Pilecki, J.: A lengyel beruházási statisztika fő problémái 1961-ben

S'I'A'I'ISZTIKAI IRODAIM FIGYELO

123

mított ráfordítási évek együttes összege a legkisebb. Képletben kifejezve ahol a

k-j—nl-w

összeg a minimális. Ebben az esetben le —- termelési költségek,

nl -——- ráfordítási évek,

w —- a ráfordítási éveknek tényleges költségekre való átszámításánál alkalma—

zott tényező jelölésére szolgál.

A hatékonyság teljes képlete a követ- kező:

I—j—(M—j—ZM'L—j—nl-w P

amikor:

I —— beruházási költségek

M -— anyagköltségek az év folyamán Z —— munkabérköltségek az év folya- mán

n —- a beruházási létesítmény életkora években

nl —— ráfordítási évek száma a beruhá—

zási létesítmény létrehozása és kihaszná—

lása alatt

w —— átszámítási tényező P —— termelés

Azonos eredményt kapunk a következő képlet felhasználásával is:

nl-w

K, 4-

P amikor:

K, —- termelési költségek az év folya- mán,

P — termelés az év folyamán.

Az éves termelési költség (K,) a fenti képletben:

I

az_thz

n

A ráfordítási éveknek tényleges költsé—

gekre való átszámításánál alkalmazott té—

nyező nem azonos a beruházások elsődle- ges leírási kulcsával. Ez a tényező nem állandó, azt a népgazdasági tervezés ke—

retében kell megállapítani, iparáganként, esetleg területenként változó nagyságban.

A beruházások hatékonyságának fenti számítási módszere alapjában véve azonos a legkisebb termelési költségek meghatá- rozásának módszerével, az időtényező fi- gyelembevétele mellett. Nyilvánvalóan nem ideális módszer, de segítséget nyújt- hat a gazdaságpolitika számára a legelő—

nyösebb beruházási változat kiválasztásá-

* nál.

A hatékonyság megállapításának ez a módja előnyben részesíti a rövidebb élet- tartamú beruházásokat. Minél rövidebb az élettartam, annál gyorsabb az amortizáció, viszonylag nagyobb a leírás és kisebb a ráfordítási évek száma. Az élettartam megállapításánál a fizikai elhasználódás mellett az erkölcsi kopást is figyelembe kell venni.

A kamatoskamat—számítás képletének alkalmazása a beruházások hatékonyságá—

nak számításánál nem indokolt, mivel az akkumuláció nem ilyen képlet szerint tör—

ténik. Ha így folyna le, akkor —- a len—

gyelországi 18 százalékos lényleges akku- muláció figyelembevétele mellett —— 14 év alatt a nemzeti jövedelem felét tenné, 23 év alatt pedig nagyobb lenne a nemzeti jövedelemnél. (Ezt az elutasító álláspontot képviselte Mara: is, az R. Price által pub—

likált nézetek bírálatánál.

A fenti módszer ilyen hibák elkövetése nélkül teszi lehetővé az időtényező figye—

lembevételét. Még határozottabban kifeje—

zésre jut ez a szempont a számításokban akkor, ha időben változó átszámítási té—

nyezőt alkalmazunk, Ilyenkor a tényezőt, a beruházások növekedésével, fokozatosan csökkenteni kellene.

(Ism.: Hajpál Gyula)

Píleckí, J.:

A lengyel beruházási statisztika fő problémái 1961—ben

(Podstawowe problemy statystyki budwnict—wa lnwestycyjnego w 1961 roku.) —— Przeglad Bu- dowlany, 1961. 8. sz. 480. p.

A lengyel beruházási statisztikában 1961—ben lényeges változásokra kerül sor a beruházási építkezések tekintetében.

Alapvető fontosságú kérdésként kezelik ettől az évtől kezdve a termelési ciklus hosszát, valamint a befejezetlen beruhá—

zásokban ,,befagyott" és lekötött eszkö—

zöket.

A termelési ciklus időtartamán azt az időt értik, amely a beruházási feladat tel- jesítéséhez szükséges, kezdve az építés he—

lyén végzett előkészítési munkáktól (épü—

let létesítésénél az alapozási munkák megkezdésétől) az objektum használatba—

adásának időpontjáig. A ,,befagyott" esz- közök a még be nem fejezett és így a ter—

melési kapacitást még nem növelő beru—

házási feladatokra a beszámolás időpont—

jáig fordított eszközöket jelentik, a lekö- tött eszközökön pedig a feladat teljes el- végzéséhez szükséges eszközöket kell ér—

teni.

Az 1961. évi statisztika legfontosabb új beszámolójelentései: l. A beruházási fel—

124:

:adat évi költségei, a termelési ciklus terv szerinti és tényleges tartama szerint.

(Ezek a beszámolójelentések csak a tárgy—

évi költségeket tartalmazzák.) 2. A lekö- tött és befagyott eszközök. (Ez a beszá—

. molójelentés a kivitelezés megkezdésétől a tárgyév végéig felmerült összes költsége- ket kimutatja, sőt a beruházási feladat befejezéséig előreláthatólag még felme—

rülő ráfordításokat is tartalmazza.)

E beszámolójelentések fő feladata, hogy megállapítsák a beruházási feladat ké- szenléti fokát a tárgyév végén. A készen,-

'1éti fokot időegységben és értékben mé-

rik. ' !

A beszámolójelentések igen fontos ada- tokat szolgáltatnak tervező szervek szá- mára a következő időszakra vonatkozó gazdasági terv kidolgozásához. Attekintést adnak többekközött arról, hogyan alakul az építési termelési ciklus az egyes nép- gazdasági ágakban, valamint fényt vetnek a beruházások vizsgálatához szükséges számos kérdésre.

(Ism.: Zircz Péter)

IPARSTATISZTI KA

Saaty, Thomas L.:

Az operáció—kutatás matematikai módszerei

(Mathematical methods of operations re—

search.) New York — Toronto -— London. 1959.

McGraW—Hill. XII. 421 p.

A könyv a tárgyalt anyagot két fő kér—

dés köré csoportosítja: 1. az optimumszá—

mítással kapcsolatos problémák; 2. való—

színűségi és statisztikai elméletek.

Az operáció-kutatás módszerének alkal—

mazási területe tág. Ipari termékek jövő—

beli keresleti és kínálati viszonyainak in—

gadozása, katonai alakulatok felszerelésé—

vel és ellátásával kapcsolatos kérdések, közigazgatási problémák egyaránt lehet—

nek az operáció—kutatás tárgyai. Röviden úgy jellemezhetnénk, hogy mindaz a probléma ide sorolható, amelynél valami- lyen jelense'g jövőbeli alakulásáról aka—-

vrunk képet alkotni.

, Szerző az operáció—kutatást három sza—

kaszra bontja fel.

A kutatást előkészítő jellegű elméleti megfontolások előzik meg. Ennek során kell pontosan meghatározni az operáció—

kutatás célját, és megvonni azoknak a tárgyaknak a körét, amelyekre a vizsgá—

latot kiterjesztjük.

A szorosabb értelemben vett kutatás szakaszára esik a munka legnagyobb ré—

sze. Ez több mozzanatból tevődik össze.

Elsősorban ide tartozik a szükséges meg- figyelések elvégzése és adatok összegyűj—

tése. Az adatok összegyűjtését hipotézisek felállítása és különböző modellek meg- konstruálása követi. Ezután kerül sor a hipotézisek igazolására. Ez lényegében a megfigyelés eredményein alapuló vizsgá- lat, illetve kisérlet. Az így szerzett tapasz—

talatokat újabb elemzésnek kell alávetni, 'ami a felállított hipotézis elfogadására, vagy pedig elvetésére vezethet. A vizsgá-

latoknak ezt a szakaszát az eredmények általánosítása és az alkalmazható módsze- rek megállapítása zárja le. A Vizsgálatok utolsó szakasza a kapott eredmények gya- korlati hasznosítását szolgálja. '

Minden operáció—kutatásnál fontos azok—

nak a határoknak a megállapítása, ame—

lyeken belül a kapott megoldás értel- mezhető. Ez lényegében a természettudo'p mányokban ismert hibahatárok problémá- jával azonosnak tekinthető.

Bemutatja szerző azt is, hogyan lehet.

hasznosítani az operáció-kutatásban a ma- tematika fejlődésének legújabb eredmé- nyeit. Itt elsősorban az operátorelmélet hasznosítására gondol. Ez az elmélet lehe-—

tővé teszi az olyan modellek megkonstruá- lását, amelyekre más típusú matematikai modellt transzformálhatunk. V

Szól szerző az optimum problémával _ kapcsolatban a modellek szerepéről. Az optimum keresés első lépését abban látja, hogy a probléma összes lényeges válto—

zóit egy modellbe foglaljuk össze. Ezután a modell megkonstruálásával kapott függvény szélső értékét kell meghatá- rozni. Ehhez már magának a modellnek a szerkezete is segítséget nyújt. Ez rávilágit ugyanis arra, hogy a vizsgált kérdést mi—

lyen más, már ismert, hasonló szerkezetű problémához kapcsolhatjuk. A kérdés fel—

tételeinek megváltoztatásával a várható eredmények különböző módosulásait is ta- nulmányozhatjuk.

Újszerűnek hatnak a szerzőnek az opti- mum alatti vizsaálat és a négyzetes programozás kérdéséhez kapcsolódó fejte——

getései.

Az optimum alatti vizsgálat problémája akkor merül fel, ha vizseálatainkat nem terjesztjük ki a problémát befolyásoló ősz-' 'szes tényezőre. Erre akkor kerül sor, ha a vizsgált jelenségre vonatkozó adatoknak csak egy része ismeretes. Jelentős ez az