H o g y a' s z a v a k k a l h e l y e s e n é l h e s s ü n k , s z ü k s é g e s a z o k n a k grammatikai tulajdonságaikat e s m é r n ü n k . Ezek m i n d a z á l t a l n a g y o b b r é s z i n t n é m e l l y közönsé
gesebb törvényeken é p ü l v é n , m e l l y e k n e k kifejtése f ő k é n t a' G r a m m a t i k á k a t i l l e t i , e g y e n e s e n nem t a r t o z n a k a' S z ó t á r o k b a . Mivel m i n d a z á l t a l e' r é s z b e n is t a l á l t a t n a k n é m e l l y olly t á r g y a k , mellyek a' k ü l ö m b ö z ö e g g y e s s z a v a k s z e r é n t k ü l ö m b ö z n e k és i g y a' G r a m m a t i k á b a n e g y e n e s e n n e m e m l í t e t h e t n e k , — a z e g g y e s s z a v a k n a k illy különösebb Grammatikai tulajdonságairól s z ü k s é g e s k é p e n e m l í t é s t kell t e n
n ü n k . — D e m e g g o n d o l v á n h o g y a' t ö k é l l e t e s s z ó t á r n a k a z e g é s z nyelv b e l s ő t ö r t é n e t e i t m a g á b a n kell f o g l a l n i , és a z e g é s z n y e l v m o s t a n i á l l a p o t j á t elünk
be kell t e r j e s z t e n i , d' Alembert s z e r é n t m é g a* kö
zönségesebb Grammatikai törvényeket sem r e k e s z t e n é m k i ; e z e k n e k e l ő t e r j e s z t é s é r e és m e g h a t á r o z á sára i g e n k ö n n y ű m ó d o t n y ú j t a n a k e g g y f e l ö l a' szó
t á r b a felveendő G r a m m a t i k a i m e s t e r s z ó k , m e l l y e k n é l r ö v i d e n és f o n t o s a n m e g l e h e t mind a z t m o n d a n i , a*
m i t r ó l l o k n y e l v ü n k a l k o t á s á r a nézve s z ü k s é g e s tud
n u n k , más felöl a ' m á r felyebb felvenni j a v a s o l t szár
m a z t a t á s de f ő k é n t h a j l i t á s b é l i r a g a s z t é k o k ,
mellyek-n e k t u l a j d o mellyek-n t e m é s z e t ö k e t v o l t a k é p k i f e j t v é mellyek-n , é s z r e v e h e t e t l e n ü l m e g e s m e r k e d ü n k a z e g é s z nyelv b e l s ő a l k o t á s á v a l . —
H o g y a n n a k az e g g y e s e s e t e k b e n m i k é p hell m e g t ö r t é n n i , a' s z ó t á r s z e r z ő j e v a g y szerzői á l t a l fel
v e e n d ő g r a m m a t i k a i t ö r v é n y e k t ő l f ü g g , m e l l y r e n é z ve a r r ó l m i i t t e n b ő v e b b e n nem é r t e k e z h e t ü n k , s e m az i d ő , sem felvett t z é l u n k n e m e n g e d v é n m e g , h o g y n y e l v ü n k g r a m m a t i k a i t u l a j d o n s á g a i t k i f e j t s ü k ; e l é g l e g y e n k ö z ö n s é g e s e n m e g j e g y e z n i , h o g y
a' s z ó t á r a l k o t ó i i t t e n sem f e l e j t k e z h e t n e k m e g a* tör
ténet irók tulajdonságairól, m e l l y r e n é z v e a z egye
nesen elhatározó v a g y épen parantsoló hangnak i t t sints h e l y e , a' d o l g o t r ö v i d e n és t i s z t á n , a ' m i n t m o s t v a g y o n n y e l v ü n k b e n , a* m i n t
volt
ez e-l ö t t , m i n d e n h i b á i v a e-l , h i á n o s s á g a i v a e-l e g g y ü t t e e-l ő t e r j e s z t v é n , a' jobbat javasolni, a' roszszabbat kárhoztatni l e h e t és kell is , a' n é l k ü l m i n d a z á l t a l h o g y az o l v a s ó n a k és a' j ö v e n d ő k o r n a k , m e l l y a z t t i s z t á b b , az ü d ö á l t a l é l e s í t e t t s z e m e k k e l t e k i n t h e t i , h e l y e s e b b Í t é l e t e m e g k ö t t e s s é k . —K ö z e l e b b r ő l i l l e t i k j e l e n v a l ó t á r g y u n k a t a z eggyes szavak különösebb grammatikai tulajdon
ságainak m e g h a t á r o z á s a . I t t m i n d j á r t és m i n d e n e k felett azt kell m e g m o n d a n u n k , h o g y a z e l ő t t ü n k l é vő szó a' Beszédnek k ü l ö m b ö z ö részei közül mel-lyikéhez t a r t o z i k , h o g y t u d n i i l l i k név, m é g p e d i g magánértö v a g y mássalérto ; ige, m é g p e d i g mivelo, közép, szenyvedö t gyakorló, kezdő v a g y mivelte-tö i g e , és i g y t o v á b b a* b e s z é d n e k m i n d e n r é s z e i n k e r e s z t ü l . E t t ő l f ü g g a n n a k h a j l í t á s a , h a s z n á l á s a , é r t e l m e és e g é s z t e r m é s z e t e ; ez olly e l k e r ü l h e t e t l e nül s z ü k s é g e s , h o g y a z t m é g m i n d e n m e g l e h e t ő s s z ó k ö n y v t ö l is m é l t á n m e g k í v á n j u k és m e g k í v á n h a t j u k .
A' szónak hajlítása a z , a' mit ez u t á n t u d n i ü -g y e k s z ü n k , a* m e n n y i b e n t u d n i i l l i k a z a' B e s z é d n e k
h a j l í t h a t ó r é s z e i k ö z z é t a r t o z i k . — I g a z u g y a n h o g y a' m a g y a r n y e l v b e n , a ' hajlításnak olly közönsé
ges törvényei v á g y n a k , h o g y a z o k a t e g g y s z e r a*
m a g o k h e l y é n kifejtvén ú g y l á t s z i k első t e k i n t e t r e , m i n t h a nem volna s z ü k s é g r ó l l o k az e g g y e s s z a v a k n á l is e m l í t é s t t e n n ü n k . E b b e t u l a j d o n k é p e n az ej
tegetés , a' hajtogatás tsak eggy, ha t u d n í i l i k a*
s z e n y v e d ö f o r m á t , melly a' m a i k ö z ö n s é g e s e b b s z o kás s z e r é n t a' t ö b b iA-ben v é g z ő d ő i g é k h a j t o g a t á sára is h a s z n á l t a t i k , n e m a k a r j u k k ü l ö n v e n n i . D e ezen e g g y e j t e g e t é s n e k , h a j t o g a t á s n a k formája a*
törzsök hangzatja, v a g y az a b b a n u r a l k o d ó m a g á n h a n g z ó k t e r m é s z e t e s z e r é n t elváltozik : e r r e n é z v e v á g y n a k u g y a n némelly t ö r v é n y e i n k , d e a z o k a ' d o l g o t nem m i n d e n e g g y e s e s e t e k r e m e r í t i k k i ; t o v á b b á eggy némelly ejtéseink, eggynémelly hajtogatás
béli ideinkre n é z v e , t ö b b más kétségek is t á m a d n a k ; v á g y n a k t o v á b b á n y e l v ü n k b e n e g g y n é m e l l y rendetlen hajlítási/, szavaink i s , j ó l l e h e t ezek k o r á n t sem o l l y s z á m o s a k m i n t a' t ö b b e k b e . •— H o g y e z e k r e e g g y t ö k é l l e t e s s z ó t á r m i n k e t figyelmetessé*
t e g y e n és m i n t e g g y m e g t a n í t s o n , v a l ó b a n m é l t á n m e g k í v á n t a t i k . Nem lesz t e h á t i t t e n felesleg v a l ó a z t m e g v i s g á l n u n k , h o g y i t t m e l l y i k m ó d á l t a l é r h e t j ü k el t z é l u n k a t l e g k ö n n y e b b e n .
A' nevek ejtegetésében a z első ejtés m a g a a' t ö r z s ö k , és i g y ez m e g l é v é n h a t á r o z v a , a' második p e d i g a' s z a v a k h o z m i n d é g u g y a n a z o n e g g y f é l e k é -pen j á r u l v á n , az eggyes számban, t s u p á n a' harma
dik és negyedik v o n j á k f i g y e l m e t e s s é g ü n k e t ma
g o k r a ; a' többes szám s o k k a l t ö r v é n y e s e b b a l k o t á sú és i t t t s a k e g y e d ü l a z első ejtésre nézve v e s z ü n k é s z r e valamelly b i z o n y t a l a n s á g o t , m e l l y e t k i m e r í t ő k ö z ö n s é g e s e b b t ö r v é n y e k alá v o n n i nem l e h e t . \ ' m i i l l e t i az eggyes harmadik ejtést itt tsak az ú g y n e v e z e t t éles h a n g o k r a nézve t á m a d h a t v a l a m e l l y
kétség*, n e m t u d v á n m e g h a t á r o z n i , h o g y a z o k h o z a' nek v a g y nak v é g z e t j á r u l p . o. héj nak , éj-nek, hid-nak , frigy-nek. Ha t e h á t n e m is a k a r j u k m i n d e n s z ó r ó l m e g h a t á r o z n i ; h o g y < z - v a l , v a g y e - v e l a l k o t j a é h a r m a d i k e j t é s é t , a' mi
tálam
m é g s e m v o l n a e g é s z s z e n f e l e s l e g v a l ó , ú g y m é g is az illy esetekbe a z t k ü l ö n ö s e n e m l í t e n i s z ü h s é g e s k é p e n k e l l , i t t t s u p á n a' szokás lévén ú t m u t a t ó n k . A' negyedik ejtést k é n y t e l e n e k leszünk t ö b b s z ö r f e l h o z n i . E' g y a k r a n minden magánhangzó nélkül'\kv\\\vkx\ a' s z ó k h o z m i n t : kést, sas-t, fürés-zt, n é h a akár magánhangzóval, akár a* nélkül mint : tál-t, tál at ,kö-tél-t -, kötel-et; a' vastag hangú s z ó k r a n é z v e n é h a o - v a l , n é h a tf-val m i n t : hab-ot, kaláts-ot, láb
at, ház-at ; a' vékony hangú s z a v a k r a nézve , h o l e-\e\ h o l ó'-vel m i n t : kenyer-et, kod-öt, könyv-et;
g y a k r a n megváltozik a' törzsök is m é g p e d i g v a g y kimarad az utolsó mássalhangzó elfítt való ma
gánhangzó , ökör , ökr-öt, átok, átk-at, hatalom;
hatalm-at ; v a g y ha h o s z s z ú
volt
megrövidül, m i n t : kenyér, kenyer-et, kötél, kötel-et, v a g y p e d i g a' t ö r z s ö k b e n l a p p a n g ó lehelet t é t e t i k mozgásban m i n t : Lo-v-at, ha-v-at ; n é h a a' m a g á n h a n g z ó n v é g z ő d ő t ö r z s ö k utolsó betűje e g g y e s ü l a' n e g y e d i k e j t é s é v e l 's m e g h o s z s z a b b o d i k m i n t : péld-á-t, fal-u-t 's a't. E z e nk ü l ö m b ö z ö a l k o t á s o k r a n é z v e , m e l l y e k e t b i z o n y o s s z a b á s o k s z e r é n t m e g h a t á r o z n i n e m l e h e t , a ' n e g y e d i k ejtést , m í n d e g g y i k n é v n é l t a n á t s o s volna k ü l ö n ö s e n m e g j e g y e z n i . A" többes szám első ejtése n a g y o b b r é s z i n t az e g g y e s szám n e g y e d i k e j t é s e s z e r é n t a l -k o t t a t i -k ; a' hol t e h á t ez m e g t ö r t é n i -k , a z t felhozni nem k e l l ; e l l e m b e n o t t , a* h o l ezen t ö r v é n y t ő l el
t á v o z i k , a n n a k e m l í t é s é t , n e m e g g y k ö n n y e n k e r ü l h e t j ü k e l , m i n t : Ködmön-t, ködmőnök, ösztön-t9 ösztön-ök , földi t, földi-ek 's a' t .
S z i n t e h a s o n l ó k a t j e g y e z h e t ü n k m e g az igékről i s , j ó l l e h e t a z o k n a k h a j t o g a t á s o k az e g é s z s z e t véve igen t ö r v é n y e s , a z é r t m é g is n é m e l l y i d ő k n e k for
m á l á s á b a n a z olly bizonytalan , h o g y s e m m i e g é s z s z e n k i m e r í t ő t ö r v é n y e k e t n e m l e h e t a d n i . A' törzsökön.
hivül , m e l l y r ö l m á r fclyebb e m l é k e z t ü n k , főként a' jelentő mód jelenvaló idejének első személlyé, az el"
múlt időnek harmadik és néha első személyei, v é g re p e d i g a ' határozatlan mód l á t s z a n a k e' r é s z b e n figyelmünket m a g o k r a v o n n i . A' jelentő mód jelen
való idejének elsÖ személye ok, om, v a g y ek, em, v é g z e t t e l a l k a t t a t í k , járok, szeretek, iszom , eszem;
i g a z u g y a n h o g y ez a ' szó h a n g z a t j á t ó l f ü g g ; a z éles m a g á n h a n g z ó v a l a l k o t o t t i g é k m i n d a z á l t a l h o l az e g g y i k e t h o l a' m á s i k a t veszik fel m i n t : sir-okt nyir-ek 's a' t . az i l l y e n e k r e nézve t e h á t e z e n s z e m é l y r ő l
említést
kell t e n n ü n k ; a' t ö b b i g é k n é l n e m s o k a t á r t u g y a n h a el is m a r a d , d e a z én í t é l e t e m s z e r é n t a ' s z ó k l a s z s z i s á n a k m e g h a t á r o z á s á r a t a l á m n e m volna felesleg v a l ó , a z t m i n d e n i g é n é l m e g e m l í t e n i , a ' m e l l y e k n é l t u d n i i l l i k a' t ö b b f e l h o z a n d ó h a j t o g a t á s a i á l t a l ez n e m h a t á r o z t a t i k m e g . N a g y o b b v i g y á z a t o t k i v a n , a z elmúlt idő harmadik szemé-lye, e n n e k t u l a j d o n k é p e n tt a' j e l e , m e l l y gyakran minden magánhangzó n é l k ü l j á r u l a ' t ö r z s ö k h ö z p . o. ir-tt, fél-tt, v a g y fél-t, ir-t a' m a g y a r nyelv a ' s o k m á s s a l h a n g z ó k e g g y m á s után r a k á s á
t ó l í r t ó z v á n ; n é h a p e d i g v a l a m e l l y m a g á n h a n g z ó v a l a' vastag hangú s z a v a k r a n é z v e u g y a n m i n d é g o-val a' vékonyokra p e d i g h o l e - v e l , h o l c-vel m i n t : p . o. álmod-ott, szeret-ett, főz-ött. H o g y t e h á t e ' r é s z b e n m i n d e n s z ó r a n é z v e b i z o n y o s o k l e g y ü n k , a ' m u l t i d ő h a r m a d i k s z e m é l y é n e k j e l é t , m i n d e n i g é nél m e g kell e m l í t e n i . U g y a n ezen i d ő első szemé
lyére n é z v e p e d i g ez t s a k o t t volna s z ü k s é g e s , h o l az a' harmadiknak alkotásától, m e l l y h e z s z o k o t t
a z k ö z ö n s é g e s e n a l k a l m a z t a t n i , eltávozik m i n t : adtam, ad-ott am h e l y e t . A ' határozatlan módot a* mi i l l e t i , m i v e l e n n e k ni jele g y a k r a n pusztán r a g a s z t a t i k a ' t ö r z s ö k h ö z m i n t : ad-ni , süt-ni, vet
ni, g y a k r a n p e d i g e g g y magánhangzót k i v a n , m é g p e d i g a' s z a v a k h a n g z á s a s z e r é n t h o l e g g y a-t h o l e g g y e-t; m i n t : tart-a-ni, félt-e-ni, áld-ani,'s a ' t . e z t h a s o n l ó k é p e n m i n d e n i g é n é l e m l í t e n i t a l á m n e m volna felesleg v a l ó ,
A ' B e s z é d r é s z e i n e k több hajlításai e g g y f e l ö l n e m olly n e v e z e t e s e k m i n t a' m o s t e m l í t e t t e k , és a z i l l e t ő h a j l í t á s b é l i r a g a s z t é k o k f e l s z á m l á l á s á n a k a l k a l m a t o s s á g á v a l v ó l t a k é p e n k i f e j t e t h e t n e k n é m e l l y k ö z ö n s é g e s e b b t ö r v é n y e k á l t a l , m i n t a' mássalértó ne
vek hasonlító gráditsának a l k o t á s a ; m á s felöl p e d i g az e g g y e s h a j l í t o t t s z a v a k k ü l ö n ö s h e l y e t is k i v a n n a k s z ó t á r u n k b a , m i n t n é m e l l y névmássainknak a' kü
lömbözö személyek szerént való hajlítása; a' t ö b b n y e l v e k n e k n a g y r é s z é b e n a' mássalértőknek olly n e v e z e t e s Nem szerént való hajlításokra mi t e k i n t e t e t n e m v e h e t v é n , m i n t h o g y n y e l v ü n k b e n a' v a l ó s á g o s N e m n e k majd s e m m i nyoma sem t a l á l t a t i k ;
A ' mi i l l e t i a z e g é s z s z e n rendetlen hajlítású s z a v a k a t a' h o v a t a r t o z n a k p . o. a z ejtegetésre n é z v e a' s z e m é l y e s név m á s o k én, te, ö , a' hajtogatásra n é z v e a' b ő v ü l t t ö r z s ö k ü i g é k eszik, iszik, megyén 's a' t. e z e k r ő l m e g l e h e t j e g y e z n i , h o g y az o l v a s ó t a z o k n a k minden rendetlenségeire í i g y e l m e t e s s é kell t e n n ü n k , h o g y a z o k a t s z ü k s é g e s h a j l í t á s a i k b a n h e lyesen h a s z n á l n i m e g t a n u l j a ,
A ' s z a v a k h a j l í t á s a után a z o k n a k öszszeszerkez-tetésök illet m i n k e t l e g k ö z e l e b b r ő l . I t t is v a l a m i n t a' h a j l í t á s b a n v á g y n a k n é m e l l y közönségesebb tör-vények, m e l l y e k e t m i n d e n e g g y e s s z ó n á l e m l í t e n i n e m l e h o t de nem is s z ü k s é g e s , e z e k n e k kifejtésé
r e a' s z ó t á r o k b a n felvenni j a v a s o l t k ö z ö n s é g e s e b b
t z i k k e l y e k k ö n n y ű és szép a l k a l m a t o s s á g o t nyújtván.
S o k s z a v a k r a n é z v e m i n d a z á l t a l t a l á l t a t n a k némelly olly észrevételek e ' r é s z b e n i s , mellyek tsupán ő k e t iNetik , és a' közönségesebb szabásokban nem for
dulhatnak ell')\ p. o. h o g y a' melly t s u p á n l e l k e t len t á r g y a k r a , a ' ki p e d i g k i k ö t ö l e g s z e m é l y e k r e v i t e t h e t i k ; i l l y e n e k t o v á b b á a z i g é k r e n é z v e a n n a k e m l í t é s e , h o g y a z o k az ö s z s z e s z e r k e z t e t é s b e n , n y e l v ü n k t e r m é s z e t e s z e r é n t a ' t á r g y a t , melly utolj'árúval v a g y m i t s o d a ejtésben ó h a j t j á k m a g o k m e l l é i g y e l . m o n d h a t o m : valamiből élni, valamitol ir.
tódzní, valamiről neveztetni 's a' t. d e nem m o n d h a t o m , a7 jövedelmétől él m i n t a' N é m e t er lebt roit feinen (SinÉűnften , az atyát féli er furatét feinen ^Cater, mesterségétől neveztetik, er .utrb uon feinein Jpanbroerf genonnt 's a' t. E z e k e t és t ö b b i l l y e -n e k e t k é -n y t e l e -n e k v a g y u -n k , az e g g y e s s z a v a k -n á l em
l í t e n i , h a s z ó t á r u n k n a k a' s z ü k s é g e s t ö k é l l e t e s s é g e t m e g a k a r j u k a d n i , ez m i n d a z á l t a l igen g y a k r a n e g g y k é t helyesen v á l a s z t o t t példák á l t a l s o k k a l t i s z t á b ban m e g h a t á r o z t a t h a t i k m i n t k ü l ö n ö s e n k i j e l e n t e t t t ö r v é n y e k b e n , m e l l y e k m e g é r t é s é r e p é l d á k r a t s a k u g y a n s z ü k s é g ü u k l e n n e ,
H o g y a' n y e l v és az e g g y e s szavak g r a m m a t i k a i t u l a j d o n s á g á n a k kifejtésében az a k á r a z o k n a k hajli-t á s á hajli-t a k á r ö s z s z e s z e r k e z hajli-t e hajli-t é s é hajli-t hajli-t á r g y a z z a , és a k á r k ö z ö n s é g e s e b b t ö r v é n y e k b e n , a k á r p e d i g az e g g y e s szavaknál fejtessék k i , a ' n y e l v n e k ebbéli régiségeire m i n d é g t e k i n t e t e t kell v e n n ü n k , nyilván k i t e t s z i k e g g y t ö k é l l e t e s s z ó t á r n a k á l t a l u n k felállított fő t u l a j d o n s á g á b ó l , h o g y t u d n i i l l i k a z n y e l v ü n k e g é s z t ö r t é n e t é t f o g l a l j a m a g á b a n . Ez által a' m o s t a n i nyelvbeli s z o k á s a i n k n a k , nem t s a k v a l ó s á g o s t e r m é s z e t ű k , h a n e m e g g y s z e r ' s m i n d azoknak helyes vagy h e l y t e l e n v o l t o k is t ö k é l l e t e s c b b e n m e g h a t á r o z t a t i k . Itt m i n d a z á l t a l e g g y b ö l t a e l k e d u t ö r t é n e t irónak l e g
-főbb t u l a j d o n s á g á t , h o g y a ' r é g i b b i d ö k n e h k e v é s s é n e v e z e t e s e s e t e i t , m e l l y e k n e k a' j ö v e n d ő r e k e v é s v a g y s e m m i befolyások sem v o l t , t s a k m e l l e s l e g e m l í t s e , é s a n n a k e l ő t e r j e s z t é s é v e l s o k időt ne v e s z t e g e s s e n e l , a ' s z ó t á r o k s z e r z ő i n e k e l é g g é a j á n l a n i n e m l e h e t .
A' szavak Orthographiája v a g y h e l y e s irása h a s o n l ó k é p e n a* n e v e z e t e s e b b g r a m m a t i k a i t u l a j d o n s á g o k k ö z z é t a r t o z i k , m e l l y r e n é z v e t e h á t v a l a m e l l y b i z o n y o s s z a b á s o k a t k e l l m e g á l l a p í t a n u n k . E z e k n e k m i n d e n e g g y e s e s e t e k r e v a l ó a l k a l m a z t a t á s o k e z e n é r t e k e z é s n e k h a t á r a i n kivül e s i k , e l é g l e g y e n itt k ö z ö n s é g e s e n m e g j e g y e z n ü n k h o g y o t t , a' h o l a' szó-nemzés nyilván b e s z é l , a' k ö z ö n s é g e s s z o k á s r a t e k i n t e t e t venni nem l e h e t ; e' s z e r é n t j o b b veres ( v é r e s ) m i n t vörös, ügy-el, m i n t igyel 's a' t . az illyen e s e t e k b e n m i n d a z á l t a l , k i v á l t h a a ' s z ó n a k n e m z é s e e g g y s z e r r e el n e m t a l á l h a t ó , n e m l e n n e felesleg v a l ó , a' megfogadott helyes írásról számot a d n i . M i d ő n az etymologyia kétséges vagy bizonytalan, a k k o r c ' k ö z ö n s é g e s e b b s z o k á s t k e l l t e k i n t e n ü n k és k ö v e t n ü n k m e l l y r e n é z v e , j o b b édes m i n t ides , kell m i n t köll. H a a* k ö z ö n s é g e s s z o k á s t m e g h a t á r o z n i nem lehet és az is n a g y o n kétséges, a k k o r r a m i n d e g g y i k o r t h o g r a p h i á n a k e m l í t é s é t t a n á t s o l n a m p . o.
esmér v a g y ösmér, és E r d é l y b e n ismer i s , m e l l y i k j o b b ? m e l l y i k k ö z ö n s é g e s e b b ? — A' h e l y e s e n v á l a s z t o t t h e l y e s i r á s á l t a l , m e l l y e t t e r m é s z e t e s e n n e m t s a k a' felvett e g g y e s s z a v a k b a n , h a n e m a z e g é s z e l ő a d á s b a n is m e g k e l l f o g a d n i , az e d d i g t é t o v á z ó O r t h o g r a p h i á n k b a is n a g y o b b h a t á r o z o t t s á g o t l e h e t n e h o z n i . Tsétsi Jánosnak d e r é k ebbéli é s z r e v é t e l e i , m e l l y n e k k ö s z ö n h e t j ü k h e l y e s Í r á s u n k v a l a m e n n y i r e l e t t m e g h a t á r o z á s á t , v a l ó b a n olly f o g a n a t o s o k n e m l e t t e k v o l n a , ha a z o k a t Pariz Pápay s z ó k ö n y v e eleibe fel n e m veszi és a b b a n m e g n e m f o g a d j a .
D' Alembert *) e g g y t ö k é l l e t e s s z ó t á r t ó l a' szavak kimondásának és poetai mértéköknek m e g h a
t á r o z á s á t is óhajtja. A ' h e t ü k s z á m a m e l l y e k k e l a' kii-l ö m b ö z ö i n i v e kii-l t e b b Nemz e t e k é kii-l n e k , nem fekii-lekii-l m e g a' n y e l v e k b e n elö f o r d u l ó k ü l ö m b ö z ö h a n g o k n a k , m e l -l y e k r e n é z v e a' k ü -l ö m b ö z ö n e m z e t e k a z e g g y m á s t ó -l e -l f o g a d o t t b e t ű k e t k ü l ö m b ö z ö h a n g o k n a k k i j e l e n t é s é r e k e z d e t t é k h a s z n á l n i , a z o k a t g y a k r a n k ü l ö m b ö -z ö k é p e n ös-zs-ze is k ö t v é n v a g y e g g y e s jelek á l t a l m e g k ü l ö m b ö z t e t v é n . E b b ő l t e r m é s z e t e s e n k ö v e t k e z i k , h o g y u g y a n a z o n b e t ű k k e l l e i r t h a n g o t eggyik nemzet m á s k é p o l v a s s a m i n t a ' másik, ez m e g i n t m á s k é p m i n t a' harmadik; nem l e h e t t e h á t t a g a d r i , h o g y n a g y o n k í v á n a t o s v o l n a , a' szók kimondá
sának tökélletes meghatározása. D e ez épen a z é r t , m i v e l a' b e t ű k n e k nintsen v a l a m e l l y b i z o n y o s e g é s z s z e n m e g h a t á r o z o t t h a n g z a t j o k , — meghatáro
zott Jilozofiai szabások szerént nem történhetik meg, h a n e m k é n y t e l e n e k v a g y u n k h a z a i s z a v a i n k
h a n g z a t j á t , más nemzetek helyes irása s z e r é n t k ö r ü l i r n i . M e l l y nem t s a k k é p t e l e n s é g a' hazafiak
nak s z á n t s z ó t á r b a n , h a n e m k ö z ö n s é g e s e n véve nem is m i n d é g l e h e t s é g e s , h o g y fejezhetjük ki p . o . a' gy, ly f ny, ty á l t a l k i j e l e n t e t t h a n g j a i n k a t n é m e
tül ? mellyik n e m z e t h e l y e s í r á s a s z e r é n t Írhatjuk le a' hoszszú és rövid magánhangzóink k i m o n d á s a k ö z ö t t v a l ó szép k ü l ö m b s é g e t 's a' t ? S z a v a i n k k i m o n d á s á n a k m e g h a t á r o z á s á t t e h á t a' tzélba v e t t s z ó t á r u n k b a n elmellőzhetjük a n n y i v a l is i n k á b b , mivel ez igen t s e k é l y v á l t o z á s s a l a' b e t ű k l e g k ö z ö n s é g e sebben más n y e l v e k b e n is é s z r e v e h e t ő h a n g z á s á v a l m e g e g g y e z , k ü l ö m b e n is i g e n t s e k é l y számú s z a b á s o k o n é p ü l : m e l l y e k e t a ' m u n k a b e v e z e t é s é b e n vagy
az e g g y e s betűknél, hol a z o k n a k a' régibb időkben
*) A ' fely. e i n l . h e l y .
szokásban v o l t j e l e i k e t is e l ő a d h a t j u k , e g g y k é t s z ó v a l e m l i t e n i l e h e t .
Az e g g y e s s z ó t a g o k költői mértékeknek m e g h a t á r o z á s a , u g y l á t s z i k s z ü k s é g e s e b b , és ezt m i n den m á s n y e l v e k r e n é z v e j a v a s o l n á m , a' M a g y a r b a n m i n d a z á l t a l ez olly c g y y s z e r ü és k ö z ö n s é g e s t ö r v é n y e k e n é p ü l , h o g y a z t m i n d e n ü t t k i j e l e n t e n i s z ü k s é g t e l e n n e k l á t o m , és t s a k a' kevés kétséges e s e t e k b e l e h e t n e e' r é s z b e n k i f o g á s t t s i n á l n i , j ó l l e h e t i t t e n is t s a k i n k á b b az accentusok h e l y e s f e l r a k á s á t ó l f ü g g a z e g é s z d o l o g m e l l y r e , h o g y v i g y á z z u n k , m á r m a g a a' h e l y e s i r á s is p a r a n t s o l j a .
A' m i t e d d i g m o n d á n k a' n y e l v g r a m m a t i k á j á r ó l , és az e g g y e s s z a v a k g r a m m a t i k a i t u l a j d o n s á g a i r ó l a' s z ó t á r b a i k t a t v á n , a b b a n e g g y szép tökél
letes Grammatika fog t a l á l t a t n i , m é g p e d i g e g g y o l l y t ö k é l l e t e s , és az e g g y e s s z a v a k r a olly k ü l ö n ö sen a l k a l m a z t a t o t t , h o g y a n n a k h e l y é t m i n d e n ü g y e k e z e t ü n k m e l l e t t i s , e g g y t s u p á n a' nyelv gram
matikáját t á r g y a z ó k ö n y v sem p ó t o l h a t j a k i , k ö v e t k e z ő l e g s z ó t á r u n k által e' r é s z b e n is n y e l v ü n k r e n é z ve e g g y n a g y h é z a g t ö l t e t i k b e , a' m i t n y e l v ü n k e t e s m é r ő t u d ó s s a i n k m á r r é g t ő l f o g v a ó h a j t v a v á r n a k .