A statisztikai tudomány helyzete

(1)

A STATISZTIKAl TUDOMÁNY HELYZE TE"

DR. RÁCZ ALBERT

A Magyar Tudományos Akadémia St atisztikai Bizottsága az elmúlt években fel- mérte a statisztikai tudományágazat helyzetét. E helyze'tlelmérő tanulmány és a vita

legfontosabb gondolatait. megállapításait adjuk közre ebben a tanulmányban.

A különböző tudományok, hasonlóan a társadalom és a gazdaság egyéb j elen- ségeihez (vagy azokkal együtt) állan dóan fejlődnek. E fejlődés mértéke so kszor csak

hosszabb távon érzékelhető. csak hosszabb idő elteltével jelentkezik eredmények—

ben is. Ma a statisztikai tudomány ugrásszerűen fejlődik világszerte. Gyarapodnak módszertani eszközei, szélesedik a tu dományágazat területe.

A klasszikus statisztikai tudomány meghatározásában általában egyetértés van abban. hogy a statisztikai tudomány a statisztikai tevékenység. a statisztikai gyakorlat elméletének, pontosabban módszertanának tekinthető. Maga a statisztikai gyakorlat. illetőleg tevékenység tömegjelenségek mennyiségileg kifejezhető jellemzők

útján való leírásával, elemzésével fog lalkozik, gondosan követve a tömegjelenségek

tekintetében illetékes szaktudomány. általában a politikai gazdaságtan (például népmozgalmi jelenségeknél a népességtudomány: gazdasági jelenségeknél a gaz- daságtudomány) részletes útmutatását. A statisztikai tudományt tehát ma is általá- ban módszertudománynak tekintik.

A statisztikai tudomány körével és ágazati, funkcionális szerkezetével részlete—

sen foglalkozik dr. Szilágyi György cikk e a Statisztikai Szemle 1975 júliusi szá mában (724—733. old.). Néhány gondolatot szeretnék ahhoz hozzátenni. Mindenekelőtt

azonban összefoglalóan írjuk fel, hogy melyek a statisztikai tudomány főbb területei:

!. Az alap- és alkalmazott kutatási jelleget tekintve a) általános statisztika

b) szakstatisztika Ezen belül:

ágazati statisztikák funkcionális statisztikák

ll. Az integrálódási folyamat jellegét tekintve

a) _a gazdaságstatisztika integrált rendszere (népgazdasági mérlegrendszer) b) a társadalomstatisztika integrált rendszere

lll. A statisztikai rendszer egésze szempontjából az előzők kiegészülnek a) az informatikával és az ökonometrióvol.

A mai statisztikai tudománynak a klasszikushoz képest három fontos jellemzője van. Először is a statisztikai tudományra mint módszertanra mindinkább jellemző a

' Az MTA Statisztikai Bizottsága gondozásában részletes tanulmány készült a statisztikai tudomány hely- zetéről. Ezt a tanulmányt a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztáiya meg- vltalta. A szerző a tanulmányt felhasználva. néhány helyen aktualizálva állitotta össze ezt a cikket.

(2)

matematikai statisztika. még pontosabban a valószinűségszámítás, illetőleg a való—

színűségelmélet vonatkozó tételeire való szoros ráépülés. A statisztikai módszertan újabb gyors fejlődése éppen ennek köszönhető. A valószinűségszámítási. illetőleg a valószínűségelméleti megalapozásra való céltudatos építés egyébként logikusan

következett már abból is. hogy a statisztika tömegjelenségekkel foglalkozik. Ezen túlmenően ezek túlnyomó része olyan egyedekből tevődik össze, amelyek ún. való-

színűségi, illetőleg sztochasztikus változók. lgy éppen a statisztika módszereivel vizsgált kapcsolataik általában sztochasztikus kapcsolatok. maguk a statisztika által

megfigyelt időbeli folyamatok pedig többségükben sztochasztikus folyamatok, ame—

lyeknek szakszerű kezelése sajátos matematikai felkészülést kiván. Érthető, hogy a modern statisztikában szinte uralkodó lett a sztochasztikus szemlélet a szigorú eg- zaktságra törekvő matematikai szemlélet mellett. illetve helyesebben azzal össze- ötvöződve.

A modern statisztika második jellemzője az egyre több szakterületre, illetőleg az egyre több tudomány területére való bevonulása mint módszertani segédtudo—

mány. gyakran mint kutatási módszertan. Ez az alkalmazó terjeszkedés ma már ott

tart, hogy a társadalmi—gazdasági jelenségekre való alkalmazásokhoz egyre jobban felzárkózik a természettudomónyi (biológiai. meteorológiai stb.) és a műszaki alkal—

mazások (minőségellenőrzés, közúti forgalomtechnika stb.) hosszú sora. A statisz- tika módszertanának alkalmazó kibővülése elkerülhetetlenül vezetett a statisz-

tika módszereinek az interdiszciplináris szaktudományok kialakításában való aktív részvételéhez. lgy jöttek létre például a különböző ,,metriá'k". Még a múlt században a biometria, majd századunkban az ökonometria.

Végül igen fontos jellemzője ma a statisztikai tudománynak a statisztikai infor- matikával való bővülése. Ezzel kapcsolatosan fel kell hívni a figyelmet arra. hogy az informatika .,megjelenése" a statisztikai tudományt mint rendszert közelíti. Ezért tisztázandó, hogy ilyen felfogásban hogyan kell a statisztikai tudományt megható-

rozni. A módszertani alapon való közelítés -— legalábbis ahogyan eddig értelmeztük

— nem teszi lehetővé a statisztikai információs és adatfeldolgozási rendszerek e tudományon belüli értelmezését.

Mindezek alapján úgy tűnik. hogy ma a statisztikai tudományt nem lehet kizá—

rólag módszertani tudománynak tekinteni, beletartozik a statisztikai információs rendszer egésze is. A statisztika tudományát tehát a statisztikai tevékenység egész rendszerét és módszerét magában foglaló tudományként célszerű értelmezni. Ez szükségessé teszi a kapcsolatos informatikai ismeretek beépítését, illetve a statisztikai információkutatósok együttkezelését a statisztikai kutatással.

A statisztikai tudomány helyzetéről vitatkozva természetes. hogy előtérbe kerül a statisztikai tudomány interdiszciplináris jellege. A statisztikai tudománnyal nem foglalkozók a dolog természetéből adódóan elsősorban ezzel kapcsolatosan fejtik ki véleményüket. Sajnálatos módon e vélemények főként a gyakorlati statisztikai tevékenységre vonatkoznak. és nem a statisztikai tudomány tárgyára. A vélemények másik jellemző vonása, hogy a statisztikai tevékenységet lényegében azonosnak tekintik a Központi Statisztikai Hivatal tevékenységével. Az udvarias, elismerő szavak mellett a következő kritikai véleményeket szokták megfogalmazni:

— az egyes tudományterületek művelői manapság sokkal nehezebben jutnak

statisztikai adatokhoz, mint korábban, ezért gyakran saját maguknak kell számításo—

kat. statisztikai adatfelvételeket végezniök. hogy a szükséges adatokkal rendelkez- zenek;

-— a statisztikusok kissé befelé fordultak, s azzal, hogy kutatnak, elemeznek,

monopolhelyzetet élveznek az adatbirtoklás tekintetében;

(3)

1128 DR. RAcz ALBERT

— a statisztikai tevékenységben fő feladattá a gazdaságpolitika kiszolgálása vált. szükség lenne azonban a társadalompolitika, a társadalomkutatás statisz-

tikai adatokkal való jobb ellátására:

— célszerű lenne az ..adatkereslet" és ..adatkínálat" problémájával foglalkozni, ezt manapság a tudományos kutatás statisztikai adatellátása területén kellene meg-

vizsgálni:

— a számítógépek korszakában a statisztikai adatfelvételt végző szerveknek (elsősorban a Központi Statisztikai Hivatalnak) be kellene rendezkednie arra, hogy az elemi (elsődleges) statisztikai adatokhoz is hozzáférhessenek a kutatók, továbbá, hogy ezekből az adatokból a számukra szükséges feldolgozást elvégezzék.

E helyen nem kívánok a felvetett kérdésekkel részletesen foglalkozni. Sok tanulságos. megszívlelendő javaslat van az elmondottakban. Ezek célszerű megva-

lósítása elsősorban a gyakorlati statisztikai tevékenység feladata, de ezt meg kell

előznie a tudományos módszertani kutatásnak. A statisztikai tudománynak a felvetett kérdések módszertani kutatásával kell hozzájárulnia a gyakorlati megoldáshoz.

Manapság már folynak ilye-n jellegű kutatások. Ilyen például az adatbankok létre—

hozása, a társadalmi kérdések statisztikai megfigyelésének módszertani kidolgo—

zása stb. —

Van a kérdésnek azonban egy másik oldala is: a különböző területek kutató—i, elemzői nagyon gyakran élnek azzal a megoldással, hogy az adatokon túl, a statisztikai módszertant is saját maguk "választják" meg. Általános a tapasztalat. hogy elég gyakori az eltérés —— kisebb vagy nagyobb mértékben —- egy-egy téma eseté—

ben az általánosan elfogadott módszertantól. Ebből is adódik, hogy ugyanazon je—

lenségre sokféle adattal rendelkezünk, és a felhasználó — módszertani okokat is felsorolva - igényeinek megfelelően használja fel az adatokat.

Ez utóbbi témához kapcsolódva hangsúlyozni kell, hogy a statisztikai módszerek kidolgozása, kutatása a statisztikai tudomány tárgya. Nagy veszélyeket rejt az ma- gában. ha bármely tudományág művelője témájához, mondanivalójához ,.igazított"

statisztikai módszertan alapján feldolgozott adatokat használ fel.

A STATlSZTIKAl TUDOMÁNY TÁRSADALMl ÉS TUDOMÁNYOS JELENTÖSÉGE

A statisztikai tudománnyal szemben az elvárás kettős:

a) egyrészt a statisztikai módszertan. a statisztikai információs rendszer tudományos kutatását kell fejleszteni, ,

b) másrészt az egyes statisztikai kutatóhelyek olyan kutatási feladatokat is kapnak, amelyekben nem a módszertani. hanem a társadalompolitikai és a gazdaságpolitikai kutatás a cél.

a) A módszertani kutatás igénye három oldalról merül fel, bár a három oldai igénye ugyanazon forrásból táplálkozik. Mindenekelőtt a párt és az állam vezetői olyan módszer szerinti feldolgozásokat. elemzéseket. információ-kat igényelnek. amelyek tudományosan megalapozottak, a politika és a gazdaságpolitika igényeit figye-

lembe veszik. Ez utóbbi azt jelenti. hogy a statisztika módszerei segítségével egy—

értelműen mutassa be társadalmi és gazdasági életünk jelenségeit. emelje ki a

kulcsfontosságú kérdéseket. az állami irányításhoz szolgáljon döntéselőkészítő in—

formációként.

Mindehhez az állami vezetés megteremti a törvényes feltételeket. A legutóbbi

statisztikai törvény -— az 1973. évi V. törvény — is kimondja, hogy ,.. . . ki kell alakítani az egységes statisztika-i fogalmakat, osztályozásokat, jegyzékeket, számjeleket és módszereket, és biztosítani kell alkalmazásukat" (7. § c). Azt jelenti ez, hogy a tár—

(4)

sadalmi. gazdasági jelenségekre vonatkozóan hivatalos adatot csak az egységesen kialakitott (a Központi Statisztikai Hivatal által szervezett) módszerek alapján lehet közölni, illetve ezt tekinti a párt és a kormány vezetése hivatalos adatnak. Ha valaki vagy valamely szervezet eltérő módszer alapján kimunkált adatokat közöl, köteles erre a tényre felhívni a figyelmet, és az eltérő módszer lényegét ismertetni.

Ennek megfelelően nagyon fontos az a folyamatosan végzett tudományos te- vékenység, amelynek eredményeként kialakítja a hivatalos statisztikai szervezet az egységes fogalmakat, osztályozásokat, módszereket. Ezeket nyilvánosságra hozza, ismerteti. Rendszeresen megjelennek a Központi Statisztikai Hivatal módszertani füzetei, ezekben a valamely területen alkalmazott módszereket ismertetik. lgy pél- dául: a népgazdasági mérlegek módszertana, az ipari termelés meghatározásának módszertana, az ipari termelői árindex számításának módszere, a külkereskedelmi árindex számításának módszere stb.

Hasonlóan rendszeresen közli a Hivatal a különböző alkalmazott fogalmakat.

mutatókat és azok tartalmi leírását. lgy már megjelentek a munkaügyi, a beruhá-

zási, a népesedési statisztika fogalmait tartalmazó füzetek. Úgyszintén közreadta a

Központi Statisztikai Hivatal az ágazati osztályozást és annak tartalm—i leírását ma—

gába foglaló füzetet, az ipari és a mezőgazdasági termékjegyzéket. valamint egyéb osztályozásokat.

A statisztikai tudománnyal szemben igényt támaszt a statisztikai apparátus (a Központi Statisztikai Hivatal és egyéb szervek statisztikai részlegei) is. Gyakorlati tevékenységéhez igényli a megalapozott, sokoldalúan elemzett módszertanokat. Ma, amikor a statisztikai tevékenység szélesedik. egyre több új vonás jelenik meg. ame—

lyek az eddigi módszerek finomítását, helyettesítését igénylik. Különösen előtérbe kerülnek a matematika általános alkalmazása; valamint a társadalmi jelenségek vizsgálatának módszerei.

Az elmúlt 10—15 évben a társadalmi. gazdasági folyamatok változásai fel- gyorsultak és jóval összetettebbek, mint korábban. Ebből adódik, hogy a gyakorlati statisztikai tevékenység során e folyamatok mérésére, bemutatására nem elegendők a klasszikus statisztikai módszerek. Szükségszerű újabb és újabb módszere—k kidol- gozása és alkalmazásának bevezetése.

Egyik ilyen új statisztikai módszer például. amely újabban, az elmúlt két évti—

zedben érlelődött, az ágazati kapcsolatok mérlege összeállításának, feldolgozásá- nak, elemzésének módszere. Vagy jelenleg foglalkozik a tudomány azzal, hogy a faktoranalízist miként lehetne alkalmazni a statisztikai elemzés egyes területein.

Előttünk állnak még olyan feladatok. hogy a struktúra jellemzésére és változásának bemutatására találjuk meg a megfelelő módszereket. Különösen so'kfe'le új mód—

szertani feladat merül fel a statisztika és az informatika találkozási területén. És így tovább. Van tehát feladata a statisztikai tudománynak a jelen időszakban felve- tődő kérdések megoldásában is.

Végül a statisztikai tudomány fejlődését igénylik azok a tudományok. amelyek kutatásaik során felhasználják a statisztikai módszertant.

b) A statisztikai tudománnyal szembeni igénynek tekinthetők az országos táv- lati tudományos tervben, valamint a középtávú tervben a statisztikai kutatóhelyre, elsősorban a Központi Statisztikai Hivatalra ruházott feladatok. Ilyen a ,,Társadal- munk rétegződése és az életmód változása". amely az Országos Távlati Tudomá—

nyos Kutatási Terv (OTTKT) része. valamint a középtávú programban: a munkások és parasztok életkörülmtényeinek vizsgálata; népesedési helyzetünk; társadalmi ré—

tegződés című témák. ldetartozik az életszínvonallal kapcsolatos gazda'ságpolitikai kutatás koordinálása és a kutatás irányítása is.

(5)

1 130 DR. RAcz ALBERT

Mindezekből következik. hogy a statisztikai tudományos kutatás fejlesztése napjainkban nagyon jelentős. Olyan mértékű információéhség keletkezett az elmúlt évtizedben. hogy annak kielégítése a régi módszerekkel nem lehetséges. Új mód—

szereket, új irányokat kell kutatni. E kutatási tevékenységnek fel kell ölelnie az alap—

kutatást és az alkalmazott kutatást. A társadalmi—gazdasági fejlődésünkből követ—

kezően olyan jellegű nyomás észlelhető. amely az alkalmazott kutatást helyezi elő—

térbe. Nagyon fontos. hogy legyen kapacitás alapkutatás végzésére is.

A TÚDOMÁNYAGAZAT HAZAl KUTATÁS! BÁZlSÁNAK JELLEMZESE ÉS EREDMÉNYEI A statisztikai tudományágazat hazai kutatási bázisának alapvető jellemzője, hogy általában az egyes kutatóhelyeken a statisztikai kutatást nem főtevékenység-

ként végzik. Csak elvétve találhatók olyan kutatók (kutatóintézetekben, tanszé'keken

vagy állami hivatalokban), akiknek főtevékenysége a statisztikai módszertani kuta—

tás. Ebből adódik az is, hogy a kutatőbázis létszáma, a létszám minősége, valamint a kutatási költségek nem vagy csak nagyon közelítő módon jellemezhetők ada-

tokkal.

Lényegében két fő területet jelölhetünk meg, ahol statisztikai kutatás folyik: 1.

az egyetemek és főiskolák statisztikai tanszékei, 2. a Központi Statisztikai Hivatal.

Ezeken túl ritkán, időszakosan találhatók más intézményekben is olyan személyek.

akik statisztikai jellegű kutatással foglalkoznak. ilyen például az Országos Terv- hivatal, az OT Tervgazdasági Intézete, az MTA Matematikai Kutatóintézete. az MTA Közgazdaságtudományi Intézete. Az első két területről adunk áttekintést.

A statisztikai tanszékek tevékenysége a következő főbb csoportokra osztható:

—— az oktatás és az ehhez kapcsolódó anyagok irása, korszerűsítése.

—- az oktatáshoz nem kapcsolódó publikációs tevékenység,

— a megbízások (szerződések) alapján önállóan végzett kutatási tevékenység,

-— a hazai és a nemzetközi tudományos konferenciákon való részvétel, bekapcsolódás nemzetközi szervezetek munkájába.

A tanszékek tevékenységének nagy részét az oktatással kapcsolatos munka köti le. Kutatási tevékenységre a munkaidőnek mintegy 30 százalékátforditják. A meg—

vizsgált hét tanszéken a statisztika oktatásával és kutatásával érdemben mintegy 40 fő foglalkozik.

A tanszékek a tudományos munka terén jelentős eredményeket értek el. A sta—

tisztikai tudomány valamennyi területét érintő témával foglalkoznak. lgy fontos kér- dés a tanszékeken az általános statisztikai módszertan fejlesztése. valamint a szak—

statisztikai kutatás. Némely tanszék azonban Ökonometriai és informatikai kuta-

tással is foglalkozik.

Néhány kutatási téma kimondottan az egyetemi statisztikai tanszékek profiljába tartozik, ott honosodott meg. E témák kutatását a tanszékek magas szinten (nem- zetközileg is elismerten) végzik. ilyen például a statisztika történeti kutatása, amit a szegedi József Attila Tudományegyetem statisztikai tanszékénvégezne'k. Haté—

kony kutatás folyik az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karának statisztikai tanszékén a közigazgatási statisztika témakörében. A Marx Károly Közgazda—

ságtudományi Egyetem Statisztikai tanszékén hosszú idő óta jeles kutatást végeznek az indexelmélet területén. mintegy elméleti központja a tanszék e témának.

Természetesen e kiemelt témák mellett a tanszékek oktatói egyéb módszertani kérdések feldolgozásával is gazdagítják a statisztika tudományát. A jegyzetek írása.

tananyagok tematikai kidolgozása mind önálló tudományos tevékenység. Ebben rend'szerezik a statisztika módszertani anyagát, kritikusan feldolgozzák és ismer-

(6)

tetik a gyakorlati alkalmazás lehetőségeit. Ebben a vonatkozásban célszerű lenne.

ha a tanszékek tudományos tevékenysége és a statisztika gyakorlati tevékenysége még közelebb kerülne egymáshoz.

A tanszékek általában nem készítenek önálló távlati kutatási tervet. Néhány tanszék azonban bekapcsolódott .,A szocialista vállalat" cimű OTTKT kutatási program kidolgozásába. A jövőben a tanszéki kutatásban előtérbe kerülnek a matematikai statisztika gazdasági alkalmazásának kérdései. az államigazgatási és közle—

kedési informatikai kutatások. egyéb komplex kutatási programokba való bekap- csalódás.

A Központi Statisztikai Hivatalban a kutatótevékenység a következő főbb terü—

letekre terjed ki:

—— általános statisztikai módszertan (alapkutatás).

—- szakmai jellegű, alkalmazási kutatások,

— a statisztikai rendszer kutatása,

—— informatikai kutatások.

— ökonometriai kutatások,

— az OTTKT—ban és a középtávú kutatási tervben a Központi Statisztikai Hivatalra te- lepített kutatások.

A Központi Statisztikai Hivatalban a kutatás iránya szorosan kapcsolódik a munkák szakmai jellegéhez. Ez abból a szempontból is természetes, hogy nincs egy elméleti kutatóintézet, amely a gyakorlati munka elméleti kutatási igényét a Hivatal munkájának teljes szélességében kielégítene. A Népességtudományi Kutató intézet végez ilyen alapozó kutatótevékenységet. Munkájában egyrészt támaszkodik a Köz—

ponti Statisztikai Hivatal adatbázisára, elemzéseire, másrészt módszertani tanulmá—

nyokat. elemzéseket készít. amelyeket a Hivatal gyakorlati tevékenységében haszno—

síthat. Nincs azonban olyan kutatóhely, amely foglalkozna a hagyományos statisz—

tika többi területével. Vita kérdése az, hogy kellene—e lenni egy ilyen intézetnek.

Inkább az a vélemény van túlsúlyban, hogy a szakmai munka területén kell elmé—

leti szabad kapacitást biztosítani, amellyel a kapcsolódó kutatási munkák elvégez—

hetők. Természetesen vannak olyan témák (például indexek. Tendszerkutatás, öko—

nometria, informatika stb.). amelyek több (vagy valamennyi) szakmai területet át—

fognak, több terület általános megalapozó kutatásigényeit elégítik ki. Jelenleg ezek is megtalálhatók a Központi Statisztikai Hivatalban, főként azokhoz a szakterületek- hez kapcsolódva. amelyek munkája leginkább igényli a szóban forgó alapkutatás elvégzését. Talán úgy kellene fogalmazni: amely területeken leginkább érezhető.

tudatosul a szükséges kutatótevékenység elvégzésének igénye.

Különböző becslések alapján a Központi Statisztikai Hivatalban több mint 100 fő foglalkozik munkaidejének kisebb-nagyobb részében statisztikai kutatással. Át- lagosan munkaidejük 30 százalékát fordítják kutatásra, tehát teljes munkaidőre átszámítva mintegy 30 kutatóval lehet számolni.

A statisztikai módszertan általános elméleti kérdéseinek vizsgálata viszonylag kis helyet foglalt el a kutatásokban. Ezek is inkább a soronkövetkező feladatok meg- oldását célozzák. Hiányzik a kutatási témák közül a módszertant önállóan fejlesztő kutatási tevékenység. Ilyen jellegű vizsgálódások lényegében a következő területe—

ken folytak:

— indexelméleti kutatások;

-- a reprezentánsok értelmezésének problémája;

—— (: mintavétellel kapcsolatos módszertani vizsgálatok, különös tekintettel a mikrocen- zus és a kis minták kiválasztási módszerének meghatározására;

— szórásvizsgálatok;

—— regressziós elaszticitásvizsgálatok.

(7)

1132 DR. RACZ ALBERT

A Központi Statisztikai Hivatal jellegénél fogva a kutatások nagy része az alkal-

mazott statisztikai kutatások területén folyt. A kutatások a következő statisztikai ágazatokat érintették:

ipar- ár—

épitőipari munkaerő-

közlekedési életszinvonal—

mezőgazdasági területi

egészségügyi beruházásstatisztika

kulturális

igazgatási statisztika

népesedésstatisztika társadalomstatisztika

népgazdasági mérlegrendszer

A tudományos eredményeket a kutatási témák nagy száma mellett a megjelent könyvek. cikkek, tanulmányok tömege is jelzi. A cikkek elsősorban a Közgazdasági Szemlében, a Statisztikai Szemlében, a Demográfia és a Gazdaság cimű folyóira-

tokban jelennek meg.

Külön kell szólni a Központi Statisztikai Hivatalban és a hozzátartozó inté—zmé—

nyekben folyó informatikai és ökonometriai kutatásokról. Ilyen irányú kutatásokkal mintegy 70 fő foglalkozik a Hivatalban. Minthogy e kutatások nagy része ,.kutató"

jellegű munkahelyeken folyik, a kutatók munkaidejük jelentős hányadát (csaknem 60 százalékát) fordítják kutatásra. E területek fő kutatási eredményei:

Informatika :

—— A népgazdasági információ—rendszer integrálásának módszertana

—- A statisztikai osztályozások alapjai

— Statisztikai fogalmi, információ— és adatstruktúrák

—— Az egységes statisztikai fogalmi rendszer elvi felépítése, az egységesítés irányelvei

—— Különböző népgazdasági nyilvántartási rendszerek (népességnyilvántartás, földnyil- vántartás stb.) kérdései

— Az államigazgatási információs rendszer szervezetének, működésének és tartalmának kérdései

-— A számítógépes statisztikai feldolgozási rendszer általános modelljének kialakitása

— Számítógépes vállalati információs rendszerek kutatás—fejlesztési kérdései.

Ökonometria.

—- M—3, M—4 makromodellek

— Szezonális vizsgálatok

— Automatikus csoportosítások.

Valamennyi tudományág gondja. hogy tudományos eredményeit hogyan kö—

zölje, miként tegye hozzáférhetővé az érdeklődők és az utódok számára. A statisz—

tikai tudomány területén e gondot általában megoldják a könyvek, tudományos folyóiratok, önálló tanulmányok. Talán e tekintetben hiányzik az idegen nyelvű köz- lés lehetősége Ezt nem pótolják az egyes tanulmányo'król készített nagyon rövid többnyelvű összefoglalók.

A statisztikai tudománynak több eredménye nem jelenik meg az emlitett köny- vekben, cikkekben. hanem a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos kiadványainak mellékleteként látnak napvilágot. A Hivatal kiadványai pedig elsősorban a gyakorlati statisztikai tevékenység alapján a társadalmi. gazdasági jelenség-ek számszerű eredményeit közlik, s így mint közlési fórum nem ismert a kutatási eredmények köz—

lése szempontjából. Segít ezen, hogy külön füzetekben is megjelennek a legfonto—

sabb eredmények. Emellett azonban törekedni kell arra, hogy az alkalmazott kuta—

tási eredményeket különböző folyóiratokban. könyvekben is rendszeresen hozzá—

férhetővé tegyük.

(8)

Más oldalról viszont el kell mondani, hogy az elmúlt években megindult egy szemléletváltozási folyamat abba az irányba, hogy a Hivatal tudományos értékű dolgozatait, főleg azokat. amelyek a Magyar Tudományos Akadémia távlati kutatási tervéhez kapcsolódnak. elismerésben részesítették a megfelelő tudományos fórumo-

kon. így több téma kidolgozóját részesítették akadémiai jutalomban.

Jelentős eredménye a statisztikai tudománynak, hogy időről időre van egy-egy könyv, amelynek szerzőjét akadémiai díjban részesíti—k. Legutóbb (1975-ben) Árvay János kapott akadémiai díjat a népgazdasági mérleg módszertanáról szóló köny- véért. Korábban dr. Szabady Egon és dr. Fazekas Béla részesült e magas kitünte- tésben.

A TUDOMÁNVÁGAZAT KUL'ÓNFÉLE IRÁNYÚ KAPCSOLATA!

A statisztikai tudomány művelése terén a koordináció és a kooperáció nem

mondható kifejlettnek, ami összefügg az e tudományon belül kialakult szervezeti viszonyokkal. A Központi Statisztikai Hivatal kifejlesztette azokat a speciális kuta—

tóhelyeket, melyek az alkalmazott statisztikai kutatással kapcsolatos problémákat, sőt egyes ezekhez kapcsolódó alapkutatási problémákat is meg tudnak oldani. Az alkalmazott kutatás a Hivatal részéről részben a főosztályok közötti koordináció és kooperáció formájában történik. Ritkább esetekben kooperáció alakul ki az egyetemek egyes tanszékei és a Központi Statisztikai Hivatal között is abban a formá—

ban, hogy egyes tanszékek a hivatalos statisztikai szolgálat főleg alkalmazott. de esetenként elvi jellegű (mint például statisztikai törvényhozás. statisztikai szervezeti kérdések stb.) kérdései kidolgozásába részfeladatok vállalásával bekapcsolódtak.

A tanszékek közötti kooperációra kutatási vonalon alíg került sor. ez inkább

csak az oktatással kapcsolatos kérdések kidolgozására szorítkozik (tematikák. tananyagok közös előkészítése és kidolgozása).

Bizonyos kooperáció valósult meg végül a Magyar Közgazdasági Társaság Sta—

tisztikaí Szakosztályának előadásain, rendezvényein és konferenciáin kialakult viták révén, valamint az MTA Statisztikai Bizottságában hasonló jelleggel. Ez a bizottság egy-két esetben a demográfiai és a közgazdasági MTA—bizottságokkal is hasonló jelleggel kooperál.

Az MTA Statisztikai Bizottsága keretében a bizottság tevékenységét rögzítő munkaterv bizonyos súlyozására is törekedett a feldolgozandó problémák vonatko—

zásában, és ezzel bizonyos tervszerűség is érvényesült.

Az interdíszciplináris tendenciák a statisztikai tudományban az utóbbi években a közgazdaságtudomány oldaláról főleg az ökonometriai jellegű kutatások szorgal—

mazásában nyilvánultak meg. A kibernetika oldaláról pedig olyan matematikai statisztikai kérdések középpontba állításában realizálódtak, amelyek a kibernetika és a rajta alapuló számítógép—alkalmazások következtében merültek fel. A statisztika és a demográfia közötti hagyományos kapcsolatok mindig szorosavk voltak, ezen belül és ezen túlmenően erősödtek a népességi statisztika kapcsolatai a szocioló—

giai tudománnyal, valamint a kialakulóban levő gazdaságdemográfiai tudomány- ággal is. Ugyancsak hagyományos kapcsolatnak tekinthetők azok a kapcsolatok.

melyek az orvostudomány, illetve a közegészségtan. valamint a biológia és a hu—

mángenetika oldaláról jelentkeznek a statisztikában, és amelyek elsősorban a né- pességstatisztikára, de újabban az egyre jobban kifejlődő társadalmi statisztikára is bizonyos hatással vannak.

Elszigeteltebb jellegűek más tudományágakkal való kapcsolatok. mint például

a történelemtudománnyal vagy az állam— és jogtudománnyal kialakult együttműkö-

(9)

1134

DR. RACZ ALBERT

dés. A helyzet itt vagy az, hogy statisztikusok művelik a történeti statisztikát. vagy

a statisztikai tudománytörténetet, mig a történészek, gazdaságtörténészek bizonyos fokig tőlük függetlenül alkalmaznak statisztikai módszereket.

Valamivel jobb a helyzet az állam- és jogtudománnyal fennálló kapcsolat szem——

pontjából, (ahol mind az államigazgatási statisztika. mind az igazságügyi statisztika terén a kooperáció jával szorosabb és kétirányú. Lehet találni példákat a filozó- fiával (tudománytörténet) vagy az xirodalomtudománnyal (ugyancsak tudománytör—

ténet) kialakult kapcsolatokra. sőt kölcsönhatásokra is, ezek azonban inkább a

kutatási témákhoz fűződő esetlegezssége—k termékei.

A regionális jellegű kutatások előtérbe kerülése ellenére csekély a kapcsolat az ember- és gazdaságtöldrajz, valamint a statisztika között. Az integráció érvénye- sülésének objektiv okai között elsősorban a tudományos tervszerűség viszonylag

csekély fokát lehetne említeni. Szubjektív oldalról pedig egy bizonyos olyan jellegű ,.tudományos" beállitottságot, mely mind az alkalmazott, mind az alapkutatásban a

más tudományok oldaláról jelentkező komplex problémák megoldását nem az illető szaktudományok képviselőjével, hanem mintegy ,,házilag" és saját mellékes problé—

maként kívánja megoldani. Sok esetben azonban e szubjektív tényező nem ilyen szemléleti okokra, hanem egyszerűen kellő szervezeti adottságok, megfelelő anyagi bázis vagy idő hiányára is visszavezethető. tehát végeredményben objektiv forrá- sokból is táplálkozik.

A kutatás és a gyakorlat kapcsolata. A Központi Statisztikai Hivatal körébe. valamint kutatási célokra kifejlesztett intézményei körébe eső kutatások túlnyomórészt az alkalmazott statisztika kiszolgálását célozzák, vagyis elsősorban a hivatalos sta-

tisztikai szolgálat gyakorlati tevékenységét erősítik. Ezen keresztül azonban vissza-

hatnak valamennyi érintett. fő területre., a 'gazdaságstatisztikára. a népességstatisz—

tikára és a társadalmi statisztikára, valamint—az e területeken érdekelt akár terme—

lési. akár nem termelési jellegű gyakori'ati intézmények munkásságára. Közvetve a hivatalos statisztika adatai alapkutatási forrásként is szerepelhetnek részben ter—

melési (közgazdasági vagy műszaki) kutatáshoz. részben nem termelési jellegű (or-

vosi, egészségügyi. államigazgatási) kutatásokhoz. A tanszéki kutatóhelyek alkalma-

zott kutatásokkal viszonylag kevesebbet foglalkoznak, ami összefügg kapacitásuk

csekélységével, illetve a rendelkezésre álló kutatási hitelek nagyságának is függ-

vénye (bérmunka). Ritkább esetben azonban' ilyenre is sor került (Szeged város táv-

lati fejlesztési tervének népességi előrebecstlései, a Baranya megyei nemzetiségi népességek problémái stb.).

EGYBEVETÉS A NEMZETKÖZI HELYZETTEL

A statisztika tudományos és gyakorlati művelése Magyarországon világszerte

elismert. Ez megnyilvánul a legkülönbözőbb f'ormákban. Tanulmányok megjelenése

külföldi folyóiratokban. magyar statisztikusok. szereplése nemzetközi tudományos

fórumokon és a nemzeti statisztikai munka elirsmerése az ENSZ, a KGST statisztikai részlegei, szervezetei által. Nem lehetünk azonban elégedettek, mert vannak je—

lentős területek. amelyeken előre kellene lépni.

Ebből a szempontból különbséget kell tenni a kapitalista és a szocialista or- szágok között. A kapitalista országok statisztikai tudományában igen erős volt mind—

máig a matematikai statisztikai módszertan művelése. mely gyakran el is szakadt már az alkalmazásoktól. és öncéllá változott: ,..tiszta statisztika", azaz tiszta mód-

szertan lett belőle. E sajátosságánál fogv-a univerzális módszerként jelentkezett és

elhanyagolta (: társadalomt'udományi elmélettejl való kapcsolatait. Újabban azon-

(10)

ban egyre több jel mutat arra, hogy a statisztika politikai. illetve társadalomtudo—

mányi jellegének a felismerése és e tudományos kapcsolatok kutatása előtérbe kezd kerülni. Jelenleg elsősorban azokat a matematikai módszereket helyezik előtérbe, melyek a gyakorlati alkalmazással szoros kapcsolatban vannak. és a társadalmi és gazdasági statisztika területén is felhasználhatók. A matematikai módszerek fel—

használása terén a statisztikai kutatásnak és gyakorlatnak is előre kell lépni.

A szocialista országokban a statisztika mint önálló tudomány szilárdan társa- dalomtudományi jellegű volt mindig. A matematikai módszerek alkalmazása egyre jobban terjed, de semmi esetre sem mondható öncélúnak. Jelentős fejlődés van ezekben az országokban a társadalomstatisztika, az életszínvonal—vizsgálatok te—

rületén. Külön ki kell emelni a gazdaságpolitikai elemző tevékenységet, amely a gazdasági vezetést közvetlenül szolgálja. A szocialista országok statisztikai tudo- mánya tehát közvetlenül segíti a statisztikai tevékenységet. A szocialista országok többségében jelentős a statisztikai kutatóbázis. amely közvetlenül segíti a gyakorlati

statisztikát.

A nemzetközi helyzethez képest jelentős előrelépésre van szükség az ökono- metria, az informatika és a statisztikai rendszerkutatás területén.

A nemzetközi munkamegosztás általában a hivatalos statisztikai szolgálatok—

ban magas fokon intézményesedett. Ebben az ENSZ és specializált intézményei játsszák a legfőbb szerepet. s ezen belül egy második. nagy régiókra kiterjedő statisztikai munkamegosztás alakult ki az alkalmazott statisztika terén. A KGST kere—

tében megindult a szocialista országok statisztikai kutatásait integráló munka is.

Ezen túlmenően az egyes országok statisztikai hivatalai bilaterális együttmű- ködést is kifejlesztettek, nemcsak egyes szocialista országok között. hanem szocia—

lista és kapitalista országok között is (például magyar—osztrák termelékenységi

vizsgálatok, finn—magy'őr árvizsgálatok, lengyel—magyar fogyasztás—összehasonlítás

stb.). Mindezek nagymértékben visszahatnak a statisztikai tudomány művelésére is, éppen a legfontosabb és előtérben álló gazdasági és társadalmi fejlődési terüle-

teken. _

Az egyetemi kutatóhelyek nemzetközi kapcsolatai jóval kevésbé állnak intéz- ményi alapon, anyagi bázisuk is gyöngébb, és így a kapcsolat sokszor esetleges vagy személyhez kapcsolódó. Általában három fő típusa alakult ki ennek: főható- sági szintű kultúregyezményes kapcsolatok keretében munkaterv szerint folyó együtt- működés. egyetemek közötti kétoldalú kapcsolatokon alapuló együttműködés. sze—

mélyes kapcsolatokon alapuló együttműködés. Ezeknél sok esetben jobb együtt-

működést biztosít a már említett nemzetközi szervezetekben való működés, illetve azok kongresszusain való részvétel, mely egyszerre több ország tudósaival való

személyes kapcsolatot biztosít. '

USSZEFOGLALAS

1. A statisztikai tudomány főbb jellemzői napjainkban: a) a nagymértékű ma- tematizólódás. b) a statisztika mindjobban bevonul mint módszertan a különböző tudományok területére, c) a statisztika határai szélesednexk az ökonometria és az informatika irányába. E jellemzők a hazai és a nemzetközi statisztikai tudományt egyaránt érintik. Jellemzője továbbá a statisztikának, hogy a politikai és a gazda- ságpolitikai vezetés közvetlen segítője. A statisztikai tudománynak elő kell segítenie a vezetés és a közvélemény helyes. politikus információkkal való ellátását.

2. Ebben az új helyzetben (a klasszikus statisztikai tudományhoz képest) fon-

tos tudományos feladat a statisztikai tudomány szabatos meghatározása, elhatá-

(11)

1136 ' DR. RÁCZ ALBERT

rolása más tudományoktól és a kapcsolódó területek értékelése. Elsősorban az informatika—i és ökonometriai kapcsolatok értelmezése fontos.

A statisztikának mint módszertudománynak a meghatározását célszerű kiter- jeszteni, és a statisztikai tevékenység egész rendszerét és módszerét magába foglaló tudományke'nt értelmezni.

Fontos megjegyezni, hogy napjainkban egyre jobban tagolódik a statisztikai tevékenység. Ennek megfelelően a statisztikai tudomány új ágai vannak kialakuló—

ban.

3. A szélesen értelmezett statisztikai tudomány kut—atási bázisa hazánkban

eléggé elszórt. Jellemzője, hogy a hagyományos területek kutatására nincs önálló

kutatási bázis. Ezt a statisztikai tanszékek és a Központi Statisztikai Hivatal appará- tusa végzik (ez utóbbi elsősorban a gyakorlati tevékenység igényének kielégítésére).

Önálló kutatóbázisa van a demográfiána—k. valamint az ökonometriának. A Központi

Statisztikai Hivatalhoz kapcsolódva működnek — a számítástechnikai al—kalmazásfej—

lesztési intézmények keretében — kutatóbázisok, ahol főtevékenységként végeznek

informatikai kutatásokat. elsősorban a számítástechnikai alkalmazás oldaláról kö—

zelítve.

4. A kutatási bázis jellege miatt a kutatói létszám és a kutatási költségek nem határozhatók meg. Továbbá ebből adódik az is. hogy az egész statisztikai kutatásra

— jelenre és jövőre — nincs egységes. integrált kutatási program. Az egyes kutató- helyek saját igényüket és lehetőségeiket figyelembe véve tűznek maguk elé hosz- szabb—rövidebb időre szóló feladatokat. A feladatok meghatározása azonban álta—

lában nem koordinált.

5. A koordinációt segíti az MTA Statisztikai Bizottsága elvi alapon. Sajnos je—

lenleg nincs több lehetőség. Bizonyos koordinációt jelentenek a Magyar Közgazda—

sági Társaság Statisztikai Szakosztályának ülései, különböző konferenciák. Helyze- téből adódóan koordinál a Központi Statisztikai Hivatal, ez azonban nem mint szer—

vezett tevékenység. hanem mint tém-akapcsolódás jelentkezik.

6. A tudományos eredmények ismeretében nagy segítséget jelentenek a Sta- tisztikai Szemle, (: Demográfia, a Területi Statisztika és az Ipari és Építőipari Sta—

tisztikai Értesítő című folyóiratok. Nincs meg a lehetőség azonban arra. hogy a kül—

földi szakemberek számára rendszeresen hozzáférhetővé tegyük tudományos ered- ményeinket.

7. A statisztikai kutatóbázis jelenlegi képé'ből adódik az is, hogy a statisztikai kutatások lényegében nem finanszírozottak. kivéve a néhány önálló intézetet vagy osztályt. A kutatási költségek eltűnnek a hivatalok, intézetek és tanszékek költségei- ben. A jelenlegi felállásban több céljellegű támogatást kellene biztosítania a Ma- gyar Tudományos Akadémiának a statisztikai tudományos kutatás beindítására és eredményeire.

8. A jelenlegi helyzetben a tudományos kutatási igények kielégítése sem szer- vezetileg, sem személyileg, sem anyagilag nem biztosított. Bár sokat tesz a cél érdekében a Központi Statisztikai Hivatal, mivel a területén folyó kutatások igen nagy része szorosan kapcsolódik az éppen aktuális gyakorlati feladatok megoldá- sához. A tanszékekne'k sincs meg a lehetőségük a statisztikai tudományos munka

széles körű gondozására.

Szükségesnek látszik a legfontosabb tudományos feladatok támogatása. A tó-

mogatás formáját, a munka szervezeti. személyi és anyagi feltételeit tisztázni szük- séges. Mindehhez a Magyar Tudományos Akadémia anyagi és erkölcsi támogatása kellene. Az anyagi támogatása vonalán elsősorban a céljellegű támogatás látszik célszerűnek.

(12)

9. Úgyszintén a szétszórt kutatási bázissal kapcsolatos a statisztikai tudomá—

nyos munkák, eredmények elismerése. Jelenleg az a helyzet. hogy keveredik az al- kalmazás és az alapkutatás. keveredik a gyakorlati tevékenység és az elméleti vizs- gálódás. Mindez nemcsak a kutatóknál, hanem a publikációkban is. A hivatalos publikációk bármilyen tudományos igényességgel, felkészültséggel és módszerrel készülnek is, csak azért nem jutnak el a tudományos értékelés fórumára, mert ál- lami hivatali tevékenység gyakorl—ati eredményének tekintik. Bár ez utóbbi tekinteté—

ben az elmúlt időben kedvező változás következett be.

Hiányzik az elismertetés a tudományos minősítések területén is. A Statisztikai Bizottságban egyhangú állásfoglalás alakult ki arról. hogy a statisztikai tudomány elismerését fokozni célszerű a Magyar Tudományos Akadémia keretén belül. Ennek egyik fontos lépése lenne, hogy az MTA biztosítaná a statisztikai tudomány képvi- selőinek az önálló statisztikai tudományos minősítés jogát, létre kellene hozni a Tu- dományos Minősítő Bizottság Statisztikai Szakbizottságát. E tudomány számos kép—

viselője jelenleg is kandidátusi vagy doktori fokozattal rendelkezik, de valamennyien más tudományágban szereztek minősítést. Rajtuk kívül számosan művelik még a sta- tisztikát tudományos szinten. akik ebben a tudományágban örömmel szereznének tudományos minősítést.

Hozzátartozik még a kérdés megítéléséhez az is. hogy a statisztikai tudomány képviselői közül többen vesznek részt más tudományág minősítő bizottságában. Cél- szerű lenne őket a saját tudományág területére koncentrálni.

10. A statisztikai tudomány megítélésénél tekintettel kell lenni arra. hogy ha- zánk nemzetközi tekintélye e téren jelentős. Ez vonatkozik a gyakorlati statisztikai tevékenységre általában és néhány kutatási jellegű témára. A kapitalista országok- hoz képest lemaradásunk van a matematika nagyobb mértékű alkalmazása vonalán.

A szocialista országokhoz képest pedig nem rendelkezünk megfelelően szervezett.

önálló statisztikai kutatóhelyekkel. Mindezek mellett a gyakorlati tevékenység igé- nyelte matematikai megoldások egyes esetekben magas szintűek.

11. A statisztikai tudomány területén a következő időszak legfontosabb felada- tai a következők: vizsgálni a reprezentatív módszer alkalmazásának további lehető—

ségeit a társadalmi és gazdasági statisztika területén: a statisztikai tevékenységben és elemzésekben kiterjedtebben célszerű felhasználni a matematikai módszereket;

különös gonddal kell foglalkozni a statisztika egész rendszerének kutatásával, leírá- sával és szervezésével. A felsoroltak mellett természetesen továbbra is gondozni kell a statisztika klasszikus módszereinek kutatását, fejlesztését és alkalmazási lehető- ségeinek feltárását.

A kutatási irányok megjelölésénél tudatosítani kell a tömegjelenségek elsőd- legességét és ennek kapcsán a sztochaSztikus modellek kutatásának a szükséges- ségét is.

A megjelölt kutatási irányokban az egyes témák kijelölése, a kutatás kézben- tartása és koordinálása megoldandó feladat. Jelenleg ennek nincsenek meg a fel—

tételei. Megfelelő szervezeti, anyagi és személyi támogatási formákat kellene kiala- kítani.

12. A statisztikai oktatás a felsőfokú tanintézetekben lépést tart a fejlődéssel.

lgazodik hazánk társadalmi—gazdasági igényeihez, és jól hasznosítja a tudomá- nyos eredményeket. Az elmúlt időszakban színvonalas könyvek és jegyzetek jelen—

tek meg a statisztikai tanszékeken. Sajnálatos módon mind kevesebb tanórát bizto-

sítanak a statisztikai oktatásra. Hiányosságként kell megemlíteni, hogy az egyes

oktatási intézmények nincsenek kellően ellátva az oktatást segitő számitástechnikai eszközökkel.

6 Statisztikai Szemle

(13)

1138 DR. RACZ: A STATISZTIKAI TUDOMÁNY

PE'3IOME

Hacronman CTaTbH nanne'rcn nepepaóotannsm aapnamom HaI'iHCBHHoro no nopyuenmo Crarucmuecxoü Komuccm Benrepckoü AKaAeMMH Hayk ouepxa o nonomemin crarucm—

uecuoü Haynu.

B npenncnoauw anrop oc'rauaannaaercn Ha onpeAeneHuu cramcmuecnoía Hayun, ee eamueümnx oőnacmx " xapaxrepnblx l-lepT, n'o KOTOprM HbIHeull—lím crarncmuecxan uayna ommaerca or xnaccuuecxoü. Crona ornocurcn pacnpocrpaueuue matemaruuecnoü CTGTHC—

rum u, cooraercraeuuo, reopnu aeponruocteü, npoumrnoaeune cramcmxu s uenbiü pm

orpacneíi n Hayk a Kauecrae monacói-roi? meToAmecxoü Hayxn u, COOTBeTCTBeHHO, mereg-.na,

uccnenoaaum a raimce pacumpeune rpauuu. crawc'rmcu :. Hanpasneunu axouome'rpun "

nmpopmarnxn. Aanee, xapaKTepHoíi oéaóeuuocrbio cramcrmecxoü HaYKH nanserca TO, uto one npeBpaTnnaCb a Bamm"? uncrpymem- nannrnuecxoro " xoanücrsennoro pyxoaoncraa.

B Aanbneimeü uacrn caoeü' crarbn aBTOp schumaercs oőmecraeunbm " Hayul—MM sua—tennem crarnctnxu, uanaraer xaparr'repubie uepru oreuecrsennoű 663bl nccnegoaanns ami orpacrm Hayxu " AOCTHI'HYTbIe 311er 'peaynbra'rbi.

Paccma'rpuaaer cnoxcnacueca KoopAuHeuuonnue, Koonepauuauuue u untepgucuun- nunapuue causa crarucrmecxoü HaYKH u Hanoi-rea. ocrauaanuaae'rcn Ha aapyőemuux arab!—

aax 06 ocymecrsnnemoü aeHrepcuoi cvarncruxoü HöY'iHOü " npaxmuecxoü Aenrenbnoc-m.

SUMMARY

The study is a revised version of (: paper assessing the situation of statistical science, prepared upon the reauest of the Statistical Committee of the Hungarian Academy of Sci- ences.

By way of introduction the author deals with the definition of statistical science. its major fields and with the important characteristics which differentiate statistical science of our days from the classic one. Among these are ranged the spread of mathematical statis—

tics and calculus of probability. penetration of statistics -—- as methodological ouXiliary science or research methodology — into more and more professional fields and extension of the boundaries of statistics towards econometrics and informatics. Moreover; it is also charac—

teristic of statistical science that it has become an important mean far political and eco- nomic guidance.

The subseauent part of the study deals with the social and scientific significance of statistical science, then it discusses characteristics of the research basis of this branch ot science in Hungary as well as the results achieved in this field.

The co-ordination, co—operation, and interdisciplinary relations evolved in the cultívation of statistical science are touched upon, then the international reaction to statistics in Hun—

gary. as a science and practice. is discussed.