DALMI SZEMLE IRO
Könyvismertetések. — Chronigue de livres.
(C'est le Journal de la Société Hongroise deKStatz'stigue gui rend compte en franga'is, dans sa ,rewe des publications hongroz'ses", des ouvragcs otatistigues publie's en Hongrie.)
A Kísalföldi Mezőgazdasági Kamara 1942. évi
jelentése. '
Rapport de la Chambre d'Agriculture de la Petite Plaine sur l'anne'e 1942.
Sztrázsik Andor Dénes irányításával összeállította: Mol- nár Béla. Kiadta a Ki satföldi Mezőgazdasági Kamara.
Composé, sous la direction d*André-Dem's Sztrazsik, par Béla Molnár, Edition de la Chambre d'Agri—
culture de la Petite Plaíne.
Komárom, 1942. 74 (2) l. -—— p.
A Felvidék magyarlakta területei nagyrészé- nek visszatérte után létesült Kisakföldi Mezőgaz—
dasági Kamara legfőbb céljául működési területe mezőgazdasági kultúrájának emelését tűzte ki.
Célja elérésére pedig szervezeteinek és tisztviselői- nek foglalkoztatása révén a helyi viszonyok feltárá—
sát tartotta legfontosabb feladatának, mert csak a valóságos helyzetnek szóban és írásban való hű megmutatásával remélhette, hogy a mezőgazdasági kormányzat támogatását is megnyerheti a Kisal- föld agrár társadalma anyagi ,és szellemi szín—
vona—lának emelésére. E célkitűzésnek megfelelően a Kamara évi jelentései is meglehetősen eltérnek a szokványos érdekképviseleti beszámolőktól, amennyiben a Kamara évi munkásságának _rövid ismertetésén kívül az eddig napvilágot látott jelen- tések mindegyike érdekes, könnyen áttekinthető statisztikai ábrázolással és mutatós kartogram- makkal tankított ismertetéseket közöl a Kamara területének általános viszonyairól és különböző mezőgazdasági kérdéseiről. Az ily statisztikai áb—
rázolásokban különösen gazdag 1942. évi jelentésre éppen ezért hivjuk fel külön is a Szemle olvasói- nak figyelmét.
Az 1942. évi jelentés is csak szűkszavúan foglalkozik a Kamara belső életével, testületi fel—
építésével, továbbá az igazgatási és ügykezelési teendőket érintő kérdésekkel. Annál tőbb teret szentel azonban —— mint említettük —— a kamarai
terület agrár viszonyainak vázolására, különösen
pedig azoknak a tetteknek és intézkedéseknek az
ismertetésére, melyek a Kisalföld mezőgazdasági
termelésének fokozására és a termelés jövedelme- zősége'nek előmozdítása érdekében a Kamara ré- széről foganatosítlattak. Ezek a figyelemreméltó beszámolók tájékoztatnak a szántóföldi termelés, a kertészet és az állattenyésztés majd minden ágá—
nak eredményesebbé tételére történt kezdeményező lépésekről, továbbá azoknak a sikeres akcióknak lebonyolításáról és eredményeiről, melyek a tá-
karmánysiló, a góré és a mintatrágyatelep építésé- nek előmozdítását célozták, valamint a mezőgazda- sági üzemi adatgyűjtés újjászervezéséről és a szak—
ismeretterjesztéséről, végül pedig a szövetkezeti élet megerősítését célzó tevékenységről.
Bár az egyes —— statisztikai adatokra épített és jó áttekintést biztosító — ábrás és számelemző (statisztikai) térképekkel is tarkított tanulmány- szerű beszámolók más és más kamarai tisztviselő tollából kerültek ki, a gondos szenkesztés által kijelölt azonos irányelvek egységes művé ková- csalják ezeket a beszámolókat, melyek nemcsak a Kamara elmult évi áldásos működésébe enged- nek bepillantást, hanem a kamarai területnek: a Kisalföldnek 1942. évi gazdasági viszonyairól is hű tükörképet adnak. .t
G. G. dr.
A szántóföldi termelés és állattenyésztés üzemi tájai.
Region: agn'coles et régions d'élevage.
Készült a Magyar Közigazgatástudományí Intézet és az Országos Mezőgazdasági Termelési és Uzemi Költ—
ségvizsgáló Intézet együttműködésével.
Rédígé par PInstüut hongrois de Science administra—
iwz et_l'[nstítut national pour les Recherches sur lesufnus d'exploítah'on et la production de l'agri—
cu ura. .
Budapest, 1942. 81 l, -— p. —l— 40 térképmelléklet — car- tes m annexe.
Ez az értékes kiadvány a ,,Magyarország me- zőgazdasági politikájának alapvetése" című sorozat I. kőt-eteként jelent meg és céljául a bevezetésben a magyar mezőgazdasági politika alapkövének kifaragását, valamint a hosszútávú mezőgazdasági programm elkészítésének és szervezése célrave- zető módjának tanulmányozását jelölte meg. Me- zőgazdasági politikánk keretében az évtizedeken keresztül céltudatosan követett és a kormá- nyok változására való tekintet nélkül foko- zatosan végrehajtott mezőgazdasági programm céljaira ugyanis —— a kiadvány előszaváhól kitünően —— a programmcsinálás megszervezése feltétlenül szükséges, ez a programmkészítés viszont csak alapos adatgyűjtés és rendszerbe való fogla—
lás után lehetséges. A rendelkezésre álló gazdag mezőgazdasági statisztikai felvételek a hosszútávú mezőgazdasági programm elkészítéséhez önmaguk—
ban csak ősanyagot tartalmaznak, amelyek csupán a tanulságok levonására alkalmasak, de ezenkívül hiányzik az ország talajának agrochémiai felvétele,
8. szám
valamint a mezőgazdaság számára szintén igen nagy jelentőségű meteorológiai megfigyelések meg—
felelő feldolgozása is. Mindezen előkészítő mun- káknak, de a mezőgazdasági politikának is kiin—
dulási pontjául a kiadvány szerzője _ Elek Péter dr., akinek Magyary Zoltán és Reichenbach Béla egyetemi professzorok személyes irányítása mellett a vezetésük alatt álló fentemlített két tudományos intézet több munkatársa volt segítségére — az ország területének földrajzi és természeti jellege szerint való tájbeoszbását tartja.
viszonyainak dön—
A kiadvány hazánk természeti
összefoglaló tárgyalása után az első bécsi
tés utáni, tehát a felvidéki területsávval meg- nagyobbodott_ Magyarország mezőgazdasági ter- melésének az 1931—1940. évek — a felvi- déki sávról azonban természetesen csak az 1939. év ——- adatai alapján ismerteti a me—
zőgazdasági terület művelési ágankint való meg—
oszlásának és a szántóföldi növénytermesztésnek alakulását, de ismerteti az egyes főbb szántóföldi növények éghajlati és talajigényeit, ezeknek ha- zank szántóföldi ,termelésében való jelentőségét, sőt a jövőre vonatkozó fontosabb termelési irány- zatokat is. Ugyanígy megtaláljuk az állatte—
nyésztésnek, az állattartás 'intenzivításának, vala- mint —— az ü. n. háromszög—módszer felhasználá- sának a segítségével — az összes számosállat- állomány megoszlásának ismertetését. Az állattar- tásnak és a mezőgazdasági területeknek járáson- kint részletezett tárgyalása után végső összefogla—
tásként a kiadvány a szántóföldi termelés és az állattenyésztés üzemi tájait körvonalazza, majd ezek egybefoglalásaból 13. n. mezőgazdasági üzemi tájakat állapít meg. Országunk hét fő üzemi tájra való felosztását azonban a szerző
sem közigazgatási határok módosítására, hanem kizárólag a mezőgazdaság—ferjlesztő tervek és intéz- kedések, ezenfelül esetleg a mezőgazdasági üzemi vonatkozású statisztikai felvételek és adatok cso- portosításánál ajánlja figyelembe.
A kiadványt 40 db. színes térkép egészíti ki, amelyek a főbb szántóföldi növények termeszté- sének elt—erjedts—égét, valamint az egyes állatfajok és fajták vid—ékenkinti sűrűségét mutatják. Az össze- foglaló adatoknak térképes ábrázolása
szemléltetően bizonyítja az üzemi tájak határvona—
lainak alakulását és foglalja össze a fejezetekben felsorolt adatokat. A járási részletességű térképek a Központi Statisztikai Hivatal mezőgazdasági ndatgyűjtéseinek, valamint a Földmivelésügyi Mi- semmiesetre
emellett
nisztórium tavaszi haszonállatösszeirási adatainak felhasználásával készültek.
' F. E. dr.
———454— , 1943
Farkas Árpád: Erdélyi kisgazdaságok tőke-
viszonyai.
Árpád Farkas: Les capitaum des petites exploi- tations transylvaines.
Kolozsvár, 1941. 46 1. — p.
Farkas Árpád: Erdélyi kisgazdaságok jöve- delmi viszonyai.
Árpád'Farkas: Les revenus des petites exploi- tations transylvaines.
Kolozsvár, 1941. 65 1. — p.
Farkas Árpád: Erdélyi kisgazdaságokrigás- munkája.
Árpád Farkas: Le travail fourm' par les bétes de trait des petites cxploitations transylvames.
Kolozsvár, 1942. 40 1. —— p.
1938. januárjában —— tehát több mint két és fél évvel Eszak-Erdély hazatérése elött —— kezdte meg az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet (EMGE) a kisüzemháztartási adatgyűjtését, amelynek össze"
foglaló eredményei [az EMGE Gazdaköri Könyvtárá' .nak sorozatában a most tárgyalt három értékes fü—
zetben láttak napvilágot. Az adatgyűjtés megszerve- zése az akkor még a mostoha kisebbségi sorssal
küzdő EMGE vezetőségének érthetően igen nagy nehézségeket okozott, mert a közigazgatási ható- ságok txámogatásának hiánya miatt kizárólag ön- ként vállalkozó adatszolgáltatók voltak igénybe vehetők, az adatok ellenőrzése pedig a csekély számú ellenőrző személyzettel, de meg a közleke- dési nehézségek miatt is, túlnyomóan csak levelezés útján történhetett. Az adatszolgáltatók a Laur rendszerén alapuló és az erdélyi viszonyoknak megfelelően átdolgozott srzámtartási rendszer sze- rint 4 üzemi könyv, illetőleg napló vezetésével, s azok időnkinti .bekül'désével teljesítették adatszol—
gáltatási kötelezettségüket.
Az adatgyűjtés technikai megszervezését a szerző az elsö füzet bevezetésében ismerteti. Ez a füzet az összeírt erdélyi gazdaságok tőkeviszonyait és tőikeelosztását feltüntető táblázatokat foglalja magában a telek— és állattőlke különösen bö rész- letezésével. Igen érdekes a tőkeviszonyoknak az anyaországi adatokkal való összehasonlítása, majd pedig azok _a korrelációs számítások, amelyek a piaci helyzetnek, a természeti felm/esnek, végül a földbirtok és üzemnagyságnak a tőkeelosztásra való hatását igyekeznek megállapítani. A második füzet az erdélyi kisüzemek jövedelmi viszonyait tárja elénk. az üzemek nyershozamának, üzemi és termelési költségeinek, jövedelmének és készpénz—
forgalmának adataival, amelyeket az anyaországi jövedelmi viszonyokkal való összehasonlítás egé—
szít ki. A harmadik füzet a kisgazdaságok igzás-l állatlétszámával és igásmunkateljesítményeivel fog—
lalkozi-k; különösen az igásmunkateljesítme'ny mé- résének táblázatai és grtaafikonjai ragadják meg az olvasó figyelmét.
