Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan
ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
I. kötet
Szervezeti és Működési Rend II. kötet
Foglalkoztatási Követelményrendszer
III. kötet
Hallgatói Követelményrendszer
Miskolc, 2020.
1.2. sz. Egyetemi Szabályzat
A MISKOLCI EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
II. kötet
Foglalkoztatási Követelményrendszer
A Miskolci Egyetem kuratóriumának 11/2020. számú határozata
Készült 8 példányban
A1 sorszámú, változás átvezetésére kötelezett példány
Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan
Kiadásért felelős: a Miskolci Egyetem rektora Kiadja a Miskolci Egyetem
ME Sokszorosító Üzeme
Nyomdaszám: Re.2020-….. ME Miskolc-Egyetemváros, 2020.
A szabályzat gondozásáért felelős: rektor
Szabályzat érvényességi ideje: határozatlan
Tartalom
ELSŐRÉSZ ... 7
I. fejezet ... 7
Általános rendelkezések ... 7
A FOGLALKOZTATÁSI KÖVETELMÉNYRENDSZER CÉLJA ÉS HATÁLYA ... 7
A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONY ALANYAI ... 7
A MUNKÁLTATÓI JOGKÖR GYAKORLÁSA ... 8
MUNKÁLTATÓI JOGKÖR DELEGÁLÁS, A HELYETTESÍTÉS SZABÁLYAI ... 8
VEZETŐ ÁLLÁSÚ MUNKAVÁLLALÓK ... 8
MÁSODIKRÉSZ ... 8
I. fejezet ... 8
A jogviszony létesítésének, módosításának és megszűnésének általános szabályai ... 8
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ... 8
II. fejezet ... 9
A jogviszony létesítésének szabályai ... 9
A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI ... 9
A FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS JOGORVOSLATI LEHETŐSÉGEK ... 10
A PÁLYÁZATI ELJÁRÁS ... 10
A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE... 11
JOGNYILATKOZATOK ... 12
TOVÁBBI FOGLALKOZTATÁSI JOGVISZONYBAN TÖRTÉNŐ ALKALMAZÁS ... 13
HELYETTESÍTÉS ... 13
III. fejezet ... 14
A munkaviszony módosításának szabályai ... 14
A MUNKAVISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK KÖZÖS SZABÁLYAI ... 14
A MUNKAKÖR MÓDOSÍTÁSA ... 14
TÖBBLETFELADAT ELRENDELÉSE ... 15
IV. fejezet ... 15
A munkaviszony megszűnése, megszüntetése ... 15
A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ... 15
A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSE ... 16
A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE ESETÉN ALKALMAZANDÓ KÖZÖS SZABÁLYOK ... 17
V. fejezet ... 18
A hallgatói munkaszerződés és a doktorandusz szerződés ... 18
VI. fejezet ... 18
alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás ... 18
HARMADIKRÉSZ ... 19
I. fejezet ... 19
A munkaviszony tartalma, jogok és kötelezettségek ... 19
A MUNKAVÁLLALÓK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ... 19
A VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG ... 21
II. fejezet ... 22
A munkavállalók felelőssége ... 22
A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG ... 22
A LELTÁRFELELŐSSÉG SZABÁLYAI ... 23
ELJÁRÁS KÁROKOZÁS ESETÉN ... 25
NEGYEDIKRÉSZ ... 26
I. fejezet ... 26
Az oktatói munkakör ... 26
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ... 26
A MESTEROKTATÓ ... 27
A TANÁRSEGÉD ... 27
AZ ADJUNKTUS ... 28
A FŐISKOLAI DOCENS ... 29
AZ EGYETEMI DOCENS ... 30
A FŐISKOLAI ÉS AZ EGYETEMI DOCENSI MUNKAKÖR LÉTESÍTÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI ... 31
A FŐISKOLAI TANÁR ... 32
AZ EGYETEMI TANÁR ... 33
A FŐISKOLAI ÉS EGYETEMI TANÁRI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI ... 34
A FŐISKOLAI ÉS AZ EGYETEMI TANÁRI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK KÖZÖS SZABÁLYAI ... 35
AZ ÓRAADÓ OKTATÓ ... 35
II. fejezet ... 35
A kutatói munkakör... 35
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ... 35
A TUDOMÁNYOS SEGÉDMUNKATÁRS ... 36
A TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS ... 36
A TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS ... 37
A TUDOMÁNYOS TANÁCSADÓ, KUTATÓPROFESSZOR ÉS A TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS MUNKAKÖR LÉTESÍTÉSÉRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK ... 39
AMAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ÁLLOMÁNYÁBA TARTOZÓ KUTATÓK ... 39
A MEGBÍZÁSOS KUTATÓ ... 39
III. fejezet ... 39
A tanári munkakörök ... 39
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ... 39
AZ EGYES TANÁROKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ... 40
A NYELVTANÁR ... 40
A TESTNEVELŐ TANÁR ... 40
A MŰVÉSZTANÁR ... 40
A MÉRNÖKTANÁR ... 41
A KOLLÉGIUMI NEVELŐTANÁR ... 41
A MESTERTANÁR ... 41
IV. fejezet ... 42
Az oktatói, kutatói, tanári munkakörben foglalkoztatottak jogai és kötelezettségei ... 42
AZ OKTATÓK, KUTATÓK ÉS TANÁROK JOGAI ... 42
AZ OKTATÓK, KUTATÓK, TANÁROK KÖTELEZETTSÉGEI ... 42
A KÖTELEZŐ ÓRATERHELÉSRE ÉS AZ ELLÁTANDÓ OKTATÓI FELADATOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK... 43
A TANÍTÁSRA FORDÍTOTT IDŐ MEGHATÁROZÁSA ... 44
V. fejezet ... 46
Az oktatók, tudományos kutatók és a tanárok munkáját segítők, a felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatokat ellátók, közművelődési és közgyűjteményi területen foglalkoztatottak ... 46
VI. fejezet ... 47
Vezetőkre vonatkozó különös szabályok... 47
A VEZETŐKRE VONATKOZÓ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK ... 47
A REKTOR ... 48
ÖTÖDIKRÉSZ ... 50
A foglalkoztatottak részére adományozható címek, kitüntetések, díszoklevelek... 50
I. fejezet ... 50
A mestertanári cím... 50
II. fejezet ... 50
A Professor Emeritus/Emerita cím adományozásának feltételei ... 50
APROFESSOR EMERITUS/EMERITA JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ... 51
AZ ÓRAADÓ OKTATÓNAK ADHATÓ CÍMEK ... 51
A MAGÁNTANÁRI CÍM ... 52
AMISKOLCI EGYETEM NEMZETKÖZI NAGYKÖVETE CÍM ... 52
III. fejezet ... 53
Kitüntetések ... 53
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ... 53
A KITÜNTETÉSEK ADOMÁNYOZÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ... 53
AZ EGYETEMI KITÜNTETÉSEK ... 53
AZ EGYETEMI KITÜNTETÉSEK ADOMÁNYOZÁSÁNAK FELTÉTELEI, SZABÁLYAI ... 54
A KITÜNTETÉSEKRE VONATKOZÓ ELJÁRÁSI REND ... 57
AZ EGYETEMI KITÜNTETÉSEK VISSZAVONÁSA ... 58
A KITÜNTETÉSEK NYILVÁNTARTÁSA ... 58
IV. fejezet ... 58
Díszoklevelek ... 58
AZ ÓRAADÓ OKTATÓNAK ADOTT CÍMEK ... 58
DÍSZOKLEVELEK ... 59
HATODIKRÉSZ ... 59
I. fejezet ... 59
A személyügyi adatok kezelése és nyilvántartása... 59
A MUNKAVÁLLALÓKRA VONATKOZÓ SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS ... 59
A MUNKAVÁLLALÓ ADATKÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGE ... 59
HETEDIKRÉSZ ... 60
I. fejezet ... 60
Vegyes és záró rendelkezések ... 60
A Miskolci Egyetem, mint államilag elismert nem állami egyetem (a továbbiakban: Egyetem vagy munkáltató) Fenntartója az Universitas Miskolcinensis Alapítvány (a továbbiakban Alapítvány) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 94. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján – figyelemmel különösen
- az Egyetem Alapító Okirata (AO),
- az Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata I. kötet (SZMR), - a 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.) a nemzeti felsőoktatásról,
- a 2012. évi I. törvény (Mt.) a munka törvénykönyvéről,
- a 2010. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról,
- a 2007. évi CLII. törvény (Vnytv.) a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről,
- a 2011. évi CVI. törvény közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó,
valamint egyéb törvények módosításáról,
- a 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,
- a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról,
- az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (GDPR) a természetes
személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló jogszabályok előírásaira az Egyetemen a foglalkoztatási viszonyok átmeneti rendezésére az alábbi szabályzatot fogadja el.
ELSŐ RÉSZ
I. fejezetÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A foglalkoztatási követelményrendszer célja és hatálya
1. §
(1) A követelményrendszer célja, hogy elősegítse az Egyetem átalakulási folyamatában a munkajogi szabályok keretei között alkalmazandó foglalkoztatással összefüggő szabályozások megalkotását és ezáltal az Egyetemen folyó oktatási, tudományos-kutatási vagy alkotói tevékenység magas színvonalú végzését és az ehhez szükséges szolgáltatásokat és azok személyi feltételeit biztosítsa.
(2) A követelményrendszer hatálya kiterjed az Egyetem valamennyi oktatójára és tudományos kutatójára, az Egyetem által adományozott Professor Emerita, Professor Emeritus, egyetemi magántanári, címzetes egyetemi tanári, címzetes egyetemi docensi és mestertanári címeket viselő személyekre, valamennyi munkakörben foglalkoztatottakra, az oktatási vagy más tevékenységben részt vevő egyéb foglalkoztatási jogviszonyban, továbbá a hallgatói jogviszonyban foglalkoztatottakra.
(3) A követelményrendszertől – függetlenül attól, hogy a munkaviszony illetve a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítése pályázati eljárás keretében vagy annak mellőzésével történik – sem az első alkalmazásnál, sem a további foglalkoztatásnál, előléptetésnél eltérni nem lehet az (4) bekezdésben foglaltak kivételével.
(4) Az Egyetem fejlesztéséhez, működtetéséhezfűződő különösen indokolt esetben a kuratóriumi testület – a munkáltatói jogkörgyakorló javaslata alapján – dönthet a követelményrendszer által előírt feltételektől való korlátozott mentesítéstől, mely a törvényben foglaltakkal nem lehet ellentétes.
(5) A szabályzat hatálya az Egyetem köznevelési intézményeire – az intézményvezető és helyettesei kivételével – nem terjed ki. Az Egyetem köznevelési intézményeiben foglalkoztatott munkavállalókra az ágazati jogszabályokban foglaltak alkalmazandók.
A foglalkoztatási jogviszony alanyai
2. § (1) A foglalkoztatási jogviszony alanyai:
a) az Universitas Miskolcinensis Alapítvány, mint fenntartó (a továbbiakban: fenntartó) b) az Egyetem mint munkáltató (a továbbiakban munkáltató, Egyetem) illetve az Egyetem
mint munkáltató nevében munkáltatói jogokat gyakorló személyek,
c) az Egyetemmel munkaviszonyban álló munkavállalók (a továbbiakban: munkavállaló, alkalmazott vagy foglalkoztatott), ideértve a közfoglalkoztatási jogviszonyban, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, valamint hallgatói jogviszonyban álló munkavállalókat is,
d) az Egyetemmel megbízási, vagy más munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek, így különösen a külső közreműködő bevonásával megvalósított, meghatározott kutatási feladatban résztvevők,
e) a Professor Emeritus/Emerita cím és egyéb címek birtokosai.
A munkáltatói jogkör gyakorlása
3. §
(1) A munkáltatói jogkörgyakorlás rendjét a Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata I. Kötet Szervezeti és Működési Rend rögzíti.
Munkáltatói jogkör delegálás, a helyettesítés szabályai
4. §
(1) A vezetői feladatok delegálásának és a helyettesítésnek részletes szabályait rektori utasítás szabályozza.
Vezető állású munkavállalók
5. §
(1) Az Egyetem vezetői, ahol vezetői megbízás alatt az Mt. 208. § (1) bekezdés szerinti vezető állású munkavállalót kell érteni:
a) rektor,
b) általános rektorhelyettes, c) dékán,
d) gazdasági vezető.
MÁSODIK RÉSZ
I. fejezet
A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK, MÓDOSÍTÁSÁNAK ÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Általános szabályok
6. §
(1) Munkaviszonyt visszamenőleges hatállyal létesíteni, módosítani, vagy megszüntetni még a munkavállaló beleegyezése esetén sem lehet.
(2) Az (1) bekezdésben írt rendelkezés megszegéséért a munkáltatói jogkör gyakorlója felelősséggel tartozik.
II. fejezet
A JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI
A jogviszony létesítésének feltételei
7. §
(1) A munkaviszonyban történő foglalkoztatás a (2) bekezdésben meghatározott eseteket kivéve, határozatlan időre történik.
(2) Határozott időre szóló jogviszony
a) helyettesítés céljából a helyettesítés időtartamára vagy
b) a meghatározott munka elvégzésére illetve feladat ellátására és annak időtartamára létesíthető.
(3) A határozott idejű alkalmazás időtartamát naptárilag, vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek az időtartamot nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles tájékoztatni a munkavállalót a munkaviszony várható időtartamáról. A határozott időre szóló jogviszony időtartama – ideértve a meghosszabbított, és az előző, határozott időre létesített jogviszony tartamát is, a megszűnésétől számított hat hónapon belül létesített újabb határozott időtartamú jogviszony tartamát is – az öt évet nem haladhatja meg.
(4) Ha az alkalmazáshoz hatósági engedély is szükséges (pl. külföldi munkavállalók), a munkaviszony legfeljebb az engedélyben foglalt időre jöhet létre.
(5) A munkaviszony létesítését a szervezeti egység vezetője, a gazdálkodási egység vezetője, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlója - a szolgálati út betartásával - kezdeményezi. A javaslathoz mellékelni kell az alkalmazott javasolt munkaköri leírását is.
(6) A munkaviszony létesítését olyan időpontban kell kezdeményezni, hogy a munkába állás első napja előtt legalább két héttel lezáruljon az előkészítési folyamat, és a Emberi Erőforrás- gazdálkodási és Stratégiai Osztály a társadalombiztosítási jogviszony kezdetére vonatkozó bejelentést legkésőbb a társadalombiztosítási jogviszony első napját megelőző napon megtehesse az illetékes hatóság felé. A fenti határidőn túli előterjesztéseket a munkáltatói jogkör gyakorlója visszautasíthatja, illetve a munkaszerződés dátumát az előterjesztéstől számított harminc napon belüli időpontra határozhatja meg.
8. §
(1) Az Egyetemen munkaviszony csak olyan személlyel létesíthető, aki a) cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű, nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
c) rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettséggel és/vagy szakképzettséggel,
d) amennyiben az adott munkakör betöltéséhez szükséges, az esetlegesen kiírt pályázaton eredményesen részt vett,
e) részt vett a kötelező foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton, és annak alapján a munkakör ellátására alkalmas.
(2) Az oktatói, kutatói és tanári munkakörök létesítésének különös szabályait a Negyedik Rész I.
fejezete tartalmazza.
A foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségek
9. §
(1) Amennyiben a vezetői döntés végrehajtásáért felelős vezető nem ért egyet a döntéssel, az ügyet eszkalálhatja a döntést hozó vezető felettes vezetőjének.
(2) A foglalkoztatott valamely döntéshozatalra jogosult személy vagy valamely testület foglalkoztatási jogviszonyával összefüggésben hozott döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított 15 napon belül – jogorvoslattal élhet, ha a döntés, intézkedés vagy ezek elmulasztása ellentétes jelen szabályzatban foglaltakkal, vagy jogszabályba ütközik.
(3) A jogorvoslati kérelmet a rektor irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a rektorhoz, a gazdasági vezető irányítása alá tartozó szervezeti egységekben a gazdasági vezetőhöz kell benyújtani. A megkeresett a panaszolt ügyet 30 napon belül az Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály, valamint munkajogász bevonásával elbírálja.
(4) A panasz alapossága esetén
a) a panaszolt személy, vagy testület – a Szenátus kivételével – döntését, és intézkedését megsemmisíti, szükség esetén új eljárás lefolytatására és határozat meghozatalára utasítja, illetve
b) a mulasztót döntés meghozatalára, intézkedés megtételére utasíthatja;
c) a panasz megalapozatlansága esetén azt elutasítja.
(5) A rektor, a gazdasági vezető, a kuratórium vagy a Szenátus döntése, intézkedése, illetve annak mulasztása esetén a rektor, a gazdasági vezető és a kuratórium a saját hatáskörében a szükséges döntést, intézkedést 30 napon belül felülvizsgálhatja, vagy az elmaradt döntést meghozhatja, intézkedést megteheti, illetve ugyanezen határidőn belül kezdeményezheti a Szenátus eljárását.
(6) Amennyiben a rektor, a gazdasági vezető vagy a kuratórium a saját maga, illetve a Szenátus a saját döntése, intézkedése vagy mulasztása miatti eljárás lefolytatását megtagadja, az Egyetemen belül további jogorvoslatnak nincs helye.
(7) A (4)-(5) bekezdésben foglalt esetben, amikor a foglalkoztatott az Egyetemen belüli jogorvoslat során hozott határozatot magára nézve jogsértőnek tartja, az Mt.- ben szabályozott jogorvoslati lehetőségekkel élhet.
A pályázati eljárás
10. §
(1) Az Egyetemen alkalmazotti jogviszony pályáztatással, illetve – a munkáltató javaslatára a jogszabályban meghatározott esetek kivételével – pályáztatás nélkül is létesíthető.
Főszabályként pályázati eljárás keretében tölthetők be az alábbi munkakörök:
a) vezető állású munkakörök esetén: rektor, dékán, gazdasági vezető,
b) oktatói, kutató, tanári munkakörök esetén: egyetemi és főiskolai docens, tudományos főmunkatárs egyetemi és főiskolai tanár, tudományos tanácsadó, kutatóprofesszor,
c) az Mt. szerint vezető állásúnak nem minősülő, de az intézmény működésére kiemelt ráhatással bíró munkakörök esetén.
(2) A pályázatköteles munkakörökben a működőképesség fenntartása, a folyamatos feladat ellátás érdekében átmeneti jelleggel, legfeljebb egy évet meg nem haladó időtartamra, vezetői megbízás létesíthető pályázat kiírása nélkül.
(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdéstől eltérően bármely munkakör esetén elrendelheti a pályázati eljárás lefolytatását.
11. §
(1) A pályázatokat a munkáltatói jogkör gyakorlója írja ki és dönthet egyúttal a pályázat visszavonásáról.
(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az Egyetem és szervezeti egység nevét, címét, a betöltendő munkakör megnevezését, vezetői megbízás megnevezését, a munkakör betöltésének várható időpontját, a munkakörbe tartozó, illetve vezetői megbízással járó valamennyi, lényeges feladatot, a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt, az alkalmazás időtartamát és a pályázat részeként benyújtandó, bemutatandó igazolásokat, a pályázat elbírálásának határidejét és a pályázat kiírója által megadott elérhetőségeket.
(3) A pályázati kiírást az Egyetem honlapján közzé kell tenni. Ezen túlmenően – a rektori pályázat kivételével – az álláshirdetést az Egyetemmel szerződéses kapcsolatbban álló álláskereső portálon is közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét az egyetemi honlapon történő közzétételtől kell számítani, mely nem lehet kevesebb a közzétételtől számított 15 napnál, vezető állású munkavállalói pályázat esetén 30 napnál.
(4) Amennyiben a munkakör betöltése pályáztatási eljárásban történik, akkor a munkáltatói jogkör gyakorlója a kiírt pályázat beadási határideje alatt a pályázatok elbírálására legalább három tagú eseti bíráló bizottságot jelöl ki az Emberi Erőforrás-gazdálkodási Osztály bevonásával.
A munkaviszony létesítése
12. §
(1) A munkaviszony létesítését írásba kell foglalni. A jogviszony munkaszerződéssel és annak a munkavállaló által történő elfogadásával jön létre. A munkaviszony kezdete a munkába lépés napja.
(2) A munkaszerződés elkészítését megelőzően meg kell győződni a munkakör betöltéséhez szükséges feltételek – oktatói munkakör esetén az Nftv. 24. §-ának (5) bekezdésében foglaltak – fennállásáról, ennek megfelelően –a munkavállaló személyi anyagához csatolás céljából – át kell venni
a) abüntetlen előéletet igazoló hatósági erkölcsi bizonyítványt,
b) a munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és képzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok másolati példányait, az eredeti okiratok bemutatása mellett. A másolatokra a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály munkatársa rávezeti, hogy az előtte bemutatott eredeti példánnyal megegyezik, és ezt aláírásával, pecséttel és keltezéssel hitelesíti,
c) az Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központ egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását.
(3) Nem kell alkalmazni a jelen szakasz (2) bekezdésében foglaltakat, ha a munkakör betöltésére pályázati eljárás alapján került sor, és a pályázathoz a szükséges iratokat már csatolták, vagy azok egyébként az Egyetem rendelkezésére állnak.
(4) A munkaviszony létesítését megelőzően az alkalmazandó munkavállaló a személyi okmányait a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály munkatársa részére bemutatja.
13. §
(1) A munkaszerződést az Mt. 45.§-ában meghatározott tartalommal kell elkészíteni.
(2) A munkaszerződésbenpróbaidőköthető ki, melynek mértéke legfeljebb három hónap.
(3) A munkaszerződéshez csatolni kell az Egyetem honlapján a Dokumentumtárban található minta szerint a szervezeti egység vezetője által elkészített és a munkavállaló által aláírt munkaköri leírást. A munkavállaló által aláírt példányt a szervezeti egység irattárában, egy másolati példányát a munkavállaló személyi anyagában kell őrizni.
(4) A munkaviszony létrejöttével egyidejűleg az Mt. 46. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást a munkába lépés előtt a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály írásban átadja a munkavállaló részére.
(5) A munkaszerződés három eredeti példányban készül és abból a) egy (eredeti) példányt a munkavállalónak kell átadni,
b) egy (eredeti) példány a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztályt illeti , aki a munkavállaló személyi anyagában elhelyez,
c) egy (eredeti) példány a gazdálkodási egységet illeti,
d) a munkaszerződés egy (másolati) példányát az Irattár részére a Miskolci Egyetem iratkezelő rendszerén keresztül (Központi Iktatórendszer) kell megküldeni.
Indokolt esetben további példányok készíthetők a szervezeti egységek vezetői, illetve a projekt menedzsment részére.
14. §
(1) Az Egyetemen valamennyi jogviszony létesítését az érintett gazdálkodási egység vezetője javaslata alapján a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály készíti elő.
(2) A munkavállalót kizárólag a munkaszerződés aláírását, és a munkába állási engedély kiadását követően lehet munkába állítani. A munkába állási engedélyt a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály adja ki.
Jognyilatkozatok
15. §
(1) A munkavállaló előző jogviszonyait (beleértve a határozott idejű alkalmazásokat is) képzettségét, valamint minden egyéb, a munkaviszony létesítéséhez szükséges tényt, adatot, a munkaszerződés aláírását megelőzően legalább tíz munkanappal köteles igazolni.
(2) A munkavállaló a munkaszerződése elkészítése előtt – a Dokumentumtárban található nyilatkozat minta kitöltésével – köteles nyilatkozni a további munkavégzésre irányuló jogviszonyairól.
(3) A munkavállaló a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése előtt köteles nyilatkozni, arról, hogy egy éven belül nem vett részt a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
adott felsőoktatási intézményt érintő döntése meghozatalában. A részvétel eltitkolásával keletkezett jogviszony érvénytelen, azonnali hatállyal meg kell szüntetni.
(4) Amennyiben a Szabályzat hatálya alá tartozó jogviszonyok esetén az egyik fél olyan külföldi állampolgárnak minősül, aki a magyar nyelvet nem ismeri, úgy a jogviszony létrejöttéhez kapcsolódó valamennyi okirat – a külföldi fél által ismert nyelvre történő – fordításáról a jogviszony létesítésének kezdeményezője köteles gondoskodni.
További foglalkoztatási jogviszonyban történő alkalmazás
16. §
(1) Ha az adott szervezeti egység feladatai, munkaterhe (oktatási szervezeti egységeknél: óraterhe) indokolja, a munkáltatói jogkör gyakorlója jogosult további jogviszonyt létesíteni más munkáltatónál (felsőoktatási intézmény stb.) munkaviszonyban álló munkavállalóval.
(2) További jogviszony elsősorban részmunkaidős jogviszony formájában létesíthető, ha ehhez az alkalmazni kívánt munkavállaló munkáltatója a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint előzetesen engedélyt adott. A részmunkaidős alkalmazás időtartamát (havi munkaidő) az ellátandó feladat mennyisége határozza meg, amelynek a mértéke általában nem lehet több mint a törvényes munkaidő (havi 174 óra) fele.
(3) Részmunkaidős munkaviszony határozatlan időre, valamint meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására, továbbá helyettesítés céljából határozott időre is létesíthető, ha a munkavállaló az adott munkakör betöltésére vonatkozó feltételeknek megfelel.
Helyettesítés
17. §
(1) Az Egyetem alkalmazásában álló munkavállaló, jogszabály vagy a munkáltató által engedélyezett tartós távolléte esetén, a munkakörébe tartozó feladatok ellátásáról helyettesítés útján lehet gondoskodni.
(2) Helyettesítés jogcímén a munkaköri leírásban részletesen meghatározott feladatok ellátása céljából, a helyettesített személy távollétének időtartamára:
a) határozott idejű munkaviszony létesíthető új munkavállalóval,
b) a munkáltatói jogkör gyakorlója helyettesítést rendelhet el, mely tényről az elrendelést a Miskolci Egyetem iratkezelő rendszerén keresztül (Központi Iktatórendszer) meg kell küldeni a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztályra.
(3) A munkavállalót helyettesítés esetén - amennyiben az eredeti munkaköre mellett más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát - ha ezáltal jelentős többletmunkát végez, munkabérén felül a helyettesítés időtartamára a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) illeti meg.
(4) A helyettesítési díj mértéke a helyettesítéssel ellátott munkakörre irányadó munkabér 60 %- áig terjedhet.
III. fejezet
A MUNKAVISZONY MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI
A munkaviszony módosításának közös szabályai
18. §
(1) Munkaviszonyt csak erre irányuló munkaszerződés módosítással, a munkáltató és a munkavállaló által aláírt dokumentum elkészítésével lehet módosítani.
(2) A munkaviszony módosítására vonatkozó munkaügyi iratban a munkavállalót figyelmeztetni kell a jogorvoslat lehetőségére.
(3) Nincs szükség a jelen szakasz (1) bekezdésében meghatározott eljárásra, ha a módosítás jogszabályon alapul. Ebben az esetben írásban kell értesíteni a munkavállalót, az értesítést részére elsősorban személyesen kell átadni és az átvétel tényét az értesítés munkáltatói példányán igazoltatni kell. Postai úton az értesítést tértivevénnyel kell kézbesíteni.
(4) A munkaszerződés módosítást magába foglaló okirat három eredeti példányban készül és abból
a) egy (eredeti) példányt a munkavállalónak kell átadni,
b) egy (eredeti) példány a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztályt illeti , aki a munkavállaló személyi anyagában elhelyez,
c) egy (eredeti) példány a gazdálkodási egységet illeti,
d) a munkaszerződés módosítás egy (másolati) példányát az Irattár részére a Miskolci Egyetem iratkezelő rendszerén keresztül (Központi Iktatórendszer) kell megküldeni.
Indokolt esetben további példányok készíthetők a szervezeti egységek vezetői, illetve projekt menedzsment részére.
(5) A módosítással kapcsolatos előkészítő és adminisztrációs feladatokat az érintett szervezeti egység és gazdálkodási egység vezetője, valamint a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály készíti elő.
(6) A módosítási javaslatot a munkaviszony módosításának tervezett időpontját megelőzően harminc nappal kell kezdeményeznie a szervezeti egység vezetőjének, gazdálkodási egység vezetőjének, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A fenti határidőn túli előterjesztéseket a munkáltatói jogkör gyakorlója visszautasíthatja, illetve a módosítás dátumát az előterjesztéstől számított harminc napon belüli időpontra határozhatja meg.
A munkakör módosítása
19. §
(1) Ha a munkaszerződés módosítása a munkakör megváltoztatására vagy az eredeti munkakör lényeges módosítására irányul, a jelen fejezetben foglaltak szerint kell eljárni, és a módosítást megelőzően meg kell győződni arról, hogy az alkalmazási feltételek az új, illetve a megváltozott munkakör vonatkozásában is fennállnak-e.
(2) Ha a munkakör módosítása a munkavégzés helyének megváltoztatását is magában foglalja, erről a munkaszerződés módosításban külön rendelkezni kell.
(3) A jelen szakasz (1) bekezdése alapján, ha az új, vagy a megváltozott munkakör vonatkozásában szükséges – a munkavállaló személyi anyagához csatolás céljából – be kell mutatni:
a) az új vagy megváltozott munkakör betöltéséhez szükséges végzettséget és képzettséget igazoló oklevelek, bizonyítványok másolati példányát, az eredeti okiratok bemutatása mellett. A másolatokra a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály munkatársa rávezeti, hogy az az előtte bemutatott eredeti példánnyal megegyezik és ezt aláírásával, pecséttel és keltezéssel hitelesíti, továbbá át kell venni,
b) az Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központ egészségügyi alkalmasságról szóló igazolását.
(4) Nem kell alkalmazni a jelen szakasz (3) bekezdésében foglaltakat, ha az új munkakör betöltésére pályázati eljárás alapján került sor, és a pályázathoz a szükséges iratokat már csatolták.
Többletfeladat elrendelése
20. §
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló vezető valamely ellátatlan feladat teljesítése céljából megállapodást köthet a munkavállalóval, annak munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátására, meghatározott időre, egyszeri jelleggel vagy havi rendszerességgel fizetett kereset- kiegészítés ellenében, ide nem értve a helyettesítést és az Mt. 53. §-ában szabályozott munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás formájában ellátott többletfeladatot.
(2) A többletfeladat meghatározott időre rendelhető el, amelyet a feladat jellegének megfelelően kell meghatározni (tárgyév/hónap; tanév/szemeszter; más meghatározott időszak).
(3) A többletfeladat elrendelésének feltétele, hogy a pénzügyi fedezet igazoltan rendelkezésre álljon.
(4) Többletfeladatként a munkavállaló munkakörébe nem tartozó bármely olyan feladat ellátása elrendelhető,
a) amely az Egyetem tevékenységi körébe tartozik,
b) amelynek többletfeladatként történő ellátása az Egyetem érdekeit tekintve ilyen módon célszerű és gazdaságos,
c) amelynek ellátásához az érintett munkavállaló szakképzettséggel, szakértelemmel rendelkezik.
(5) Ha az ellátandó többletfeladat az Egyetem egy másik gazdálkodási egységének feladatkörébe tartozik, az illetékes gazdálkodási egység munkáltatói jogkör gyakorlója csak a munkavállaló gazdálkodási egysége vezetőjének előzetes írásos egyetértésével állapodhat meg a munkavállalóval a munkakörébe nem tartozó többletfeladat ellátásáról, meghatározott időre.
(6) Többletfeladatot elrendelni kizárólag a Miskolci Egyetem által készített nyomtatvánnyal lehet.
IV. fejezet
A MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE
A munkaviszony megszűnése
21. §
(1) A munkaviszony az Mt. 63.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben a jogszabály erejénél fogva szűnik meg.
(2) Ha a munkaviszony a munkavállaló halálával szűnik meg, erről a tényről a közvetlen munkahelyi vezető haladéktalanul értesíteni köteles
a) a gazdálkodási egység vezetőjét,
b) a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztályt.
A gazdálkodási egység vezetője haladéktalanul tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
(3) Az oktatók munkaviszonya megszűnésének sajátos eseteit a Negyedik Rész I. fejezete tartalmazza.
22. §
(1) Ha a munkaviszony a munkaszerződésben foglalt határozott idő lejártával szűnik meg az Mt.
63.§ c.) pontja alapján, erről a tényről az érintett a munkavállalót a határozott idő lejártát megelőzően 15 nappal értesíteni kell.
A munkaviszony megszüntetése
23. §
(1) A munkaviszony az Mt.64.§ (1) bekezdésében meghatározott esetekben szüntethető meg.
(2) Amennyiben a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg, az erről szóló írásbeli megállapodást a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály készíti elő, és az érintett munkavállaló és a munkáltatói jogkör gyakorlója aláírja.
(3) Próbaidő kikötése esetén mindkét fél, a másik értesítésével, egyoldalú nyilatkozattal – azonnali hatállyal – megszüntetheti a jogviszonyt. A jogviszony próbaidő alatti megszüntetését a szolgálati út betartásával a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztályra eljuttatott iratban kell kezdeményezni. A munkáltatói döntést tartalmazó okiratot a Emberi Erőforrás- gazdálkodási és Stratégiai Osztály készíti elő.
(4) A munkavállaló felmondással megszüntetheti munkaviszonyát .A felmondást a munkáltatói jogkör gyakorlójának címezve, a szolgálati út betartásával, a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztályra kell benyújtani. A munkavállaló a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetést nem köteles indokolni. A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet , amely számára munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.
(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója felmondással megszüntetheti a munkavállaló jogviszonyát.
A felmondást meg kell indokolni, és a munkavállalót tájékoztatni kell a jogorvoslat lehetőségéről A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet.
(6) Az oktatói munkaviszony megszüntetésének sajátos eseteit a Negyedik Rész I. fejezete tartalmazza.
(7) A vezető állású munkavállalókra vonatkozó eltérő szabályokat az Mt. 208-211. §§-ok tartalmazzák.
(8) Azon munkavállalók esetében, akiknek közalkalmazotti jogviszonya a fenntartóváltás okán alakult munkaviszonnyá, a munkaviszony első évében, 2021. augusztus 1-jéig a Kjt.
munkáltatói felmentésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.
A munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén alkalmazandó közös szabályok
24. §
(1) A megszüntetésre vonatkozó javaslatot a munkaviszony megszüntetésének (felmondási idő kezdetének) tervezett időpontját megelőzően harminc nappal kell kezdeményezni. A fenti határidőn túli előterjesztéseket a munkáltatói jogkör gyakorlója visszautasíthatja, illetve a megszüntetés dátumát az előterjesztéstől számított harminc napon belüli időpontra határozhatja meg.
(2) A nyugdíjasnak minősülő munkavállaló (Mt. 294. § (1) g.) pont) munkaviszonyát oktatói, tanári,és kutatói munkakörben foglalkoztatott esetén legkésőbb azon tanulmányi félév vizsgaidőszakának utolsó napjával, amelyben elérte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, felmondással – a 34. §-ban meghatározott kivételtől eltekintve – meg kell szüntetni. A nem oktatói, tanári és kutatói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetén a rá irányadó nyugdíjkorhatár betöltését, valamint a szükséges szolgálati idő megszerzését követően felmondással meg kell szüntetni. A munkavállaló írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkörgyakorló mentesítheti a munkavállalót a jogviszony megszüntetésének kötelezettsége alól.
(3) A munkaviszony megszűnéséről, illetve megszüntetéséről szóló munkáltatói döntést magában foglaló okirat három eredeti példányban készül és abból
a) egy (eredeti) példányt a munkavállalónak kell átadni,
b) egy (eredeti) példány a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztályt illeti , aki azt a munkavállaló személyi anyagában elhelyezi,
c) egy (eredeti) példány a gazdálkodási egységet illeti,
d) a munkaszerződés megszüntetés egy (másolati) példányát az Irattár részére a Miskolci Egyetem iratkezelő rendszerén keresztül (Központi Iktatórendszer) kell megküldeni.
Indokolt esetben további példányok készíthetők a szervezeti egységek vezetői, illetve a projekt menedzsment részére.
(4) A megszüntetéssel kapcsolatos előkészítő és adminisztrációs feladatokat az érintett szervezeti egység vezetője, valamint a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály látja el.
25. §
(1) A munkaviszony megszűnésekor, és megszüntetésekor, illetve a munkakört és/vagy a munkavégzés helyét érintő munkaszerződés módosításakor köteles a feladatait a munkairányító által kijelölt munkavállalónak átadni, a birtokában lévő, de az Egyetem tulajdonát képező eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és felszerelésekkel elszámolni, az Egyetemmel fennálló esetleges tartozását rendezni, az elszámolási lapot az érintettekkel aláíratni és azt legkésőbb az utolsó munkában töltött napot megelőző harmadik napon a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztályra leadni.
(2) A Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály a munkavállaló részére a jogviszony megszűnésével kapcsolatos igazolásokat elkészíti és gondoskodik az időarányos szabadság pénzbeni megváltásáról, a munkavállalónak járó és még ki nem fizetett juttatások bankszámlára utalásáról.
A szervezeti egység vezetője köteles az időarányos szabadság természetben való kiadására törekedni, megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a természetbeni kiadás nem lehetséges. A szervezeti egység vezetője köteles megtenni a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy munkavállaló egyetemi informatikai rendszerekben meglévő jogosultságainak megszüntetésére legkésőbb a jogviszony megszűnésének napjával sor kerüljön.
(3) Amennyiben a munkavállaló projektmenedzseri feladatokat is ellátott, a projekt folytatásához, lezárásához, illetve a beszámoló elkészítéséhez szükséges dokumentumokat és információkat a munkáltatói jogkör gyakorlója által kijelölt munkavállalónak köteles átadni.
V. fejezet
A HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉS ÉS A DOKTORANDUSZ SZERZŐDÉS
26. §
(1) A Miskolci Egyetem hallgatója az Nftv. 44. §-a alapján hallgatói munkaszerződés, a doktorandusz pedig doktorandusz szerződés megkötésével végezhet munkát.
(2) A hallgatót a megállapodás szerinti díjazás illeti meg. Doktorandusz szerződés alapján legalább a legkisebb kötelező munkabér – minimálbér – illeti meg a doktoranduszt a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén, eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.
(3) Doktorandusz szerződés alapján a doktorandusz által végzett munka ideje egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát.
(4) A hallgatói munkaszerződés és a doktorandusz szerződés megkötésének eljárási rendjére a munkaszerződésre vonatkozó szabályok az irányadóak.
VI. fejezet
ALKALMI MUNKÁRA IRÁNYULÓ EGYSZERŰSÍTETT FOGLALKOZTATÁS
27. §
(1) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatásáról szóló 2010. évi LXXV. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) Nem létesíthető egyszerűsített foglalkozásra irányuló jogviszony az Egyetem oktatás és kutatás körébe tartozó feladatai ellátására.
(3) Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatást a jogszabályi keretekre figyelemmel a gazdálkodási egység vezetője kezdeményezésére a rektor engedélyezi saját hatáskörében.
(4) Egyszerűsített foglalkoztatás céljából létrejött munkaviszony a munkáltató bejelentési kötelezettségével keletkezik. A munkáltatói jogok gyakorlása a gazdálkodási egység vezetője, a NAV felé történő bejelentés a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály felelősségi körébe tartozik.
HARMADIK RÉSZ
I. fejezet
A MUNKAVISZONY TARTALMA, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK
A munkavállalók jogai és kötelességei
28. § (1) Minden munkavállaló joga, hogy
a) javaslatot tegyen az Egyetem életével kapcsolatos bármely kérdésben és ezekre érdemi választ kapjon,
b) részt vegyen – közvetlenül vagy képviselője útján – az érdekét érintő döntések meghozatalában és az Egyetem testületeiben,
c) választó és választható legyen az Egyetem testületeibe,
d) használja az Egyetem létesítményeit, eszközeit és berendezéseit az ezekre vonatkozó belső rendelkezések szerint,
e) az egyetemi fórumokon, testületi üléseken az intézmény vezetőit, intézkedéseit, működését illető kritikát fogalmazzon meg, továbbá a hiányosságok kijavítását célzó konstruktív javaslatokat terjesszen elő az etikai normák betartása mellett,
f) észrevétellel, illetve panasszal forduljon az Egyetem testületeihez, bizottságaihoz, vezetőihez; ezekre érdemi választ kapjon, amelyben – szükség esetén – tájékoztatni kell a jogorvoslati lehetőségekről.
29. §
(1) Az Egyetem minden munkavállalójának kötelessége a jogszabályok, az egyetemi belső szabályzatok megtartása.
(2) Minden munkavállaló kötelessége az Egyetem vagyontárgyainak rendeltetésszerű használata, állaguk megóvása. Az egyetemi infrastruktúra kizárólag az egyetemi feladatok ellátása érdekében használható. Minden magáncélú használathoz előzetes engedélyt kell kérni, és egyedi megállapodásban foglaltak szerint térítést kell fizetni.
(3) A munkavállalók kötelessége az intézmény iránti lojalitás, az Egyetem céljaival való azonosulás, továbbá hogy tevékenységükkel és magatartásukkal hozzájáruljanak az Egyetem jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez. A munkavállaló köteles a munkáltató üzleti titkát megőrizni. Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos - egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető -, ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.
Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása. Ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. A titoktartás nem terjed
ki a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, törvényben meghatározott adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségre.
(4) A munkavállaló munkaköri feladatait a vonatkozó jogszabályoknak, szakmai szokásoknak, az Egyetem etikai kódexének, valamint a munkáltató utasításainak megfelelően, a munkáltató érdekeinek figyelembevételével látja el. A munkavállaló munkahelyén kívül is köteles a munkaviszonyához, munkaköréhez és a beosztásához méltó, az Egyetem érdekeinek megfelelő magatartást tanúsítani. A munkavállaló munkaidején kívül sem tanúsíthat olyan magatartást, amely - különösen a munkavállaló munkakörének jellege, a munkáltató szervezetében elfoglalt helye alapján - közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére.
(5) Az Egyetem egészét érintő, és működésével összefüggő kérdésekben az egyetem nevében a rektor, vagy az általa kijelölt személy nyilatkozhat. Az Egyetem munkavállalója magánvéleményének nyilvánosság előtti megfogalmazásakor nem keltheti azt a látszatot, hogy az intézmény hivatalos álláspontját képviseli. Politikai állásfoglalást tartalmazó nyilatkozattétel esetén a munkavállaló köteles gondoskodni arról, az Egyetemmel való foglalkoztatási jogviszonyára történő utalás ne jelenjen meg.
(6) Az Egyetem munkavállalói az Egyetemen kívüli (társadalmi, gazdasági, oktatási, tudományos) tevékenységük során – még közvetett módon sem – sérthetik vagy veszélyeztethetik az Egyetem érdekeit. Azon pénzügyi, üzleti vagy egyéb tevékenység, amelyet az Egyetem munkavállalója folytat, nem állhat ellentétben az Egyetem gazdasági vagy egyéb érdekeivel. A munkavállalók az engedélyezett egyéni érdekű külső tevékenységük során sem kelthetik azt a látszatot, hogy az Egyetem képviseletében járnak el.
Az Egyetem munkavállalója magánszemélyként, vállalkozás tulajdonosaként, vezető tisztségviselőjeként, képviselőjeként nem nyújthat be olyan pályázatot, amelyen az egyetem is részt vesz. Ha az érintett munkavállaló a pályázata benyújtása után értesül arról, hogy az egyetem is pályázott, haladéktalanul köteles pályázatát visszavonni. Ez a korlátozás nem vonatkozik azokra az esetekre, amikor az Egyetem és az érintett közösen pályázik.
(7) Az Egyetem (a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben és az alapító okiratban részletezett) alap- és kiegészítő tevékenységének körébe tartozó vagy a munkaszerződésben, munkaköri leírásban rögzített munkaköri feladatokra és ezek szervezésére egyetemi munkavállaló – a szabályzat jelen módosításának hatályba lépésétől kezdve – nem hozhat létre vállalkozást, ilyen vállalkozásban nem lehet tulajdonos, vezető tisztségviselő, alkalmazott. Nem létesíthető magánérdekű vállalkozás az egyetemet megillető szellemi alkotás üzleti célú hasznosítására sem. Minden, ebbe a körbe tartozó már létező vállalkozást, a munkavállaló ebben vállalt pozícióját (tulajdonos, vezető tisztségviselő, képviselő, alkalmazott) a szabályzatmódosítás hatályba lépésétől számított egy hónapon belül a munkáltatói jogkör gyakorlójának be kell jelenteni. A munkáltatói jogkör gyakorlója ezt követő nyolc napon belül dönt az összeférhetetlenségről, és annak megállapítása esetén – írásos felszólításra – az érintett harminc napon belül köteles az összeférhetetlenséget megszüntetni. A határidő eredménytelen letelte után a munkáltatói jogkör gyakorlója a Kollektív Szerződésben a vétkes kötelezettségszegés esetére meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
(8) Az Egyetem munkavállalói az intézményben nem folytathatnak politikai tevékenységet. A munkavállalók az Egyetem területén nem viselhetnek olyan szimbólumokat, feliratokat, nyilvános fórumokon, tanórákon nem tehetnek olyan nyilatkozatokat, amelyekből politikai állásfoglalásuk, vagy pártbeli hovatartozásuk nyilvánvalóvá válik.
(9) Az Egyetem vezető állású munkavállalója köteles
a) az intézmény melletti fokozott mértékű lojalitását minden rendelkezésére álló fórumon, és módon kifejezésre juttatni,
b) az érintett szervezetet jogi, erkölcsi, gazdasági felelősséggel vezetni,
c) törekedni a konstruktív, támogató szellemű munkahelyi légkör kialakítására,
d) törekedni arra, hogy beosztottjait szakmai felkészültségüknek megfelelő aktuális feladatokkal bízza meg,
e) beosztottjai munkáját objektíven, elfogultságtól mentesen minősíteni,
f) beosztottjai szakmai előmenetelét elősegíteni, az esélyegyenlőséget biztosítani, g) a gazdasági tárgyú döntéseit végrehajtani,
h) törekedni a vezetői, vezető oktatói, és szakmai utánpótlás biztosítására.
(10) A projektek megvalósításában résztvevő munkavállalók a fenntartási időszakban és az esetleges ellenőrzések során is kötelesek közreműködni a pályázatokban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében.
30. §
(1) Az Egyetem alkalmazottai a döntéshozatali eljárásban A Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata I. kötet Szervezeti és Működési Rend keretében megfogalmazott és körülírt keretekben és módon vesznek részt.
A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
31. §
(1) A vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek körét rektori utasítás szabályozza.
II. fejezet
A MUNKAVÁLLALÓK FELELŐSSÉGE
32. §
(1) Vétkes kötelezettségszegés esetén a munkáltató a Kollektív Szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.
A kártérítési felelősség
33. §
(1) A munkajogi kártérítési felelősség szabályait akkor lehet alkalmazni, ha a munkaviszonyból eredő kötelezettségek megsértése következtében vagy a munkavállaló, vagy a munkáltató kárt szenved.
(2) Mindkét – a munkavállalói és munkáltatói – kártérítési felelősségi forma közös előfeltétele:
a) munkaviszonyból eredő kötelezettség megszegése,
b) a magatartás felróhatósága (vétkesség, vagy vétkességre tekintet nélküli felelősség), c) kár keletkezése,
d) kár és a kötelezettségszegő magatartás közötti, valamint az ilyen magatartás és a munkaviszony közötti okozati összefüggés fennállása.
34. §
(1) Jelen Szabályzat alkalmazásában kár az Egyetem mindennemű vagyonában bekövetkezett csökkenés, az esetlegesen felmerülő elmaradt haszon és az ezekhez kapcsolódó költségek amelyek a munkavállaló jogellenes, felróható magatartásával (tevékenységével vagy mulasztásával) okozati összefüggésben következett be.
(2) A munkavállaló munkaviszonyából eredő kötelezettségének gondatlan vagy szándékos megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik (vétkességi felelősség).
(3) A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a munkavállaló négyhavi távolléti díjának összegét.
Szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozás esetén a teljes kárt kell megtéríteni. A vezető állású munkavállaló a vezetői tevékenységének keretében vezető állású munkavállaló a gondatlanul okozott kárért teljes mértékben felel. Gondatlanul az okoz kárt, aki magatartásának káros következményeit előre látta, azonban könnyelműen bízott annak elmaradásában, illetve aki azért nem látta előre magatartása káros következményeit, mert az elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta.
(4) Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. Szándékosan az okoz kárt, aki magatartásának káros következményét kívánva vagy abba belenyugodva hajtja végre cselekményét.
(5) A munkavállaló akkor mentesül a felelősség alól, ha magatartása nem volt felróható. Nem kell továbbá megtéríteni azt a kárt sem, amely a károkozás idején nem volt előrelátható, vagy amelyet a munkáltató vétkes magatartása okozott, vagy amely abból származott, hogy a munkáltató kárenyhítési kötelezettségének nem tett eleget.
(6) A munkavállaló köteles megtéríteni a kárt a megőrzésre átadott, visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dologban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, továbbá ha a dolgot jegyzék vagy elismervény alapján, aláírásával igazoltan vette át. A pénztárost, a pénzkezelőt vagy értékkezelőt a jegyzék vagy elismervény nélkül is terheli a felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. A dolog több munkavállaló részére, megőrzés céljából történő átadásánál a jegyzéket vagy elismervényt valamennyi átvevő munkavállalónak alá kell írnia. A munkavállaló meghatalmazhatja az átvevőt, hogy a dolgot helyette és nevében átvegye. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. Ha a megőrzésre átadott dologban megrongálódása folytán keletkezett kár, a munkavállaló mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható.
(7) A munkaviszonyból származó kötelezettségekről a munka törvénykönyve, a munkavállaló munkaköri leírása, valamint jelen szabályzat rendelkezik.
(8) A kártérítési felelősség alapjára, a szándékosság, gondatlanság fogalmára, a több munkavállaló által együttesen okozott kárért való felelősség, a megrongált, elveszett vagyontárgy értékének megállapítása, a vétkességre tekintet nélküli felelősség szabályaira, munkáltató kárigényének érvényesítésére az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.
A leltárfelelősség szabályai
35. §
(1) A leltárfelelősségre az Mt. szabályait a Leltározási és leltárkészítési Szabályzatban foglaltakkal együttesen kell alkalmazni.
(2) Leltárfelelősség megállapítására akkor kerülhet sor, a) ha létrejött az írásbeli leltárfelelősségi megállapodás, b) megtörtént a leltári készlet szabályszerű átadása és átvétele,
c) ha a leltárhiány a leltározási rend szerint lebonyolított, a teljes leltári készletet érintő leltárfelvétel alapján igazolt, továbbá
d) legalább a leltáridőszak felében az adott munkahelyen történt a munkavégzés.
(3) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli, a felelősség további feltétele, hogy a leltárhiányért felelős munkavállaló az adott munkakörben vagy munkahelyen történő foglalkoztatáshoz írásban hozzájáruljon.
(4) A leltárhiányért való felelősség esetén a gazdasági igazgató határozza meg:
a) a forgalmazási veszteség elszámolható mértékét, illetve arányát,
b) azoknak az anyagoknak, áruknak a körét, amelyek után forgalmazási veszteség nem számolható el,
c) a leltári készlet átadásának és átvételének módját és szabályait, d) a leltárhiány meghatározásának szabályait,
e) a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgáló munkáltatói kötelezettségeket.
A munkavállalót a fenti feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltáridőszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell. A leltárfelelősségi megállapodásban meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a munkavállaló felelősséggel tartozik.
Csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli. A megállapodásban meg kell határozni azokat a munkaköröket is, amelyek betöltésének megváltozásakor leltározást kell tartani.
(5) A leltárfelelősségi megállapodás megszűnik, ha a munkavállaló munkakörének megváltozása folytán a leltári készletet már nem kezeli. A munkavállaló a leltárfelelősségi megállapodást a leltáridőszak utolsó napjára indokolás nélkül írásban felmondhatja. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a felmondás csak a jognyilatkozatot közlő munkavállaló tekintetében szünteti meg a megállapodást.
(6) A leltári készletet állandóan egyedül kezelő munkavállaló - a leltárfelelősségi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában - a leltárhiány teljes összegéért felel. A munkavállaló legfeljebb hathavi távolléti díja mértékéig felel, ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős munkavállaló is kezeli. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött munkavállalók távolléti díjának hathavi együttes összegét. A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség munkavállalók közötti megosztását is, de egyetemleges felelősség megállapításának nincs helye. A munkavállalók távolléti díjuk arányában felelnek, ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi.
(7) A leltározásnál a munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén képviselője, csoportos leltárfelelősségnél az érintett munkavállalók jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a munkavállaló képviseletéről nem gondoskodik, az Egyetem az adott szakmában jártas, érdektelen képviselőt jelölhet ki.
(8) A leltárfelelősséggel tartozó munkavállalóval a leltárelszámolást és annak eredményét ismertetni kell. A munkavállaló az eljárás során észrevételt tehet és észrevételeit – kivéve, ha szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg – meg kell hallgatni.
(9) Leltárhiány, illetve a visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése esetén a Pénzügyi és Számviteli Osztály haladéktalanul értesíti a gazdálkodási egység vezetőjét, aki megindítja az eljárást a leltárellenőrzés befejezését követő naptól számított harminc napon belül. Ezen határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Az eljárás megindítója ezzel egyidejűleg írásban tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját az általa tett intézkedésről. Amennyiben a keletkezett hiány okának megállapítása érdekében ezen időszakon belül büntető- vagy szabálysértési eljárás indul, a felelősségre vonás iránti eljárást a büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséről szóló határozatnak a munkáltatói jogkör gyakorlójával történt közlése napjától számított harminc napon belül lehet megindítani.
(10) Az Egyetem a (5) bekezdésben meghatározott leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényét a leltárellenőrzés befejezését követő hatvan napos jogvesztő határidő alatt érvényesítheti.
Büntetőeljárás esetén e határidő harminc nap és a nyomozó hatóság, az ügyész, illetve a bíróság jogerős határozatának közlését követő napon kezdődik.
(11) A leltárfelelősségi megállapodásra alkalmazandó iratminták az Egyetem honlapján megtalálhatóak.
Eljárás károkozás esetén
36. §
(1) A kár bekövetkezését az észlelést követően haladéktalanul be kell jelenteni a szervezeti egység vezetőjének.
(2) A gazdálkodási egység vezetője köteles:
a) bűncselekmény gyanúja esetén a rektort,
b) leltárhiány, illetve visszaszolgáltatási, megőrzési, elszámolási kötelezettség megszegése esetén a gazdasági vezetőt értesíteni,
c) a kár enyhítésére, további károk megakadályozására szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni,
d) a kártérítési felelősség megállapítását célzó vizsgálatot megkezdeni és a rektor bevonásával lefolytatni.
(3) Nem áll fenn az (1) bekezdésben és a (2) bekezdés a), illetve b) pontjaiban rögzített bejelentési, illetve intézkedési kötelezettség, ha a keletkezett kár olyan kismértékű, hogy az azzal kapcsolatos intézkedés a munkáltatónak aránytalan többletfeladatot jelentene.
Amennyiben a károkozó személye ismert és a kárt az eljárás megindításáig megtéríti, gondatlan károkozás esetén a munkáltató a (2) bekezdés d) pontjában foglalt intézkedéstől eltekinthet.
(4) A kártérítési eljárás során alkalmazandó iratminták az Egyetem honlapján a Dokumentumtárban megtalálhatók.
A Kollektív Szerződésben foglalt vétkes kötelezettségszegés miatti jogkövetkezmények alkalmazása és a kártérítési eljárás lefolytatása
37. §
(1) Ha a munkavállaló a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségének vétkes megszegésével az Egyetemnek kárt is okozott, vele szemben kártérítési eljárás is lefolytatható.
NEGYEDIK RÉSZ
MUNKAVISZONYRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS SZABÁLYOK Oktatói, kutatói munkakörben történő alkalmazás szabályai
I. fejezet AZ OKTATÓI MUNKAKÖR
Általános szabályok
38. §
(1) Ha az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktatót más felsőoktatási intézmény előterjesztésére egyetemi vagy főiskolai tanárnak neveznek ki, e kinevezés az Egyetemen betöltött munkakörét nem érinti.
(2) Ha más felsőoktatási intézményből vagy más munkáltatótól érkezik az a személy, akit az Egyetem oktatói munkakörben kíván alkalmazni, akkor a tanársegéd, adjunktus, egyetemi/főiskolai docens munkakörben foglalkoztatni kívánt oktató pedagógiai és oktatás- módszertani tréning elvégzésére kötelezhető.
(3) Az Egyetem alkalmazásában álló oktatók esetében a rektor pedagógiai és oktatás-módszertani tréning elvégzését írhatja elő. A tréning elvégzése az oktató előmenetele szempontjából kiemelten értékelendő.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben szabályozott tréningek részletes szabályai rektori utasításban kerülnek meghatározásra.
39. §
(1) A nappali tagozatos PhD képzés időtartama az oktatói-kutatói gyakorlatba, és a szakmai gyakorlatba beszámítható. A jogviszony létesítése előtt, a Dokumentumtárban fellelhető kérelem alapján a beszámításról a rektor dönt.
Az oktatói munkakörre létesített munkaviszony megszüntetése 40. §
(1) Az Nftv. 31. §-ának (3) bekezdésében megadott határidőkbe be nem számító időszakokat a Dokumentumtárban található adatlap kitöltésével a Emberi Erőforrás-gazdálkodási és Stratégiai Osztály állapítja meg.
