MAGYAR
KÁLMÁN
SOMOGYI M Ú Z E U M O K FÜZETEI 18
S O M O G Y I M U Z E U M O K F Ü Z E T E I
H E F T E DER M U S E E N DES K O M I T A T E S S O M O G Y
18
Sorozatszerkesztő
B A K A Y K O R N É L
1974
KAPOSVÁR
MAGYAR K Á L M Á N
A Z Ö T V Ö S K Ó N Y I
BÁTHORI VÁRKASTÉLY
I 974
KAPOSVÁR
L e k t o r á l t a : HOLL IMRE
A címlapot tervezte: Segesdy Katalin
A fényképfelvételeket készítette:
Lantos Miklós M a g y a r Kálmán
A rajzokat készítette:
Hrotkó Zsuzsanna Merész Emese M. N á d o r Zsuzsanna
Sasi János Segesdy Katalin
Technikai szerkesztő:
Farkas Béla
KIADJA: A SOMOGY MEGYEI MÚZEUMOK IGAZGATÓSÁGA A kiadásért felel: Dr. Bakay Kornél megyei múzeumigazgató 74. 10., 5108. Készült 1000 példányban. KF eng. sz. 98701.
Somogy megyei Nyomdaipari Vállalat.
Felelős vezető: Farkas Béla
i. FEJEZET
TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS
D é l - D u n á n t ú l története szempontjából igen fontos az u r a d a l m i központok: a várak és a hozzájuk tarto
zó települések rendszeres vizsgálata. Ezért jelentős a M a r c z a l i , majd a X V - X V I . századi Báthori u r a d a l m a k - országos kitekintéssel készülő — f o r r á s a n y a g á n a k feltárása.
Somogy területén a XV—XVI. században — g a z d a sági, közigazgatási, birtoktörténeti és művelődéstör
téneti szempontból — a M a r c z a l i a k , illetőleg a Bátho- riak babócsai, segesdi, zákányi, marcali és fejérkői u r a d a l m á n a k kutatása a d h a t kiemelkedő, új eredmé
nyeket.
Az említett u r a d a l m a k várközpontjai közül csupán a fejérkői, illetőleg a Segesdhez tartozó Ötvöskónyi várkastélyának területén folyt régészeti ásatás. A f e jérkői és az ötvöskónyi várkastélyok régészeti a n y a g a j ó l bizonyítja a Báthoriaknak — a középkori Somogy, illetőleg országos szempontból is számunkra l e g j o b ban használható — XV—XVI. századi művelődéstörté
neti szerepét.
A legkiemelkedőbb somogyi családi központok:
Babocsa, Segesd és M a r c a l i feltárásáig alapvető, képet ad a család névadó, u r a d a l m i és szakrális székhelyének: Nyírbátornak régészeti anyagközlése.
A szabolcsi Nyírbátorhoz, illetőleg főképpen Ecsed- hez hasonló szerepe van Somogy legfontosabb köz
igazgatási és uradalmi k ö z p o n t j á n a k : Babócsának.
Hiszen a XVI. századi végvári életben kiemelkedő szerephez j u t ó Báthori székhely Dél-Somogy területé
nek egyik fő meghatározója.
Ennek közvetett tárgyi, illetőleg fontos egyéb forrás
bizonyítékát nyújtja a segesdi uradalomhoz tartozó kisebb reneszánsz Báthori vadászkastély történeti és régészeti feldolgozása.
ö t v ö s (Kónyi) és környékének története a XV-XV1I. században
Dél-Somogy XV—XVII. századi életében nem e l h a nyagolható szerep j u t o t t Segesdnek és közvetlen kör
nyékének: ö t v ö s n e k , Kónyinak, Á t a d n a k , valamint a többi közös vonásokat mutató szomszédos f a l u n a k . ö t v ö s és környékének történeti képe a k o r á b b i ; X - X I V . századi időszakban is, de legfőképpen a vég
vári harcok idején látszik hasonlónak a szomszédos községek történetéhez.
ö t v ö s f a l u t környezetéből kiemeli a XV—XVII. szá
zadban f e n n á l l ó várkastélya. A segesdi jelentős X V - XVII. századi uradalmi központhoz tartozó falu kö
zelében a Batthyányiak, Báthoriak, Pekryek és Törö
kök — főnemesi igénnyel berendezett - vadászkasté
lya állt.
A község és környékének története e l ő b b a seges
di királyi, királynéi ispánsági központhoz, m a j d nagy
birtokos u r a i n a k — f ő k é p p e n a főispáni rangot viselő Báthoriaknak — somogyi szerepéhez kapcsolódik. M a gáról a várkastélyról a történeti a d a t o k a l i g szólnak.
A középkori ö t v ö s községet 1333-1335, az 1389-ben Vtves, Wthwes néven említik.1 M á r 1395 előtt a kirá
lyi udvarnokok f a l u j a volt és a segesdi királynéi is
pánsághoz tartozott.2
Az ú j a b b történeti irodalom azt is feltételezi, hogy a f a l u első lakói a XI—XII. században a királyi szol
gálónépek ötvösműveket készítő csoportjához tartoz
nak és a segesdi királyi, majd később a királynéi ispánsági központ „ötvös-szükségletét" elégítik k i .3
Az itt lakók szolgáltatása a XII—XIII. században válto
zik meg. Ettől kezdve udvarnokokként, főként f ö l d m ű veléssel foglalkoztak.4
Milyen okból történt a f a l u l a k ó i n a k : az ötvösök
nek szolgáltatás változása? Hiszen esetükben a legősibb és l e g j o b b a n megbecsült iparos szolgáltató, az ötvösréteg a l a k u l t át gazdálkodó, egyszerűbb u d - varnok réteggé.5 Az is bizonyos, hogy a h o n f o g l a l á s t megelőző, illetőleg azt követő időszak ötvösei igen magas szinten művelték iparukat. A l i g képzelhető e l , hogy nem t u d t á k kielégíteni a királyi-királynéi udvar
tartás X l l - X l l l . századi igényét.6
Sokkal valószínűbbnek látszik, hogy az ötvösmeste
rek részben a királyi udvarhoz, illetőleg az arany
ezüst ércek lelőhelyéhez kerültek közelebb.7
ö t v ö s f a l u 1389-ben a szomszédos Barát, Bolhás, A t á d , Szabás, Gesztenye helységekkel, illetőleg a Drávához közelebb fekvő Aranyossal, Belcsővel, V i - sontával, valamint a királyi szolgáltató falvak mel
lett lévő C s á k á n n y a l , a segesdi királynéi ispánság u r a d a l m á t alkotja.8
Az u r a d a l o m létrejötte j ó l nyomon követhető. A XI. század elején felállított somogyvári ispánsági és főesperességi székhely mellett — szinte azonos i d ő ben — m e g a l a k u l t a segesdi főesperesség, majd a n nak védelmére a világi ispáni központ. Az ekkor szerveződő segesdi királyi u r a d a l o m á l l h a t o t t elsősor
b a n ö t v ö s és környékén lévő f a l v a k b ó l .
A XIII—XIV. században már az uradalomhoz tartozó falvak egy részét még I. István adományozta el. Ké
sőbb — mint Bölcső is — már királynéi t u l a j d o n b a jutottak vissza.9
Fel kell tételeznünk azt is, hogy ö t v ö s f a l u szol
g á l t a t ó rétegének a XI —XIII. században a Dráva m e n -
6 MAGYAR KÁLMÁN ti Aranyos falu lakói szállíthatták a szükséges a l a p
ércet: az aranyat.1 0
A XIII. században részben a meglévő korai királyi ispáni (Segesd környéki) falvakból, a király m a g á n b i r t o k a i n a k f a l v a i b ó l (Csákány, stb.) vatfatrmnt az e l adományozott falvak (Bölcső, stb.) visszavételéből szerveződhetett meg a királynéi ispánság u r a d a l m a .1 1
A királynéknak - főképpen Somogyban — még t ö b b helyen voltak „ n é p e i " . 1268-ban a p a n n o n h a l m i apát
ság kanászainak M á r c a d ó nevű f a l v á b a n , valamint tíz évvel később a királyi tárnokok egykori fonói f ö l d jén is említik őket.12 A XV. században Segesd köze
lében feltűnő Udvarnok nevű helységben is a királyi
királynéi birtokhoz tartozó népek élhettek.
A XV. század végén ö t v ö s község Wthwes néven szerepel. A XV. századvégi t r ó n h a r c o k b ó l győztesen kikerülő Zsigmond király hűséges hívének: Kővágó
őrsi Batthyány Györgynek örökre eladományozza Ö t vöst a két Athád ( A t á d ) - d a l és Zabás (Szabás)-sal.1 3
1403-ban Somogy a Zsigmond ellen lázadó főurak - köztük a somogyi M a r c z a l i a k - központja. A k i rály hűségén m a r a d ó Tapsonyi A n t h i m i e k k a p j á k a Batthyány b i r t o k o k a t : Wthívest, Athád-ot, Zabás-t, Baráthy-t és ßafihyan-t.
ö t v ö s régi birtokosait a lázadók állítólagos pár
tolása miatt sújtja birtokelkobzással a király. A k i a l a kuló birtokper során Zsigmond 1404-ben ú j b ó l meg
erősíti Tapsonyi A n t h i m i fia Jánost az említett javak
ban.1 4 1404 közepétől Batthyány György felesége és fiai újból pereskednek ö t v ö s ügyében. A Tapsonyiak régebbi állítása hamisnak bizonyul. Zsigmond u g y a n ebben az évben visszajuttatja nekik ö t v ö s t és az em
lített négy községet.15
1404-ben - későbbi fő támaszainak - a M a r c z a - liaknak a d j a zálogba 8020 forintért Z s i g m o n d , a ki
rálynő teljes u r a d a l m á t . 1405-ben pedig 1333 arany fejében már néhai Losonczi István bán felesége k a p ja - élete t a r t a m á r a — a segesdi királyi o p p i d u m o t
„simul cum tributjs et ceteris pertinentiis ejusdem universis demptis 3 possessionibus Totayd (Atád), Saboot (Szabás) et Wthwes vocatis a b eodem oppí- dis sequestratis et per alias litteras nostras magistro Georgio parvo de Kwuagowrs colíatis .. ."1 6
A fentiek ellenére mintegy fél évtized múlva a se
gesdi u r a d a l o m végérvényesen a M a r c z a l i a k kezére kerül. 1417-ben az u r a d a l m a t — a Zsigmondot A a c h e n b e és Konstanzba, majd párizsi és londoni útjaira elkísérő - M a r c z a l i II. Miklós k a p j a , ö t v ö s és az említett birtokok kivételével.1 7
ö t v ö s a XV. század második feléig a Botthyányak földesurasága a l á tartozott. A szórványos történeti a d a t o k b ó l az is kiderül, hogy a községben 1402-ben a Szűz M á r i a tiszteletére szentelt egyház állt. 1427- ben p e d i g az ö t v ö s b ő l származó Illés fia Benedek Veszprém egyházmegyei gyertyavivőről (acoiitusról) tudunk.18
A XV. század elejétől 1506-ig f ő k é p p e n a szomszé
dos Kóny f a l u r ó l kapunk a d a t o k a t . Községünk 1477 és 1506 között Belek (Beleg)-kel, Miké-vei és a ké
sőbbi Báthori b i r t o k k a l : Tarany-nyal együtt a vránai perjelség csurgói u r a d a l m á h o z tartozik.1 9
A XV. század végén újra az ötvösi p l é b á n i a templom szerepel egy egyházmegyei felsorolásban, 1494-ben p e d i g Péter nevű p l é b á n o s á t marasztalják el.20
A község ebben az időben már M a r c z a l i , illetőleg Báthori t u l a j d o n b a n van. Erre szolgálhat bizonyíté
kul, hogy M a r c z a l i Miklós 1398-ban a N a g y a t á d kör
nyékén lévő Kunfalvát k a p j a a d o m á n y u l . A XVI. szá
zad elején pedig a Báthoriak leányági birtokaként Pekry Lajos lesz az ötvösi birtokos.
A mohácsi vész idején — a rendkívüli hadisegély
hez készült portaösszeírás szerint — Ewthwes-en M a gyar Kristófnak 4, Ó v á r i Fülöpnek 10 és M a g y a r M i k lósnak 6 portája van. Az 1530-as évektől - Ferdinánd által történő e l f o g a t á s á i g - Pekry Lajos a birtokos.
Pekry e l ő b b Báthori Erzsébet, m a j d Báthori István nádor özvegyének: mazóviai Zsófia hercegnőnek a férjeként a Báthori c s a l á d d a l szoros rokonságba kerül. Az 1530-as évektől kezdve erőszakkal f o g l a l j a el a somogyi Báthori birtokok nagy részét.21 Birtok
szerzése a M a r c z a l i a k t ó l a Báthoriakhoz került dél - és észak-somogyi birtokokra e g y a r á n t kiterjedt. Erő
szakos f o g l a l á s útján j u t h a t o t t az ötvösi várkastély és a község birtokába is.
Pekry 1534-36 között Dél-Somogyban Szentgyörgy, Darány, Szabás, Baráti, Csokonya, Kálmáncsehi, Csö- köly és ö t v ö s f a l v a k b a n , Közép- és Nyugat-Somogy- b a n Böhönye, Tapsony, lllyesy, Moroczfalva és Merke, míg Észak-Somogyban Somogytúr, Látrany, Kőrös
hegy, Kereki és Maros (Siómaros), v a l a m i n t Pata és Felső-Batthyány helységeket birtokolja.2 2 Birtokfoglalá
saira legjellemzőbb az 1532-ben t ö r t é n t marcali r a j t a ütés. Ebben az esztendőben ugyanis a Báthoriak t u l a j d o n á b a n lévő Marczali u r a d a l m a t f o g l a l j a el. A fejérkői u r a d a l o m birtokközpontját Kőröshegy, Kereki, Látrány falvakkal véglegesen t u l a j d o n á b a keríti.
A fenti birtokok nagy része 1537, illetőleg 1551 után kerülnek vissza a Báthoriak t u l a j d o n á b a .2 3
A történeti forrásadatok szerint 1534-ben Kónyban Pekrynek 10 adófizető, 6 szegény és 3 puszta portája szerepel. A szomszédos Ethves - az a d a t o k s z e r i n t - népesebb volt. Itt 12 adófizető, 10 szegény és 6 pusz
ta portát említenek az összeírok.24
1535-ben Török Bálint - a p a n n o n h a l m i a p á t s á g tól - 3000 forintért egy évre bérbe veszi a somogyi - közte az ötvösi — egyházi tizedet is.25
ö t v ö s ö n és Kónyban továbbra is Pekry m a r a d a birtokos. 1536-ban Ewthwes-en 20, míg Kwny-ban 15 p o r t á j á t említik.2 6
A lakosság csökkenése t a p a s z t a l h a t ó az 1534-ik évi összeíráshoz képest. 1532-ben ugyanis a Bécs e l len t á m a d ó Szulejmán portyázói ö t v ö s várát is e l f o g l a l j á k . A török f o g l a l á s t Pecsevi írja l e : a vár és környéke meghódolt, majd János király o l d a l á r a állt át.27
ö t v ö s a török sereg elvonulásával o s o n n a ! Ferdi
nándhoz került vissza, hiszen ö t v ö s ö n és környékén
AZ ÖTVÖSKÖNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 7
valamint az A t á d o n is birtokos Pekry Ferdinánd párt
jához tartozott. A segesdi birtokközpont p e d i g ugyan
csak a Ferdinád-párti Báthoriak kezében van.2 8
ö t v ö s — lélekszámát tekintve ebben az időszak
b a n — a közepesnél n a g y o b b f a l u volt. A község Kóny-val együtt A t á d portaszámát közelíti meg, a h o l Pekrynek 1534-ben 56, majd 1536-ban 31 p o r t á j a v a n . Jóval kisebb a z o n b a n Segesdnél, a h o l az említett években — csupán a Báthoriak kezében — mintegy 70 porta szerepel.2 9
Az 1537-es vesztett eszéki csata után a segesdi Báthori uradalomhoz kerül vissza az ötvösi vár és kör
nyéke. 1537-38-as években — a Báthoriakkal szoros k a p c s o l a t b a n á l l ó — Török Bálint,- Báthori A n d r á s ké
résére f o g l a l t a t j a el az ötvösi várkastélyt.3 0
Török Bálint erőszakos somogyi bírtokfoglalásai nem könnyen értelmezhetők. Az 1530-as években a Báthoriak t u l a j d o n á b a n lévő Somogyvárt is meg
szerzi.31 Török Bálint — Pekry elfogatása után — Túr (Somogytúr), Kálmáncsehi és á l l í t ó l a g ö t v ö s várkas
télyt fel is r o b b a n t j a .3 2 Az is valószínű, hogy a Pekry birtokok és köztük az ötvösi vár e l p r é d á l á s á r a a belőlük k i i n d u l ó erőszakos f o g l a l á s o k és rablások a d h a t t á k a közvetlen indítékot, hiszen 1538-ban Dersfi Miklósné Kapos-újvári v á r á b a tartó borszál
lítmányát Pekry Lajos ötvösi „ v á r n a g y " emberei e l rabolják.3 3
Török Bálint 1537-ben t ö r t é n ő t á m a d á s a u t á n a vár
kastély valószínűleg visszakerült Báthori A n d r á s t u l a j d o n á b a . 1542-ben már — Segesden kívül — A t á d o t , ö t v ö s t és Kónyit is Báthori kezén t a l á l j u k .3 4 Török Bálint e l f o g a t á s a utáni esztendőben — királyi m e g bízás a l a p j á n — é p p e n Báthori f o g l a l t a t j a el a somo
gyi Török j a v a k a t . Ez a b i r t o k á t a d á s nem mehetett m a r a d é k t a l a n u l végbe, Kwny-ban Török Jánosnak 2 adófizető és 3 szegény p o r t á j a maradt. U g y a n e b b e n az évben ö t v ö s már pusztaként szerepel. Két évvel később az újra benépesült községben, v a l a m i n t Kóny
ában és a szomszédos A t á d o n már Alya M á t y á s az új földesúr.3 5 1545-ben Kwny-ban Török Jánosnak még két adófizető és három szegény p o r t á j á t ismerik.
1545-46-os években ö t v ö s ismét puszta és — Segesd- hez hasonlóan — p l é b á n i á j a is elhagyott. A környék lakói - az 1542-ik évnél n a g y o b b - t ö r ö k h a d j á rat »következtében elpusztulnak, illetőleg elmene
külnek.3 6 Az 1542-46 között bekövetkezett török t á madás az ötvösi várat is érinthette. Tulajdonosa, Alya Mátyás a Pécset ellenállás nélkül f e l a d ó magyar lo
vasság egyik vezére.37
A környéken egy n a g y o b b átvonulást kell feltéte
leznünk, mivel A t á d o t teljesen és Segesdet részben pusztán t a l á l j u k . A feltehetően déli i r á n y b ó l : A t á d o n , ö t v ö s ö n keresztül vonuló ellenséges sereg Se
gesdet is m e g t á m a d t a . Az u t ó b b i t a z o n b a n kisebb pusztulás érte, mivel 1545-49 között Báthori A n d r á s b i r t o k á b a n á t l a g 60 portát említenek.3 8
1546-ra ö t v ö s b e részben visszatelepül a lakosság.
Alya Mátyásnak, a későbbi koroknyai várkapitánynak 2 adófizető, 5 szegény és 18 felégetett portája v a n .
Kónyiban 18 porta t u l a j d o n o s a k é n t ú j r a Török Bá
lintot jegyzik fel.
1548-tól ö t v ö s községben és a két A t á d o n ismét a Batthyányak a tulajdonosok.3 9 ö t v ö s b e n 1549-50- ben Batthyány M i h á l y n a k 2 adófizető, 5 szegény és 8 puszta p o r t á j á t ismerjük. Az említett években Kóny- b a n még m i n d i g a Török család is birtokos.4 0
Az 1552-es évben a környéket ú j a b b ellenséges h a d mozdulat érhette. Ekkor Kónyt teljesen felégetik és ö t v ö s b e n is a Batthyányaknak csupán 4 p o r t á j a ma
rad é p e n . 1553-ra már a szomszédos A t á d r a vissza
települ a lakosság, ö t v ö s és Kóny — az előző évhez hasonlóan — részben puszta, illetőleg felégetett.
A n a g y o b b 1554-55-ös somogyi török h a d j á r a t után 1556-ban Kóny-ban Zrínyi Miklós is birtokos, A csurgói birtokközpontból Beleget (Belek) is kezében tartja.4 1
ö t v ö s vidékét a 1556-57-es években ú j a b b török t á m a d á s é r i , mivel mindkét A t á d és ö t v ö s pusztaként szerepel. Lakói ekkor részben Segesdre menekültek.
Itt ugyanis a Batthyányaknak A t á d r ó l , Barátiból és ö t v ö s r ő l elmenekült j o b b á g y a i t említik Báthori A n d rás 65 j o b b á g y p o r t á j á n a k felsorolásával együtt.4 2 Az említett h a d j á r a t o t Kóny sem heveri ki. 1557-ben is még teljesen puszta és csupán az 1563-as török kincstári defter jegyzi fel 8 házát.4 3 Az 1564-es esz
tendőre Kóny ismét teljesen puszta lesz. ö t v ö s b e n 2, A t á d o n 5 p o r t á j a m a r a d Batthyány M i h á l y n a k . Eb
ben az esztendőben a Báthoriak somogyi birtokköz
pontja a virágzó Babócsa is teljesen elhagyott. Egye
d ü l Kálmáncsehi (Kálmáncsa) mezővárosban van 50- nél t ö b b porta.4 4
1566-ban — Szigetvár eleste után — ö t v ö s és Kóny ismét a töröknek adózik, ö t v ö s ö n a török defter sze
rint 8 ház szerepel. Ekkor a környéket pusztítva ugyancsak á t v o n u l n a k a török seregek és a Zrínyiek somogyi birtokközpontját, Csurgót is beveszik.
1571-ben ö t v ö s ö n 18 ház, míg 1575-ben Kóny- ban 14 ház szerepel a török összeírások szerint.45
Segesd 1566-tól - a régi Báthori várkastéllyal együtt — a pécsi vilajet mohácsi szandzsákjának n a h i é j a (járási székhelye) lett. V á r á n a k kiépítését 1570 körül kezdi meg a török, töbib-ikevese'bb sikerrel.4 6
ö t v ö s és Kóny a töröknek és a Zrínyieknek, Batthyá
nyaknak e g y a r á n t adózik. 1582—83-ban ö t v ö s ö n Batthyány Farkasnak 2 p o r t á j a szerepel.
A környéken á l l a n d ó s u l n a k a magyar végvári csa
patok t á m a d á s a i . A végvári küzdelmekre jellemző 1583-ban A l i b u d a i basa Rudolf császárhoz írt leve
l e : „Nádasdy és Zrínyi Berzence, Babócsa, Segösd alját és az hatalmas császár végeit mind szüntelenül száguldja, és nagy károkat, dúlást teszön az tarto
mányban."^
1591-ben ugyan még török kézre kerül a segesdi fellegvár, de már 1594-ben Zrínyi György Babócsa várával együtt visszaszerzi.48
Ebben az esztendőben ö t v ö s is bizonyosan magyar kézben v a n , mivel Batthyány Farkas t u l a j d o n á b a n 7 helységet jegyeznek fel.
8 MAGYAR KÁLMÁN
U g y a n e b b e n az időben a Zrínyiek birtokközpont
j á h o z : Csurgó várához tartozik - Tarany, Beleg, N a g y m a r t o n (Csurgó) mellett — a h a r c o k b a n e l pusztult Kóny. Két évvel később már 10 helységgel szerepel ugyancsak Zrínyi birtokaként, ö t v ö s r ő l et
től az időtől kezdve hiányoznak a történeti adatok.4 9
Környékének történetét Kanizsa eleste (1600) után nem ismerjük. Valószínűleg a XVII. század derekán újra a Zrínyi birtokokhoz tartozott.5 0 Az 1664 körül ö t v ö s mellett átutazó Evlia Cselebi a következőket írja : „ e n n e k a síkságnak nyugati részén ötvös vára van. Szuíejmán khán ezt elfoglalta ugyan (1532, 1542, 1545-46, 1552, 1556), de jelenleg a magyar vezír (Zrínyi Miklós) hatalmában levő palánka. Az előre
siető tatár csapatok ennek külvárosát elpusztították, kirabolták, s a hitetleneket a várba űzték."
A XVII. század végén készült összeírásban már So
mogy megye ú j j á t e l e p ü l t községei között szerepel ö t v ö s is. Végsősoron a z o n b a n az 1715-20-as évek
között kezd ö t v ö s és Kónyi újra községgé f e j l ő d n i .5 1
ö s s z e f o g l a l v a a község t ö r t é n e t é t : ö t v ö s a XI—
XII. században királyi szolgáltató f a l u lehetett. Lakói a XIII. században már királyi udvarnokokként szolgál
nak.52 A község - közel két évtizedig - a segesdi királyi ispánság u r a d a l m á h o z tartozott, 1395-ben Kő
vágóőrsi (Batthyány) György kapja örök a d o m á n y u l Zsigmond királytól. Rövid ideig tartó tapsonyi birtok
lás után a XV. század második f e l é i g a Batthy- ányak kezén volt. A XV—XVI. század első évtize
deiben M a r c z a l i - Báthori - Pekry, m a j d Alya M á tyás koroknyai kapitány t u l a j d o n á t képezi. A török m e g ú j u l ó t á m a d á s a i miatt a XVI. század közepétől csak szórványos birtoklást m u t a t n a k a Batthyányak.
Ettől az időtől kezdve - 1664 körül biztosan - a Zrí
nyiek u r a d a l m á h o z tartozott ö t v ö s és Kónyi is.
Középkori történetének jelentősebb szerepet ad a régészeti kutatásaink során feltárt XV—XVI. századi reneszánsz vadászkastély.5 3
AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 9
I. FEJEZET JEGYZETEI
1 CSÁNKI II. 1894, 634. és Kö. Á. L. AI. III. 1. ad. 3. n. 19.
2 CSÁNKI II. 1894, 634. és SV. 374., HECKENAST 1970, 83.
3 HECKENAST 1970, 22, 83.
4 Uo. 81, 84. Véleményünk szerint az ötvösi udvarnoko- kat a király, illetőleg a királyné ellátására rendelték.
LÁSZLÓ 1944, 354—359.
5 DENES 1972,' 33 és H. KOLBA-NÉMETH 1973, 5-6.
6 HECKENAST 1970. 84. - DIENES 1972, 33, 36. A segesdi királyi, illetőleg királynéi ispánság ötvöseit (aranyosait).
7 Az ötvösöket és aranyosokat egyfelől a gazdagabb arany- és ezüstérc lelőhelyekhez közelebb eső királyi központokba telepíthették át, másfelől a központi királyi ötvösműhely újjászervezésével is összefüggésbe hozható távozásuk. (PAULINYI 1966, 82-83.)
8 SV. 374. - KANYAR 1967, 38.
9 FÜSSY 1902, 480, 487-SV. 374.
10 Aranyos lakóínak egy része az arany, mosásával, kiter
melésével és talán feldolgozásával is foglalkozhatott.
Ez a kisebb Dráva menti nemesfém lelőhely legkésőbb a XII. században kimerülhetett. (Aranyos nevére Id. KÁL
MÁN 1973, 82. 135-SFM, 1974. 812. és az aranymosók
ra PAULINYI 1966, 33. 25. j.)
11 A XI. század elejétől a király magánuradalmához tartoz
tak a segesdi ispánság birtokai.
12 CSÁNKI II. 1894, 627. - HECKENAST 1970, 100, 115.
13 CSÁNKI II. 1894, 634.
14 Zsigmond-kori 11/1. 311 p. 2678 reg. és 356. p. 3031 reg.
15 Zsigmond-kori H/1. 390 p. 3283 és 3985 reg.
16 Zsigmond-kori 11/1. 508. p. 4153 reg.
17 SV. 374.
18 CSÁNKI H. 1894, 634. - MREV III. 1902, 60.
19 CSÁNKI II. 1894, 1477-ben a batthyányi előnévvel rendel
kező Alapiaké ötvös. (CSÁNKI II. 1894, 663.)
20 MREV IV. 1907, 35.
21 Conscriptio portarum in Cormitatu Simighiensi OL U. et С. Fase. А. 2658. 1. - NAGY 1862, 200. - TAKÁTS 1914, 65-66. - PÁKAY 1971/1. 13.
22 PÁKAY 1971/1-2. 2, 13-17, 19-20, 23, 66-68.
23 1537 után birtokait időlegesen elveszíti. (NAGY 1862, 199.) 1551. évi Báthori—Pekry per anyaga. (OL Kincs, levt. A. N. Fasc. 817. No. 16.)
24 PÁKAY 1971/1. 13.
25 SÖRÜS-REZNER 1905, 203 és 793-794.
26 PÁKAY 1971/1. 23.
27 1526-ban már a török portyázok felégették Somogyot.
(VERANCSICS 1857, 24.) Pecsevinél bővebb leírást Dse- lálzáde Musztafa közli. (DSELÁLZÁDE 1896, 202-203.)
28 PÁKAY 1971/1. 23-24.
29 Uo. 13, 23.
30 GHIMESI, FORGÁCH 1866, 133.
31 SV. 540.
32 TAKÁTS 1914, 71. 1536 júniusában már János király párt
ján volt Török Bálint. (SZAKÁLY, 1969, 18.)
33 ZÁDOR 1964, 53.
34 PÁKAY 1971/1. 32-33.
35 PÁKAY 1971/1-2. 40, 44.
36 Uo. 9.
37 ISTVÁNFFY 1962, 180-182.
38 PÁKAY 1971/1. 50, 65, 74.
39 Uo. 74, 83.
40 Uo.
41 Uo. 109.
42 Uo. 117.
43 Uo. = SV. 98.
44 PÁKAY 1971/1. 124-125. - SZAKÁLY 1971, 59. - MÉREY 1966, 162.
45 MÉREY 1966, 171. - SV. 126.
46 SV. 64.
47 A budai b a s á k . . . I. 1915, 264, 289.
48 SV. 35, 459.
49 PÁKAY 1971/1-2. 28, 34, 133. - SV. 98.
50 KARÁCSON II. 1904, 7. A vármegyét dúló tatárokat Zrí
nyi verte ki. (KANYAR 1967, 74.)
61 PÁKAY 1971/2. 36, valamint Repartitio decimarum 1. Cot- tus Simighiensis. Sub inspetione Dni Sár'közy: Pagus ötvös (KÁL ötvös 1715. 91.)
52 A segesdi királynéi lispánságra ezideig a XIII. század második felétől vannak történeti adatok. (KANYAR 1967, 38.)
53 Az 1966-1974. között folytatott régészeti ásatások is ezt látszanak bizonyítani.
II. FEJEZET
AZ ECSEDI BÁTHORI CSALÁD SOMOGYI TÖRTÉNETE (1490-1600)
Az előzőekben - ö t v ö s és környékének birtoktör
ténetével k a p c s o l a t b a n — t ö b b f ő r a n g ú család öt- vösi birtoklását tárgyaltuk.
A Batthyányak és a Zrínyiek sorából - magyar
országi, de főként somogyi szerepük tekintetében - kiemelkednek a Báthoriak s a velük rokon Pekryek.
Hiszen é p p e n az előbbiek - a XV. század végétől a XVI. század második feléig — mint országos főtiszt- ségviselők és somogyi főispánok kiterjedt birtokaik
kal és familiárisaikkal közvetlen meghatározói a me
gye életének.1
ö t v ö s és környékének e d d i g i régészeti kutatása éppen a várkastély X V - X V I . század első felének Bá- thori—Pekry korszakát mutatja - építészeti és műve
lődéstörténeti szempontból — a legjelentősebbnek.2
Feltűnő viszont, hogy a Báthoriak és familiárisaik somogyi birtok és művelődéstörténete szinte a l i g k u tatott.3 A fentiek miatt látszik szükségesnek országos és somogyi történetük rövid feldolgozása.4
* * *
A (Nyír) Bátorról elnevezett Báthori család a Nyír
ség XI. századi idegen eredetű nemzetségéből: G u t - keledektől származott.5 A nemzetség m a j á d i főágához tartozó Báthoriak - az 1279-es birtokadomány után - f ő k é p p e n nemzetségi-ági birtokok megszerzésével a XIV. századra nagy u r a d a l m a t hoznak létre.6A család első ismert ősének, I. A n d r á s n a k f i a , I. Bereczk 1321- ben szerzi meg végérvényesen a Báthoriak nyírbáto
ri birtokközpontját.7 Ecsed - 1317-ben történő - bir
tokbavételével veszi kezdetét az a t ö b b évszázados t u datos birtokszerzési politika, amely a XVII. századra t ö b b hatalmas birtoktestet: az ecsedi és Somogyban a babócsai u r a d a l m a t és t ö b b kisebb részuradalmat hoz létre.8 A család felemelkedését I. Bereczk f i a i : II. János, Lőkös, I. Miklós és II. András teremti meg.
A rozgonyi csatában I. Károly o l d a l á n harcoló II.
János 1316-ban a Borsa Kopasz elleni küzdelmekben tűnik ki. Ettől az időtől kezdve a Báthoriak - király
hűségük révén - gyorsan emelkednek. II. János szat
mári és a r a d i f ő i s p á n , I. Miklós csongrádi főispán és szegedi várnagy, míg II. A n d r á s váradi püspök lesz.9
A XIV. század elején már két á g r a szakad a csa
l á d . Báthori II. János fia, László szabolcsmegyei fő
ispán - M e g g y e s a l j a i A n n á v a l kötött házassága után - (Szilágy) Somlyó központtal új Báthori u r a d a l m a t hoz létre. László leszármazói a somlyói, erdélyi feje
delmi á g ősei lesznek, míg Lőkös fia Péter ( t 1335) a nyírbátori központban élő ecsedi ág megalapítója.1 0
Az A n j o u - p á r t i Báthoriak Zsigmond király hű szö
vetségesei voltak.1 1 A király a d o m á n y a i révén birto
kaik még erőteljesebben növekednek. A debreceni u r a d a l o m határszélétől Bátor városig, t o v á b b á Bűd
től N a g y f a l u n át Berczelig a Tisza mentén, s végül Nyíregyháza vidékén birtokosok.1 2
A husziták ellen vívott csehországi háború jelentős véráldozatot követel a Báthoriaktól. A két Báthori testvér: Péter és Bertalan elesik a h a r c o k b a n . Zsig
mond király - 1421-ben Ziska ellen folytatott - morva
országi h a d j á r a t á b a n már ecsedi Báthori I. István is fontos szerepet kap.1 3 A család g a z d a s á g i g y a r a p o dása is erőteljesen folytatódik.1 4 Ugyanakkor az ecse- diek politikai emelkedése csupán a XV. század első felében kezdődik. I. István országbíró a sárkányrend tagja lesz és az ország bárói közé kerül. A husziták és főképpen a török elleni küzdelmekben igen j e l e n tős szerepet vállalnak a Báthoriak.
1437-ben - a Budai Nagy A n t a l felkelés perem
h u l l á m a i k é n t - a Nyírségbe e l j u t ó kisebb j o b b á g y felkeléseket is ők verik le.
A török ellen vívott nagy e r ő p r ó b á n : a várnai csa
t á b a n Báthori I. István - az „ország d a n d á r j a é l é n "
— Szent György zászlajának őreként esik el. F i a i : Miklós váci püspök, II. István országbíró és erdélyi vajda, I. László szatmári főispán és I. András Szabolcs vármegye főispánja már az ország első zászlósurai.
S főképpen a rokoni kapcsolatok révén történő emelkedésük magyarázza előretörésüket Mátyás u r a l ma a l a t t . A család közvetlenül a király rokoni körébe kerül, mivel Szilágyi M i h á l y feleségül veszi Báthori M a r g i t o t . Ugyancsak a királyhoz fűződő nemzetségi rokoni kötelékeket erősítette - a G u t k e l e d nemzet
séghez tartozó - M a r ó t i M i h á l y Szilágyi M a r g i t t a l kötött házassága.1 5 A király rokonainak számító gaz
d a g család nagy politikai hatalom birtokába jut.
Báthori II. István országbíró és vajdai címet kap 1474- ben. 1470-től Báthori László szatmári és z a r á n d i fő
ispán, míg az 1451-ben és 1460-as években udvari tisztségeket viselő Báthori András szabolcsi f ő i s p á n , majd később koronaőr lesz. Mátyás humanista udva
rának legkiválóbb a l a k j a , az I t á l i á b a n t a n u l t í r ó humanista Báthori Miklós, aki e l ő b b szerémi ( 1 4 6 9 - 1475), majd váci püspök (1475-1506) lett.16
A Báthoriak rokoni köréhez ekkor már tizenkét or
szágos méltóságviselő és egy püspök tartozik. Az A l föld peremén a Kompoltiak, Erdélyben a somlyóiak és más családok,1 7 Magyarország északi részén a Pálócziak, nyugaton az Alsólendvai Bánfiak, Kani
zsaiak, és - 1474-től - a M a r c z a l i a k tartoznak a fő
úri rokonsághoz.1 8
AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 11
A Báthoriak 1474-ben kerülnek közvetlen rokoni kapcsolatba Somogy megye akkori l e g h a t a l m a s a b b főuraival, a M a r c z a l i c s a l á d d a l . Ekkor vette feleségül Marczali György — Báthori II. István országbíró h ú g á t - Báthori Katalint.1 9 A családi friggyel e g y i d ő b e n a két család kölcsönös örökösödési szerződést is kö
tött. A szerződés értelmében a f i ú á g i ö r ö k ö s : M a r c z a li László - 1488-ban történt - h a l á l a után az összes somogyi Marczali birtok a Báthori testvérek kezére kerül.2 0 Ettől az időtől kezdve Somogy megye észak
keleti részétől egészen a Dráváig — négy vár és t ö b b kastély, 11 város, v a l a m i n t 40—54 helység uraiként —, a Báthoriak öröklik a M a r c z a l i a k somogyi főispáni címét és familiárisaik nagy részét is átveszik.2 1
A hatalmas M a r c z a l i birtok somogyi u r a d a l m i köz
pontja Babócsa, ahol a főispáni címet viselő M a r c z a liak — a XV. századtól — közigazgatási központjukat is kiépítik.2 2 Ezzel a Báthoriak dél-somogyi, Babócsa környéki birtokai kiemelt szerephez j u t n a k .
Végsősoron a fontos dél-somogyi birtokok, vala
mint a Marczali c s a l á d n a k nevetadó kisebb u r a d a lom mellett a d é l - b a l a t o n i : fejérkői, a zákányi és se- gesdi részuradalmak alkotják a Báthoriak teljes so
mogyi birtokát.2 3 Az említett u r a d a l m a k l e g f o n t o s a b b v á r o s a i : Kőröshegy, M a r c a l i , Somogyvár, Segesd, a két Zákány, Lábod, Babócsa, Valkó és Kálmáncsehi.2 4
A Somogyban újbirtokos Báthoriak politikai szerepe 1490-től kezdődik. Mátyás h a l á l a után a vármegyei csapatok segítségével kiverik — a megyébe benyo
muló - Miksa német-római császár csapatait.2 5
Ulászló p á r t j á n a k fővezéreiként verik le a csontme
zei c s a t á b a n Korvin Jánost.2 6 Ezután érthető módon II. Ulászló - a t r ó n j á t megszilárdító - Báthoriakat teljes kegyével és birtokadományaival halmozza e l . A M a r c z a l i a k leányági örököseivel folytatott per u t á n , 1495-ben „ ú j a d o m á n y k é n t " Báthori A n d r á s és f i a : György kapja a M a r c z a l i a k birtokainak java részét.27
A király — 1496 tavaszán — a Báthoriak babocsai várkastélyában is megjelenik. Közvetlenül utána a d j a Báthori György főlovászmesternek a somogyi főispáni címet.2 8
A Báthoriak l e g n a g y o b b h a t a l m u k a t I I . Ulászló ide
j é b e n nyerik e l . Ekkor I. A n d r á s koronaőr f i a i : I. György somogyi főispán és főlovászmester, III. Ist
ván temesi f ő k a p i t á n y és nádor (1519), II. András Szabolcs-Szatmár megyei f ő i s p á n és b e l g r á d i b á n (1521) az ország legfontosabb katonai és közigazga
tási tisztségeit töltik be.
A szinte e g y e d ü l á l l ó hatalmi helyzetük további emelkedése — a Dózsa-féle parasztháború leverése u t á n — igen j ó l megfigyelhető. A királyokat utánozza Báthori István nádor, Zsófia mazóviai hercegasszony- nyal történő házasságkötésekor.2 9
A mohácsi vészt megelőző i d ő b e n az ország á l l a potának, véderejének tragikus e l h a n y a g o l á s a terén a Báthoriakat is komoly felelősség terheli. N á n d o r fehérvár tragikus eleste, m a j d a mohácsi csatavesz
tés után az egymással birtokszerzésben versenyező főnemesek s o r á b a n Báthori III. István nádor és Bá
thori II. A n d r á s b á n is szerepel. Igen jellemző rájuk,
hogy 1526-ban Báthori A n d r á s - György testvérével együtt — még Szapolyai János királlyá választásán vesz részt. Egy évvel később a két Báthori testvér — igen jelentős birtokadományok után — már Ferdinánd pártjára áll.3 0 Somogy megye f ő birtokosa, Báthori András szatmári f ő k a p i t á n y és tárnokmester 1528-ban - Ferdinánd megbízásából már az ország „ ü g y e i t "
intézi. A Báthoriak Ferdinánd o l d a l á n a János király elleni fegyveres h a r c o k b a n is részt vesznek. 1527-ben Báthori György főispán Batthyány Ferenc b á n n a l So
mogy megyéből v o n u l n a k seregeikkel Szlavóniába Frangepán Kristóf ellen. 1528 elején pedig a Bátho- riakkal rokon Pekry Lajos — Török Bálint temesi fő
ispán segítségével — az országból kiűzi János királyt.
Ettől az időtől kezdődően lesznek — az ország sor
sát érintő — rendi és főnemesi gyűlések színhelyei a Báthoriak dél-somogyi birtokai. Báthori György fő
ispán 1531-ben Babócsán tanácskozik a l e g h a t a l m a sabb Ferdinánd-párti f ő u r a k k a l : Perényi Péterrel, Tö
rök Bálinttal, Pekry Lajossal és másokkal.3 1 M é g u g y a n a b b a n az évben a Báthoriak kezén levő Béla
váron a magyar, horvát és sziavon rendekből közel száz egyházi és világi főnemes találkozik. A 4000 fegy
veres jelenlétében lezajlott rendi tanácskozáson Pe
rényi Péter a Báthoriakat és a t ö b b i e k e t János király o l d a l á r a p r ó b á l t a á l l í t a n i . A tárgyalások 1531 őszén a Báthoriak zákányi birtokán folytatódtak. Ekkor a Báthoriak, laki Bakics Pál és Török Bálint a János
párti Nádasdy Tamással szövetkeznek.32 A Ferdinánd és János-párti főurak — a Báthoriak közvetítésével létrejövő — egyeztető, békéltető t á r g y a l á s a i n a k Szulej- mán szultán 1532-ben a Délvidék; Babócsa és végső
soron Bécs ellen indított h a d j á r a t a vetett véget.
A Somogy megyében kialakult bizonytalan á l l a p o tokat t ö b b Báthori birtok elfoglalására használta fel Pekry Lajos. Felesége javaiként, f ő k é p p e n Báthori István nádor egykori birtokait szerzi meg. Birtokfogla
lásai során a Báthoriaknak l e g n a g y o b b veszteségét a virágzó, g a z d a g mezőváros, Kálmáncsehi időleges e l vesztése okozza. Észak és t ö b b közép-somogyi közsé
g e n kívül f ő k é p p e n a dél-somogyi Báthori u r a d a l m a k ból kerültek községek, mint pld. Szentgyörgy, Darány, Csokonya és ö t v ö s Pekry kezére.33 Pekry nagyarányú somogyi b i r t o k f o g l a l á s a i n a k 1537-ben a vesztes eszéki csata vet véget.3 4 A vereség hatására még kedvezőt
lenebbek lesznek a dél-somogyi á l l a p o t o k .
Az 1538-ban megkötött nagyváradi béke után So
mogy megye — a Török Bálint vezetésével szerveződő - János-párti főurak ellenőrzése a l á kerül.
A vármegye f ő i s p á n j a : Báthori Bonaventura ( A n d rás), a l e g n a g y o b b somogyi birtokos e b b e n az i d ő szakban Ferdinánd táborához tartozik.
Somogyban Török Bálint — 1541-ben történő — e l fogatása után ismét a Báthoriaké a l e g n a g y o b b po
litikai h a t a l o m . Több fontos Török birtokközpont — köztük Csurgó - viszont az új hatalmas délvidéki nagybirtokos, Zrínyi kezére kerül. Zrínyi Miklós és só
gora Tahy Ferenc 1542 és az 1550-es évek között t ö b b régi dél-somogyi Báthori birtokot megszerez. Sziget
váron 1554-ben még Báthori András főispán f a m i l i á -
12 MAGYAR KÁLMÁN
risa : Perneszi Egyed kapitány képviseli a Báthoriak érdekeit. Vízváron és Bélaváron ebben az időben már Tahy Ferenc épít ki m a g á n a k új birtokközpontokat.3 5
Báthori II. A n d r á s f i a i : Bonaventura somogyi fő
ispán és erdélyi v a j d a , II. Miklós somogyi főispán és országbíró, v a l a m i n t II. György közös családi köz
pontja - a XVI. század közepéig (1566-1571) - Nyír
bátor lesz. Bonaventura nyírbátori várkastélyában folytat tárgyalásokat Erdély jövendő sorsáról az Iza
bella királynőt képviselő Martinuzzi Györggyel és a király megbízottjával, gróf Salm Miklóssal.3 6
1542-ben — Pest Ferdinánd által történő ostroma során — Babócsa ura, Báthori András és testvére György az ún. Perényi liga t a g j a i lesznek.37 Ferdinánd Pest elleni t á m a d á s á t követi 1543-ban Szulejmán szultán Dél-Somogyot újra érintő h a d j á r a t a .3 8
A Báthoriak somogyi b i r t o k a i n a k várai és várkas
t é l y a i : M a r c a l i , Somogyvár, Segesd, Zákány és Ba
bócsa ekkor már végvárakká szerveződnek.39
Pécs, Siklós és a tolnai v á r a k az 1543-as h a d j á r a t során történő eleste után a török délvidéki, illetőleg dél-somogyi t á m a d á s a i á l l a n d ó s u l n a k . Az 1547-től egyre sűrűbben bekövetkező török t á m a d á s o k ellen Szigetvár, illetőleg a Babócsa környéki várak védik a somogyi Báthori u r a d a l m a k a t . Ettől az időtől kezdve a somogyi Báthori birtokok története a délvidéki, fő
képpen a Babócsa környéki végvári harcok, illetőleg a Babócsával kapcsolatos események jellemzik. így 1550-ben Báthori András babócsai őrsége a Somogy- ra t á m a d ó pécsi Dervis bég seregét veri meg. A me
nekülő török c s a p a t o t pedig — ö t v ö s régi birtokosa
— Alya Mátyás koroknai várkapitány Kálmáncsehinél semmisíti meg.4 0 Ettől kezdve a törökök még súlyo
sabb t á m a d á s a i n a k válik célpontjává Babócsa. 1554- ben a Báthoriak régi f a m i l i á r i s a Perneszi Egyed öt bég t á m a d á s á t ó l védi meg Sziget várát.4 1
A jelentős politikai szerepet vállaló Báthoriaknak — János király h a l á l á v a l — megváltozó politikai helyzete Magyarország egyesítésére szolgáltatott lehetőséget.
Ferdinánd bizalmatlan p o l i t i k á j a miatt a z o n b a n Bá
thori A n d r á s Nyírbátorba vonul vissza hosszabb időre.
1550 és 1565 között f ő e n e r g i á j á t az erdélyi ügyek ren
dezése, illetőleg a János Z s i g m o n d d a l folytatott fegy
veres harc köti le.4 2
A somogyi végvárvonal még szervezetlen védelmét használja ki a török 1555-ben Kaposvár, Korotna és t ö b b jelentős somogyi vár — köztük Babócsa — e l f o g lalására.4 3 Ekkor a Báthoriak somogyi birtokközpontja
— közel egy esztendeig - török kézre kerül. A dél-so
mogyi birtokok időleges elvesztése, jelentősen befo
lyásolja a Báthori jövedelmeket. Hiszen é p p e n a d é l somogyi u r a d a l m a k mezővárosai: Kálmáncsa, L á b o d , Barcs stb. a legjövedelmezőbb. Kiemelkedő szerepe van Kálmáncsának, a h o l az osztrák tartományok felé vezető híres „ m a r h a h a j t ó ú t " vezet keresztül.
1566-ban Zrínyi és a Nádasdy vezette magyar ha
dak az elpusztított Babócsát is visszaszerzik. A Bá
thoriak segesdi u r a d a l m i k ö z p o n t j á b a visszahúzódó u r a d a l m i f ő p r e f e k t u s : Perneszi Farkas is ekkor tér vissza a babócsai u r a d a l m i központba.4 4 A babócsai
vár újjáépítése és a délvidéki u r a d a l o m újjászerve
zése 1557-1558 között folyik. Ekkor a babócsai várat - a hozzátartozó segesdi, zákányi, marcali stb. ura
d a l m a k k a l - Báthori A n d r á s használatra Ferdinánd királynak a d j a .4 5
Ferdinánd király a Báthori javak jövedelmeit Szi
getvár és a somogyi déli végvárvonal környékének j e lentős megerősítésére fordítja. Ebben az időben Ba
bócsa és a környék v é g v á r a i : Vízvár, Bélavár stb. Szi
getvár kapitányának f e n n h a t ó s á g a alá tartozik. 1561- től a csurgói u r a d a l o m birtokosa, Zrínyi Miklós az új szigetvári főkapitány rendelkezik a babócsai őrség felett. Ez a helyzet Báthori András hatalmi súlyának somogyi meggyengülését is jelentette. Hiszen a bar
csi, b a b ó c s a i , zákányi, segesdi és marcali Báthori vá
rakkal szemben a legjelentősebb somogyi vár: Szi
getvár az ugyancsak fontos Csurgó, valamint a már kevésbé jelentős Csákány, Vízvár és Bélavár Zrínyi Miklós, illetőleg sógora, Tahy Ferenc főlovászmester h a t a l m á b a n voltak.
Báthori András somogyi, szabolcsi és szatmári fő
ispán, királyi tárnokmester, erdélyi v a j d á t és székely ispánt keleti birtokainak védelme és a m e g ú j u l ó er
délyi harcok kötik le. Dél-somogyi u r a d a l m a i n a k igaz
gatását csupán távolról irányítja. 1563-ban somogyi u r a d a l m a i t visszaveszi a királyi kezelés alól és ismét saját f e n n h a t ó s á g a alá rendeli. A dél-somogyi vég
várrendszer e b b e n az időben sikeresen száll szembe a török t á m a d á s a i v a l . 1562-ben Zrínyi vezetésével ép
pen a babócsai őrség a r a t jelentős győzelmet a tö
rökön Monoszlónál.4 6
1566-ban a Szulejmán szultán vezetésével történő nagy török t á m a d á s hírére Báthori A n d r á s Miksa ki
rály magyaróvári t á b o r á b a siet. Itt a magyar hadak f ő p a r a n c s n o k a k é n t - az összegyűlt királyi sereggel - kénytelen tétlenül nézni Szigetvár, Babócsa és vele az összes somogyi birtokainak elvesztését. Ezután a d i a d a l m a s török sereg az üresen m a r a d t somogyi vég
v á r a k a t : Vízvárt, Bélavárt, Berzencét, Csurgót, Z á kányt, Segesdet, Csákányt, M a r ó t o t , M a r c a l i t stb.
sorra e l f o g l a l j a . A törökök gyors f o g l a l á s á t Zrínyi só
g o r a , Tahy Ferenc állítja meg Kanizsánál. A küzde
lem nagyságára jellemző, hogy Dél-Somogy és Zala két l e g r a n g o s a b b f ő u r a : Báthori A n d r á s és Batthyány Ferenc is elesik a harcokban.4 7 Ezután szinte a teljes Somogy megye török kézre jut. A Báthoriak f a m i l i á r i sai szétszóródnak. Perneszi István még Babócsa ost
romakor menekül Erdélybe. A család somogyi h a t a l ma ettől kezdve csupán névlegessé válik. 1576-1584 évek között még Báthori Miklós országbíró - néhány somogyi birtok t u l a j d o n o s a — viseli a főispáni címet.
A Báthori birtokok egy részén 1 5 8 2 - 8 3 - b a n U n g n á d Kristóf, illetőleg Török István, majd a Nádasdyak a birtokosok.4 8
1566-1594 között a dél-somogyi Báthori birtokok legnagyobbrészt török kézen vannak. Az 1594—1599 közötti rövid időben Babócsa és a dél-somogyi Bátho
ri birtokok egy része ismét visszakerül az egykori t u lajdonosokhoz. A birtokok utolsó ura Báthori István országbíró 1600-ig: Kanizsa elestéig még viseli a so-
AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 13
mogyi főispáni címet.49 Távoli nyírbátori, illetőleg ecsedi családi központjából a v a l ó s á g b a n nem vesz
1 MAGYAR 1973a, 8-36.
2 Uő. 1973b, 349-356.
3 SZAKÁLY 1971, 51-84. - KANYAR 1967, 51, 65. - KOPPÁNY-SÁGI 1967, 3-45.
4 Részletes feldolgozásuk az SLÉ 1975. 6. számban történik Az ecsedi Báthori család története és somogyi forrásai с dolgozatban.
5 BAKAY 1965, 28. - MAGYAR 1973a, 8-83. - Uo. 1973c 122-123. és újabban FÜGEDI 1974, 173-177.
6 N A G Y I. 1857, 218. - KARÁCSONYI II. 1901. 28. - M A K S A I 1940, 38. - KÁLLAY I. 4 1 . reg.
7 K A R Á C S O N Y I II. 1901. 28. - M A K S A I 1940, 38.
8 KARÁCSONYI 1901, 28-30. MAKSAI 1940, 36-41. - SV.
88, 430, 432. - Szatmár V. 573. 429. - MAGYAR 1973a, 8-35.
9 KARÁCSONYI 1901, 26. - KÁLLAY I. 132.. 567. reg. - ENTZ-SZALONTAI 1969, V.
10 K A R Á C S O N Y I 1901, 27.
« SZV. 420. - FÜGEDI 1970, 49. - ENGEL 1970, 294. - FÜGEDI 1974, 176.
12 SZV. 432. - Szatmár V. 573.
13 M A G Y A R 1973a, 10.
14 SZV. 88, 432. - Szatmár V. 573. - Zsigmond-kori 11/2.
131. 6074 reg.
15 N A G Y 1857, 228. - SZIRMAY II. 1810, 75. - E N T Z - SZALONTAI 1969, 2 1 . - ENGEL 1970, 299.
16 ENGEL 1970. 300. - B Ó N i S , 1971, 260. - B A L O G H I.
1966, 553, 635, 654, 661, 662, 6 8 1 , 693.
17 A Medgyesaljai Moróczok, akiknek hatalmas birtokait 1493-ban szerzik meg.
18 FÜGEDI 1970, 62. - Uö. 1974, 189-190.
19 Uo. 87, 157.
20 1487. dec. 8. és 1488. aug. 24. között halt meg. (FÜGE
DI 1970, 75.)
21 CSÁNKI II. 1894, 684-685.
22 SV. 36, 376, 3 8 1 . - CSÁNKI II. 1894, 572, 576.
23 CSÁNKI II. 1894, 684-685. 1490-ben Báthori István Korvin János herceg, Zápolyai István és az Újlakiak mögött a ne
gyedik helyen áll birtokait tekintve. (ENGEL 1970, 305.) Testvérének Báthori Andrásnak birtokában 1494-ben 882 portát tüntetnek fel. (ENGEL 1968, 341. Kritikáját Id. MAGYAR 1973a 188-189. 43. j .
részt már a vármegye közigazgatásának, illetőleg vé delmének szervezésében és e l l á t á s á b a n .5 0
24 Kőröshegy, Lábod és Kálmáncsehi gazdag mezővárosok kivételével mindegyik régi, uradalmi központ volt.
25 SV. 413.
26 FÜGEDI 1970, 63.
27 SV. 413.
28 Uo.
29 FÜGEDI 1970, 85. - BARTA-FEKETE 1973. 2 6 0 - 2 6 2 .
30 BÁNKÚTI 1957, 7. - M A G Y A R 1973a, 23.
3 1 SV. 440.
32 Uo.
33 Az említett községek babócsai, illetőleg segesdi uradal
mak tartozékai voltak.
34 TAKÁTS 1914, 65-66.
35 N A G Y X I . 1965, 6. - SV 172. - PÁKAY 1971/1. 8 1 , 88, 92.
36 Szatmár V. 146.
37 SZÁNTÓ 1972, 8 1 . 42. j .
38 SV. 442, = SZÁNTÓ 1972, 90.
39 SZAKÁLY 1971, 5 1 . - S Z Á N T Ó 1972, 92, 94. - Uo. 1972, 314.
40 NÉMETH 1903, 105. - SV. 442. - Alya Mátyás kapitány
sága alatt Koroknya jelentősebb védelmi szerepet vál
lalt. (SZAKÁLY 1969, 53, 55.)
4 1 SV. 443. - MÉREY 1966, 160.
42 Nyírbátor akkori jelentőségére utal Szatmár V. 462—463.
- SZIRMAY II. 1810. 168, - BALOGH 1903, 61. Báthori András erdélyi politikáját Id. SZIRMAY I. 1809, 102. VE
RESS 1901, 326-336, 411. - Szatmár V. 437.
43 s v 444, 463. - NÉMETH 1903, 125. - BEN D A 1966, 3 4 - 3 5 . - MÉREY 1966, 160. - SZAKÁLY 1971, 55. - SZÁNTÓ 1972, 320.
44 BENDA 1966, 3 6 - 3 8 . - SZAKÁLY 1971, 56.
45 SZAKÁLY 1971. 56-57.
46 NÉMETH 1903, 188. - SV. 449. - BENDA 1966, 46.
47 SZAKÁLY 1971 59.
48 Ungnád cs. (PÁKAY 1971/1 128-132. - Uő. 1971/2. 24, 25. Török cs. (PÁKAY 1971/1. 134. - PÁKAY 1971/2. 3, 32, 34, 42. Nádasdy cs. (PÁKAY 1971/1. 134, 135, 139, 140. - PÁKAY 1971/2. 27, 35, 75. PÁKAY 1971/3. 42.
49 KANYAR 1967, 65. - MAGYAR 1973, 27-29.
50 ECKHARDT 1944, 36. 19., 152. 76., 1 6 0 - 1 6 1 . , 164. - Szatmár V. 4 5 1 . - JENÉI 1968, 105. - E N T Z - S Z A L O N
TAI 1969, 12.
II. FEJEZET JEGYZETEI
III. FEJEZET
A BÁTHORI BIRTOKKÖZPONTOK RÉGÉSZETI KUTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE
A Báthori család előnevét a d ó ecsedi birtokközpont kutatása még a közeljövő fontos f e l a d a t a .1 Az ecsedi fő birtokközponthoz tartozó - a c s a l á d n a k nevet a d ó - Bátor (Nyírbátor) régészeti, művészettörténeti és történeti vizsgálata már jelentősebb eredményeket ért
el.
A kiemelkedő értéket képviselő gótikus templomok és egyéb egyházi műremekek, szinte teljesnek m o n d ható sokoldalú kutatása nagyobbrészben megtör
tént.2
Az Erdélyből Szatmáron á t h a l a d ó és az ecsedi lá
pot kétfelől megkerülő utak e l á g a z á s á n á l fekvő Ba- tur-t IV. László 1279-ben a d j a a G u t k e l e d nemzetség egyik t a g j á n a k örökségeként — a Báthori ősöknek.3
A két vármegye h a t á r á n — azokat a N y u g a t t a l össze
kötő legfontosabb utak t a l á l k o z á s á n á l — levő korai település,4 ekkor kezd mezővárosi j e l l e g ű birtokköz
ponttá f e j l ő d n i . 1332-től az á r u m e g á l l í t ó j o g g a l , a d ó mentességgel és bíráskodási j o g g a l rendelkező — a Báthoriak birtokközpontjaként lendületesen fejlődés
nek i n d u l ó — mezőváros a környék g a z d a s á g i , keres
kedelmi központja lesz.5 A Báthori c s a l á d n a k - kúriái mellett - 1364-ben már várkastélya is állt a helység
b e n . A XIV. században két t e m p l o m m a l , öt vicussal, két mellékutcával rendelkező település a XV. század
ban g y a r a p o d i k igazán.6
1 A nyírbátori Báthori kastély fekvése a községben.
1:4320
A két nyírbátori templom - j e l e n l e g i á l l a p o t á b a n is — a hazai gótika kiemelkedő remekműve. A Szűz M á r i a és Szent György tiszteletére emelt, későbbi re
formátus egyház, az ősök dicsősségét szolgáló temet- kezőhelynek készült/
A XV. század második felében a Báthoriak már k o r á b b a n meglevő udvarházukat kibővítik, átalakítják, fallal körülvett, kisebb ostromot is á l l ó , gótikus, majd reneszánsz stílusú várkastéllyá. A nyírbátori várkas
tély „ á t é p í t é s e " idején az ecsedi fő birtokközpontban is nagyszabású építkezések folytak. A művészettörté
neti kutatások szerint8 a várfalon 1484-ben elhelye
zett Báthori címer mestere egy jelentős b u d a i mes
tertől t a n u l h a t o t t .
A nyírbátori várkastély — kisebb átalakítások mel
lett — a XVI. század második feléig állhatott.
1. A NYÍRBÁTORI VÁRKASTÉLY RÉGÉSZETI KUTATÁSA (1954-1972)
A történeti forrásokban szereplő, elpusztult nyírbátori vár
kastély alapfalainak feltárására 1954—1972. között került sor.9 (1. kép)
1953-ban az óvónőképző iskola fundamentumának ásása
kor — a mai Szülőotthon, délnyugati sarkának közelében
— került elő az első falmaradvány.
A M é r e y K á d á r E r v i n vezetésével folyatott lelet
mentő ásatás csupán a XVI—XVII. századi várfal észak
nyugati sarkát tisztázta.10 A késői ráépítkezés fala alatt11
elszenesedett faszén-nyomot találtak. A feltárt fal déli vé
gétől északra merőleges irányban 70 cm széles téglafal hú
zódik. A későközépkori fal alapjánál téglatörmelék és égés
nyom került elő.
1958-ban C s a l l á n y D e z s ő vezetésével megindult ásatás a gimnázium kertjében megmaradt déli falnál, il
letőleg az északi és keleti fal találkozási pontjánál kezdő
dött.12 A Cs.l. szelvényben került elő a 120 cm széles déli főfal. A Cs.ll. szelvényben 70 cm vastag újabbkori tégla
falakat: az ún. vadászháznak az alapjait tárták fel.13 A Cs.llil. szelvényben kicsi ablakmélyedés: kifelé és befelé kes
kenyedő és emelkedő pinceablak alsó lapja, valamint fel
menő falainak maradványai jutottak a felszínre. A Cs.V.
szelvényben 26,5 m hosszúságig kibontott 1 m vastag fal felől három keresztfal húzódott. Ugyanakkor a fal északi oldalán egy pince keresztfala került a felszínre. A várkas
tély ún. Cs.1. szobáját tárták fel a pusztulási réteggel együtt a Cs.VII. szelvényben, Meg kell jegyeznünk, hogy a szobarész égett, törmelékes rétegében nagyszámú késő
középkori plasztikus hordó, tölgyfalevél és makkdíszítésű kályhacsempe került elő.14 A 30 m hosszú és 1,2 m vastag középkori déli főfal régészeti feltárása befejeződött a Cs.
I—VII. szelvényekkel. S végsősoron a 3,5 m mélységig követ
hető falalapozás felett az erősen átégett, téglatörmelékes
AZ Ö T V Ö S K Ó N Y I BÁTHORI VÁRKASTÉLY 15
későközépkori pusztulási réteget m e g h a t á r o z t á k . A Cs.lX.
szelvényben lőrésszerű p i n c e a b l a k o t t a l á l t a k . A pinceszerű helyiség belsejében m i n d e n ü t t a pusztulási réteg é g e t t és kormos szintje húzódott,
A északi f a l külső á r k á n á l nyitott (Cs.X.) szelvényben fülkeszerű bemélyedést b o n t o t t a k ki, A z előkerült középkori padlószint mellett nyugati i r á n y b a n a várkastély külső ( u d var felőli) f a l a húzódott.
A Cs. Vili—XV. szelvények feltárása során egy torony (?) a l a p j a került elő. A t é g l a l a p a l a k ú építménynek lőrésszerű pince a b l a k a n a p v i l á g r a j u t o t t . A keleti fal feltárásakor m e g f i g y e l h e t t ü k az egész f a l o n v é g i g t e r j e d ő t é g l a boltív indítását. Egy egyszerű, kályhával e l l á t o t t helyiség belső részét is f e l t á r t á k . M e g á l l a p í t h a t t á k , hogy a terem b e j á r a t i részének k ü s z ö b - g e r e n d á j a f ö l ö t t 10 cm v a s t a g s á g ú p l a n í - rozás húzódik.
A Cs. X V I . szelvény a keleti f a l sarkát, míg a Cs. XVII. a déli falhoz csatlakozó, kis t é g l a l a p a l a k ú , b e j á r a t i épít
ményt tisztázta. (2. kép)
1958-ban a Cs. VHil.-Cs.XV. szelvények á l t a l közrefogott t e r ü l e t e n : a Cs. 2. szobában a f ő k é p p e n „egyszerű kályha
c s e m p e " töredékeket1 5 t á r t a k f e l . A szoba északi f a l á t ó l h a ladva a Cs.X. és Cs.XIII. szelvényekig középkori kerámia és nagy területre kiterjedő égési, p u s z t u l á s i ' r é t e g mutatkozott.
Az 1958-ban f o l y t a t o t t ásatás során tisztázódott a g i m n á zium u d v a r á n a l a p j a i b a n m e g m a r a d t XV—XVI, századi Bá- thori várkastély d é l i szárnya. Ezen a szárnyon egy kiugró toronyhelyiség (Cs. 2. szoba), illetőleg egy kisebb b e j á r a t ú toronyrész (Cs.XVII. szelvény) mutatkozott. Az említett épít
mények a déli várfalhoz, illetőleg a vele párhuzamosan futó északi kastélyfalhoz illeszkedtek szervesen. A f a l a k b ó l induló keskenyebb keresztfa la к a déli szárny szobáinak z á r ó f a l a i . A déli v á r f a l o n előkerült p i n c e a b l a k — a m a g t á r pincé- jérs levő a b l a k k a l m u t a t o t t méret és tengely azonossága a l a p j á n — a déli szárny és a m a g t á r é p ü l e t é n e k szerves összefüggésére u t a l , A g i m n á z i u m építésekor elbontott
„ c e l l a s z e r ű " építmények a déli várkastély-szárny nyugat felé történő f o l y t a t á s á t jelezték.
A várkastély már feltárt részeinek tereprendezése 1959- ben f o l y t a t ó d o t t , kisebb kiegészítő j e l l e g ű á s a t á s o k k a l . Az említett földszállítás közben „szórvány l e l e t k é n t " egy szé
pen m e g m u n k á l t , e g y e d ü l á l l ó XV. századi zöldmázas, orosz
lándíszítésű kályhacsempe is felszínre került.
A Cs. XIII/A/2. szelvényből a hamus pusztulási r é t e g b e n , a t é g l a p a d l ó n d ő l t helyzetben terméskőből f a r a g o t t b a luszter j u t o t t a felszínre.1 6 A k é t o l d a l t pilaszteres kiképzésű k ő b a l t á v a l , középen körkeretes, meződíszítéssel e l l á t o t t b a - lusztert az e l ő l a p o n alul és felül keretes mező egészíti ki.
A Cs. XIV/B/2. számú szelvényben t a l á l t á k a 2. balusztert.1 7 Ezt az 1. számú típushoz hasonlóan terméskőből f a r a g t á k ki. Díszítése középen körkeretű mezőben kettős rozetta. Az említett k o r l á t l á b kiegészítő leletei között f ő k é p p e n a kály
hacsempék említhetők. U g y a n a b b a n a szelvényben került n a p v i l á g r a a 3. számú baluszter. A 4. baluszter a Cs.
XIII / A / 3 , és Cs. XIV/B/3. szelvények feltárása közben j u t o t t a felszínre. Az említett szelvényekből előkerült íves a l a k ú , ledőlt falrész a korláttal e l l á t o t t árkádos felső folyosó meglétére u t a l h a t .
A Cs. XIV/B/2—3. szelvényekben fehérmázas kályhacsempe d a r a b j a i t figyelték meg.1 8 U g y a n i t t sárgamázas (vékonyan aranyozott) gótikus kályhatöredékek is előkerültek,
Egy boltozatos helyiség t é g l a ívindítását is sikerült f e l színre hozni. U g y a n a k k o r a fényűző várkastély oszlopcsar
nokom helyiségéhez t a r t o z h a t o t t a Cs. XIV/B/4. szelvényben előkerült oszloptöredék.1 9
Tisztázódott a 2,5 m x 1 , 5 m-es kis szoba rendeltetése:
valószínűleg a kaputorony egysége lehetett. Az ún. k a p u torony déli o l d a l á n á l lévő bolt-indítás a helyiség alsó b o l tozatos termére utal.
Az 1959-es évi régészeti kutatás a g i m n á z i u m udvarán előkerült déli szárny teljes f e l t á r á s á t eredményezte. Az e m lített kastélyrész északi részének v i z s g á l a t a k o r kiderült, hogy baluszteres, loggiás kiképzésű folyosóval ellátott, emeletes,
több helyiségből á l l ó kastélyrész á l l t itt. A déli rész kiugró torony f e l j á r ó j a és kis b e j á r a t i torony része is ekkor került felszínre.
Az 1961. évi régészeti munka a g i m n á z i u m u d v a r á n a k még f e l t á r a t l a n területét k u t a t t a , A déli szárnytól t á v o l a b b nyitott Cs. XllH/A/7. szelvény — a k o r á b b i f e l t á r á s o k o n e l ő került — kályhacsempe és k e r á m i a - a n y a g o t hozta a f e l színre.20 A szelvényben a r é g e b b i ásatásokon megismert ré
tegek jelentkeztek.2 1 N é h á n y f a r a g v á n y o n , kályhacsempén kívül a Cs. ХХ1И/А/3. szelvényben egy mészkőből k i f a r a g o t t címer t ö r e d é k e került elő.2 2 (I. a könyborító h á t l a p j á n . )
A z 1 9 5 3 - 1 9 6 1 k ö z ö t t v é g z e t t á s a t á s o k a z t b i z o n y í t o t t á k , h o g y a k a s t é l y f e l t á r t s z á r n y a a g i m n á z i u m a l a t t h ú z ó d h a t o t t . A B á t h o r i a k X V - X V I . s z á z a d i v á r k a s t é l y á n a k d é l n y u g a t i s a r k a és n y u g a t i s z á r n y a a g i m n á z i u m , i l l e t ő l e g a m a i s z ü l ő o t t h o n t e r ü l e t é r e e s h e t e t t . A z 1 9 5 3 - b a n e l ő k e r ü l t f a l2 3 a n y u g a t i k a s t é l y - f a l v o l t , A d é l i f a l o n és a m a g t á r p i n c é j é n e g y m e r ő l e g e s t e n g e l y b e n j e l e n t k e z ő a b l a k o k a r r a m u t a t n a k , h o g y a j e l e n l e g i m a g t á r r é s z e v o l t a f e l t e h e t ő e n k i t e r j e d t , b e l s ő u d v a r r a l r e n d e l k e z ő U - a l a k ú k a s t é l y n a k .2 4 ( 2 . k é p )
3. Nyírbátor, várkastély, 1969.
Zöldmázas fejábrázolásos kályhacsempék t ö r e d é k e i , XVI. század. 1:2
Az 1969-ben indított ásatásunk a kastély a l a p r a j z á n a k és teljes kiterjedésének m e g h a t á r o z á s á r a t ö r e k e d e t t . A m a g t á r északnyugati sarkán kibontott k u t a t ó b l o k k b a n 30 cm mélységig a XVIM—XX. század közé keltezhető a n y a g o t : f ő k é p p e n k e r á m i á t és változatos m i n t á j ú k á l y h a c s e m p é ket t a l á l t u n k . A t ö r m e l é k b ő l a felszínre j u t o t t egy i n d a - díszes, zöldmázas XVI—XVII. századi p á r k á n y t ö r e d é k , v a l a mint egy zöldmázas, növénydíszes, i l l e t ő l e g félköríves, lezá
rással e l l á t o t t bélletes (befelé mélyülő) „ e g y i p t o m i " f i g u r á r a emlékeztető X V - X V I . század fejmotívumos töredék (3. kép).
A szelvény 50 cm-es mélységéből — a nyugati á r o k f a l kö
zelében - egy zöldmázas, szakállás f é r f i f e j e t á b r á z o l ó c s e m p e d a r a b o t t a l á l t u n k . További l e l e t a n y a g —a felső ré
teghez hasonlóan — f ő k é p p e n XVH—XX, századi kerámia volt (3. kép). A (blokk mélyítésénél 70 cm mélységben2 5 — a már előkerült alakos, f e j e t á b r á z o l ó kályhacsempékhez hasonló — férfifej motívumos, háttérben k v á d e r f a l u t á n z a tot i m i t á l ó csempetöredék j u t o t t a felszínre (3. k é p ) . A k e vert, t é g l a és f a l t ö r m e l é k k e l elegyes részben a homokos, ú j a b b k o r i b o l y g a t o t t szintet értük e l . Közvetlenül a h o m o kos szint elérése előtt egy rákot á b r á z o l ó csempe és egy zöldmázas, virágos kályhacsempe került e l ő . A m a g t á r észa-
