934
FEA-t azok az egy munkaerőpiachoz tartozó megyék alkotják, amelyekből a központi me- gyébe nagyobb arányú az ingázás, mint bár—
mely más központi megyébe. A CUR két vagy több olyan FEA-ból áll, amelynek központi megyéi között legalább 5 százalékos az ingázás.
A javaslattal kapcsolatban a kiadvány néhány variációt is megvizsgál a központi város nagy- ságával, a terület minimális népességszámával, az elhelyezkedés hierarchiájával stb. kapcso- latban.
Az Egyesült Államok északkeleti részének hatalmas település-agglomerációba vagy más, sajátosan fejlődő vidékeire gondolva, valóban nem tarthatjuk könnyű feladatnak olyan terü—
leti egységek meghatározását, amelyek sok szempontnak (demográfiai, gazdasági, társa- dalmi, regionális tervezési stb.) egyaránt meg—
felelnek, s a gyakorlatban is jól használhatók.
A kiadvány, áttekintve a. kérdés gazdag iro- dalmát nem rejti véka alá a korábbi, hosszú ideig elfogadott koncepció kritikáját, hanem igyekszik azok segitségével új utakat keresni.
Ez a. törekvés nemcsak a következő amerikai népszámlálás és a különböző területi statiszti—
kák számára hasznos, hanem gondolatébresztő példáival más országok statisztikusainak is, akik hasonló problémák megoldásával foglal- koznak.
_ A kiadványt válogatott bibliográfia és füg—
gelékként a CUR—ok és FEA-k jegyzéke egé—
szíti ki az 1960-es adatok alapján.
(Ism.: Acsádi György)
*
JURECEK, z.;
A'z'197o. Év; NÉP-, HÁZ- És' LAKÁSSZÁMLÁLÁS
ELÓKÉSZÚLETEI CSEHSZLOVÁKIÁBAN
(Pripravy na scitánl lidu, domu a bytu 1970.). —- Damoorafie. 1958. 3. sz. 193—200. p.
Csehszlovákiában 1970 végén lesz népszám- lálás. Eszmeí időpontját, főbb irányelveit az 1965. évi 157. sz. kormányrendelet, valamint az
Állami Statisztikai Hivatal 1968. május 3-i
utasítása határozzák meg. A népszámlálást, módszertani kísérletként, a múlt év decemberé- ben Kassán és egy járásban végrehajtott pró- banépszámlálás előzte meg.
A népszámlálás megszervezése során az az elgondolás érvényesült, hogy a hagyományos népszámlálást a mai kor követelményeinek megfelelően a. népesség életkörülményeinek megismerését szolgáló intézménnyé kell fej—
leszteni. Ezért egyesítik ismét, mint azt első ízben a legutóbbi népszámlálásnál tették, a né- pesség összeírását a ház- és lakásállomány összeírásával. Az így begyűjtött egységes anyag lehetőséget ad a demográfiai ismérveknek,a ház- és a lakásállomány jellemzőinek tetszés szerinti kombinálásával a népesség életszínvo-
S'I'ATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
nalát tükröző mutatók kidolgozására. A nép- számlálás tervezete gondol a szűkebb értelem- ben vett lakáskörülmények felmérésén kivül a háztartások tartós használati cikkekkel való felszereltségének, a lakók rekreációs lehetősé—
geinek —— van-e személygépkocsijuk, Vikend- házuk - továbbá munkába járásuk körülmé- nyeinek kivizsgálására is, lévén a. bejárás egyike a dolgozók szabadidejét rövidítő ténye- zőknek.
A tervezet lényeges bővítést irányoz elős.
társadalmi kollektívák felmérése és anyaguk feldolgozása terén is. A feldolgozási terv meg- határozza a különféle társadalmi kollektívák egységeit. A legkisebb ilyen egység továbbra is a népszámlálási utasításban megfogalmazott háztartás marad, de feldolgozási egység lesz a közösen gazdálkodó háztartások kollektívája is. A családokra, háztartásokra vonatkozó kér- déscsoportba is kerültek új kérdések, többek között az iránt, hogy önként vagy kényszerből lakik—e két, esetleg több család, háztartás egy lakásban. Nagy érdek fűződik a területi kol- lektivák, községek, városok, városkőrzetek nagyságának, jellegének (városi, vidéki, mező- gazdasági, ipari, lakótelepi stb.) technikai fel- szereltségének és általában annak megállapi- tásához, hogy a települések lakóinak milyen életkörülményeket biztosítanak.
Az 1970. évi népszámlálás alapul fog szol—
gálni a felállításra kerülő Központi Népesség- nyilvántartáshoz.
Továbbiakban a cikk a ház- és lakásössze—
írás jelentőségét tárgyalja különböző szem- pontokból, s felveti az egyéni lakásnyilvántar- tás megszervezésének gondolatát a városokban és községekben. Majd rámutat az integrációs irányzat érvényesülésére az újabb európai nép—
számlálásoknál és ismerteti, hogy a csehszlová- kiai népszámlálás megszervezésénél milyen mértékben vették figyelembe a nemzetközi fó- rumok javaslatait. Közli a kassai próbanép—
számlálás kérdéseit és ismerteti az alkalmazott nyomtatványokat. Bár a. népszámlálási prog- ram aránylag már most is eléggé terjedelmes, van még néhány kérdés, mint például a szüle- tés helye, az 1961. évi állandó lakóhely, ame- lyeknek felvétele a népszámlálási kérdőívbe még vita tárgya, viszont a próbanépszámlálás néhány kérdését elhagyhatónak vélik, tekin- tettel arra, hogy az általuk tudakolt adatok a.
többi adat alapján kiszámíthatók.
A népszámlálás után még 1970—ben egy mik- rocenzust is terveznek, mely olyan adatokat hivatott begyűjteni, amelyeknek teljességét a népszámlálásnál nehéz lenne elérni. A mikro- cenzus a lakosság életszínvonalának közelebbi megállapítását célozza, összeiróíve főleg a ház- tartások jövedelmére, a nők gazdasági tevé- kenységére, a. lakás kielégítő voltára vonatkozó kérdéseket tartalmaz.
(Ism.: Beluch Imre)
