunista Párt és a kor-

mány elősegíti a nemzetiségek kulturális színvonalának emelését. Számos tanfo- lyamon több, mint 130000 török lakos tanult meg írni és olvasni. 1952—ben 1020 töröknyelvű általános iskolában több, mint 83 400 török gyermek tanult. A tanítókép—

zés előmozdítására megnyílt három tőrök pedagógiai középiskola és egy pedagógiai főiskola. Három, jórészt török lakosságú városban török középiskolák nyitak A töröknyelvű középiskolákban és a pedagó- giai főiskolán több mint [kétezer török fiatal tanul.

1952-ben 2428 könyvet adtak ki, csaknem 20 millió példányban. Bulgáriában 79 folyóirat jelenik meg, amelyek együt-

tes példányszáma több mint. 567000 és

65 újság, együttesen több mint 1600 000

példányban.

Az olvasótenme'k száma az 1939. évi 2610- zel szemben 1952-ben 4168-ra emelkedett.

Az ötéves terv évei alatt a könyvtárak

száma 2,4-saeresére, könyvállományuk csaknem háromszorosára emelkedett.

1944. szeptember 9 előtt Bulgária egyet-

len közse'gében sem volt vezetékes" rádió

1952-ben a vezetékes rádióval ellátott hely- ségek száma 993, a: vezetékes rádióháló- zatba bekapcsolt készülékek száma pedig

125 455 volt.

A filmszínházak száma 1948—hoz képest 2.1—szeresére. 1939-hez viszonyítva pedig 5,7-szeresére emelkedett.

A falusi ilillmszínlházalk száma 1952-ig csaknem 20-szorosára emelkedett. A mozi- l'átogatók száma 1948—tól 1951-ig több mint megkétszereződött.

Mozllátogatók száma

Év Millió fő

1948 —————— 220

1949 —————— 293

1950 — —- — -— .— —- 39,0

1951 —————— 45,5

Forrás: Bulgarie Nouvelle, 1952. ápr. 8.

Színházak száma '

1939 ——————— 1 1

1948 ——————— 20

1952 ——————— 31

Az ötéves terv évei alatt az üdülőhelye- ken 572 562 dolgozó (idült.

Az óvodákban gondozott gyermekek száma 1952—ben 253260 volt.

Óvodák száma

1939 —————— 254

1948 —————— 1241

1952 —————— 5216

Forrás: Rabotnicseszko Deto, 1953. ápr, 30.

1951-ben az ország valamennyi lakosa számára ingyenessé tették az orvosi ellá- tást.

A kórházi ágyak száma 1952-ben 3,4—szerese volt az 1939. évinek, lEMEkhoz viszo—

nyitva pedig 90%-ka1 emelkedett. Csupán

1951-ben 12 új kórházkészült el.

Az egészségügyi hálózatban dolgozó or- vosok száma 1952-ben 3,3-szerese volt az

1939. évinek.

1939—ben

szülőotthon sem volt.

Bulgáriában egyetlen falusi Ezzel szemben 1952—

ben 640 falusi szülőotthon működött.

KOLKERESKEDELEM

A Bolgár Népköztársaság külkereske- delmi forgallrmának túlnyomó többségét a Szovjetunióval és a népi demokratikus or- szágokkal bonyolítja le.

(6)

602

^NEMZETKÖZI STATISZTIKA

A II. világháború után, 8] Szovjetunióval és a népi demokráciákkal való árucsere—

forgalom fokozásával egyidejűleg Bulgária igyekezett a. kapitalista országokkal is helyreállítani és kiszélesíteni kereskedelmi kapcsolatait. A Bolgár Népköztársaság 1947-ben többek között Belgiummal, Dániá- val, Franciaországgal. Hollandiával, Török- országgal stb. írt alá külkereskedelmi egyezményt. Ennek eredményeként az eu-

rópai kapitalista országok részesedési ará—

nya Bulgária összbehozatalában az 1947.

évi 16,3%—ról 1948—ban már 20,5%-ra emelkedett. Az Egyesült Államok által diktált

külkereskedelmi megkülönböztető politika

azonban arra vezetett,hogy Bulgária és a Nyugat közötti kereskedelmi torgalom l95l—ben az ősszbehozaitatlnak 7,l%—ára, at (kivitelnek pedig 6,9%—ára esett vissza.

Az egyes országok %-os részesedése a Bolgár Népköztársaság külkereskedelmében

Behozatal Kivitel

Ország

1947 1948 1951 1947 I 1948 ] 1951 Szovjetunió ... 60,6 BSA 68,8 51,9 52,0 52,6 Népi demokráciák ... 23,1 21,1 24,1 29,6 25,1 40,5

Szovjetunió és népi demokratikus _

országok együtt ... 83,7 79,5 92,9 81,5 77,1 93,1 Kapitalista országok ... 16,3 20,5 7,1 18,5 22,9 6,9

Összesen ... 100,0 100,o 1ao,o 100,o 100,o 100,o

Forrás: Sztopan—tsztvo i Tergovia, 1952. l. sz.

Bulgária ipairositása és a mezőgazdaság gépesítése a Szovjetunióból származó be- hozatalra támaszkodik, A Szovjetunióból importált gépek, fémek és ipari nyersanya—

gok együttes értéke 1950-ben 59,3%-át, 1951-ben 58%—át,

százalékát tette ki a Szovjetunióból szár- mazó összbehozatalnak.

Bulgáriának a Szovjetunióba irányuló kivitelét legnagyobbrészt sip—ari növények és mezőgazdasági termékek (1950-ben 45%, 1951-ben és 1952-ben 438%), tovább—á ásvá-

1952-ben pedig aaz

nyok (1950—ben 19%, 1951—ben 25%, l952—

ben 28%) alkotják.

A Szovjetunió szinte ielbecsűl-hetetlen ér—

tékű, sokoldalú támogatásban részesíti a Bolgár Népköztáráaságot. A Szovjetunió szállította a ,,Sztálin" dimlitrovgrádi vegy——

ipari kombinát, a ,,Sztálin" villamoserő—

mű, a ,,Vlko Cservenkov" villamoserőmű, a cellulóze gyár, a szódagyár stb. gépeit és

egész berendezését. A külkereskedelmi vo-

nalon nyújtott segítség mellett a Szovjet-—

unió szakembereket, műszaki dokumentá—

c—iókat stb. bocsát Bulgária rendelkezésére

Nyugat—Európa vas- és acélipara

Nyugati-Európa vas— és acél'ipara fontos szerepet tölt be a világ vas- és acélterme- lésében. Ismeretes, hogy a vas és acél a hadiipar legfontosabb alapanyagait közé közé tartozik, éppen ezért Nyugat-Európa vas- és acélipara elsősorban az amerikai imperialisták háborús terveiben jelentős tényezőként szerepel.

Nyugat-Európa acéltermelése _

(a fő Jaicéltermelő területek* aoélttermel'ésé—

nek százalékában)1

l 9 l 3 —————— 46J

1937 —————— 40.11

l952 —————— 325

' Nyugat-Európa, Szovjetunió, európai népi de—

mokráciák, Amerikai Egyesült Allamok.

1 Economic Survey ot Europe since the War, 1953 adatai alapján számítva.

(7)

N YUGA T—EURÓPA ACÉL TERMELÉSE (a fő acéltermelő területek acéltermelésének

%—ában)

1913-ban a nyugateurópai országok a fő acéltermelő területek acéltermelésénekcsak- nem a felét szolgáltatták. Nyugat-Európa részesedése azóta a Szovjetunió, majd a Szovjetunió és a népi demokráciák része—

sedésének gyors emelkedése következtében Va részre csökkent. Az Egyesült Államok részesedése 1923 óta alig változott valla-

mit. "_

Nyugat-Európa és a főbb acéltermelő területe/e acéltermelése'nek: alakulása!—

(1929 a 100)

Ország 1937 1952

Nyugat—Európa ... 104 131 Szovjetunió ... 360 700 Európai népi demokráciák ] 100 183

Egyesült Államok ... ' 89 149

NYUGAT-EURÓPA ÉS A FÖBB ACÉL- TERMELÖ TERULETEK ACÉLTERM—ELÉ—

SÉNEK ALAKULÁSA

(1929 100)

700

ÚJ? -—scx3

a á § § § § § é

[ ypsű/I Mmm/t Szaddam/J Európai nlpi

demokráciát

Nyugat-Európa aoéltermelése 1929-től

— 31%-kal emelkedett, ugyanakkor a Szovjet- unió acéltermelése meghétszereződött. Nyu-

2 Economic Survey of Europe since the War 1953, Bulletin et la Chambre Syndicale de la

Siderurgie Frangaise, 1953. V. adatai alapján ozá- mitva.

gat-Európában az évi emelkedés alig más—

fél százalék a Szovjetunióban viszont ugyanazon időszak alatt az évi emelkedés 26%-4ot tesz ki.

Nyugat—Európa nyezrsvastermelése még lassúbb ütemben emelkedik. 1952-ben 135 százalékkal volt magasabb, mint 1929-ben.

A vasérctermele's pedig lényegében stagnál.

Nyugat-Európában —— csak úgy, mint a többi kapitalista országban —— a kapitaliz- mus általános válságának időszakában a kohászati ipalr krónikus kapacitás-kihasz- nálatlnansággal küzd. Békés viszonyok kö—

zött a kohászati üzemek nagy része nem működik, a rendelkezésre álló kapacitás kihasználását csupán a háborús években vagy pedig a fegyverkezési hajsza során tudják jelentősebb mértékben fokozni.

A burzsoá sajtó adatai szerint 1949-ben Nyugat—Németországban 53,6%-ban, Fran- ciaországban 75,1%——blan, Belgiumban 885

százalékban használták ki a vas- és acél- ipar kapacitását. A

A lázas degyverkezés következtében a kapacitás kihasználása fokozódott. 1951—ben

Franciaországban a vas— és acélipar _ter- melőkécpe—sségének kihasználása: 95,9%—ra,_

Nyugat-Németországban 79,4%-ra és Bel—_

gtíumban 95,3%-ra emelkedett.

A KOHASZATI NYERSANYAGOK KERDÉSE Vasérc

1952-ben az európai kapitalista országok vasérctermelése a világ vasérctermelésének

27%-át tette ki.

Az európai kapitalista országokban kl—

termelt vasérc vastartalmax általában ala—

csony, 30% körül mozog,3 csupán a svéd vasérc és a spanyol vasérc valstartalma ma—

gas.

Az európai kapitalista országokban a vasérctermelés 1952—ben csupán 7%—kal volt magasabb-, mint 40 évvel ezelőtt. Az egyes országok súlya a vasérctermele'sben.

jelentékenyen megváltozott.

A vasércte'rmel'ésbien első helyen Fran- ciaország áll, azonban 1952-ben a terme- lés 20%-kal volt alacsonyabb; mint 1929—

ben és 5%—'kal, mint 1913—ban.

8 Ismertebb vasércfajták vastartalma %—ban:

angol 27,4, lotharingiai minette (Franciaország) 353, Kirunavará (Svédország) 95,5, Krivojrog—

(Szovjetunió) 59, Magnitogorszk (Szovjetunió) 61,6_

Felsőtó—vidék (USA) 59,8. — Forrás: Nagy Szov- jet Enciklopédia, 15. kötet.

(8)

604 '

NEMZETKÖZI STATISZTIKR A vasérctermelés %—os megászlása'

Ország 1913 1952

Franciaország ... 44,9 39,5 Svédország ... 7 ,8 16,9 Anglia ... 1 6,9 1 5,9 Nyugat-Németország . . . . 7.7 12,5 Luxemburg ... 7,6 7,0 Spanyolország ... . l l ,2 2,8 Többi európai kapitalista

ország ... 3 ,9 4 ,9

Összesen ... ma,/) 100,0

A magas vastartalmú spanyol lva—sére kitermelése az ismert lelőhelyek kimerü- lése következtében az utóbbi 4 évtized alatt 1/4-ére csökkent.

A vasérctevme'lés jelentős mértékben csak Svédországban és Nyugat-Németországban

emelkedett.

Becslések szenint Franciaország 7 mil—

liárd tonnát, Svédország 2 milliárd tonna és Anglia szintén 2 milliárd tonna fel nem tárt valsérckészlettel rendelkezik.5

Keksz

A koksztermelés a nyugateurópai vas- sés ra—céltei'melő országokban 1952—ben ll százalékkal volt magasabb, mint 1937—ben.

Ez a növekedés azonban nem volt ele- gendő ahhoz, hogy a kohászattnak a fegy- verkezés következtében növekedő szükség- letét fedezze.

A legfontosabb koksztermelő ország Nyu—

gat-Németország, utána Anglia, majd Fran- ciaország következik.

A vas— és acélipar kokszfogyasztása ::

hazai koksztermelés % -ában

Ország 1952

Anglia _ -— —— __ .— _ _. .. 573 Nyugat-Németország ——- —— —- —- 35,6 Franciaország —————— mg,-r Belgium —— -— — __ _ _ _ 64,8

Saar-vidék ——————— SE,!

Forrás: Ouarierly Bulletin of Steel Statistics for Europe, 1953. 10. szám.

4 ouarieriy Bulletin ol Steel statistics lot Europe, 1953. március, Economic Survey of Europe since the War l953, Népszövetségi évkönyv 1926,

1930/31. adatai alapján számítva.

BProblémes Economloues. 1950.

"A—5. old.

november 21.

Amint a táblából látható, a kohászat io-x

gyasztjan el a koksztermeiés oroszlán ré—

szét a legtöbb nyugateurópai országban.

sőt Franciaország saját ikoksztermelése nem is fedezi a kohászat szükségletét.

Ocskavaa

A második világháború után az ócska- vasnmk, mint rlmahászati nyersanyagnak je- lentősége (megnövekedett. Ennek oka egy- részt az, hogy a háború következménye—

ként jelentős ócskavaskészletek álltak ren—

delkezésre; másrészt az ócskavas felhaszná—

lása a kohászatban sokkal kevesebb költ-' szot igényel, mint a vasércé.

A kohászatban felhasznált ócskavasmennyiség

(millió tonna)

Növe—

Ország 1937 1950 kedés

%-han

Belgium-Luxemburg. . . . 1,60 1,81 13 Franciaország—Saar—vidék 3,49 5,47 57 Nyugat—Németország . . . 7,50 10,10 35 Olaszország ... 1 ,09 1 ,71 57 Anglia ... 7,19 935 30 Forrás: Economic Survey of Europe ln l951..

37. old.

Az ócskavasfogyasztás az acéltermelés százalékában kifejezve a főbb nyugateuró- pai vas- és iaoéltermelő országokban a következőképpen alakult.

Ocskavasfogyasztás az acéltermelés %-ában

Nyugat— Franciaor- Belgium—

Év Anglia Német— szág— Luxem-

ország ; Sam—vidék burg

1937 60,1 42,6 38,7 23,6

1950 68,5 61,4 44,4 34,8

Forrás: Economic Survey of Europe in i951, 54.

oldal.

A legnagyobb óeskavaskészletekkel Nyu- gat-Németország rendelkezett: míg 1937- ben egész Németország ócskavaskészlete 3,i millió tonna: volt, addig Nyugat-Német- ország ócskavaskészletei l950-ben %A. mil—

(9)

lió tonnát tettek ki. 1937-ben a rendelke.

zésre álló ócskavaskészletek 18%—át expor- tálták. 1950—ben 35%-ot. A legfontosabb ócskavas—importáló állam sAnglia, amely l950-ben az összes német ócskavas-export több mint 55%—át vette fel.

A fegyverkezési hajsza kitörésétől kezdve az ócstkavasellxátás-ban *komoly nehézségek mutatkoztak. Németország csökkentette ócskavas—exportját, aminek következtében 1951—ben az angol acélipair nyersanyag- ellátása válságosra fordult.

Az utóbbi két év során a háborús ócska—

vaske'szletek kimerülése következtében az

ócskavas—fogyasztás ismét csökkenő tenden—

ciát mutat. .

NYERSVAS ES ACÉLTERMELES Nyersvas

N yngat-Eu-rópa nyersvaster-melése a legy—

verkezési hajsza ellenére sem sokkal ma—

gasabb, mint a háború előtt. Az 1937 óta elért emelkedés 15,l%.

Anglia nyersvaster—melése az 1913. évi:

Franciaorszá-gé pedig az 1929. évi szinvo- nalon mozog, viszont a nyersvastermelés mindkét országban magasabb, mint a má—

sodik világháború előtt.

A fő nyugateurópai országok nyersvas—

termele'snek %-os megosztása"

Ország 1937 1932

Anglia ... 22,1 23,7

Nyugat—Németor-

szág ... . . . . . 33,6 : 28,7 Franciaország . . . . 2051 21 ,8

Belgium—Luxem- _

burg ... 1 6,2 1 T,.) Sant-vidék ... S,?)m S,?

Olaszország ... L.,— 4 2,6

Összesen. . * ma,/) ]!)0,0

A legfontosabb nyersvastermelő nyugat- európai orszá— —— részesedésénekcsökke- nése ellenére is —— Nyugat-Németország.

Nyugat-Németország nyersvastermelése je-

5 Bulletin de la Chambre Symdicale de la Si- derurgie Francalse, 1953. május, statistical Year- book l948.. Monthly Bulletin of statistics, 19534 jún. adatai alapján számltva.

SStatisztikai Szemle - 24-18

lenleg az 1937. évi termel'ésnél 1,7%-kal alacsonyabb, viszont évről—évre jelentős emelkedést mutat (általában kb. évi 2 mil—

lió tonnával növekszik 1948 óta). A nyugat- német nyersvastermelö kapacitás ennek el- lenére még távolról sincs kihasználva, bár a rendelkezésre álló kapacitás kihasználása fokozódik. Erre utal a meglévő és műk'idö nagyolvasztók számának alakulása is.

A Fő NYUGATEURÓPAI ORSZÁGOK NYERS VAS—TERMELÉSÉNEK %-0s

MEGOSZLÁSA 1952-BEN

% x%

Ang/ia Nyugat-Némaiafszág

[Italy/um —l Hamburg Síva,", indák

'*Francíaarszlg

A

Olaszország

A működő nagyolvaszzók az összes nagy- olvaszíók (Vo-ában, Nyugat—Németországban

1949 - _ — w __ —— 52 1950 _ ,, — M m " 58

1951 m ————— 73

1952 —————— —— 81

Forrás: Berichte des deutschen Wirtschaltsinsti- tnts, 1953. 6. sz.

Acéltermelés

A második világháború után az európai kapitalista! országok között az acéllterme' lés terén Nyugat—Németországgal szemben Anglia szerezte meg az elsőbbséget. Az angol aicéltermele's 1950-ben ért el csúcs—

magasságot, ekkor 26%—kal volt több, mint

1937-ben. 1951—ben —— bár a íegyverkezés egyre nagyobb követelményeket támasztott _ az acéltermelés 4%—'kal csökkent az_

előző évhez képest. 1952-ben a termelési

ben némi emelkedés mutatkozik, az 1950.

évi színvonalat azonban nem érték el.

(10)

606

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

Az európai kapitalista országok acélter- melésének %—os megoszlása?

Ország ( 1 9157 1952

1 .

__, mi! ! M-

Anglia ... _ 26,4 " 25,9

Nyugat—Németor— ;

szag ... l 31,2 25,1 Franciaország ... 15,8 17,3 Belgium-Luxemburg; 12,7 12,8 Többi európai kapi- 44

talisla orszag l 13?!) "m— __1§.'9_,_

Összesen 1 100, 0 100,0

AZ EURÓPAI KAPITALISTA ORSZÁGOK

ACÉLTERMELÉSÉNEK %-os MEGOSZ—

LÁSA 1952-BEN

% %

^e _Cip ^.

NyugalAA/e'me/arslág Franc/urna);

állni

73be európai kapitalista ország

Dng lla

Bt/gium-l wremburg

Nyugat—Németország acéllenmelése a háborúutáni mélypont túlh'aladásával 1948—

tól gyors ütemben emelkedik, az utolsó há'borúelőtti év szinvonalát azonban még így sem érte el; 1952-ben 12%-"kawl volt ke-

vesebb, mint 1938—ban.

A háború után a nyugateurópai acélter- melő országok rangsorában Anglia után

Franciaország következett, 1944-ben azon—

ban Nyugat-Németország előnyomulásal kö- vetkeztében ismét harmadik helyre kenült.

A francia acéltermelés 1950—ben 5%—kal

" Economic Survey of Europe since the War 1953. Bulletin de la Chambre Syndicale de la Siderurgie Frangaise [953 május adatai alap- ján számítva.

csökkent l949-hez viszonyítva és l951-ben csupán 1,3%k al haladta! túl az 1929. évi színvonalat. 1952- ben a. francia acélterme—

lés sa nyugat-német acéltermelésnelk 69%-a volt.

Belgium—Luxemburg acéltermelése a francia acélatermeléonelk kb. 75—80%-át teszi ki. A nyugateurópai acélterinelö or- szágok közölt ezekben az országokban a legmagasabb az egy főre eső termelés.

MONOPÓLIUMOK A VAS ES ACÉLIPARBAN

A nyugateurópai országok Vas— és acél—

iparál halal-mass monopóliumok tartják ke-

zükben! amelyek maximális ;prolfitju'k biz-

tosítása céljából egyre kíméiletlenebbül zsákmányoljá—k ki a dolgozókat.

Anglia ,

Angliában a vas- és acélipar államosí- tása előtt az ország összes acéltermelésé—

nek 75%-a nyolc nagyvállalat kezében összpontosult.

8 nagyvállalat %-os részesedése az angol acéltermelésben (1949—1950)

Richard Thomas and Baldwíns .m o— ——

Baldwin Iron and Steel Comp. _ —— ——

United Steel Comp. —— —— -— ._

Colvilles — — —— H ——

Dorman Long and Co. — Stewarts and Lloyds 4——

English Steel Corp. - Lancashire Steel Corp. ——

' ós'sliís'ai? k"?

l l —.---/ enter—imw—Nwa— !:oobbmomb

1952. június.

7

Forrás: Vnyesnyaja Torgovlja,

A vas- és acéliparnazk sem a Labour—

kormány által végrehajtott ,,álulasmosítása", sem az állasmositásn—ak a közelmúltban tör- tént hatálytalanítása, nem jelentett alap—

vető változást, csupán azt! hogy az ,,ála—

mosítás" időszakában a monopóliumok allami vállalatoknak álcázva működtek.

Nyugat-Németország

7 nagyvállalat %-os részesedése Nyugaí-Németország acéltermelése'bm

(1952)

Dortmund Hörder Hüttenunion (Verei—

nlgte Stahlwerke) — — 143

Huttenwerke Phőnix AG (Verelnigte

Stahlwerke) " ?

Hüttenwerk Rhelnhausen A. G (Krupp) 9.5 Hültenwerk Oberhausen A. G (Haniel) 8,9 Nordwesd. Hütten und Bergwerksverein

(Klöckner) -— —— —- _ —— _ Westfalenhüt'te A. G. (Hoesch) —- —- , Mannesmann—Hüttenwerke A. G.

(Mannesmann) —————37,

OsszesenzmBB.!

deutschen Wirtschafta"

Forráskz Berlchte des lnsmutws, l953. 6. sz.

(11)

Nyugat—Németország acélte'rmel'ésének 97,2 %-a 22 nagyvállalat rkezeben össz- pontosul, ebből 7 vállalat adja az összes ace'ltenmelés 68,2%—át. Az amerikai impe- rialisták háborús terveinek megfelelően helyreállították a ruhrbárók hatalmát és ma éppen úgy, mint a háború előtt a krulppdk, tehyssenek, mannesmrannok kezé- ben van Nyugat-Németország vas és axcéi—

ipara.

Franciaország—Belgium

Franciaországban és Belgiumban fokozó- dott ay nagy acélmonopóliutmok hatalma.

Franciaországban hat vállalat részesedése az alcéltenmelé-sben az 1937. évi 61,3%——ról 1949-ben 7lll%-ra emelkedett; Belgiumban 3 konszern részesedése ugyanezen idö aiat'L 44,l%-ról 57,2%-rat nőtt.

Francia és belga nagyvállalatok százalékos részesedése az acéltermelésbcn

Franciaország

Megnevezés 1937 1949

De Wendel ... 19,8 20,2 Marine et d'Homeoourt . . .' 17,1 18,3 For-ges Acieries du Nord et

de l'Est ... 11,5 13,() Longwy ... 6,3 S,!

Cnoutange ... 5,2 6,1 Providence (francia üzemei) 4,4— SA

Belgium

Megnevezés 1937 1949

d'Ougrée—Marihaye ... 20,4 19,2 Cockerill S. A ... 12,9 26,0 Providence (belgiumi üze-

mei) ... 10.33 12,0

l

Forrás: Vnyesnyaja Torgovlja, 1952. június.

615

Luxemburg acéltermvelése három nagy konszern kezében összpontosul, ezek név- szerint Arbed, Hadir és Rodange. 1949-ben az Arvbed Luxemburg vas- és acéltermel'é- sénelk 69,3%-át szolgáltatta.

Hat nyugateurópai onszág (Nyugatt- Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Hollandia, Olaszország) nehéz- ipari monopóliumainalk összefogásából ke-

letkezett az Európai Szén— és Acéiszöve't—

ség elnevezést viselő osúcskalrtell. Ez a. ha- talmas monopolszervezet arra szolgál.!togy a nyugateurópa—í országok nehéziparát még erősebben (az amerikai monopóliumok ellen—

őrzése alá helyezze.

A Szén és Acélsnövetség létrehozása egyre jobban kiélezi az ellentéteket az egyes monopoltőke's csoportok között. Az angol monopoltő'kések nem hajlandók csatt- lakozmi európai partnereikhez, mert attól félnek, hogy a csúcsikartell segítségével az amerikaiak az angol nehézipart a kezükbe kaparintják. A kai-tetlen belül legélesebb az ellentét a nyugatnémet és a: francia monopoltőkések közötlt hatalmi súlyt eldlöntö Sant—vidék birtoklásának kérdésében.

Nyugaínémetország, a Sam-vidék és Franciaország vas- és acéltermelése a Szén-

és Acélszövetség ősszes vas- és acél- íermelésének (Vo—ában

Ország 1952. év

Nyugat—Németország —- —— 35,0 Saar-vidék —, — —— —- —— 6,8 Franciaország -— — —— —— 272

Forrás: Die Wirtschaft, 1953. február 26.

Ez az új monopolisztikus egyesülés nem csak az egyes monopoltőkés csoportok kö—

zött fennálló ellentéteket élezi ki, hanem növekvő ellenállásra készteti a békéért harcoló szél—res dolgozó tömegeket Nyugatt- Európában.

:

Nemzetközi statisztika