AZ ÖTVÖSKÓNYI RENESZÁNSZ VÁRKASTÉLY FELTÁRÁSA (1966-1974)
36 MAGYAR KÁLMÁN
AZ Ö T V Ö S K Ó N Y I BÁTHORI VÁRKASTÉLY 3?
A saroktoronyhoz délkeleti irányból bekötő t é g l a é p í t m é nyek rendeltetését is tisztáztuk. Az említett szelvény nyu
g a t i metszetfala közelében történő mélyítéskor a kékes, h a -mus a g y a g b ó l XVI. századi kerámia és állatcsont került elő.
A metszetben felül égett réteget, a l a t t a sárgás a n y a g o t , m a j d szürke szemcsés réteget, illetőleg legmélyebben a sárga érintetlen a g y a g o t t a l á l t u k . A közelében levő t é g l a fal északi a l a p o z á s i á r k á t is pontosan megfigyelhettük. V i
lágosan látszott, hogy a belső f a l későbbi p e r i ó d u s b a n é p ü l t , mivel á t v á g t a a szürkés é g e t t feltöltési réteget. ( C2 -C3) A keleti r o n d e l l a f a l folytatásához csatlakozó t é g l a f a l a k hoz n y u g a t - k e l e t i , i l l e t ő l e g észak-déli i r á n y b a n húzódó L-a l L-a k ú f L-a l is hozzátL-artozott, A f L-a l L-a k között levő t é g l L-a l L-a p a l a k ú helyiségben — a középkori szinten — vastag égési réteg húzódott. A fentiek a l a p j á n biztosnak látszik, hogy egy tüzelő folyosó vagy sütőház helyisége került elő. ( B4 -B5)
28. ö t v ö s k ó n y i , 3 / 1 - 3 / 2 nyugati metszete, 1973. 1:50
Az északnyugati rondella környékén f o l y t a t o t t f e l t á r ó munkánk (3/IV) igen lényeges részét képezte az északi kastélyfal f e l t á r á s a . A saroktorony északkeleti sarkánál került elő az említett f a l rövidebb (1,2 m) szakasza. M e g á l l a p í t h a t t u k , hogy a f e r d é n h a l a d ó északi v á r f a l n a k még az a l a p o z á s á t is kiszedték a XVIII. s z á z a d b a n . (29. kép)
A 4. sz. ásatási egység északi részének k u t a t á s a k o r (4/I.
szelvény) a területet borító 1 m v a s t a g t ö r m e l é k b e n f ő k é p p e n X V H - X V I I I . századi k e r á m i a , i l l e t ő l e g á l l a t c s o n t j u t o t t a felszínre. Az ún. 2. sz. f i x p o n t t ó l déli i r á n y b a n XX.
század eleji g y a k o r l ó ; lövészgödör m a r a d v á n y á t t á r t u k fel. A szelvény északnyugati felénél közel fél méter széles, 35 cm magas, hevenyészettnek t ű n ő , ferde t é g l a f a l került elő. (E2-E3) A t é g l a f a l déli végével szemben keletre n a g y méretű f a r a g o t t kő j u t o t t a felszínre.3 4 A kőtől északra élére állított, ledőlt t é g l a f a l m a r a d v á n y került n a p v i l á g r a . A t é g l á k a l a t t égett réteg nyomait t a l á l t u k .
M e g h a t á r o z t u k a déli k a p u b e j á r a t kiszedett f a l á n a k m a radványait (4/1). A k a p u b e j á r a t h o z csatlakozó déli vár
f a l a t , illetőleg a d é l n y u g a t i rondellát — úgy tűnik — a l a p j a i b a n teljesen megsemmisítették.
Egy összeroskadt kemence patics, illetőleg t é g l a f a l á t is feltártuk a 4/II. sz. szelvényben.
A szelvény északi részénél a sáncfal közelében egy XVI.
századi szemeskályha külső keleti f a l a l a p j a került a f e l színre. Az erősen é g e t t és törmelékes rétegben t ö b b é p és törött, alul t á l a l a k ú , míg felső részében négyzetes k á l y h a szemet t a l á l t u n k . A réteg a l a p j á n m e g á l l a p í t h a t t u k , hogy a nagyszámú kályhaszemek, k o r o m m a l , paticcsal elegyesen a pusztuláskor nyugati i r á n y b a n dőltek le. (F3—F2; F5—F6) Az említett keleti, v a l a m i n t a 66 cm széles nyugati k á l y h a a l a p f a l a i között n a g y o b b s z á m ú háromszög a l a k ú oromcsempe, díszes, f o n a t o s szélű, keskeny félhengeres sarokcsempe, t ö b b t á l a l a k ú és négyzetes t e t e j ű , v a l a m i n t ugyancsak az oromrészhez tartozó bordás, v i r á g és szam á r h á t i v i n d i t á s s a l díszített, pirosra festett, g ó t i z á l ó k á l y h a -szem töredékei j u t o t t a k a felszínre. A -szemeskályha leletek
3/ц Нв/eti metszete
29. ötvöskónyi, 3/4 keleti metszete, 3/4 déli metszete, 3/2 déli metszete, 3/3 nyugati metszete, 1973. 1:50
38 M A G Y A R K Á L M Á N
30. ö t v ö s k ó n y i , 4/H. szelvény északi metszetfala, 1973. 1:50
33. ö t v ö s k ó n y i , b e k a r c o l t díszű pohár, XVI. szd. eleje, 1973. 1:1
3 1 . ö t v ö s k ó n y i , X V I . .szd-i kemence a l a p r a j z a , 1:50 34. ö t v ö s k ó n y i , nagyméretű fazék, XVI. szd. e l e j e , 1973. 1:2
32. ö t v ö s k ó n y i , XVI. szd-i kemence északi fala, 1973. 1:50
AZ ÖTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY 39 közelében piros, szürke mázatlan XVI. századi fazékalj és
oldaltöredékei, állatcsontok és egy vas (korom) lapát szol
gált leletanyagul. (30—32. kép)
A nyugati kályhaalap belső oldalának közelében — sárga agyagos téglatörmelékes rétegben — a kályha leg
felső csúcsíves oromdíszének átégett töredékét figyeltük meg.35 A kályhás kemence felső égésrétegéből égett kövek és kályhaszemek aljtöredékei jutottak a felszínre. Lejjebb feketére égett edénytöredékek és csont, valamint újra kályha alj- és oldaltöredékeket tártunk fel. Sikerült meg
figyelnünk a második, a harmadik, a negyedik, illetőleg legbelül az ötödik sor kályhaszemeit is. Megállapíthattuk, hogy egy-egy sorban megközelítőleg 6—7 kályhaszem le
hetett. A szemeskályha összedőlésekor a sorok, alsó és felső diarabokkal keveredhettek. A kemence északi falától délre félméterre és 45 cm mélységben egy nagyobb faszenet tártunk fel. Ugyanitt — a sarokban — szemcsés, homokos tapasztás töredékét is megfigyeltük. Sikerült felszínre hoz
nunk a kemence teljes északi zárófalát, valamint kibon
tottuk az északnyugati sarokban lévő fűtőnyílást is. (F8—Fg; Fio-tFii)
A XVI. századi kályháskemence feltárása után meghatá
roztuk a várkastély nyugati, kiszedett téglafalát.36
Az 1966— 1974-es f e l t á r ó m u n k á k összefoglalásakor hangsúlyozni kívánjuk a legfontosabb feltárási e r e d ményeket. M e g á l l a p í t h a t t u k , hogy az 1966-os régé
szeti feltárás legfontosabb eredményét a vár t e r ü letén húzott 1—2 sz. k u t a t ó á r a k segítségével érte e l . Az említett kutatóárkokkal sikerült elsődleges képet k a p n i a vár felső rétegeiről, belső o b j e k t u m a i r ó l és kisebb mértékben a leletanyagáról is. A helyenként 2 - 2 , 5 métert is elérő bontási réteg a kastély nagy
méretű pusztulását, illetőleg e l b o n t á s á t is jelezte.
Az 1. sz. (észak—déli) kutatóárok segítségével a déli lőréses fal belső megerősítést szolgáló c ö l ö p jei, illetőleg a védőmű pusztulási szintje is e l ő k e r ü l tek. Sikerült a déli meglévő, illetőleg az északi kisze
dett külső várfal a l a p j a i n a k pontosabb felmérését e l végezni.
A 2. sz. kutatóárokkal történő keleti főfal kutatása
kor a várfal közelében lévő boltozatos p i n c e l e j á r a t is felszínre került.
Az 1970-72-ben végzett k u t a t ó m u n k á n k során — az 1. és 2. ásatási területen a későközépkori j á r ó , i l l e tőleg lakószintet értük e l .
Az 1. sz. ásatási területen teljesen feltártuk a d é l i lőréses zárófalat. Ezen a zárófalon belül egy árkádos
\idvar, illetőleg az alsó helyiségekhez vezető két L-j l a k ú p i n c e l e L-j á r a t f a l a i t is feltártuk.
A 2. feltárási egységen belül sikerült rögzítenünk a teljes keleti, illetőleg részben az északi v á r f a l a t is. A v á r f a l a k o n belül pedig — az I—III. sz. belső lakóhelyiségek a l a p f a l a i kerültek elő t ö b b értékes l e l e t a n y a g g a l együtt.
Az északnyugati sarokrondella egy n a g y o b b lőréses részletét, illetőleg az előtte lévő külső sáncrészt is meghatároztuk.
Az 1973-ban először a délkeleti várfalsarkot tisz
táztuk. M e g á l l a p í t h a t t u k , hogy az említett falsarok elbontása a X V I I - X V I I I . században történhetett.
M u n k á n k során meghatároztuk, hogy az 1. és a 2.
sz. pillérhez tartozó t é g l a f a l a k a várkastély délkeleti g y a l o g b e j á r a t á n a k d é l i , illetőleg északi részéhez tar
toztak. A sánc felé nyíló k a p u b e j á r a t előtt meszes,
35. ötvöskónyi, köpüs vastárgy, 1974. 1 :2
habarcsos, d ö n g ö l t , széles járószint húzódott kifelé.
A sáncárkon keresztül felvonóhíddal rendelkező ka
pu járószintjén az egykori díszes reneszánsz g y a l o g b e j á r a t f a r a g o t t kőmaradványoit — égési, pusztulási réteg kíséretében — sikerült f e l t á r n i . Az említett kapu az árkádos belső udvar felé nyílott, amely a l a t t szé
les d o n g a b o l t o z a t o s pince húzódott.
Az északkeleti várfalsarok tisztázása során a sánc felé húzódó ferde falleágazást, illetőleg a keleti sa
rokhoz csatlakozó északi fal egy részletét is rögzít
hettük.
A várkastély területének 'legfontosabb keresztmet
szetét a d t a az észak—dél irányú kutatóárok feltárása.
Az északi agyagsánc mögött feltártuk a kissé ferdén futó kiszedett északi fal a l a p á r k á t . Ugyanakkor ki
bontottuk a n y u g a t - k e l e t i irányban futó 5,6 m széles egykori pince északi, illetőleg déli falát. A déli bolt
íves pincefal közelében a pinoelejárat meredeken lejtő t é g l a a l a p j á t is meghatároztuk. A kutatóárok déli felében t ö b b téglafalhoz kapcsolódó kocsibejáró keleti küszöbrészét is megtaláltuk.
Á s a t ó m u n k á n k során az északnyugati rondella teljes feltárását végeztük el. A rondella belsejében kibontottuk a m e g m a r a d t meredek lejtéssel épített tégla padozatot. A padozat a l a t t meghatároztuk a g a z d a g XVI. század eleji leletanyagot tartalmazó feltöltési réteget. Biztosnak m o n d h a t ó , hogy a r o n d e l lához csatlakozó nyugati kastélyfalat később e l b o n tották. ( X V I I - X V I I I . század)
A nyugati fal mellett emelt a g y a g s á n c b a n a X V I I -XVIII. században épített kemence maradványát rs
40 MAGYAR KÁLMÁN feltártuk. A rondella, illetőleg a hozzá csatlakozó
n y u g a t i - k e l e t i f a l a t , valamint a sütőház már említett f a l a i t a XVII—XVIII. században szinte az a l a p o k i g ki
bontották. Az alapos rétegvizsgálat kiderítette, hogy a belső ( l e g d é l i b b ) t é g l a f a l a várszakasz feltöltése utáni periódusban, a XVI. század eleje után készült.37
M e g á l l a p í t h a t t u k , hogy a várkastély északi falát, va
lószínűleg a XVIII. század első felében bontották e l . Azon időszakban, amikor a v á r b a n a l e g n a g y o b b arányú falbontási munka folyt.
A 4/1. sz. szelvényben, é s z a k - d é l i irányú ún. kerti
t é g l a f a l a t t á r t u n k fel. M e g t a l á l t u k a t é g l a f a l déli ré
szétől keletre a déli b e j á r a t kerékvető kövét is a hoz
zá tartozó íves t é g l a f a l - m a r a d v á n y o k a t .
Kiderítettük, hogy a nyugati irányban L-alakú, míg keletre t é g l a l a p a l a k ú f a l a l a p p a l , északra egyenes lezárófallal rendelkező X V I , századi kemence helyén nagyszámú oromcsempe, sarokcsempe, t á l a l a k ú és négyzetes szájú és egyéb szemeskályha tartozékok voltak. A kályhához északnyugati irányban egy f ű t ő nyílás is csatlakozott.
Az 1974. évben folytatott ásatás során került elő a várkastély északkeleti részén lévő egykori d o n g a b o l tozatú I—II. számú pincerendszer.
Az I. helyiségben lévő észak—déli kutatóárok kele
ti o l d a l á n á l f e l t á r t u k az L-alakú p i n c e l e j á r a t boltíves, téglalépcsős b e j á r a t á t , v a l a m i n t a II. sz. pince nyu
gati boltíves b e j á r a t t a l áttört falát. A pincehelyiség homokos a l j r é t e g é b e n , 90 cm-es mélységben a helyi
ség f a l a l a p o z á s á n a k vége jelentkezett.
A 9,6x6,6 m2-es a l a p t e r ü l e t ű I. sz. pincehelyiségben igen értékes korhatározó leletanyag j u t o t t a felszínre.
A vékony égési réteg a l a t t előkerült a XVI. század elejéről származó lengyel ezüstgaras jelezte a pince keletkezésének legkésőbbi idejét.
A II. sz. pince délkeleti sarkának a felső földszinti helyiségbe vezető a j t ó küszöb és nyílászáró kövét határoztuk meg.
A délkeleti és déli részben keskeny boltozatos lőrés és belső a b l a k emelhető ki.
Fontos leletként — a szürke mázatlan kályhaszemek, zöldmázas kályhák maradványai mellett — egy zár és egyéb kulcsberendezéssel ellátott reneszánsz tölgy-f a a j t ó j u t o t t a tölgy-felszínre.
A pincehelyiséget első leégése után újra rendbe
hozták és ekkor vastag a g y a g r é t e g g e l töltötték fel.
A várkastély legfontosabb korhatározó a n y a g á t — a XV. század második feléből származó — zöldmázas kályha, valamint a sárgamázas kerámiacsoport töre
dékei adták. A Ieletegyüttes legkiemelkedőbb d a r a b jaihoz a XV. század második feléből származó „ l o v a g a l a k o s " kör pelikános csempéi tartoztak.
A 6,6x10 m a l a p t e r ü l e t ű II. sz. pincehelyiség fel
tárása után t ö b b h e l y e n átvágtuk az a g y a g g a l d ö n gölt, c ö l ö p p e l megerősített sáncrészt.
A XV. század második felében é p ü l t várkastélyhoz о XVI. század első felében emeltek sáncot. A sánc
részt a XVII. század második fele után történt teljes pusztulásig még átalakították.
AZ Ö T V Ö S K Ó N Y I RÉGÉSZETI ÁSATÁSOK LEGFONTOSABB LELETANYAGAI
Az 1966-74 között végzett feltárások nagyszámú l e l e t a n y a g á b a n a különböző kerámia — főképpen XVII. századi - d a r a b o k töredékei jelentkeztek a l e g g y a k r a b b a n . A felső pusztulási rétegben folytatott kutatásaink kerámia a n y a g a — a várásatások felső szintjein tapasztalható - á l t a l á n o s a b b t í p u s o k : b ö g re, fazék és különböző főzőedények mázas, illetőleg mázatlan töredékeinek d a r a b j a i h o z tartoztak. Az egy
szerűbb ún. konyhai edények csoportjainál a l e g n a gyobb számban az ún. barnásszürke színű, szem
csés, d u r v á b b anyagú d a r a b o k a t , valamint különböző színű változatait figyelhettük meg. A már j o b b anya
got és fejlettebb korongolást a piros, sárga, illetőleg a fehér színű kerámiacsoportok különböző t í p u s a i n á l fedezhettük fel. M e g á l l a p í t h a t t u k , hogy az ugyancsak gyakori szürke színű, szemcsés a n y a g ú d a r a b o k az egyszerűbb edénytípusok jellemzői. Végsősoron a fentemlített csoportoknál X V - X V I I . századi lábasok, fazekak, bögrék töredékei kerültek elő f ő k é p p e n .
A töredékes d a r a b o k egyedi jellemzőit a bordás, a vonalkázott, az egymást f e r d é n keresztező, p á r h u zamos, X-mintás, fésűs, bevágott rádlitechnikás, kör
a l a k ú és négyzetes pontmintás, v a l a m i n t vastag bé
lyeges díszítések adták. Ugyanakkor belül a b a r n a , zöld, sárgásbarna, illetőleg kívül-belül a zöld színű mázazás m o n d h a t ó a leggyakoribbnak. A nagyszámú kerámia között szórványosan egy-két grafitos a n y a g ú is m e g t a l á l h a t ó . Az is kiderült, hogy egy-egy korszak jellegzetesebb egyedi kerámia anyaga viszonylag ki
sebb számban került elő. Ugyancsak a pusztulási ré
tegben előkerült konyhaedények csoportjának f i n o m a b b a n y a g ú , de á l t a l á n o s a b b típusát alkotja a sár
gás, finom a n y a g b ó l készült fazék, enyhén vonalká
zott díszítésű perem- és oldaltöredéke.3 8 A jóval egy
szerűbb darabokhoz tartozik egy durva, szürke, szem
csés a n y a g ú , k i h a j l ó peremmel rendelkező fenék
töredék.3 9 Az ugyancsak szürke színű n a g y o b b méretű fazék d a r a b j a már j o b b a n y a g b ó l és technikával ké
szült.40
A bemutatott kerámiatöredékek a XVI. századi á l talánosnak m o n d h a t ó konyhaedények típusait képvi
selik. Ugyancsak a konyhai élet jellemző d a r a b j a k é n t szerepelhet egy XVII. századi barnáspiros csúcsos fedőtöredék.4 1 Ide sorolható a szürke szemcsésanyag
ból készült, széles, lapos, enyhén hajlított perem
mel és rövid köralakú kihajló talprésszel rendelkező tárgy,43 amely sütőtál töredéke lehetett. Fontos e g y k e resztalakú fenékbélyeggel ellátott szürkésbarna fazék aljrésze. A korainak látszó d a r a b a n y a g a a l a p j á n -i n k á b b a XV—XVI. század-i csoportba sorolható.4 3 A részletesebben bemutatott töredékek mellett néhány X V - X V I . századi fekete, barnáspiros, barnásszürke szemcsés a n y a g ú töredék is figyelmet érdemel. ( I I I . 1-10)
AZ OTVÖSKÓNYI BÁTHORI VÁRKASTÉLY
I. 1. otvöskónyi, barnás sárga mázas pecsételt címerdíszű kerámia töredék, XV. szd második fele, 1974.
2. Otvöskónyi, zöldmázas díszített kerámia töredék XVI. szd második fele, 1974.
3. Otvöskónyi, barnás-sárga mázas pecsételt kerámia töredék, XV. szd második fele, 1974.
1:1