Munkás-, paraszt- és alkalmazott családok kulturális helyzete

' szauna 459

Munkás-, paraszt— és alkalmazott családok kulturális helyzete

Országunkban egyre szélesebben bonta—

' kezik ki a kultúrforradalom. ,,Népi de—

mokráciánk kulturális eredményei fokoza—

tosan megváltoztatják népünk világnéze—

tét, kiszélesítik műveltségét, emelik .ön-—

tudatát, gazdagabbá, sokoldalúbbá teszik életét".ll

A kultúrforradalom továbbfejlesztéséhez

feltétlen szükséges az elért eredmények és úgyszintén a lemaradások számba- vétele. A kulturális élet alakulását tük—

röző statisztika fontos segítséget nyújt a népművelési szerveknek.

Az utóbbi években a kultúrstatisztika

fejlődött és ma a népművelés legtöbb te-

rületéről megfelelő adatokat gyűjt be.

Az eredmények mellett a népművelési

statisztikánk hiányossága, hogy az egyes

társadalmi osztályok kulturális állapotá—

ról és érdeklődéséről nem ad átfogó képet.

Ennek oka az, hogy a foglalkozási cso—

portok szerinti teljeskörű felmérés a

kultúrstatisztika legtöbb területén igen nehezen valósítható meg. Az egyes társa—

dalmi osztályok kulturális ellátottságának , vizsgálata elsősorban reprezentatív mód- szerrel oldható meg.

A. Központi Statisztikai Hivatal a dol- gozók kulturális fejlődésének jobb meg- ismerése érdekében az alábbi reprezenta—

tív felvételeket hajtotta végre:

1. A Hivatal számos családdal rendsze—

resen háztartási könyvet vezettet. A köny-—

vekhez 1954. november hónapban kultúr—

statisztikai kérdőívet mellékelt, a csalá—

dokra vonatkozó alábbi kérdésekkel:

a) mennyi és milyen könyvet olvastak

és vásároltak;

b) hányszor voltak moziban, színházban stb.;

6) milyen lapot, folyóiratot olvastak;

d) volt-e rádiójuk.

Az adatfelvétel 2655 családra terjedt ki;

e családokhoz összesen 10 187 családtag

tartozott. A családtagok közül 2740 (27%)

14 éven aluli volt.

[A Magyar Dolgozók Pártja XII. kongresszusának ggndiáeatlt Jegyzőkönyve. II. kiadás. Budapest. 1954.

. a .

A családok foglalkozási csoportok

szerinti megoszlása

Családok

Foglalkozási csoport a (332313;k száma számának

százalékában

Munkás ... 1 126 424

Paraszt ... 894 3 3.7 Egyéb ... 589 212 Ismeretlen ... 46 s e?

Összesen 2 655 ma,.

2. A Hivatal a háztartásstatisztikai könyvek alapján 1951—1954. évekre meg"

állapította az egy főre jutó kulturális ki—

adásokat.

3. Tíz vidéki területi könyvtárnál adat—

felvételt végeztek. Megállapították az 01- vasók foglalkozás szerint megoszlását és az egyes foglalkozási csoportokhoz tartozók

érdeklődési körét. ;

KÖNYVVÁSÁRLAS ÉS OLVASÁS

A könyvkiadás és a könyvelvasás jól jellemzi egy ország kulturális fejlettségét.

A felszabadulás óta ezeken a területeken nagy volt a fejlődés.

Magyarországon 1938-ban 8290 mű je—

lent meg 17,3 millió példányban, 1954—ben 20 700 művet adtak ki 41,4 millió példány—

ban.

A kultúríorradalom talán legjelentősebb eredménye, hogy népünk széles tömegei kedvelték meg a könyvet, soha nem iá—

tott méretűre nőtt az olvasók tábora. Szá—

mos ifjűsági és szépirodalmi műből a ke—

resletet — bár az elmúlt évekhez képest javult a helyzet —, nem tudjuk kielégí—

teni.

1. Könyvvásárlás

Országunkban a dolgozók könyvespol—

cára egyre több könyv jut. Az Állami

Könyvterjesztő Vállalat 1953—ban 75,5 millió, 1954—ben már 97,1 millió Ft értékű könyvet adott el a dolgozóknak. Ilyen—

formán az egy főre jutó vásárlás értéke 8,—— forintról 1035 forintra emelkedett.

* 460

A reprezentativ adatgyűjtés szerint no—

vember hónapban:

100 munkáscsaládra 34,

100 parasztcsaládra 15,

100 egyéb foglalkozású családra 55_,

átlagosan száz családra 32 könyvvásár—

lás jutott.

Ezek az adatok a falu és a város között

még meglévő kulturális különbséget mu—

tatják.

alacsonyabb könyvvásárlásának oka többekközött a

nem mindig kifogástalan könyvellátás is.

A parasztokat érdeklő olcsó szépirodalmi könyveket (Olcsó Könyvtár stb.) sokszor

A földműves lakosság_

nem kellő példányszámban jelentették meg, A falusi könyvterjesztő hálózatot is tovább kell fejleszteni.

A megfigyelt családok 1954. november—

ben összesen 852 könyvet vásároltak.

Az 1954. novemberben vásárolt könyvek megoszlása műfaj szerint A vásárolt

Műfaj könyvek 100 családtagra

megoszlása iutó kötetszám százalékban

Politikai müvek ... 34,0 Z,!) Tudományos, szak- és ismeretterjesztő művek 12,9 1,1 Szépirodalmi művek ... 42,4 8,5

Ifjúsági ... 9,8 O,8

Ismeretlen műfajú művek ... 0,9 O,1

Ólmm 1oo,o 8.4

Széleskörű az érdeklődés a politikai munkások könyvbeszerzésének 32, a pa—

művek iránt. Az egyéb (főként értelmiségi, alkalinazotti) foglalkozásúak összes vásár—

lásainak 420/0—a jut erre a műfajra. A

rasztok Vásárlásainak 230/o—a esik erre a

csoportra.

A szépirodalmi és ifjúsági művek az összes könyvbeszerzés százalékában

Vásárolt Foglalkozási csoport szépirodalmi

szépirodalmi és ifjúsági ifjúsági müvek száma az összes könyvvásárlás százalékában

Munkás ... 435 10,8 54,3

Paraszt ... 59,4 6,5 65,9

Egyéb ... 83,9 10,2 44,1

af

Átlag ! 424 9,9 52,3

A parasztcsaládokban —- annak elle- A megfigyelt családokban november nére, hogy a 14 éven aluli családtagok

nagyobb arányban olvasnak könyveket, mint más foglalkozási csoportban —— ke—

vés ifjúsági könyvet vásárolnak.

2. Olvasás

Az adatgyűjtés arra is kiterjedt, hogy az egyes családok milyen könyveket ol—

vasnak. Az erre vonatkozó adatok a dolog természeténél fogva nem tekinthetők tel—

jesen pontosaknak, mégis arányaíkban

megbízható képet adnak az olvasott köny—

vek műfajáról.

hónapban 4971 könyvet 8440—en olvastak el.

A falu és a város közötti, a felszabadu-

lás előttinél jóval kisebb, de még fennálló

kulturális különbség az olvasásban is meg—

mutatkozik. Az adatok szerint, azoknak a családoknak aránya, amelyekben a meg—

vizsgált hónapban senki sem olvasott

könyvet, a következőképpen alakult:

Munkáscsaládok ... %%

Parasztcsaládok ... %%

Egyéb foglalkozású

családok ... 29%

Átlag ... 470/0

* SZEMLE

461

Számos család kérdőíve komoly kultu—

rális érdeklődésről tesz tanúbizonyságot.

Kesztérí György gyárimunkás (Rákos-

szentmihály) 2 felnőttből és 2 gyermekből álló családjában november hónapban az alábbi könyveket olvasták: Jókai: A kő- szívű ember fiai, Balázs Béla: Az igazi

égszínkék, Pavlenko: Boldogság, Verne:

Rejtelmes sziget, Petőfi: Az apostol.

Gémes János üllői lakatos 2 felnőttből álló családja ugyancsak számos könyvet olvasott: Verne: Sándor Mátyás, Gorkij:

Az anya, Magyar László utazásai, Azsajev:

Távol Moszkvától, Mikszáth: A Noszty fiú

esete Tóth Marival. —

Nagy Lajos bajai földműves a szak—

könyvek iránt is érdeklődik. Mikszáth:

Szent Péter esernyője és Jókai: Cigány—

báró c. regényei mellett elolvasott egy sertés— és egy baromfitenyésztési szak—

könyvet is.

100 családtag

a munkáscsaládoknál

a parasztcsaládoknál az egyéb foglalkozású

családoknál olvasott el,

100 főre átlagosan

olvasása jutott.

A munkáscsaládok egy—egy tagja két- szer, az egyéb foglalkozású családok tag- jai két és félszer annyi könyvet olvastak,

mint a parasztcsaládok tagjai.

91 kötetet, 48 kötetet,

121 kötetet

83 könyv

A könyvolvasás megoszlása műfaj szerint

100 család- Könyv- tagra jutó

Műfaj olvasás elolvasott

százalékban könyvek száma

Politikai müvek ... 3,7 ' 3,1

Tudományos, szak- és isme-

retterjesztő müvek 3,1 2,6

Szépirodalmi müvek ... § 803 66,5

Ifjúsági ,, ... 12,7 10,5

Ismeretlen műfajú művek .. 0,2 02 Összesen

1004) !

82,9

A politikai művek aránya a könyv—

olvasásban alacsonyabb, mint a vásárlá—

soknál. Ennek több oka van. A szeminá-

riumi brosurákat a vásárolt könyveknél

feltüntették, de tanulmányozásukat álta—

lában nem tekintették könyvclvasásnak.

Másielől a politikai könyveket általában

nem szokták folyamatosan olvasni, hanem a tananyaghoz kijelölt részeket veszik át.

A részlegesen elolvasott műveket a csa- ládok nem tüntették fel a kérdőíveken.

Az elolvasott könyvek túlnyomó több-

ségét kitevő szépirodalmi és ifjúsági mű—

veket minden foglalkozási csoporthoz lar—

tozók megközelítően azonos arányban cl- vasták.

Az elolvasott könyvek százalékos aránya foglalkozási csoportok szerint

Elolvasott

, . " . szépirodalmi

Foglalkozási szeplmdalfm ifjúsági és ifjúsági

csoport

művek száma az összes könyvoh'asás százalékában

Munkás ... 81,6 12,6 9452:

Paraszt ... 76,8 152. 9231

Egyéb ... 804 11,6 92,u

Átlag 80,3 12,7 931)

(

A parasztcsaládokban a többi foglalko- zási csoporthoz képest a gyermekek töb—

bet olvasnak, mint a felnőttek.

A könyvclvasás megoszlása az író nemzetisége szerint

_ K" , 100 családtagra Az író nemzetisége 523233? jutó elolvasott könyvek száma

Magyar ... 57,1 47,3

Szoviet ... 23,6 19,6

Népi demokratikus LO (),8

Nyugati ... 15,4 ! 123

Ismeretlen ... 2,9 2,4

Összesen 100,0 sas)

(

_ A magyar, a szovjet és a népi demokra—

tikus írók műveit minden foglalkozási csoporthoz tartozók megközelítően azonos arányban olvasták. Az olvasott könyvek közül a parasztoknál 100/0, a munkások- nál 150/0, az egyéb foglalkozásúaknál kö—

zel 200/0 a nyugati szerzők műve.

3. A tömegkö'n'yvtámk

Kormányzatunk gyors ütemben fejleszti a tömegkönyvtárak hálózatát. A területi

könyvtárak száma az 1951. évi 2900-ról

1954. végéig 4000-re emelkedett, ugyan—

akkor állományuk 0,9 millió kötetről 2,6

millió kötetre nőtt.

A szakszervezeti könyvtárak száma

462

1954. III. negyedév végén közel 7000 volt, könyvállományuk pedig megközelítette a 3,6 milliót.

A dolgozók élnek a könyvtárak nyúj—

az adati—' _—

gyűjtés eredménye azt mutatta, hogy ez j?

olvasmányok nagyrészét könyvtárból sze-

rezték be

totta művelődési lehetőséggel:

A megfigyelt családok olvasmányainak százalékos megoszlása a könyv eredete , szerint

[ Az olvasott könyvek közül

-_—.__—__.—__ _ í " DeEVé—S—— Az összes Foglalkozási csoport könyvtárból; hefvről Olvasott

saját —-————w- M———-——————*———— könyv kölcsönzött

!

Munkás ... 33,4 45,6 21,() k 1001)

Pwasrt/ ... 29,6 4933 20.65 URH) Egyeb ... 375 41,1 21 .3 Hm,!)

MM A , !

Átlag 33,8 ! 44,9 213 1000

A Statisztikai Hivatal adatgyűjtést haj—

tott végre 10 nagyobb területi könyvtár—

náli, hogy megállapítsa, miképpen oszlott meg az olvasótábor foglalkozási csopor- tonként 1954. november végén, és az egyes mtegekhez tarto k milyen mértékben érdeklődtek a kulönböző műfajhoz tartozó könyvek iránt.

A pápai járási könyvtár, valamint három Bács—Kiskun megyei könyvtár (Ka—

locsa, Kiskunmajsa és Kecel) főbb adatait a következőkben ismertetjük:

a) A pápai járási könyvtár adataid Az 1949. évi népszámlálás adatai szerint Pápa lakosságának 140/-a a mezőgazda—

ságból élt, %% —a pedig az iparban dol—

gozott.

A járási könyvtár könyvállománya 3954.

november 30—án 7693 kötet volt. A beirat—

kozott 1549 olvasó, a város lakosságának

70/D—a

Az olvasók megoszlása foglalkozási csoportok szerint

Foglalkozási csoport

Beiratkozott olv ások

Munkás Paraszt Értelmiség

Tánuló, ipa tanuló . Háztartásbeli ...

élkalmázott és egyéb

245 1518

Összesen

A könyvtár olvasói közül messze ki—

emelkedik a ,,tanuló, ipari tanuló" csoport Az arány —— ha nem is ilyen mértékben ——

országosan is jellemző. A könyvtárak elsősorban a legkönnyebben szervezhető, legszívesebben olvasó és leginkább ráérő

ifjúságot vonják be olvasótábortkba. Gya—

kori, hogy a beiratkozott gyermekolvasó szüleinek is visz könyvet. Az ifjúsági könyveket sok helyen a család felnőtt

2 (),1

56 315

899 58,()

168 109

179 ' ll .6

1649 ]00,0

'agjai is. elolvassák. (A háztartásstatiszti—

kai adatgyűjtés szerint az ,,ifjúsági" mü—

fajra jutó 1072 könyvclvasásból 433 '—

400/0 — 14 éven felüliekre jut.)

A dolgozó parasztok a könyvtár olvasói

közül szinte teljesen hiányoznak, bár való—

színű, hogy a háztartásbeli csoportba mr-

tozók egy része földműves.

1 A pápai járási könyvtár helyi tevém-ek adatai

"szam: ' ( ' V— A ( ,V463'

* A pápai járási könyvtár kölcsönzéseinek százalékos megoszlása az olvasók

foglalkozása és műfaj szerint

(1954. november)

Tudomá-

Polltikaí nsggaeszggés 133351 Ifjúsági Összes

Foglalkozási csoport, terjesztő kölcsönvett.

konyv

műfajú kölcsönzött könyvek í

Munkái ... 0,9 9 4 70,5 19,2 100,0 Paraszt ... _ , — 80,0 20,0 10053

Értelmiségi ... 25,s 2.1,4 433 9,5 me,!) Tanuló, ipari tanuló ... 0,4 _ 9,4 343 55,4 mom

Háztartásbeli ... '. ... 0,2 3,2 sm l5,2 mm

Alkalmazott és egyéb ... LS 9,9 81,8 G,?) 1003), _

Átlag 2,1 9,4 51,8 36,7 map

A politikai műfajhoz tartozó könyvek b) Három Bács—Kiskun megyei könyvtár

aránya alacsony. Ennek magyarázata, adatai

hogy a szervezett oktatásban résztvevők __ , , , , .

zöme kész tananyagot kap, a főbb köte— A kony vtam adatgythes Bacs—szkun

lező olvasmányok (Párttörte'net stb.) pe— megyeben. harom helysegfe terjedt m

dig a legtöbb család könyvtárában meg— Ezek kozul Kalocsa 36, Klskunfelegylmm

vannak. A magasabb fokú oktatásban 60' Kecel 850/o-ban paraszt lakosságú.

résztvevő értelmiségiek tananyaguk sok— A harom helyseg osszesxtett konyvmm rétűsége folytán több politikai művet köl— at?—atai 1954. november hónapban az alábbi

csönöztek. kepet mutattak:

A tudományos, a szak— és az ismeret—

terjesztő művek iránt is az értelmiségiek

Az olvasók foglalkozásszermti megoszlása

érdeklődnek legjobban. _

.. .. , .. . B * ; , , tb ] :

A kolcsonzes zome mmden csoportban Foglalkozási emma _",ÉÉPÉTÉHÁY.

a SZépirOdalmi és ifjÚSági könyvekre jüt— szám szerintíszáznlékhan

Az egy olvasom eso 'kolcsonzesek szama Munkás ____________ . _______ 85 s;

az egyes foglalkozas csoportokban az

alábbi módon alakult (1954. november): Paws" --- 210 14—3

Értelmiségi ... 66 43

' Tanuló, ipari tanuló ... 694 m,!

Az egy olvasom auto kolcsonzesek szama Háztartásbeli ... 219 ms

munkás ... * __________ 3,1 Alkalmazott és egyébf ... 210 _ 143; ,

értelmiségi ... 4,5 , Ömm" 1 484 109-9

paraszt ... 2,5

tanuló iari tanuló 27 ,, , , _ ,

' p ' E _konyvtarakban a papaxhoz kepest a

háztartasbeh --- 32 tanulók aránya jóval alacsonyabb, a dol—

alkalmazott és egyéb 2,4 gozó parasztoké pedig sokkal magasabb,

bár még mindig messze elmarad a lakosok átlag ... 2,8 számában való arányuktól.

Három Bács—Kiskun megyei könyvtári kölcsönzéseinek százalékos mamám az olvasók foglalkozása és a könyvek műfaja szerint * ' ' '

(1954. november)

A pápai járási könyvtár kölcsönzéseihez viszonyítva az egyes műfajokon belül is

eltérések mutatkoznak. A politikai, vala—

mint a tudományos, a szak- és ismeretter—

jesztő művek iránti érdeklődés kisebb;

ezzel szemben még magasabb a szépiro—

dalmi könyvek olvasásának aránya.

Az egy főre jutó kölcsönzések száma a megfigyelt Bács—Kiskun megyei könyvtá—

Tudomá- é

, k 8, — _ ; —

Politikai ;Ymízt. imági'mi Ifjúsági kölöagzegm

Fo lalkozási csoport es az .

g terjesztő könyv

műfajú kölcsönzött könyvek

Munkás ... —. . 1,0 3,0 87,4 8,6 100,0

Paraszt ... . . 1,2 12,9 69,7 16,2 100,0

Értelmiségi ... 1,6 13,o 818 2,6 100,0

Tannló, ipari tanuló . A . . LO 8,1 31,3 59,6 100,0

Háztartásbelí ... 0,3 2,1 853 12,3 100,0

Alkalmazott és egyéb S,]. 6,3 86,7 3,9 100,0

1,3 7,7 55,5 35,5 100,0

(

rakban az alábbi módon alakult: _

Az egy főre jutó kölcsönzések szállna

munkás ... 3,6 paraszt ... 3,5

értelmiségi ... 2,9

tanuló, ipari tanuló 3,7 háztartásbeli ... 2,8

alkalmazott és egyéb _. 3,1

átlag ... 3,5

4. A legolvasottabb könyvtári könyvek

A dolgozók kulturális érdeklődésére jellemzőek a legkeresettebb könyvek adatai.

A Békéscsabai Megyei Könyvtár legolvasottabb könyvei

A

A smrző neve A könyv címe kölcsönzők

szana, Politikai müvek

— A Szovjetunió Kommunista (bolsevik)

Pártjánsk története 118

— A Rákosi per 114

Magyar klasszikusok

Kaffka Margit ... Színek és évek 221

Móricz Zsigmond ... Rokonok , 21!

Mikszáth Kálmán ... A fekete város — 208

Jókai Mór ... Az aranyember 178

V Új magyar szépirodalom

Szabó Pál ... Talpalatnyi föld 124

Illés Béla ... Kárpáti rapszódia 141

Veres Péter ... Három nemzedék 143

Orosz klasszikusok

Lev Tolsztoj ... Karenina Anna zu

Anton Csehov ... Elbeszélések m

Szovjet szépirodalom

Maxim Gorkij ... Az anya 223

Mihail Solohov ... Csendes Don 147

SZEMLE

465 *

A

A szerző neve A könyv címe kölcsönzők

száma

Nyugati klasszikusok

Victor Hugo ... A párisi Notre Dame 193

Honoré de Balsac ... Goriot apó ' 170

Mai nyugati irodalom

Howard Fast ... Spartacus 201

Martin Andersen Nexó ... Hódító Pelle—Szürke fény 136

Útleíráaok

Charles Darwin ... Egy természettudós utazásai 176

Mihail Voronyin ... Majomvadászat Ethiopíában 118

Mezőgazdasági irodaloin

Örösi Pál Zoltán ... Méhek között ' 82

A. F. Dobrohotov ... Részletes állattenyésztés 78 Vegyes müvek

Révai József ... Irodalmi tanulmányok 217

_ A magyar nép története 129

A. Brehm ... _. Az állatok világa 118

IDÖSZAKI SAJTÓTERMÉK ELÓFIZETÉS

A dolgozók növekvő politikai és kultu—

rális érdeklődésének megfelelően az idő—

szaki sajtótermékek egyre szélesebb kör—

ben terjednek. Példányszámuk 1949-ben 463rmillió, 1954—ben 546 millió volt. Ezen belül a napilapok példányszáma 247 mil—

lióról 375 millióra emelkedett.

A háztartási könyvek adatai szerint

1954—ben egy családtagra számítva falun 10,71 Ft, városban 36,91 Ft jutott időszaki sajtótermékek vásárlására.

A háztartásokban végrehajtott kultúr-

statisztikai adatgyűjtés szerint a 100 csa- ládra jutó időszaki sajtótermék előfizetés, illetve rendszeres vásárlás foglalkozási

csoportonként az alábbi módon alakult:

100 családra jutó időszaki sajtótermék előfizetés és rendszeres vásárlás

(1854. november)

100 családra jutó

. l 6-

Foglalkozási csoport napilap hetilap (Ha előfizetés

Munkás ... A 75,s 50,9 13,0

Paraszt ... .. . 35,7 46,8 4,8 Egyéb foglalkozású ... 100,2 69,9 19,7

Átlag 67,5 53,8 11,7 6 Statisztikai Szemle.

Az időszaki sajtótermékeket nem olvasó

családok aránya foglalkozási csoporton-_

ként a következőképpen alakult:

Sajtóterméket rendsze- resen nem olvasók aránya százalékban Foglalkozási csoport

Munkás ... 1 7,3 Paraszt ... 39,8

Egyéb foglalkozású ... 13,6 Átlag ... 24,2

Az adatfelvétel megmutatta az egyes lapok és lapcsoportok elterjedtségét is.

A Szabad Népet a családok ,450/o-a ol- vassa rendszeresen. Ezen belül a munkás—

családok közül 50, a parasztokból 23, az egyéb foglalkozásúak közül 66% a Szabad Nép előfizetője vagy rendszeres vásárlója

volt.

Helyi napilapot (ide számítva az Esti Budapestet is) a megfigyelt családok 140/0—3 járatott.

Hetilapot 100 családból 54 vásárolt. (A Nők Lapját -— amelyet a háztartási köny- vet vezetők jutalomként kapnak —-. nem véve figyelembe.) A munkáscsaládok 51,a

parasztok 47, az egyéb foglalkozásúak 70%—a volt hetilap-olvasó. _

A parasztcsaládok hetilap-vásárlásának

közel háromnegyede a Szabad Földre ju—

tott. A megfigyelt parasztcsaládok har-—

mada járatta vagy vásárolta rendszeresen ezt a lapot.

466

szsum "

Folyóiratot a családok 120/o-a járatott. A

munkások 13, a parasztok 5, az egyéb fog- lalkozásúak 20%-a volt folyóirat-olvasó.

' RÁDIÓEDÖFIZETÉS

A rádió előfizetőinek száma 1949—től 1954 végéig 539 OOO—ről 1270 OOO—re emel-

kedett.

A háztartásstatisztikai adatgyűjtés sze—

rint a rádióelőfizetők a következőképpen oszlottak meg 1954—ben.

Rádióelőfizetó családok Foglalkozási csoport az összes megligyelt családok

százalékában

Munkás . ... 66,1 Paraszt ... 38,6 Egyéb foglalkozású ... 70,5

Átlag ... 57,4

A városi családok zömének van rádiója.

A falvakban a rádió használatát egyes he-

lyeken a villany hiánya nehezíti.

FILM— ÉS SZINHÁZELÓADÁSOKON, KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKEN

VALÓ RÉSZVÉTEL

A dolgozók életszínvonalának növeke—

dését bizonyítja, hogy egyre nagyobb ösz—

szeget költenek szórakozásra. '

A háztartási könyvet vezető családok egy tagjára. jutó mozi-, színház— és

hangnemem/kiadások forintban

Falun Városban

Év :,

forint 133 forint 1333 "

1952 5.32 100,0 20,77 100,0

1953 5,55 1043 22,16 106,7

1954 10,l3 190,4 27.94 1845

A szórakozásra költött összegek különö- sen a falvakban növekedtek gyors ütem—

ben. '

1. Filmszínházak

A kultúra terjesztésében, a tömegek

szórakoztatásában és nevelésében nagy

szerepe van a filmnek.

A dolgozók a felszabadulás óta egyre

jobban érdeklődnek a filmek iránt. 1949 és 1954 között a filmszínházak száma

862—ről 2 813-ra emelkedett. Ugyanezen idő

alatt az előadások száma 219 OOO—ről 566 OOO—re nőtt. 1954—ben a mozilátogatók ;

száma 98 millió volt, 1949—ben csak 42 millióan látogatták a filmelőadásokat. .

A háztartási könyvekhez mellékelt kérdőívek szerint a 100 családtagra jutó

mozilátogatások száma az egyes foglalko-

zási csoportokban az alábbi módon ala-

kult:

munkáscsaládoknál ... 93,8 parasztcsaládoknál ... 72,4

egyéb foglalkozású családoknál 110,5

átlagosan 90,3 mozilátogatás jut 100 családtagra.

A mozilátogatás terén csaknem sikerült a falusi lakosságot a városiak kultúrszín—

vonalára emelni. A kedvező helyzet a

keskenyfilmes mozihálózat nagymérvű ki—

terjesztésének köszönhető, de hozzájárul ehhez az is, hogy sok faluban a mozi a legfőbb szórakozási lehetőség.

Száz 14 éven alulira 60,1, száz 14 éven

felülire 99,7 mozilátogatás jutott. A 14

éven aluliak és felüliek mozilátogatásá—

nak gyakorisága között a munkáscsalá—

dokban a legnagyobb a különbség, ahol

száz 14 éven alulira 55,7, száz 14 éven fe—

lülire 109,2 mozilátogatás jutott.

2. Színház és opera

A kultúrforradalom jelentős eredmé—

nye, hogy a színház és az opera a dolgo—

zók széles rétegeinek kedvelt szórakozá- sává vált.

A színielőadások száma az 1950. évi

66 OOO-ről, 1954-ig 98 OOO—re nőtt. Ugyan—

ezen időszakban a látogatók száma 3,0

millióról 6,1 millióra emelkedett.

A száz családtagra jutó szinház— és operaelőadás—látogatás foglalkozási cso—

portonként a következőképpen alakult:

munkáscsaládoknál ... 12,1

parasztcsaládoknál ... 5,9

egyéb foglalkozású családoknál 22,5 átlagosan 12,2 színház- és operaelőadás látogatás jut 100

családtagra.

A színházi előadások iránt az egyéb

foglalkozású (főként értelmiségi, alkalma- zotti) családokban mutatkozik igen nagy érdeklődés, a munkásoknak még elsősor-

ban a mozi a kedvelt szórakozásuk. Egy színházlátogatásra az ,,egyéb" családoknál 4,9, a munkáscsaládokban 7,8 mozilátoga—

tás jutott.

SZEMLB

467

Nagy) eredmény, hogy —— jórészben az Állami Faluszínház működése folytán —- ma már a parasztság széles rétegei is színházlátogatók.

3. Műsoros estek, ismeretterjesztő előadások

A dolgozó tömegek szórakoztatásában

és iskolánkívüli művelésében fontos sze-

repet töltenek be a műsoros estek és is—

meretterjesztő előadások.

A száz főre jutó műsoros—est látogatás

átlaga 7,0. Az arány a munkáscsaládok- ban 6,9, a parasztoknál 3,2, az egyéb fog—

lalkozásúaknál 12,8.

A száz családtagra jutó ismeretterjesztő

előadás látogatási átlaga 1,5, a munkás—

családoknál 0,6, a parasztcsaládoknál 0,3, az egyéb foglalkozású családoknál 5,3.

A kulturális fejlődést tükröző számada—

tok a felszabadulás óta megtett hatalm'as utat mutatják.

A dolgozók kulturális helyzetét foglal—

kozási csoportonként vizsgáló adatfelvé—

telek sokoldalú képet adtak az egyes te—

rületek kiemelkedő eredményeiről és a

még mutatkozó lemaradásokról.

A falusi és városi lakosok kulturális el- látottsága között a felszabadulás előtt igen nagy volt a különbség. A különbségek

felszámolása és a falu felemelkedése ér-

dekében ——- az adatok is ezt mutatják -—- már eddig is sok történt. Népkönyvtárak és kultúrotthonok hálózata épült ki, a fal—

vak közel háromnegyedrészében rendsze-

resen tartanak filmelőadásokat, a Falu—

színház és a vidéki színházak számos al—

kalommal szerepelnek a községekben stb.

A jelentős eredmények ellenére a pa—

rasztság kulturális ellátottsága még nem

éri el a munkásokét és még kevésbé az

egéb foglalkozásúakét.

A jövőben a kulturális intézmények fej- lesztésénél az eddiginél nagyobb mérték—

ben kell figyelembe venni a falvak szük- ségleteit. Több és jobban felszerelt tömeg—

könyvtárra és kultúrotthonra, több és a parasztság érdeklődési körét fokozott mértékben figyelembe vevő könyvre van

szükség. Jelentős feladat az újságolvasás népszerűsítése. a parasztok között. Tovább

kell szélesíteni a falusi filmszínház-háló—

zatot és el kell érni, hogy a falvak népé—

nek egyre nagyobb lehetősége nyíljék

színielőadások látogatására.

A meglevő intézmények jobb kihaszná—

Lása érdekében fokozni kell a propaganda—

munkát, hogy a ma még nem érdeklődő

rétegeket is be lehessen kapcsolni a kul- turális tömegmozgalomba. Az adatfelvétel tanúsága szerint egyes családok még nem

olvasnak rendszeresen, nem járnak mo—

ziba, stb. Ilyen családok nemcsak a pa—

rasztság, de a munkásosztály, ritkábban

az egyéb foglalkozású családok soraiban is akadnak. Fontos feladat, hogy a nép- művelésügy irányítói és dolgozói ezekről, a kulturális lehetőségeket ma még igénybe nem vevő családokról se feledkezzenek

meg. —

A statisztikai adatokból kitűnik, hogy dogozó népünk kulturális ellátása soha nem látott ütemben fejlődik. A foglalko—

zási csoportonkénti vizsgálat ezen túl-

menően azt is megmutatta, hogy hol kell különösen fokozni az erőfeszítéseket a kulturális különbségek felszámolása érde—

kében.

Erdész Tiborné

Szabó Endre

A tehergépkocsi kihasználás elemzése

Tehergépkocsi állományunk a legutolsó

években rohamosan növekedett és a számszerű növekedéssel arányosan nőtta

gépkocsi szállítások jelentősége is. 1953-

ban már népgazdaságunk szállítási fel—

adatának jelentékeny részét a tehergép—

kocsi közlekedés végezte, a megmozgatott árumennyise'g 38%-át szállította el, majd—

nem annyit, mint a vasút.

A járműállomány jelentős emelkedése

ellenére tehergépkocsi közlekedésünk a

öli

szállítási igényeket jelenleg nem tudja

teljes mértékben kielégíteni, pedig gép—

kocsiparkunk fejlesztésének üteme —— az elkövetkező években — lassúbb lesz. A

szállítási igények teljes kielégítését tehát

nem a gépkocsik számának növelésével,

hanem a meglévő állomány fokozottabb kihasználásával, a szállítás jobb megszer—

vezésével kell biztosítani. . A teljesítőképesség jobb kihasználása, a szállítás gazdaságosabb megszervezése