k e k n e m c s a k m á s o k g o n d o s k o d á s á r a , de m á s o k g o n d o l k o d á s á r a is r á s z o r u l n a k f e j l ő d é s ü k e g y e s s z a k a s z a i b a n .
Irodalom
BALOGH Zsolt György-JÓRI András-POLYÁK Gábor:
Adatvédelmi „legjobb gyakorlat" kialakítása az elekt
ronikus közigazgatásban. A MEH SZT-IS-14. sz. ki
írására benyújtott pályázat. 2002.
BUTZEN. Fred-HILTON. Christopher Linux hálózatok.
Kiskapu Kft., Budapest. 1999.
Keszthelyi A.: Korlátozható-e az internethasználat...
GILLY, Dániel: UNIX in a Nutshell. O'Reilly & Asso
ciates, Inc., Sebastopol, USA, 1996.
http:/Andex.huAech/netA<onyvtar, letöltés: 2004.04.22.
http./Aelne t.datanet.h u/~jori/cda_dalzell. html, letöltés: 2004.04.22.
http:/Ae Inet.datanet.h u/-jorí/crypto_m agyar, html, letöltés: 2004.04.22.
http ./Aelnet. da tanét. hu/~jori/crypto_nemet. html, letöltés: 2004.04.22.
Beérkezett: 2004. VI. 18-án.
Csapodi C s a b a (1910-2004)
A magyar kultúra, a t u d o m á n y o s könyvtárosság kimagasló alakja, nemzetközileg is egyik legjelentősebb képvise
lője hunyt el patriarchális korban, 94 évesen.
Csapodi Csaba 1910-ben született, a neves szemészprofesszor, dr. Csapodi István nyolcadik gyermekeként. A budapesti Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karán 1933-ban történelem-földrajz szakon középiskolai tanári és bölcsészdoktori oklevelet szerzett. A következő évben Bécsben levéltári kutatáso
kat folytatott ösztöndíjasként. 1934-ben kinevezték a Magyar Nemzeti M ú z e u m Országos (Széchényi) Könyvtá
rába, majd néhány évig az Országos Magyar Történeti Múzeumban a főigazgató titkáraként dolgozott. Alapításá
tól, 1942-töl kezdve a Teleki Pál T u d o m á n y o s Intézet Magyar Történettudományi Intézetének munkatársa az intézet megszüntetéséig, 1949 elejéig. Kutatásait az újkori magyar művelődés- és gazdaságtörténet terén végez
te. Munkássága alapján a budapesti egyetem bölcsészeti karának magántanárává habilitálták 1946-ban. 1949¬
1951 között dolgozott az Országos Széchényi Könyvtárban, az Egyetemi Könyvtárban, majd az Országos Könyvtári Központban, végül a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárába került 1951-ben mint a Kézirattár helyettes osztályvezetője, 1957-től a Kézirattár és Régi Könyvek Gyűjteménye vezetője. 1975. december 31-én vonult nyugdíjba.
Széles körű munkásságot fejtett ki, számos országban folytatott könyvtörténeti kutatást. Munkásságának teljes bibliográfiája megtalálható a Jubileumi csokor Csapodi Csaba tiszteletére. Tanulmányok. (Szerk. Rozsondai Marianne, Bp. 2 0 0 2 . 4 0 5 - 4 3 3 . ) lapjain, ö s s z e s e n mintegy 4 5 0 publikációja jelent meg Magyarországon és kül
földön, köztük a feleségével, Csapodiné dr. Gárdonyi Klárával együtt összeállított Bibliotheca Corviniana 1967- ben jelent meg először, aztán 1990-ig öt nyelven, tizennégy kiadásban. Ugyancsak közös mü a Bibliotheca Hungarica. Kódexek és nyomtatott könyvek Magyarországon 1526 előtt három kötete (1988-1994), Tóth And
rással és Vértesy Miklóssal közösen: Magyar könyvtártörténet (1987). S z á m o s publikációja jelent meg könyvtári szakkérdésekről is, például az M T A Könyvtár Publicationes sorozatában a t u d o m á n y o s folyóiratok jövőjéről szóló tanulmánya.
A kandidátusi és a tudományok doktora fokozatot 1974-ben A Corvina Könyvtár története és állománya, illetve 1978-ban A Janus Pannonius-szöveghagyomány című disszertációjával nyerte el. A z Országos Könyvtárügyi T a n á c s és a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a több munkabizottságának volt tagja, a Középkori Munkabizottság
nak társelnöke. Mint címzetes egyetemi tanár az 1980-as évektől kodikológiát adott elö az ELTE Bölcsészettu
dományi Karának történeti segédtudományok tanszékén.
1944-ben neki ítélték a Baumgarten-díjat. 1976-ban feleségével közösen akadémiai elnöki dijat kapott, 1993-ban
— szintén feleségével együtt — a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 1995-ben harmadik könyvtá
rosként Széchenyi-díjjal tüntették ki. Munkásságára évtizedek múltán is hivatkozni fogunk.
R ó z s a G y ö r g y
384
