A klimatikus vízmérleg az ország jelentıs részén negatív

(1)

AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS AZ ÉGHAJLATI ELEMEK IDİBELI ÉS

TÉRBELI VÁLTOZÁSAI TÉRBELI VÁLTOZÁSAI

MAGYARORSZÁGON MAGYARORSZÁGON

A CSAPADÉK

(2)

Mivel éghajlatunk hajlik a szárazságra, mezıgazdasági és Mivel éghajlatunk hajlik a szárazságra, mezıgazdasági és ökológiai szempontból kitüntetett jelentısége van a

ökológiai szempontból kitüntetett jelentısége van a csapadék idı

csapadék idı-- és térbeli megoszlásának.és térbeli megoszlásának.

A csapadék általában kevesebb, mint a vegetáció igénye. A csapadék általában kevesebb, mint a vegetáció igénye.

A klimatikus vízmérleg az ország jelentıs részén negatív.

(3)

A csapadék idıbeli dinamikája A csapadék idıbeli dinamikája

A csapadék évi menetében kettıs hullám A csapadék évi menetében kettıs hullám

jelentkezik. A csapadék minimuma januárra esik.

Ennek az alacsony páranyomás és a gyakori Ennek az alacsony páranyomás és a gyakori anticiklonális makroszinoptikus helyzetek

anticiklonális makroszinoptikus helyzetek (szibériai maximum) az oka.

(szibériai maximum) az oka.

A legtöbb csapadék májusA legtöbb csapadék május--július közt hullik. A július közt hullik. A páranyomás maximumával és a Medárd nap páranyomás maximumával és a Medárd nap környéki fokozódó ciklontevékenységgel, és a környéki fokozódó ciklontevékenységgel, és a felerısödı

felerısödı konvekcióvalkonvekcióval hozható ez kapcsolatba.hozható ez kapcsolatba.

A maximum az ország egyes területein némiképp A maximum az ország egyes területein némiképp eltolódva jelenik meg.

eltolódva jelenik meg.

A DunántúliA Dunántúli--dombság és a Bakony térségében dombság és a Bakony térségében májusban, a Ny

májusban, a Ny--i határszélen júliusban, míg az i határszélen júliusban, míg az ország nagyobb részén júniusban van a legtöbb ország nagyobb részén júniusban van a legtöbb csapadék.

csapadék.

(4)

A DA D--Dunántúlon, és a DunántúliDunántúlon, és a Dunántúli--középhegység DKközéphegység DK--i i lejtıin megfigyelhetı egy ıszi (október

lejtıin megfigyelhetı egy ıszi (október--november) november) másodlagos csapadékmaximum is.

másodlagos csapadékmaximum is.

Ezt a mediterrán térségben kialakuló alacsony nyomású Ezt a mediterrán térségben kialakuló alacsony nyomású központ (genovai

központ (genovai--ciklon) irányából érkezı mediterrán ciklon) irányából érkezı mediterrán ciklonok melegfrontjai által okozott esızések hozzák ciklonok melegfrontjai által okozott esızések hozzák

létre.

Nem ritka, hogy a bıséges ıszi esık következtében a téli Nem ritka, hogy a bıséges ıszi esık következtében a téli félév a csapadékosabb (az esetek 20

félév a csapadékosabb (az esetek 20-30 %-30 %--ában áll ez ában áll ez fenn).

fenn).

A téli félév nagyobb csapadékmennyisége a mediterrán A téli félév nagyobb csapadékmennyisége a mediterrán hatásokat mutató D

hatásokat mutató D-Dunántúlra jellemzı leginkább. Az -Dunántúlra jellemzı leginkább. Az Alföldön az esetek 80

Alföldön az esetek 80--90 %-90 %-ában a nyár a ában a nyár a csapadékosabb.

csapadékosabb.

Az ıszi másodmaximum DNyAz ıszi másodmaximum DNy--ÉK irányban gyengül.ÉK irányban gyengül.

A csapadékmennyiség évrıl évre akár 2,5A csapadékmennyiség évrıl évre akár 2,5--szeres szeres ingadozásokat is mutathat. Ez a legváltozékonyabb ingadozásokat is mutathat. Ez a legváltozékonyabb

éghajlati elemünk.

(5)

(6)

A legszárazabb években az Alföldön elıfordul 290-A legszárazabb években az Alföldön elıfordul 290-350 350 mm csapadék, míg a csapadékosabb években ugyanott mm csapadék, míg a csapadékosabb években ugyanott 800800--900 mm csapadékot mérnek. A Ny900 mm csapadékot mérnek. A Ny-Dunántúlon ilyen -Dunántúlon ilyen

években 1000 mm feletti csapadékösszegek sem ritkák.

Bármely hónapban elıfordulhat teljes csapadékhiány.Bármely hónapban elıfordulhat teljes csapadékhiány.

A csapadékos napok száma sokévi átlagban az ország A csapadékos napok száma sokévi átlagban az ország egészére 120 nap körül van, tehát elvileg minden 3. nap egészére 120 nap körül van, tehát elvileg minden 3. nap

csapadékos. (Csapadékos nap: ha 0,1 mm

csapadékos. (Csapadékos nap: ha 0,1 mm--t elér a t elér a lehullott csapadék mennyisége.)

lehullott csapadék mennyisége.)

A leghosszabb csapadékmentes idıszak hossza 60 nap.A leghosszabb csapadékmentes idıszak hossza 60 nap.

Nyáron gyakori a 200Nyáron gyakori a 200--300 mm300 mm--es havi csapadékösszeg.es havi csapadékösszeg.

1870 óta a legnagyobb évi csapadékmennyiség 1896-1870 óta a legnagyobb évi csapadékmennyiség 1896- ban Pécsen esett (1204 mm). A legkevesebb pedig ban Pécsen esett (1204 mm). A legkevesebb pedig 19831983--ban Kecskeméten (334 mm).ban Kecskeméten (334 mm).

(7)

(8)

(9)

(10)

A csapadék területi megoszlására az óceántól való A csapadék területi megoszlására az óceántól való távolság növekedése (gyengülı óceáni hatás) és a távolság növekedése (gyengülı óceáni hatás) és a

domborzat hatása együttesen nyomja rá a bélyegét.

A Dunántúlon a mérséklıdı óceáni hatással A Dunántúlon a mérséklıdı óceáni hatással párhuzamosan DNy

párhuzamosan DNy-ÉK irányban 800 mm-ÉK irányban 800 mm--rıl 550 mm-rıl 550 mm-re re csökken az évi átlagos csapadékmennyiség.

csökken az évi átlagos csapadékmennyiség.

A Dunától KA Dunától K--re az Alföld területén koncentrikusan 550 re az Alföld területén koncentrikusan 550 mmmm--rıl 500 mm alá csökken az évi csapadékmennyiség, rıl 500 mm alá csökken az évi csapadékmennyiség,

amiben a medence

amiben a medence-jelleg nyilvánul meg.-jelleg nyilvánul meg.

A Hortobágy, s a A Hortobágy, s a HármasHármas--KörösKörös--vidékenvidéken 480480--500 mm 500 mm csapadék hull évente, míg a

csapadék hull évente, míg a Szatmár-Szatmár-BeregiBeregi--síkonsíkon ez ez eléri a 600 mm

eléri a 600 mm--t.t.

Az Alföld középsı része és a NyAz Alföld középsı része és a Ny--Dunántúl Dunántúl

csapadékmennyisége között kétszeres különbség van.

Középhegységeink nagy részén 600 mm feletti évi Középhegységeink nagy részén 600 mm feletti évi értékek a jellemzık.

értékek a jellemzık.

(11)

Hegyvidékeink az orográfiaiHegyvidékeink az orográfiai csapadékképzıdésnek csapadékképzıdésnek

köszönhetıen csapadéktöbblettel rendelkeznek síksági köszönhetıen csapadéktöbblettel rendelkeznek síksági területeinkhez képest.

területeinkhez képest.

Országos átlagban 100 m Országos átlagban 100 m tszftszf. növekedés kb. 50 mm évi . növekedés kb. 50 mm évi csapadéktöbblettel jár.

csapadéktöbblettel jár.

Az anomália nem érvényesül azonban egyformán Az anomália nem érvényesül azonban egyformán hegyvidékeinken

hegyvidékeinken

Az uralkodó szélirányra merıleges futású hegységek Az uralkodó szélirányra merıleges futású hegységek luvluv oldalán a legerısebb (Magas

oldalán a legerısebb (Magas--Bakony). Az ellentétes (Bakony). Az ellentétes (leelee) ) oldalon negatív anomália is lehetséges (Börzsöny).

oldalon negatív anomália is lehetséges (Börzsöny).

(12)

(13)

Mezıgazdasági szempontból fontos a tenyészidıszakon Mezıgazdasági szempontból fontos a tenyészidıszakon belül (áprilistól szeptember végéig) lehullott csapadék belül (áprilistól szeptember végéig) lehullott csapadék

mennyisége.

Országos átlagban ez a mennyiség az évi Országos átlagban ez a mennyiség az évi összcsapadékösszcsapadék 5555-65 %-65 %--a.a.

A területi kép hasonló az összcsapadékéhozA területi kép hasonló az összcsapadékéhoz. Kiemelkedik . Kiemelkedik az Alföld középsı részének száraz volta.

az Alföld középsı részének száraz volta.

Bár a tenyészidıszak csapadékosabb a téli félévnél, a Bár a tenyészidıszak csapadékosabb a téli félévnél, a vegetáció számára csak a hóolvadásból származó

vegetáció számára csak a hóolvadásból származó vízmennyiséggel együtt elegendı a tenyészidıszak vízmennyiséggel együtt elegendı a tenyészidıszak

csapadékmennyisége.

(14)

A különbözı küszöbértékek feletti csapadékok A különbözı küszöbértékek feletti csapadékok

gyakorisága gyakorisága

A csapadék fontos jellemzıje a mennyisége mellett az A csapadék fontos jellemzıje a mennyisége mellett az intenzitása, vagyis az idıegység, óra, perc alatt lehullott intenzitása, vagyis az idıegység, óra, perc alatt lehullott

csapadékmennyiség is (óra

csapadékmennyiség is (óra--, illetve percintenzitás). , illetve percintenzitás).

Ez a beszivárgás mértéke és a talajeróziós folyamatok Ez a beszivárgás mértéke és a talajeróziós folyamatok hatékonysága szempontjából fontos paraméter.

hatékonysága szempontjából fontos paraméter.

Az intenzívebb csapadék vize kevésbé szivárog be, nagy Az intenzívebb csapadék vize kevésbé szivárog be, nagy kinetikai energiájú cseppjeinek becsapódásai erısebben kinetikai energiájú cseppjeinek becsapódásai erısebben

rombolják a talaj aggregátumokat.

OmbrográfOmbrográf adatokból számítják. 0,1 mm, 1, 5 és 10 mm adatokból számítják. 0,1 mm, 1, 5 és 10 mm fölötti csapadékösszeggel bíró napokat szokás

fölötti csapadékösszeggel bíró napokat szokás elkülöníteni.

elkülöníteni.

A percintenzitás a leghevesebb záporokban 1A percintenzitás a leghevesebb záporokban 1--3 mm/perc 3 mm/perc értéket is elérhet, de a gyakoribb csendes esık 1 mm/óra értéket is elérhet, de a gyakoribb csendes esık 1 mm/óra

csapadékot szolgáltatnak.

(15)

(16)

A csapadékos napok száma nincs szoros kapcsolatban az A csapadékos napok száma nincs szoros kapcsolatban az éves csapadékmennyiség területi képével. Az Alföld

éves csapadékmennyiség területi képével. Az Alföld középsı, szárazabb részén kevesebb (110 körüli) a középsı, szárazabb részén kevesebb (110 körüli) a

csapadékos napok évi száma. Legtöbb a 700 m

csapadékos napok évi száma. Legtöbb a 700 m--nél nél magasabban fekvı területeken és a

magasabban fekvı területeken és a SzatmárSzatmár--BeregiBeregi-síkon-síkon (135 nap).

(135 nap).

A nagyobb csapadékok világosabb összefüggést mutatnak A nagyobb csapadékok világosabb összefüggést mutatnak a domborzattal.

a domborzattal.

1 mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 751 mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 75--nél nél kevesebb, a Ny

kevesebb, a Ny--Dunántúlon 95-Dunántúlon 95-100 fordul elı évente.100 fordul elı évente.

5 mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 355 mm feletti csapadékú napokból az Alföld közepén 35--40 40 a Nya Ny--Dunántúlon 45Dunántúlon 45--50 fordul elı évente.50 fordul elı évente.

A 10 mm feletti csapadékú napok évi száma az Alföld A 10 mm feletti csapadékú napok évi száma az Alföld közepén 15 alatti a Ny

közepén 15 alatti a Ny--Dunántúlon 25 feletti.Dunántúlon 25 feletti.

(17)

A csapadékhullás teljes idıtartamának 75 %-A csapadékhullás teljes idıtartamának 75 %-a 1 mm/óra a 1 mm/óra alatti intenzitású esı, ami a csapadék teljes

alatti intenzitású esı, ami a csapadék teljes mennyiségének 30 %

mennyiségének 30 %--át szolgáltatja.át szolgáltatja.

Közepes intenzitású csapadék (1Közepes intenzitású csapadék (1--5 mm/óra) az esızések 5 mm/óra) az esızések évi idıtartamának 22 %

évi idıtartamának 22 %--a, ami a teljes csapadék-a, ami a teljes csapadék- mennyiség 50 %

mennyiség 50 %-át adja!-át adja!

Nagy intenzitású (5 mm/óra feletti) csapadékhullás az Nagy intenzitású (5 mm/óra feletti) csapadékhullás az esetek mindössze 2 %

esetek mindössze 2 %--ában mérhetı, de ebbıl ában mérhetı, de ebbıl származik a teljes évi csapadékmennyiség 20 % származik a teljes évi csapadékmennyiség 20 %--a!a!

A közepes és eróziós szempontból kedvezıtlen hatású A közepes és eróziós szempontból kedvezıtlen hatású nagy intenzitású csapadékok jelentısége tehát

nagy intenzitású csapadékok jelentısége tehát kiemelkedı.

kiemelkedı.

A gyakori nagy intenzitású csapadékok talajeróziós A gyakori nagy intenzitású csapadékok talajeróziós hatásának értékelésére szolgál a zivatarból származó hatásának értékelésére szolgál a zivatarból származó

erózióveszély mértékét mutató index.

(18)

(19)

Az extrém nagy csapadékmennyiségekre vonatkozó néhány Az extrém nagy csapadékmennyiségekre vonatkozó néhány

érdekesség:

(20)

(21)

Zivatarok és jégesık Zivatarok és jégesık

A zivatar egy vagy több elektromos kisülés, A zivatar egy vagy több elektromos kisülés,

amelyet fényfelvillanás és éles vagy dörgı hang amelyet fényfelvillanás és éles vagy dörgı hang formájában észlelünk. Minden esetben

formájában észlelünk. Minden esetben CbCb

képzıdésével, továbbá rendszerint erıs, lökéses képzıdésével, továbbá rendszerint erıs, lökéses széllel, heves záporral, jégesıvel jár.

széllel, heves záporral, jégesıvel jár.

Legzivatarosabb területünk a Mátra, a Legzivatarosabb területünk a Mátra, a DunazugDunazug--hghg, a , a DK-DK-AlföldAlföld és a és a SzatmárSzatmár--BeregiBeregi-sík-sík (30 nap/év felett). (30 nap/év felett).

Az Alföld középsı részén a legkisebb a zivatarok Az Alföld középsı részén a legkisebb a zivatarok gyakorisága (20 nap/év alatt).

gyakorisága (20 nap/év alatt).

A zivatarok gyakori kísérıje a jégesı, ha a zivatarfelhı A zivatarok gyakori kísérıje a jégesı, ha a zivatarfelhı felsı részében jóval fagypont alatti hımérséklet és igen felsı részében jóval fagypont alatti hımérséklet és igen erıs feláramlás alakul ki.

erıs feláramlás alakul ki.

A legtöbb jégesı júliusban fordul elı (20 db sokévi A legtöbb jégesı júliusban fordul elı (20 db sokévi

átlagban), a legkevesebb decemberben (0,4 db sokévi átlagban), a legkevesebb decemberben (0,4 db sokévi átlagban).

átlagban).

A jégesı területi megoszlására jellemzı, hogy ún. A jégesı területi megoszlására jellemzı, hogy ún.

„jégesıpályák” mentén fordul elı. Ilyenek: A Mátra

„jégesıpályák” mentén fordul elı. Ilyenek: A Mátra-- Bükk, Kemeneshát,

Bükk, Kemeneshát, VillányiVillányi-hg-hg, Hajdúhát. , Hajdúhát.

(22)

(23)

A havazás és a hótakaró A havazás és a hótakaró

Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy még a legenyhébb Hazánk éghajlatának jellegzetessége, hogy még a legenyhébb teleken is hullik hó, bár mennyisége évrıl évre tág határok

teleken is hullik hó, bár mennyisége évrıl évre tág határok közt ingadozik.

közt ingadozik.

Az Alföldön évente átlagosan 18-Az Alföldön évente átlagosan 18-22 napon havazik. A 22 napon havazik. A Dunántúlon és dombsági területeinken 25

Dunántúlon és dombsági területeinken 25--30 nap, 30 nap, hegyvidékeinken 30

hegyvidékeinken 30--40 nap, 700 m 40 nap, 700 m tszftszf. felett 50. felett 50--60 napon 60 napon havazik.

havazik.

A hó alakjában lehulló csapadék mennyisége vízre átszámítva A hó alakjában lehulló csapadék mennyisége vízre átszámítva sokévi átlagban 40

sokévi átlagban 40--170 mm közötti. 400 m 170 mm közötti. 400 m tszftszf. felett . felett mindenütt meghaladja a 100 mm

mindenütt meghaladja a 100 mm--t.t.

Az enyhébb telő Dunántúlon 80-Az enyhébb telő Dunántúlon 80-120 mm (a Genovai ciklon 120 mm (a Genovai ciklon hatása).

hatása).

A zordabb telő Alföldön (a szibériai maximum hatása) csak A zordabb telő Alföldön (a szibériai maximum hatása) csak 40-40-60 mm évi csapadékmennyiség származik a havazásokból.60 mm évi csapadékmennyiség származik a havazásokból.

A hónak az évi csapadékösszegbıl való részesedése az A hónak az évi csapadékösszegbıl való részesedése az Alföldön 7

Alföldön 7--10 %, a DNy10 %, a DNy-Dunántúlon 10-Dunántúlon 10--15 %, míg a 15 %, míg a hegyvidékeinken 15

hegyvidékeinken 15--20 %.20 %.

(24)

(25)

A havazások után, ha a hımérséklet tartósan fagypont alatt A havazások után, ha a hımérséklet tartósan fagypont alatt marad, a hótakaró hosszabb

marad, a hótakaró hosszabb--rövidebb ideig megmarad. rövidebb ideig megmarad.

Azokat a napokat, amikor a felszínt legalább 1 cm vastag Azokat a napokat, amikor a felszínt legalább 1 cm vastag

összefüggı hótakaró borítja hótakarós napnak nevezzük.

Legkevesebb hótakarós nap van az Alföld középsı részén Legkevesebb hótakarós nap van az Alföld középsı részén (30(30-35 nap), ahol a lehullott hó mennyisége is kicsi.-35 nap), ahol a lehullott hó mennyisége is kicsi.

A Dunántúl nagy részén 40A Dunántúl nagy részén 40--45 hótakarós nap fordul elı a 45 hótakarós nap fordul elı a több havazás következtében, a magasabb januári

több havazás következtében, a magasabb januári középhımérséklet ellenére.

középhımérséklet ellenére.

Középhegységeinkben 50 felett van a hótakarós napok Középhegységeinkben 50 felett van a hótakarós napok száma, de 700 m

száma, de 700 m tszftszf. felett 100-. felett 100-120 hótakarós nap fordul 120 hótakarós nap fordul elı.elı.

100 m 100 m tszftszf. növekedésre a Dunántúli. növekedésre a Dunántúli--középhegységben +7, középhegységben +7, az Északi

az Északi--középhegységben +9 hótakarós nap jut.középhegységben +9 hótakarós nap jut.

Egyes teleken az Alföldön nem alakul ki összefüggı Egyes teleken az Alföldön nem alakul ki összefüggı hótakaró, máskor 80

hótakaró, máskor 80--100 napon át megmarad a hó.100 napon át megmarad a hó.

(26)

(27)

A hótakaróA hótakaró--vastagság szintén fontos éghajlati paraméter. vastagság szintén fontos éghajlati paraméter.

A telente elıforduló maximális hótakaró

A telente elıforduló maximális hótakaró--vastagságok vastagságok átlagolásával kapjuk a hótakaró átlagos maximális átlagolásával kapjuk a hótakaró átlagos maximális

vastagságát.

A hideg, de kevésbé havas Alföld nagy részén ez az A hideg, de kevésbé havas Alföld nagy részén ez az érték 15

érték 15-20 cm körüli.-20 cm körüli.

A DunántúliA Dunántúli--dombság területén 25dombság területén 25-40 cm.-40 cm.

Középhegységeinkben és a nyugatKözéphegységeinkben és a nyugat-magyarországi -magyarországi peremvidék területén 30

peremvidék területén 30--50 cm.50 cm.

500 m 500 m tszftszf. felett értéke 50 cm feletti.. felett értéke 50 cm feletti.

100 m 100 m tszf. növekedéssel az átlagos maximális tszf. növekedéssel az átlagos maximális hóvastagság

hóvastagság országos átlagban 6 cmországos átlagban 6 cm--rel nı.rel nı.

Az Alföldön elıfordul olyan tél, amikor nincs mérhetı Az Alföldön elıfordul olyan tél, amikor nincs mérhetı vastagságú hótakaró, illetve olyan, amikor 60

vastagságú hótakaró, illetve olyan, amikor 60-80 cm -80 cm vastag takarót alkot. Az országos rekord

vastag takarót alkot. Az országos rekord hóvastagsághóvastagság 151 cm (1947 február,

151 cm (1947 február, KıszegKıszeg--StájerházakStájerházak))

(28)

(29)

A zúzmara A zúzmara

A zúzmara az áramló enyhe, párás levegıbıl a fagypont A zúzmara az áramló enyhe, párás levegıbıl a fagypont alatti hımérséklető tereptárgyak kiálló éleire kirakódó alatti hımérséklető tereptárgyak kiálló éleire kirakódó

jégtőkbıl képzıdı

jégtőkbıl képzıdı mikrocsapadékmikrocsapadék..

Jelentıs túlterhelést okozva a fák ágainak letörését, a Jelentıs túlterhelést okozva a fák ágainak letörését, a légvezetékek leszakadását idézheti elı.

légvezetékek leszakadását idézheti elı.

Kártétele miatt az egyetlen rendszeresen mért Kártétele miatt az egyetlen rendszeresen mért mikrocsapadék

mikrocsapadék. Hazánkban 1967/68 tele óta mőködik . Hazánkban 1967/68 tele óta mőködik zúzmaramérı hálózat.

zúzmaramérı hálózat.

Legzúzmarásabb területeink a hegyvidékek, ahol a Legzúzmarásabb területeink a hegyvidékek, ahol a zúzmarás napok átlagos évi száma 30 feletti, míg az zúzmarás napok átlagos évi száma 30 feletti, míg az

Alföldön ez az érték mindössze 4

Alföldön ez az érték mindössze 4--8 nap.8 nap.

Még a kevéssé zúzmarás területeken is történhet Még a kevéssé zúzmarás területeken is történhet jelentıs mennyiségő zúzmara lerakódás.

jelentıs mennyiségő zúzmara lerakódás.

(30)

(31)