Fajfr–Jurecek–Ullman: Népszámlálás, ház- és lakásösszeírás

766

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

A most kapott egyenletek, új jelölések bevezetésével, a második részben tovább egyszerűsödnek.

Jelöljük a Lorenz-görbe két pontját összekötő húr meredekségét általánosság—

ban Ai-vel,

Li

F—

[

:A

I

az x helyébe pedig vezessük be az y di- menzió nélküli változót úgy, hogy

(; :: _,—

lu,

Ha a dimenzió nélküli

'm-vel jelöljük

réteghatárokat

251'

711 : *"

az egyenletlánc pedig

711 : Al "i" Az '

7I2 : Az "l— A::

vagy ami számunkra kényelmesebb

Az :: 711 MA:

A:; 3 712— Az

stb.

A harmadik fejezet a fenti egyenletek gyakorlati alkalmazhatóságát mondja el.

Csupán az első meredekséget, az Al-t' kell jól megválasztani, ennek ismeretében a Lorenz-görbéről leolvasható az Li és az F,, ez utóbbi pedig adja az m—t és ezen ke—

r, resztül a gl—t.

Ai segítségével azonnal kiszámítható az

Az, majd utána az A3 stb., ezekből pedig

o. §, Ea stb. réteghatárok.

A szerző szerint A1 alkalmas megvá- lasztása gyorsabb, mint ahogy azt el le—

het mondani, háromszori próbálkozás után biztosan sikerül. _

A negyedik fejezetben szerző mezőgaz—

dasági statisztikai példát mutat be az 1953

évi bajorországi sertésszámlálás adatainak felhasználásával. A kimutatott hiba mind—

össze 1,5 százalék, ami figyelmen kívül

hagyható.

(Ism.: Gyöngyösi György)

DEMOGRÁFIA

Fajfr—Jurecek—Ullman:

Népszámlálás, ház— és lakásösszeírás

(Scitáni lidu. domu a bytu.) Praha. 1960.

202 p.

A Csehszlovák Állami Statisztikai Hi—

vatal az 1961. évi március 1—i népszámlá—

lással kapcsolatos elvi módszertani kérdé—

sekről a fenti című kiadványt tette közzé.

Jóllehet a kiadvány nem tankönyvnek

készült, a népszámlálási módszertani k'ézi-

könyvek színvonalát jelentősen megha—

ladja. Egyrészt azért, mert alapos törté—

neti áttekintést nyújt a Csehszlovákiában korábban végrehajtott népszámlálásokról,

másrészt mert az egyes fogalmak, mód—

szerek elhatárolása alkalmával nemzet-

közi összehasonlítást is ad, és végül, mert az 1961. évi népsZámlálási kérdések

nagyságrendjét, jelentőségét a korábbi népszámlálások számadatai segítségével is szemlélteti.

A kilenc fejezetre osztott mű első feje—

zete a népszámlálások tartalmi fejlődé—

sének történelmi összefoglalása. Szerzők

kiemelik, hogy az újkori népszámlálások-

ban az egyént már nem katonai vagy adó—

zó alanyként veszik számba, hanem első—

sorban gazdasági, értéktermelő egység—

ként. Ez a szemléletmód a népesség kul—

turális és anyagi színvonalának vizsgála—

tát, társadalmi osztályok szerinti tagozó—

dásának elemzését tekinti a legfontosabb feladatnak. A szerzők a népszámlálási

adatokat a lakosság életszínvonala elem—

zési alapjának tekintik, és több alkalom—

mal is hangoztatják, hogy a népszámlá—

lás tulajdonképpeni feladataihoz a népes—

ség jövedelmének vizsgálata is hozzátar- tozik.

A korábbi csehszlovákiai népszámlálá—

sok a jelenlevő népesség számát határoz—

ták meg. Ezzel szemben az 1961. évi nép—

számlálás az állandó (a rendőrségi beje- lentővel rendelkező) népességszámot álla—

pítja meg. Szerzők utalnak arra, hogy a népszámlálás végrehajtása során az ideig—

lenesen távollevő és ideiglenesen jelen—

levő népesség számának meghatározása bizonyos mértékű pontatlanságot idéz elő.

1950—ben például többymint 24 000 fő el—

térés mutatkozott az ideiglenesen jelen—

levő és távollevő népeSség száma között

STATISZTIKAI IRODAIMI FIGYELÓ

767

Az 1961. évi népszámlálás négyféle szempont szerint csoportosítja a népes—

séget: keresők és eltartottak, foglalkozás, népgazdasági ág és társadalmi osztályhoz való tartozás szerint. A 40 foglalkozási csoporton belül 289 foglalkozást (főfoglal- kozást), 45 gazdasági ágat és 7 társadal—

mi osztályt különböztették meg. Külön fel kellett tüntetni az élvezett jövedelmek

fajtáit (bér, nyugdíj, fizetés, egyéb jutta-

tás) és a társadalmi hovatartozandóságot is beírták a népszámlálási kérdőívbe

(munkás, alkalmazott, termelőszövetkezeti

tag, szövetkezeti tag, egyénileg dolgozó paraszt, szabadfoglalkozású, önálló iparos és kézműves).

A népszámlálás a fertilitás vizsgálatát

is lehetővé teszi és a szerzők ezzel kap—

csolatban az 1950. évi adatokat elemzik, a

reprodukció—számítás alapfogalmainak ma- gyarázata mellett.

Az 1961. évi csehszlovákiai népszámlá- lás igen részletesen kívánja feldolgozni a családok és háztartások adatait. Tulajdon—

képpen ún. népszámlálási (cenzuális) ház—

tartásokat és lakás szempontjából elkülö—

nített háztartásokat különböztetnek meg.

A cenzuális háztartások négy fő típusra oszlanak aszerint—, hogy magvukat házas- pár képezi—e, vagy pedig egy szülő gyer—

mekkel, több rokon, vagy rokonsági kap—

csolatban nem álló személyek, illetve

egyedülálló személy(-ek). A négy típus további altípusokra oszlik aszerint, hogy a feleség dolgozik—e vagy sem, illetve hogy a háztartás tagjai közül ki a lakás tulaj—

donosa. A lakás szempontjából elkülönült háztartások egy vagy több cenzuális ház—

tartásból állhatnak, aszerint bontva, hogy hány generáció él együtt, vagy pedig csa—

ládok rokonokkal, albérlővel, alkalmazot—

tal stb. élnek együtt. Ezenkivül részle—

tesen feldolgozzák a cenzuális háztartás fejének családi állapotát, nemzetiségét, társadalmi hovatartozását, házasságára

vonatkozó adatokat. Meg kell jegyezni,

hogy az előzetes, 1959. évi mintavételi adatok alapján egy lakásra 1,12 cenzuális háztartás esett.

A ház- és lakásösszeírás kettős igényt kíván kielégíteni: egyrészt a nemzetközi összehasonlítás érdekében szem előtt tartja a lakásegységek ajánlott normáit (lakóhelyiségnek tekintendő a nemzetközi

ajánlás szerint minden 4 négyzetméternél

nagyobb, felnőtt ember fekhelyének el—

helyezésére szolgáló terület), másrészt ki

kell elégítenie a lakásgazdálkodási poli-

tika igényeit is. Az utóbbi érdekében min—

den helyiségnek a területét lemérték,

továbbá megállapították a lakások bruttó bérét, gépesítettségét (mosógép, rádió, te—

levízió, telefon stb.), a fűtési berendezést

stb. Szerzők kiemelik, hogy a nemzetközi és hazai lakásstatisztikai igények eltérő volta miatt a ház— és lakásösszeirási ada-

tok kettős feldolgozást tesznek szüksé-—

gessé. Ugyanis Csehszlovákiában lakó—

helyiségnek kell tekinteni minden 8 négy-

zetméternél nagyobb, közvetlenül szellőz—

hető helyiséget és minden olyan konyhát, amelynek területe a 12 négyzetmétert meghaladja.

Szerzők az utolsó fejezetben a települési egységek és régiók szerinti feldolgozás problémáit vázolják. Kiemelik, hogy a község fogalma különösen Csehországban igen kicsi lélekszámú településeket je—

lent, továbbá hangoztatják, hogy bizo—

nyos népességnagyság kategóriákon kívül

jelenleg csak a közigazgatási határok

nyújtanak támpontot a statisztikai feldol- gozásra.

A kötetet igen gondosan összeállított táblázatok egészítik ki, a csehszlovák és

külföldi népszámlálások legfontosabb jel—

lemzőinek felsorolása, a népszámlálási

adatok feldolgozási terve stb.

(Ism.: Danyi Dezső)

*

Biraben, Jean-Noel:

A házas termékenység jelenlegi alakulása a nyugati országokban

(Evolution récente de la fécondite' des ma—

ríages dans les pays occidentaux.) ——- Popula- tion, 1961. 1. sz. 49—70. 1).

A kapitalista országok népességének termékenysége az utóbbi húsz év folya—

mán olyan változásokon ment át, amely a demográfusoknak a jövőbeni termé—

kenység—fejlődéssel kapcsolatos korábbi elképzeléseivel nem mindenben egyezik.

Ebből a szempontból érdekes Biraben cikke, amely átfogó képet igyekszik nyúj- tani a fontosabb kapitalista országok ter—

mékenységi viszonyairól. Kutatásai során figyelembe vette azt a modern demográ—

fiai irodalomban már kialakult nézetet, amely szerint a stabil népességi modellen alapuló számítások, így a reprodukciós

együttható, a Lotka—féle arányszám stb.

nem elégségesek a népesség termékeny—

ségének behatóbb elemzésére, az európai országok népességében ugyanis általában nincs meg a stabil népességi modellhez hasonló egyensúly. De ezen túlmenőleg is,

a klasszikus Lotka—féle mutatók értéke nyomban kétségessé válik, amikor a vizs—

gált népességben hirtelen, külső hatások—

ra bekövetkező változások mennek végbe.

Ezért a klasszikus módszerek mellett — gyakran helyettük — a cohors-elemzés