rnŰUELŐDÉSTÖRTÉnETI ÉRTEKEZÉSEK.
■ is. szám . ■.
AZ 1494. ÉS 1495. ÉVI KIRÁLYI SZÁmflDÁSOK mŰVELŐDÉSTÖRTÉnETI
VOnflTKOZÁSflI.
B Ö b C S É S Z E T D O K T O R 1 É R T E K E Z É S .
I R T A :
SOLTÉSZ GYULA.
BUDAPEST, 1905.
BARCZA 3ÓZSEF Κ0ΠΥ17ΠΥ0Π10ή3Α, 117., 17/ÍCZI-UTCZA 60.
TARTALOM
BEVEZETÉS.
K irályi és állam i jö v ed elm ek . A k irá ly i k in c stá rn o k . A k i rály i sz ám a d áso k n a g y m ű v e lő d éstö rtén e ti je le n tő sé g e Az 1494. és 14%. kir. szám ad áso k k é z ira ta és kiadása.
R rnuszt Z sigm ond kir. k in c stá rn o k és D om bay Im re alk in cstárn o k . A jö v e d elm ek h ű tle n kezelése és a k in c stá rn o k o k b ü n h ö d é s e ...
I. F E JE Z E T .
Á llam háztartás.
R endes és re n d k ív ü li jö v e d elm ek . Ά re n d k ív ü li jö v e d e lm e k szükséges volta.
Rendes jö v e d elm e k: K irályi földbirtokok. K irály i h a s z o n v é te lek. S óbányák. S ó k am arák . A király* so k a t k ö lt a s ó b án y á sz a tra . S óhajósok. E rc zb á n y ák . Az érc zb án y á k ja v ítá sa . A k irá ly készpénzen k é n y tele n ez ü stö t v á s á rolni. A b á n y á k felü lv iz sg á la ta . L u cru m cam erae. E r délyi ötven ed . A ra n y b ev á ltá s. P énzverés. H arm in cza- dok b érb e ad ása. A k iv itel m e g tiltása . H u szad . V á ro sok censusa. T a x a e x tra o rd in a ria . A szászok, sz é
kelyek, k u n o k , zsidók ta k s á ja ...
R en d k ív ü li jövedelm ek ; R ovásadó. A dókulcs. Rovó. A v á rm e g y e i tisztviselők. E lecti nobiles. E rő sza k o sk o d áso k a b e h a j
tá sn ál. A d ó h átra lék . A dóm entesség. S zeg é n y ek és sz o l
gák . A biró esk ü v el erő siti a sz e g é n y sé g e t. K irályi cselédnépek. E g y te lk e s nem esek. P ra e d ia listá k . L e é g e tt h ázak. N éptelen birto k o k . P estis. O láh o k , k u nok és m ás k irá ly i jo b b á g y o k . K áp o ln á k és oltáro k b ir to k a in a k ad ó m en tesség e. R em eték, szerzetesek, és apáczák a d ó m e n te s s é g e ...
O ldal
1 - 4
5—17
17 27
* * *
IV.
A királyi kincstár állapota.
A k irá ly i k in c s tá r g y a k ra n ü res ; U lászló k ö lc sö n ö k e t vesz fel. A befo ly t a d ó t a sü rg ő s k ia d áso k fedezésére for
dítják. A kölcsön fe lv e tt p énzek h o v a fo rd ítása. J ó t állók. A fő p ap o k és fő u ra k k ülönböző czinien pénzt csik a rn a k ki a k irá ly tó l. A k ir á ly k én y tele n m e g té rí
te n i azon k ia d á so k a t, m e ly ek e t a főrendek o rs z á g g y ű lések a lk a lm á v a l .vagy tö rv én y sz ék e k m e g ta rtá sa k o r te tte k ...
II. F E J E Z E T .
H o n v é d e l e m .
A p én z ü g y i bom lás h a tá s a a h o n v éd elem b en . A b an d e rialis h a d re n d sz e r b e o sz tá sa . K irálj'i b an d ériu m o k . Zsoldos fogadás. A zsoldosok n eh e ze n ju tn a k fizetésükhöz T iszti b a n d é riu m o k . A fő h iv ata ln o k o k k a l k ö tö tt egyez ségek, A főúri b a n d é riu m o k . E g y e se k m egváltják m a
g u k a t a k a to n a á llitá s te rh e alól. A köznem esség és s z é k e l y e k ... . . . A végvárak fontossága. A v ára k elzálo g o sítása. A k irá ly g o n dot fo rd ít a v ára k fe n ta rtá s á ra és jó k a rb a n ta rtá sá ra . Á g y u m esterek . K ovácsok és ácsok. P u sk am ű v es. P u s
k a p o r és golyókészités. Lövő fegyverek. A gyuk és egyéb hadi eszközök. K irályi fegyvei ké,szitok és fe g y v ercsiszolók.
Fárostromok, U lászló h are z b a n áll Ú jla k i Eőrinczczel. Újlak ostrom a. Kémek. F e g y v e rsz ü n e t a tö rö k k el. H a d ih a jó k . N aszádosok. H ajó k é sz ités M artalóczok. H a tá r őrök. T ö rö k fogságból való k iv á ltá s. P ribék . . , .
I II . F E JE Z E T .
II. Ulászló udvara.
Vallási élet.
U lászló eg y én iség e. S zellem i g y e n g e sé g e . V allásossága.
O ffertorium . U lászló m e g jelen t a p ap o k első m iséjén.
V irág és g y e rty a sz e n te lé s. Az u d v a ri p ap ság . K irályi k áp lán o k . K áp o ln a ig a zg a tó . E gyházi ének k ar. K irályi én ek lő k an o n o k . É n ek lő fiuk. É n ek lő tan u ló k . É nekes k ö n y v . K irályi o rg o n ista . Az u d v ari p a p s á g r u h á zata. E g y h ázi felszerelések. A d o m ányok az eg y h á ziak részére. A lam izsn a p a p i em b erek n ek és v ilágiaknak·
Oldal
28—31
.12—38
311-47
■17—53
Az alam izsn á ró l való felfogásuk. P ü sp ö k sü v e g . Az u d v ari szem élyzet te m e té sé rő l a k irá ly gondosk o d ik . A n ev e ze te seb b e g y é n ek h a lá lá t tu d a ttá k a k irá ly ly a l.
Tudomány és művészet.
M átyás és a renaissance. H a lá lá v a l ro m b a d ó ln e k alk o tá sa i.
A tu d o m án y o s élet la n k a d á sa . B onfini és a m a g y a ro k kró n ik ája. P ergam en a k ró n ik a sz ám á ra . P a p írv á sá rlá s.
K irályi k an c ellár. A k a n c e llá ria egyéb alk a lm a z o tta i.
K irályi orvos és b o rbély. M in iatu re festő. F estők.
Paszom ántos. A ran y szö v ő . Ö t v ö s ...
Udvari személyzet.
K ettős u d v a rta rtá s. M a g y ar és cseh k a n c e llá r. K irály i k in c s
tárn o k . Budai v á rn a g y és tis z tta rtó . K irály i k atn aráso k . K irályi u d v arn o k o k . Az u d v a rn o k o k fizetése.· K irályi testőrség. K irályi h u sz á ro k K irályi a p ró d o k . U d v ari szolgák. Az u d v a ri szo lg ák fela d ata . . . : . .'·' . ··.·
A királyi konyha és asztal.
Sáfár. S áfárh ely e tte s. K ulcsár. K irály i szak ácso k .,. A m a g y a r szakácsok tú ln y o m ó szám a. A k irá ly i k o n y h a alsóbb ra n g ú szem élyzete. K ukta. K o n y h a e d é n y e k .. Ü stök.
K anál. V ágókés. É telek. H u s n e m ü e k ; h a la k . F űszer.
S áfrány. C zukros sü te m é n y . F üge. N aran c s és czitrom . ; Borok. Szerém i és m a lv az sia i bor. Boros ed é n y e k . E béd és vacsora. K irályi aszta ln o k . K irá ly i p o h á rn o k . U d v ari tárnokm ester. A sztalterítő . T örölköző. M osás. P o h á r szék. E zü stn em ü e k . K ristály ü v e g ...
A királyi istálló.
K irály i fő és allo v ászm ester. Zab. S zalm a. L ov ászo k és k o csisok. F izetésü k . Kocsi-, n y erg e s- és v erse n y lo v ak . Patkó. L ó v ak aró . T ö rö k v. a ra b ló. L óaján d ék o záso k . K a n tá rv á ltsá g . L ószerszám ok. L ó ta k aró . N y e re g ta k a ró . K iiály i kocsik. K ocsigyártó. É lelem szállító-szekér.
G y ék é n y -tak aró . S zalonna, m in t szekérkenőcs. . . .
O ldal
54—61
62—6«
07—71
. V.
72—79
8 0 - 8 5
Az udvar székhelye és szórakozásai.
A k irá ly i u d v a r O ltandó sz ék h e ly e B uda. A b u d a i k irá ly i p a lo ta b eren d ezése, A p a lo ta v ilá g ítá s a . M ás k irály i p alo ták . U lászló u ta z á sa
Az u d v a r sz ó ra k o zá sai. V ad ászato k . V ad á szk u ty a. Sólym ok.
K irály i so ly m áro k . M adarászok. L akom ák. L á n d z sa
já té k . U d v ari zenészek. A k irá ly n á sz a já n d é k o t ad.
L o v a g g á ü té s. Jo c u lato ro k . T ö rp e. F ü r d ő k ...
Ruházat.
P osztónyiró. K irá ly i szabó. K irály i szű csm ester. R u h a e ln e vezések. S uba. F öveg. S zalm ak a la p . F lórenczi k e re s k ed ő k . M a g y a r és n é m e t k e re sk e d ő k . R uhaajándéko- zások. V ászonárus. U lászló ru h á z a ta . S zö v et és posztó- n em ek. P rém ek . T fiv ásá rlás. L ábbeli. Kir. czipész . .
Diplomatiai érintkezések.
Id eg e n k ö v e te k M agy aro rszág o n . A k iv e te k k ü ld é sén e k oka.
A k ö v e te k e llátása . A k ö v e te k m egaján d ék o zása.
A tö rö k k ö v e ts é g . M a g y ar k ö v e te k a róm ai k ú riá b a n , a n é m e t császárn ál. F u tá ro k és levél v i v ő k ...
IV. F E JE Z E T .
Igazságszol gáttatás.
Az ig a z sá g sz o lg á lta tá s te rm é sz e té n é l fo g v a nem ta rto z ik a sz ám a d áso k k e re té b e . O k táv á s tö rv én y sz ék m e g ta rtá sa . E m berölés, m egseíbesités. E lfo g atá si parancs. N yom ozás lopás ü g y b e n . F e jm e g v á ltá s. B írság. K árv iz sg ála t.
E g y e n e tle n s é g le c s illa p ítá s a ...
O ldal
8 6 - 9 2
93—9V
98— 102
10 í— 105
E L Ő S Z Ó .
A magyar történelemnek annyi szomorú emlékezetű kor
szaka között — következményeit tekintve — egyike a legszo
morúbbaknak ajagellók kora, előidézőjea nemzet szétszakadásának és évszázados küzdelmeinek. E korszak legtöbb baját azon pénzügyi zavarok idézték elő, melyek Mátyás halála után be
következtek.
Jelen dolgozatom czélja volt az 1494. és 1495. évekből fenmaradt királyi számadások alapján bemutatni azt a változást, mely Mátyás halála után a pénzügy s evvel kapcsolatban a hadügy, főleg pedig a királyi udvartartás terén beállott. Azt, hogy ezen feladat megoldásánál a királyi számadások mily nagy jelentőségűek, az első bevezető fejezetben iparkodtam feltüntetni.
Ezek után kedves kötelességet teljesítek, midőn hálás köszönetemet fejezem ki szeretett tanáromnak nagys. Dr. Békefi Rémig úrnak, ki szives jóindulatával és útbaigazításaival min
denkor segítségemre volt.
Budapest, 1905. nov. 20.
Soltész Gyula.
B E V E Z E T É S .
Királyi és állami jövedelmek. Λ királyi kincstárnok. A királyi számadások nagy művelődés- történelmi jelentősége. Az 1494. és 1495. kir. számadások kézirata és kiadása. Ernuszt Zsig- mond kir. kincstárnok ésDombay alkincstárnok. A jövedelmek hűtlen kezelése és a kincstárnokok
biinhödése.
A
K O ZK PK O R folyamán nem tette k k ülö n b ség et a királyi és állami jövedelm ek között. A mai értelem ben v e tt eivilista nem létezett; az ország m indennem ű jövedelm ei az uralkodó rendelkezése a la tt állottak, aki abból fedezte úgy az állam felmerülő kiadásait, m in t a királyi u d v a rta rtá s költségeit. A jövedelm eket, a k ár rendesek, ak ár rendkívüliek voltak, törvények határozták meg, de azt, hogy hová fordítsák, vagy m ennyit adjanak belőle az u dvartartás, m en ny it az állam költségeire 1494-ig sohasem prób álták m eg az ország
gyűlések szabályozni.')
A jövedelm ek kezelése a királyi kin cstárn o k ra és helyet
tesére volt bízva, kiknek úgy a bevételekről, m in t a különböző czélokra fordított kiadásokról pontos jeg y zék et k e lle tt vezetni;
ezen körülm ényből m eg érth etjü k a királyi szám adások n ag y m űvelődéstörtéuclm i fontosságát. K iterjeszkedvén ezek a be
folyt rendes és rendkívüli jövedelm ekre m egism ertetik velünk az állam háztartást és evvel kapcsolatban a királyi kin cstár állapotát. A kiadások rovatából ped ig tájékozódást szerez
h etü n k elsősorban arról, m ik én t ig y ek ezett az uralkodó m egfelelni azon kötelességének, m elyet az ország védelm e ró tt reá; de ugyancsak a kiadásokból tu d ju k m eg, hogy m ennyit k ö ltö tt saját udvartartására, mi által m egism erhetjük annak m ajdnem teljes képét. V égül egyes adatok v ilágo t
C sánki D e z ső : I. M á t y á s u d v a r a ( S z á z a d o k 1883. év 516 1).
1
2
v e tn e k az azonkori kereskedelem és igazságszolgáltatás egyes m ozzanataira is.
A m ohácsi vészt m egelőző időből, II Ulászló és II. Lajos ko rábó l1) bíru n k ilyen töredékes királyi számadásokat.
Dolgozatom czélja volt a fen tem litett szempontokból fel
dolgozni a II. Ulászló korából 1494. és 1495. évekről fen- m aradt királyi szám adásokat, hogy igy a m ennyire le h e t
séges — k é p e t nyújtsak a pénzügy és honvédelem azonkori állapotáról, a királyi udvar életéről, feltüntetve eg yúttal azt a változást is, m ely M átyás fényes korára halála után alig n ehány év a la tt k övetkezett.2)
II. Ulászló idejében E rnu szt Zsigmond pécsi püspök v o lt a kir. kincstárnok, az alkincstárnok pedig Dombay Im re;
ők jeg yezték fel az em lített k é t év bevételeit és k iad ásait3).
Ezen szám adásoknak kézirata a bécsi cs. és kir. udvari k ö nyv tárban vau m eg «R egistrum Proventuum R e g n i H un
gáriáé» czimen. E z a kézirat valószínűleg az eredeti, m ert kiadója Johann Christian von E ngel határozottan azt állítja, h o g y a p ap ír a XV. századból való4). U gyancsak Engel em lítést tesz m ég egy a pécsi püspöki könyvtárban levő kéziratról, m elyet K ollár Adám bécsi cs. és kir. udvari könyv- tám o k idejében m ásoltak Bécsben az eredetiről5).
E n a szám adásokat E n gel kiadásában tanulm ánvoztam rj és teljesen a n n ak alapján dolgoztam , m ás k ú tfő t csak o tt
') A II. L ajos k o ráb ó l fe n m a ra d t k é t tö red é k es k irályi sz á m a d á s t Fraknói Vilmos h a s z á lta fel «II. Lajos és udvara» ez. m űvében (Olcsó könyvtár46. sz.)
2) L ásd M áty ás u d v a rá n a k le írá sá t Csánki D ezső : I. M átyás u d v a ra (Századok 1883. évf.) és Császár M ih á ly : A mag}', m üv. a XV.
sz.-ban A nt. Bonf. Rer. H u n g . D ecadeseinek alap ján . 1902. B udapest.
3) E rn u s z t Z sigm ond elő tt L u k ác s Csanádi p ü sp ö k volt a k in c s
tá rn o k , d e a h a n y a g kezelés miatt elb o c sá to ttá k . B onfin i ·.Rer. H ung.
Dec. V. L ib. I I I . (P ozsony 1744, 5 8, 1.)
4) E re d e tije a bécsi cs. és kir. udv. k ö n y v tá r »Cod. historiae p r o f. No. 487.1. N a g y n e g y e d ré t a la k 333 levél.
5) E r is e i: Id . m. I. '6 és 17. oldal.
“) Johann Christian von E n g e l: G esch ich te des un g arisch en R eichs u n d se in e r N e b e n lä n d e r I. k öt. 18—181. 1. A m ű m a g a 6 k ö te tb ő l áll és 49-dik rész ét képezi az E n g el g y ű jté sé b en m egjelent »A llgem einen W e lth isto rie « -nek. H alle bei, Jo h a n n Ja co b G eb a u er 1797.
s
használtam , a hol az a m egértésre, vagy az egyes szám adatok hiányainak kiegészítésére okvetlen szükséges volt.
Az 1494 ik év összes bevételei 177, 40,5'/a írtra r ú g t ak, inig a kiadás 19,658 írttal volt több; 1495-ben m ár nem ilyen kiáltó az ellentét, a bevétel 146,646'/:! frt, a kiadás csak 2250 írttal több, A bevétel aránvlagos csekélysége méltán szembetűnő; ugylátszik észrevették ezt a rendek is, mert az 1490-iki országgyűlésen szigorú bírálat tárgyává tették a pénzügyi helvzetet, kijelentvén, hogy Ulászló, bár erre nem lett volna joga, törvénytelenül elrendelte az I frtos adó kivetését, azt be is hajtotta, mert számításuk szerint 4.600.000 irtot kelleti bevennie uralkodásának kezdete óta és mégis iolyton pénzszűkében van. Követelték tehát, hogy a király indítson ebben az ügyben szigorú vizsgálatot és ha a kincstárnokra rábizonvul a vád büntessék m eg ; ellenkező esetben ők maguk fognak gondoskodni a sikkasztok b ü n te téséről, adót pedig egyáltalában nem fognak fizetni, mert nem hajlandók arra, hogy pénzüket elfecséreljék.
Ulászló a m eg ejtett vizsgálat után kénytelen volt úgy Krnuszt Zsigmondot, m int D om bait bűnösnek nyilvánítani az országgyűlésen jelenlevők nagy öröm ére m in d k e ttő t fog
ságba vetette. Hogy az ítélet igazságos volt, m u ta tja a kincs
tárnok beismerése, ki hajlandónak n yilatkozott bárm inő nagy bírság fizetésére is; Ulászló 400 ezer forint ellenében szaba
don bocsátotta őt, de Dombai alk in cstárnok élete végéig fogságban m aradt.')
Krnuszt Zsigmond teh á t éjjen úgy nem bizonyult becsü
letesnek, m int elődje, Lukács Csanádi püspök s m int őse a Mátyás által felemelt Krnuszt Já n o s sem, ki szintén m egcsalta urát kincstárnoki tisztében ; de a b ü n teté st ő sem k erü lte ki, Má
tyás nyomára jővén a h űtlenségnek, összes ja v a it elkobozta-).
Krnuszt Zsigm ond m egbüntetése óta a rendek állandóan gyakorolni ak a rták az ellenőrzést és az országgyűléseken folytonosan követelték a m ag u k számára azt, a jogot, hogy a kincstárnok és adószedők számadáisait felül vizsgál hassák ;
■) fíonfini \ Rer. hun. Dec. V. I,ib V, (I’o/.sny 1744, 575. ia v ö.
Császár Mihály: A ni a g y . niiiv. a X V. sz.-ban. 152. i.
a) Csánki \ I, M. u. (Századok 18811. 542. 1.)
1*
4
ennek term észetesen nem le tt sok eredm énye, s a pénzügyi helyzet nem igen jav u lt, h a a rendek k ív án sá g á t be is vették a törvényczikkek közé1).
T árgyalásom nyom án látni fogjuk, hogy a kincstárnokok h ű tle n kezelésén kívül m ég igen sok m ás tényező já ru lt ahhoz, hogy a királyi k in cstár bevétele ilyen csekélységre olvadt le; a pénzbeszedő közegek sem álltak hivatásuk m agaslatán, a rendek annyiszor szem rehányt áldozatkészsége ped ig ig en sokszor csak papiroson n y ilv á n u lt meg.
') Még· 1495-ben ren d elik el, h o g y őfelsége óveiikint sz ám a d ást k ö v eteljen összes tisztjeitő l (C orpus iuiln in . 14‘.·5. X X X IV t.-cz) ezóta á llan d ó a n m eg jelen ik ezen köv etelés. V. ö. tlm isrh A .: Mar.
San. D. 106. 1.
I. F E JE Z E T .
Államháztartás.
Rendes és rendkívüli jövedelmek. A rendkívüli jövedelmek szükséges volta.
Renden jövedelmek: Királyi földbirtokok. Királyi haszonvételek. Sóbányák. Sókamarák.
A király sokat költ a sóbányászatra. Sóhajósok. Érczbányák. Az érezbányák javítása. A király készpénzen kénytelen ezüstöt vásárolni. A bányák felülvizsgálata. Lucrum camerae. Erdélyi ötvened. Aranybeváltás. Pénzverés, Harminczadok. Harminczadok bérbeadása. A kivitel meg
tiltása. Huszad, Városok censusa, Taxa extraordinaria. A szászokadója; székelyek, kunok, zsidók taksája.
Rendkívüli jövedelmek; Rovásadó. Adókulcs, Rovó. A vármegyei tisztviselők szerepe az adóbehajtásnál. Electi nobiles. Erőszakoskodások a behajtásnál. Adóhátrálék. Adómen
tesség. Szegények és szolgák, A bíró esküvel erősíti a szegénységet. Királyi cselédnépek.
Egytelkes nemesek. Pracdialisták. Leégett házak. Néptclen birtokok. Pestis, Oláhok, kunok és más királyi jobbágyok. Kápolnák és oltárok birtokainak adómentessége. Remeték, szerze
tesek és apáczák adómentessége.
A
Z állami és királyi b ev ételek term észetük szerint k é t főcsoportra oszlottak. Az eg yik csoportba tarto ztak a rendes, a m ásikba a ren d kívü li jövedelm ek.Klső király ain k idejében csupán a rendes jövedelm eket találjuk, m elyek a la tt a királyi földbirtokok, regálék, városok s vámokból befolyó jöved elm et értették . E zekből v o lt köteles a király fedezni úgy az állam , m in t saját külön k ia d á s a it Mivel azonban idő folytán az igén yek em elkedtek, a kiadások ujabakkal szaporodtak, ezen jövedelm ek elégteleneknek bizo
n y u ltak s az uralkodóknak újabb jövedelm i forrásokról k e lle tt gondoskodniok. Ezek v oltak az adók, vagyis a ren d kívüli jövedelm ek.') Az adók jelle g e lényegesen e lté rt a rendes jöved elm ekétől; m egajánlása a ren d ek beleegyezésétől függött, csak a m egaján lo tt egy esetre szólt és fizették a jo b b á g y o k ; a király pedig, h a m eg k ap ta, hova fordításáról nem volt köteles beszámolni. M átyás v e te tte k i ezt először
Rendes jövedelmek
Rendkívüli jövedelmek
‘) A csádyJ. : M agyarország· p én z ü g y ei I. F e rd in a n d k o rá b a n . 13.1.
6
„Conditiones Uladislai“
1474-ben1), későbbi uralkodása a la tt a rendek több Ízben is m egajánlották, b á r term észetesen nem valami nagy örömmel, a m it fokozott m ég az, hogy Mátyás egy évben néha több
ször is b eh ajto tta nem sokat törődve a rendek tetszésével-).
Kz volt oka annak, hogy h alála után a rendek igyekeztek ezen adózástól végképen m eg szab ad u ln i; m időn teh át m eg
választják Ulászlót m ag y a r királvlvá, m ind ent elkövetnek, hogy régi jo g a ik a t és k iv áltsá g a ik a t biztosítsák és m eg
erősítsék. Kzért kötik m eg vele az előzetes szerződést HÓD.
jú liu s ál-én Rnrkashidán.
Λ Farkashidán k eletk ezett »Conditiones U ladislai- J-dik decretum ában, m elyben az összes jogok, kiváltságok általáno s m egerősítéséről van szó, külön kim ondatják Ulászlóval, liogv az I frt-os adót semmi körülm ények között nem hajtja be, hanem m egelégszik a régi jo g o s és rendes jövedelm ekkel·1). Ulászló m eg is próbálta azt, hogy ebből fedezze a kiadásokat, mivel azonban ezen rendes jövedelm ek a királvi földbirtokok el- adom ányozása, zálogba vetése által nagyon m egcsappantak, a legjobb ak a ra ta m ellett sem elég ed h etett m eg velők. Λ főrendek egyrésze teh á t ennek hatása alatt nem tiltakozott tovább, hanem m eg a ján lo tta Kassán l t o t . Pünkösdjén az 1 frt ad ó t4); a m aga jo b b ág y ait azonban igyekezett ennek fizetése alól kivonni és igy az teljesen a köznemességre háram lóit, mely, m int,hogy m egszavazásához nem járu lt hozzá, az egészet tö rvénytelenségnek ta rto tta és ahol lehetett ellene szegült.
Nem csodálkozhatunk azon, hogy Ulászló ígérete ellenére törvénytelen m ódon a k a rt az adóhoz ju tn i, m ert
') V. ö, / ‘frr/ia i/ts I s tv á n: Λ m a g y a r m űvelőilés I, F erdinand k o ráb a n . 77, 1.
-') A m in t az t a ren d e k az U lászlóval k ö tö tt szerződésben e lp a
naszolják. AiarczaU //. A 'n ag y . tö rt. k ú tfő in e k kézik ö n y v e. Budapest, 11)03. ‘t> . 1. V. ö. Honfiul : Rer. H un. 1). IV I,ib IX. (Rozson v 174-1.
■27'. 1.)
:1) M arcsali Henrik·. A m a g y a r tö rté n e t kútfőinek kézikönyve.
3U8. 1. U g y a n e z t m egism étlik az 1 o rszág g y ű lésen . (Corp. iur. hun.
1493. Deer, prim )
') Engel·. Ο. Γ. .0. I. Sem B onfininél sem a C orpus iu risb an nincs erről em lítés téve. Bonfini csak azt em liti, h o g y U lászló K assán volt. Bonfini. D. V. Lib. IV. (561. 1.)
egyéb jövedelm einek csekély volta m ia tt erre égető szüksége volt. Ö sszehasonlítva rendes jö ved elm eit az előző királyok jövedelm ével, látnu n k kell, m ily roham os és szem betűnő a
hanyatlás, m ig a kiadások egyre szaporodnak.
A rendes jövedelmeket három csoportra o s z th a tju k ; az elsőbe a királyi földbirtokok, a m ásodikba a királyi haszon
vételek, vagyis só és érezbányák, pénzverés és vám ok, a h a rm ad ik b a pedig azon pénzösszegek tartoztak, m ely ek et egyes kiváltságos elem ek fizettek a k irálynak.
Á rpádházi k irály ain k idejében a királyi földbirtokok képezték a fő jövedelm i forrást. Idővel azonban adom ányo
zások, elzálogosítások által jelen tőségü k bő l sokat veszítettek.
Suriano velenczei k ö v et M átyásnak] a koronajavakból be
folyó jöved elm ét m ég 50.000 írtra teszi,1) de a szám adás
könyvekben semm i bevételi té te lt nem találunk, b á r az kétségtelen, hogy k e lle tt lenni jövedelem nek, hiszen a király i földbirtokok egy része tén y leg Ulászló kezén v o lt2) és ebből, h a sok készpénzt nem is, de term ényeket és m ás egyéb szolg álato kat bizonyára kapo tt, hiszen azt törvény is szabályozta. Az 1492. X k V Il. t. ez. elrendeli, hogy ú g y a királyi, m in t a királynői jobágyoktól kivéve a kőfallal k e ríte tt városok lak óit — v alam in t a földesurak jo b ágyaitól is, be kell szedni az illető földesur részére a gabonanem üek és bor kilenczed részét. H o gy Mátyás e nem ű bevételeit nem érte utói, az term észetes, hiszen M átyás a korona-javak egy részét m ég 1476-ban B eatrix n ak adta oda és azt látjuk, hogy ezek 1494-ben, sőt részben m ég 1495-ben is B eatrix kezén v oltak a többi királynői b irto k k al eg y ü tt.3) A zonkívül Corvin
') Benisch A .: M ar. S an. D, 10O. 1.
-) A ro v o k a k irá ly i b irto k o k o n élő n é p o s z tá ly o k a t is össze
írtá k és ebből tu d ju k , h o g y ily e n k irá ly i b irto k o k v o lta k : P est, P ilis Solt, H eves, H o n t, N ógrád, K ülső Szolnok, E sz te rg o m (T olna n e v ű birtok), F ehér, K om árom (a k o m áro m i és ta ta i v á ra k ta rto z é k a ik k a l e g y ü tt) és S o m o g y m eg y ék b en , to v á b b á S zla v ó n iáb a n (Belovar), E rd é ly b e n p e d ig a k in c stá ri h e ly e k : O ffenbánya, A b ru d b á n y a, D ees, A kna, Szék, Kolozs, V ízakna. V. ö. E ngel·. G. I. 20—50 és 130—150. 1.
:l) 1494-ben Pest, Pilis, F eh ér, Zólyom , H eves, Borsod, N ó g rád és A b a u jv á rm eg y é k b en lévő b irto k a i u tá n ö‘267 irto t v e te tte k k i reá, de csak 2900 ir to t ű z e te tt. M áram aros m eg y éb en p e d ig m é g az adó- ö ssz eírá sát is ő v é g e z te tte sa ja t em bereivel, 1495-ben azo n b an m á r
7
Királyi földbirtokok
8
Já n o s birtokában is le h e te tt egy kisebb rész a korona- ja v a k b ó l1). Az 1492-iki országgyűlés végzései felsorolják ugyan a királyi korona fekvő jó szág ait és egyéb jövedelm eit, azonban ez a felsorolás nem teljes, m ert nem annyira a szo
rosan v e tt földbirtokokra, m in t inkább a városokra és vám okra terjeszkedik k i2), a m elyekből, m in t látni fogjuk tényleg folyt be jövedelem . A sanyarú pénzügyi helyzet kényszeritette U lászlót arra is, hogy egyes b irto k o k at zálogba vessen.
1494-ben a tata i királyi birtok Bocskai Péter kezében volt, aki ezért 600 irto t fizetett; de m ár 1495-beu ism ét Ulászló birtokában látju k .1*)
A királyi jövedelm ek m ásodik forrását képezik a Vhaszonvételek hciizowvcielek, vagyis a só és érezbányák, pénzverés és vámok.
A sóbányák A s ó b á n y á k b ó l királyain k m indig jelentékeny jövedelm et nyertek. III. Béla jövedelm einek k im u tatásáb an 16 ezer m árk át találunk, vagyis m ai pénzben körülbelül 450.000 frtot, a mi azonban az akkori idők pénzviszonyait tekintve, nyolezszor an n y ira is teh e tő 4). U tán a fokozatosan kevesebb és kevesebb le tt a bevétel, de m ég M átyás is évente m integy 100—
140.000 frt hasznot láto tt belőlük·’). Ulászló a la tt azonban ez
csak F ehér, Zólyom , P est, B orsod és M áram aros m egyei b irto k a i u tá n v e tn e k ki a d ó t 2i 60 _frt értékben. A nnak, hogy m egfizette-e vájjon ezt, nem ta lá lju k sem m i n yom át, (E n g e/: 0 . 2 —50 és 1.10 150 1.
‘) V. ö. l'stiiiKt: I. M. u. (S zázadok 1883. 523. l.|
I. 8 szabad v á ro s : Buda, Pest, Kassa, Pozsony, N agy Szom bat, Bártfa. E perjes és Sopron.
2. E z e n k ív ü l: O Buda, E szterg o m , S zékesfehérvár, Lőcse, Szn- kolcza, S z e b e n 'é s Szeged.
3. A k u n o k és jászo k .
4. V isegrád, Csepel és Kos szigetekkel.
5. Körm öez, B eszterczebánya, Zólyom a töb b i b án y a v áro ssa l.
ti. N a g y b á n y a m eg H u sz t v á ra az ö t v áro ssa l és só b á n y ák k a l.
7. M a g y a r és S zlav o n o rszág összes h a rm in c z a d a és m inden só k am ara.
8. M u n k ács és D ió sg y ő r vára.
9. E rd é ly b e n a kir. szászok, m in d e n b á n y a és só k am ara, ezek nek a b á n y á k n a k h elyei K olozsvár várossal.
10. E rd é ly b e n m in d e n h u sz ad , század, ötven ed . 11. G örgénv. T ö rcs és Déva.
") Engel·. G. I. 19 és 130, V. ö. Csonki. : id. m. 522. 1.
*) M arczali II. : A m a g ja tö rt. kutf. 129. 1.
“) Benisch A. : M ar. S an. D. 100. 1,
9
is m egváltozott; az 1494—95 szám adások szerint m ár csak m integy 1 7.000 írtra tehető évente az igy n y ert jövedelem . Azt olvassuk ugyanis, hogy az egyes főhiv atalnokok u. m.
a nádor, erdélyi vajda, tern esi ispán és a bánok a honvédelem körében teljesített sz o lg á lata ik é rt fizetésük e g y részét sóban kapták. 16.000 frt érték ű sót utalványoznak ig y ki fizetés g y a n á n t1). Az a körülm ény, hogy a főhivatalnokok elfogadták ezt leendő fizetésül, bizonyossá teszi, hogy m eg is k ap ták , mivel ezen urak saját érd ekeik et nem igen engedték koczkára tenni. M aga a k in cstárn o k 3 Ízben k a p o tt a sókam arákból pénzt, összesen 790 frt értékben, ebből 600 irto t k ü ld ö tt a szolnoki, 100 irto t a győri és 90 frto t a székesfehérvári só
kamara-). A külföldi k ö v etek jelentései Ulászló uralkodásá
nak későbbi éveiről hasonló értelem ben szólnak3).
Ámde ezen ará n y lag csekély bevétel é rté k ét is m élyen leszállítja azon körülm ény, bog)· a sóbányák m űvelése, jav ítása a k irályn ak igen sok pénzébe került, úgy hogy ezt tekintve, a bevétel a lig jö h e t szám ításba. K ülönösen az e r
délyi sókam ara fen tartása k e rü lt sokba.4) A sót szállító hajósok (cellerista) fizetése is a k in cstá rt terhelte. A szolnoki
sókam arába deési sóhajósok szállították a sót, ak ik 927 frtot Sóhajósok k a p ta k a só m egváltásáért.5)
A sóbányák m ellett jelen ték en y jövedelm et h a jto tta k
e l ő z ő k irály aink n ak az r r é z b á n y á k is, Ulászló a la tt azonban Érczbányák
ez is csökken. M ig M átyás évente 100.000 frtot v e tt be a bányákból, ad d ig Ulászló bányajövedelm ét m ár csak 39 — 36.000 írtra, sőt később m ég kevesebbre becsülték az u dv a
rában levő velenczei köv etek ;'1) m agában a szám adáskönyv
ben ped ig nem is talá ltu n k efajta bevételi tételt, hanem ellenkezőleg azt látjuk, kogy a kincstárn o k tetem es összeget
') Engel·. G. I. 147-130. 1.
-) u. o . no. í.
:l) 1503-ban 50.000, 1516-ban 25.000, 1510-ben 16.000 frt h aszn o t hozn ak a só b á n y á k . Bemnek: M ar. S an. D. 100. 1.
9 Izd e n ch y B enedek, K ápo ln ay M iklós és Istv á n fy Is tv á n az erdélyi sokam ara tisz tje i 10.2351/., frto t k a p ta k a só k a m a ra czéljaira.
(E n g e l: G. 39, 40, 78, 126 és 161. 1.
r’) . . . »pro red e m p tio n e salium « . . , ( E n g e l: G. 41 és 151.) e) Beuisch A. : M ar. S an, D. 100. 1,
10
Rézbányák
adott a kam ara tiszteknek, részint a bányam unkálatokra, részint pedig azok kijavítására. A nagybányai kam arára ezen a czimen m integy 15.000 irtot k ö l tö tte k ;1) néha egyenesen az adószedőkhöz küldtek sürgető követeket, hogy sietve adják át a kam arán ak utalványozott összeget.-)
A királynak a bányák iránt tanúsított ezen készségével épenséggel nem állt arányban, legalább a számadások szerint nem, az elle n szo lg á la t; ha ezüstre volt szüksége, hogy evő
eszközöket Λ-agy edényeket csináltasson, kénytelen volt ezt készpénzen vásárolni,:’j sőt az is előfordult, hogy a k a m a ra tisztek azt a pénzt, melyet ezüstért kaptak, a bánya ezéljaira használták fel, anélkül, hogy az ezüstöt elküldték volna4).
N éh a egyet kétszer is m eg kellett Ulászlónak fizetnie, m ert azt olvassuk, hogy 100 m árka ezüstért, melyből szintén edényeket a k a rt készíti Alii, 550 irtot küldött N agybán yára;
Gebei János el is küldte az ezüstöt, de útközben Rohodi Ambrus mások segítségével elrabolta a z t ; Ulászlónak csupán 18 m árkát sikerült megszerezni úgy, bog)- Kakas Lőriucz kincstári tiszt G yula-F ehérvárt újból m egvette.5)
A király szívesen a dott engedélyt bányák nyitására, sőt segélyezte is az illetőket. Cseh Mátyás volt nagybányai kincstári tiszt 27 frtot kapott, hogy próbáljon m eg a Visegrád melletti hegvekben ásatni, h áth a lehetne ott aranyat és ezüstöt talá ln i/’)
J\ rzbrinyákról és azok jövedelméről egyáltalában nem találunk említést, ennek oka az lehetett, hogy a bányák el
') R e n d s z e r i n t K a k a s Lőrinc/., C s e h M á t y á s , Z o lt á n J á n o s és P o z s e g a i J á n o s n a g y b á n y a i k a m a r a t i s z t e k k a p t á k az e g y e s ö s s z e g e k e t.
(Engel: G. 47, 1 52, 153, 15», 16b és 173. 1.) Ο U. o. 175. 1.
:1) Az e rd é l y i k a m a r a t i s z t e k ‘_V0 m á r k a e z ü s t é r t 1200 f r to t k a p t a k . (E ngel·. G. 160. 1.)
0 > P ro a r g e n t o e m e n d o R e g i e M tis C a m e r a r i i T r a n s s i l v a n e n s e s ad R i v u l u m D o m i n a r u m 702 fl o re n o s m i s e r a n t , a l t e r a vic e 450, q u o s ip s i C a m e r a n i i M a t h e u s e t L a u r e n t i u s K a k a s r e t i n u e r u n t e t ad facta C a m e r a e e x p o s u e r u n t . « (E ngel·. G. 78, 1.)
ß) U. o. 78, 1.
“) E n g el'. G. 171. 1,
11 voltak zálogo sítv a1) ha rézre volt szükség, a k k o r kénytelenek voltak készpénzen vásárolni-).
Term észetesen a k irály nak gondoskodnia k e lle tt a
hányák javításáról is; azt, hogy Ulászló áldozott erre a czélra Bányák Javítása m utatják m ár a fentem litett esetek is, de azonkívül nyom át
találjuk annak, hogy ip arko d ott a b án y ák állapotáról, a bányam űvelés módjáról m eggyőződni és ezen czélból felül- vizsgáltatta azokat11). Iig y éb k én t is gyakori az összeköttetés a királyi kincstár és a bányák között4).
Árpádházi király ain k a la tt a legjövedelm ezőbb regálék
k ö zétarto zo tt a pcnzvcrc.' joga. K irályain k nak jo gáb an á llo tta Pénzverés
pénzt év en ként bizonyos levonással bevonni és hely ette újat bocsátani k i; az igy keletk ezett nyereség volt a kam ara
haszna, az úgyn ev ezett lucrum camrrar. Mivel ezen jo g g al camerae visszaéléseket köv ettek el, m elyek a pénz absolut é rté k ét
mélyen leszállították. R óbert K ároly m eg szü n tette ezen szokást, hanem helyette elrendelte, hogy m inden porta fizessen IS dénárt. Az elnevezés azonban továbbra is m egm aradt, s igv ezen időtől kezdve a IS dénárból befolyó jövedelem szerepei lucrum cam erae gyanánt. Mivel ez a pénzbeváltás
ból szárm azott és beszedése nem fíigött a rendek beleegye
zésétől, tekéit a rendes királyi jövedelm ek közé soroljuk.
Ulászló idejében az. 1192. X X V I. t. ez. intézkedik ennek szokott módon való behajtásáról, de a szám adások k ö zö tt nem találjuk nyom át; később teljesen beolvadt a rovásadóba A)
Ugyanezen törvényezikk szól az erdélyi ötvened be- Erdélyi ötvened
hajtásáról1'1). Λ kincstárnok ilyen czimen 200 irto t v e tt be,
') A esády em lili, hogy a beszterc/.ebányai és ú rv ö lg y i ré z b á n y ák a m ohácsi vész elő tt és u tá n is jó id e ig az E m é szte k b irto k á b a n v o l t a k , c s a k a z o k kiliaitáv al sz álltak vissza a k o ro n ára. (Aesády : id. ni.
16;;. i.i
ί Turz.ó Já n o sn a k 2)0 irto t ad n a k rézért. Engel·. G. 154. 1.
j . . . .p ro rev id e n d is fodinis in R ivulo D om inorum « . . . (U. o.
154. 1.)
') G y ak ran k ü ld e n ek k ö v e te k e t a b á n y á k b a . (E n g e l; G. 40. 177, 178. ISO. I.)
") Henisc/ι A. : M ar. S an. D. U>7. 1.
'j A király M-on a lu c ru m cam eraet, E rd é ly b e n az ötv en ed et, S zlavóniában a n y e s t a d ó t a régi m ódon h a jta s sa be. Carp. m r. 1492.
X X V I.
12
Arany és ezüst beváltás
Határvámok Harminezádok
de megjegyzi, hogy a többi pénz és az ökrök — a székelyek adója - egy más regi sterbe vannak felvéve, mely a király- birtokában van.1)
Jelentékeny volt a király haszna az arany és ezüst be
váltásból. Az 1492. XX X . t-cz. m ege nge dte ngvan m ag á nosoknak a bányák művelését, de ennek fejében hányadijat kellett fizetniük; a term elt a r a m a t és ezüstöt pedig, mivel külföldre nem volt szabad vinniük, kénytelenek voltak bizo
nyos m egállapított összegért a kamaránál beváltani, a mely ezen a réven nyereségre tett szert.")
1494. szeptember 8-án Ulászló, Drágfy Bertalant teszi egyedüli erdélyi vajdává, fizetésül rendel neki 9000 arany
forintot, m eghagyván, hogy felét az erdélyi lmszadból, felét pedig a szebeni aranybeváltó kamarajüvedelemből kapja/') A kincstárnok ez utóbbit az év folyamán tényleg ki is fizeti neki.4) Az erdélyi aranvbeváltó kamara jövedelméből (»118 frtot ju tta tn a k a kincstárnok kezéhez/’’)
Szokásban volt, hogy a király ezen jövedelm et bérbe
ad ta; Csukás György bérbe vette a szebeni aranvbeváltá.st és a bérösszeg fejében 1000 frtot küldött Izdenchy Benedek által a kincstárnoknak.1'’)
Pénzt három helyen vertek : Körmöczbányán, Budán és Nagybányán?) Hogy volt rossz pénz is a forgalomban, m utatja az, hogy a Körmöczön vert rossz pénz ügyében*) követet küldtek a királynéhoz, kinek szintén m egvolt a joga, hogy pénzt v e re th ete tt és igy igen közelről volt érdekelve.
A királyi haszonvételek közé tartoztak a haíá)vámok is, azaz a huszadok és harminczadok, melyek főleg békés időkben hajtottak jelentékeny jövedelmet, mivel ilyenkor a kereskedelem jobban virágzott. Ily-en harminczadhelyek nem csak a határon voltak, hanem az ország belsejében is a
') Engel·. G. I. 19. 1.
-) Corp. inr. XXX.
9 Engel·. G. I. 129. 1.
4) U. o. 180. 1.
J U. o. ISO. 1.
c) U . o. 18. 1.
7) Benisch : id. m. 101, 1.
8) Engel \ G. Γ. 71. 1.
13
nagyobb városokban. Ezen vám neve E rdélyben huszad, M agyarországon barm inczad v o lt
A szám adásokban olvassuk, hogy Ulászló a pozsonyi és soproni harm iuezad hely ek et m ás hozzájuk fűződő kisebb harm inezadokkal e g y ü tt H a rb e r M átyásnak adta bérbe évi 5000 arany fo rin té rt1).
A budai, rs szrkrsfehrrvári liarm inczadot ped ig egy J u n g h e r P éter n evű budai kereskedőnek adta bérbe m ég uralkodása első évében 6000 arany forint évi bérért. É rde
kes m aga a szerződés, m ely elm ondja, hogy ezen 6000 írt
ból évente csak 4000 frtol tartozik a bérlő fizetni, a fenm aradt 2000 irto t pedig tartsa m eg m ag án ak m inden évben azon adósság törlesztésére, m elylyel neki Ulászló tartozik. A bérbe- vevés m indaddig tart, in ig a k irály adósságát ily m ódon le nem tö rle sz ti; ha azonban Ulászló időközben egvszerre k i
fizetné neki a tartozást, a k k o r csak ad d ig b i h atja to v á b b á bérelt harm iuezadot, in ig U lászlónak te tsz ik ; k iköti a bérlő azt is, hogy, ha a király az ökrök, lovak és m ás állatok külföldre való kiv itelét eltiltaná, ak k o r az ebből k eletk ezett k á r a király terhére esnék, k árp ó to ln ia kellene te h á t a b ér
lőt.11) Ezen szerződés világosan kim ondja, hogy a k irálynak bizonyos körülm ények között jo g áb an á llt a külföldre való k iv ite lt m eg tiltan i és hogy Ulászló ezt tényleg m egtette, azt látjuk az 1495-iki országgyűlés határozataiból, m elyekben elrendelik, hogy az országgyűléstől szám íto tt k é t éven belül senki se m erjen ju h o k at, lovakat, ök rö k et az országból k i
vinni, m ert, h a teszi, azt elv eh etik tőle és -/3 rész a királyé, Va az elvevőé.®)· Ezen törvényből kifolyólag parancsolja m eg Ulászló a szlavóniai adószedőnek, hogy ne engedje az ökröket az országból k ih a jta n i4). A délen fekvő Nrdrlyczc rs Muraszombat hm fűződő harm inczadok szintén bérbe voltak a d v a ; a k incstárnok k a p o tt is 1750 frt bérösszeget;5) de a sokkal nagyobb jelentőségű zágrábi és varasdi harm inczadok nem h a jth a tta k sem m inem ű jövedelm et, m ert Corvin Jáno s
') ΚηχνΙ: G. I. 1 >7. 1.
9 EngH\ G. I. 1 _>*>. 1.
9 Cor]). iur. hun. ,495 X X V II.
') U. o. 175. 1.
") E ngel: G. ltí. 1.
Harminczadok bérbeadása
A kivitel megtiltása
14
Az erdélyi huszad
lierezeg erőszakkal elfoglalta azokat.1) A bérlők a harm in- czadért járó bérösszeget nem tarto ztak okvetlenül készpénz
ben beszolgáltatni, m eg te h ették azt a velők k ö tö tt szerződés szerint term ényekben vagy m ás egyébben is'-). Ú gy H arber Mátyás, m in t J u n g h e r P éter budai kereskedők voltak, a k ik től szöv etek et és m ás eg y eb et szoktak a királyi udvar szám ára vásárolni3) s igen valószínű, hogy ezek á rá t bele
szám ították a bérösszegbe. M eglehetősen jelentős lehetett a szlavóniai harm inczad is, m ert bár a harm inczad s z e d ő Pretzner G áspár az 1495. évben csak 800 frtot k ü ld ö tt be a kincs
tárba, de 1494-ben k ét ízben is m egbízzák, hogy fogadjon fel zsoldosokat; egvik esetben m eg is van szabva a szám
— tiUO gyalogos4) — ezeknek zsoldja tekintélyes le h e te ti; más hclven m eg azt olvassuk, hogv Pretzner G áspár 059 gvalo- gosnak egy negyed évre 5090 frto t fizetett k i/’i
M egtörtént az az eset is, hogy Ulászló egyes harminczad h ely ek et zálogba ad o tt Ilyen zálogba adott harinimv.adliely volt félig m eddig a m ár em lített budai és székesfehérvári J u n g e r Péter birtokában. Rgves harm inczad helyeket Szapo
lcai István b irt zálogképen. TTgv azokat, kik zálogképen bírták a harm inczadokat, m in t a bérlőket kötelezik a tör
vények, hogv az 1 írtnál csekélyebb értékű tárgy után ne szedjenek h a rm iu ezad o t; nagyobb értékű dolgok után pedig a szokott törvényes módon szedjék.1')
A z erdélyi huszad a szászok kezében vo lt; 1194-ben 4000 frtot fizetnek ezért, m ég pedig 5000 frtot D rágfv Bertalan erdélyi vajdának ad tak vajdai fizetéséül, 1000 frtot pedig a k in cstárn o k n ak szolgáltattak be.7) A huszad beszedés nem m en t nagyon sim án, igen sokan ellenszegültek, a k a dékoskodtak, ez a m agyarázata annak, hogy Ulászló m eg
h a g y ta a nándorfehérvári bánoknak, hogy ne zavarják a neki járó huszad b ehajtását.3)
■> E n g e l: G. 18. 1.
’) . . . »vel in reb u s, sive in pecunia» . . . (11. ο. 126. 1.) 3) Lásd ezen m ű
4) E n g e l! G. I.
s) U. o. 16. 1.
·) Corp. iur. liun. 141)2. X X V II.
7) U. o. 19. 1.
s) U. o. 75. 1.
15 A király rendes jövedelm ei közé tartoznak v ég tére azon pénzösszegek, m elyeket egyes kiváltságos és a király védnök
sége a la tt álló elem ek n. m. a városok, szászok, kunok székelyek, oláhok, zsidók, vagyis azok fizettek, ak ik sem nem esekké nem lettek, sem a nem esség h atalm a alá nem ju to tta k 1), hanem egyenesen a királytól függtek.
A városok m ár a legrégibb időben fizettek a királynak bizonyos összeget, ez volt o cn/xns. Ezen rendes bér ele
in te nem volt nagy, idővel azonban igyekeztek a királyok a városok m eggazdagodásából hasznot huzni ezért különböző ezimeken m ég rendkívüli b ért is kezdtek követelni. Lassan- k in t állandósult ezen szokás, b ár elnevezésében taxa e x tra ordinaria m eg tarto tta eredetének nyomát.'-) A városi adó jellege, akár census, a k á r taksa, lényegesen e lté rt a rovás
adótól. A városoktól ugyanis az uralkodó egy m egállapított fix összeget követelt, de annak behajtásában szabad kezet en g ed ett a városnak, m elynek épen ebben nyilvánult m eg az autonóm iája. A censust, m ely sokkal csekélyebb a ta k sánál m inden évben behajtották , m ig a tak sá t csak akkor, ha az orjzággyülés a jobb ág y ság ra is v e te tt ki adót. A két évről szóló szám adások szerint ez lett legrendesebben behajtva épén azért, m ivel a király a fix összeget m egkövelte, de a behajtásb a nem avatk o zo tt bele. T alálkozunk ugyan köve
tekk el,3) kik adókivetés ügyében m entek a városokhoz, de csupán k é t Ízben Besztercze és M ed gyes városoknál k ap ták azt a m egbízatást, hogy a városra k iv e te tt adó gyors be
h ajtását sürgessék m eg,4) azonban ennek sem a város han y ag sága leh e tett oka, m in t inkább az, hogy a pénzre szükség volt.
1494-ben 9400 irtot, 1495-ben 8900 irto t v e tt be a kincs
tárnok az alább következő k im u tatá s s z e rin t:
Ί Aestu!V \ M a g y a r o r s z á g p é n z ü g y e i I. Perel. k o r. 10. 1.
’) U. <>’ 117. 1.
a) Engel-, G. 79, <!, és 107. 1.
*) U. o. 49. 1.
Városi census
Taxa extraordinaria
Szászok adója
Székelyek
16
1494. 1495.
A budai polgárok ... ... 2800 frt 2500 frt
A pesti » ... 2000 frt 2000 frt
A kolozsvári » ... 1000 frt 2000 frt
A n agybányai » 00 O frt — frt
A tordai » 600 frt — frt
A pozsonyi » 500 frt 750 frt
A fehérvári » 400 frt 100 frt1)
A bártfaí » 350 frt 300 frt
Az esztergom i » 350 frt 300 frt
A soproni » 300 frt 300 frt
Az eperjesi » 300 frt 350 frt
A lőcsei » __ frt 300 frt
9400 frt 8900 frt2)
Ezen összegeken kívül a szegedi polgárok, midőn Ulászló a Szegeden ta rto tt országgyűlésen időzött, 2000 irtot adtak a kincstárnoknak. Még egy ízben történik em lítés »taxa extraordi- nariáról;« nevezetesen Bocskai P éter T a ta és K om árom várak rend k ívü li adója fejében 600 frtot fizetett. I)e ugyanez, m in t láttuk , királyi b irto k g y an án t is szerepelt/’)
Census és tak sa fizetésére voltak m ég kötelezve a szászok is, kik n él legjobban szem betűnik, hogy a census m ennyivel kisebb volt a taksánál. A Szent Márton napi (nov. 11) census fejében 7650 frtot fizettek,'1) in ig taksa g y a n á n t Ulászló erdélyi tartózkodása alkalm ával m in teg y három szor annyit, azaz 21.000 ir to t/’)
A székelyek a szokásos ököradón ökörsütésen — kívül nem fizettek se m m it; ők m in d ig adóm entesek voltak és m iként M átyás idejében, úgy később is igyekeztek ridegen visszautasí
tani m inden kísérletet, m ely arra irányult, hogy őket is bevonják az adófizetés k eretéb e és ezáltal elveszítsék ősrégi k iv á lt
sá g a ik a t.8)
') Acsddy ki. m. 114. 1. 700 frto t vesz. föl, p e d ig a sz á m a d á so k b an csak 100 f rt van.
'-) E ngel·, G. I. 19 és 150. 1.
“) U. o. 19. 1.
4) K ét Ízben m e n n ek E rd é ly b e k ö v etek elrendelni ezen adó b eh a jtá sá t. (U. o. 52 és 75. 1.)
r') U . o. 18. 1.
li) Császár M ih á ly·. A m agy. m ű v . a XV. sz.-bati. 150. I.
17
A kunok és jászok * a k é t év a la tt m indössze 1881/2 frt K“nok ésjászok rendkívüli adót fiz e tte k ;1) valam ivel jelen ték en y eb b azon
összeg, m elyet a zsidóktól k a p o tt U lászló; ezek u gyanis három részletben 1500 frto t2) a d ta k a kincstárn ok nak . M ind
ezeket összevetve azt kell látn u n k , h o g y a király rendes jövedelm ei, m elyek M átyás a la tt m ég 600,000 írtra rú g ta k ,3)
Ulászló a la tt m élyen leszállottak. Az 1494. és 95. években az adón kívüli bevétel 73,290 frt volt, beleszám ítva azon kisebb-nagyobb összegeket is, m elyeket egyesek a k a to n ás
kodás alól való felm entésért fizettek 4).
Ezen pénzösszeg csekély volta m eg érteti v elü n k m iért kellett U lászlónak Ígérete ellenére a rovásadóhoz folyam odnia.
A rovása dó (diea-contributio-taxa) sohasem volt fix összeg- A rovásadó ben m egállapítva, vagyis nem arra nyert a k irály a rendek
től engedélyt, hogy annyi pénzt hajtson be az adókötelesek
től, a m ennyit a fenforgó szükség igényelt, han em csupán azt engedték m eg, hogy a m eg h atáro zo tt adókulcs szerint (jobbágytelek, ház, füst, vagy kapú) egy fél, v ag y egy, n éh a több forintot hajtson be az adózóktól azaz a jo b b ág y o k tó l.5)
A szám adásokban kétszer szerepel az 1 frtos a d ó ; 1494·
máj. 25-én K assán a főurak és főpapok Ulászló sürgetésére m egszavazták ugyan az adót a nem esség és m egyék hozzá
járulása nélkül, de a m egszavazás fejében a saját birtok aiko n élő jo bb ág y okat k iv o n tá k az adózás alól és így az teljesen a köznem esség jo b b ág y aira h á ra m lo tt.6) U g y an íg y já rta k el 1495. ju n . 14-én Budán. A kassai h atáro zatról ezen évek történetírója Bonfinius semmi em lítést nem tesz, az 1495-diki budai országgyűlés lefolyását azonban részletesen leiija.
1495. Máj. 8-án g y ű lt egybe ezen országgyűlés és a köz
nem esség sietett felhasználni az alkalm at, hogy kifejezze
') »A ndreas litte ra tu s P ro v iso r B udensis de ta x a e x tra o rd in a ria C u m an o ru m et. P h ilisteo ru m d e d it fl 1 fc>8‘/2«- (E n gel ·. G. I. 10. 1.)
2) M endel zsidó a reá ju k k iv e te tt adó fejében előbb 400 frtot, m ajd ism ét 800 frto t adott, a szék esfeh érv ári zsidók p e d ig 300 frtot.
(U. o. 17. 19 és 150. 1.)
:l) Bemsch A. : M ar. S an . D. 104. 1.
4) E n g e l; G. I. 10, 20 és í 50. 1,
'j Acsddy 1st. : M agy. p én z ü g y e i I. Fér. kor. 19. 1.
“) E n g e l: G. 20. 1.
2
Az adókulcs
Adóösszeirás és behajtás
A rovó (dicator)
tiltakozását az adónak törvénytelen szedése ellen, egyúttal ped ig kijelen tették , hogy az adó k iv eté sét a jövőre nézve sem engedik meg. Ám a király a főnem esekkel e g y e t
értv e különböző ü g yek k el h ú zta h alaszto tta az időt m ind
addig, m ig a köznem esség ebbe belefáradva haza nem té r t;
ekk or azután a főnem esek ju n iu s 14-én m égis m egszavazták az adót.1)
A z adókulcs, vagyis az ad ó tárg ya rendszerint ajobbágy- telek volt, m ely n éh a kapu, ház és m ás elnevezések a la tt is előfordult. M agyarországon a jobbágytelek, Szlavóniában, mely alatt, m in t a szám adások külön kiem elik, csak a Száván inneni részt értették , füst u tán v ették k i 1494. és 1495-ben az adót. M inthogy azonban igy m inden lak o tt ház m eg adó tatá s alá esett, a fizetendő összeg csak Va frt volt'2). 1495- ben k é t ízben is elrendelik a szlavóniai részek m eg ad ó ztatá
sát, te h á t ig y m égis m eg k a p ták az 1 frtot. Szeptem ber 8-án rendelik el a m ásodszori adózást azért, hogy Corvin J á n o s nak, ki ak k o r m ár h o rv át bán volt, fizetést adhassanak. É r
dekes, hog y a beszedést is Corvin Ján o sra bízták, átadván n ek i a d icatorok által k észített k im u tatást, melyből csak az adóm entesek füstjeit v o n ták le.3)
A szám adások adóügyi vonatkozásaiból4) az adóbehaj
tásn ak következő eljárását ism erh etjü k m eg. M inden vár
m egyében összeírták hivatalo san az adókötelesek telk e it;
ezen összeírást a rovó (dicator) végezte, ki nem volt állandó hivatalno k , han em m eg b ízatását csak id ő k in t nyerte a v á r
m egye közönségétől.5) E g y m egyében rendesen k é t rovó végezte az összeírást, de az is előfordult, hogy csak egy volt,6) sőt n éh a egyes szomszédos várm egyékben ugyanazokkal a
‘) B onfin i·. D. V. Lib. V. 572., 7.'. 1.
2) 1494-ben 32,225 h á z a t (füst) ír ta k ö ssze az adószedők, te h á t 16, 1121/, ír tn a k k e lle tt v o ln a b e g y ü ln ie, ám csak 4 7 1 0 frtot tu d ta k té n y le g beszedni, 1495-ben 29,390 fü stö t Írta k össze. A k iró tt 14,659 írtb ó l csak 8525 frt g y ű lt be ; ez az előző é v h e z v isz o n y ítv a m á r ja v u lá s t m u ta t (E ngel·. G. I. 37. és 146. 1.).
3) Engel·. G. I. 147. 1.
4) U. o. 20—38 és 1 3 0 - 150 1.
5) 1518-ban a tö rv é n y elren d eli, h o g y a ró v ó t a k in c sta rtó k ü ld je k i (Benisch : M ar. S an. D. 111. 1.)
6) E n g e l: G, I. 21., 22., 30., 32., 131. 1.
19 rovókkal talá lk o z u n k ;1) igen sokszor idegen m egyebeliek voltak a rovok,2) pedig ez a k örülm ény az adóösszeirásnál, mivel a visznnyokat nem ism erték, sokszor m eglehetős h á t
ránynyal já rt. M egbízatásuk csak egy alkalom ra szólott, de ha jól m egfeleltek kötelességüknek, m egválasztották őket m áskor is. Ezen eset azonban nem volt nagyon g y ak ori.8) A szám ad sok a dicator állásáról csak ritk á n em lékeznek m eg, de a dolog term észetéből folyik, hogy szakértelem m el bíró, jobbm odú nem es em bereknek k e lle tt lenniök,4) k ik kezességet tu d tak nyú jtan i a pénz beszolgáltatására nézve.5) M eglehetősen g y a k ra n olvassuk, hogy a dicator »literatus»
ember volt, sőt m agasabb állású papi em bert is m egválasz
tottak ezen tisztség re5).
A z adószedők fizetése nem volt m egállapítva, a b eh ajto tt adóból levonták a te tt k ö ltség ek et a tisz tü k é rt járó fizetéssel e g y ü tt és csak a többit szo lg áltatták be a kincstárba. A fizetés nagyságáról te h á t külön nem is tö rtén ik em lítés, hanem m ind ig egybekapcsolva a költségekkel, m elyeknek nagysága szerint 28 írttó l7) — 250 írtig 8) terjedő összegekkel találkozunk E nnél nagyobb összeget csak Szlavóniában9) és E rdélyben10) k ap tak , mivel az előbbiben négy, az utóbbiban h é t m egye területén végezték az összeírást és ad ó b eh ajtást;
') B ereg és U gocsa ; F e h é r és S o l t ; P ozsony és M osony ; G öm ör és T o rn a ; Zólyom -, Turócz-, L iptó- és Á rva m egyékben u g y a n a z o n adószedőkkel ta lálk o zu n k .
2) Engel·. G. I. 20., 32., 144. 1.
8) E rdélyben 1494-ben és 1495-ben is fstv án fy Istv á n és K áp o ln ay M iklós v o lta k az adószedők (U. o. 38. és 149. 1.) Á rva-, T urócz-, Zólyom - és L iptó m eg y ék b en csak az adószedők eg y ik e C heneházi B enedek v o lt m in d k é t évben u g y a n a z (U. o. 33., 34., 135. 1.).
+) K özép S zolnok m eg y éb en Im re pécsi v á rn a g y (U. o, L’O. 1.)
•r’) 1474 : IV. t.-cz. elrendeli, h o g y m in d e n v á rm e g y é b e n k é t te h e tő s n em est kell v álasz tan i (.Perepatits 1st. : A m ag y . mfiv. I. F é rő kor. 77. 1.1.
e) M oson és P o zso n y v árm e g y ék b e n Z sigm ond leleszi p rép o st volt az adószedő (E n g e l: G. 144. 1.).
’) U. o. 144. 1.
") U. o. 3 ·. 1.
') 1494 ben 305 f r t ; 1495-ben 332 frt (U. o. 37. és 146. 1.).
10) 1494-ben 300 f r t ; 1495-ben 331 frt (U. o. 39, és 150. 1.)
A dicator állása
Az adószedők fizetése
2*
