TÓTH ILONA
NÉMET EREDETŰ MAGYAR DIVATSZÓK
B U D A P E S T , 1939
S Z Ü L E I M N E K
A R B E IT E N ZUR D E U T S C H E N S P R A C H W IS S E N S C H A F T
SZERKESZTI : S C H W A R T Z ELEM ÉR
IV.
T Ó T H IL O N A
NÉMET EREDETŰ MAGYAR DIYATSZÓK DEUTSCHE LEHNWÖRTER IM UNGARISCHEN
MODEGEWERBE
BUDAPEST, 1939.
NÉMET EREDETŰ MAGYAR DIVATSZÓK
IRTA
TÓTH ILONA
BU DA PEST, 1939
261455
I >1T. ÄiCAD. Sic&vvUft* - ..
Felelős kiadó: Tóth Ilona.
DUNÁNTÚL PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT A nyomdáért felelős: Wessely Károly igazgató.
TARTALOM.
Oldal
I. Bevezetés:
1. Divatstílusok a 17. századtól n a p ja in k ig ... 7 2. A divatszavak kutatásának m ó d s z e r e ... 10 3. Divatszavaink nyelvi h e l y z e t e ... 13 II. Jövevényszavak.
III. Idegenszavak.
1. Ruhanevek és d ís z íté s e k ... ... . 24 2, Anyagnevek ... 36 IY. Divatszavaink magyarítása
Bibliográfia ... 45 Szójegyzék ... 49 Deutscher A u s z u g ... 51
I. BEVEZETÉS.
1. D ivatstílusok a 17. századtól napjainkig.
A 17. századig nem b eszélh etü n k a m ai értelem ben v e tt általán o s eu ró p ai d iv atró l: a viseletek szorosan véve egyes nem zetekre, n épekre, sőt n éh a egész h a tá ro lta n csak bizonyos v áro so k ra jellem zők. Mégis előfordul, hogy p é ld á u l az olasz re u aissan ce -d iv ato t csak renaissan ce néven e m lítik és így ezzel a szóval a 16. század d iv a tjá t a k a r já k felidézni. L á th a t
ju k , hogy n éh a egyes országok viseletéit bizonyos korok d i
v a tjá v a l azonosítják. Ez re n d szerin t az t jelenti, hogy az illető ország p o litik ai v ag y m űvelődési szem pontból vezető szere
p et játszo tt E u ró p á b a n . íg y volt a 15. szá z a d b a n b u rg u n d i, a 16. szá zad b a n olasz renaissan ce viselet v ag y e század végén h a lh a ta tla n m esterei révén a n n y ira ism ertté lett ném etalfö ld i div at, jellem ző jelével, a k e m é n y íte tt n y ak b o d o rral. N ém et
ország b an a b b a n az időben m inden város egyéni életet élt s így ú g yszólván v áro so n k én t különböző Ízlések, d iv ato k fe j
lődtek ki.
A m a g y a r d iv a t a 17. századig többször k e rü l idegen b e folyás alá. Ez a befo ly ás re n d szerin t p o litik ai ad o ttság o k k a l függ össze, term észetes teh át, hogy ez a h a tá s nem csak az öltözködésen, hanem a m a g y a r szókincsen is nyom ot hag y o tt, itt m eg em líth etjü k az olasz m űveltség b efo ly á sát az A n jo u k tró n ra lépésétől M átyás k irá ly haláláig. N y ilv án v aló az is, hogy a 150 évig ta rtó tö rö k uralom b efo ly á st g y ak o ro lt öltöz
k ö d ésü n k re és n y e lv ü n k re is. Meg kell em lékeznünk k ü lö n ö sen a törökök kiűzése u tá n h a z á n k b a n le te le p íte tt n a g y szám ú ném et iparosról, a k ik fo glalkozásuk révén n ag y h a tá st g y a k o ro lta k a különböző foglalkozási ág a k m űnyelvére, így az itt tá rg y a lt szab ó m ű n y elv re is. Ez term észetesen — mivel az iparosok nagy szám ban a közeli A usztriáb ó l és Ba-
jo rországból jö tte k — a b a jo r-o sz trá k n y e lv já rá s b élyegét viseli m agán.
A 17. század első év tizedeit b áro k névvel jelöli a m űvelő
déstö rtén et. E n n ek a stílu sn a k dagályos, tú lte rh e lt, n a g y a r á n y o k a t kedvelő vonásai h ű en v isszatü k rö z ő d n ek a 17. század első k é t évtizedének ú g y n ev ezett sp an y o l d iv a tá b a n . N agy stílüség, m erev fo rm á k jellem zik ezt a viseletét. P om pázó an y agokból, tafo tá b ó l, a ra n n y a l, ezüsttel átsző tt b ro k á t k e l
m ékből k ész ü ln e k az abroncsos szo k n y á jú , hosszú ru h á k . A nők csíp ő jü k k ö rü l p á r n á k k a l tö m ik k i m ag u k at, hogy m inél szélesebbek legyenek és feszes n y a k b o d ro t viselnek. Ez a s p a nyol viselet elterje d egész E u ró p á b a n és d iv a tv ilá g á n a k v a la m en n y i asszonya m agáévá teszi. íg y ju t el h a z á n k b a is. C sa k hog y a m a g y a r h ö lgyek csipke g allért viselnek a feszes n y a k bodor h e ly e tt és d iv a tb a hozzák a k ö tén y t. E z á lta l m egválto
zik a spanyolos jelleg és k ia la k u l a m a g y a r nem esi divat.
A m ikor a sp an y o l d iv a t nevetséges a rá n y o k a t ölt, lassú v isszafejlődés in d u l meg, e ltű n n e k a tú lz o tt m éretek, főleg a n ém etalfö ld i k o m orabb d iv a t h a tá s a a la tt. E n n ek okai a 30 éves h á b o rú u tá n beállt általán o s elszegényedéssel függnek össze.
XIV. L ajos k o ra a la tt kezdi a fra n c ia d iv a t bontogatni sz á rn y a it s h am aro san az egész világot h a tá sk ö ré b e vonja.
A nem zeti viseletek la ssa n k in t elvesztik sajátságos jelleg ü k et és m in d e n ü tt a fra n c ia d iv at lesz uralk o d ó v á. H a ettől az id ő től kezdve a d iv a tstílu so k tá rg y a lá sá n á l m in d ig F ra n c ia o r
szágból in d u lu n k ki, a k k o r ez nem csak fra n c ia d iv ato t jelent, han em az egész E u ró p á ét. F ra n c ia m űveltség, szellem és d iv at ra g a d ja m agához az irá n y ító szerepet E u ró p a m in d en o rsz á
g ában. E k k o r jelen ik meg 1672-ben P á riz sb a n az első d iv a t
lap , a „M ercure g a la n t“. XIV. L ajos u ra lk o d á sá n a k elején a nők k a rc sú sá g ra törekszenek s ezt a h a tá s t pedig m ég fokoz
za a hosszú szo k n y á v al és a m ag asra to rn y o zo tt h a jv ise le t
tel. XIV. Lajos k o ra lassan a p a z a rlá s, fényűzés, csillogás kora lett, am i term észetesen leg in k áb b a k or öltözködésén tü k rö ződik vissza. A ra n y h ím zésű sleppes ru h a , m elynek hosszú
ság át a tá rsa d a lm i ra n g sz a b ja meg és a d rá g ak ö v ek tő l csillo
gó fontanges fe jé k a fra n c ia u d v a r h ö lgyének ü n n ep i öltözé
ke. Jellem ző erre a k o rra, hogy nem csak a nők, hanem a fér-
9 fiá k is d iv atra jo n g ó k . Selyem be öltöznek, csipkés m an zse tta d iszíti ru h á ju k a t. Az u d v a rn a k léha erkölcsi felfogása a r á n y b a n áll az öltözködéssel. 1710 k ö rü l fe ltű n ik a h ajp o ro s p a ró k a , a ru h á k a t k ö n n y ű anyagból, m uszlinból, tü llb ő l k ész í
tik , s így elérk ezü n k a rokokó korba. V olánokkal, fodro k k al, p u ffo k k a l agyoncicom ázott a rokokó hölg y n ek öltözéke. F e l
tű n ik a k o rn a k k o rsz ak alk o tó ú jítá sa , a k rin o lin is. A z u tán v isszah a tá sk ép p en , az egyszerűséget, falu si életet kedvelő idő k ö v etk ezik : ingszerű ru h á k a t, tu n ik á k a t h o rd a n ak .
A fra n c ia fo rrad alo m u tá n a női d iv a t a klasszik u s görög d iv a t felé fordul. A d ire k tó riu m és az em p ire-k o rszak jellem ző r u h á ja a p u h a, leomló köntös, am ely k ö n n y ű , habos a n y a g ból (organdi, füll, fulár) készül. N apoleon u ra lk o d á sa a la tt előtérbe lép a sál, télen pedig a boa.
A napóleoni h á b o rú k u tá n ism ét teljes egyszerűség n y i
latk o zik m eg az öltözködésben. Az úg y n ev ezett biederm eier- k o rszak egyszerű, bájos öltözködési m óddal in d u l meg. L assan k én t az onban a ru h a ú jjá bővebb és a ru h á zk o d ás fé n y ű ző b b lesz. A bécsi b iederm eier ru h á t riissök, b o rd ű rö k d íszítették , s g irlan d d a l fokozták a ru h á k pom pázato sság át, L assan k én t ez a d iv a t is tú lzáso k b a esik, 1860-ban pl. a szo k n y a bősége eléri a 10 m étert. E zt a szélességet még jo b b an ki a k a rjá k hangsúlyozni és ezért az alsó szo k n y át lószőrrel tö m ik ki. (fr.
crin > krinolin). K ésőbb lószőr h e ly e tt d ró to t h asz n áln ak . E gy Delirae n evű fra n c ia pedig fe lta lá lja a crinolin magique-ot, am ely et kéznyom ással szű k íten i és b ő v íten i lehetett. M ajd ismét szű k ü l a ru h a és a k rin o lin h ely ett m egjelenik a tour- nure. M indjobban sim áb b á, és eg yszerűbbé v álik a női ru h a , a 20. szá zad b a n pedig m ár célszerűség jellem zi a dolgozó nő ru h á já t.
Ma a d iv a t nem zetközi, b á r szokás fra n c ia és angol d i
v atró l beszélni. A bécsi d iv at m a h á tté rb e szorult. F ra n c ia d i
vato n k ö n n y ű fodros, gloknis ru h á k a t é rtü n k , angol div ato n pedig in k á b b az egyszerűbb, sim áb b divatot. M egem líthet
jü k . hogy ú ja b b a n n á lu n k m agyaros irá n y ra való törekvés n y ilatk o zik m eg az öltözködésben.
A különböző d iv a tstílu so k a t v ég igtanulm ányozva, az t a k ö v etk ez tetést v o n h a tju k le, hogy a d iv a t lassan alak u l, so-
sem tesz u g rá ssz erű v áltozásokat. R égebben egyes d iv a ts tílu sok to v áb b éltek, m in t ma. N a p ja in k b a n g y a k ra b b a n v á lto zik a div at, m ert h a m a ra b b v á lik ism ertté és így az ú j u tá n való v ág y is h a m a ra b b k ö v etk ez ik be.
R égebben a fra n c ia d iv a t és m űszavai ném et k ö zv e títés
sel Bécsben és P ozsonyon k eresztü l ju to tta k h a z á n k b a . E zért a fra n c ia ered etű d iv a ts z a v a in k a t ném etes fo rm á ju k b a n v e t
tü k át. Később, a 19. sz á zad b a n P árizs távolsága a te c h n ik a fejlettsége m iatt m á r nem já ts z ik szerepet. A 19. szá zad b a n nem csak Bécsbe, hanem P á riz sb a is já r ta k a H onm űvész és H o n d erű d iv attu d ó sító i, am in t P árizsb ó l k eltez ett tu d ó s ítá saikból lá tju k . íg y te h á t ebben a k o rb a n m ár nem kell ném et közv etítő szerepet feltételezn ü n k . E rre k ü lö n b en az á tv e tt sza v ak fo rm á ja is b izo n y íték . M a, a repülő g ép és film k o r sz a k á b a n — az eredeti nyelv bélyegét őrzi m eg az idegenből á tv e tt szó, m iu tá n k ö zv e títésre m á r eg y á lta lá n nincs sz ü k ség.
2. A divatszaval: kutatásának módszere.
D iv a tsz a v a in k eredetével eddig kevesen foglalkoztak.
E zért először m a g u k a t a sz a v a k a t k ellett összeg y ű jten ü n k . A d iv atsza lo n o k b a n és szab ó m ű h ely ek b en h allo tt sz a v a k k a l eg észítettü k ki a d iv a tla p o k b a n m ár fe lje g y zett s z a v a k a t, íg y összeállított a d a ta in k feldolgozása során a M agyar N yelv- történeti Szótár és a Magyar Etymológiai Szótár m ár m eg
lévő része az onban jó fo rm án e g y á lta lá n nem volt segítsé
gü n k re. N agy h a sz n á t v e ttü k ellenben az o k n ak a m ű v ek n ek , am elyek a m a g y a r nyelv ném et jö v ev én y sz av aiv a l foglalkoz
nak. íg y különösen Balassa Jó zsefé Désiné Éltes Emilia,1 2 Hartnagel Erzsébet,3 Im re Sándor,4 Laczkó Géza,5 Melich Já-
1 Balassa József, A magyar nyelv, Budapest, 1899.
2 Désiné Éltes Emilia, A XVIII. század francia szavai a magyar nyelvben, Budapest, 1935.
3 Hartnagel Erzsébet, Üjabb német jövevényszavainkról, Magy.
Nyelv 29 (1934).
4 Imre Sándor, A magyar nyelvújítás óta divatba jött idegen és hibásszólások bírálata, Budapest, 1873.
B Laczkó Géza, Játszi szóképzés, Budapest 1907.
11 nos,6 M elich-Lum tzer,1 Schw artz Elemér,8 Thienem ann T iva
d a r 6 Zahourek János10 m u n k áit. E zekben a sz a k m u n k á k b a n az o n b an ú ja b b sza v ak ró l n ag y o n kevés em lítés tö rtén ik . S za
b ó szak k ifejezések re pedig eg y á lta lá n nem szo rítk o ztak . A d iv atszav ak h o z kapcsolódó tá rg y i és tá rg y tö rté n e ti m a g y a rázato k h o z a d iv a ttö rté n e t ism erete szükséges. N ag y h a sz n á t v e ttü k itt Boehn M iksa,11 Feyérné Kovács Erzsébet,12 Fischet O szkár,13 Gáspárné D ávid Margit,1* Nádai Pál,15 K. B en iczky Irm a16 és Undi Mária17 m u n k áin ak .
T u la jd o n k é p p e n m ost m erü ltek csak fel tá rg y u n k neh éz
ségei. Meg k ellett á lla p íta n u n k , hogy m ik o r k e rü lte k ezek az idegen sza v ak a m a g y a r nyelvbe. D iv a tla p ja in k , d iv a tro v a ta in k csak a 19. század eleje óta v an n a k . íg y m ás fo rráso k u tá n k u ta ttu n k . I tt term észetesen elsősorban levelek és le ltá ra k jö h e tte k szám ításba. A m ár k ia d o tta k k ö zü l Dániel Gá
bor,18 D eák Farkas,19 D em kó Kálmán,20 Kováts Ferenc,21
6 Melich János, Melyek a legrégibb német jövevényszavaink, Budapest, 1935.
7 Melich-Lumtzer, Deutsche Ortsnamen und Lehnwörter der un
garischen Sprachschatzes, Innsbruck, 1900.
8 Schwartz Elemér, A nyugatmagyarországi német helységnevek, Budapest, 1932.
9 Thienemann Tivadar, Die deutschen Lehnwörter der ungarischen Sprache, Berlin, 1922.
10 Zahourek, Johann, Uber die Fremdwörter im Magyarischen, Prag, 1856.
11 Boehn Max, Bekleidungskunst und Mode, München, 1918.
12 Feyérné Kovács Erzsébet, Az Uj Idők Kézimunkakönyve, Buda
pest, 1935.
13 Fischei Oskar, Chronisten der Mode. Mensch und Kleid in Bil
dern aus drei Jahrtausenden, Potsdam, 1923.
14 Gáspárné Dávid Margit, A divat története, erkölcsök, szokások, viseletek 1765—1920, Budapest, 1923.
15 Nádai Pál, Asszonyi pompa, Budapest, 1926.
16 K. Beniczky Irma, A divat szélsőségei. Műveltség és erkölcs
történeti kútfők nyomán, Budapest, 1876.
17 Undi Mária, Magyar himvarró művészet. A nemes magyar fo
nalasmunkák története a honfoglalás korától napjainkig, Budapest, 1934.
18 Dániel Gábor, Újabb adattár a vargyasi Dániel család törté
netéhez, Kolozsvár, 1913.
R a dvá n szky Béla,22 23 Szá d eczky Béla,19 20 2i 22 23 24 25 S'zalay Ágoston25 k i
a d v á n y a it, a z o n k ív ü l m ég k ia d a tla n lev éltári a n y a g o t v e t
tü n k figyelem be. M ásodlagos fo rrá su n k volt m aga a m a g y a r irodalom A por P é te rtő l kezdve, különös figyelm et szentelve a ném etes és fra n c iá s irá n y n a k . T erm észetesen iro d alm i m ű vek b en an y a g n e v e k rő l le g ritk á b b esetben v an szó. P edig n y ilv án v aló , hogy a 18. szá zad b a n M ária T erézia fé n y ű ző k o rsz a k á b a n sok ú j a n y a g v á lt ism eretessé. Az an y a g n ev ek n em zetköziek, hiszen legtöbbször város- és szem élynevek u tá n n evezték el őket s ezért a m ag y ar nyelvbe is teljesen idegen fo rm á ju k b a n k erü lte k . E végből m egnéztük a v á m k ö n y v ek e t, azo n k ív ü l pedig á tta n u lm á n y o z tu k az O rszágos L e v é ltá rb a n lévő, a 18. század b ó l szárm azó kézirato s v ég ren deleteket. V égül a szab ó m ű k ifejezések első g y ű jtem én y e F recskay Jánosnak „M esterséges s z ó tá ra '4,26 k ülönösen jelen tős volt szem pontunkból.
M iu tán ö ssze g y ű jtö ttü k ném et jö v e v é n y sz a v a in k a t és a d a ta in k a t, a r ra az elh a tá ro z á sra ju to ttu n k , hogy csak a m a is h a sz n á la tb a n lévőket tá rg y a lju k meg részletesen. E zek a sz a v ak részben k ö znyelvi ered etű ek , m ásfelől m ag asab b t á r sad a lm i rétegekből k e rü lte k a k ö z h a sz n á la tb a s végső fo rrá su k a fra n c ia n y elv b en keresendő.
A k ö zn y elv i e red etű sz a v ak teljesen á tm e n te k a k ö z tu d a tb a és a m a g y a r n y elv jövevényszavai lettek.
Az előkelő tá rsa d a lm i réteg ú tjá n e lte rje d t s z a v a k n a k m eg m arad t idegen jellegük, de legnagyobb részben m a g y a r
19 Deák Farkas, Magyar hölgyek levelei. 1517—1709, Budapest, 1879.
20 Demkó Kálmán, Lőcse története, Lőcse, 1897.
31 Kováts Ferenc, Nyugatmagyarország áruforgalma a XV. szá
zadban a pozsonyi harmincad-könyv alapján, Budapest, 1902.
22 Fadvánszky Béla, Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században, Budapest, 1879, 2 kötet.
23 Fadvánszky Béla, Udvartartás és számadás könyvek, Budapest, 1888.
24 Szádeczky Béla, II. Apafi Mihály fejedelem udvartartása, Buda
pest, 1911.
25 Szalay Ágoston, Négyszáz magyar levél a XVI. századból, 1504—
1560. Pest, 1861.
26 Budapest, 1910.
13 m egfelelőjük is van. E zé rt ezeket idegen szavaknak nevez
h etjü k .
5. D ivatszavaink n yelvi helyzete.
A m int lá ttu k , d iv a tsz a v a in k a t részben jövevény-, rész
ben idegen sz a v a k n a k nev ezh etjü k . K érdés m ost m ár, m ilyen helyet fo g laln ak el ezek a m a g y a r szókincsben. Közös t u la j
donságuk, hogy idegen ered etű ek , de a m a g y a r n y e lv h a sz n á lat m agáévá te tte őket.
Jövevényszó na k n ev ezzü k az t az idegen sz á rm a z á sú szót, am ely et n y elv i szükségletből régebben v e tt á t a m a g y a r nyelv. E zek a sz a v ak m eghonosodtak és teljesen v ag y részle
gesen a m a g y a r nyelv h an g tö rv é n y eih ez idom ultak. Idegen szón o ly an szót é rtü n k , am ely et ú ja b b a n , teljesen idegen k i ejtéssel és h a n g sú lly a l v ag y igen csekély eltéréssel v e tt á t a m a g y a r nyelv. E zek n ek a s z a v a k n a k legnagyobb részben volt és v an m a g y a r m egfelelőjük. T erm észetesen sokszor igen nehéz éles h a tá rv o n a la t h ú zn i jövev én y - és idegen szó között.
W ollm ann27 szerin t az idegen szó először nem m in t írá s kép, hanem m int h an g k é p k e rü l a beszélt k ö zn y e lv révén egy m ásik nyelvbe. E zért k ö n n y e n á ta la k u lh a tn a k s az átv ev ő nyelv h a n g sú ly á t veszik fel. A n ém etben pl. a szóvégi v á lto zások á lta l a nem ek is m eg v álto zh atn ak . E zek a jö v ev én y szavak. Idegen szavakon pedig az o k at érti, am ely ek a 16.
századtól kezdve k e rü lte k a ném et nyelv b e és m egőrizték idegen k iejtésü k et, h a n g sú ly u k a t és h e ly e sírá su k a t.
U gyanez a felfogás tü k rö z ő d ik vissza W illom itzer m ű vében: „D ie in ä lteren Zeit aufgenom m enen F re m d w ö rte r fü g ten sich, sow eit sie in die S prache des Volkes übergingen, den G esetzen d e r deu tsch en S p rach e u n d s tre ifte n n ac h u n d nach alles F re m d a rtig e ab. Solche W ö rte r heissen L eh n w ö r
te r.“27 28 Az átv éte l idejére nézve pedig ezt m o n d ja: „D ie seit dem D reissig jäh rig en K riege eingedru n g en en F re m d w ö rte r
27 Deutsche Sprachkunde auf sprachgeschichtlicher Grundlage, Wien, 1936.2
28 Willomitzer—Tschinkel—Brancll—Streinz, Deutsche Sprachlehre, Biiiun, 1935, 175. 1.
h ab e n sich in d en w enigsten F ällen den G esetzen d er d e u t
schen S p rach e angepasst. Sie w erd en so betont, ausg esp ro chen u n d m eist a u c h so geschrieben, w ie in d er S prache, aus d er sie stam m en. Solche W ö rte r n en n t m an eigentliche F re m d w ö rte r.“29
Wasserzieher jö v ev én y sz av ak o n o ly an idegen sz a v a k a t ért, am ely ek kb. 1500-ig k e rü lte k a ném et nyelvbe, idegen szav ak o n pedig azokat, am ely ek a 16. század tó l kezdve a je len időkig n y o m u lta k be a ném et szókincsbe. Az idegen sza
v a k jö v e v é n y sz a v a k k á a k k o r lesznek, h a az élő n y e lv tu d a t sz á m á ra m ár nem idegenek: „D as F re m d w o rt w ird zum L ehnw ort, sobald es im lebendigen S p rach b ew u sstsein n ich t m eh r als F rem d lin g e m p fu n d e n w ird .“30
F elm erü l m ég az a kérdés is, h a volt m egfelelő m ag y ar szó egyes fo g a lm a k ra, a k k o r a d iv a tb a n m iért n y o m u lt elő
térb e az idegen szó? Az idegen szó n ag y m érv ű elterjedésének o k á t az itt n a g y sz ám b an letelep ed ett ném et ip a ro sb a n kell k eresn ü n k . T u d ju k , hogy a 18. század végén és a 19. század elején a ném et szabók v a n n a k m ég többségben M ag y a ro rszá
gon: „M ennyire m egszap o ro d tak a m esterem berek leg n a
gyobb bizonyságot n y ú jta n a k a népes o rszág v ásáro k és n a gyobb városok. C sak P esten m ag áb a n v a n n a k 220 német, 29 m agyar szabók, 100 m agyar, 189 ném et c s iz m a d iá k .. .“ 31
M ásodsorban A u sztria és M agyarország szom szédsága já r u l hozzá a ném et sza v ak elterjedéséhez. M ag y ar a risz to k ra tá k , ifja k bécsi élete, ta n u lm á n y a i, m a g y a r h ö lg y ek n ek a bécsi szereplése, fo g ad tatáso k , bálok, k ö z v e títik a n ém et sza
v a k a t. Nem sza b ad elfe led k ez n ü n k P árizs és Bécs d iv a tirá n y ító szerepéről sem. A m int az irodalom ban is ta lá lu n k a 18.
szá zad tó l kezdve ném et és fra n c ia irá n y t, é p p ú g y a m a g y a r élet m ás á g á b a n is fe lle lh e tjü k ezeknek nyom ait. H ogy az öltözködésnél is m en n y ire m eg n y ilv án u l h a z á n k b a n a ném et és fra n c ia d iv at, sem m i sem b iz o n y ítja jo bban, m int b áró
29 I. m. 176. 1.
30 Wasserzieher, Ernst, Woher? Ableitendes Wörterbuch der deut
schen Sprache, Berlin, Bonn, 229. 1.
31 Magyar szorgalom és mesterségek rajzolatja Ferencz király alatt, 1792—1833, Honművész 1833, 230. 1.
15 Palocsay G y ö rg y n e k 1704-ben írt „N ay M odi“ cím ű g ú n y
verse, v ag y a század végén G vadányi F a lu si N ótáriu sa.
A Szabók Szaklapja 1910-ben F re c s k a y em líte tt m ű v é
vel k ap c so la tb an jegyzi m eg: „Sok új, eddig nem h allo tt m a
g y a r szavak m erü ln ek fel, am in ek h iá n y á b a n mi sza b ó ip a ro sok eddig leg in k áb b az ékes germ án szót h a s z n á ltu k .“32
* * *
M iután ném et jö v ev én y sz av ain k egy része a b ajo r-o sztrák n y e lv já rá s közvetítésével k e rü lt hozzánk, n é h á n y szóval meg kell em lékeznünk ennek a n y e lv já rá s n a k főbb jellegzetessé
geiről. A k ö v etk ező k b en csak az o k ra té rü n k ki, am elyek d iv a tsz a v a in k m a g y aráza táh o z szükségesek.33
1. K fn. a > b ajo r a > m ag y ar á (kfn. franse -j- / > b a jo r frantsl > m agy. francli; kfn. masche > b a jo r m as/ > m agy.
rnasli; k fn . kapuze > b a jo r kxaputsn > m agy. kapucni; k fn . klappe > b a jo r klapn > m agy. klapni). Y. ö. még Melich- Lum tzer, D eutsch O rtsn a m e n u n d L eh n w ö rter, In n sb ru c k , 1900, 278. 1.
K fn. a b ajo r a, a > m agy. a* kfn. band b a jo r pantl
> m agy. pántlika; kfn. mantel > b a jo r m anti > m agy.
m ántli; kfn. fasche -j- / > b a jo r fast > m agy. fásli; k fn . naht
> b a jo r nätl > m agy. nätli. (M elich-Lum tzer i. m. 279. 1.).
2. K fn. ei > b a jo r ai > m agy. aj, áj: kfn. leib > b a jo r laibl > m agy. lajbli; kfn. leisten > b a jo r laisn > m agy.
lajszni ~ lajszli. (M elich-Lum tzer i. m. 284. 1.).
K fn. ei > b a jo r e > m agy. e: k fn . (kreizl > b a jo r krezl
> m agy. krézli.) (M elich-Lum tzer i. h.).
3. K fn. ö > b ajo r e > m agy. e: röck lein > b a jo r rekl
> m agy. rékli; schösslein > b a jo r séssl > m agy. sészli).
(M elich-Lum tzer i. m. 282. 1.).
K fn. ö > b a jo r e: börtlein > b a jo r peril > m agy. pertli.
4. K fn. ü > baj. i > m agy. i: strü m p fle in > b a jo r strim fl > m agy. strim pfli. (Y. ö. M elich-Lum tzer i. m. 283. 1.).
5. B eszélnünk kell még a m ásodik u m lau tró l, am ely az ó b a jo r időszak végén k ö v etk ezik be. Az a > ä á lta lá b a n , a
32 Szabók Szaklapja, 1910. 13. sz., 10. 1.
33 A fonetikus átírásra nézve v. ö.: Schmartz Elemér, A német köznyelvi ejtés iskoláinkban, Budapest, 1938, 36. 1.
b a jo rb a n ez az ä > a. Viszont az eredeti a a 12. század vége felé n y ito tt p-ba m egy á t.34 P é ld á u l: úfn. Bändlein > b a jo r pantl.
Az u-ból pedig szintén nem lesz ü a b a jo r-o sz trá k n y e lv já rá s b a n : S tützlein > b a jo r stutsl; Briistlein > b a jo r prustl.
A m ássalh an g zó k közü l a b, d, g > p, t, k válto zás je l
legzetes erre a n y e lv já rá s ra .35
Jellem ző még a b ajo r-o sztrák n y e lv já rá s ra az -el, l kicsi
n y ítő képző, am ely et a m ag y ar ny elv -li a la k b a n v e tt át.
U gyanis az úfn. -en, b ajo r-o sztrák -an, n, am ely n ek m a g y a r m egfelelője -ni és -nyi.ie
84 Schatz, Josef, Altbairische Grammatik, Göttingen, 1907, 32. 1.
35 Schatz, i. m. 75., 70., 77. 11.
se Melich—Lumtzer i. m. 298., 296. 11. V. ö. még Tarján Jenő, A vasércbányászat szaknyelvének szókincse Rudabányán, Budapest, 1939, 40. 11.; Schwartz, Elemér. Zur Kenntnis der bayrischen Mundart in Ungarn, Zeitschrift für deutsche Mundarten 15 (1920), 64. 11. idevágó fejezeteit.
II. JÖVEVÉNYSZAVAK.
c a k n i (tsákrji) ,csip k ézett szék. Első a d a tu n k 1867-ből való, de itt a szó még a -ni képző n élk ü l jelen ik m eg: „A gallérok és kézelők most fogak k al (czakko k) v a n n a k k ö rü lfo g lalv a .“1 T ovábbá: 1878: „T örök Zsuzsi feh ér szo k n y á t v á ra to tt, az a jjá r a k ö rű caknit ra k a to tt.“2 3 V. ö. b a jo r-o sz trá k tsakn.
(Schmeller-From mann, B ayr. W b., M ünchen, 1872, II, 1080), ú fn . Zacken, Zacke.
c v ik li, c ik li (tsw ikli, tsikii) ,b eto ld ás4. É k a la k ú beto ld ást jelen t a ru h án . (V. ö. M elich-Lum tzer i. m. 78. 1.). A b ajo r- o sztrá k zw ickl, úfn . Zw ickel átvétele.
d irn d li (dirndli) ,tiroli r u h a ‘. R en d szerin t olcsó an y ag b ó l készült, b ő szo k n y ájú n y á ri ru h a , am ely et k ö tén n y el viselnek.
A dirndli szónak végső fo rrá sa Diernlein ,in einer län d lich en W irtsc h a ft die Jüngste u n d letzte d er D ien stm äg d e.43 V. ö.
b ajo r-o sztrák diernl > dierndl > m agy. dirndli. A 20. szá
z a d b a n dirndli szóval je lö ljü k azt a ru h a fa jtá t, am ely et v a la m ik o r a „D ie rn lein “ viselt. Ez a ru h a az utó b b i éveknek n ag y n y á ri d iv a tja lett.
e n d li (endli) ,sz é lv a rrá s4. T árg y i m a g y a rá z a ta : „ K u n st
w o rt d er N äherinnen, zw ei B lä tte r oder F leck en Zeug, T uch an ihren E nden den F a d e n aussen um die E n d en h e ru m schlingend, zusam m en n ä h e n .“4 Freeskay szerin t: „E sáv a szélső (Endl).“5 V. ö. b ajo r-o sztrák ende F l, endeln.
fásli (fäsli) ,p ó ly a 4. Széles vászoncsík, am ellyel a lá b a t p á ly á z z á k be. Első a d a tu n k erre a szóra Márton sz ó tá rá b a n
1 Divatvilág 1867, 146. 1.
2 TSZ. I, 216. 1.
3 Schmeller—Frommann, Bayrisches Wörterbuch, München, 1872, 1, 541. 1.
4 Schweller—Frow.mann, i. m. I, 103. 1.
6 T. m. 368. 1.
Tóth Ilona 2
1800-ban lelhető fel: „fásli ,die W in d el4, fáslizni ,windeln*,“8 V. ö. b ajo r-o sztrák fasl, úfn . Fasche.
fr a n c li (frantsli) ,ro jt\ 1612: „Item szo knyákhoz franczli- nak való s e ly m e t. . .“7 C sak a b ajo r-o sztrák *frantsl ~ *fransl a lak b ó l m a g y a rá z h a tó (Schmeller nem em líti). K fn. franse, úfn. Franse.
g'lokni (glokrji) ,h a ra n g a lj4. 1910: „ . . . m i n d e n ízében k ifo g á sta la n állású gloknis a l j ú . . . “8; 1917: „ . . . a k k o r szó sem lehet róla, hogy az a ljb a belehessen to ld an i legfeljebb h a g lo k n iv a l.. .“9 10 V. ö. b a jo r-o sz trá k glokn, úfn . Glocke.
h e ftli ,k ap o c s4. K ét részből áll, am elynek k am pós részét a szem ben levő ly u k a s részbe fű z zü k , hogy ö sszetartsa a r u h át. Y. ö. k fn . haftel, heftel, b ajo r-o sztrák heftl, ú fn . H aftel.
k a m á sli (kam ásli) »bokavédő" (TSz). A b a jo r kam asch’l a la k b ó l m a g y arázh a tó . Üfn. Kamasche. (f.)
k a p u c n i (káputsni) ,c su k a 4. H osszú k ö rg allér, am elyre a fe je t védő c su k ly a k erü l, oly m ódon, hogy le is lehet h a j tan i. A k apucinos, fe re n c re n d i-b a rá to k öltözetéről nevezték el, am ely a z u tá n a női d iv a tb a n is té rt h ó d íto tt. Goadányinak.
1790-bői való ,^A nemes m agyar dám ákhoz“ ír t versében ta lá lh a tju k meg először ezt a szót:
„N intsen m ost K arak ó , F ra k k , F ú ró a tag ján , Nem tsüggnek B u fán y o k , m in t dobok oldalán, B a rá t n a g y K aputz is nem fekszik a v á llá n .“ 0 E gy szá zad d a l későbbről 1889: „ . . . ra jz a i lá th a tó k a szükséges k ám zsá v al (K apuczni)“.11 Y. ö. b a jo r kxaputsn, ú fn . Kapuze.
k la p n i (klápni) »kihajlás4. 1910: „Az elöknek k ih a jlá su k ,
8 Márton József, Új Német-magyar és Magyar-német lexicon vagyis szókönyv, Pressburg, 1800.
7 Radvánszky Béla, Magyar családélet és háztartás, Budapest, 1879, I, 145. 1.
8 Szabók Szaklapja, 1910, 15. sz. 7. 1.
9 Karinthy Frigyes, Ó nyájas olvasó, Budapest, 19172, 20. 1.
10 Goadányi József, A nemes magyar dámákhoz, Pozsony, 1790, 3. 1.
11 Szabó iparosok közi. 1819. aug. sz.
19 k ih a jtá s u k (klapni, K lappe, Um schlag) v a n .“12 K lapn b a jo r form ából m ag y arázh a tó , úfn. Klappe, (f.)
k ré z li (krezli) ,n y ak - és kézelő fo dor4. Az ú fn . Krause (f.) szó n ak k icsin y ítő Kräusel (ma Kreisel-n ek írjá k ) fo rm á já b ó l szárm azik. Jelentése ,g e k rä u se lte r K rag en o der M anschette4.13 Goadáriyi „A nem es m a g y a r d á m ák h o z44 (1790) írt v ersében gúnyo ló d ik az idegen d ám ákon, a k ik „P a la tin d lit, K rézlit és más F lin k fla n k o k a t“ viselnek.14
Ia jb li (lajbli) ,m ellény4. R övid, ú jja tla n m ellényt jelent.
M ayer János 1772-ből való végrendeletében szerepel ez a r u h a d a ra b :: „1 N y á ri u ja s p a r h a t lajbli,“15 Az 1813-ból való ..M esterem berek L im ita tió ja “ ársz a b á sá b a n olvassuk Lajbli.16 A szó végső fo rrá sa az úfn . Leib, b a jo r-o sz trá k laibl. Á ltalá
b an ezen n y elv terü le te n h a sz n á ljá k ezt a szót „k u rze W este“
h elyett. íg y pl. P ozsonyban is. B izonyíték rá az U ngrisches M agazin 1787. év fo ly a m áb an m egjelent „V erzeichniss d e r m ei
sten zu P ressb u rg u n d in d er selben G egend ü b lich en Id io tis
m en." Itt olvassuk, hogy a „ k u rz e W este“ h e ly e tt P o zsonyban a Laibl szót h a sz n á ljá k .17
la js z íi (lájsli) ,szegő4. K eskeny an y ag b ó l k észü lt szegő, am ely e t zseb v ag y g allér szélére tesznek. 1910: „A m ellzseb n y ílá sá ra hosszában egy-két cm m agas sávot szegnek, a p á r k á n y t, a szegőt (lajszli, L eisten).“18 V. ö. b a jo r laisl, ú fn . Lei
sten.
m asli (masli) ,szaIagcsokor\ Egy 1651-ből való örökségi leltárb a n m á r előfordul ez a szó: „M ás öregebb ru b in tta l r a k ott masli, kib en vagyon egy öreg, a p ró k 70.“19 Palocsay G y ö rg y n ek N ay Modi cím ű g ú n y v erséb en (1704) ism ét fellel
h e tjü k ezt a szót:
12 Frecskay i. m. 369. I
13 Paul, Hermann, Deutsches Wörterbuch, Halle, 1935, 303, i.
14 Goadányi József, A nemes magyar dámákhoz. Pozsony, 1790.
A 4. 1.
19 Országos Levéltár Fasc. 1315—17 No. 20.
16 Magyar Nyelv, 15 (1919), 403. 1.
17 Ungrisches Magazin (Pressburg) 1787, 68. 1.
18 Frecskay i. m. 370. 1.
19 Radoánszky Béla, Magyar családélet... i. m. I, 311. 1.
2*
„Feje, h a ja , k o n ty a , sok szinyü P á n tlia , F ló rja , legyezüje, M antója, Stuczlia, S zo k n y ája, S ch lap h ro ck ja, függője maslia L áb ai lépése, m inden M odia.“20
V. ö. b a jo r-o sz trá k masl, ú fn . Mäschlein (< Masche).
m á n tli (mäntli), ,k a b á t1. M a ezt a szót a m a g y a rb a n m á r nem igen h asz n álják . 1633: „E gy tödőszin virágos atlac z mantli, zöld bojtos b á rso n n y a l b é l e l t .. . .“21 E re d etét a ném et Mantel (m.) szóból veszi.
n á tli (nätli), ,tűzés, b e v a rrá s 1. Sokszor nem csak díszítésü l szolgál ez a v a rrá s fa jta , hanem díszül is. 1889: „A külső v a r
rá sa tűzéssel készül (Nádli).“22 A M esterségek s z ó tá rá b a n ol
v a s h a tju k : „M egem lítendő itt, hogy ezen n ad rág o k egyném e- ly ik én él oldalsó v a rrá s á b a (nátli, S eitennaht) egy v astag a b b f o n a la t .. .“23 24 A n y e lv já rá si nátl a la k átvétele, am ely n ek iro dalm i m egfelelője N ähtlein (< Naht).
p á n tlik a (pántlika) ,szalag 1. M ár 1612-ben, g ró f Thurzó B orbála h o zo m án y á b an szerepel ez a szó: „M ásik köpet, k es
k e n y fehér, ezüstös pántlikával c s in á l t . . . ,“2i Bethlen G áb o r fejedelem feljegyzi 1617-ben gazdasági n a p ló já b a : vég v e
res és k ék p á n tlik á t/'25 26 A pántlika a la k m á r m a g y a r to v á b b képzése a pántli < b a jo r-o sz trá k pantl ,B an d iéin 1 szónak.
Schmeller m egjegyzi: „B ántl, als d im in u tiv besonders üblich, auch da, wo im hochd. B and stehen w ü rd e .“28
p e r tli (pertli) ,zsin ó r1. F ű zésre h asz n álju k . V ékony, zsi
nórszerű. Az 1813-ból való M esterem berek L im itá tió já n a k á r szabása felsorolja a pertli szót is. Czuczor G ergely ré v k o m á
rom i m esterm űszó g y ű jtem én y e (1833) feljegyzi ezt a szót is:
20 Irodalomtört Közi. 22, (1912), 5, 1.
21 Radoánszky Béla, Udvartartás és számadáskönyvek, Budapest, 1888, 283. 1.
22 Szabó ipar. közi. 1889. jún. 20. sz.
23 Frecskay i. m. 372. 1.
24 Radvánszky Béla, Magyar családélet. . . i. m. I, 243. 1.
25 Radoánszky Béla, Udvartartás és számadáskönyvek, Budapest, 1888, 16. 1.
2 6 Schmeller—Frommann, i. m. I, 247. 1.
21 ,,Bertl-pertli“.27 A pertli szó átvétele a b a jo r-o sz trá k pertl
,Boriiéin szónak.
p ru sz li, p ru s z lik (pru slilkl) ,m ellény'. Elől zsin ó rral zá
ródó kis m ellényt jelent. G ró f D raskovith Jo h an n a 1652-ből való h o zo m án y áb an m á r szerepel: „E gy B araczk v irág sze- nyő, G azdagh A ra n y terczelen J a n k e r a ra n y czepkével K ét rendel prem zet ehez o lljan szenyő terczelon eleketeő prisly és n y a k .“28 É rdekes, hogy a K assa város le v é ltá rá b a n őrzö tt R átz Szabó P é te r szabóm esternek 1699. évi szá m lá já b an p e
dig ily en fo rm á b an szerepel ez a szó: „G rász János ökegyel
me részére egy broszfliket b o ríto tta m .“29 K azinczy E rd é ly i le
veleiben így ír: „A jászb erén y i, a böszörm ényi lakos m aga k é k pusziidban, k é k n a d rá g á b a n , b á rá n y b ö r süvegével ö rü lt volna, hogy idegen em bert lá t.“30 Márton József pedig az 1800-ban P ozsonyban k ia d o tt m ag y ar-n ém et sz ó tá rá b a n a n é
m et „das L eibei“ szó n ak m a g y a r fo rd ítá s á t pruszli, pruszlék, puszii sz a v a k k a l a d ja vissza.31 A b a jo r prustl szó átvétele, úfn. Briistlein. „B rüstl, S tü ck d e r ehem aligen P a n z e r B eklei
d u n g .“32
ré k li (rékli) ,u jja s m ellény6. H osszú u jjú , re n d szerin t ol
csóbb an y ag b ó l készült m ellényt é rtü n k ra jta . N á lu n k ezt az öltözéket a Pozsony k ö rn y é k é n letelep ed ett ném et szabók te r
jeszte tték el. íg y : „A M ester E m berek m ü v jei á rá n a k 1668-ik esztendőben Poson, N agy S zom bath, M odor és Szent G y ö rg y szab ad K irály i városok te tt m eg h atá ro zá sá b an “ o lv a sh a tju k ezt a tételt: „E gy négy szá rn y as posztokul való egyszer pré- m ezett R eklitul.“33 34M ayer János felsorolja végrendeletében (1772), hogy h a g y a té k á b a n v an : „9 p á r rékli.“3* R ékli sza
v u n k eredete a b a jo r rékl, am ely n ek ném et irodalm i m egfe
lelője Röcklein.
sészli (sésli) ,csipőfodor‘. Széles, h a ra n g sz a b á sú fodor,
27 Magyar Tudományos Akadémia. Kézirattár.
28 Századok 7 (1873), 354. 1.
29 Magyar Nyelv 15 (1919), 39. 1.
30 Kazinczy Ferenc, Erdélyi levelek, Buda, 1839, IX, 244. 1.
31 Márton József, i. m. 1800, II, 322. 1.
32 Schmeller—Frommann i. m. I, 367—8. 1.
33 Tudományos Gyűjtemény, 1835, 85. 1.
34 Országos Levéltár. Fasc. 1315—17. No. 20.
am ely a ru h a d e re k á n fu t k ö rü l. Elől n y ito tt. 1910: „A fönt em líte tt három öltözék m indeg y ik én ek d e re k á n a k hátsó ré szére k é t gomb v a n v a rrv a , m ely a la tt v an az aljvég, s z á rn y vég, (sészli, Schösslein)“.35 A sészli szó a b a jo r-o sz trá k n y e lv járá si sessl alak b ó l n y eri fo rm á já t. Ú fn.-ben Schösslein.
sleifn i (sleifni) ,sallang, szalag 4. H a k esk e n y anyagból övét k ö tü n k és a végét nem k ö tjü k csokorba, hanem lelógat
ju k , a k k o r ezt a lelógó részt n evezzük sleifninek. 1833: „ I n diai atlasz ru h a , m ellynek u jja i blondeból és szalagbokorral (Schleife) v a n n a k b e z á rv a .“36 1867: „A fe h ér tu n iq u e re h á tu l zöld iro n g ák (Schleifen) csüngtek a lá .“37 A b ajo r-o sztrák sleifn szó átvétele, úfn. Schleife, (f.)
slin g li (slirjli) ,h u ro k v a rrá s ‘. 1833-ban Czuczor G ergely feljegyzi a gom bkötő m ű szav a k közé a slingli szót is. 1887:
„ . . . az elején ly u k a k h e ly e tt átgom boló hosszú schlinglik- kel.“33 B ajo r-o sz trák sliyl, úfn. Schlinge szóból szárm azik.
sp u ln i (spulni) ,orsó‘. O rsó, am ely re cé rn át csa v aru n k . 1833-ban Czuczor jegyzi fel ezt a szót: „Spulcséoe.“S9 Y. ö.
b a jo r-o sz trá k spuln, úfn. Spule.
s trim fli (strim fli) ,h a ris n y a 4. 1626: „Item k é t p á r fe jé r s trim ff . . . “40 1681: „E gy a ra n y fonallal szőtt veres strim f
li.,“41 1772: „1 p á r fe jé r strim fli.“*2 Y. ö. b a jo r strim fl, úfn.
Strüm pflein.
stu cli, stu c n i (stutsli, stutsni) ,kézelő, a ls ó k a r ú jj4. Ma ez a szó k ü lö n álló a ls ó k a rú jja t jelent, régebben azo n b an „ k a r
m a n ty ú “ ( muf f ) értelem ben h asz n álták . Az U ngrisches M a
gazin P ozsony idióm ái k ö zö tt em líti meg a S tu tzn szót és azt m ondja, hogy a m egfelelő irodalm i szó a Muf f . 43 A stucli szó előfordul m ár 1612-ben: „E gy k ék stuczli v a ro tt, n y esttel bé-
85 Frecskay i. m. 370. 1.
36 Honművész, 1833, 58. 1.
37 Divatvilág, 1867, 554. 1.
38 Szabó ipar. közi., 1887, szept. sz.
39 Magyar Tudományos Akadémia. Kéziratgyüjtemény.
40 Radoánszky Béla, Magyar családélet. . . i. m. I, 243. 1.
41 U. a. II. k. 363. 1.
42 Országos Levéltár. Fasc. 1315—17, No. 20.
43 V. ö. Ungrisches Magazin, 1787, 68. 1.
23 lelt.“44 Bethlen G áb o r fejedelem I6l6~ban v ett: „k ét stu tzli“- t.45 * * Ez a szó a b a jo r stutsn-bői szá rm azik : „D im . S tutzl, S tützl, V orstand-ärm el.“48
zeim ed li (zpimedli) ,behúzás*. E zá lta l a v a rrá s á lta l r á n cokat, h ú zá so k at id ézü n k elő a ru h á n . A b a jo r-o sz trá k tsei- m e‘l-bö\. A m a g y a rb a n a d a ném et „Stoßton ‘ h a tá s a a la tt lép fel.
44 Radoánszky Béla, Magyar családélet. . . i. m. I, 153. 1.
45 Radoánszky Béla, Udvartartás és számadáskönyvek, Budapest, 1888, I, 7. 1.
40 Schmeller—Frommann i. m. 802. 1.
1. Ruhaneoek és díszítések.
a p lik á c ió (aplikätsiö) ,rá té t'. H a az egyik a n y a g ra m in t a la p ra rád o lg o zn ak egy m ásik at m in tá b an , ezt nevezzü k ap- líkáció-nak. Y alószinüleg csak a 19. század elején k e rü l ez a szó hozzánk. 1834: „ . . . s tú li- application fe jk ö tő t virág g al viseln ek .“1 V. ö. application, n ém etben Applikation. A ném et közv etítés feltételezése nem fö ltétlen ü l szükséges.
a z s u r (azúr) ,á ttö rt v a r rá s 4. L yukacsos k éz im u n k á t, á t tö rt kelm ét jelent. 1843: „ . . . feh ér selyem ä jour paszom án- tozással. 2 A fra n c ia á jour szóból szárm azik, am ely áttetsző an y a g o t jelent. V. ö. m ég Ajoure.
bizsu (bizu) »csecsebecse4. E redetileg g y ű rű t (breton bi- zou) jelen tett, csak később ékszert, csecsebecsét. K azinczy E rd ély i leveleiben m á r m egem líti (1816): „Tielsch, galan terie- áru s tu d ta , hogy ném ely k ö n y v úgy b u jálk o d ás czikkelye m int a ficliük, bijouk s fe jé r és piros kenőcs, m elly felől a rossz ny elv azt beszéli, hogy az E rd é ly b e n is nag y o n k él s egyesíti a test és lélek szükségeit.“3 A fra n c ia bijou k e rü l v á l
to z a tla n u l a ném etbe (Bijou) és inn en a m ag y arb a, teljesen m egőrizve idegen h a n g a la k já t.
b lú z (blúz) »zubbony, derék'. D erék ig v ag y csípőig érő zubbony. E rre a szóra a d a tu n k csak a 19. század m ásodik fe létől kezdve van. 1867: „A m ostani h alh éj- n élk ü li d e re k a k és az a n n y ira k ed v e lt „blouse“-ok jó á llá sá n a k fők ellék e egy jól a testhez álló d erék .“4 1895: „ . . . nem sza b ad elfelednem a
1 Honművész, 1834, 304. 1.
2 Honderű, 1843, 779. 1.
3 Kazinczy Ferenc, Utazások, Erdélyi levelek, Buda, 1859, 188, 1.
4 Divatvilág, 1867, 98. 1.
25 blouse- d e r e k a k ,. . . “5 A blouse szó az 1830-i forrad alo m ide
jé n lép fel s jelentése: „A rb eiterk leid speziell d er B elgier.“6 F ra n c iá b a n blouse, ném etben Bluse (f.). A m a g y a r e nélk ü li form a m u ta tja , hogy erdeti, fra n c ia átv étel tö rtén t.
b o a (boa) ,n y a k p ré m 4. E redetileg ó riásk íg y ó t jelen tett, csak a 18. század végén viszik á t jelentését tu d a to sa n a női n y a k p ré m re . N á lu n k 1834-ben ta lá lu n k erre a d a to t: „A k é nyelm es boákat sok asszonyok ism ét elővevék.“7 T u la jd o n k é p p e n a fra n c ia boa szó átvétele. A ném etben Boa (f.)
b o rd ű r (bordűr) ,szegély4. K eskeny szegély, am ely et a szoknya, n y a k k iv á g á s v ag y ú jj szélére tesznek d íszítésk ép pen. 1833: „F ek ete selyem bárson- felső ru h a szürke, m elynek sz á r old alán szegély (bordűré) v an .“8 1908: „ . . . oly fe lk a p o tt bordürös és n ag y virágos dolgok.“9 F ra n c ia bordűré (ném et Bordüre) átvétele. A m a g y a r e n élk ü li form a k özvetlen fr a n cia á tv éte lre vall.
bro ss (bros) ,m e lltű 4. Kluge-Götze s z e rin t10 ez a szó a n é
m etben csak 1859-ben jelen ik m eg először. N á lu n k m á r 1848- b a n előfordul: „ . . . de viselnek k a rp ere cze k et, s négy öt bro
cket a d erékon.“11 Y. ö. fra n c ia brocke (ném et Brosche). K öz
vetlen fra n c ia átvétel.
c ip z á r (tsibzár), ,villám zár, h ú z ó z á r4. A ném et irodalm i a la k já t (ReissoerSchluss) először a „G rosser H e rd e r“ szótároz- za: „R eissverschluss, p ra k tisc h e Y crschlussvorrichtung fü r schliessförm ige Ö ffn u n g en an H a n d ta sch en , G eldbörsen, A k ten m ap p en , S p o rtb ek leid u n g en .“12 Az első cip z á r készítésére nézve a k ö v etk ező k et tu d ju k : „D er erste Reiss Verschluss ist schon vor dem K riege von d e r F irm a V orw erk in B arm en n ac h dem P a te n t von D en n er- M eier Nr. 251.450 vom Ja h re
6 Divat és Irodalom, 1895. ápr. 6. sz.
8 Melich—Gornbocz, Magyar etymológiai szótár, Budapest, 1914. sk., 423 1.
7 Honművész, 1834, 736. 1.
8 Honművész, 1833, 40. 1.
8 Nőiruhakészítő iparosok lapja, 1908, jan. sz.
1 0 Etymologisches Wörterbuch der deutschen Sprache, B erlin - Leipzig, 1934.11
11 Honderű, 1848, 128. 1.
12 Der große Herder, Freiburg, 1934, 1663. 1.
1911 hergestellt u n d in den H ä n d en g eb rach t w orden. D e r R eissverschluss w a r d u rc h a u s g eb rau ch sfä h ig u n d gut, n u r w a r er re ch t teuer, d a die T eilchen g efräst w erd en m ussten.“13 A cip szó családnév m égpedig egy norvég em beré: Zipp Bécs- ben a d ta el sza b ad alm át P ic k d o rf C om p. A. G. cégnek.
E g y éb k én t egyedül Bécsben ism eretes a Zippverschluss néven és innen is k e rü lt hozzánk. 1930: „R ódlihoz, bobhoz, korcso
lyázáshoz n a d rá g h e ly e tt bő szo k n y á t és n y a k ig elzá rh ató zipzáras b lú z t v iselnek.“14
fazo n (fazon) ,szabásm inta, k a b á tk ih a jtó 4. E n n ek a szó
n a k többféle a jelentése, á lta lá b a n a ru h a sz a b á sm in tá já t é r t
jü k ra jta , de jelen ti a k a b á t k ih a jtó já t is. 1867: „ . . . v ag y a p ró m u strá z a tta l ( fagone).“15 1888: „ . . . sely em feltéttel (tükör- fagon).“16 1913: „ . . . a fagon, a szín és ízlés.“17 A fra n c ia fa gon, ném et Fagon. (olv. fazon). Ez ném et közvetítéssel való á t v ételre m u tat.
f litte r (flitter) ,fé m p ik k e ly 4. F ém ből k észü lt kis k erek a la k ú p ik k ely . K ülönösen estélyi ru h a díszítésére h asz n álják . 1930: „ . . . tü llú jja k ezüst flitter hím zéssel.“18 Végső fo rrása az angol flitterm ouse (,F le d e rm a u s4) ófn. flitarezzen (,schm ei
chelnd, liebkosen4), k fn . gevlitter (,heim liches G e lä c h te r4), ú fn . Flitter (,kleine, d ü n n e B lechm ünze4).
fr a k k (frá k) ,férfi esti öltö zék 4. 1787-ben em líti Gvadá- nyi:
„V ert d ragon szin posztó M arseelbe szövetett Sok veres p o n to k k al v a la p e tty e g e te tt
K ét sorral acél gom b volt rá h e ly h e z te te tt P á risb a ez fra k n a k m eg k ereszteltetett.4'19
1789: „Én ú ti su rto u m b an a tö b b iek frisiro zo tt fe jje l s a leg- 13 Die Umschau in Wissenschaft und Technik (Frankfurt am Main), 1935, 1049. 1.
14 Színházi Élet, 1930, 35. sz., 105. 1.
15 Divatvilág, 1867, 554. 1.
16 Szabóiparosok közi. 1888. jan. sz.
17 Színházi Élet, 1913, 43. sz., 64. 1.
18 Színházi Élet, 1930, 8. sz., 113. 1.
19 Gvadányi József, Peleskei Nótárius (Magy. Klassz. 44. k.), 48. 1.
27 ú ja b b szabású fra kkokban , ü ltü n k az a s z ta ln á l.“20 21 A fr a k k a ném et Rock szóból szárm azik , szászban hrock, innen fra n c iá b a froc, angolban frock, és a ném et nyelv 1750 u tá n az angol
ból veszi á t ú j fo rm á já b a n ezt a szót.
girland (girland) ,v irá g fü z é r1. T erm észetesen legtöbbször m űvirágból készül, re n d szerin t estélyi ru h á t diszíten ek vele.
1834: „ . . . m indenféle virágból álló fü z ére k (guirlande) k ö rü l hím ezve.“21 E gy a d a t a 20. századból: „ . . . k é t girland
dal o ld alt.“22 Végső fo rrá sa kétséges, olaszban ghirlanda, fr a n ciáb an guirlande, ném etben Guirlande. A ném etben Schiller ó ta (1784), ism eretes ez a szó. A m a g y a r e nélk ü li fo rm a k ö z vetlen fra n c ia átv éte lt m u tat.
k a z a k (kázák) ,orosz z u b b o n y 4. M agas n y a k ú , térd ig érő zubbony, az orosz nem zeti viselet jellem ző d a ra b ja . 1853: „A k ö p e n y t szintoly casaque p ó to ln á.“23 1867: „ . . . szóval ez oly diszítés, m ely a casaque, v ag y b asq u in e leb b en ty ű ih ez h a sonló . . ,“24 K étféle m a g y a rá z a ta van. Az egyik szerin t az olasz casacca szóra vezethető vissza, am ely v alószínűleg a casa szóval v an összefüggésben, és így casacca eredetileg házi öltözéket je le n te tt.25 Kluge szerin t viszont: „T ü rk . ka
za k L an d streich er, N om ade ist als K osak N am e d er südruss.
S teppen u n d R eiterv ö lk er gew orden.“26 T o v áb b á franc, casa
que, ném et die Kasacke, d e r Kasack, „Als Kasacke in F isc h a rts T agen unsere M ä n n e rtra c h t b eh errsch te u n d n e u e r
dings als K azack in d er F ra u e n tra c h t gilt.“27
k e p p (kep) ,hosszú k ö rg a llé r4. 1928: „C ap e k en és k ö p e ny ek en m in d e n ü tt csokrokat lá tu n k .“28 1930: „ . . . f e k e t e szü rk e keppes köpönyeg, szürke a s z tra k á n disszel.“29 V. ö.
20 Kazinczy Ferenc, Utazások Miskolczról Kassára, Buda, 1839, 9. L 21 Honmüvész, 1834, 72. 1.
22 Karinthy Frigyes, Ó nyájas olvasó, Budapest, 19172, 20. 1.
23 Divatcsarnok, 1853, 926. 1.
24 Divatvilág, 1867, 9. sz.
25 V. ö. Littré, Dictionnaire de la langue fran^aise. Paris, I, 499. L 26 Kluge— Götze i. m. 288. 1.
27 I. m.
28 Divat Szalon, 1928. 35. sz.
26 Színházi Élet, 1930, 2. sz., 117. 1.
olasz cappa, fran cia cape, ném et Kape (olv.: kép). N ém et á t
vétel.
k im o n o (kimonö) j a p á n ru h a ‘. Jellem ző rá, hogy a ru h a u jj egybe v an szabva a ru h á v a l s íg y a v álln ál nincs v arrás.
C sak a 20. sz á zad b a n k e rü l ez az öltözet és neve E u ró p á b a.
J a p á n ered etű szó. Y. ö. franc, kimono, ném . Kimono.
k lip sz (klips) ,csatt, zá ró d ísz‘. R end szerin t ham is kőből készült csatt, bross, am elynek csíp tető szerű z á rja van. 1930- ból v an rá az első a d a tu n k : „Klips. A p áriz si nő leg ú jab b é k szere. Az ék sz erd iv at n ag y , m eglepetésszerű ú jd o n ság a: a klips. Ne tessék m egijedni az ú j szótól, m ert e z ú tta l igen ész
szerű, elegáns ru h a és k a la p d ísz re jtő z ik a név m ögött.“30 A n gol ered etű szó: clip, több esszám b an clips. N ém etül Klipp
(m.. n.).
k o m b in é (kom biné) ,in g szo k n y a‘. Ö sszetételét ^k o m b in á
c ió já t1 jelen ti az ingnek és szo k n y án ak . Egészen ú jk e le tű szó. A fra n c ia combinaison, ném et Kombination sza v ak k al függ össze.
k o m p ié (kom ple) ,k a b á to s ö ltözet1. H a női ru h á h o z u g y a n oly an v ag y vele ö sszhangban lévő an y ag b ó l és színből k a b á t is já ru l, ennek a ru h á n a k és k a b á tn a k eg y ü ttesét n e
vezzük kom plének. A fra n c ia complet m elléknévből s z á rm a zik „un hab illem en t com plet" ebből később le complet, ném et
b en Komplet (n.).
k o sztü m (kostiim ) ,szoknya és k a b á t1. H a egyform a an y a g b ó l készül a szoknya és hozzá egy kis k a b á t. 1789:
„ . . . s a viselt costümben, m égpedig az in n ep ib en .“31 V. ö. olasz costume, (< lat. consuetudine) am elynek eredeti jelentése ,szokás1, később ,öltözködési szokás1. íg y a la k u l en n e k a szónak jelentése olyan ru h a d a ra b jelölésére, am ely s z o k n y á ból és kis k a b á tk á b ó l áll. Littré m egjegyzi, hogy ez a szó az A k ad ém ia sz ó tá rá b a n csak 1740-ben jelen t meg először:
„C ostum e, n ’est dans le D ictio n n aire de 1’A cadém ie q u ’á p a r- tir de l’édition de 1740, avec la note q u 'il se prononce costum e, c’est-á-d ire a Titalienne, note qui a d is p a ru d an s l’édition de 1760.“32 N ém etben Kostüm, (n.).
30 Színházi Élet 1930, 14. sz. 112. 1.
31 Kazinczy Ferenc, Utazások, Erdélyi levelek. Buda, 1839, 265. 1.
32 Littré i. m. I, 827. 1.
2 9
m a n z se tta (m a n fd fzettä ) ,kézelő4. Palocsay 1704-ben írt gúnyversében, a N ay M ódiban m á r szerepel ez a szó.:
„H arm an tli, és m ente, mancsét, m antilia.“Si Csokonai D o ro tty á já b a n pedig ezt m ondja:
„Mit é r a fodros h a j ? a mándsét? a tá s z li? “33 34
1848: „Az u jja k szűkek, hosszak s alu l h ím zett angol m anschetekkel.“35 * F ra n c ia eredetű. Y. ö. fr. manchette, (<
manche). N ém et közvetítéssel k e rü lt h o zzánk a 18. század elején. N ém etben Manschette (f.) > m andsette > m agy.
mandzetta. A szóvégi ném et a > m agy. a (Melich L um tzer i. m. 301. 1.).
m u ff (m uf) ,k a r m a n ty ú 4. Á ltaláb a n szőrm éből készül s célja a kéz m elegítése télen. É rdekes, hogy b á r ezt a szót csak a 19. század első fele ó ta h a sz n á ljá k n á lu n k , régebben sem m a g y a r szó, hanem a ném et stucli, stucni sza v ak szolgáltak ennek m egjelölésére. Márton s z ó tá rá n a k (1799) ném et részé
ben M u ff-ot em lít, a m a g y a r fo rd ítá s n á la tuszli, ka rkeztyű . A 19. század első felében előtérbe n y om ul n á lu n k is a M u ff szó h asz n á la ta , sőt m a g y a r fo rd ításo k is jelen n ek meg. 1834:
..N yestből kicsin k a r m a n ty ú t (M u ff) is viselnek.“30 A m u ff szó a kfn . moiwe-bö\ szárm azik, am ely ,Ä rm eF-t jelent. T u lajd o n k ép e n a fra n c ia m oufle h a tá s a a la p já n h a sz n á ljá k a ném etben a 18. század m ásodik felében a m u ff szót, am ely nek végső eredete k lat. m uffula .
n eg lizsé (negljze) ,p o n g y o la4. U g y an az m in t a sláfrok, de fin o m ab b kivitelű. Első a d a tu n k 1789-ből való: „A m int lá tja az u r én még egészen negligében v ag y o k .“37 1834: „Négligée to ilette.“38 A ném et nyelv is teljesen h ű en átveszi ezt a fr a n cia szót: négligé.
p a le tó (páletö) ,három negyedes bő k a b á t4. Ez a ru h a d a ra b főleg az 1867-es éveknek lett n ag y d iv a tja . 1867: „Igen rövid o tth o n k asze rű paletot u g y an a zo n v ag y m ás kelm éből
33 Irodalomtört. Közi. 22, (1912), 5. 1.
34 Csokonai Vitéz Mihály, Dorottya, Budapest, 1893, 454. 1.
35 Honderű, 1848, 128. 1.
30 Honművész, 1834, 8. 1.
37 Kármán József, A Módi, Budapest, 1879, 226. 1.
35 Honderű, 1848, 128. 1.
egészíti ki ezen öltözéket.“39 1887: „ . . . e g y angol paletó v an f e ltü n te tv e . . .“40 A la tin palla és toque összetétele egyes fe l
tev ése k szerint, de valószín ű b b , bogy a h o llan d paltsrok-ból szá rm azik , m iu tá n ez a ru h a d a ra b a fejet nem fed te be.41 F ra n c ia paletot, a n ém etben Paletot és 1838-ban csak egyes ném et n y elv te rü le te k e n jelen ik m eg.42
p aszp ó l (päspol) ,szegőzsinór. K eskeny an y a g b ó l k ész ü lt zsinór, am ellyel v alam in ek a szélét dolgozzák el. 1867: „ . . . a n y a k k iv ág ás passpoillirizott.“43 1887: „ . . . e z ism ét Ízlés dolga, a kelm e szine leg in k áb b szürke, zöld paszpoillal,“44 1895: „ . . . len t fek ete és zöldes- k ék v astag paszpoálféle dísz
ből v a n a szegély.“45 A fra n c ia passepoil szóból szárm azik , n ém etben Paspel (m.) de a n y e lv já rá s b a n Paspol is.
p e le rin (pelerin) ,k ö rg allér‘. R övid kö rg allér, am ely a h á tn a k csak egy részét fedi. 1833: „N an k in szinü n y á ri szö
v etb ő l felső ru h a k ettő s Pelerine- n y a k k e n d ő v e l.“48 É rdekes, hogy a század végén a pelerin szó h a s z n á la tá t h á tté rb e szo
r ítja egy m a g y a r szó: zarándok gallér.41 Z arán d o k o k h o rd tá k ered etileg ezt a k ö rg a llé rfa jtá t, és így nevét a la tin peregrinus ,z a rá n d o k ‘-ból k a p ta . F ra n c iá b a n pelerin lett és ebből való a pélerine, n ém etben Pelerine, (f.) Az e nélk ü li fo rm a közvetlen fra n c ia á tv éte lre vall.
p izsam a (pizám a) ,n a d rá g és k a b á t‘. N a d rág b ó l és k a b á tb ó l álló alv ásn á l h aszn álato s ru h a d a ra b , m a stra n d ö ltö z é k n ek is n ag y o n divatos. 1928: „Pizsama k ín a i k re p p b ő l és G eorg ettb ő l.“48 E red etileg h in d u öltözet, in n en k e rü l a 19.
sz á z a d végén A n g liáb a pyja m m a a lak b a n , inn en a fran cia p y ja m a és a ném et P yjam m a. (pidzäma). A m a g y a r szó h a n g a la k ja nem m u ta t ném et közvetítésre.
39 Divatvilág, 1867. 6. sz. 121. 1.
40 Szabóiparosok közi. 1887. okt.
41 Y . ö. Littré, i. m.
42 V. ö. Kluge—Götze i. m.
43 Divatvilág, 1867. 13. sz.
44 Szabóiparosok közi. 1887.
45 Divat és Irodalom, 1895, 4. 1.
46 Honművész, 1833, 106. 1.
47 Y. ö. Divat Tükör, 1889, 20. f„ 173. 1.
48 Divat Szalon, 1928, 1. sz. 22. 1.
