KÉRDÉSEIRE. JUTALOM FELELETEK

JUTALOM FELELETEK

A '

MAGYAR NYELVRŐL,

A'

MAGYAR NEMZETI MUSEUM

1 8 1 5 . 1 8 1 6 . 1 8 1 7 .

ESZTENDEI

KÉRDÉSEIRE.

II. KÖTET.

K i a d t a

HORVÁT ISTVÁN,

A'

Széchényi Országos Könyvtár Őrzője

a'

Magyar Nemzeti Museum mellett.

P e s t e n ,

Ns. T r a l i n e r J á n o s T a m á s * betűivel. 1821

A' II. Kötet Tartalma.

I.) GRÓF TELEKI JÓZSEF, Egy Tökélletes Magyar Szótár Elrendeltetése, Készítése módja.

a.) KOLMÁR JÓZSEF, Próbatétel a'Magyar helyes írás Philosophiájára.

5.) GEORCH ILLÉS, A' Magyar Helyesírás Fő Rend­

szabásairól.

4.) GÁTI ISTVÁN, Elmélkedés a' Magyar Dialectus­

rúl, Lexiconról, és Helyesírásról.

Eggy

TÖKÉLLETES

MAGYAR SZÓTÁR'

Elrendeltetése, készítése módja.

ÍRTA

GRÓF TELEKI JÓSEF

1 8 1 7 .

ESZTENDŐRE.

— — — — — fungar vice cotis, acutum

Reddere quae ferrum valet, expers ipsa secandi.

Eggy tökélletes Magyar Szótárról.

.Az i d e g e n n y e l v e k m e g t a n u l á s á n a k k í v á n s á g a v e ­ z é r e l t e l e g e l ő s z ö r az e m b e r e k e t az ú j a b b v i l á g b a n * ) a' S z ó k ö n y v e k k é s z í t é s é r e . H o n n i n y e l v é t , a' m e n ­

n y i r e a r r a v a l a k i n e k s z ü k s é g e v é l t , minden m á r an­

nya tejével b e s z o p t a , és é r t e l m é n e k lassan lassan t ö r t é n t k i t e r j e s z t é s é v e l , t ö k é l e t e s e d é s é v e l , n y e l v é ­ n e k is e s m é r e t e n a p r ó l n a p r a n ő t t é s z r e v e h e t e t l e n ü l , a' nyelv á l t a l t a n u l v á n m e g e s m é r n i a ' t á r g y a k a t ,

é s e z e k v i s z o n t a' nyelv e s m é r e t é r e v e z é r e l v é n . I t t t e h á t a' nagy t e r m é s z e t , az e m b e r b e l s ő j é n e k é s z ­ r e v e h e t ő v á l t o z á s a i p ó t o l t á k ki a' S z ó k ö n y v e k h i á ­ n o s s á g á t . Az e m b e r e k n ö t t ö n n ö v ő k i m i v e l t e t é s e m i n d a z á l t a l , a' deák n y e l v n e k széles e l t e r j e d é s e , a' t u d o m á n y o k r a k i k ö t ö l e g v a l ó h a s z n á l á s a , a' k ü l ö m - b ö z ö N e m z e t e k n e k k e r e s k e d é s i ö s z s z e k ö t t e t e s ö k a ' h o n n i nyelv m e l l e t t m á s i d e g e n n y e l v e k kivált a' D e á k n a k t u d á s á t i s s z ü k s é g e s s é t é v é n , u n a l m a s , s ő t t e r h e s v o l t az a n y a t e r m é s z e t n e k , az e m b e r i g o n ­ d o l a t o k és é r z e l m e k n e k k i m e r í t h e t e t l e n szótárját m é g e g g y s z e r k e r e s z t ü l n é z n i , e r r e e g g y e g é s z s z e n új e m b e r i k o r is a l i g l é v é n e l é g s é g e s . K ö n n y e b b n e k

*) A ' G ö r ö g ö k n é l az Alexandriai nyelv tanító Os­

kola á l t a l a' Homeros és t ö b b más r é g i

írókra

i r t m a g y a r á z a t o k s z ü l t é k a' l e g e l s ő valóságos szókönyveket.

k

t e t s z e t t , s ő t v a l ó b a n is k ö n n y e b b v o l t , a* m e g t a n u ­ l a n d ó n y e l v e t a' m á r m e g t a n u l t honnival ö s z s z e h a ­ s o n l i t a n i és ez á l t a l a m a n n a k e s m é r e t é r e v e z é r e l ­ t e t n i . E z e n é s z r e v é t e l t ö b b , h a z a f i a k n a k a* s z ü k s é ­ g e s i d e g e n n y e l v e k k e l való e s m e r e t s é g ö k és a z i r á s m e s t e r s é g é n e k n a g y o b b t e r j e s z t é s e a d o t t a' l e g e l s ő S z ó t á r o k n a k l é t e i t , m e l l y e k e t a' t ö b b n y e l v e k k e l e s - m é r e t e s t u d ó s o k a' v é g e t t k é s z í t e t t e k , h o g y az e g y ­ g y i k nyelv szavainak é r t e l m é v e l az a z t n e m t u d ó e m ­ b e r t á r s a i k a t k ö n n y e b b e n m e g e s m é r t e s s é k , a' h o n n i ­ n a k s z a v a i t vévén s e g í t s é g ü l . Az illyen első s z ó ­ k ö n y v e k t e h á t , v a l ó s á g o s t z é l j o k s z e r é n t , t s a k az e g g y e s s z a v a k é r t e l m é t m a g y a r á z t á k m e g az e s m é­

retesnek feltett nyelv a z o n s z a v a i v a l , m e l l y e l ; a z o k ­ n a k leginkább m e g f e l e l t e k ; ezen k i v ü l l e g f e l y e b b

a z o k n a k n é m e l l y Grammatikai tulajdonságaira t é v é n f i g y e l m e t e s s é a' n y e l v e k t u d á s a u t á n s z o m j ú ­

h o z ó o l v a s ó t .

Illyenek a' m a g y a r n y e l v r ő l s z ó l l ó minden szó­

könyveink és nem kis s z é g y e n ü n k r e v á l i k , h o g y m é g e n n é l n e m m e n t ü n k t o v á b b . Illyen Pesti G á b o r n a k h a t n y e l v ű , illyen Fabricius v a g y Kováts Balázsnak D e á k M a g y a r , illyen Faustus Verantiusn&k ö t nyel­

v ű s z ó k ö n y v e m e l l y e k m é g a* t i z e n h a t o d i k , — i l l y e n Molnár Albertnek D e á k , G ö r ö g és M a g y a r D i c t i o ­ n a r i u m a , melly a ' t i z e n h e t e d i k , — illyen Páriz Papai­

nak D e á k M a g y a r és M a g y a r D e á k S z ó k ö n y v e , m e l l y a' m u l t S z á z a d elején j ö t t l e g e l ő s z ö r k i , és k é s ő b b ­ r e t ö b b s z ö r is m e g j e l e n t ; illyen v é g r e Márton Jó­

sefnek a' mi e m l é k e z e t ü n k r e k i d o l g o z o t t és m á r t ö b b k i a d á s o k b a n e l t e r j e s z t e t e t t L e x i c o n a . E z e k b e n az i d e g e n , f ő k é n t p e d i g a' Deák és Német n y e l v e k m e g . t a n u l á s á n a k h a z á n k f i a i r a n é z v e v a l ó k ö n n y e b b í t é s e a* fő t z é l , n y e l v ü n k n e k az i d e g e n e k k e l l e e n d ő m e g ­ e s m e r t e t é s e t s a k v a l a m e n n y i r e t á r g y a z t a t v á n . I g a z u g y a n és t a g a d n i nem l e h e t , h o g y e z e k k ö z ü l a z

utolsóbbak, m i n d a ' f e l v e t t é9 m e g m a g y a r á z o t t sza­

vak s z á m á r a , mind p e d i g a z e g g y e s s z a v a k é r t e l m é ­ n e k h e l y e s e b b m e g h a t á r o z á s á r a és t a l á m az e g é s z m u n k a e l r e n d e l t e t é s é r e n é z v e a z e l ö b b e n i e k n é l tö­

kélletesebbek h a s z o n v e h e t ö b b e k , d e mind a ' m e l l e t t is m i n d e n n e m ű szükségeinknek, a' n y e l v e k v i s g á l á ­ s á b a n t e t t e l ő m e n e t e l e k s z e r é n t m é l t á n f o r m á l h a t ó kívánságainknak n e m felelnek m e g . —

Az első s z ó k ö n y v e k n e k t z é l j o k u g y a n is az e m ­ b e r e k b ő v e b b k i m i v e l t e t é s e á l t a l e g g y új erányt, e g g y n e m e s e b b t á r g y a t n y e r t . A ' D a j k á i n k t ó l t a n ú l t honni nyelv, ez anya t e r m é s z e t , a z e m b e r i G o n d o ­ l a t o k és é r z e l m e k s o k

oldalú

szókÖnyvéböl m e g m a ­ g y a r á z a t h o n n i szavak értelmére n é z v e , m i n d é g t é ­ t o v á z ó m i n d é g b i z o n y t a l a n m a r a d t , és a' k é t s é g e s s z o k á s o n é p ü l t n y e l v b é l i t u d o m á n y u n k a l , a' m u n ­ k á l k o d á s a i b a n n a g y o b b b i z o n y s á g o t , t ö k é l l e t e s e b b h a t á r o z o t t s á g o t k i v á n ó e m b e r i e l m e n e m e l é g e d e t t m e g . T u d n i ó h a j t o t t m i n d e n t a ' mi a z e g g y e s s z a ­ v a k r ó l m e g j e g y z é s r e m é l t ó , a z o k n a k v a l ó s á g o s és s z o r o s a n m e g h a t á r o z o t t értelmöket , használások­

nak k ü l ö m b ö z ö módját és e g é s z természetüket, Grammatikai tolajdonságokat ú g y , m i n t eredetü­

ket és k ü l ö m b ö z ö történeteiket. A' hazafi k í v á n t a tulajdon nyelve á l t a l h o n n i szavait j o b b a n , á l l a - p o s a b b a n m e g e s m é r n i . — E r r e a' G r a m m a t i l l á k , mel- l y e k az e g é s z n y e l v a l k o t á s á t t s a k n é m e l l y közön­

séges szempontokból t e k i n t v é n , az e g g y e s s z a v a k ­ n a k k ü l ö n ö s t e r m é s z e t ű k m e g v i s g á l á s á b a n nem e r e s z ­ k e d h e t n e k , n e m v a l á n a k e l é g s é g e s e k ; ezen n a g y o b b k í v á n s á g n a k a z e d d i g k é s z ü l t s z ó t á r o k , m e l l y e k t s a k az i d e g e n n y e l v e k t a n u l á s á n a k k ö n n y e b b i t é s é t és a z i d e g e n e k k e l n y e l v ü n k n e k l e e n d ő m e g e s m é r t e t é s é t t z é l o z v á n , a z e g g y e s s z a v a k n a k az i d e g e n e k k e l va­

l ó hiános és a ' d o l g o t ki n e m m e r í t ő ö s z s z e h a s o n­ lításához k é n y t e l e n e k f o l y a m o d n i , épen n e m fele-

l é n e k m e g . Így t á m a d t a k a z o n t ö k é l i e t e g nagyszó­

tárok , m e l l y e k a' n y e l v e k n e k m i n d e n kintseit m a ­ g o k b a n f o g l a l j á k , és k i v á l t a ' h a z a f i a k n a k a' h o n n i B e s z é d m i n d e n e l r e j t e t t t i t k a i b a n v a l ó b e a v a t á s o ­ k a t e r á n y o z z á k . — •

Az íIly S z ó t á r o k n a k kerülhetetlen s z ü k s é g é t m i n d e n p a l l é r o z o t t a b b N e m z e t e k á l t a l l á t t á k és a z é r t m i n d e g g y i k ü g y e k e z e t t e g g y i l l y e n t k é s z í t e n i . í g y t á m a d o t t m i n d e n E u r ó p a i n y e l v e k k ö z ö t t l e g e l ő s z ö r a ' Crusca n e v e z e t ű n y e l v m i v e l ö t á r s a s á g f á r a d o z á s a i á l t a l a z Olaszoknak h í r l e t t n a g y S z ó t á r j o k . *) A' Frantzia Akadémia, f e l á l l í t á s a u t á n n e m s o k á r a , l e g e l s ő k ö t e l e s s é g é n e k t a r t o t t a , a z Olaszok példá­

ba u t á n t ö r e k e d n i . **) E z e k e t n y o m b a k ö v e t t é k a ' Hollandok és Spanyolyok, a m a z o k a t Kramer ***) e z e k e t a' Spanyoly Királyi Akadémia ***») a j á n ­ d é k o z v á n m e g e g g y t ö k é l l e t e s e b b s z ó t á r r a l . Az An­

glusok e' r é s z b e n t o v á b b m a r a d t a k h á t r a , d e a b b é l i h i á n o s s á g o k a t a n n á l s z e b b e n k i p ó t o l t a a' f á r a d h a ­ t a t l a n s z o r g a l m ú Johnson, *****) ki Sharidan-

*) Il v o c a b u l a r i o d e g l i A c c a d e m i c i d e l l a C r u s c a . Ve­

n e z i a . 1612. k é s ő b b r e t ö b b s z ö r j o b b í t v a , b ő v í t v e r é s z s z e r é n t az e m l í t e t t Akadémia , részszerént, e g g y e s t u d ó s o k n e v e z e t e s e n Bergantini á l t a l

1745 tsak u g y a n V e l e n t z é b e n .

**) D i c t i o n a i r e de 1' A c c a d e m i e francoise P a r i s 16/4/1.

— 1694 a z u t á n t ö b b s z ö r m a g á n a k az Akadémiá­

nak j o b b í t á s a i v a l és b ő v í t m é n y e i v e l l e g u t o l j á ­ r a 1802.

***) K r a m e r ( M á t y á s ) nieu W o o r d e n b o e k d e r Nie­

d e r l a n d s c h e e n H o o g d i e t s c h e T a a l . N ü r e n b e r g 1719. a z u t á n t ö b b s z ö r .

•***) D i c c i o n a r i o d e la L e n g v a C a s t e l l a n a c o m p u ­ e s t o p o r la R e a l A c a d e m i a E s p a n o l a . M a d r i d . 1726. — 39.

••***) J o h n s o n ( S a m u e l ) D i c t i o n a r y of t h e E n g l i s c h l a n g u a g e 1755» a z u t á n p e d i g s z á m t a l a n s z o r .

b a n *) e g g y é r d e m e s k ö v e t ő r e t a l á l t . A' N é m e t e k k ö z ö t t Adelung**) v o l t a' l e g e l s ő , a' ki h o n n i nyel­

v é t o l l y n a g y s z e r e n t s é v e l s z e d e g e t t e e g g y illy tÖ*

k é l l e t e s s z ó t á r b a , ő t e t a z ú j a b b időkben k e v e s e b b szprentsévpl k ö v e t t e Campe, ***) m i n d e n i d e g e n nyel­

v e k b ő l v e t t k i f e j e z é s e k e t k i r e k e s z t v é n és e g g y k ü ­ l ö n ö s d a r a b b a n f o g l a l v á n . — A' Muszka szabad tu­

dományos társaság, m e l l y 1771. t á m a d o t t , á l t a l l á t v á n a z i l l y s z ó t á r o k n a k n a g y h a s z n o k a t , a ' M u s z ­ k a N e m z e t e t a z z a l m e g a k a r t a a j á n d é k o z n i , de 17P0- b e m e g s z ű n v é n , k é n y t e l e n v o l t m u n k á j á t félbesza­

k a s z t a n i ; a' M u s z k a t u d o m á n y o s s á g ezen h i á n o s s á­ gat m i n d a z á l t a l k i p ó t o l t a azon t á r s a s á g , m e l l y p t Dasrhkoiv Hertzeg Aszszony a l k o t o t t 1735 **•*) M a i d m i n d e n p a l l é r o z o t t , sőt m é g a* m i é n k n é l k e ­ v e s e b b é m i v e l t Lengyel n y e l v is *****) d i t s e k c d h e - t i k illyen s z ó t á r r a l , t s a k a' Magyar, t s a k a' mi k e d v e s Honni nyelvünk v a g y o n a n n a k e z ü k i b e n . P e d i g t a g a d n i nem l e h e t , h o g y a' nyelv t o v á b b i ki-

m i v e l t e t é s é r e , h a ö r ö k ö n ö r ö k k é s e t é t s é g b e t a p o g a t ­ n i n e m a k a r u n k , s z ü k s é g e s k é p e n t u d n u n k k e l l , h o g y a z m i r e m e n t e d d i g , e s m é r n ü n k kell a n n a k m o s t a n i á l l a p o t j á t a* m a g a e g é s z k i t e r j e d é s é b e n ; mi v e z e t ­ h e t n e e r r e b i z o n y o s a b b a n , mint eggy illy Szótár.¹³ E z m u t a t h a t j a m e g h o g y a z m i b e n bo, m i b e n szük^t

*) S h a r i d a n c o m p l e t e D i c t i o n a r y of t h e E n g l i s c h langMiage. L o n d o n 1789.

**) Adelung" ( K r i s t ó f János") g r a m m a t i s o h K r i t i s e h e s W ö r t e r b u c h d e r H o e h - ü e u ^ s e h e n M u n d a r t . L e i p * t z i g 1 7 7 3 — 8 0 — a z o l t a p e d i g t ö b b s z ö r .

***) C a m p e ( H e i n r i c h J o a c h . ) W ö r t e r b u c h d e r D e u - t s e h e n S p r a c h e . B r a u n s c h w e i g 1807 és k ö v .

**»*) E z e n Akadémiának n a g y s z ó t á r a kijött P e - t e r s b u r g b a 17O9 — Q4. m e l l y r ő l nézd G ö t t i n g i s c h e G e l . Anz. 1801. 5 D a r . 1468. 1.

•***») S l o w n i k jezyka P o l s k i e g o p r z e r M. Sami Lin-

de. Varsó

1 8 0 7 — 1 6 1 4 .

h o l kell és h o l nem kell b ő v í t e n ü n k ; e z t e s z i n y i l - v á n s á g o s s á az Analogyiának a ' nyelv g a z d a g í t á ­ s á r a olly s z ü k s é g e s szabásait, a* s z a v a k n e m z é s é b e n e d d i g m e g f o g a d o t t t ö r v é n y e k e t , a z e g g y e s e s e t e k ­ b e n k i f e j t v é n . E' nélkül az e d d i g t e t t ú j í t á s o k és a l k o t o t t új szavak e g g y n a g y e g é s z b e n n e m f o g l a l ­ t a t h a t n a k , e l é g s é g e s e n n e m r o s t á l t a t v á n m e g és a z o k ­ n a k f o g a n a t o s s á g a m i n d é g e g y e d ü l a' l a s s a n m á s z ó nyelvszokástól fog f ü g g e n i . E' nélkül a' l e g s z o r - g a l m a t o s a b b í r ó s e m k e r ü l h e t i e l , h o g y némelly h i ­ b á s s z a v a k a t ne f o g a d j o n e l , n é m e l y e k k e l h e l y t e l e n é r t e l m ü k b e és r o s z s z ú l ne é l j e n , m i n d e n e g g y e s s z a ­ v a k n a k k e d v é é r t a' r é g i és m o s t a n i ü d ő k n e k l e g j o b b í r ó i k a t n e m h á n y h a t v á n f e l , h o g y a z o k b ó l a' s z ü k ­ s é g e s u t a s í t á s t k i v e h e s s e , m e l l y e t e g g y illy s z ó t á r ­ b ó l k ö n n y ű bajjal n y e r h e t . M i n d a d d i g t e h á t míg eggy illy szótárunk nem lesz, n y e l v ü n k n e k sze­

rt ntsés további kimiveltetését, eddig tett fárado­

zásainknak kívánatos foganatosságát nem re- ménylhetjük , és mind addig a' nyelvre nézve min­

den tekintetben Klaszszisos munkákat tudóssaink- tól nem várhatunk.

Az illy t ö k é l l e t e s s z ó t á r o k n a k k e r ü l h e t e t l e n s z ü k s é g é t sok t u d ó s h a z á n k f i a i á l t a l l á t t á k , és a z ­ é r t m u n k á l k o d t a k is a z o k n a k k é s z í t é s é b e n . Kalmár György a' l e g e l s ő v o l t ki a r r ó l g o n d o l k o d v á n n a g y e t y m o l o g y j a i M a g y a r s z ó t á r á t el is k é s z í t e t t e ; Bath Mátyás h a s o n l ó k é p f á r a d o z o t t a ' M a g y a r s z a v a k s z o r g a l m a t o s a b b Öszsze k e r e s é s é b e n ; Balog Sán­

dor és Frabritz Jósef Győri P r o f e s z s z o r o k s o k fára­

d o z á s o k k a l öszsze g y ű j t ö g e t t é k a ' M a g y a r s z a v a k a t é s s z ó l l á s o k a t . Verseghi Ferentznek is i g e n s z é p k é s z ü l e t e i v á g y n a k e g g y k i d o l g o z a n d ó t ö k é l l e t e s M a g y a r s z ó t á r r a ,*) Kassai Jósef p e d i g A d e l u n g n a k

*) Magyar Minerva 4. Dar. 429. 1.

ú t m u t a t á s a i s z e r é n t k é s z ü l t M a g y a r D i k t z i o n a r i u m á t t ö k é l l e t e s e n e l k é s z í t e t t e . *) Mind ezen m u n k á k n a g y r é s z i n t nem h a j t a t h a t á n a k v é g r e , és a' m e n n y i b e e l ­ k é s z ü l t e k is n e m j e l e n h e t é n e k m e g , e l é g pártfogók­

ra n e m t a l á l v á n . E z e k e n kivül n é m e l l y t u d ó s s a i n k e g g y e s a p r ó b b m u n k á i k b a n szép m e g b e t s ü l h e t e t l e n m a t e r i a l é k a t k ö z ö l t e k az o l v a s ó k ö z s é g g e l , meilyek a' k i d o l g o z a n d ó t ö k é l l e t e s s z ó t á r b a n igen h e l y e s e n h a s z n á l t a t h a t n a k , és a' m e l l y e k r ö l a' m a g o k h e l y ű ­ k e n e m l í t é s t t e n n i el nem f o g j u k m u l a t n i . M i n d e*

m e l l e t t is m i n d a z á l t a l eggy nagy, az egész nyelvet m a g á b a n f o g l a l ó Szótárunk h i á n o s s á g a nem p ó t o l t a t ­

ván k i , és a n n a k s z ü k s é g e n a p r ó l n a p r a é r e z h e t ő b b lé­

v é n , e l é g s é g e s h á l á d a t o s s a g u n k a t nem b i z o n y í t h a t j u k m e g a' Martzibányi Nemzetség által nyelvünk előmozdítására rendelt hagyományiára ügyelő tudós küldöttségnek az e r á n t , h o g y a' t ö b b e k k ö ­

z ö t t figyelmetességét ez ⁱn n e v e z e t e s t á r g y r a is for­

d í t o t t a , az 1 8 1 7- d i k e s z t e n d ő r e a 'k ö v e t k e z e n d ő j u t a ­ l o m k é r d é s t t é v é n f e l :

Mellyik v o l n a a z o n l e g a l k a m a t o s a b b mód, melly s z e r é n t e g g y t ö k é l l e t e s M a g y a r S z ó k ö n y v e t ( L e x i c o n t ) l e h e t n e k é s z í t e n i ? Ki k e l l e n e e e n n e k a' nyelv régiségeire és a' tartománybeli s z a­

vakra 's szóllásmódokra, v a g y a' m a g y a r nyelv- n e k k ü l ö m b f é í e D i a l e c t u s s a i r a is t e r j e d n i ? M e l l y i k l e g r ö v i d e b b úton l e h e t n e a' l e g a l k a l ­ m a t o s a b b m ó d o t v é g r e h a j t a n i ? "

E z e n j u t a l o m k é r d é s formája s z e r é n t h á r o m k ü ­ l ö m b ö z ö k é r d é s e k r e o s z l i k u g y a n e l , ha m i n d a z á l t a l a' d o l g o t m a g á t v e s z s z ü k fel , a b b a n t s a k két kü­

lömbözö osztályokra t a l á l u n k . Az első illeti e g g y t ö k é l l e t e s s z ó t á r f o g l a l a t j á n a k , és e g é s z alkotása

*) Kassai J ó s e f M a g y a r nyelv t a n í t ó könyve S. Pa­

t a k . 1817. 447. 1.

módjának m e g h a t á r o z á s á t , a' h o v á t a r t o z i k a' d o ­ l o g t e r m é s z e t e s z e r é n t a' nyelvbeli Régiségek és Dialectusok m e n n y i b e l e e n d ő f e l v é t e l é n e k m e g v i s g á - l á s a i s . A ' m á s o d i k a' f e l á l l í t o t t p r i n t z i p i u m o k s z e ­ r é n t a l k o t a n d ó s z ó t á r n a k legrövidebb úton való el­

készítését t á r g y a z z a . Ezen t e k i n t e t e k s z e r é n t o s z l i k

ezen

j e l e n v a l ó é r t e k e z é s

is

k é t k ü l ö m b ö z ö r é s z e k r e *

ELSŐ RÉSZ.

Eggy tökélletes Magyar Szótárnak leghelyesebb belső elrendeltetéséről,

E L S Ő S Z A K A S Z .

Eggy tökélletes szótárnak képzete bővebben meghatároztatik és nyelvünkre alkalmaz­

tatik,

E g g y t ö k é l l e t e s S z ó t á r " ú g y m o n d a ' n a g y F r a n ­ t z i a E n e y c l o p o e d i a t u d ó s s z e r z ő i n e k e g g y i k e *) „ m a ­ g á b a n foglalja a' nyelv gyermekségének, előme­

netelének , virágzásának és megromlásának fi­

lozofiai történeteit. " D e h o g y a ' nyelv t ö r t é n e ­ t e i n e k ezen l e í r á s a a' n y e l v m o s t a n i á l l a p o t j á r a 's f ő k é n t p e d i g a' j ö v e n d ő k o r r a nézve hasznos éa g y ü m ü l t s h o z ó l e g y e n , m a g á n a k a z e m l í t e t t t u d ó s n a k k i v á n s á g a s z e r é n t , n e m e l é g a z o k n a k puszta előa­

dások, h a n e m m e g k í v á n t a t i k , h o g y a' nyelv k ü l ö m ­ b ö z ö v á l t o z á s a i n a k okai kifejtessenek és a ' nyelv m o s t a n i á l l a p o t j a , t o v á b b i k i m i v e l t e t h e t é s e s z ü n e t n é l k ü l szem e l ő t t t a r t a s s é k , a z az a' nyelv t ö r t é n e ­ t e i JllozoJIai módon d o l g o z t a s s a n a k k i . M i n d e '

*) D' Alambert az e m l í t e t t Encyclopoediának Grammaire et Litterature n e v e z e t ű o s z t á l y á b a n a' Dictionaire szó a l a t t .

m e l l e t t is m i n d a z á l t a l a' Szótárok alkotóinak más felöl a r r ó l s e m kell s o h a is m e g f e l e j t k e z n i e k , h o g y ö k n e m s z ű n n e k m e g történet írók l e n n i ; a ' b i z o n y ­ t a l a n o k o s k o d á s o k o n é p ü l t á l l í t á s o k b ó l v a l ó s á g o s históriai Dátumokat k ö v e t k e z t e t n i n e m l e h e t , a*

j e l e n v a l ó á l l a p o t o t a z e l ő a d á s b a n megváltoztatni n e m s z a b a d ; a' j ö v e n d ő r e a d o t t j a v a l l a t o k a t , szoros változhatatlan törvények szine a l a t t f e l á l l í t a n i v e ­ s z e d e l m e s . A' Frantzia Akadémiának , melly m a ­ g a h i t t b ü s z k e s é g é t , m e g k ü l ö m b ö z t e t é s é ü l v á l a s z ­ t o t t m o n d á s á b a n ( p o u r 1' é t e r i n t é ) e l é g g é k i j e l e n ­ t e t t e , diktatoros hangján irt Szótár a ' n y e l v e t s z o ­ r o s b é k ó b a n v e t v é n , a n n a k t ö b b e t á r t , m i n t h a s z n á l .

A ' t ö k é l l e t e s S z ó t á r o k n a k ezen k ö z ö n s é g e s k é p ­ z e t é b ő l k i t e t s z i k , h o g y a z o k n a k a' külömbözö nyel­

vekhez éfl a z o k n a k á l l a p o t j o k h o z k é p e s t , a l k o t á s o k r a n é z v e külömbözoknek k e l l l e n n i e k , j ó l l e h e t e g g y n é m e l l y k ö z ö n s é g e s e b b s z a b á s a i n k m i n d e g g y i k é r e ü l h e t n e k . A' Magyar nyelv számára alkotandó szótár k é s z í t é s é b e n t e h á t a ' t ö b b n e m z e t e k által ed­

d i g t e t t f á r a d o z á s o k a t s i n o r m é r t é k ü l s o k r é s z b e n h a s z n á l h a t j u k u g y a n , d e a z o k h o z r a b s z o l g a i m ó d o n m a g u n k a t n e m k ö t h e t j ü k , n y e l v ü n k n e k k ü l ö m b ö z ö t e r m é s z e t é r e , t ö r t é n e t e i r e , á l l a p o t j á r a és s z ü k s é g e i ­ r e m i n d é g ü g y e l n ü n k s z ü k s é g e s l é v é n . T o v á b b b á a z o n Szótár, mellynek alkotásáról itten szállunk e g é s z t e r m é s z e t é r e n é z v e k ü l ö m b ö z v é n azoktól, mellyekkel nyelvünk eddig ditsekedhetett; t e r m é ­ s z e t e s e n k ö v e t k é z ü l a z is , h o g y ezeket, m e l l y e k e t m e g k ü l ö m b ö z t e t é s ö k r e n é z v e f o g l a l a t j u k t s e k é l y -

l y e b b volta t e k i n t e t é b ő l szókönyveknek n e v e z h e t - n ö k , m é g k e v e s e b b é h a s z n á l h a t j u k a' s z é l e s e b ­ ben k i t e r j e d ő Szótár a l k o t á s a m ó d j á n a k m e g h a t á r o ­ z á s á b a n . ' — V é g r e a' S z ó t á r o k n a k á l t a l u n k f e l á l l í t o t t k é p z e t é b ő l éfl t z é l j á b ó l a z t is k ö n n y e n á l t a l l á t ­

h a t j u k , h o g y a b b a n a z idegen nyelvekre m a j d sem-

m i t e k i n t e t e t s e m v é v é n , m i n d azt el kell m o n d a n i a z e g g y e s s z a v a k r ó l , a' m i t a' l e g s z o r o s a b b nyelv­

t u d ó s n a k r ó l l o k t u d n i kell , m é g p e d i g ú g y h o g y a ' h o z a' hazafi m i n d e n k é t s é g e s k e d é s e i b e bátran fo­

lyamodhassék, és t s a k o t t n e t a l á l j a a' kivánt vi­

lágosítást, a' h o l a z t v a g y a' d o l o g t e r m é s z e t e v a g y p e d i g n y e l v ü n k n e k m é g határozatlan á l l a p o t j a nem e n g e d i m e g .

Mind a z o n k ü l ö m b ö z ö t á r g y a k , m e l l y e k e t a ' S z ó ­ t á r o k b a n k e r e s h e t ü n k ezen n é g y fő t á r g y a k a l a t t f o g l a l t a t n a k : a' nyelvünkbe találtató szavak, a z o k n a k grammatikai tulajdonságok, értelmük­

nek tökélletes meghatározása és a z o k nemzésének módja. — E z e k r ő l f o g u n k t e h á t m i is az itt k ö v e t ­ k e z ő n é g y S z a k a s z o k b a n k ü l ö n k ü l ö n é r t e k e z n i .

M Á S O D I K SZAKASZ A szótárokba tartozó eggyes szavakról.

I t t m i n d e n e k e l ő t t a z o n n e v e z e t e s k é r d é s t á m a d , melly szavakat kell eggy tökélletes magyar szótárba iktatnunk? Ez t u l a j d o n k é p e n a ' s z ó t á r n a k kissebb v a g y n a g y o b b k i t e r j e d é s é t ő l f ü g g ; i t t e n t e h á t o l l y bironyos határokat h ú z n i nem l e h e t , h o g y az ellen t ö b b f é l e k i f o g á s o k n e t é t e t h e t n é n e k , a' d o l g o t t ö b b o l d a l r ó l t e k i n t v é n . K ö n n y ű u g y a n e l m o n d a n i h o g y e g g y t ö k é l l e t e s m a g y a r s z ó t á r b a n minden, akármi néma magyar szónak fel kell t a l á l t a t n i ; de a' le­

h e t e t l e n r é s z s z e r é n t a z o k n a k szerfelett nagy számok m i a t t , r é s z s z e r é n t p e d i g mivel a z o k n a k k i k e r e s é s e n e m olly könnyű, m i n t első t e k i n t e t r e l á t s z i k . De- a z o n kivül h o g y ez á l t a l a' s z ó t á r n a k igen n a g y ki­

t e r j e d é s t a d n á n k , és m a g u n k n a k e g g y soha el nem é r h e t ő t z é l t s z e g e z n é n k k i , e b b ő l az is k ö v e t k e z n e ^

h o g y m u n k á n k a t sok hiába való helytelenül alko­

tott és haszontalan szavakkal kellene terhelnünk.

E z e n k é r d é s t az á l t a l sem h a t á r o z h a t j u k e l , h a m a ­ g u n k a t a' helyesen alkotott szavak f e l v é t e l é r e s z o ­ r í t j u k , m e r t u g y a n is a' k ö z ö n s é g e s s z o k á s b a n s o k r o s z a l k o t á s ú s z a v a k is e l t e r j e d t e k , m e l l y e k e t é r t e ­ n ü n k k e l l . S i n o r m é r t é k ü l é p e n olly k e v é s s é f o g a d ­ h a t j u k el a z írásbéli v a g y a' közönséges szokást ; Bok i g e n j ó s z a v a i n k a* s z o k á s b ó l k i m e n t e k , v a g y a b b a n m é g e l é g g é n e m t e r j e d t e k e l , m e l l y e k e t n y e l ­ v ü n k b ő l kiveszni e n g e d n i , v a g y k i r e k e s z t e n i k á r v o l n a ; másfelöl k i v á l t ú j a b b í r ó i n k á l t a l s z á m t a l a n h e l y t e l e n s z a v a k h a s z n á l t a t n a k , m e l l y e k n e k felejdé­

k e n y s é g b e m a r a d á s o k t s a k ö r v e n d e t e s l e h e t . Ha e ' r é s z b e n m u n k á n k a t a' n y e l v t o v á b b i m i v e l t e t é s é r e t z é l e r á n y o s a n a l k o t n i , és a n n a k l e h e t s é g e s t ö k é l l e - t e s s é g é t m e g a d n i a k a r j u k ú g y az e m l í t e t t t e k i n t e t e k k ö z ü l m i n d e g g y i k e t u n t a l a n s z e m ü n k e l ő t t kell t a r ­ t a n u n k , m e l l y r e n é z v e s z ü k s é g e s lesz a' s z a v a k n a k k ü l ö m b ö z ö n e m e i t v i s g á l a t alá v e n n i . •—

H o g y a z o n szavak, mellyekKlaszszisosíróink által, azok akár régiebbek l e g y e n e k m i n t : Páz­

mán, Lepes, Gyöngyössy, Zrínyi, ' s a ' t . akár újabbak m i n t : Faludi, Virág, Kissfaludi, Cso­

konai , Berzsenyi, 's a ' t . használtattak , vagy pe­

dig a' mai közönséges szokásban úgy elterjedtek, hogy azokat minden hazánkfiai használják, va­

lóban eggy tökélletes szótárban valók, k é t s é g b e h o z n i n e m l e h e t . E z t j a v a s o l j a a' t ö b b m i v e l t e b b N e m z e t e k s z ó t á r j a i n a k p é l d á j a , a ' Frantzia Akadé­

miáé ú g y m i n t a' Johnsoné, a' Cruscáé ú g y m i n t az Adelungé, d e e z t t a n á t s o l j a a' j ó z a n o k o s s á g i s , e z e k n é l k ü l k ö z ö n s é g e s b e s z é d ü n k e t és l e g j o b b í r ó ­ i n k a t v ó l t a k é p e n nem é r t h e t v é n m e g , a* mi m i n d e n n y e l v n e k t a n u l á s á b a n l e g f ő b b t z é l u n k . A' K l a s z s z i ­ s o s Í r ó k r a n é z v e m é g az is e z e k h e z járul, h o g y a*

s z ó k e g g y jó í r ó h a s z n á l á s a á l t a l a' nyelvben vala­

m e l l y b i z o n y o s j u s t n y e r n e k . * ) Ezen fö t ö r v é n y olly k ö z ö n s é g e s h o g y a t t ó l m é g a ' tökélletesebb szóköny­

vek sem t e h e t n e k k i f o g á s t , h a t z é l j o k n a k m e g a k a r ­ n a k f e l e l n i , a z o k a k á r az i d e g e n n y e l v e k e t a ' haza­

fiakkal , a k á r a' h o n n i t az i d e g e n e k k e l a k a r j á k m e g - e s m é r t e t n i . A' s z ó t á r o k n a k m i n d a z á l t a l ezek k ö z ö t t ís m e g kell k ü l ö m b ö z t e t n i e k , a ' h e l y e s a l k o t á s u a k a t a 'h e l y t e l e n e k t ő l , az u j j a k a t a' r é g i e k t ő l , a z e l a v u l t a ­ k a t a* m o s t is k e l e t i b e n l e v ő k t ő l , az e g é s z s z e n elavul­

t a k a t a z új é l e t r e h o z o t t a k t ó l , a' v i d é k i e k e t a* k ö ­ z ö n s é g e s e n s z o k á s b a l é v ő k t ő l , e g g y s z e r s m i n d , a' h o l s z ü k s é g e s , m e g j e g y e z v é n , h o g y m e n n y i b e é r ­ d e m l i k m e g a'további megtartást, terjesztést és felélesztést.

Az i t t e n é r t e t t k ö z ö n s é g e s s z o k á s n a k m i n d a z á l t a l szerfelett nagy kiterjedést a d n i k á r v o l n a , kivált a z i d e . g"en n y e l v e k b ő l e r e d e t t s z a v a k r a n é z v e . Nyelvünk t e r ­ m é k e n y m e z e j e s o k á i g parlagon m a r a d v á n , n e m z e ­ t ü n k p e d i g r é s z s z e r é n t h o n n u n k n a k f e k v é s e , r é s z ­ s z e r é n t p o l g á r i k ö r n y ü l á l l á s a i á l t a l számosabb ide­

gen nyelvek megtanulására k é n y s z e r i t e t v é n , a' köz­

b e s z é d b e olly s z á m o s idegen szavak t s ú s z t a k be , h o g y h a e z e k e t m i n d fel a k a r n ó k v e n n i , s z i n t e az e g é s z Deák nyelvet m i n d e n Barbarizmussaival e g g y ü t t

s z ó t á r u n k b a k e l l e n e i k t a t n i , Adelungnak n a g y W ö r­

terbuchját s z i n t e s z ó r ö l s z ó r a k u r v á n és a frantzia Akadémia nagy D i s t i o n a i r e - j é b ő l is s o k a t m a g u n k ­ n a k t u l a j d o n í t v á n . Az illyen i d e g e n s z a v a k k a l , mely- l y e k i n k á b b g o n d o l a t l a n s á g b ó l és h o n n i n y e l v ü n k ­ n e k h a z á n k f i a i előtt való e s m é r e t l e n s é g é b ö l j ö t t e k

á l t a l k ö z ö n s é g e s e b b e n n y e l v ü n k b e , s z ó t á r u n k a t t e r ­ h e l n i k á r v o l n a . Az idegen szavak k ö z ü l t e h á t tsak

* ) V e r b a f r e q u e n t e r jus a b a u c t o r i b u s s u m u n t . Q u i n - t i l i a n u s l a s t . O r a t . L i b . I . C. 4,

a z o k t a l á l h a t n a k s z ó t á r u n k b a n h e l y t , m e l l y e k m á r régtől fogva nyelvünkbe áltültetvén, abban mély gyökereket vertek, minden közemberektől is hasz­

náltatnak és nagy részint honni formában is ön­

tettek , m i n t : Pintér, templom, apostol, iga, is­

tálló 's a' t . t o v á b b á a z o k , mellyekkel ( k i f e j e z é ­ s ö k r e n e m lévén e r e d e t i s z a v u n k és r é s z s z e r é n t n e m is r e m é n y l h e t v é n a z o k n a k helyes h o n n i a k k a l v a l ó k i - j e l e n t é s ö k e t ) kénytelenek vagyunk élni, ha mind­

járt nyelvünk természete szerént nem váhoztat*

tak válna is el, és idegen hangzások általfülünr ket sértenék is: m i n t filozófia, Mathesis, K h a r a­

kter 's a ' t . E z e k k ö z ü l m i n d a z á l t a l a z o l l y a n o k r a n é z v e m e l l y e k n y e l v ü n k tisztaságát főként meg­

ronthatják és m e g r o n t j á k , n e m l e n n e s z ü k s é g t e l e n m e g j e g y e z n i , h o g y tsak kénytelenségből fogadtat­

tak el, és h o g y a z o k a t más h e l y e s e b b e r e d e t i kife­

j e z é s e k f e l v é t e l é v e l n y e l v ü n k b ő l k i i r t a n i k í v á n a t o s v o l n a . D e ú g y o k o s k o d h a t n a v a l a k i , h o g y a z á l t a ­ l u n k a j á n l o t t s z ó t á r n a k f ő k ö t e l e s s é g e l é v é n , a ' n y e l v f á i n s á g a i n a k f e l f e d e z é s e , é s i g y az f ő k é n t az i r á s - nyelve k ö r ü l f o g l a l a t o s k o d v á n , k á r v o l n a a z t a* k ö ­ z ö n s é g e s k i f e j e z é s e k k e l v a g y l e g a l á b b az o l l y a k k a l , m e l l y e k t s a k i g e n a' k ö z b e s z é d t u l a j d o n a i , m e g f é r , t é z t e t n i . D e e l é g l e g y e n e r r e a z t f e l e l n ü n k , h o g y e z e k is a z e g é s z nyelv t u l a j d o n a i k ö z z é t a r t o z n a k és a' m a g o k h e l y é n h a s z n á l v a a' l e g j o b b a k k ö z z é t a r t o z h a t n a k . *)

A z o n t e k i n t e t b ő l , h o g y a' tudományos és kéz- mivekbeli mesterszavak, t s a k a z e g g y e s t u d á s o k a t

*) O m n i a v e r b a e x c e p t i s de q u i b u s dixi ( s e . p a r u m v e r e e u n d i s ) s u n t alicubi o p t i m a ; n a m et h u m i - l i b u s i n t e r d u m et v u l g a r i b u s opus e s t , e t q u a e in c u l t i o r e p a r t e v í d e n t u r s o r d i d a , u b i res p o - s c i t p r o p r i e d i c e n t u r : Q u i n c t i l i a n u s I n s t i t , O r a t , L . X. c . i.

é s m e s t e r e m b e r e k e t i l l e t i k , és igy a' k ü l ö n ö s t u d o ­ m á n y o s és k é z m i v b e l i s z ó t á r o k b a valók , n a g y s z á ­ mok á l t a l p e d i g i g e n s o k h e l y e t f o g l a l n á n a k e l ; a z o ­ k a t D' Alembert e g g y t ö k é l l e t e s s z ó t á r b a t s a k an­

n y i b a i t é l i felvehetöknek, a ' m e n n y i b e n k ö z ö n s é g e ­ s e b b e n e s m é r e t e s e k és m i n d e n n a p e l ő f o r d u l ó t á r ­ g y a k a t j e l e n t e n e k . *) Ezen p r i n t z i p i u m o t á l l a p í t o t t a m e g a' Crusca is s z ó t á r j á n a k a l k o t á s á b a n , ezt vesz- s z ü k é s z r e t ö b b más h a s o n l ó m u n k á k b a n is. En mind­

a z á l t a l i n k á b b L e i b n i t z t z e l **) t a r t o k és k ü l ö n ö s e n honnunk mostani állapotját tekintvén, a z t a' m a ­ g y a r n y e l v r e nézve épen n e m t a l á l o m t a n á t s o s n a k . . e g g y f e l ö l m i v e l t u d ó m á n y o s s á g u n k m é g n i n t s olly á l l a p o t b a , h o g y e g g y h a m a r az e g g y e s t u d o m á n y o k ­ r a és k é z m i v e k r e n é z v e k ü l ö n ö s s z ó k ö n y v e k ' m e g j e ­ l e n é s é t v á r h a t n ó k , és i g y ezen h i á n o s s á g o t is k é n y ­ t e l e n e k v a g y u n k k i p ó t o l n i , más felöl p e d i g , mivel a z o k n á l l u n k m é g n e m is olly s z á m o s o k , h o g y á l t a - l o k s z ó t á r u n k a t i g e n n a g y o n m e g t e r h e l n ö k . E r r e n é z v e t e h á t az illy kevésbé esméretes mesterszavak közül is az eredetieket, vagy az ollyan költsö- nözetteket, mellyek nyelvünk hangejtése szerént . elváltoztattak szótárunkba felvehetöknek tartom.

A' tulajdonneveket, a z o k a k á r e m b e r e k n e k , a k á r O r s z á g o k n a k t a r t o m á n y o k n a k , v á r o s o k n a k , h e g y e k ­ n e k , v i z e k n e k , h e l y s é g e k n e k 's a' t . n e v e z e t e i k le­

g y e n e k , n a g y o b b r é s z i n t nem t a l á l j u k fel a' szótá­

r o k b a , és i t t mi is k ö v e t h e t j ü k a z i d e g e n e k példá­

j á t . A' tulajdon vezeték nevek t u l a j d o n k é p a ' n y e l v ­ h e z n e m t a r t o z n a k , és a' m e n n y i b e e m l í t é s r e mél­

t ó k a' históriai szótároknak t á r g y a i . A' tulajdon

*) Az eml. h e l y .

**) U n v e r g l e i i l i c h e G e d a n k e n betreffend die Ausü­

b u n g und V e r b e s s e r u n g d e r D e u t s e h e n S p r a c h e , A n n a k m u n k á i . Genevé 1768.6. D a r . 2. Rész 6. J.

kereszt nevek v a l a m i v e l s z o r o s a b b a n ö s z s z e v á g y n a k a ' nyelvel k ö t v e , és a z é r t a z o k a t a' s z ó t á r b ó l e g é s z ­ ezen k i r e k e s z t e n ü n k n e m l e h e t ; h o g y m i n d a z á l t a l a z o k a t a' v a l ó s á g o s s z a v a k t ó l m e g k ü l ö i n b ö z t e s s ü k , o k é t a' m e n n y i b e eredeti Magyarok, m i n t Geyza, Béla, m e l l y e k m á r ma újra s z o k á s b a k e z d e n e k j ö n "

n i , vagy magyar formába öntettek m i n t György, László 's a' t . és közönségesen használtatnak m i n t : Sámuel, Ádám, Eva 's a' t . e g g y különös Tólda- lékban a' m u n k a v é g é n ö s z s z e s z e d h e t j ü k m i n d e g g y i - k é n é l a' legnevezetesebb kitsinyítéseket is e m l í t v é n . E g g y h a s o n l ó második toldalékban l e h e t n e a' n e ­ v e z e t e s e b b hazai vidékek, Farosok, helységek vizek, hegyek 's a ' t . és a z o l l y idegen tarto­

mányok, Országok, városok 's a ' t . n e v e z e t e i t , m e l l y e k n e k n y e l v ü n k b e n k ü l ö n ö s eredeti nevök v a ­ g y o n , felvenni. E z e k t u l a j d o n k é p e n i n k á b b a' föld- eirási Lexiconokba t a r t o z n á n a k , m i v e l m i n d a z á l ­ t a l a z o k n é l k ü l a' k ö z b e s z é d b e n s e m l e h e t ü n k e l , é s k ü l ö n ö s e n a' hazaiak nemzésének m e g v i s g á l á l á - sa , n y e l v ü n k egész alkotásába, n a g y v i l á g o t ö n t ­ h e t , a z o k a t a' n y e l v ü n k g y a r a p o d á s á t t á r g y a z ó s z ó ­ t á r u n k b a n e g é s z s z e n e l m e l l ö z n ü n k nem l e h e t , s ö t a ' szónemzés' v ó l t a k é p e n v a l ó k i f e j t é s é n e k t e k i n t e ­ t é b ő l k é n y t e l e n e k l e s z ü n k , a' hazai h e l y s é g e k v i z e k é s e r d ő k k ö z ü l n é m e l l y kevésbe n e v e z e t e s e k r ő l is e m l í t é s t t e n n i . —

Az ú j a b b i d ő k b e n n y e l v ü n k b e n s z á m t a l a n új szava­

ink t á m a d t a k ; az ú j a b b í r ó i n k k ö z ü l majd e g g y e t s e m é r t h e t ü n k m e g , ha e z e k n e k é r t e l m é t n e m t u d ­ juk ; m e l l y r c n é z v e s z ó t á r u n k b ó l e g é s z s z e n nem r e ­ k e s z t h e t j ü k ki a z o k a t , h a a z t a k a r j u k , h o g y az fel­

t e t t t z é l u n k n a k m e g f e l e l j e n . H o g y a' Klaszszisos Íróink által használtakat m i n d e n k ü l ö m b s é g n é l ­ k ü l f e l k e l i v e n n ü n k m e g j e g y z e t t ü k ; a' felveendők k ö z z é t a r t o z n a k t o v á b b á az o l l y a n o k is , m e l l y e k

több tudóssaink által használtatnak, és m i n t e ^ g y m á r a z elfogadott szavaink k ö z z é k e z d e n e k t a r t o z ­ n i , a z o k k ü l ö m b e n a k á r j ó l , a k á r r o s z s z ú l l e g y e n e k a l k o t v a . E z e k e t m i n d a z á l t a l ú g y v a l a m i n t a z elob- b e n i e k e t is s z ü k s é g e s s z o r o s a n m e g v i s g á l n i , mind a l k o t á s o k r a , m i n d p e d i g j e l e n t é s ü k r e n é z v e , e ' sze­

r é n t a z o k n a k t o v á b b i t e r j e s z t é s ö k e t v a g y ajánlván, v e g y kárhoztatván. A ' t ö b b n a g y s e r e g új s z a v a i n k k ö z ü l t s a k a z o k a t l e h e t s z ó t á r u n k b a i k t a t n i , m e l l y e k helyesen vágynak alkotva, és v a l a m e l l yv a l ó s á g o s szükségnek felelnek m e g , azok e g g y é b b a r á n t a k á r - melly r ó s z í r ó n k n á l t a l á l t a s s a n a k , a' l e g n a g y o b b nyelvront óinkat s e m v é v é n ' k i ; * ) a' jó í r ó i n k á l t a l

n e m h a s z n á l t , a' k ö z ö n s é g e s s z o k á s b a n á l t a l m e n n i n e m k e z d e t t és h e l y t e l e n ü l a l k o t o t t s z ü k s é g t e l e n új s z a v a i n k a t egészszen k i r e k e s z t v é n . —- E g g y é b b a r á n t a' S z ó t á r s z e r z ő i n e k a n n a k s z á m á r a m a g o k n a k ú\

szavakat alkotni k ö z ö n s é g e s e n véve t a n á t s o s n a k nem t a r t o m , [ a z o k ez á l t a l t ö r t é n e t - i r ó i k ö t e l e s s é -

g ö k e t á l t a l h á g v á n ; a' t a l á l k o z ó s z ü k s é g r e m i n d a z ­ á l t a l D' Alembert á l l í t á s a s z e r é n t a' n y e l v t u d ó s o k a t figyelmetessé t e n n i k ö t e l e s e k , n é m e l l y e g g y e s e s e ­ t e k b e n p e d i g t a l á m j a v a s l á s k é p e n e g g y v a g y m á s á l ­ t a t o k a l k o t o t t s z a v a k a t is f e l h o z h a t n á n a k , a z o k a t m i n d a z á l t a l n e m t é v é n a* több szavak sorába, h a ­ nem e z e k n e k m a g y a r á z a t j á b a n e m i i t v é n .

Az elavult és vidéki szavakra, kevés k ü l ö m b - s é g g e l r e á i l l i k m i n d a z , a' m i t az ú j o n n a n a l k o t -

* ) ,, S e l b s t d i e j e n i g e n , die sieh e t w a s zu den Tra'i- ,, mern u n d Schwármern g e n e i g e t , b r a u c h e n g e - ,, wisse schöne W o r t e und R e d e n , die m a n a l s , , d i e g o l d e n e n Gafasse d e r A e g y p t e r ihnen a b - ,, n e h m e n , v o n d e r B e s c h m u t z u n g r e i n i g e n und ,, zu den r e e h t e n G e b r a u c h w i d i u e i kann. " Leib- nitz unvergreifliche Gedanken betrefféfd die Aitsübung undtBes$erung der Ueutschen. Spr.

a *

t a k r ó l m o n d o t t u n k . A' Klaszszisos Íróink á l t a l h a s z ­ n á l t a k a t , a' felelevenítettek és terjesztettek k ö z ü l a z o k a t , m e l l y e k m á r v a l a m n n n y i r e a' s z o k á s b a n á l ­ t a l k e z d e t t e k m e n n i , t a r t o z u n k a' s z ó t á r b a n f e l v e n ­ n i , a z o k n a k haszonvehetőségökröl Í t é l e t ü n k e t k i j e ­ l e n t v é n . A' t ö b b e k k ö z ü l , a' helyesen alkotta/tan é s a' f e l é l e s z t é s r e v a g y t e r j e s z t é s r e m é l t ó k o n k í v ü l , még- azok is m e g k í v á n j á k a ' b e i k t a t á s t , m e l l y e k

n y e l v ü n k n e k belső történeteire nézve n e v e z e t e s e k , é s e g g y i k v a g y másik keletibe lévő szó alkotásának m e g é r t é s é r e nézve figyelmet é r d e m l e n e k v a g y nyel- vünk természetének k i f e j e z é s é r e s z o l g á l h a t n a k .

E g y é b b a r á n t az i t t e n e m l í t e t t h á r o m u t o l s ó n e m ű s z a v a i n k r ó l s z ü k s é g e s k é p e n m e g kell j e g y e z n ü n k , h o g y ú j a k , e l a v u l t a k v a g y v i d é k i e k , h o g y a z o l v a s ó t u d j a m i h e z t a r t s a m a g á t . —

A' nyelvek g r a m m a t i k a i a l k o t á s á n a k m e g m a g y a ­ r á z á s á r a , a' s z a v a k n e m z é s é n e k á l l a p o s k i f e j t é s é r e , s z ü k s é g e s k é p m e g k í v á n t a t i k a' hajlítás és szár­

maztatásbéli ragasztékoknak felvétele i s , h a m i n d ­ j á r t t s a k e g g y e s b e t ű k b ő l is á l l a n á n a k . E z e k n a ­ g y o b b r é s z i n t n e v e z e t e s e b b e k n y e l v ü n k r e n é z v e a k á r melly más s z a v a i n k n á l p . o . m e l l y i k szó é r d e m e s e b b a' m e g e s m é r t e t é s r e m i n t a' k b e t ű m e l l y e l s z o k t u k n a g y r é s z i n t a l k o t n i a* t ö b b e s s z á m o t . Ha e z e n n e ­ v e z e t e s a l k o t ó r é s z e k e t a' Crusca , frantzia Aka­

démia és Johnson el is m e l l ő z t é k és D' Alembert

*) ^e? g^v t ö k é l l e t e s s z ó t á r t u l a j d o n s á g a i n a k kifejté­

s é b e n nem e m l i t i , úgy m é g i s Adelung s z e r e n t s é s e n h a s z n á l t a a z o k a t n a g y s z ó t á r j á n a k t ö k é l l e t e s i t é s é r e . E n n e k p é l d á j á t kell t e h á t n e k ü n k is k ö v e t n ü n k a n ­ n y i v a l is i n k á b b mivel ez e g g y eredeti nyelvet d o l ­ g o z o t t k i , v a l a m i n t a' m i é n k , e z e k b e p e d i g a' h a j -

*) Az e m l . h e l y .

l í t á s és s z á r m a z t a t á s b é l i r a g a s z t é k o k

különösen

^{m e g ­}

é r d e m l i k a ' nyelv v i s g á l ó figyelmetességét.

M e g v i s g á l v á n m e l l y s z a v a k a t k e l l s z ó t á r u n k b a i k t a t n i , m á r m o s t a z t k e l l m e g h a t á r o z n u n k , melly formánokban kell a z o k a t f e l v e n n ü n k , a ' s z a v a k m i n ­

den n y e l v e k b e n k ü l ö m b ö z ö h a j l í t á s o k s z e r é n t sokfé­

le f o r m á t v é v é n f e l , ezen v á l t o z á s o k a t p e d i g m i n d , m i n t e g g y e s s z a v a k a t , f e l h o r d a n i n a g y számok m i a t t h e l y t e l e n , d e k ü l ö m b e n is s z ü k s é g t e l e n l é v é n . Az e g g y e s s z a v a k b a n , figyelmünket f ő k é n t m a g á r a von-*

ja a' törzsök, m e l l y h e z r a g a s z t a t n a k a' k ü l ö m b ö z ö h a j l í t á s b é l i r a g a s z t é k o k . L e g t e r m é s z e t e s e b b t e h á t , h o g y s z a v a i n k a t a* m e n n y i b e l e h e t valóságos tőr- zsökeikben s z á m l á l j u k fel. Ez m i n d a z á l t a l nem min­

den nyelvekben t ö r t é n h e t i k m e g , a z o k n a k n a g y o b b s z á m á b a n a' v a l ó s á g o s t ö r z s ö k n e k semmi é r t e l m e sem l é v é n ; am-o , am-as, am-at , am-abam , am-avi, am-atus , am-are, ich lieb-e, du lieb-st, erlieb-t, ich lieb-te, lieb-en 's a' t . nyilván m u t a t j á k , h o g y itt am é s lieb a' t ö r z s ö k d e e z e k n e k a' Deák ésA'é- met n y e l v b e n n i n t s e n v a l ó s á g o s é r t e l m ö k , nem k ü ­ l ö n ö s s z ó k és illy f o r m á b a n n e m j e l e n h e t n e k m e g a' s z ó t á r o k b a n . E z e n N e m z e t e k n e k t e h á t e ' r é s z b e n m á s p r i n t z i p i u m o k h o z kell f o l y a m o d n i o k , a' szókér­

telmét vévén fel s i n ó r m é r t é k ü l , í g y l e g j o b b n a k ta­

l á l t á k az igékre n é z v e a' határozatlan módot, m i ­ vel e n n e k s z é l e s e b b e n k i t e r j e d e t t é r t e l m e , s e m m i

s z e m é l l y r e v a g y s z á m r a n i n t s e n s z o r i t v a . Nyelvünk­

n e k e' r é s z b e n a' n y u g o t t i n y e l v e k t ő l e g é s z s z e n kü­

l ö m b ö z ö természete, és m i n d e n szó t ö r z s ö k é i n e k ke-*

vés k i f o g á s s a l v a l ó s á g o s értelmök l é v é n , m i a z i d e ­ g e n n y e l v e k e t i t t e n n e m k ö v e t h e t j ü k , és n é k ü n k m i n d e n s z ó t á r u n k b a i k t a n d ó s z a v a i n k a t valóságos

törzsökeikbe kell f e l s z á m l á l n u n k . M e l l y r e nézve a*

B e s z é d r é s z e k e t ezen t e k i n t e t b ő l m e g v i s g á l n u n k nem lesz f e l e s l e g v a l ó . A' hajthatatlan beszédxészekról

e' r é s z b e n k é r d é s nem t á m a d h a t . A* nevekre n é z v e m i n d e n k i f o g á s n é l k ü l az első ejtesz' t ö r z s ö k m e l l y - h e z j á r u l n a k a^k t ö b b e j t é s e k n e k j e l e i k . T a g a d n i u g y a n nem l e h e t , h o g y az i g é k n e k a' m a g y a r nyelv b e a' jelentő mód jelenvaló idejének eggyes har­

madik személlyé : jár, fut, t sináltat, szabadul , a ' v a l ó s á g o s t ö r z s ö k a* m i n t ezt mér Molnár Albert m e g j e g y z e t t e ; *) i t t m i n d a z á l t a l t a l á l t a t n a k n é m e l l y

k i f o g á s o k , m i n t : me-gyen, vi-szen, e-szik, i-szik 's a* t. D e v a l a m i n t e z e k e t v a l ó s á g o s t ö r z s ö k e i k b e n m e l l y e k n y e l v ü n k b e s e m m i t sem t e s z n e k fel n e m s z á m ­ l á l h a t j u k , é p e n o l l y k e v é s s é e l é g s é g e s a r r a ; h o g y a z igék jelentő módjok jelenvaló idejének eggyes harmadik személyekben v a l ó t e r m é s z e t e s felvéte­

l e k t ő l a k á r reá/ok, a k á r a ' több igékre n é z v e e l á l - j u n k é» a' h a t á r o z a t l a n m ó d b a n v a l ó felhordások­

ban a' t ö b b n e m z e t e k n e k n y e l v ü n k t e r m é s z e t é v e l m e g nem e g g y e z ö s z o k á s o k a t t o v á b b r a is k ö v e s s ü k ; i d e j á r u l v á n , h o g y ez á l t a l s z ó t á r u n k b a n m i n d e n t o ­ v á b b i s z ó s z a p o r í t á s n é l k ü l k i j e l e n t h e t j ü k , h o g y m e l l y i g é k k í v á n j á k v a g y s z e n v e d i k m e g a' k ü l ö m - ben olly k é t s é g e s ik v é g z e t e t , melly á l t a l nem t s a k a z o k n a k h a j t o g a t á s o k módja h a t á r o z t a t i k m e g , h a . n e m a z o l v a s ó a' miveltetö igéknek a szenvedők­

től v a l ó m e g k ü l ö m b ö z t e t é s ö k r e is figyelmetessé t é ­ t e t h e t i k p . o . e s veret, amaz veretik. —

A ' f e l v e e n d ő s z ó k n a k rendjére n é z v e k é t ú t v a ­ g y o n e l ő t t ü n k , v a g y t u d n i i l l i k a' h e t ü k n e k közönsé­

ges rendjük s z e r é n t r a k j u k a z o k a t , s e m m i e g y é b b r e n e m v i g y á z v á n , v a g y p e d i g t s a k a' gyökereket r e n ­ d e l j ü k el e ' s z e r é n t , a ' származékokat mind az il­

lető gyökerek után következtetvén. Az utolsó ál­

t a l a* szó n e m z é s e g g y t e k i n t e t t e l v a l ó á l t n é z é s e k ö n n y e b b í t t e t i k , és az ős t ö r z s ö k ö s g y ö k e r e k e g g y -

*) A n n a k g r a m m a t i k á j a 1 K ö n y v XX f e j e z e t .

s z e r r e s z e m ü n k e l e i b e t é t e t n e k ; d e a' szók f e l k e r e ­ sése n a g y o n n e h e z i t t e t i k , a z o l v a s ó b a n a' szónem­

z é s n e k v ó l t a k é p e n való e s m e r e t é t t é v é n f e l ; m e l l y r e n é z v e az első tanátsosabb l e h e t n e , e r r e k é s z t e t v é n azon k i v ü l is a z ú j a b b i d e g e n S z ó t á r o k n a k m e g e g y - g y e z ö p é l d á j a .

HARMADIK SZAKASZ

A' szavak Grammatikai természetöknek ki­

fejtéseről, meghatározásáról.

H o g y a' s z a v a k k a l h e l y e s e n é l h e s s ü n k , s z ü k s é g e s a z o k n a k grammatikai tulajdonságaikat e s m é r n ü n k . Ezek m i n d a z á l t a l n a g y o b b r é s z i n t n é m e l l y közönsé­

gesebb törvényeken é p ü l v é n , m e l l y e k n e k kifejtése f ő k é n t a' G r a m m a t i k á k a t i l l e t i , e g y e n e s e n nem t a r ­ t o z n a k a' S z ó t á r o k b a . Mivel m i n d a z á l t a l e' r é s z b e n is t a l á l t a t n a k n é m e l l y olly t á r g y a k , mellyek a' k ü ­ l ö m b ö z ö e g g y e s s z a v a k s z e r é n t k ü l ö m b ö z n e k és i g y a' G r a m m a t i k á b a n e g y e n e s e n n e m e m l í t e t h e t n e k , — a z e g g y e s s z a v a k n a k illy különösebb Grammatikai tulajdonságairól s z ü k s é g e s k é p e n e m l í t é s t kell t e n ­

n ü n k . — D e m e g g o n d o l v á n h o g y a' t ö k é l l e t e s s z ó ­ t á r n a k a z e g é s z nyelv b e l s ő t ö r t é n e t e i t m a g á b a n kell f o g l a l n i , és a z e g é s z n y e l v m o s t a n i á l l a p o t j á t elünk­

be kell t e r j e s z t e n i , d' Alembert s z e r é n t m é g a* kö­

zönségesebb Grammatikai törvényeket sem r e k e s z ­ t e n é m k i ; e z e k n e k e l ő t e r j e s z t é s é r e és m e g h a t á r o z á ­ sára i g e n k ö n n y ű m ó d o t n y ú j t a n a k e g g y f e l ö l a' szó­

t á r b a felveendő G r a m m a t i k a i m e s t e r s z ó k , m e l l y e k n é l r ö v i d e n és f o n t o s a n m e g l e h e t mind a z t m o n d a n i , a*

m i t r ó l l o k n y e l v ü n k a l k o t á s á r a nézve s z ü k s é g e s tud­

n u n k , más felöl a ' m á r felyebb felvenni j a v a s o l t szár­

m a z t a t á s de f ő k é n t h a j l i t á s b é l i r a g a s z t é k o k , mellyek-

n e k t u l a j d o n t e m é s z e t ö k e t v o l t a k é p k i f e j t v é n , é s z r e ­ v e h e t e t l e n ü l m e g e s m e r k e d ü n k a z e g é s z nyelv b e l s ő a l k o t á s á v a l . —

H o g y a n n a k az e g g y e s e s e t e k b e n m i k é p hell m e g ­ t ö r t é n n i , a' s z ó t á r s z e r z ő j e v a g y szerzői á l t a l fel­

v e e n d ő g r a m m a t i k a i t ö r v é n y e k t ő l f ü g g , m e l l y r e n é z ­ ve a r r ó l m i i t t e n b ő v e b b e n nem é r t e k e z h e t ü n k , s e m az i d ő , sem felvett t z é l u n k n e m e n g e d v é n m e g , h o g y n y e l v ü n k g r a m m a t i k a i t u l a j d o n s á g a i t k i f e j ­ t s ü k ; e l é g l e g y e n k ö z ö n s é g e s e n m e g j e g y e z n i , h o g y

a' s z ó t á r a l k o t ó i i t t e n sem f e l e j t k e z h e t n e k m e g a* tör­

ténet irók tulajdonságairól, m e l l y r e n é z v e a z egye­

nesen elhatározó v a g y épen parantsoló hangnak i t t sints h e l y e , a' d o l g o t r ö v i d e n és t i s z t á n , a ' m i n t m o s t v a g y o n n y e l v ü n k b e n , a* m i n t

volt

ez e- l ö t t , m i n d e n h i b á i v a l , h i á n o s s á g a i v a l e g g y ü t t e l ő ­ t e r j e s z t v é n , a' jobbat javasolni, a' roszszabbat kárhoztatni l e h e t és kell is , a' n é l k ü l m i n d a z á l t a l h o g y az o l v a s ó n a k és a' j ö v e n d ő k o r n a k , m e l l y a z t t i s z t á b b , az ü d ö á l t a l é l e s í t e t t s z e m e k k e l t e k i n t h e t i , h e l y e s e b b Í t é l e t e m e g k ö t t e s s é k . —

K ö z e l e b b r ő l i l l e t i k j e l e n v a l ó t á r g y u n k a t a z eggyes szavak különösebb grammatikai tulajdon­

ságainak m e g h a t á r o z á s a . I t t m i n d j á r t és m i n d e n e k felett azt kell m e g m o n d a n u n k , h o g y a z e l ő t t ü n k l é ­ vő szó a' Beszédnek k ü l ö m b ö z ö részei közül mel- lyikéhez t a r t o z i k , h o g y t u d n i i l l i k név, m é g p e d i g magánértö v a g y mássalérto ; ige, m é g p e d i g mivelo, közép, szenyvedö ^t gyakorló, kezdő v a g y mivelte- tö i g e , és i g y t o v á b b a* b e s z é d n e k m i n d e n r é s z e i n k e r e s z t ü l . E t t ő l f ü g g a n n a k h a j l í t á s a , h a s z n á l á s a , é r t e l m e és e g é s z t e r m é s z e t e ; ez olly e l k e r ü l h e t e t l e ­ nül s z ü k s é g e s , h o g y a z t m é g m i n d e n m e g l e h e t ő s s z ó k ö n y v t ö l is m é l t á n m e g k í v á n j u k és m e g k í v á n h a t j u k .

A' szónak hajlítása a z , a' mit ez u t á n t u d n i ü - g y e k s z ü n k , a* m e n n y i b e n t u d n i i l l i k a z a' B e s z é d n e k

h a j l í t h a t ó r é s z e i k ö z z é t a r t o z i k . — I g a z u g y a n h o g y a' m a g y a r n y e l v b e n , a ' hajlításnak olly közönsé­

ges törvényei v á g y n a k , h o g y a z o k a t e g g y s z e r a*

m a g o k h e l y é n kifejtvén ú g y l á t s z i k első t e k i n t e t r e , m i n t h a nem volna s z ü k s é g r ó l l o k az e g g y e s s z a v a k ­ n á l is e m l í t é s t t e n n ü n k . E b b e t u l a j d o n k é p e n az ej­

tegetés , a' hajtogatás tsak eggy, ha t u d n í i l i k a*

s z e n y v e d ö f o r m á t , melly a' m a i k ö z ö n s é g e s e b b s z o ­ kás s z e r é n t a' t ö b b iA-ben v é g z ő d ő i g é k h a j t o g a t á ­ sára is h a s z n á l t a t i k , n e m a k a r j u k k ü l ö n v e n n i . D e ezen e g g y e j t e g e t é s n e k , h a j t o g a t á s n a k formája a*

törzsök hangzatja, v a g y az a b b a n u r a l k o d ó m a g á n ­ h a n g z ó k t e r m é s z e t e s z e r é n t elváltozik : e r r e n é z v e v á g y n a k u g y a n némelly t ö r v é n y e i n k , d e a z o k a ' d o l ­ g o t nem m i n d e n e g g y e s e s e t e k r e m e r í t i k k i ; t o v á b b á eggy némelly ejtéseink, eggynémelly hajtogatás­

béli ideinkre n é z v e , t ö b b más kétségek is t á m a d ­ n a k ; v á g y n a k t o v á b b á n y e l v ü n k b e n e g g y n é m e l l y rendetlen hajlítási/, szavaink i s , j ó l l e h e t ezek k o ­ r á n t sem o l l y s z á m o s a k m i n t a' t ö b b e k b e . •— H o g y e z e k r e e g g y t ö k é l l e t e s s z ó t á r m i n k e t figyelmetessé*

t e g y e n és m i n t e g g y m e g t a n í t s o n , v a l ó b a n m é l t á n m e g k í v á n t a t i k . Nem lesz t e h á t i t t e n felesleg v a l ó a z t m e g v i s g á l n u n k , h o g y i t t m e l l y i k m ó d á l t a l é r h e t j ü k el t z é l u n k a t l e g k ö n n y e b b e n .

A' nevek ejtegetésében a z első ejtés m a g a a' t ö r z s ö k , és i g y ez m e g l é v é n h a t á r o z v a , a' második p e d i g a' s z a v a k h o z m i n d é g u g y a n a z o n e g g y f é l e k é - pen j á r u l v á n , az eggyes számban, t s u p á n a' harma­

dik és negyedik v o n j á k f i g y e l m e t e s s é g ü n k e t ma­

g o k r a ; a' többes szám s o k k a l t ö r v é n y e s e b b a l k o t á ­ sú és i t t t s a k e g y e d ü l a z első ejtésre nézve v e s z ü n k é s z r e valamelly b i z o n y t a l a n s á g o t , m e l l y e t k i m e r í t ő k ö z ö n s é g e s e b b t ö r v é n y e k alá v o n n i nem l e h e t . \ ' m i i l l e t i az eggyes harmadik ejtést itt tsak az ú g y n e v e z e t t éles h a n g o k r a nézve t á m a d h a t v a l a m e l l y

kétség*, n e m t u d v á n m e g h a t á r o z n i , h o g y a z o k h o z a' nek v a g y nak v é g z e t j á r u l p . o. héj nak , éj-nek, hid-nak , frigy-nek. Ha t e h á t n e m is a k a r j u k m i n ­ d e n s z ó r ó l m e g h a t á r o z n i ; h o g y < z - v a l , v a g y e - v e l a l k o t j a é h a r m a d i k e j t é s é t , a' mi

tálam

m é g s e m v o l n a e g é s z s z e n f e l e s l e g v a l ó , ú g y m é g is az illy esetekbe a z t k ü l ö n ö s e n e m l í t e n i s z ü h s é g e s k é p e n k e l l , i t t t s u p á n a' szokás lévén ú t m u t a t ó n k . A' negyedik ejtést k é n y t e l e n e k leszünk t ö b b s z ö r f e l h o z n i . E' g y a k ­ r a n minden magánhangzó nélkül'\kv\\\vkx\ a' s z ó k ­ h o z m i n t : kést, sas-t, fürés-zt, n é h a akár magán­

hangzóval, akár a* nélkül mint : tál-t, tál at ,kö- tél-t -, kötel-et; a' vastag hangú s z ó k r a n é z v e n é ­ h a o - v a l , n é h a tf-val m i n t : hab-ot, kaláts-ot, láb­

at, ház-at ; a' vékony hangú s z a v a k r a nézve , h o l e-\e\ h o l ó'-vel m i n t : kenyer-et, kod-öt, könyv-et;

g y a k r a n megváltozik a' törzsök is m é g p e d i g v a g y kimarad az utolsó mássalhangzó elfítt való ma­

gánhangzó , ökör , ökr-öt, átok, átk-at, hatalom;

hatalm-at ; v a g y ha h o s z s z ú

volt

megrövidül, m i n t : kenyér, kenyer-et, kötél, kötel-et, v a g y p e d i g a' t ö r z s ö k b e n l a p p a n g ó lehelet t é t e t i k mozgásban m i n t : Lo-v-at, ha-v-at ; n é h a a' m a g á n h a n g z ó n v é g z ő d ő t ö r z s ö k utolsó betűje e g g y e s ü l a' n e g y e d i k e j t é s é v e l 's m e g h o s z s z a b b o d i k m i n t : péld-á-t, fal-u-t 's a't. E z e n

k ü l ö m b ö z ö a l k o t á s o k r a n é z v e , m e l l y e k e t b i z o n y o s s z a b á s o k s z e r é n t m e g h a t á r o z n i n e m l e h e t , a ' n e g y e d i k ejtést , m í n d e g g y i k n é v n é l t a n á t s o s volna k ü l ö n ö s e n m e g j e g y e z n i . A" többes szám első ejtése n a g y o b b r é s z i n t az e g g y e s szám n e g y e d i k e j t é s e s z e r é n t a l - k o t t a t i k ; a' hol t e h á t ez m e g t ö r t é n i k , a z t felhozni nem k e l l ; e l l e m b e n o t t , a* h o l ezen t ö r v é n y t ő l el­

t á v o z i k , a n n a k e m l í t é s é t , n e m e g g y k ö n n y e n k e r ü l ­ h e t j ü k e l , m i n t : Ködmön-t, ködmőnök, ösztön-t⁹ ösztön-ök , földi t, földi-ek 's a' t .

S z i n t e h a s o n l ó k a t j e g y e z h e t ü n k m e g az igékről i s , j ó l l e h e t a z o k n a k h a j t o g a t á s o k az e g é s z s z e t véve igen t ö r v é n y e s , a z é r t m é g is n é m e l l y i d ő k n e k for­

m á l á s á b a n a z olly bizonytalan , h o g y s e m m i e g é s z s z e n k i m e r í t ő t ö r v é n y e k e t n e m l e h e t a d n i . A' törzsökön.

hivül , m e l l y r ö l m á r fclyebb e m l é k e z t ü n k , főként a' jelentő mód jelenvaló idejének első személlyé, az el"

múlt időnek harmadik és néha első személyei, v é g ­ re p e d i g a ' határozatlan mód l á t s z a n a k e' r é s z b e n figyelmünket m a g o k r a v o n n i . A' jelentő mód jelen­

való idejének elsÖ személye ok, om, v a g y ek, em, v é g z e t t e l a l k a t t a t í k , járok, szeretek, iszom , eszem;

i g a z u g y a n h o g y ez a ' szó h a n g z a t j á t ó l f ü g g ; a z éles m a g á n h a n g z ó v a l a l k o t o t t i g é k m i n d a z á l t a l h o l az e g g y i k e t h o l a' m á s i k a t veszik fel m i n t : sir-ok^t nyir-ek 's a' t . az i l l y e n e k r e nézve t e h á t e z e n s z e ­ m é l y r ő l

említést

kell t e n n ü n k ; a' t ö b b i g é k n é l n e m s o k a t á r t u g y a n h a el is m a r a d , d e a z én í t é l e t e m s z e r é n t a ' s z ó k l a s z s z i s á n a k m e g h a t á r o z á s á r a t a l á m n e m volna felesleg v a l ó , a z t m i n d e n i g é n é l m e g e m ­ l í t e n i , a ' m e l l y e k n é l t u d n i i l l i k a' t ö b b f e l h o z a n d ó h a j t o g a t á s a i á l t a l ez n e m h a t á r o z t a t i k m e g . N a g y o b b v i g y á z a t o t k i v a n , a z elmúlt idő harmadik szemé- lye, e n n e k t u l a j d o n k é p e n tt a' j e l e , m e l l y gyak­

ran minden magánhangzó n é l k ü l j á r u l a ' t ö r z s ö k ­ h ö z p . o. ir-tt, fél-tt, v a g y fél-t, ir-t a' m a g y a r nyelv a ' s o k m á s s a l h a n g z ó k e g g y m á s után r a k á s á ­

t ó l í r t ó z v á n ; n é h a p e d i g v a l a m e l l y m a g á n h a n g z ó v a l a' vastag hangú s z a v a k r a n é z v e u g y a n m i n d é g o-val a' vékonyokra p e d i g h o l e - v e l , h o l c-vel m i n t : p . o. álmod-ott, szeret-ett, főz-ött. H o g y t e h á t e ' r é s z b e n m i n d e n s z ó r a n é z v e b i z o n y o s o k l e g y ü n k , a ' m u l t i d ő h a r m a d i k s z e m é l y é n e k j e l é t , m i n d e n i g é ­ nél m e g kell e m l í t e n i . U g y a n ezen i d ő első szemé­

lyére n é z v e p e d i g ez t s a k o t t volna s z ü k s é g e s , h o l az a' harmadiknak alkotásától, m e l l y h e z s z o k o t t