Snirlin, Ju.: A szovjet lakosság fogyasztási indexe

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

789

rések mutatkoztak egy-egy pár két tag—

jánál a kapott Válaszadási arány tekin- tetében.

Ilyen módon először két csoportot ké—

peztek aszerint, hogy a kérdöbiztos pár , által elért átlagos válaszadási arány 50 százalékon felüli vagy aluli, majd e cso—

portokon belül az anyagot aszerint cso—

portosították, hogy mekkora az adott

átlag körüli szórás a válaszadás tekinte—

tében.

A kérdőbiztosok befolyását már most az egyes ismérvekre vonatkozóan az úgy- nevezett ,,F—hányados" segítségével ki—

sérelték megállapítani. Ez a mutató az egyes kérdőbiztosok által gyűjtött adatok közötti szórást viszonyítja ahhoz a szó—

ráshoz, amely egy—egy kérdőbiztos által

gyűjtött anyagon belül mutatkozik.

A tanulmány a számítások eredményeit három táblázatban adja. Az első a ház—

tartásra jellemző adatokra vonatkozó ,,F—

hányadosokat" közli, így a háztartáshoz

tartozók számára, azok megoszlására 16

éven felüliekre és aluliakra, dolgozókra, iskolásokra és nem dolgozókra, továbbá a

lakásbérlők, illetve tulajdonosok arányá—

ra, a szobák számára és a gázellátásra vo—

natkozóan. A mutatószám az első két cso-

portban túlnyomórészt az egységen alul

van, ami arra mutat, hogy a kérdőbizto—

sok az adatokra nincsenek hatással. A harmadik és a negyedik csoportban a mu—

tatószámok magasabbak és a két szórás közti különbség több adatnál szignifikáns.

Mivel az első két csoportnál a kikérdezó hatása nem jelentkezik, a harmadik és ne—

gyedik csoportnál az adatoknál mutatkozó nagyobb eltérést azzal lehet magyarázni, hogy az összefügg az alacsonyabb vá—

laszadási aránnyal. A másik táblázat, amely néhány kiadáscsoportra vonatkozó számításokat tartalmaz, hasonlóképpen

azt mutatja, hogy a kérdőbiztosok nem

befolyásolják az eredményt. A harmadik táblázat olyan technikai jellegű adatokra vonatkozik, mint amilyenek a kiadás és a jövedelem aránya vagy a kiadási tétel—

számok alakulása. A mutatószám itt is úgy alakul, hogy a kérdőbiztosok befolyá—

sára következtetni nem lehet.

Szerző a vizsgálatból azt a következte—

tést vonja le, hogy amennyiben gyakor—

lott kérdőbiztosokról van szó, akik meg—

felelő —— az adott esetben 60 százalék kö- rüli —— válaszadási arányt érnek el, akkor a felvétel eredményét a kérdőbiztos sze—

mélye nem befolyásolja. A lényeges kér—

dés az, hogy az adatszolgáltató háztartá- sok közreműködő készsége mekkora, s mennyiben lehet biztosítani a maximális válaszolási arányt. Amennyiben a válasz megtagadási arány magas, ez torzíthatja

a véletlen mintát és a minta összetétele hasonló lehet az ún. kvóta—szerinti kép—

viseleti kiválasztásához, amelynél az adat—

szolgáltató kiválasztását a kérdőbiztosok—

ra bízzák.

(Ism.: Tóth József)

Snírlin, Jn.:

A szovjet lakosság fogyasztási indexe

(Ob indeksze potreblenija materialnüh blag í uszlug naszeleniem SzSzSzR.) — Vesztnik Sztatisztiki, 1960. 12. sz. 59—64. p.

A szerző a cikk bevezető részében utal arra, hogy a lakosság anyagi ellátottsá—

gának dinamikáját többféle mutatóval le—

het jellemezni; e mutatók között legfon—

tosabbnak a fogyasztási alapokra vonat——

kozó adatokat tekinti. A Szovjetunióban 1956 óta a statisztikai hivatalok a mérleg—

módszer segítségével megállapítják a leg—

fontosabb élelmiszerek és fogyasztási cik—

kek fogyasztási alapjait és kiszámítják az

egy főre jutó átlagos élelmiszerfogyasztás mutatóit. Ezek a mutatók —— nagy jelen- tőségük ellenére —— természetesen nem jellemzik a lakosság teljes fogyasztását, továbbá a különféle szolgáltatásokat.

A lakosság fogyasztásának dinamikáját a kiskereskedelmi forgalom volumenin—

dexe is jellemezhetné, azonban ez az in—

dex nemcsak a mennyiségi változásokat, hanem a választék eltolódásokat is tükrö—

zi. A fogyasztáson belül a jobb minőségű

áruk szerepének növekedése változatlan árak mellett is az átlagárak növekedését eredményezi. Emellett ez az index nem tükrözi az anyagi ellátás egyéb tényeZői—

ben (szolgáltatások) bekövetkezett válto—

zásokat. Éppen ezért olyan indexeket kell

konstruálni —- mégpedig elvileg a lakos—

ság egyes csoportjaira, tehát a munkások és alkalmazottak, valamint a kolhoztagok!

csoportjaira külön-külön —, amelyek e változásokat összevontan tükrözik. A dif—

ferenciálás nehézségeire tekintettel a szer-

ző által javasolt séma, amely az anyagi javak. és szolgáltatások fogyasztási in—

dexének kiszámításánál alapul szolgálhat,

az össznépes'ségre vonatkozik.

Az elfogyasztott termékek stb. Válasz—

tékában bekövetkezett változások figye-—

lembevétele céljából ki kell számítani a mennyiségi változások és a választékel—

tolódások indexét; e két alindex szorzata

adja az összfogyasztás indexét. Mindkét indexet külön ki kell számítani az élelmi—

szerekre és a nem élelmezési cikkekre,.

mindegyik csoportban külön kell Válasz—'

tani az ,,alapvető" és az ,,egyéb" cikkeket stb. Az említett egyes csoportokba tartozó cikkek felsorolása után szerző tájékozta—

tásul közli a fogyasztási index számítási

790

sémáját a- zöldség— és főzelékfélékre vo—

natkozólag. (Az adatok példaszerűek.)

1. Egy főre jutó fogyasztás 1955-ben (kilogramm)

:. Egy főre jutó fogyasztás 1958—ban (kilogramm) ... 60 3. 1 kilogramm átlagára 1958—ban (rubel) 2,28 4. Az egy főre jutó 1955. évi fogyasz—

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

Ezeket a számításokat nemcsak a fo—

gyasztási cikkekre, hanem a szolgáltatá—

sokra vonatkozóan is el kell készíteni és

ezek összesítése után kapjuk az anyagi javak és szolgáltatások fogyasztási in—

dexét.

A számításokhoz szükség van a kiske—

tás 1958. évi árakon és választék

alapján (1X3 sor) (rubel) ... 102,6 5. Az egy főre jutó 1958. évi fogyasz—

tás 1958. évi árakon és választék

alapján (2X3 sor (rubel) ... 136,8 a. Az 1958. évi fogyasztás J955. évi

árakon és választék alapján (5:8

reskedelmi átlag árakra, amelyeket a ház—

tartásstatisztikai adatok alapján állapíta—

nak meg. A kiszámításra a szerző egy pél—

dát hoz fel (az adatok példaszerűek).

sor) (rubel) ... m,: Egy munkásra és alkalmazottra számít-

;. gánnngíigidindex (5: 4 sor) ... És; va 1958-ban a halfogyasztás M,? kilo-

' . asz n ex ... * ,

9. A lakosság fogyasztásának indexe grgmfn' azaz.202'9 .albel, egy kdholnagra

ma; sor) ' ... zoo szamltva pedig 8 kilogramm, azaz 56 rubel.

A kiskereskedelmi átlagár kiszámítása

A lakosság Erték . Mennyiség

összlétszá- 33333;

533112 százalék százalék átlagos ára

Csoport arány rubel (le kilogramm ! (1X4 rubelben

(Százalék) . oszlop) a ! oszlop) (315 oszlop)

1

1, 2 I 3 ( 4 l 5 ! 6

!

Munkások és alkal- l l !

mazottak ... 30 202,9 6 087 14; ! 441 13,8

Kolhoztagok ... *70 mm 3 920 , si) lm 560 l 7.0

Összesen 100 1 _ 10 007 ] —— ! 1 001 ) 10 r)

1 * §

Az ily módon megállapított kiskeres—

kedelmi átlagárakat meg kell szorozni az

egy főre jutó átlagos (bázis- és tárgyidő—

szakbeli) fogyasztással. Az egyes csopor—

tok (illetve az összesen) tekintetében nyert értéki mutatók hányadosa adja a mennyiségi alindexeket.

A másik feladat a választékindex ki- számítása. Az erre vonatkozó példában a választékindexet az áruforgalom volu—

menindexének és a mennyiségi indexnek hányadosaként nyeri. A számítás menete

a következő:

Az állami és szövetkezeti kiskereskede- lem értékesítése húsból és húskészítmé—

nyekből 1955-ben 700 millió rubel volt

1958. évi árakon, 1958—ban pedig azonos árakon 980 millió rubel; természetes mér—

tékegységben 1955—ben 70000, 1958—ban

pedig 92 200 tonna. A lakosság száma

1955 és 1958 között 2 százalékkal nőtt.

Az áruforgalom volumenindexe :

980 000

:. _—_— : 1,40, azaz 140 %

'700 000

A mennyiségi index : 92 200

:: : 1,32, azaz 132 96 70000

?

A választékindex, korrigálva a lakosság

szaporodásával :

l ,40

: 1 02 : ] 04, azaz 1040 l32

A szerző véleménye szerint ezeket a szá—

mításokat a statisztikai szerveknek rend—

szeresen kell végezniök.

(Ism.: Csthák György)

Vielrose, Egon:

A szükségletek hierarchlaJa meghatározásának kísérlete háztartásstatisztikai adatok alapján

(Próba ustalenia hierarchil potrzeb w bud- zetach rodzinnych.) —- Przeglad Statystyczny.

1961. 1. sz. 19—31. p

A szükségletek hierarchiájának megál—

lapítása egyike a háztartásstatisztikai

megfigyelésekkel kapcsolatos problémák—

nak. Mig bizonyos szükségleteket, pél—

dául az élelmiszerszükségletet állandóan

ki kell elégitenünk, más szükségletek?

például a ruházati cikkek irántiak kielé—

gítését már hosszabb időre is elhalaszt—

hatjuk, megint másokét, például a szóra—

kozás szükségletét pedig egészen hosszú időn át is kielégítetlenül hagyhatjuk, ami