844 STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
3. tábla
A fertőző betegségek és élősdiek okozta halálozások Bács-Kiskun megyében
A fertőző betegségben Ebből:
meghaltak 0—14 15—39 40—59 60——
ldőszak, év , . , aránya az férfiak nők ,
ev1 atlagos összes evesek
mim halálozásból , , ,
(fo) (százalék) aranya (szazalek)
1965—1969 . . 151 2,3 71,8 282 9,5 9,4 26,1 55,0
1970—1974 . . 124 1,7 73,3 26,7 12,1 4,2 23,0 60,7
1975—1979 . . 96 l,2 . . 6,7 6,3 24,0 63,0
l980—1984 . . 61 0,7 74,1 259 3,6 8,5 31,5 56,4
1985—1989 . . 45 0,6 70,4 29,6 3,1 5,4 32,3 59,2
1990 ... 30 0,4 80,0 20,0 —— 10,0 40,0 50,0
1991 ... 48 0,6 81,3 18,7 2,1 8,3
35,4 54,2
Kedvező változás, hogy a gyermekek részesedése a fertőző betegségek okozta halálozásokból folyama- tosan és erőteljesen csökken.
K.—né dr. Á. E.
DIPLOMÁSOK És TOVÁBBTANULÓK BÉKÉS MEGYÉBEN
Békés megye lakosságának iskolázottsági szintje kedvezőtlenebb az országos átlagnál. Az 1990. évi népszámlálás adatai szerint mind a 15 évesnél idősebb népességből a legalább az általános iskola 8 osztályát végzettek aránya (72,6%), mind a 18 évesnél idősebb népességből a legalább befejezett középiskolai végzettségűek aránya (23,4%), mind pedig a 25 évesnél idősebb népességből a befejezett felsőfokú végzett- ségűek aránya (6,6%) alacsonyabb az országosnál, s például az utóbbi aránnyal Békés megye az utolsó helyet foglalja el az ország megyéinek rangsorában.
1990. január l-jén a megyében összesen 19354 fő rendelkezett befejezett felsőfokú végzettséggel, a 20 évesnél idősebb népesség 6,5 százaléka. Ezen arány -— a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeit alig meghaladva
— utolsó előtti a megyék között, és több mint 1 százalékponttal alacsonyabb a vidéki, 3—mal pedig az országos átlagnál.
Településtipusonként vizsgálva a diplomások arányát nyilvánvaló, hogy a városokban jóval magasabb, mint a községekben. Érdekes viszont, hogy a megye városai jobban lemaradnak az országos átlagtól, mint a községek,
Az 1980-as években Békés megyében összesen és a városokban valamelyest mérséklődött az országos átlagtól való relatív lemaradás, a községekben viszont némileg nőtt.
Hosszabb időszakot tekintve még jelentősebb a felsőfokú végzettségűek számának és arányának emelke- dése. Amíg 1930-ban a megye 25 évesnél idősebb népességéből mindössze 2098 fő rendelkezett diplomával, addig 60 évvel később már 18 202, ami 8,7—szeres növekedés. (Országosan 8,5-szeres.) A megye 25 évesnél idősebb népességében ezer főre 1930-ban még mindössze 9, 1990—ben viszont már 66 felsőfokú végzettségű jutott, (Országosan 18, illetve 101.) 1930 és 1990 között gyökeresen megváltozott a diplomások nemek szerinti összetétele. A nők aránya az 1930. évi 7,8-ról 48,7 százalékra emelkedett a megyében. Előbbi l,7 százalékponttal alacsonyabb, utóbbi viszont már 2,6—del magasabb az országosnál, Egyébként 1960-ban haladta meg először a diplomás nők megyei aránya az országost. Békés megyében tehát a felsőfokú végzettséggel rendelkező nők száma megközelítette a férüake't, s az utóbbi évtizedek tendenciája egyértel—
műen arra utal, hogy már a közeljövőben meg is haladja azt.
A felsőfokú végzettségűek megfelelő korú és nemű népességhez viszonyított aránya a megyében (a vizsgált 60 évben) mind a nők, mind a férfiak esetében alacsonyabb az országosnál, sőt az l980—as években
STATISZTIKAI ,,EGYPERCESEK"
845
a 25 évesnél idősebb diplomás nők országos aránya meghaladta a megyei férfiak azonos mutatóját. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számában és arányában tehát továbbra is fennáll a megye e szempont- ból is megalapozottan történelminek minősíthető elmaradottsága. Ennek okai igen sokrétűek.
A megye felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosainak számát közvetlenül három tényező határozza meg, Egyrészt az, hogy a Békés megyeiek milyen arányban tanulnak tovább (majd végeznek) valamely felsőoktatási intézményben. Másrészt a diplomások milyen aránybanjönnek vissza a megyébe. Harmad- részt pedig hogy esetleg más megyéből (netán külföldről) származó felsőfokú végzettségűek mennyien telepednek le Békés megyében.
Nagyságrendileg e három tényező közül meghatározó az első, és azon belül is az egyetemek, főiskolák nappali tagozatain tanulók számának és összetételének alakulása.
Az 1991 /92. tanévben összesen 77 349 magyar állampolgárságú hallgató tanult az ország felsőoktatási intézményeiben Ebből 2467-en voltak állandó lakhelyük szerint Békésmegyeiek (3,2%). Visszatekintve az 1969/70—es tanévig, az utóbbi 23 évben bizonyos ingadozással ugyan, de egyértelműen megfigyelhető a tendencia, hogy csökken a Békés megyeiek aránya az ország nappali tagozatos egyetemi, főiskolai hallgatói körében (az l969/70-es tanévben még 3,8 százalék volt). Természetesen ez nem jelenti a hallgatók számának csökkenését, hanem abból adódik, hogy amig számuk országosan közel 50 százalékkal nőtt a vizsgált 23 év alatt, addig a Békés megyeieké csupán 25 százalékkal, A vizsgált időszakban egyébként — részben a demográfiai hatásokkal is összefüggésben — nem egyenletesen növekedett a felsőfokú tanintézetekben tanulók száma. Országosan 1969 és 1977 között folyamatos növekedés (51 665-ről 62 083-ra), majd 6 éven keresztül kismértékű, de folyamatos csökkenés következett be (60415fő volt az 1983 /84. tanévi mélypont), amit azóta is tartó jelentős mértékű emelkedés követett. A Békés megyei lakhelyű hallgatók számának alakulása esetenként egy-két éves késéssel ugyan, de jellegében az országoshoz hasonlóan változott.
A diplomások népességen belüli arányának vizsgálatakor kimutattuk, hogy a számottevő felsőoktatási hagyományokkal, illetve központtal rendelkező megyékben az átlagosnál kedvezőbb a helyzet, A nappali tagozatos hallgatók intézménytípusonkénti, valamint tanulmányi ágankénti összetételét is jelentős mérték—
ben meghatározza, hogy az egyes megyékben milyen jellegű és szakmai struktúrájú felsőoktatási intézmé- nyek működnek. A Békés megyei adatok jól szemléltetik az előbbi megállapítást, Közismert, hogy a megyében hosszú ideig mindössze két felsőoktatási intézmény (mezőgazdasági főiskola és óvónőképző főiskola, mindkettő Szarvason) működött, ami jelentős mértékben befolyásolta a Békés megyei lakhelyú nappali tagozatos hallgatók összetételét, illetve annak eltérését az országos arányoktól.
Az l970—l980—as években a Békés megyei hallgatók az átlagosnál nagyobb arányban vettek részt főiskolai szintű oktatásban. A megfigyelt időszakban országosan alacsonyabb a főiskolai és ezzel párhuza—
mosan magasabb az egyetemi hallgatók összes hallgatókon belüli aránya,mint a Békés megyei lakhelyűek esetében, A főbb tanulmányi ágak közül egyértelmű tendencia a műszaki és agrár jellegű felsőoktatási intézményekben tanulók arányának számottevő visszaesése, a tudományegyetemeken és különösen az egyéb főiskolákon, egyetemeken tanulók arányának növekedése. Utóbbin belül a megyében főként a közgazdasági, kereskedelmi és művészeti főiskolák iránt nőtt az érdeklődés. Régóta az országos átlagot meghaladó arányban tanulnak tovább Békés megyeiek a tanár- és tanítóképző főiskolákban, és kiugróan magas az óvónőképző főiskolákban tanulmányokat folytatók aránya. Az 1991 /92-es tanévben például az ország óvónőképző főiskoláinak 845 magyar állampolgárságú hallgatójából 108 volt Békés megyei állandó lakóhelyű, ami azt jelenti, hogy közel minden nyolcadik. E magas arány évtizedekóta megfigyelhető, és jól kifejezi a megyében meglevő felsőoktatási intézmények hatását a továbbtanulók szakmai összetételére.
Kevésbé látványosan, de hasonló hatás figyelhető meg az általános iskolai pedagógusok képzésében.
Összességében a megyéből továbbtanulók körében is az országoshoz hasonlóan mérséklődött a korábbi időszakban egyértelmű műszaki—agrár szakterületek túlsúlya, és a továbbtanulók főbb tanulmányi ágak szerinti összetétele — igaz bizonyos továbbra is meglevő arányeltolódások mellett— a kiegyenlítődés jeleit mutatja, feltehetően közelítve a diplomás munkaerő iránti foglalkoztatási igények (és lehetőségek) struktú- rájához.
V, Z.
