TIZENKÉT LILIOM, Mellyeket, A' KE SEREDETT SZIVEK' VIGASZTALÁ-sára,

.ÉfT-

A' KERESZT NEHÉZ TERHE ALATT E L - 1

BÁGYADT SZIVEKET ÉLESZTŐ ;O ILLATÚ

TIZENKÉT LILIOM,

Mellyeket,

A' KE SEREDETT SZIVEK' VIGASZTALÁ- sára, ARJSD JdNOSmk, a' Luneburgumi Fe- jedelemségben való Püfpöknek, az Igaz Kerefz-

tyénségrbl Német Nyélven lei-adott Köny- véből válogatott-ki, és

TIZENKÉT KÉSZEKBEN FOGLALVÁN;

azokhoz való

I M Á D S Á G O K K A L E G Y Ü T T * ^ Magyar Nyelvre fordított, az édes Férjé&WÖó.A

"Szebeni méltatlan Rabságában: Esimrnár^m^'\

Kegyelméből meg-Éabadulván, annak háíádatös zc örök emlekezetére, és a' Kerefzt-v/felö Sfcen-'rf / teknek Lelki Hafenokra: akkor maéa költségé^-- /

vei ki - nyomtattatottT- * ,-17

\ GROF PETRÖTZI KATA SZQÍONÍA: ? < F

Mofl pediglen,

Mint b.e. Néh. Mélt. Gróf Nagy-Atónyr^^á- , nak továbra-is fenn-tartó örök emlekrZetére,j

MÉLTOSAGOS LIBERA BARONBSA

D Á N I E L P O L I K S E N A Aszszony ö Nagysága,

NÉHAI MÉLT.L.BÁRÓ VESSELÉNYI ISTVÁN

ür ö Nagysága*

Á R V A K E G Y E S Ö Z V E G Y E , maga Költségével újjonnan ki-nyomtattatott.

Nyomtattatott Mdjodszor, 1764-dik Efztend.

1041

S S S 8 S ®

ISTEN i az én Eabadításomra jöyel:

IJRaml jz én fegítségemre fiess.

Szégyenüljenek, éspiridjanabmcg a* kik keresik az én Lelkemet; hátra téridjenek, éí gyaláz• j tafsanak-meg, kik gyönyörködnek az én nyo moríiságomon. "Sóit, 70; 1,2.

I I

L Q L-J A RO BE SZ É D.

|Oha fpk rendbéli és fok féle Neve- ket találunk a Szent írásban, mel- _ lyek az Iftenfélö Emberek' Éoronga- tasit jelentik^ de a' többi között leg-neveze- tesebb 's emlekezetesebb a' KERESZT5 Neve- mellyel noha fem a' Próféták az O , fem az Evangyéliílák az Uj Teftámentomokban nem él- tenek; de az UR Jéfus Kíilhis a'maga Taní- tásiban fokfcor említi 's hozza-elö: A' ki akar

én uiánnamjöni, tagadgya-meg magát, és végye-fel az

« Kerefztét, és k&vefsen engemetMát. 16:24. Va- laki engemet akar követni, tagadgya-meg magát, vé- gye-fel azöKerefztét,és úgy kövejsen engemet:Márk.

8: 34. Ha valaki akar engemet követni, tagadgya- meg magat, és v/mdenriapon végye-fel az ö K&ejztét, es kövejsen engeinfr: Luk 9: Terc kövess en- ge*táfil*>áén aVKerefztet*%M&fc. .10^21, J&

valmnembqrdozza az ö Kerefztét, és neköpeteH- gemet,^em lehet bi tanitványwn: Luk. 14^7. ..

^vgjplvafsuk az üj Teftámentomban, hogy mi- sjMM^JVTegváltdnkat fok tsufoltatási, kefer-

"iwfenvedésiis oltorozási uíá^a" 'Sidók t' fe-

ELŐ L.J J RO \ Eítésnek helyjére vitték vólna, találták elöl a' Cirenebéli Simont, és kénÉerítették, hogy vin- né a'Kerefttfát, Miit. 27: 32. és az el bágya- dott Ur Jéfusnak fegitsen, ki már nem birta a' KereÉtfát, a'fok kín, ártatlan Sz.Vérehúl- lása, és Szent Teftén lévő feámtalan fok Seb miatt, reÉkettenek Éentséges Térdei, és min- den ereje el-Éakadott vólt. (Oh Édes Jéfu«, mit nem Éenvedtél azokért, kik ottan ottaíl feoÉfcúsággal illetünk Téged!) Illyen Simo- nokká kell mind azoknak lenniek, a'kik az ö Tanítványinak akarnak hivattatni, és az ö Áb- rázatjához hafdnlókká lenni: Róm. 8: 29. Va- lamit e1 Világon Éenvedünk a'Kriftuséft, (mi- vel az ötet követő úton annak meg-kell lenni) ö abban fegit, velünk együtt emeli a' Kerefc- tet, söt a' nehezebb réfzit ö viÉi, mi hátúi kö- vetjük ötet, Mdt. 10: 38. mi a' vékonyabb és könnyebb felit vifcÉük; deKereÉt nélkül fem- miképpen nem követhetjük ezt a' mi Édes Sza- baditónkat; mert ö-maga mondotta: A ki én

•utánnam akar főni, végye-jel Kexefztét. Ne vélje azt fenki, hogy ezt tsak a' Szent Apoftoloknak

mondotta vólna, és nékünk inkább kedvezne, avagy annál valamit kedvefebbet igért vólna:

mert mondotta azt-is: A mellyeket pedig néktek mondok, mindeneknek mondom: Mát; 13: 37. Az Iftenfélök, mint valami Élő-kövek /Lelki-ház-

nak épitetnek, 1 Pét. z: 5. valamiképen a' kö- veket, a' mellyekböl a' Salamon Király Tem- plomot épített, elébb meg-faragták, és egé&en

mind

jB E SZ É D

mind meg-fimitották, úgy-annyira, hogy fent fejnének, fem verőnek, fem valami egyéb vas Éerfcámnak pengése nem hallatott a" Háznak fel- építésében, 1 Kir.6: 7. Ügy kell ebben az életben- a* Híveknek me^-faragtattakká és meg- fimúltakká lenni a' KereÉt által, hogy az utol-, só ítéletnek Napján alkalmatosoknak találtaid- nak arra, hogy belölök épitefsék-fel a' Lelki Templom- Gondold meg kérlek, melly fok Jó- tselekedetekkel, és Tsuda-tételekkel ékeíitette*

meg a' KereÉtet a* mi Megváltónk. Mikor ezt a' Világot mint valami világos Égö-Éövétnek meg-akarta világosítani Éent Születésével,, a' Betlehemi iftálóban a*XereÉt vólt a'Böltsöje:

mikor mi-érettünk Éüntelen munkálódott, fára- dott, nem lévén annyija, a' hová Fejét hajt- hatta vólna, a' KereÉt vólt az ö Szállása: mi- kor magát érettünk az ö Éerit Atyjának akar- ta fel-áldozni, a* KereÉt vólt az ö Oltára: mi- kor a' mi Eletünkért, 'Idvefségünkért, meg- akart, halni, a' Kerefzt vólt az ö Ágya: mikor az egéÉ Világ'Bűneit, és a'maga Elég-tételét, Erdemét akarta az Iften' igaz Itélö Széki' elei- ben állítani, a' Kere&t vólt az ö Mérö-ferpe- nyöje: mikor mint Királyoknak Királyja, vet- te mind Mennyen mind Földön a' Hatalmat, a"

Kere6t vólt az ö Királyi-Ééke és Trónufsa ; mikor az AnyaÉentegyházat, el-jegyzette magá- nak, a' KereÉt vólt Jegy-gyürüje; mikor a"mi rettenetes kegyetlen ellenséginken győzedelmet vett, a' Kereüt vólt az ö Fegyvere -y és mint

A 3 hatai-

E L ö L-J A R O

hatalmai Király, Kerefet által fcabadftott-még Az ördögtől, és az halál' hatalmából bennünket.

A' Hiftoricusok irják, hogy mikor a* Hat- van-harmadik Római Ttáfzár 'Heradmi a'íneg- gyözetett Persáktól a' XereStfát (mellyen a*

liii Idvezftönk Halált lzenvedett.) vifzfzá-nyer- te, és azt maga akarta nagy Pompával Jéru- 'sálembe, maga vállain, Királyi-köntösében lé- vén fel-öltözve, vinni, a' ki-nyilt kapű ma- gától zárlódott-bé; ofctán a' Jéru'sálemi Pátria árchától Zakariástól, avagy a'mint némellyek vélekednek, Angyal által intetvén-meg, a'Ki- rályi ékefséget és köntöst le-tette, és mezite- íen lábbal, (előtte a'kapu magátólifmétmeg- nyílván) vitte-bé a' Kerefztfát. Ekképenmind azok , a'kik. a'reájok mért Keíefztet vallókra akarják venni, a' Világi Gyönyörűségnek pom- pás drága Köntösét vefsék-le, fel-ölcözvén a*

helyett a' Fiúi Eugedelmefségnek 's Békeséges- türésnek Ruháját, és azt vifeljék e' Világon él- lekben, Békeséges-türéfsel tárván a' Kriftus' drága Erdemével nyert 's meg-ékesittetett Ki- rályi Köntöst, melly kéfzícetett nékünk a'rot- haaatlan Koronával együtt.

Nagy nyomorúságnak és Éorongatásnak Ke- refztét hordozta JOHANNES FRIDERICUS a'Saxoniai Elcctor, ki meg-vetvén a' ki-ada-

*ott pro Interim tanítást, az Igaz Hithez álha- tatos vólt, és azért öt Éfztendeig vifelt kefer- ves fzomorú rabságot, de azt a' Kerefztet nagy béJceséges-türéfsel 's alázatofsággal fzenvedte., gyakran

É E s z É rr.

gjtfkfatí jutván efzében, hogy Születésekor Arany-fzinü Kérefzt látfzott a* hátán, melly- röl tfiég akkor jövendőit egy öreg Pap, mond- ván : Ez á' kis Gyermek mind az egéfz Világ' fZéme-Iáttára Kerefztét fog hordozni , ez há- tán lévő keíefzt, azt jegyzi; melly bé-is tölt.

Cotijíántinas Magnus-is nagy kcrefzt-vifelés, háborúság, és Éenvedés alá vettetett Embér vólt , mikor az ö lég-közelebb való Rokoni- tóí-is üldöztetett. Üldözte ötet Maximianus az 5 Ipja; üldözte Licmiüs az ö Sógora j hadako- zott ellené Diocletiaritís, és Galeriús, VérÉerint való Atfyáfiai j hádakozott ellene Maxentius az ö Sógora avagy Feleségének Báttya: óh minden KereEtek felett való Kerefet vólt ez, hogy nem- tsak idegének háborgatták, hanem még a*ma-

ga VérÉerint való Attyafiái-is és Rokoni reá- támádtának, a* melly Éorongatásában az Iften- félö TsáÉár nem tudta mit tselekédjék. De, a' » kegyelmes Iften tsudálatos Jet áítal meg-jelen- tette nékie a* Győzedelmet y és hogy- tetízett Iftennek az ö fzenvedése i mert éppen délben:

mikor az Ég tifzta. vólna, fok Udvara-népével

rs véle-valókkai együtt, látott az Égen egyfzép fényes Kerefetnek haTonlatofságát r körülötte-lé- vő betűkkel, e' feerint: Ebien léjz gyözcdelmea-.

Ezzel jéléntétte-meg nékie az Iften , hogy az:

ö fok izenvedése *s békeséges-türése által fog győzedelmeskedni; mellynek emlekezetire az- után való hadakozásiban 's hartzaiban > min- denkor a' Kerefetaek hafonlatofeágát hof^o<zta

A 4 Zá£-

EL Ö L-J A RO

ZáÉlóján. Nem nagy Győzedelem vólt-é ez?

mikor ez a* Tsáfcár minden ö Ellenségein győ- zedelmet vett, midőn hat Tyrannust (kik a*

KereÉtyénségnek rettenetes EUenségi vóltanak) meg-vert, 's meg-győzött; melly gyözedelmé- vel a'KereÉtyénségben nem-tsak a* Világi Ren- den, de az Ekkléíiának-is nagy nyugodalmai Eerzett.

Ha azért mind ezeket a' Példákat akarja va- laki követni, akarván Igaz Kerefztyén lenni >

azokat pedig a'mellyek az Igaz iíere&tyénhez ükndök, nem tudja és nem érti, vegye elei- ben elsöben-is a' KereÉt* terhe alatt el-bágyadt Sziveket éleÉtŐ Tizenkét Liliomok közzül az;

Élsöt, melly iTim. 4. RéÉ. 8-dik verséből Éa- kaÉtatott, azzal törölgefse-meg az ö Elméjé- nek homályos Éemeit, és mindgyárt lát ott egynéhányhaÉnos Regulákat, mellyekböl meg- tanulhatja , miképen eljen KereÉtyénül és Is- tenesen ez árnyék Világban. .

Ha nehéz KereÉt alatt nyög, mellvnek ter- he alatt ugyan tántorog; ne féljen, légyen bá- tor, és nyúljon a* Máfodik Liliomhoz, melly a' 'Sidók. 10.RéÉ. 36-dik vers. termett, nézze azt Eorgalmatofon, és meg-látja a* rajta való

ékefségben, hogy a' Békeséges-tiirés által min- dennémii KereÉtet meg-gyözhetni, és a* meg-

ígért Bóldogságot el-érhetni. t

Ha kételkedik abban, hogy az ö Bekesé- ges-tűrése a' kéreÉt-vifelésben valamit haÉnál- hafsón, ne hagyja Szivét el-foglalni a' kételke- dés-

B E S Z É D .

désnek, hanem hamar végye-elé a' Harmadik Liliomát, melly a* Szent Jak. 5. RéÉ 7. versé- ből ÉakÉatatott, 's megtalálja benne, melly fok hafenai légyenek a' KereEtnek, és melly fok okok, mellyek ar Békeséges-türésre indít- hatnak bennünket.

Ha az ö TerméÉetinek gyarlósága, vagy Elméjének Jóra-való tompasága miatt ezt meg- nem foghatná; ne üljön fokáig e'tudatlanság- ban , hogy annál-is nagyobb nyavalyája ne kö- vetkezzek abból, hanem fiefsen a' Negyedik Li- liomhoz , melly az Ap.TseL 14. RéÉ. 22. ^-ben

találtatik, azzal illefse az ö nehéz Elméjét, és meg-efméri az abban lévő fok Éép példáit, bizonyságit a* Békeséges-tiirésnek, 's azokból Éármazott vigaÉtalást.

Ha pedig a'KereÉt a'Teftnek igen nehéz- nek 's el-vifelhetetlennek látÉik, 's a' Negyedik Liliomban lévő példáktól akarná el-vonni, és a'Világi Gyönyörűséget javallaná; ne enged- jen a' Teftnek győzedelmet venni a' Lelken,

hanem az Ötödik Liliomra vefse Szemeit , melly a'Sz. Jak. 1. Rélz. 12. verséből ÉakaÉta- tott: és meg-látja abban, hogy az Iftíni Vf- gaÉtalás Éerez Szivében Békeséges-türést, az- ért tufakodjék a'Teftnek kényefsége és e'Vi- lági gyönyörűségre való vágyódási ellen.

Ha a'kételkedésnek mérge még-is forr Szi- vében, ne engedje ott meg-gyökerezni; hanem az ö reÉketö kezével illefse a' Hatodik Lilio- mát, Sz. Mát. iO.RéÉ. 38. versében"; és kön-

A 5 nyett

EL Ö L-j A RÖ

nyen ki-tanúihatja a' Kerefztnék Titkait, és mí- .képen vonattatunk az által Iftenhez, és el-mú-

lik az ö 5zivét fojtogató kételkedésnek méígé.

Ha igen feorongattatik, és meg-utáítatott a*

kevély világtól, ugy-dnnyiía j hogy tetiütú ví- ga'Étalást nem lelhet, ne efsék kétségben ; ha- nem fiefsen a' Szent írás' Kertébe, 'Síd. 12. RéÉ.

3-dik ^-böl ÉakaÉÉa-el a* Hetedik Liliomát, éi tégye azt az 6 Éomorú Szivéfe, 's mindgyárt meg-vigaÉtalódik, látván hogy a' mi Édes Meg- váltó URunk annál fokkal több és nagyobb gyalázatot *s meg-útálást Éenvedétt: és hogy1

ö általa kell minékünk meg-gyö'zriüük mindeni mi gyalázatinkat, és háborúságinkat, nyilván, meg-látja.

Rettenti-é az ö meg-félemlett Szive azzal, hogy femmi reménsége a' meg-Éabadúlásnak, fem kereÉt-vifelésében való vigaÉtalásnak nintsen, álljon ellene annak > végye kezében a* Nyól- tzadik Liliomát, melly a' 2Kór. i.RéÉ. 4,5,7.

versében vagyon, 's mútafsa-meg az ö Szivé- nek, hogy nintsen femmi ollyan nagyÉoron- gatás, nyomorúság, mellyben az Iften ne ren- delt vólna VígaÉtalást, és hogy mindenkor na- gyobb a'Mindenható Iften'VigaÉtalása, a' mi uyomorúságinknál.

Ha a* türhetetlenség • még-is kételkedésre nógatja, *s kétségben akarja ejteni az Iften'Vi- gaÉtalása és Szabadítása felöl > itzze-ki a'Szi- - véből a* Kilentzedik Liliommal, mellyet talál ai* Micheás 7. Réfz. 7.versében: és meglátja,

hogy

B E S Z E D .

Jiogy az Iften* igaz ígéretei, Fogadásai, me£»

máfolhatatlanok, hiba-nélkül valók, és meg- nem tsalják, 's ez indítsa ötet a* Békességes- türésre.

Ha még-is fokalja az Emberi gyarlóság a' Szenvedést , és azt veti Éemére, hogy máfok felett Éenved, ne higyjen annak; hanem nyúl- jon a* Tizedik Liliomhoz, melly a* Sz. Luk.

24 Réfz. 26-dik versében Virágzik, 's annak erejével élefzfze gyarló vóltát, 's a'Szentek*

Példáiról vefse fzemeit a' mi Megváltónknak maga Szenvedésére, és nézze a' Kriftus' nagy Békeséges-türését, és a* következendő örök Dítsöséget, melly által minden Kerefzt meg- könnyebbittétik, akármelly frehéz légyen-is az.

Ha még ezen fem nyugÉík-meg az ö Szive 's Elméje, hanem többet akarna még érteni;

végye Hitinek két kezében á' Tizenegyedik ket- tős Liliomát, melly a' 85. 'Sóltár* 6,7,8,11.

verseiben termett, 's azzal illefse Bűnei miatt bé-zároltátott Szivének Ajtaját, V annak ere- jével meg-nyflik : a' hová ne kéfsék az Iftent bé-botsátani, és beÉéllgefsen véle, mint hívő Lélek, 's meg-efmeri, melly gyönyörűséges a*

Hitnek az Ifteir' lrgaímafságával való Beizéde*

*s VígaÉtaláft véÉen Szivében.

Ha fokáig-tartó súlyos Kerefztet hordoz , a' melly felettéb nyomja , úgy-hogy, tsak-nem kétségben efik alatta; ne kerefsen egyéb kön- nyebséget, hanem fiefsen a' Sz. írás* drága Ker- tében , és ott a' Tizenkettödik Liliomát a' 86.

'Sóit.

EL Q L-J J RO

'Sóit. 5-dik verséből fzaka££a-le, és a* Hifcnetf arany finórával köfse Éomorú Szivére, 's meg- látja az okokat, mellyekre nézve az ö kiál- tásit, fohajtásit, 's nyögésit, az URIften min- den kétség nélkül meg-hallgatja, ezt bizonyo- fon higyje, és teltyes bizodalommal kiáltson-

fel Dáviddal : URamtejóvagyy és kegyelmes r és fok irgalmasságú azokhoz, kik fegittséggül hivnak ;!

figyelmezzél URam az én könyörgésemrer és hallgasd- meg az én könyörgésemnek befzédét: a' góJSól.jjó.*.

Ez illyen XereÉt-yifelésnek példáit forgat- tam elmémben, ki az 1704-Elztendöben, mél- tatlan fullyos Éomorú fogságot Éenvedtem Sze- benben, tiz egé£ Holnapokig és tíz napokig:

midőn az én édes Férjem, Gróf PEKRI LÖ- RINTZ Uram, a' Balás-falvi púfcta Kaffély' őr- zésére (mint-egy méÉár-Éékre) kedve ellen, kevés fzámú Fegyveretlenekkel küldetett, a*

melly helyet oftrommal és tűzzel meg-vévén*

a'magok Éabadságának helyre-állitásáért Fegy- vert kötött* Magyarok meg-fogták, *s fogva- vitték Magyar-Orfzágba, nem akarván fenki azok közziil Éabadulását, kik abban fegithet- ték vólna, az ö nagy fiegénységében-is (mi- vel a'Vitézektől mindenétől meg-fofitátott,}

feinmi Éükségére valókkal nem engedték nyo- morúságában fegitenem; hanem engemet mint tabadúlásában munkálódó Efiközt, ok nélkül való gyűlölőink, erős őrizet 's rabság alá ve- tettek, négy ártatlan Gyermekimmel együtt:

melly noha Éáliáfonxoa ment-végbe; de töm- \ lötz-

BESZÉL*.

lotzel vetekedett, az egy házban lévén reksÉt- ve, úgy-hogy, ablakon fem vólt Éabad Em- bert látnom; melly nyomorúságból igen fúl- lyos betegségem Éármazott: de ezzel fem elé- gedvén-meg, fok féleképen ijjefztéfsel nyomor- gattak és gyötröttek, fenki firalmomra nem Hajtott. Ez el-hagyatott gyámoltalanságomban tsak az Egy Iften yóltGyámolom, 'sRemén- ségem. És mint-hogy Éabaduláfomhoz nem bízhattam, adtam magamat Könyvek' olvasá- sára, és e'Kerefet-vifelés'példáival, el-bágyadt Szivemet, mint egy éleétö jó Balfamummal crvofoltam, és valósággal tapafitakam-is, hogy az illyen Orvofsággal Lelki és Tefti Sebeink meg-gyógvúlhatnak: mel lyre-nézve vettem e- lömben e* kis Munkátskát, mellyet, ARND JÁNOS , a' Luneburgumi Fejedelemségben va- ió Püfpök, az Igaz Kerefztyénségröl irt Köny- véből válogatván-ki, forfomhoz képeit Tizen- két RéÉeket, azokhoz Taló Imádságokkal egy- -gyiltt, • Német Nyelvből Magyar Nyelvre for-

-ditottam, azzal vigafetalván magamat gyámol- talanságomban. Nem akarván azért e' vigaE- talásra való Efiközt tsak félre tenni, hanem inkább a* nehéz KereÉt terhe alatt nyögő Fe- lebarátimmal közleni, kiknek, é' KereÉtnek ne- héz terhe alatt el-bágyadt Sziveket élefetö Ti- zenkét jó illatú Liliommal, mellyek a'Szent írásnak Gyönyörűséges Kertében nevekedtek,

^akartam kedveskedni.

Tudom ,

ELÖL-jjRO BESZ: I

* Tudom, léének ollyanok, kik evalázniVl í t ó p l n i fogják e' kis V n x k L a t ; mert nln?f isen t g alatt femmi, a' mi egyaránt tefsékl hoív^ ' T ^ V ^ Híorn, tudván a l f°gy derek bolts tudós Emberek' Munkaiban?

£ talajt gantsot Mómus; sőt még a' Szent Irasnak-is vágynak viÉÉá-értöi, '^S magyar!'

» X? x ^s ^^e§ -^{y e t ö L} Kérem azért a»

Kegyes Olvasót, ha mi hiba efett a* Ford/.

ttftfeá ^e'^{e Z Z e}'^d K . r ^ ™ Szeretetnek pa- 1 alt javai, ^s ne tulajdonítsa vétkül; mert a?

melly fok felöl illettettem keferüs^gel , hV hibaztam-is, nem tsuda; mivel a' bús Elme nem lehet tsendes, midőn minden felöl ofbo- Í Í S Ö r i ? «^{á l l}í %l e i t ö 1- R^énlem mint azaltal, ha Éintéíz a' Éüntelen örömben élők-, nek nem fog-is tetÉeni ^e' kis Munkátskám • de a kik kereÉt-viíelés alatt n y S í fb' ban Könnyebséget 's vígafztalI^óhaUak

nem vetik-meg Azoknál Iften öl S £ ti VígaÉtalást kivánok. Tégedet DedS KÍ tsekfcly voltat; hanem azt, hogy Iftennek tpulctire s VigaÉtalasára, kívánom

G. PETRÖTZIKATA SZIDÓNIA.

mW W. $ 3K 1K 3 § T & M 30f J?

g 3 K 3 K 3 K 3 K 3 K 3 K - 3 K 3 K 3 K 8 -'C^ 'T*. ^N /(N JTN iTJv, ypi jZ

E' Jeles Könyvetskének nagy Munkából im«

innen amonnan mefterse'ges Ki-Éedegetöjének, és Magyar Nyelvre Elmésen Fordítójának,

Méltóságos Gróf Afzfzonynak nagy Neve' terjeÉtésére.

A

Z Hívek Élete¹, KereÉt Iskolája?

Mellynek mind Dactora, mind fzeretó Tagja, Amaz "Elfő Szülött, az Iftennek fia,

'Maga Példájával mindent hiva arra, A KereÉt olly dolog, melly keferü-édes,

jí' Tejtnek és Vérnek vem lehet ez kedves;

De a' Lélek' Szeme, melly éles és febes, Lát túl rajta olly Jót, melly gyönyörűséges.

Nem mindennél van hát £ KereÉtnek ize;

. Hanem tsak a' kiben a' Kriftus'' Szerelme

£' űó/goí mf? édejitette, Kinek Halálon túl van a' Jobb Élete.

Az Hlyen, károkat vallhat fokfzor ugyan ; De Világi kára mégyen nagy hafzonban, Mennyben gyújt helyette Gazdagságot jobban, Mellyet femmi erő nem vehct-el onnan.

Kir'úzbet Ellenség Házadból 'Í Helyedbül, Büjdofol fzomorán Laktad-fóldén kivül ; De Ifién¹ Városa Bujdosókból épül, ' Iften' Tselédgye illyenekkel többül.

Utal-

.ym w c

Utáljon e* Világ, 'Í Kergefsen fz'úntelen, Akkor gyökerezel a' Kríftusban fzebben, Nem ragad, a' fzitok, <2fofe^ reád könnyen, •' Söt a' felsöb helyen ez helyheztet Mennyben.

Ha kínoznak "s el-fogyattyák Életedet, . uizzabis kéfzitik Mennybe Menésedet,

/foZ IJlen le-tette a' te Jobb Réfzedet3

És változás nélkiil meg-tartja Kintsedet.

Méltóságos Afzfzony Gróf PETRÖTZI KATA Jfíéí Jgon Nagy URi Nemnek Maradéka, Kerefzt Iskolának Nemes Tanítványa, 5of Példáddal a' KereÉtnek Tanítója.

Éleitől fogva Kcteít vólt Életed,

jfrván bagyattaték hamar Gyermekséged 9 . Azután vejzélyben forogván Nemzeted,

Idegen Orfzagra lón ki-költözésed.

Onnan Házas- Tár sül, tsuda Ifién* Dolga!

Méltóságos Férjed maga mellé hoza ; De ez örömód-is KereÉtre fordiila,

Esvén Édes Férjed tsak hamar fogságba.

'Abból ugyan ifmét meg-vígafztalt Ifién;

De Ifjú Életed nem folyhata könnyen , Egy kis jódat KereÉt kísérgette menten t

Hogy ne édefednél e* Világhoz igen.

Ifién fzép Fiakkal *s Leányokkal álda:

De ezekben meg annyi AereÉt taldla;

Hat Fiadban, kiket az IJlen miitata, Szemed előtt Egy-is meg-nem maradhata.

Nem régen Magad-is Fogságot kojtoltál, Tíz Holnapig Rabul fzorofsan tartatái,

Mf M

Hololt Nyavalyákkal ugyan meg-rakodát, És így ket Rabságot egyfzef smind találat.

De jelenvolt IJlen e' Kerefeöd közt-is, Mint régen az égő tsipke-bokorban-is,

Nem hagyá hogy e* tüz meg-eméfzfztn itt-is,

• Söt meg-nigafztala más rabok felett-H:'

Mert nagy ditsóséggel Szabadságra jutái, : v

Gyűlölőid ellen Házadba hozatál :

És hogy Rabságban-is a' Krijhifsal valál,, Arról bizonyító Irájl elö-adál.

Ti'mifsek között nőtt fzép Liliomidat, ...

Rabi Házadban irt példás munkáidat, KereÉtek közt való vigafztalásidat • Ki adád, hogy mi-is fzaglanók azokat Élj hát KereÉteknek latható Tzimere í

Élj fzép Arany, mellyet próbált Ifién* Tüzel Élj fzep Virtusoknak világos Tüköré!

Élj AJ'zfzonyi Rendnek nálunk példás Difzel Még el-jo Jegyefed az Ifi ennek Fia,

Minden KereEtidet a' ki meg-fzámlálta:

Arany Hited után, ^írany a' Korona, Mellyet Jutalomul le-tett te fzámodra.

Irta N. Ebyeden Lelki örömböl, ö Nagysága alázatos fzolgája , PLpai P. Ferentz»

K

inek febesedett KereÉt alatt Szive t

Az tudja melly tsalárd gonofz Világ* fzine,

B Vilá.

)ö(

Világi Próbáknak keferú ö ize?

De Krtflus Kere£ti\ édejitö méze.

Rabság, Nyomorúság, a' KereÉti iVíma, Kegyesek' Élete a' mint mutatja ma;

De itt a' Korona, itt az Arany Anay Mert az IJlen léfzen örökös Jutalma.

j> Kerefet-vifelés Mennyorfzágnak utja?

Mert Tejlnek dagályát *t pompáját el-rontja , Jfién* Szent Kezehez Embert jól fzoktatja, 'S Buzgón imádkozni ötet meg-tanitja.

Gróf AfeTzony PETRÖTZI KATA Szidónia, Sok búnak LeányaKerefct Tanitoja,

£' Könyvben ék'efsen öfzve-Jzedven trja , Légyen örök difzben Kegyefség* Peldaja.

Mélt. Jó Afekonyának 's Fö-Ifpánnéjá-1

nak devotiojit confecráljn N. Enyedi, Püspöki Péter, N Fejérvár-

megyének ez elöttfokEfcten-j dökig Fö-Birája.

i Pm

LRészJ

I. R É S Z.

EGYNÉHÁNY SZÉP REGULÁI A* KE-

RESZTYÉNI ÉLETNEK.

A* Tejlnek Gyakorlásának kevés hafzna vigyon • :;• de az IJleni Tifztelet mindenre bafznos, melly-

iiek igére ti vagyon é* Világon és a' más Vilá- gon való Meg-ajándékozásáról Sz. Pál iTim..

4-RéÉ. 8. ?-ben.

*

kevés Be£éd. a'KERESZTYÉNI ELETNEK egét Lerajzolása: és tanít bennünket , miben töltse főké- pen a' Kerefetyén Ember az ö Életét, *nevezet Éerént Kegyeiségben, melly minden Kereütyé- ni Jóságos-tseleicedetet bé-foglal magában. És e' végre téfcen-ffel az Apoftol Két helyes indí- tó Okokat, i. Mindenre bafznos: midönmin- den járása, kelése, Éavai, tgelekedetei Ember- nek Iftenesek , az mindent jóvá 's hellyesé té- lzen , 's minden Áldást hoz magával. 2. Jutal- ma van ez Életben ,mint Jó'sefen és Dánielen

B a ineg-

2 I. R É S Z.

me&>RKSottott pedig annál inkább az'Örök Éfetbetfy á' hói rtieg-Éünés nélkül valÓ; Araéás.

léÉeri. . , , . • • 0 ' ' --V 'I- R E G U L A . ,> J Ha Éiütén< ollyan tökéletesen nem éihet£-is, a' mint az Iften' Igéje hagyja, 's magad-is akt- nál; de kivánnócTfcell azt: mert az ollyan Éentj Kívánság tetfcik Iftennek: és azt véghez-vitel gyanánt tartja az Iften; mivel ö a' Szivet né- zí, 's nem a' Tselekedetet: mindazáltal minden- kor feéitened kell a* te Teftedet, és nem kel pngedned, hogy rajtad uralkodjék.

Mindenben a' mit gondolÉ, avagy tseleke- gel , arra vigyázz, hogy a' Szívnek TiÉtaságátj megtartsad, meg-ne fertéztesd magadat kevély gondolattal , Éóval, és tselekedettel; haraggal,!

és ezekhez hafonló teftnek 's ördögnek munj káival; mert az által meg-nyittatnék a'teSzft Véd a' Sátánnak, bé-zároltatnék pedig Ifteji előtt. * III.

Igyekezzél azon, hogy a' te Lelked' Sza^

badságát meg-örizzed, hogy az ideig-valóknaj rendkívül való kívánásával, azt a? Földi « Tefti dolgoknak rabjává ne tégyed; mert a' tt Lelked nemefsebb az egéfc Világnál: hogy ad-j nád-el, 's hogy vetnéd alájae' nemtelenffem*V mire-való, tsak ideig-tartó dolgoknak, a'fem- mire-valókhoz kaptsolván Szivedet}

' - Távoztasd e'Világi dolgokon Való fiomoi. IV.

• :'.., kOI

I . R t SZ. $ -kodást, mert halált nemz: melly,a' fösvény-

ségből , irigységből, a' mindennapi Életünk táp- lálása felöl való fzorgalmatoskodásból, és a*

hihetetlenségböl Éármazik. Az Iften Éeritit va- ló Éomoróság, melly a' Bűnnek meg-efméré- séböl, 's a' pokolbéli örökké-való kín felöl való elmélkedésből Éármazik, haÉnos, és Ée- lez Idvefségrevaló bánatot, mellyet fenki meg- nem bánt: és'Éerez öröniet, 's békeséget Is- tenben. zKór. 7:10. Azért fonki ne fzomor- kodjék úgy az ideig-valókért, mint az ö Bűnein.

• Ha KcreÉtedet nem veheted-fel örömmel, a' mint kívántatnék,' leg-alább vedd békefséges- türéfsel, és engedelmes alázatofsággal, 's lé-

•gyen mindenkor a* te vigafztalásod az Iften rendelése, és kegyelmes akaratja, mert az min- denkor jó, és mindeuben a' mi jónkra való , 's idvefségünket munkálódja: és ha Iften, vi- gafságban vagy Éomorúságban, Lelki Éegény- ségben vagy gazdagságban, álatson avagy fel- emelt, betsületes vagy gyalázatos forson akar- ja létedet» tudja hogy ez az ö tetÉése ,'s né- ked jódra van. Az ö akaratja légyen a'te aka- ratod , és vigafztalásod, hogy az Iften veled úgy tsetekeÉlk, a* mint ö-nekie tetÉik, melly által Idvefségedet munkálódja. Az URnak tse~

lekedeti igen jók, és minden parantsolattya idejekor vagyon. Sirách, 39:21. Igaz az UR minden útai- ban, és kegyelmes minden dolgaiban. 'Sóit 145^ 17- Mindenkor jobb, hogy az Iften* akaratja ben-

^ • E B 3 ned

4 I . R É S Z . ned és rajtad mégyen véghez , melly minden:-1 kor jódra tzéloz, mint fem a' te akaratodat f te vidd véghez, melly mindenkor gönofiságri í hajlandó. •

Ha az Iften -Mennyei vigaütalást, és örö-l VI.

met nyújt, háládÓ Szivei vedd azt. Ha pedig el-vonja az Iften az ö víga&talását, tudd-megJ hogy jobb tenéked a'teftnek meg-öldökölteté-f se, az elme vigafságánál; mert a' fájdalom és feomorúság fokkal haÉnosbb a' bűnös Ember-J nek, mint fem az öröm, ésvigafság: mertaM felettéb-való vigafságból eftenek fokán Lelki-1 kevélysegben. Az Iften jól tudja, kiket vigyen í a* Mennyei tellyes vigafctalás* és világofság'út-1 ján; és kiket kedvetlen, feomorú, köves, éles í úton az öxök Életbe. Sokkal jobb néked, ha úgy mégy-bé az Életbe, a'mint az Ifteni Böl-I tseség rendelte, mint fem a'magad akaratja 'sj

kedve kivánja. Jobb a'fzomorúsrig a' nevetésnél ,1 mert az ortzdnak fzomoríisága által jobbá lefz az Em-j befLelke. A' biilts Embernek elmeje cCfiralmas házA ban vagyon; a'bolondoknak pedig elméjek a'vigasA ságnakbázáhan. Préd. 7: 3,4-

VII. , Ha a' te Iftenednek nem vihetfc ollyan nagy és fok Áldozatot, Buzgóságot, Könyörgést,*

Háládást, 's u t. vidd a* mi van, és töled ki-í telhető,, a'jó akarat és»£ent igyekezet mellett, I kívánván, hogy tefsék nékie a' te Ifteni Éol-I gálatod; mert az illyen fient igyekezet, vagjl

l I igye-l

'I. R É s z. . , - . ;5 igyekezetnek kívánása, nem kitsiny adom&íy, áldozat, melly Iften elött-is 'igen kedve| i mert a> melly nagy mértékben kivannok nrf, hogy a' mi buzgóságunk, feent kívánságunk, kö- nvörgésünk, hálá-adásnnk légyen Iften előtt, Éintén annyi mértékben léfzen előtte. Mivel az Iften nem kiván többet te-töled, tsak a mennyit az ö Kegyelme munkálódik benned ; te fem adhatÉ többet ö-nékie annál , sá mit ne- ked adott. De kérjed a' te URadat, az ÜR

Téfus Kriflust, hogy mindtn adományodat, ál- dozatodat, tégye tökéletefsé a'ma|a elégséges Áldozatjával; mert ö-benne van a ím Elégté- telünk, mi bennünk pedig tsak a* fogyatkozás;

és mondjad: Edes Iftenem, és Atyám! az én buzgóságomat, hitemet, könyörgéfemet, hala- adáfomat, vedd-el ar te Fiadban, ys ne néizd azokat, a'miut ö-magokban vágynák, hanem a'Kriftusban, és kedves lefe előtted, mint tö- kéletes tselekedet: A" mi hijjával én vagyok, helyre-hozza az én URam Jéfus Kriftusom. Es így, a*mi buzgóságunk, könyörgésünk, halá- adásunk, (noha magában gyenge,

hibás,) nyérnagy érdemet, méltóságot és di- tsöséget a* Kriftus* Érdeméből. Valamint a' ma- ga rútságában lévő nyomörúlt, mezítelen gyér- mek nem kellemetes; de ha meg-ékefittetik, tin- tán fel-öltöztetik, tet&ik nékünk, Ugy sr te.

tselekedetid-is magokban femmik, de a* KriSr tus' Elégtételével fel-ékesitetyén, tetlzenekmin- den tselekedetid az iftennek. Dífcesnek látfiik,

B 4 ' mt-

6 I R É S Z.

mikor az alma arany tálban vitetik-fej; noha aZ alma magában nem fokát ér, de aimáí ked- veáebb ha arany edényben lefzén. Ugy a' mi Imádságunk, áhítatofságunk, és hálkadásunk-

is a'Kriftusbao. Ö minketfzeretett y-és magának Ttidvefekkt tett ama' Szerelmesben. Efés. i: Q.

XT": VUI.

A* te fok rendbéll bűneiden és efetiden, ugyan valójában fcomorkodjál, de kétségben ne efsél.

Ha fok*; tudjad hogy fokkal több az Iften' Ke- gyelme , és Irgalmafsága: Sült. 130: \ ,Ha na- gyok, gondold-meg, hogy a' Kriftüs'Erdeme

fokkal nagyobb. A te Irgalmafságodnak foksága fzerént, töróld-el az én bűneimet. 'Solt « : 3. Mi-

kor Iften' Kegyeiméből liánod bánod Bűneidet,

*s a' Kriftust nézed Hittel, lften-is meg-fogja az ö óftorát. Ezéch. 33:11, és 18- 23. Ezen Is- tenes 's hafenoi bánatot , követi a'Biin-botsá- nat; e' pedig meg-léfzen , valamikor és vala- hánykor a* Bűnös fohá&kodik. A' mint a' BéV

^oklos azon fcempillantásban gvógyítatott-iüeg, mikor az URnak mondotta: URam l ha akarod, meg-tifztithaifz i mindjárt felelt az UR : Akarom, tifztúly-meg. Mát. 8: 2,3. Ugy tifztit-még té- gedet-is az Iften belsőképen , mondván: Fiam,

meg-botsáttattanak néked a*te bí neid. -Mát. 9:2. Ez tüköré és példája a' belső meg^tiitulásnak > és

bün-botsánatnak. Ezen irgalmafsága Iftennek, ne feolgáltafson okot több bűnöknek tseleke- désére; haném amiál inkább kerefsük azlftent Szivünk Éerint.' Jldgyad én Lelkem az UR^t. : 'Sóit. 103 ? 2. ' • " • IX.

L K É SZ. 7 IX. .. , :

A' külső meg-vettetett állapotot, meg-útalaft, gyalázatot; kedvetlenséggel, haraggá, avagy boÉÉú-áilásnak kívánságával ne vedd ; hanem gondold-ipeg, hogy ez a' te Szivednek pró- bája, melly által ki, akarja az Iften nyilatkoz- tatni,'mifekÉik benned : alázatos és engedel-

mes vagy-é, vagy kevélység és harag vagyon benned: ki mitsoda terméfcetümagaban, na na- bórúság éri, meg-próbálja. Ha alázatos, en- gedelmes vagy; minden meg-útálást alazatofsag- gal gyözÉ-meg. És, 1. azt a' Mindenható Iá- tolatásának fogod tartani; mint Dávid mondott ta, mikor a' Sémei fcidalmazta.: Az UR mon- dotta nékie, fzidalmazzad a'Dávidot: 2Sam. io:

10. *. 2. Ekképen a'meg-útálás egy nagy ré- Ée a'Kriftus'gyalázatjának, mellyet a Kriftus igaz Tagjainak fel kell venniek ; mint Éent Fal

mondja ; Mennyink-ki Ö hozzája a* táboron kívül t

az ögyalázattyát hordozván. 'Sid. 13:13- Nézzed, melly alázatos Szivei hordozta a' Kriftus az ö

gyalazattyát: mi-is azért az alázatos Szívért hordozzuk a' mi gyalázatunkat alazatofsaggaL És ne mond,azt-: Oh hogy fcenvednem en ezt el éttől t Oh L a' Kriftn? alázatos engedelmes Szivéért el-kell Éenvedned. 3. Az Iften ollyan Jó 's Igaz , hogy egy méltatlan fcidalmazásert fokkal nagyobb betsületet, 's az ö Kegyeimé®

adja; m i n t Dávid Király bizonyosnak tartotta, hogy az Iften Sémei' fcidalmazásáért ífmet le * emeli; a' mint meg-is lett; mert azt, mondot-

B 5 . ta:

8 1. RÉSZ.

ta: JV'étdám rea-tekint az Iften az én nyomurhsagpm*

ra, és jót dd még ma nékem az ö átkáért^ zSim. ifí:

12. f. Azért azon meg-ne Eomorodjál, a'mit az Emberek beEélnek felőled; hanem örülnöd kell azon, hogy a* nieg-vettetteken és meg- utál ttakon nyugfzik az Iftennek Lelke; mint Sz. Péter i. 4. Réfz. 14. f.

Minden te ellenségeidet, gyalázóidat, igye-X.

kezzél jóval, jótéteménynyel meg-gyözni, és engefitelni; mert boÉú-állásnak kívánásával, ha- Taggal, vifzfzá-Eidáfsal, nem hódítod hozzád

ellenségidet j oka: In virtictc eft. victoria, non in vitio. A'Jóságos-tselekedetben van a'győzede-

lem , nem a' vétekben. A' harag, viEEá-Eidal- mazás, és a' boÉú-állásnak kívánása ; bün 's vé- tek : ez által nem győzedelmeskedik fenki, ha- nem a' Jóságos-tselekedet által. Valaminthogy a* gonoÉ lélek nem üzi-ki egymást; úgy a' vé- tek más vétket nem iizhet-el: és femmi Eitok, boÉÉú-állás, a'téged gyalázót nem győzi-meg, hanem naponként gonoEabbá téfii. Ha valámf keléfes, vagy fekélyes Embert vernél, vallyon orvofolnád-é azzal ? femmiképen nem. ügy a*

gonoE, mérges Ember-is tellyes fekéllyel, az- ért azt tsendefséggel kell orvofolnod. Nézd- meg maga az Iften mitsoda Efzközökkel él ,.

hogy minket meg-gyözzőn. Nem gyözi-é-meg az ő KegyeImefségivel a'mi gonoEságinkat, és a' mi haragunkat Szeretetivei ? Nem ind/t-é minket penitentziára ? Róm. 2;4. Ezt az útaü

II.' R É S Z. 9 itat irta elönkben Sz.Pát:. Ne gyözettefséhmeg a*

•gonofztól, hanem inkabh a* gonofzt jóval gyözd-meg.

Róm-12:21. Ez a* győzedelem.

Ha másban Iften'ajándékát.látod, melly te-XI.

néked nem adatott, ne irigykedjél azért reá, ne fzánd tőle; söt inkább örülj azon , 's adj hálát Iftennek; mert a' Hivők és Válafztottak egy Teft. Egy hivő tagnak ékeísége, eflk az egéE teftnek tiÉtefségére. Hafonloképpen ha

nyomorúkat látE, tartsad azt faját nyomorú- ságodnak , fzomorkodván azon; mert a* nyo- morúság mindennel köz, *s minden Teft az alá vettetett; mert valakiben Eánakozódás és kö- nyörületefség niotsen, az nem Tag a' Kriftus*

Teltében. Nem tartotta-é a' Kriftus a' mi nyo- morúságukat magájénak, tMlljre nézve Eaba- dított-meg minket a' mi nyomWruságinkból ? Az- ért mondja Szent Pál: Egymásnak terhét hordoz-

zátok , és úgy töltsétek-hé a' Kr-Jlus1 Törvényét. Gak 6; 2. XIL .

A* te Felebarátod Eereteti és gyűlölése felöl, ezt a' külömbséget vedd eEedbe. Hogy a'véx- ket és bűnt ugyan gyűlöld az Emberben, mint ördög1 munkáját; de az Embert magát nem kell gyűlölnöd , hanem fiánnod, azért hogy ollyán vétkek laknak beane , és könyörögj érette az Iftennek, -mint a* Kriftus könyörgött az ötefc meg-feEitökért; Luk. 23:34. mert tudnod kell azt, hogy fenki nem lehet Iften előtt kedyes*

Yalaki gyűlöli az ö Felebarátját; mert Ifteni na

t?o ;i. R é S .Z.

uek akaratja az, hogy minden idveztiljön. i Ttm.

V. 4 Ha azért valakinek veizedelmét munká- lódó d; vétefs, Iften ellen, 's az ö akaratja el- len tselekelzel. Azért valaki másnak* veáedel- met keres, nem lehet kedvében Iftennek: Mert

az Embernek Fia, nem jött, hogy el-vefztené az Em- bereknek Lelkeket; hanem, hogy meg-tartaná: Luk.

9: X11L Noha tudod, hogy minden Ember bűnös, gyar- l ó , de magadat kell leg-gyarlóbnak, romlottak- nak,'s leg-nagyobb Bűnösnek tartanod: Omnes

Mominesfragiles puta; te autem fragiliorem neminem : Mindent gyarlónak tarts; de magadnál fenkit

ne tarts gyarlóbnak. 1. Mert mindnyájan egy- aránt eftünk kárhozatba Iften előtt; ö előtte Hintsen Személy válogatás. Mert mindnyájan

vétkeztenek, és az Ben\Ditsöségétöl el-maradtanak.

Róm. 3: 23. 2. QLz feintén nagy rettenetes Bü»

nös-is a' te Felebarátod; de ne gondold azt, Jipgy te Iften előtt annál jobb vagy. A* ki ma*

gának láttatik állani, meg-láfsa, hogy el-ne efsék.

jKór. 10. is. De ha magadat minden Emberek köztt femminek és leg-alább valónak tartod, meg-tart az Iften' Kegyelme. 3. Tenéked ol- lyan Éükséged van az Iften' Irgalmafságára, mint

^' leg-nagyobb Bűnösnek; mert az hol nagy meg-alázodás vagyon, ott nagy Irgalmafság-is vagyon. Azért tartotta magát Sz. Pál leg-na*

gyobb Bűnösnek; mert azt mondja: De azért

könyörült ér rajtam, hogy én bennem elsőben meg-mit- Üitná a* Jéfus Kxijtus minden Kegyelmességét. iTim.

5*

1 R $ Z. « V ÍtflG; Ésifmét: Nagy örömest düsekedfem az- ért az én erőtlenségemmel, inkább hogy lakozzék én- bennem a' Kriflus' hatalma. 2Kór. ia: 9.

XIV. ' ; Az igaz Meg-világosodás magával hozza a"

Világ' meg-útálását; mert valaminthogy a' Vi- lág' Fialnak örökségek e' Földiekben vagyon, úgymint az ideig-tartó Betsület, múlandó Gaz- dagság , Földi Uraság, mellyet nagy Kíntsnek tartanak: XJgy az Iften' Fiainak Kíntsek, é földi Szegénység , Meg-útáltatás, Üldöztetés»

Gyalázat, Kerefct, Halál, Gyötrelem és Kín:

mint Mófes; Ki nagyobb gazdagságnak itáte lenni a'Kri/hsért való gyalázatot, hogy nem mint az Égyip- tombélieknek kintseket. 'Sid. 11:26. Ez az igaz Meg-világofodás.

5 XV.

Az igaz Nevek a' Kerefztyéneknek, melly fel-iratott Mennyben, Luk. 10: 20. a' Kriftus

Jéfus' igaz efméreti az Hitben , melly által plán- táltattunk a' Kriftusba; söt a' Kriftusban fel- írattattunk, mint az $letnek Könyvében: az honnan Éármaznak az Elö Jótselekedetek, me- lyeket az Iften ama' Napon ditsérni fog , Mat.

25: 34. Kintset kerefsetek magatoknak. iTim.o*

10. Es minden Iftenes tselekedet napfényre fö.. Jel.

2: t a és a' 12:11. Egy Szentet fem talalnnk, a' ki valami kiváltképen-való Jótselekedettel ne ditsértetnék; mellynek Jótselekedete foha ci- fem felejtetik.' 'Sóit, IJ2: 6. Örök emlekezetbw léfzen az Igaz. Ez a' fel-jegyzett Név, Hit,

12* L RÉSZ.

Szeretet, Könyöriiletefség, Be'kefséges-türés

*•» ezekhez hafonlók. Ez gyakorlott Jótsele-.

kedetek, Telei az igaz Szeretetnek, és örök- ké-való Nevek Mennyben.

I M A D S A G.

O

H Irgalmas Iften! a'Te parantsolatodra és kegyelmes ígéretedre kell nékem az én fzámat fel-nyitnom és tátanom, hogy Te b,é.

töítsedazt. (a) Tövök Tehozzád, és kérlek, irja'Te Szent Igédből Szent Lelked által, ol- lyan Életnek Réguláit az én Szivemben, mel- lyek mindenkor a' Tehozzád, felebarátomhoz 's magamhoz-való kötelefségemre emlekeztes-.

fenek. Plántáld belém a' tökéleteséinek £ent kívánságát. Adj ti6taSzivet; és e'Világtól.'*

annak ha&ontalanságitól fcabados, 's azokon fel- lyül emeltetett Lelket, mellyet femmi egyéb

meg-ne Éomoríthafson, hanem tsak az, a' mi a'Te Lelkedet meg-keferíti, 's tőlem idegení- tii (b) Engedd, hogy KereÉtemet alázatos en- gedelmefséggel és örömmel hordozzam: Reád hagyván magamat , a' mint Néked tetfzik. enge- .met meg-vigaütalni, avagy keferüséggei látogat- ni : mivelhogy Te vagy az örökké-való Jóság, -az örökké-való Böltseség, és jól tudod, mi lé-

gyen haíznos énnékem. Ne útáld-meg az én gyarló és hibás fzolgálatomat; sőt tefsék az Tenéked a'Te Szerelmefedben, az UR Jéfus Kriftusban. Tégy engemet fziintelen buzgóvá Lelek- (a) 'Söit. 81: II. (b) Éféf. 4: 30.

I. . R É S Z. íj Lélekben, hogy feomjúhozzam és éhezzem a»<.

igazságot. (c) Tifctits-meg engemet az én bű- neimből a'Jéfus'Vére által, (d) Segélj mikor el-efem, hogy hamar fel-kelhefsek: Es a' ben-, nem. meg-nevekedett bűnön bövölködjék a' Te Kegyelmed, (e) A' világi Emberektől ok nél- kül való útálást,'gyalázatot, engedd hogy jó kedvvel feenvedjem, betsület és gyalázat által (f) vitézkedjem ; hogy az én Jéfusomat követ- vén, menjek-bé a'fcoros kapun. Botsáss-meg minden én ellenségimnek-is, 's add nékem azt a' Kegyelmedet, hogy a' tölök-való gonoszt mindenkor jóval gyözzem-meg , hogy mi- koron engemet átkoznak, áldjam őket; jót te- gyek azokkal, a' kik gyűlölnek, (h) mert tiéd a' boÉJzú-állás, és meg-fizetfe (i) kinek-kinek -annak idejében, a' mint érdemiette. Örizz-meg

engemet az irigységtől 's hihetetlenségtöl: ne légyen ezeknek helyje az én Szivembe; ha- nem töltsed abban a'Felebarátomhoz-való tifzta fzeretetet, hogy ne gyűlöljem ötet, (kJ söt az ö vétkes tselekedetiért Szivem fcerint való Éánakozáfsal fizeísek; foha el-ne múlafsam éret- te könyörögni, tekintyén azt, ho^yaz énfo- gyatkozáfim-is ollyan Éánakodás es törededés nélkül feükölködnek, ki tsak Kegyelemből va- gyok, a' mi vagyok. 0 ) Adjad a' Te Kegyel- medet , hogy Mófefsel feljebb betsüljem a' Kris- (c) Rom. 12: II. (d) Mát.?. 8. (e) Róm.y.zo. (f) tus- . zKór. (S: 8- (g) Róm. 12: 21. (h) Mát.y. 44. (i)

Róm.izu^ (k) 2^.3:19. 0) i-Kór.íjíiQ.

•300 i4 . J\

tusért való gyalázatot, az Égyiptombéli' kinti* | né\.(m) Hogy e'világi ditsöséget, bétsületet, 's annak javait, Szivem fzerént meg-útáljam.

mint ollyan dolgokat, mellyék igen alá-valók, I és nem méltók a'jóban engem meg-akadályoz- tatásra és annak keresésére, kinek Nevem fel- I van írva az Egekben, és kinek hervadhatatlan I Örökség kéÉittetett. Engedd, én Iftenem! azt I óhajtanom, kívánnom, keresnem, űznöm, és valósággal el-érnem, az én URain Jéfus Kris- tüsomert. Ámen.

(m) 'Síd. íi: 26. .

II. R É S Z .

A' BÉKESÉGES-TÜRÉSRÖL, MELLY ÁL- tal minden KereÉtet mcg-gyözünk, és •

a' meg-igért Ditsöséget el-órjük.

Mert fz'úkség néktek £ Békeséges-tiirés, hogy ml- nekutánna az Iften' Akarattyát tselekedénditek , el-vegyétek az Ígéretet: 'Sid. io: 36.

I. R E G U L A .

A

Z igaz KereÉtyéni Békéseges-tiirés, oHyah Jóíágos-tsélekedet, hogy az által mindeá-

*riémü keferüségében és Éenvedésében (mellyet femmi rend-Éerint való külső eízkőz által él- nem kerülhetni,) magát Ember az Iften* ké- gyelmes Akaratja alá adja, és engedelmefségr '.gel véfei annak rajta való tellyefedését, 's iú- vkább mindeneket el-tiir, hogy-fem Iften ellen

zúgolódjék, xVajy töle el-izakadjOú. ' En-

II. R É S Z. 15

Enöek a* Jóságos-tselekedetnek pedig fö oka, az Iften' kegyelmes akaratja, és tanátsa, melly

által a'KereÉt-vifelés és Szenvedés alá válaÉ- tattunk, és rendeltettünk. Mert a' kiket őrök- töl-fogva tudott, azokat el-válaÉtotta, hogy az* ö Fiának ábrázatjához lennének hafonlók.

Rom. g: 29. Valamint a'Jó Iften a» ö Szerel- mes Fiát KereÉt-vifelés re j Szenvedésre rendel- te, és válaÉtotta, hogy a' KereÉt által meg-dí, fsöítse; úgy rendelte KereÉt-vifelés alá a' Kris- tusnak minden igaz Tagjait: mert külömben nem lehetnének az ö Lelki Tefte. Azoknak KereÉ- teket eléb el-rendelte, meg-Éámlálta 's mérsé- kelte, mennyit kell Éenvedniek. Ezt fenki él- ném kerülheti, annál-is inkább türhetetlenség által meg-nem változtathatja: De az Engedel- mefséggel és Békeséges-tiiréfsel könnyebíthet- jük súllyofságát, és a' Kriftus által meg-is győzhetjük.

E'Világnak hozzánk közelítő vége; mivel-

hogy a' Bicn igen meg-fokasodik, az Atyafiúi Sze- reteten igen meg-hidegedik: Mát. 24:12. melly mi- att fok Szenvedés, Üldözés, KereÉt, Háború-

ság, és Halál, vettetik az Iften' Hiveire: 2 Tim.

3:12. És mindeneknek, kik a' Jéfus Kriftusban akarnak Iftenesen élni, üldözéft kell Éenved- niek. A' mint az Ur Jéfus maga íneg-joven- dölte: hogy az Övéi az Igazságért nyomor- gattatnak 's üldöztetnek: Jdn. 15: 20. es ró: 2*

Az egéÉ Szent János Mennyei Jelenéséből ki-

C tctÉik,

l 6 I I . R É S Z . tet&ik, hogy az Antikriftus, a' KriftuJAnya- feentiyházáí, az UR'utolsó Eljöveteléig fog- 1 üldözni, és akkor léfeen vége az hartznak 2 a'Sárkány az ö hamis Apoftolival együtt,

éJ pokolbélf tüzes tóba vettetik. Azért fenki ne Ígérjen magának Arany hegyeket., avagy könnyebb -állapotot ne reménljen, hanem ke- feitse el magát a' Békeséges-türésre.

Erösftefsék-meg a' mi Éenvedésünk, aj jö- vendöbéli minden dolgoknak jobbra fordu asa- nak, és az örök Bóldogsagnak remensege altaL Mint a' Szántó-vetö Ember varja a'. Földnek dráea gyümöltsét, Jak. 5: 7- nem ntzi farad-

g t^íanem

reménli: úgy a' Kerefctyén Emberes,

misnek általa birja az o Lelket Lu^ ^ El-hivén bizonyoson, hogy az utolsó lteiet

Naoiának nagy aratása helyre hozza mind, a t n í eívefetett; (de nem el-vefctett, hanem el-

^tett avagy plántált.) Mert valamim hogy a'

mén^ége alatt, az hol meg-Éünés nelknl való aratás lé£en. Azért hafonlittatik a'minyomo- rúságunknak és kereEt-vifelésünknekideje m - vetö idöhöz, midőn azt mondja: A kikveM

II. R É S Z. 17

könyhullatáfsal, na^y örömmel aratnak : a' ki az ö keresett magvát vévén firva mégyen vala, az térjen- meg, nagy enekfzóval hozván az ö kévéjét. 'Sólt.126:

Erősítse a' mi Békeséges-türe'sünket a' mi IV.

URunk Jéfus Kriftufunknak Eljövetele, midőn minden Szenvedésünknek vége leÉ, és öröm- mé változik: Ján. 16: 20. Az hol az Iftennek igaz ítéleti és Sententziája ki-mondatik minden

mi ellenséginknek. És akkor léfr.en mindennek Is- tentől ditséreti: iKór. 4: Mert az a' nap közelit:

Jak 5: g. . A' biró az ajtó előtt van. A' bofzfzii-állás enyim: Róm. 12:19. Mi kevés ideig fzenve-

dünk; mellyre következik Örőkké-tartó öröm, és nem késhetik ez már fokáig.

Az Iften* Igéretl, és örökké-tartó Igazsága-V.

is erösítse-mega'miBékeséges-türésünket: erö- sítse-meg Sziveinket; mint Szent Jakab mond- ja, c. R. hogy ne ingadozzanak. Mert a' mikepen a' gyenge fiatalt iftáphoz kötözzük, hogy a'£él el-ne törje; vagy mint a' tengeri- veÉedelemben vas-matskát vetnek-ki, ar melly- töl az hajó tartatik; úgy kell minékünk-is a' mi ingadozó Sziveinket az Iften' Szent Igéjé- nek és Igazságának O&lopához kötnünk, és a®

Szivnek el-merülö hajótskáját a' reménségnek vas-matskájával meg-erösítenünk, hogy el-ne süllyedjen: 6:19. Melly fok ígéreteink vágynák, hogy az Iften akar meg-üabadítani!

melly fok példáit látjuk tsudálatos Szabadítá-

C, 2 gának!

ig II.

R É SZ.

sáliak! melly fok ezer módja vagyon abban az Iftennek! melly fok£or fegélt nehéz nyavalyánk- ban , és a' drágaságban! aiCi'r. 6: i6. Nagy há- borúságban Éabaditott: &Kor. 20:22. éi 14:12.

Iften az ellenkező feleket mind két ré&röl egy- gyefségre hajthatja. Melly fokfeor £éle£tette- el Iften az ellenséget! mellyröl elégséges pél- dánk vagyon avagy-tsak az Édes Gyermek Jé-

fusban. Meg-hóltanak, a' kik a' Gyermeknek eletét kerejik vala : Mát. 2:20. Az Iften a' mi ellen-

ségeinket 's gyiilölöinket-is meg-térítheti; mint Szent Pált: Ap.tsel. 9:3,4. Melly gyakran gá- tolja-meg a' vér-fcomjúhozó igyekezeteket! Sa- úl Dávidot el-akarta nyelni, környill-is vette,' hogy el-ne Éaladhafson; de az Iften vi££á-hi- vatta egy Követ által; ki azt vitte nékie, hogy Filiftéusok mentenek az Orfcágára: iSám. 23:

27.f. A' Papi Fejedelmek meg-parantsolták az ö dolgaiknak; hogy az UR Jéfusra vetvén, ke- zeiket, fogva vinnék hozzájok; de a' feolgák hallván az ö tanitását, meg-rettenének, és nem tselekedhettenek femmit: Ján. 7:44. Néha vak- sággal veri-meg az ellenséget; a'# mint azEli- séus, Lóth, iMc?s.iQ: ll. 2Kir.6-.1S. ésa'£ent Athanáüus' hiftóriájából ki-tet£ik. Vágynák az Iftennek fzámlálhatatlan fok Angyali, kik vi- gyáznak a' Kere£tyénekre, kik által gyakran tsudálatofon meg-Eabadíttatnak; mint Sz.Pe'ter:

Tiél,C:IQ. és 12:11. Melly tsudálatoson Éaba- díttatott-meg Sz. Pál Apofíol, midőn az ellene yaló gonoü tanáts ki-nyilatkozott:. Tsel. 23:16.

n. R E S Z.

¹⁹

Végezetre, meg-£abaditja Iften az övéit, idö- fzerint való halai által-is: és úgy minden nyo- morúságnak vége vagyon.

Melly nagy Gyönyörűség adatik az Hívek-VI.

nek a' más Világon, a' moftani £envédés' hely- jében: úgy-hogy, azon Eenvedésiinket nem ad- nók a' Világnak minden Ditsöségéért. Boldo-

gok a' kik Jirnak, mert tik meg-vigafztaltatnak: Mát.

Í

r * és Róm. 8:18- Meg-íratott a* Sz. János el. .a* 21: 4. és Éfai. 25:8-1- hogy, az IJlen

el-ttirtil minden ktinyhullatdst az ö fzemekr'ol. De mi- képen törlí-el Iften, ha foha te £ivesen nem

firtál} VII.

Tekfntsiik-meg a' régi Szentek', az Abel%

Noé', Lóth', Ábrahám', I'sák', Jákób', Jó'sef, Dávid', Tób', és kiváltképen az Iften'Emberé- nek Mó sesnek példáját, ki felöl az írás azt bizonyítja, hogy minden Emberek felett gyöt- relemben élő Ember vólt: hányfior Zúgolódott ellene a' Nép ? ve£ekedtek véle, kövezni akar- ták; de ö £elidEmber lévén, vélek mind £é- pen befiéllett: könyörgött érettek; mert az Iften el-törlötte vólna őket a' földről: 4 Mo*s.

121 3. 2Mo*s. 32:32. Illyés noha felettébb ül- döztetett , de még-is efsöt kért az egé£ Or£ág- ra: 1 Ktr. 18:45. Micheás a' hamis Prófétától meg-tsapdostatott, Ácháb és Jófafát Királyok előtt, fogságba tétetett, noha a Királynak meg- jelentette az ö jövendöbéli ve£edelmet: zKron.

18123. 1 Kir. 22:22. Éfaiás az ö hív Éolgá- C 3 lat-

20 II. R É S Z .

latjáért két darabbá füréfeeltetett. Melly nagy nyomorúságba tétetett Ember vólt Jérémiás l Jérém. 15:10. Dániel az OroSlánok' vermébe vettetett: Dán.6:16. Mint járt Kereátélö Sz.

János : Mát. 14:10. Tekintsük Sz. Pál Apos- tolt, miket fcenvedett: 2 Kór. 11:23. Ugy a*

több Szent Mártiromok, 's mind a' Sz. Apos- tolok: nézd-meg erről a* Sid. 11: 37. f. Ha mind ezektől kérdenéd, mitsoda úton mente- nek az Iften' Orfiágába ? azt felelnék: a' hábo- rúságnak útján: Ap. tsel. 14: 22. Ezen az úton ment.maga-is a' mi URunk Jéfus Kriftus áz ö

Ditsöségébe. A1 Kriftusföenvedett ti-ér ettetek, ti- néktek példát hagyván, hogy az ö nyomdokit követné- tek : ki mikor fzidalmaztatnék, fenkit nem fzidalmaz vala: és mikor fzenvedne, fenkit nem fenyeget vala;

hanem annak hagyja vala a' bofzfzú-állást, a' ki iga- zán itél: 1 Pét 2: 21. A' te Megváltód' aláza-

tofsága ollyan nagy vólt, hogy noha a' Nap-is nem nézhetvén kínját, bé-fetétült, a' Föld meg- indúlt, a'kö-feiklák meg-repedeztenek; még-fem zúgolódott a'KereÉtfán az ö ellenségei ellen, és femmi tűrhetetlen maga-vifelése fem fzava nem vólt; söt méjj könyörgött az ö ellensé- geiért, és az ö Vere által örömeft elevenítet- te vólna meg azokat, kik azt ki-ontották: Luk.

23:34. Az Iften minden ö Fiait, a'kiket fze- ret, meg-dorgálja: és a' kit Fiának fogad ) vagy ipeg-dorgáltatik, vagy nem lefzFia: 'Síd. 12:6.

Es azért nem akarta Iften, horjy az ö Egy- feülött Fia oftor nélkül legyen; noha vétek

n. R

^É

s z. 21

nélkül való vólt. Ha azért a' maga Egyetlen- Egyfcülött Fiát, a'ki vétek nélkül való vólt,

dorgálta; ne véld azt, hogy te dorgálatlan ma- radhass , ki ollyan fokát vétkezel, és tsak fo- gadott Fiú vagy. De lám melly hoÉfeú-türö az Iften, hozzánk Bűnösökhöz; ne tűrjük-e hát mi-is békével az ö dorgálását, melly altal magához akar téríteni? Egy-fcóval, örülnük kell; a'mint Szent Péter mondja: Hogy a'Krts-

tus Szenvedésének Tárfai vagytok, azon örüljetek:

hogy mikor az öDitsösége meg-jelenik, akkor-is ör- vendezvén vigadjatok: iPét. 4.-13.

VIII.

Abból következik tehát ez a' Vigafctalas, (mellynek minket a' Békeséges-tiirésben meg- kell marafetani,) hogy a'Kriftus a' mi fcenve- déíinket az ö Szenvedéfivel meg-fzentelte, s meg-áldotta: és hogy az nem léken vefcedel-

münkre; hmem meg-áldatáfunkra, életre 's di- tsöstgre való. A' mint a' Kriftűs' Szenvedése Dit^öségre-való vólt; úgy léfien minden Ke- refctyének' fcenvedéfe-is a' Kriftusban. Luk. 14:27.

IX* •

• Nézzétek ezen ditsöséges Jutalmát azoknak, kik a* KereÉtet békeséges-türéfset Éenvedték, noha fok Sz. Mártiromok, hallatlan, kegyet- fen kínokkal ölettettenek-meg, némellyiket ke- gyetlen vadak' eleibe vetették; némellyiket olaj- ban rántották; némellyiket forró ónban: De még-is nintsen közöttünk egy-is ollyan iftente- len, gonoE Ember, a' ki inkább nem lenne ö-

. 5 C 4 hellyet-

23 II. R É SZ.

hellyettek, mint azok hellyett, a* kik őket meg-ölték. Ki vólna az, a'ki a' Eegény Lá- zár' helyén nem kívánná inkább lenni moftan, mint-fem a'Gazdag' helyén? Luk. 16:25. Ezt érti az UR, midőn azt mondja: Boldogok léfz-

tek, mikor titeket Szidalmaznak, háborgatnak, és minden gonofz hazugságot mondanak ti ellenetek én- érettem: ör'úUyetek és 'örvendezzetek y mert a" ti Ju- talmatok bőséges Mennyégben: Mát. 5:11. Hogyha ö-véle együtt fzevvedurik, ö-véle együtt dits'óülünk i mert a' mellyeket moft f/,envedünk, nem hafonlitan- dók a'ditsöségbez* melly nékünk megjelentetett. Rom*

& 17,18- X.

Erősítse a' mi Békeséges-türésünkét, az Is- ten'Szive Eerint-valóírgalmaísága; hogy nem felejtkezik-el végképen mi-rólunk, valamint az Anya nem felejti-el az ö gyermekét: Efai. 49:

15.T^. Az ő belső tagjai meg-indúlnak, és kö- nyörülvén könyörül rajtunk; Jér. 31; 20. De az Iften igaz, ki nem hágy feljebb kísérteni annál, a'mife el-£envedhetünk: 1 Kár. 10: 14*

mert nem dorgál veEedelmünkre, hanem icU vefségünkre. Mert mikor büntettetünk, az URtol taníttatunk , hogy a'Világgal el-ne kár- hoztassunk : iKór. n : 32. Mert ha a* KereÉt merő Szeretet, mit akarÉ hát inkábba énte- len ötömben élni-é, mint a' Gazdag; és 06- tán el-kárhozni ? vagy KereÉtet vifelni, 's id- V^zülni ? Mind ki-fejezi ezt Éépen Szent Pál:

Nagy alázatofsággal a' mi elünkbe adatott tzélt ki-Jiis- iuka nézvén a" hitnek Urára és el-végezöjére a liris

tus-

n. R É sz. n tusra: ki az előtte való'óröm' belyébenfzenvedettKe- refztet, a' gyalázatot meg-utálván, és az IJten' Szé-- kinek Jóbbjara ült. Gondold-meg azért, kitsoda lé- gyen az, a' ki Hlyen ellene való fzidalmazáfokatfzen- vedett a* bűnösöktől, hogy elmétekben el-fo^yátkozván Wg-ne fdrádgyatok» mert még fzintén a' vérig nem tiifakodtatok a'bűn ellen tufakodván. Elfelejtkez- tetek pedig az intésről, melly néktek mintfiaknakfzoh Fiam , ne vesd-meg az Urnák dorgálását, és el-ne fá- radgy Lelkedben, mikor ö-töle dorgáltatol; mert a*

kitJzeretazUr, meg-dorgálja; valakit fiává fogad, meg-ofiorozsa: 'Sid. 12; 1. *s a' t. Ha a* dorgálájt (l-fzenvedttek, az IJieú mq.gát néktek ajánlja: mint fiaknak. Mert kitsoda ollyan fiú, kit az Aty/hneg-

ne dorgállyon ? Hogyha dorgálás nélkül valók vagy- tok , mellyben mindenek réfzesek, bizonyára fattyak vagytok, és nem fiak. 'Síd. 12: 7, 8. Ha a' mi

tefti Szüléink Tanítóink vóltanak, azoktól fél- tünk; ne légyünk-é hát a' nú Lelki Atyánk- hoz annál-is engedelmefebbek, hogy éljünk ? kik kevés ideig oktattanak minket az ö tetfce- fek Éerént: de ö haEnunkra dorgál, hogy az ö meg-Eentelését érhefsük; minden jelen-való dorgálás nem tetfeik nékünk örvendetesnek, ha- nem fzomorúságnak lenni. De azután hoznak igazságnak békeséges gyilmöltsét azoknak, kik' abban gyakoroltatnak, f. 9,10, n.

IMÁDSÁG.

O

H Igaz Iften! ki fenkit nem látogatfi fet- jebb annál, a'mint el-fzenvedheti,00

C 5 mio- ' (a) 1 Kór. 10;

24 H. R É SZ.

minden én napjaimat a* Te Könyvedben fel-ír- tad ; (b) Adj nékem igaz Kerefztyéni békesé- ges-türést, hogy az által az én Megváltómhoz való hafonlatofságomon öriilhefsek: (c) ki a' Szenvedés által ment a' Ditsöségbe. (d) Tanits- meg e' Világot igazán meg-efmérni, mellynek Iftene a' Setétségnek Fejedelme; (e) hogy ne reménljek abban femmi nyugodalmat, fem tes- ti tsendefséget érni, a' Kriftusban lévén; ha- nem örömest engedjek a' gonoÉ időnek, (f) Édes Megváltóm, hifeem Te váltottál-meg en- gemet, a' jelen-való gonofz. Világtól, (g) Te-is véí&ki annak idejében abból. A' m/g pedig a' Te rendeléfedböl kell itt lennem, erősíts en- gemet a' Te £ent Igédnek hathatóságával, hogy el-ne ve££ek az én nyomorúságimban. (b) En- gedd jól meg-gondolnom, hogy azon Éenve- üéfek, mellyek engemet íorongatnak, fokA- tyafiakon-is e' Világon bé-tellyefednek: (i) ki- ket Te nem vetettél-meg; söt a'Te válafztott edényiddé lenni méltókká tetted őket. (k) De mitsoda az én Éenvedéfem a' £ent Mártiromok*

fienvedésekhez képeli, kiknek az ö életek nem vólt drága, hogy az ö futásokat el-végezhes- sék ,(l} míg vérig nem hartz'oltam, a* bün el- len tufakodván. (m) Ne engedd, hogy türhe- tetlenségböl zúgolódjam ellened; hanem in-

kább

<b) 'Solt. 139: if>. (c) Rám. 8129. (d) 'Sid. 2:9.

(e) 2Kór. 4;4. (f) 2Tra.3:12. és Efés. 5:16.

(g) Gal. 1:4. fh) 'Sóit. 119: 92. fi) 1 Pét. 5: 9.

(k)Tyf/.9:i5. (1) Tsel.20:24. (m) 'Sid. 12:4-

•380 25 08*

kább bűneim ellen: (n) mellyek hogy én-ben- tem raeg-öldököltefsenek; fciikséges a' feüntelen való meg-aláztatás és dorgálás. Engedd néz- nem a'Hitnek URát, és El-végezöjét; hogy meg-ne fáradjak. (oY Szentel d-meg ö-általa az én feenvedéfemet. Es mivelhogy nem Szived

&erint verfe, (p) engedd, hogy a'fcentséges fe- gedelem által, vigafetalást, erőt, és békeséges- tiirést nyerhefsek az én Éenvedéfemben; mert a'Te Kezeidre fel-irtál engemet,(q) mint Fi- adról ,' ( Leányodról) el-nem felejtkezhetel ró- lam, Ámen.

(n) Jér. 3:39. (o) 'Sid. 12:2,3. (p) Jér.3: 32.

(q)Eífl. 49:15,16.

m. RÉSZ.

INDITO OKAI A* BÉKESSÉGES-TÜRÉS- nek: és, Haknai a' Kerefctnek.

Békeségefek légyetek azért Atyámfiai, az URnak

• El-jjveteléig: lmé a* fzáhtó-vetö Ember várja a' f öldnek drága gyümöltsét, békeségesen vár- ván azt, mig reggeli és efivéli eső léfzen reá- ja: Jak 5: RéÉ. 7. f.

A

' Békeséges-türés az, mikor az Ember az Iftentöl reá-ere£tett Kerefctének véget en- gedelmesen várja, és az ö Ifteni mindenható Böltseségében ajánl mindeneket: tzélt, időt, fcámot, módot, helyt, Iftennek nem téfcen; ha-

nem

26 III. R É S Z .

nem eg飣en az Iften' kegyelmes Akaratjára hagyja magát. Erre pedig indítsanak minket e' következendő okok:

Hogy a'mi Kerefitiink és Nyomorúságunk", I.

az éhség, háborúság, döghalál, Iftehtöl va- gyon. Mert noha a' mi nyomorúságink az ör- dög 's az ö efeközei által jönek reánk; mind- azaltal nem léknek történetből, hanem az Is- ten* rendeléséből. Ki a? világofsdgotformáltam, cl seténéget teremtettem; békeségetfzerzek, gonofzt teremtek: én vagyok az UR, ki mind ezeket tseleke- fzem: Éfa.45: 7. Az UR meg-öl, és meg-eleve-

nit: iSám. 2:6. Mit akarfc hát te? íften ellen akarsz-é hadakozni, és hartzolni?

II. . -'•V..-'-' • ' Minthogy a' Büntetést és minden KereEtet meg-érdemlettük, és annál még fokkal nagyobb bat: mert a' mi Biinünk mindenkor nagyobb az Iftennek büntetésénél , és a* büntetés min- denkor könnyebb a' mi hüneinknél és vétke- inknél; mint a' bátor Szivü bölts Judit mond- ja; Juditb.g: 23, meg-is kell vallanod, hogy néked a* jó. Iftén több kedvefséget, mint fem feomorúságot, több j ó t , mint fem gonofzt aaott, Anyád' n éhétől fogva; miért ne akar- nád hat néki tartozó engedelmefséggel ( ollyan fok Jótéteményiért) Atyai dorgálását fel-ven- ni, mellyet mindenkor néked jódra igazgat és fordit? Hl.

Minthogy pedig a' büntete'st meg-érdemlet- tük;

III. R É SZ. 27

tük; Dániellel meg-kell vallanunk, hogy az Is- ten nem téÉen nékünk igazságtalanságot: Dan.

0:7 Ne büntefsen-é hát meg Iften fem itt, fem ott a'te bűneidért? Ez nem vólna igaz- ság, magadnak-is meg-kell vallanod. Miért nem akarfz hát engedelmes lenni, és miért zugoló- dol az Iften'igazsága és ítéleti ellen ? mert jobb hogy itt e'Világon dorgáljon, mint ott örök- ké * mert mikor büntettetünk, az URtól dor- gáltatunk: 1 Kór. 11:32. Ha tűrhetetlen vagy, ellene zúgolódván , nem tartod igaznak az Is- tent , mintha az ö tselekedeti és iteleti hamis- fak vólnának: Noha, Igaz az UR minden utat- ban, és kegyelmes minden dolgaiban: 'Sólt.145:17.

Igaz vagy URam, és igaz a' te Ítéleted: 'Solt.119:

137-1• I V* . / r

Nem akarÉ-é hát békével turm, és az Is- tentöl várni? holott ö tenéked nem annyit tűt,

és hordoz nagy ho££ú-türéfsel; mellyre-nezve Szent Pál-is az ö kegyelmefségének gazdagsa*

gát, békeséges-türésnek és Éenvedesnek neve- l i : Róm.2:4. és 9: 23- és 11:33. hogy azál- tal tégedet penitentzia-tartásra indítson.

Tekintsed a' mi U R u n k Jéfus Kriftusnak Bé- keséges-türését: egy feempillantás alatt nem te- hette vólna-é feminivé minden ellenségeit es kátomlóit? De el-£envedte őket, könyörgött érettek, ártatlan lévén. Minékünk, kik min- den büntetést, és a' pokolbéli tüzet meg-ér- demlettük , fokkal engedelmefebbeknek kellene

28 ÍM R É S Z .

lennünk. A' Kriftus e'rettünk Éeretetböl min-;

dent békefs éggel tűrt. Mint Jákób hét E£- tendeig feolgált Ráchelért. 1 Mo's. 29:18. ügy1' a' Kriftus érettünk harmintz-három EfaendeK Ne Éenvednénk-é hát mi-is ö-érette egy kevés ideig ? Nézd-meg minden Szentek' engedelmes- ségét, Jó'sefét, Mó'sesét, ki a' Képért kö- nyörgött, és örömeft meg-hólt vóhta érette:

1M0s.2g.1fi. 2M0S.12: 32. és Dávidét, ki azt mondja: Ha én az ÜR előtt kedves léfzek , enge- met ifmét haza hoz. Ha pedig azt mondgya, nem kellefz nékem, imbol vagyok én, tselekcdjék ugy ve- lem, mint nékie tetfzik: aSám. 15:25, 26 Ha- fonlóképen a Jób, az Apoftolok, és Éent Már- tiromok' engedelmefségeket •

VI.

Az Iftennek Jőtéteményi, indítsanak bennün- ket Békcséges-tiirésre. Mert ElSöberi, tudod azt jól, hogy a'Kriftus által meg-békéltél is- tennel : azért fenki, femmi ellenséged nem ve- heti-el tőled az Iften'Kegyelmét és Szerelmét;

ha fcintén az egé£ Világ" ellened dühösködik, és kegyetlenkedik-is. Mert az UR' jovolta mind örökkön örökké az ötetfclökön. 'Sóit. 103:17. Sem- mi nemfzakafzt-el minket ö-töle. Róm. 8: 38. Tu- dod azt-is, hogy a' Kriftus téged mcg-váltott

az örök Életre, mellyet femmi teremtett állat tőled el-nem vehet: Minthogy pedig az Iften' tereimét, fem az örökké-való jót, femmi te- remtett állat tőled el-nem veheti; minden vi- lági ellenségidet, kegyetleneket, üldözőidet>

*i ' min-

I t t R É S Z . 29 minden ö tselekedetekkel, örömökkel, gyö-

nyörűségekkel meg-vetvén, tsúfolhatod: mel- lyet a' Éent Mártiromok örvendezve t?elekedte- nek. VII.

Hafonlóképen Máfodfzor, az Iften' örökké- való igazsága, és az ö igaz igéreti tartson-meg minket a' Békeséges-türésben. AnnakokAért var

titeket az l/len, hogy kön /örüljön ti-rajtatok: és annak- okáért magafztalja-fel magát, hogy megfegyelmez- zen néktek; mert ítéletnek IJlene az Iften: Efa. 30:

jg. f. Mert mindenek kik tégedet várnak, meg-nem Jzégyenúlnek : 'Sóit. 25: 3. Sirách. 2: 12. Jér. 3:

25.fi Boldog Ember a'ki kísértetet Jzenvedj, mert minekutánna meg-probáltatik, el-vefzi az Életnek.

Koronáját. Jak. 1: íz.

EL, vni

Az Iften' Ditsöségéért. Mint az három If- jak az égő kementzében; Jófef a' fogságban;

Dávid a' £ám kivetésben; terjefctették az igaz Ifteni Esméretet.

A' magunk fa'át haÉnáért. Mert Elsőben, a IX.

mi Szivünknek és Lelkünknek haftnara vagyon;

mivel úgy, a' Békeséges-türés által, fokát tanul az Ember a' Kerefct-vifelésben. A Békesegesrtú-

rés pedig fzerez meg-késértéfl: Róm. 5:4. 2-yzor, A'Kere&t könnyebbé léÉen a' Békeséges-turés

által Lelki nyugodalmat fcerez: Mát. 11: 28.

ellenben , a'békételenség, nagy nyughátatlan- eágot nemz. Nem-is vihetni ezzel femmit veg- hez; söt febét nagyobítja, 'és gyakran beké-