keresztül közvetlenül hozzá lehetne férni a M A R C rekordok szolgállatóinak adatbázisaihoz- így mód nyílna a szabványosított formájú, osztott katalogizá
lásra, amely a helyi rendszerek számára nemcsak közvetett segítséget nyújtana.
/ H I G H S M I T H , A . L . : Processing systems and the man/machine interface. = Information Technoiosy and Librarics, 5. köt. 4. sz. 1986. p. 2 6 7 - 2 7 9 . /
(Orendi Katalin)
A V I N I T I mágnesszalagos szolgáltatásainak felhasználása az NDK-ban
Az NDK-ban számítógépes szakmai tájékoztatási rendszer létrehozásán munkálkodnak. A Központi Tájékoztatási és D o k u m e n t á c i ó s Intézet (Zentral-
institutfUr Information und Dokumentation = ZI1D) központi adatbankot épített k i , amely bel- és kül
földi, publikált, nem publikált é.s belső használatra szánt d o k u m e n t u m o k r ó l tartalmaz információkat, amelyek alapján kérésre másolatot szolgáltat. A köz
ponti adatbank első lépcsője 1986 második félévé
ben lett m ű k ö d ő k é p e s . Évente több mint kél és fél millió dokumentumot regisztrál: nyilvántartja a ke
reskedelmi forgalomba nem kerülő irodalmat, a szovjet VINITI-tŐl átvesz bizonyos mágnesszalagos szolgáltatásokat, keresést végez a moszkvai Nemzet
kor.! Tudományoséi Műszaki Információs Központ al lományában, főként a Tudományos Kutatások Nem
zetközi Specializált Információs Rendszer adatbázisá
ban.
A V I N I T I munkatársai adatbázisukba évente kb.
1.17 millió tételt választanak ki 19 ezer időszaki k i adványból, 200 ezer találmányi leírásból, 10 ezer monográfiából és gyűjteményes kötetből, több ezer szabványból. A dokumentumok a világ 130 országá
ból származnak és 66 nyelven íródlak. A folyóirat
cikkek aránya 20 — 70%, a konferenciaanyagoké 6 — 20%, a szabadalmaké 0-55%. a szabványoké
1 - 2 % , a deponált cikkeké 1 —7%. Főként angol és orosz nyelvű forrásokból válogatnak, a német nyelvűek részesedése 10 — 20%, a franciáké 4 — 5%, a japánoké 12,7%.
A V I N I T I mágnesszalagos szolgáltatásai aktuali
zálásáról az /. táblázat ad áttekintést.
A V I N I T I rubrikáiorának anyagál a ZI1D szakte
rületenként közreadta mikrofilmlapon német fordí
tásban. A használók figyelmét felhívják az egyes re- ferálólapok éves tárgyszómutatóira is.
Az N D K megvásárolja a V I N I T I valamennyi mágnesszalagos szolgáltatását a Fizika sorozat kivé- iclévcl. A felhasználás szervezeti és technológiai kérdései! a ZI1D koordinálja. Egy-egy szakterületi tájékoztatási intézmény szerzi be és dolgozza fel a V I N I T I szolgáltatásait a kémia és kémiai technoló
gia, az alaptudományok és a környezetvédelem té-
/. táblázat A feldolgozás átlagos ideje a folyóirat, ill. szabadalom publikíbsatol a VINITI mágnesszalagos s z o l g á l l a l i E a i b a n v a l ó
megjelenésig
Ország Folyóiratok Szabatta írnak
esetébea (hónap)
Szovjetunió 3 3-6
USA 6-7 7-8
NSZK 4 8-9
NDK 4 - 5 8
Japán 6 7-8
Nagy- Britannia 6 8-9
Kanada 7
-
KG ST - lag n rsz ág ok 6 12-24
makörben. A ZI1D hét műszaki t é m a k ö r é r t , az ipar
gazdaságtanért és az informatikáért felel. 1982 szep
temberétől retrospektív állományt is épít.
Az NDK-ban hozzáférhető más szolgáltatásokkal összevetve a V I N I T I szolgáltatásai többféle előnyt nyújtanak. Az INSPEC-től eltérően a V I N I T I szaba
dalmakat is feltár, és a KGST-tagországok irodalma nagyobb súllyal szerepel benne. Egyes műszaki tárgyú mágnesszalagos szolgáltatások elemzése azt mutatta, hogy a V I N I T I rubrikáiorának jelzetei megfelelnek az 1NSPEC osztályozási rendszere jel
zeteinek, a tételeknél szereplő kulcsszavak pedig az 1NSPF.C deszkriptorainak. A keresés mindkét helyen egyformán e r e d m é n y e s . A témafigyelési szolgáltatások aktualitása a két szolgálatnál kb.
azonos. Az INSPEC folyóiratanyaga ugyanakkor gazdagabb, bár sok jelentéktelen folyóirat is szerepel benne. A konferenciaanyagok nagyobb menyiség- ben és naprakészebben szerepelnek az INSPEC szolgáltatásaiban.
A VINITI-nek egyre több szolgáltatása tartalmaz referátumot is (jelenleg a tételek 25%-a). Az inde
xelés minősége érezhetően javult. E tekintetben azonban az 1SNPEC, a CA és társaik színvonalasab
bak.
464
T M T 35. évf. 19HH. 10. s/.
Az NDK-ban jelenleg még egyetlen szakterüle- len sem konkurál belföldi szolgáltaiás a V I N I T I - ével. Eddig nem vizsgálták azl sem, hogy a V I N I T I mágnesszalagos szolgáltatásainak átvételével nem lehetne-e a saját feldolgozási jelentősen csökken
teni.
1981 és 1984 között a ZIID-ben kipróbálták a mágnesszalagos szolgállatásokat. 1984 végén már 134 keresöprofil alapján végezlek témafigyelést, a reirospektiv keresések száma 170 voll 14 ágazat szá
mára. 1985 végérc a térítési díj bevezetése ellenére nötl a használat m é r t é k e . 1987-IÖI szabványos téma
figyelési profilokat bocsátanak a használók rendel
kezésére.
A Z I I D közvetlenül e g y ü t t m ű k ö d i k a nagy kom
binátok és a t u d o m á n y o s akadémia partnerintézmé
nyeivel a mágnesszalagos szolgáltaiások célszerű hasznosítása é r d e k é b e n . Pl. egy-egy szerződés meg
kötése előtt lehetőség van ingyenes keresésre.
A V I N I T I által távolsági hozzáféréssel elérhetővé tett adatbázisokban (kb. 5 millió létei) eddig m é g nem végezlek keresést az N D K - b ó l . A B e r l i n - Moszkva vonal ü z e m b e helyezése után mosl próbál
ják ki az online keresés előnyeil és hatékony mód
szereit: a lalálaiok azonnali kinyomtatását, a gyors
keresést, a retrospektív keresést, a témafigyelést.
K é s ő b b döntik majd el, hogyan épitik ki a kapcsola
tot - a Z I I D közvelitésével — a kombinátok, a tu
d o m á n y o s intézmények és a V I N I T I közölt.
A V I N I T I szolgáltatásaiban feldolgozod források kb. 80%-a megtalálható az NDK-beli könyvtárak ál
lományában. Gondot okozhat azonban a gyűjtemé
nyes kötetek (pl. konferenciaanyagok) és bizonyos időszaki kiadványok beszerzése, ezért a V I N I T I - n e k nagyobb mennyiségben kell majd rendelkezésre bocsátania a primer forrásokat. Számítógéppel ol
vasható formában 1986 végétől használható az NDK-ban a külföldi folyóiratok naprakész központi katalógusa. A másolatok könyvtárközi kölcsönzés útján szerezhetők be.
A Z I I D központi adatbankjának, valamint a szá
mítógépes tájékoztatási szolgáltatások és adatban
kok nemzetközi hálózatának további kiépítése lehe
lövé teszi majd a teljesítmény növeléséi 1990-ig és uiána is. Az NDK-ban különösen fontosnak tartják az online keresés bővítését a Szovjetunióból és a
Nemzetközi Tudományos és Miiszaki Információs Rendszer keretében m á s KGST-tagországokból.
/ B Ö R N E R , N . : Nutzung der Magnelbanddienste dea V I N I T I der UdSSR fúr die Informationsversorgung der Kombinak' und wissenschaftlichen Einrichtun- gen durch das Z I I D . = Informalik, 34. köt. I . s/.
1987. p. 3 - 4 7
(Hegyközi Ilona)
A mesterséges intelligencia és a szakértői rendszerek kutatása, az eredmények hasznosítása és hatása a könyvtárosok és informatikusok képzésére
Az információtudomány új számitógépes kor küszöbére érkezeti, amelyben a ma használatos, adatokat kezelő gépekel újak vállják fel, és ezek olyan feladatok megoldására is képesek lesznek, amelyekhez hagyományosan emberi intelligenciát tarlollunk szükségesnek. Az ötödik generációs szá
mítógépekben lesiet öltenek majd a mesterséges in
telligencia ( M l ) , a számítógépes nyelvészet és a szakértői rendszerek (SzR) kulalási eredményei.
Az üzleii éleiben és az iparban már m ű k ö d n e k az Ml-kuiatás kezdeii e r e d m é n y e i r e épülő rendszerek, és látszik, hogy hasonló megközelítéssel é r d e m b e n javítani lehetne az információfeldolgozási, -tárolási és -keresési szolgáltatásokat.
Az Ml-kuiatások az 1950-es évek végén és a 60-as évek elején kezdődtek, amikor felismerték, hogy a számítógépek nem csupán óriási kalkuláto
rok, hanem képesek logikai m ü v e l e l e k elvégzésére is. Tudlak kezelni s z i m b ó l u m o k a t , legyenek azok numerikus vagy alfabetikus (szöveges) adatok, jel
sorozatok, vagy akár t e r m é s z e t e s nyelvű kifejezé
sek. A gép számára nem okoz gondot az ilyen típusú adatok binárisan kódolt változatának é r t e l m e z é s e . Ezzel a felismeréssel kezdődött meg a számítógépek alkalmazása fordításra, referátumok készítésére, cikkek tartalmának indexelésére, és más hasonló te
rületeken, amelyeket korábban az emberi intelligen
cia kizárólagos hatáskörébe utaltak.
Nem feladatunk az M I fogalmának pontos meg
határozása, és a filozófusokra hagyhatjuk annak el
döntését, hogy tudnak-e gondolkodni a számítógé
pek. Jelen vizsgálódásunk szempontjából megfelel Linda Smlth magyarázala, miszerinl az Ml-kulalás célja az emberi intelligenciái igénylő in formád ófel-
465
