Tallózás a francia népességi statisztikában

(1)

^o TERÚLET És NÉPESSÉG .

Tallózás a francia népességi statisztikában.

En éludianl les slatistigues démographzgues frangaises.

(Összehasonlítás a magyar adatokkal. —— Comparaison avec les données lzongroises.)

Résumé. L'article fail connaitre les données parues, sur le recensemenl Irancais de 1931, dans le Bulletin de la Statistigue Générale de la France (íascicule d'avril—juin 1935).

D'apres les documents, pour la deuarieme moitié de la derniere décude, les accroissements naturel et e/i'ectil, ainsi gue I'imn'iigratíon, accu- sent, en France, une dirninution par rapport a la premiere moilié de ladite décarlc. Le nombre des étrangers a moins augmenté ([ue pendant la dvécade préeédente; toute/"bis, leur proportion s'est e'levée, passant de 60 a 6'()'%. ()n voit une c-ertaine contra- diction entre l'excedent d'immigration el llacerois—

sement du nombre des étrangers. Il paraít (luc pendant la seconde moitie' de [.a derniere décade, nombre d,éirangers se [irent naturaliser Francois, et gu*une partie n'en figure pas dans le nombre des naturalise's.

()uant (: la répartition par (ige de la population, elle slest modifiée d*une parl par (tejfel de la guerre, el dgautre part par une immigration con—

sidérable, gui a partieulierement e'levé le nombre des habitants d'áge productiL Le nombre des uieillards accusait, de nouveau, une lorte augmentation, due aa progres des conditions hygiénigues.

Lieffet de Fimmigrution ressort encore de ce fait gue le nombre des habilants nes 'en certaines années et merne en certaines périodes plus longues n'a pas din'zinue par rapport au reeensement pré- cédent (tableau de la page 104). On uoit, par un

autre (page 105),

di/I'erents

tableau combien llimmigralíon

inilnencail les groupes (Pages: tandis (pre parmi les enfants, la proportion des élrangers e'tait en 1931 de 5 a 6% et parmi les víeillards, seulement ? a 302), elle a atleint presgue 11%

parmi les gens de 25 ("1 35 ans, dépassant MW;

pour les hommes appartenant a ce dernier groupe dláges.

La tóparti/ion des matrimonial

habilants suivant Pétat processus semblable a celui ngon conslate a cet egard en Hongrie, Parr suite de la

enfants, la

montre un

baisse du nombre proportionnel des proportion des personnes mariées aug—mente et celle des célibataires des deux seares diminue. Le nombre des hommes marie's est infe—

rieur ;; celui des femmes mariees. Mais parmi les eftrangers ces dernieres sont bien moins nombreu—

ses gae les hommes maries, car beaucoup d'étran-

gers ont épouse (les lf'rancaises. (Juan! au nombre

des l'ernmes gui sont le plus en áge dlavoir des enfants, il a .augmenlé considerablement; malgré cela, [e nombre des nes vivanls legitimes a dimi—

nué. Pour 1.000 iemmes mariées de 20 a 39 uns, il n'y ent en 1931 gue 151 nés vivants légitimes, contre 198 en 1921 (en Hongrie, la proportion ((

baíSsé davantage, lombant de 270 a 185).

La statistigue relative au lieu de fait ressortir une

intéríeures

naissance angmentation des migralions et extérieul'es. Le nombre des habilants ne's hors de France doit étre Supérieur á celui indigue' par cette statisligue; probablernent, une partie de ces gens figure parmi ceux sur lesgnels on n'avait pas de renseignem'ents.

Du nombre des illettrés, on ne peut se faire une idóe notte, les données indiguant, dans la po—

pulation de plus de 10 ans, pres de 1,200.000 habi- t—ants pour l'esguels le degré d'instruction n'ótait pas déclaré. Probablement, la plupart étaient illettrés. Sí on laisse de colt? ceux pour lesguels les données manguaient, la proportion des illelirös est de 5'300 parmi les habilants lle plus de 10 (ms. Elle sle'léue á 8'5"o si I'on considére comme illettre's les habitants sur lesguels on n'auait pas de renscignements (en Hongrie, la proportion correspondante est de 9'3%). Il est incontestable (]Lfen France, parmi les e'trangers, il y a bien plus dlilleltre's gue parmi les

(22'6% contre 7'5%),

ressortissants franeais

Parmi les e'trangers, on trouv'e, en France, surlout des Italiens, des Polonais, des Espagnols et des Belges. Le nombre des Polonais ;; a le plus augmente (en ehiffre rond, presgue de 200000;

Relaiiuement_ c'est le nombre (les Yougoslaves gui s'élevait l'e plus fort. On ;; constate une díminu- tion pour les Belges, les Suisses, les Luxembour- geois, les Anglais et les Americains,

[.es chiffres relatifs a la profession montrent une nouvelle augmentation de belement industriel, ainsi gulune

établissements

concentration nolable de certains (tableau de la page 110). Les étrangers sont le plus nombreua: dans les industries d'extraclion et de transformation; on constate le eontraire pour I'agrícnlture et

peche.

surtout pour la

:!-

(2)

2. szám.

——102— 1936

Az 1931. évi francia népszámlálás ered-

ményeiről Szemlénk már az 1932. évi folya—

mában megemlékezettl) Akkor még csak a népesség számát és megyénkint való elosz—

lását lehetett ismertetni. Az idegenek nagy

számára való tekintettel a francia statisztika

mindjárt az első alkalommal kimutatta a külföldi honosok számát is. Viszont erre a nagyfontosságú kérdésre, az idegenek be-

vándorlására és Franciaországban való el- szaporodására igen alapos tanulmányban mutatott rá Hollós István dr. Szemlénk

1932. évi folyamában?)

Néhány hónappal ezelőtt jelent meg a

francia statisztikai hivatal kiadásában egy

kis füzet, amely az 1931. évi népszámlálás

legfontosabb adatait közli, többnyire az 1926.

évi adatokkal való összehasonlitásban. Érde-

kes bepillantást engednek ezek az adatok Franciaország népességének szerkezetébe és

világot vetnek azokra az erőkre, amelyek a

francia nép fejlődését előmozdítják. Tulaj-

donképen fordítva kellene mondanunk, in- kább ezeknek az erőknek a hiányára mutat—

nak ezek az adatok, mert hiszen közismert

dolog, hogy Franciaország népessége már

hosszú idő óta úgyszólván a teljes stag- nálás állapotában van, ami miatt nem szű- nik meg az állandó panaszkodás és a jövő

iránti aggodalom kifejezése a népük sorsát féltő statisztikusok és államférfiak részéről.

Már a világháború előtt Franciaország szü- letési aránya és népének természetes szapo-

rodása volt közismerten a leggyengébb egész

Európában. A világháború után a legtöbb nyugateurópai államban lesüllyedt a szüle-

tési arány Franciaországnak a színvonalára, vagy legalább is megközelítette azt. Francia—

országnak megvolt az az előnye, hogy ott a születési arányszám csak kevéssé esett a há—

ború előttihez képest. mert már amúgy is

túl alacsony volt. Ezt is csak úgy tudta el—

érni, hogy az odacsatolt Élszász-Lotharingia szaporább németsége javította kissé a szüle—

tési arányt, azon kívül a háború után be—

özönlő és szintén jóval szaporább külföldiek is kedvezően befolyásolták az ország szüle- tési arányszámát. Magának a tősgyökeres francia népességnek szaporodási viszonyai a háború után is tovább romlottak. Ma már az a helyzet, hogy a régi 87 megye közül csak hét megye fejlődik erősebben, a többi 80 megye lakossága folyton fogy, vagy leg—

ll Thirring Lajos dr.: Külföldi népszámlálások szeml—éje. 1932. 157. l.

?) Hollós István dr.: Nemzetközi bevándorlás és település Franciaországban. 1932. 7281.

feljebb a külföldiek bevándorlása révén ér el némi népgyarapodást?) , — , :

A külföldiek száma az 1931. évi nép—

számlálás szerint már 2,7l4.697-re rúg a je—

lenlévő népességben, ami 6'6%—át teszi a 41,228.466 főnyi lakosságnak?) Hogy a kül—

földiek bevándorlása milyen szerepet játszik a népesség világháború utáni növekvésében.

a következő adatok mutatják:

Természetes Tényleges B , d 1, . _

Időszak Accroissement Accroisselmení * eíggbbé'tasr

Epogues _" 121114"! 617emf Excédmt s z a p 0 ,. 0 d á s d'immigratíon

1921—1926 423.085i 1,430.941 1,007.856 1926—1931 289.751 999385 710234 1921—1931 712886 2,430.926 1318090

Ezekből az adatokból első sorban meg- állapítható, hogy .a természetes szaporodás

igen kis mértékű Franciaországban és még ebben az évtizedben is hanyatló irányzatot

mutat. mert az első év'o'tödben még 423085 volt a természetes szaporodás, az évtized

másik felében pedig már csak 289751, úgy—

hogy a tíz év alatti természetes szaporodás

csupán 712836. Érdekes ezzel szembeállítva.

hogy a népességre csak mintegy ötödrésznyi Magyarország ezalatt a tíz év alatt 772019 főnyi természetes szaporodást tudott felmutatni. Franciaországban a természetes szapo- rodáshoz azonban l,718.090 főnyi beván—

dorlási többlet járul, Magyarországon ellenben a vándorlások mérlege 73.902 főnyi de—

ficitet mutat.

Látható a fenti adatokból az is, hogy úgy a bevándorlás, mint ennek következtében a tényleges szaporodás is jóval kisebb volt az évtized második felében, mint az elsőben.

Kitűnik ez a külföldiek számából is amely szembeállítva most már az Összes jelenlévő lakosság számával, a következő volt, a há- rom népszámlálás szerint:

"1 Jelenlévő né ese Ébből'külföldi

h V ség _ Populgtion ———w—D—(BÚ KWÉ'ÉÉIÉ—MMW

Années présente szi sz. .' 0

en nombres "' 1

1921 38.797.540 1,532.024 § 3'9

1926 40,228.481 2,409.335 ; 60

1931 41228466 2,714.697 ! (i'/i

!

1) L. Thirring L. ridwézellt cikkét.

'*') Itt és a következőkben is tnisindíig a jelenlévő népességről van szó, azért nem egyeznek az adatok.

a fentebb idézett két cikkben közöltekkel, Az utób- biak ugyanis a lakó (resident) népességre vonatkoznak, azonkívül előzetes adatok,

(3)

2. szám.

' —103— 1936

E szerint a külföldiek az első Öt év alatt 877311 fővel szaporodtak, a második év-

ötödben már csak 305.362-vel. Érdekes össze- hasonlításra nyílik alkalom, ha a külföldiek

szaporodását a fentebb kimutatott beván- dorlási többlettel vetjük egybe:

prognes Excédent d'ím- Accroissement Dij'érmce míga'atíon des étrangers ,

1921—26 1,007.856 877311 . 130545

1926—31 710234 305362 404872

1921—31 1,718.090 1 1,182.673 1 535.417

l

Az a sajátságos és szinte érthetetlen jelen-

seg mutatkozik tehát, hogy az óriási beván—

dorlás dacára a külföldiek száma jóval ki—

sebb mértékben növekszik, mint amilyen

számot a bevándorlás mellett várni lehetne.

lfzt nem lehet mással magyarázni, mint azzal, hogy a francia állampolgárság megszer- zése igen könnyű lehet, és így a külföldiek

egy része egyik népszámlálástól a másikig

már francia állampolgárrá válik és mint

ilyen szerepel a statisztikában. A francia sta—

tisztika az utolsó két népszámlálás alkalmá—

val kimutatia a naturalizált franciák számát is. Ezek 1926- ban 248 727- en voltak; 1931—

ben pedig már 361231 ilyen naturalizált franciáról számol be a népszámlálás. A lét—

szám növekedése öt év alatt aránylag csak- ugyan igen nagy, több mint 112 ezer, vagyis

4576, de mégsem magyarázza meg a francia

állampolgárok számának közel 700 ezer fő)- nyi növekedését, amikor ugyanabban az idő—

szakban a természetes szaporodás még a 300 ezret sem érte el, holott még ennek a termé—

szetes szaporodásnak is jó része, kb. 40%-—a a külföldiekre esett. Ezt csak akkor érthet—

nők meg, ha tudnók azt, hogy a francia sta- tisztika kiket tekint naturalizáltaknak. Való—

színűnek (kell tartanunk, hogy nem minden—

kit, aki külföldiből lett francia állampol- gárrá, hanem a csak bizonyos idő óta honosí—

tottakat. Az adatok mutatják, hogy a hono-

sításoknak mindenesetre igen nagy arányú—.

aknák kell lenniök, hogy a fenti különbsé—

gek előállhassanak.

Áttérve most már a demográfiai ada—

tokra, elsősorban a népesség kormegoszlását VOSszük vizsgálat alá. A kor szerint való megoszlásnál bizonyos zavart okoz az, hogy a francia népszámlálást nem december vé—

gén, hanem március hó 8-án tartották ésa

francia statisztika a népszámlálás napját az életkor szerinti megosztásnál csak egy he—

lyen, az egy éven .aluliaknál veszi tekintetbe;

pontosan az 1930 március 8-a és 1931 már- cius 8-a között születetteket veszi egy éven aluliaknak. Ellenben az egy évesekhez szá—

mítia nemcsak az 1929— ben hanem az 1930 január 1 és március 8 között született-eketis Azon túl pedig az egyes naptári években szü—

letetteket veszi 2, 3, 4 stb éveseknek. laz elég nagy szépséghiba mert nem engedi meg a pontos ötéves korcsoportok alakítását és ennélfogva más ország adataival való pontos összehasonlítást sem. Az ötéves korcso—

portokat az alábbiakban adjuk az utolsó népszámlálásokról a nemekre való tekintet nélkül:

Szaporodás vagy fogyás

"11" (m

Korcsoportok 1926 l931 Augmmtatmn ou dzu 1411 :

Groupes d'áges sz. sz. 0,

m nombres 10

Moins de — 5, éven alul — 5 (ms . . 3,653.934 3,589.730 — 64.204 — 1'8 5—9 éves — a'ns . . . . ... 2,279.697 3,530.053 ' 1,250.356 54'8

10—14 ,, 3,090.544 " 2,328.707 — 761837 — 24 6

15—19 ,, 3,423.854 3,051.181 — 372723 — 10'9

20—24 ,, 3,359.752 3,378.341 18.589 0 6

25—29 ,, 3,276.974 3,487.661 210687 6'4

30—34 ,, ... 2,805.953 3262344 456391 16 3

35—39 ,, 2,780.213 2,784.804 4.591 0 2

40—44 ,, ... 2,693.057 2,677.564 — 15.493 — 0'6

45—49 ,, 2,652.057 2,577.423 — 74.634 — 2 8

50—54 ,, ... 2,438.722 2,486.478 47.756 2 0

55—59 ,, 2,l47.815 2,250.878 103083 48

60— 64 ,, 1,870.339 1,909.112 38.773 2'1

65— 69 ,, ... ],502.416 1,572.039 69.623 4'6

70— 79 ,, . l,729.074 1,821.481 92.407 5'3

80— on felül —— 80 et plus . 438418 453.389 14.971 34

Ismeretlen —— Age non déclaré 85.662 67.381 —— 18.331 —— 214

Összesen — Totaum . 40,228.481 41,228.466 999985 25

8*

(4)

2. szám. ——104———

1936

Az ötéves korcsoportok rendkívül külön- böző szaporodást mutatnak. Az öt éven alu—

liak fogyása megmagyarázható a születési

arány csökkenésével. Ez a fogyás még nagyobb lett volna ha, —— amint alább látni fogjuk —— családos külföldiek nem vándo- roltak volna be kis gyermekeikkel együtt.

Az 5—9 évesek számának több mint felével való megnövekedését a háborús szülöttek magasabb korcsoportba jutása és a háború utáni megnövekedett számú gyermekek he-

lyükbe lépése magyarázza meg. Fordított fo- lyamat indokolja a 10—44 évesek számának

nagy megcsökkenését és részben a 15 19 éves korcsoportét is. mert ebbe beletartozik

1931—ben az 1915—ös háborús év is. Nagyon

mérsékelt a 20__24 évesek számának a nö- vekedése. ellenben a következő két ötéves korcsoport, különösen a 30—94 éveseké, rendkívül nagy mértékben növekedett._ A be- vándorlók zöme ugyanis ezekre a korcsopor- tokra esik, amint azt a következőkben látni fogjuk. Kirívó itt az eltolódás a kormegosz—

lás tekintetében. ami abból is látszik. hogy az összes tényleges szaporodásnak kereken

% része erre a tízéves (25 34) koresoportra

esik. A következő évötödöknél már a szüle- tési számoknak régebben is mutatkozó csök—

kenése. azonkívül a háborús közvetlen vesz—

teseg hatása is mutatkozik. ()tven éven túl pedig már az átlagos életkor kitolódása nö- veli meg jelentékenyen az idősebb korcsoportok számoszlopait.

Érdekes megemlíteni. hogy a francia statisztika 67.331 egyénrőt nem tudta kiderí—

teni annak korát. Az ismeretlenek száma a koradatoknál még aránylag kevés, de más viszonylatokban, amint látni fogjuk, még

sokkal több az ismeretlen. Összehasonlításul közöljük azt, hogy lilagyarországon a

8,688.319 főnyi lakosságból mindössze 1.407 volt olyan, akiről az életkor adat hiányzik.

Ha ezt a számot beszorozzuk azzal az arány—

nyal, amely a két ország népessége között van, akkor is a francia népszámlálás tízszer annyi emberről nem tudta megállapítani az életkort, mint a magyar statisztika. Általá—

ban jellemzi a francia statisztikai adatokat

nemcsak a népszámlálásnál, hanem a nép—

mozgalomban is, hogy túl sok az ismeretlen.

ami az adatok objektív megítélését sokszor károsan befolyásolja. Úgy látszik, a közön—

ség ott a nagyobb műveltség dacára sokkal fegyelmezetlenebb a statisztikai adatszolgál—

tatás tekintetében, mint R'lagyarorszávgon, vagy a francia statisztikának nem állanak rendelkezésére olyan szigorú kénvszeresz-

közök a pontos adatszolgáltatásra, mint

nálunk.

A francia népességnek általában jellemzője

a gyermekek kicsiny, az öregeknek pedig magas aránya. 1931-ben már a lakosságnak 14'()% -a volt hatvan even felül, olyan magas arány ez. amelyet Európában csak lrországé

haladt meg (169 %). Franciaországban a

nagytömegű idegen bevándorlás, amely túl—

nyomóan javakorú embereket hoz az or- szágba még mérsékli is az országos arány—

számot. Ha csak a francia állampolgárokat

vesszük, ezek között már t4'5%—ra rúg a hatvan évesnél idősebbek aránya. Összeha-

sonlításnl közöljük, hogy Magyarországon

1930-ban a lakosságnak csak 9'8%-a volt

hatvan évnél idősebb.

Igen érdekes képet nyújt, ha az azonos naptári évek szíilötteit állítjuk egymás mellé abból a célból, hogy megállapítsuk, milyen változást. szenvedett azok száma öt év alatt.

Természetesen csak azokról az évekről vagy

évcsoportokról lehet szó, amelyek az össze—

hasonlítást megengedik. Az eredményt a kö—

vetkező összeállítás mutatja:

Az oldalt megneve-

zett evekben szület— Szaporodás vagy

.. ; . ,, , tek száma fogyás

Szuletesr ej ek ***—'*É'ÉÖÉÉIZÚ: W,,W, Azigmentution ou

Années de 1931—ben dimiimtion

. m 1.937,

mussance , — —— '

aes personnes mas szám

dans les atznées szerint 0/

indiguées cí—dessons mazombres 0

1924 680168 687694 7.426

1923 689700 697118 7.413

1922 694 552 706.606 12.054 1921 720753 737.685 16.922 1920—1916 227969? 2,828.707 49.010 1915—1911

1910—1906 1905—1901 1900—1896

3,090.544 3,051.131 — 39.413 ——

3,423.854 3,378.341 —— 45.513 ——

8359752 8,487_661 127909 3,276.974 3,262.344 — 141530 ——

5999909551919555 meC—zmwwmkkxzr—N

1895—1891 2,805.9s't8 2,784.804 —— 21.149 -—

1890—1886 2,780 218 2,677.564 —— 102649 ——

1885—1881 269305? 2,577.423 % 115634- -4—— .' 1880—1876 2,652.057 2,486.478 —'165,579 —— 6'2 1875——1871 2,t38.722 2,250.878 —-—— 181844 — 7"?

187 ()——1866 1865—1861

2,147.815 l,909.112 —— 288703 — 11']

1,870.339 1,572.039 -- 298300 m 160

Normális körülmények között minden naptári év vagy évcso-port szülötteinek ke-

vesbedni kellene a két népszámlálás közt le—

folyt öt esztendő alatt. mégis azt látjuk.

hogy az 1924 és 1916 évek között sziilöttek 1931—ben többen vannak. mint öt évvel előbb.

A következő 10 ev (1915—0—1906) szülöttei már 1'3 % —kal kevesebben vannak, ellenben az ismét ezután következő öt év szülötteinél (1905 1901) igen feltűnő növekedés mutat—

(5)

2. szám,

—105——

'kozik, amely nem kevesebb, mint 128 ezer lélekre, 3'8%—ra rúg. Innen kezdve azután a régebbi évek felé előbb enyhe, majd ké—

sőbb mindig jobban fokozódó fogyást lá-

tunk. Ez a jelenség egészen sajátságos képet ad a francia nép fejlődéséről. Az Will—4905

évek szülötteinek nagy megszai'mrodása egész könnyen megmagyarázható az idegenek bevándorlász'ival. A munkakeresőknek túlnyomó többsége tartozik ezekbe a sziile- tési évekbe, sőt sokan lehetnek az 1900—

ngl—ig terjedő évtizedben szülöttek is, mert ezek létszáma öt év alatt alig csökkent vala—

mit, a természetes fogyást tehát majdnem pótolták a bevándorló idegenek. Úgv látszik.

hogy ezek a bevándorló idegenek jórészt

magukkal hozták családjukat és fiatalkorú

gyermekeiket is, máskép nem lehet megma- gyarázni azt, hogy az 1926-ban tíz éves koron aluli gyermekek száma szintén megszaporodott. A közbeeső évek szülöttei viszont

"azért nem növekedhettek meg, mert a fiatal munkakeresőknek ilyen idősebb korú gyer—

mekeik csak igen kis számban, lehettek.

Ha Magyarországon az 1920. és 1930.

népszámálási even; adatait hasonlítjuk össze

ugyanilyen módon, mint fentebb Francia- országról tettük, kiderülf) hogy nálunk csak két év, az 1898. és 1809. évek szülöttei, ezek

közül is csak a férfiak szaporodtak meg a

két. népszámlálás közt eltelt 10 év alatt. Ezt

a jelenséget szintén hOVúndOTláS magya- rázza, de nem az idegenekó, hanem elszakí-

tott területekről kiüldözött véreinké.

Még sokkal világosabb képet kaphatunk az idegenek szerepéről Franciaországban, ha azt Vizsgáljuk, hogy az egyes korcsopor-

tokban mennyi az idegenek száma. Ezt a

túlsó hasábon lévő összeállítás tárja elénk.

Az öt éven aluli gyermekek között 5'5%

a külföldi honos. A további korcsoportokb—an fokozatosan növekszik ez az arányszám, de a 20 éves korig csak mérsékelten. A 20—24

évesek között már 8'5% az idegen, a követ-

kező két Ötéves korcsoportban éri el maxi—

mumát 10'7%-kal. Még a 35—69 évesek között is 9'4%, innen kezdve azután fokoza—

tosan csökken, úgyhogy a nyolcvan éven

felüliek között már csak 2'1%—0t tesz. Érde- kes, hogy ötven évvel ezelőtt, amikor ezek a

most nyolcvan éven felüliek harminc év kö- rül voltak, a külföldiek arányszáma orszá—

gosan 2'7% volt és éppen ebben a leg-

1) L. Mozolovszky Sándor dr.: Népess—égünk szülebési es koti—évek szeeint. M. Stat. Szemle 1933.

évi f. 395. lap.

l986

_. Ebből idegenek

Korcsoport ÖSSZE? Dont étmngers

nepesseg ——r _,7, —————w——

Grmtpes dlággs Populalion szám. sz. 0, m nombres /0

*) iif? 312151. Mimi 8,589.730 196858 55

5— 9 éves—(ms . 3,530.053 201595 5"?

10—14 ,, 232870"! 143041 61

15—19 ,, 3,051.131 184666 6'1

20—24 ,, 3,378.341 288647 85

25—29 ,, (%,/487661 374266 10?

30—34 ,, 3262344 348003 10?

35—39 ,, 2,784.804 260393 94

40—44 ,, 2,677.564 200314 75

45—49 ,, 2,577.423 146777 57

50—54 ,, 2,486.478 113316 4'6'

55—59 ,, 2,250.878 83.472 37

60—64 ,, 1,909.112 62.620 3'3

65—69 ,, 1,572.02t9 44.092 2'8

70—79 ,, . . 1,821.481 45.135 25

80— et plus . 453389 9.808 21

Ismeretlen — Age

non déclare' 67.831 11.594 17'2 Osszesen —— Totamc 41,228.466 2,714.697 6'6

munkabiróbb korban valószínűleg jóval

magasabb. Hogy a nyolcvan éven felüliek

között mégis ilyen kevés a külföldi, az meg- magyarázható azzal, hogy sokan közülük időközben felvették a francia állampolgár- ságot, egyrészük visszavándorolt, esetleg halandóságuk is nagyobb volt, mint a fran- cia állampolgároké.

A fenti számok nemre való tekintet nél—

kül az összes népességre vonatkoznak; ha csak a férfiakat tekintjük, az arányszámok jóval magasabbak, különösen a munkabíró

korcsoportokban. A férfiak kö zt ugyanis már

a 20—24 évesek körében meghaladja az ide-

genek aránya a 11% —ot, a 25—29 évesek kö—

zött 14-3%-ra emelkedik fel, a 30—34 éve- sek között pedig l4'5% —ra; még a következő két ötéves korcsoportban is jóval túlmegy a

külföldiek aránya a 10%-on. 25 és 35 év kö—

zött a külföldi férfiak száma több, mint két—

szerese az ugyanolyan korú külföldi nők számának. Általában pedig a külföldiek között l,655.962 férfi áll szemben 1,058.735 nővel. Ez a nagy fértitöbblet is mutatja, hogy az idegenek jórésze csak időleges munkakeresés végett vándorolt be. A férfi- többl—et még növekszik is, mert az utolsó öt

évben a külföldi nők száma csak 54.213- mal növekedett, a külföldi férfiaké ellenben

251.l49-cel.

Ami a népesség családi állapotát illeti, az adatok a két utolsó népszámlálás szerint a következők:

(6)

2. szám. — 106 — 1936

Családi állapot 1_ 9 2 6 1 9 3 1

État matrimonial SZ- SZ— 0/0 52- 52- 0/0

En nombres En nombres

nőtlen, hajadon —— Célibataires . . . ? 17,862.075 44'4 18,077.180 43'8 házas —— Mariés ... des 2 sewes 18,134.606 45'1 18,906.331 4529 özvegy és elvált — Veufs et divorce's s 3,894.583 9'7 8,937.385 9'5

ismeretlen —— Non déclare' ... 337217 0'8 301620 08

összesen —— Totauac . . . . 40,228.481 100'0 41,228.466 100'0

Ugyanaz a folyamat látszik tehát itt is,

mint nálunk. A gyermek-kor kisebb képvi- selete következtében a házasok aránya nö—

vekszik, a nőtleneké és haj—adonoké pedig csökken. Feltűnő, hogy a francia statisztika az elváltakat most nem mutatja ki külön, hanem az Özvegyekkel foglalja össze. Az el—

váltak száma pedig valószínűleg erősen nö—

vek—szik, .az özvegyeké pedig bizonyára na- gyobb mértékben csökken, mint a fentebbi

adatokból következtetni lehet, mert a há—

ború alatt tömegesen özveggyé lett asszo- nyok fokozatosan férjhez mennek, vagy el- halnak. Az elváltak száma egyébként 1926- ban nem kevesebb, mint 242.493 volt (ezek

közül 97.707 férfi, 144786 nő). Tekintettel

arra, hogy Franciaországban 18—20 ezer el—

válás történik évenkint, valószínű, hogy az

elváltak száma jelentékenyen növekedett.

Az európai államokban a házas férfiak és a férjes nök száma többnyire nem egyezik egymással, aminek több oka van. A férfiak

rendesen nagyobb számban veszik a ván—

dorbotot a kezükbe, különösen a tengeren—

túli kivándorlásban a férfiak nagyobb arány-

ban vesznek részt. Házas férfiak is mennek Amerikába munkakerese's céljából; ez az egyik fő oka annak, hogy rendesen kevesebb

a házas férfi, mint a férjes nő. A másik ok,

hogy az elvált nők sok esetben özvegynek vagy férjesnek vallják magukat a népszám—

lálá—soknál. Franciaországból csekély lévén

az amerikai kivándorlás és viszont a beván-

dorlók között valószínűleg szintén több lé—

vén a házas férfi, mint a férjes nő, a szó-

banforgó különbözet a nők javára nem je,—

len'tékeny. 1926-ban 9,()55.090 hazas férfival szemben 9,079.516 férjes nő állott. a nők többlete tehát 24.426 volt. Ez a nőtöbblet a házasok között 1931—ben 21.805—1'0 csökkent.

Maguk között a francia ho-nosmk között 214.070-nel több a férjes nő. mint a házas férfi. A naturalizáltak között is 39.29] a

többlet a férjes nők javára. Természetes, hogy ennek a különbözetnek fordított Vi—

szonylatban a külföldieknél kell mutat-

koznia. Tényleg a kiilföldieknól 719856 há—

zas férfi van, ellenben csak 486300 férjes nő. A különbözet tehát nem kevesebb, mint 233.556, de a férfiak javára. Ezek az adatok arra is engednek következtetni, hogy a kül—

földi honos férfiak sok esetben francia ho—

nos nőket vesznek el, akik azonban ezáltal

—— a nálunk érvényben lévő szabályokkal ellentétben ———, nem vesztik el francia állam- polgárságukat.

Minthogy a családi állapot bizonyos kor—

csoportok szerint is részletezve van, módunk- ban van a születések számát a legm'oduk- tívabb korú házas nők számához viszonyí- tani. Említettük fentebb, hogy Franciaor—

szág nyers születési arányszáma a háború előttihez képest nem Változott olyan mér—

tékben. mint más európai államokban és a háború utáni esés. amely némely európai ály lamban pl. Németországban, Angliában szinte katasztrófális jellegű volt, Francia—

országban csak mérsékelten mutatkozott.

Egészen más képet kapunk azonban. ha a születéseket. illetőleg csak a törvényes élve—

születéseket a 20 39 éves házas nök szá—

mával, akik a törvényes születéseknek 90

%—át szolgáltatják. vetjük egybe, Az össze—

hasonlítás a következő képet mutatja:

, Törvényes élveszülött 20—39 eves Nés—m'vrmts légítímes , házas nő ,,,_e.__m,.,__ _, ,.M ,, ,

A Ev,

nnees .,

f

, , , _

[mazli/ms de % sz. sz. Pour Zoo/)fem- 20 a 31) (ms ; En nombres mes vazariées de

l , 20 d 39 (ms

1921 3,785.311 738744 l 198

1926 4,214.433 702701 167

1931 4,482.537 l 675587 151

!

Látjuk, hogy a 20—39 éves házas nők száma rendkívül megszaporodott, tíz év alatt 20%—kal és ennek dacára a törvényes élve—

szülöttek mindig kisebb és kisebb számban jönnek Világra. A törvényes élvesziilötleket a legproduktívabb korú házas nők számá, hoz viszonyítva kiderül, hogy mig ezer ilyen korú házas nőre 1921—ben még" 198 élveszü—

(7)

2. szám.

lött esett, 1931-ben már csak 151. Az arány—

szám csökkenése tehát jóval nagyobb, mint amit a nyers születési számok (20'9 és 17'4) mutatnak. Ha Magyarországon ugyanilyen

számítást végzünk, az eredmény —— sajnos -— legalább is a folyamat gyorsasága szem- pontjából nálunk még szomorúbb. Magyar- országon 1921—ben 270 volt a szóbanforgó

——107—-—— 1936

arányszám, 1931-ben már csak 185. Arány—

számunk tehát ma még jóval fölötte áll

Franciaországenak, de kétségtelen, hogy ven szedelmesen közeledik hozzá.

Erdekes adatokat találunk az említett

közleményben a népesség születéshelyére vonatkozólag is. Az alábbiakban adjuk ezeket a két utolsó népszámlálásról:

1 9 9 6 1 9 3 1

Születési hely —— Lieu de naissam:e , , "* ," (

szam szerint 0/0 szam szerint i 0/0 en nombres ' en nombres l

l Ugyanabban a megyében született — Dépariement de resen-

sement . . . , ... . . . ... 28,396.336 70'6 28,446.599 69'0 Más megyében született -— Autre département . . . . 8,966.545 22'3 9,520.153 23'1

Külföldön született —— Hara de France 2,422,929 6'0 2,896.920 7'0

Ismeretlen —— Non dévlare' 442671 11 364794 09

Osszesen ——— Totaum 40,228.481 j100'0 4l,228.466 100'0

Kár, hogy a francia statisztika az ugyan- azon községben szülötteket nem mutatja ki s így a közelebbi vándormozgalom nem figyelhető meg. Ezekből az adatokból is lát- ható azonban, hogy a távolabbi belső ván—

dormozgalom mennyire növekszik. mert a más megyékben születettek aránva az erős

külföldi bevándorlás dacára is 22'3%-ról

23 ! %-ra emelkedett. Még nagyobb volt azonban a külföldön születettek térfoglalása, akiknek száma 474 ezerrel növekedett öt év

alatt, aránya pedig 6'0%-ról 7'O% —ra ugrott.

Fentebb láttuk, hogy a külföldi honosok sza-

porodása az utolsó öt év alatt 305 ezret tett, ezzel szemben a külföldön szülöttek 474 ezer lélekkel szaporodtak. A két szám összehason- lítása is mutatja, hogy milyen nagymérté- ki'inek kellett lennie az utolsó öt év alatt a külföldiek naturalizálásának. A naturalizál-

tak számának kimutatott növekvése nem magyarázza meg teljesen ezt a különbözetet.

Valószínű, hogy a népszámlálás alkalmával a naturalizáltak közül is sokan régi francia állampolgároknak vallották be magukat.

* Természetesen, ha külön tekintjük a francia állampolgárok, a naturalizáltak és a külföldiek adatait a születési helyek cso- portosítása szerint, egészen eltérő adatokat látunk. A francia állampolgárok 38,152.538

főnyi számából csak 215562 a külföldi szü- letésű. Ez nagyon valószínűtlen szám. tekin-

tettel az előbb említett körülnu'rnyekre. V aló-

színű, hogy a születéshely szerint ismeret- lenek meglehetősen nagy számából (csak francia állampolgárok között 316882) túl-

nyomó rész a külföldön szülöttekre esik.

akiknek okuk volt arra, hogy bevallott fran-

cia állampolgárságukat ne tegyek kétségessé a külföldön születés bevallásával. A natura- lizáltak és a külföldi honosok között termé—

szetesen túlnyomó a külföldön született. De

sajátságos, azt várná az ember. hogy a hosz- szabb ott-tartózkodás után a belföldön szü—

letett idegenek száma növekszik, holott en—

nek ellenkezője áll. 1926—ban meg a 240933?) külföldi küzül 325238 volt franciaországi

születésű. 1931—ben pedig 2.714.697 külföldi

között már csak 291246 született Francia- országban. A statisztikai szabályszerűség azt hozná magával, hogy az utóbbi szám növe—

kedést mutasson. Minthogy pedig csökkent, ez újabb bizonyíték amellett. hogy a kül—

földieknek Franciaországban született gyer- mekei mindig nagyobb számmal vallják ma—

gukat francia állampolgároknak.

A magyarországi adatok szerint nálunk

1930-ban a lakosságnak 7 8-1 % -a volt ugy an—

azon megyei születésű, 14'8% —a más megyei és 7'1%—a külföldi születésű. Ez utóbbiak-

ban az elszakított területiek, akik a népes ség

6'1 %—át teszik, kényszerűleg bennfoglalvák.

A tulajdonképeni külföldi születésűek, tehát

azok. akik a régi Magyarbirodalom határain kívül születtek, csak t%-kal szerepelnek. Az

adatok tehát nem hasonlíthatók pontosan Össze a francia adatokkaL mert nálunk a régi belső vándorlás hatása folytán nagy je- lenleg a ,,külföldön" születettek aránya.

Minthogy azonban a trianoni határok most

már korlátozzák ezt a régi vz'mdormozgal- mat, erősen csökken a ,,kiilföldi** születésűek

száma. 1920—ban még 86 volt a trianoni ha-

táron túli születésű, 1930—ban már csak

7'1%, viszont az igazi belső vándorlás meg- '

(8)

2. szám,

élénkültf) más megyebeli születésű 1920- ban 11'9% volt, 1930-ban már 14'8%. A belső vándorlás tehát újabban nagyobb, mint Franciaországban.

Áttérve az írni-olvasni tudás adataira, az

említett kiadvány az 5—9 éves korú és a 10

éven felüli népesség általános műveltségi viszonyait tárja elénk az utolsó két nép- számlálásról az állampolgársággal össze—

vetve.

Az 5—9 évesek adatait figyelmen kívül hagyjuk; ezek között u. i. már csak azért is sok az analfabéta, mert hiszen jórésziik még koránál fogva sem tanulhatott meg írni-olvasni. Azonkívül ebben a korcsoport—

ban feltűnő sok, több mint 2070 az isme—

retlen. Egyébként azoknak a száma, akik—

nél az írni—olvasni tudás tényét megállapi—

tani nem lehetett, még a 10 éven felüli né—

pességben is feltűnő nagy, ami az adatok- nak az értékét és összehasonlíthatóságát nagy mértékben rontja. A szóbanforgó adatok — a folyamat szemléltetése végett kiegészítve az 1921. évi adatokkal is —— az alábbi táblán foglaltatnak:

Tíz éven felüli népesség

Habz'tants de plus de 10 aus Az Utóbbi SZám'

ból analfabéta Dont íllettre's : Azok száma, kiknél

É v az írni-olvasni tux

dás ismertl)

Années Összesen Nombre total de ceux ******* **

pour lesguels on a szam Total pu constaler, d 'aprés szerint

les déclarations, (%

syils savaíen! ou non en life cí écrírs 1) nombres

1921 33,397.913 32,437.082 2,657.271 8'2 1926 34,294.850 33,120.971 2,026.222 6'1

1931 34,108.683 32,919.488

1,730.809 ! 5'3

1) Ismeretlen az írás—olvasás 1921-ben 960.831, 1926—ban 1,178.879 és 1931—ben 1,189.195 esetben.

__ On n'avaít pas (le données: en 1921, pour 960331 personnes; en 1926, pour I,173.879; en 1931, pour 1,189.195.

A tíz éven felüli népességben e szerint,

ha a nagyszámú ismeretleneket teljesen figyelmen kívül hagyjuk, csak 5-3% lenne analfabéta. 1921 óta feltétlenül javulás mu—

tatkozik, mert akkor ez az arányszám 8'2%

volt. A Nemzetközi Statisztikai Intézet által kiadott ,,Apereu" is ugyanilyen módon szá- mítja az analfabéták arányát, vagyis az , ismeretleneket kihagyja a számításból. Azt hisszük azonban, hogy közelebb állunk a

1) L. nészletesen Kovács Alajos dr.: Belső vámdorlások Magyarországon. M. Sliiaii. Szemle 1933. évi f. 373. l. és n. az: A belső vándorlások nemzetközi statisztikája. M. Statisztikai Szemle

1935. évi f. 6651.

——108——

1936 valósághoz, ha ezeket az ismeretleneket az analfabétákhoz számítjuk. Mert hiszen az adatok bevallásánál mindenkinek érdeke lehet, hogy magát írni-olvasni tudónak tün- tesse fel, s ha a számlálóbiztos valakinel

nem írta be az irni—olvasni tudást, annál a

valószínűség nagyobb, hogy a be nem irás oka az analfabétizmus. Ha pedig felületes- ségből és gondatlanságból történt, hogy a francia népszámlálás közel 1,200.000 em- bernél nem tudta megállapítani, hogy tud—e irni—olvasni, az mindenesetre furcsa világot vet egyrészt a számlálóbiztosok lelkiisme—

retességére, másrészt a közigazgatási appa—

rátus enyhe eljárására. Összehasonlításul közöljük, hogy az 1930. évi magyar nép- számlálás mindössze 46 embernél nem tudta megállapítani a műveltségi fokozatot.

Ha már most az ismeretleneket analfa—

bétáknak vesszük, az analfabéták aránya

a tíz éven felüli lakosságban 1921-ben 108.

1926—ban 9-3 és 1931-ben 8'5%. Valószínű.

hogy ezek az adatok közelebb esnek a va—

lósághoz, mint az előbbiek. Magyarorszá—

gon az 1930. évi népszámlálás szerint a tíz éven felüli lakosságból 9'3% volt analfa—

béte, a művelt nyugaton fekvő Francia—

országban pedig ugyanakkor 8'5%; nincs

tehát okunk szégyenkezni túlságos elmara—

dottságunk miatt. Az igazsághoz híven azonban meg kell állapítanunk, hogy a nagyszámú külföldiek között jóval több az

analfabéta, mint a naturalizáltak és még

inkább a francia állampolgárok között. Az ismeretleneket is analfabétáknak minősítve, a tíz éven felüli külföldiek között 22'6%

analfabéta van, a naturalizáltak között 11'6

%, a francia állampolgárok között ellenben csak 7'5%. Mindenesetre alacsonyabb arány

az országosnál, de ez az arányszám 2356000

embert jelent; ennyi eredeti francia van, aki már túl van az iskolaköteles koron és mégsem tud írni—olvasni.

Az idegen állampolgárokat országok szerint is részletezi a kimutatás. A főbb ál—

lamok polgárainak számát a két népszám- lálás szerint egymás mellé állítva közöljük.

Az idegen állampolgárok között legtöb-

ben vannak az olaszok, több, mint 800 ezer

lélekkel, utánuk a lengyelek következnek, akiknek száma meghaladja a félmilliót. ()t évvel előbb még a spanyol és belga állani—

polgárok is többen voltak, mint a lengye—

lek, bár számuk most is tekintélyes; a spa-

nyolok 350.000-en, a belgák negyedmillió—

nyi számmal vannak. A többi felsorolt or—

szágok honosainak száma már százezren

(9)

2. szám. —109—— 1936

Állampolgárok száma Szaporodás vagy fogyás

, _ Nombre de leurs ressortíssants Augmentaiion ou dimínutíon

Orszag __ Pays s7ám szerint 70 _

1 9 2 6 1 9 5 1 az nombres 0/0

Olaszország — Italic . . ... 760116 808.038 47.922 63

Lengyelország — Pologne 309312 507811 198499 6512

Spanyolország —— Espayne . ... 322590 351.464 28.874 89

Belgium —— Belgigue . 326645 253694 — 72.951 — 22'3

Svájc — Suisse . . . . ... 123.119 98.475 m 24.644 — 20'0

Oroszország —— Russia . . . 67.218 71.928 4.710 7'0

Németország — Allemagnc . . . 69.278 71.729 2.451 3'5

Portugália. —— lortugal. . . ... 28.883 48.963 20.080 695

Cseh— Szlovákia — 'lchéco- Slovarjuie . 32.989 47.401 — 14.412 437

l'örökország " Turguie ... 26.076 36.119 10.043 385

Jugoszláviaö —— Yougoslavie. 15.139 31.873 16.734 1105

Luxemburlr -— Luxembourg. 28.270 21.286 — 6.984 —— 24'7

Görögország —— Gréce 18.588 19.123 535 2-9

Mavym'ország —— Hongrie . . 13.417 18.824 5.407 403

Egyesült Allamok r Élats- Unis 17.966 16.819 _ 1.147 —— 64

Románia — Roumunie . ... 13.249 15.387 2.138 16 1

alul van. Nem szerepel ebben a t'elsorolt'is- ban Nagy—Britannia, amelynek honosai az 1931. évi népszámlálás szerint 47.322-en

voltak. 1926-ban azonban a kanadaiak,

ausztráliaiak és a délafrikaiak is az ango- lokhoz voltak számítva, és így az Össze- hasonlítás a két népszámlálás között csak úgy lehetséges, ha 1931-ben is együvé vesz- szük a négy kategóriát. Ily módon angol állampolgár volt 1926—ban 62.298, 1931—ben pedig csak 49.133, a fogyás tehát tekinté-

lyes.

Ha az öt év alatti egyéb változásokat nézzük, feltűnő, hogy a szomszédos Belgium, Svájc és Luxemburg honosai közel egy- forma arányban megfogyatkoztak. Való—

színű, hogy a bevándorlás nem szűnt meg:

ezekből az országokból sem, de sokan ko-

zülük, minthogy vagy született franciák.

vagy legalább is a francia nyelv ismereté—

vel vándoroltak be, időközben felvették a francia állampolgárságot. Számszerint leg- nagyobb növekvés mutatkozik a lengyel

lionosok táborában, akiknek száma majd—

nem 200 ezerrel növekedett meg öt év alatt.

arány szerint pedig 64'2%-kal. Olyan nagy

szaporodás ez, amelyet még az amerikai

bevándorlás legmozgalmasabb idejében, az 1900—as évek elején is csak kivételesen tu—

dott felmutatni az amerikai statisztika. A háború utáni időben a lengyel kivándorlás- nak valóságOS eldorádója volt Francia- ország Ha a lengyel bevándorlás továbbra is ilyen méreteket öltött volna úgy komoly

nemzetiségi veszedelmet jelentett volna Fran-

ciaországnak, még talán nagyobbat mint az olasz bevándorlás mert az olaszok méfris közelebb állván a franeiákhoz. könny ebben

olvadnak be, mint a szlávl'ajú lengyelek. A

népszámlálás után bekövetkezett gazdasági világválság, amely Franciaországot sem hagyta érintetlenül gyökeresen változtatott a helyzeten. A be- és kivándorlások azóta közölt adataiból látjuk hogy úiabban ne—

mely évben már a kivándorlás nagyobb

volt, mint a bevándorlás. A folyó évben tartandó francia népszámlálás valószínű- leg az idegeneknek csak mérsékelt szapo—

rodását fogja megállapítani, sőt nem lehe—

tetlen, hogy kevesebben lesznek az idege-

nek, mint Öt évvel ezelőtt.

Megemlítést érdemel még, hogy az itt kimutatott országok közül Jugoszlávia öt

év alatt több, mint megkétszerezte honosai—

nak számát. Nagy volt a bevándorlás arány—

lag Portugáliából, Cseh-Szlovákia, Török—

ország (s Magyarország honosai kb. egyenlő

arányban szaporodtak Franciaország terü—

leten. Magyar állampolgár közel 19 ezer

találtatott Franciaországban, 5.400-zal több,

mint 1926-ban. Meglepő, hogy a franciák rokonságával és nagy barátságával dicsekvő Románia jóval kevesebb emberrel járul hozzá Franciaország fejlődéséhez, mint a

félakkora Magyarország, ami Románia ipa—

rának fejletlenségével magyarázható, lévén a franciáknak elsősorban ipari munkásokra

szüksége.

Rendkívül érdekesek azok az adatok.

amelyek a népesség foglalkozás szerint való

megoszlásáról számolnak be. Habár a fran-

cia foglalkozási statisztika rendszere bizo-

IlyOS mértékben eltér a magyar statiszti-

káétól, — minthogy az említett füzetben a

főfoglalkozások több alcsoport szerint is

(10)

2. szam. —— 110 —— 1936

részletezve vannak, — módunkban van a

francia adatokat nagyjából a magyar sta-

összehasonlítás lehetővé váljék?) Az adatok a megfelelő módosítás után így alakulnak

tisztika rendszeréhez idomítani, hogy az (a kimutatás csak a keresőkről szól):

Foglalkozási főcsoport 1 9 2 6 1 9 3 1 AZÉfÉZíÉ'ÉÉn

Grandes catégories prof'ess'ionnelles szám szerint 0 szám szerint 0 szám szerint 0 m uombres /0 m nombres /0 en membres /0 Ostermelés —- Production du sol . 8,199.949 38'3 7,704.180 35'6 —— 495.769 —6'1 Bányászat —- Industries extractiues . 370372 17 366.948 1'7 —— 8.424 -——0'9 Ipar —— Industries de transformation . 6,917.383 32'4 7,l27.227 33'0 ' 209344 30 Kereskedelem — Commeme 2,448.732 11'4 2,695.390 12'5 , 246358 10]

Közlekedés —— Transports . . . 783915 37 811298 3"? 27.388 3'5 Bányászat, ipar és torgalom —— Industries

eoctract. et de transform., comm. et transports 10,520.402 4.932 11,000.863 509 480.461 4'6 Közszolgálat és szabad fogl. — Services pu-

blics et professions libérales . 1,295.587 6'1 1,444.483 6"? 148.896 11'5 Véderő —— Defense nationale. . . 350589 1'6 410285 1'9 59.696 ' 17'0 Napszámosok k. m, n. ——Joufmaliczs sans autre

indication . . . 247452 12 258 058 1'2 10.606 4'3 Hazicselédek —— Domestigues 780165 36 794016 37 13.851 18 Osszesen —— Totaurr. 2l,394.094 ! 100'0 21,611.835 i 1000 217741 10

E szerint Franciaország kereső népes-

ségéből 351570 foglalkozik ősterineléssel, tehát a lakosságnak még mindig viszony—

lagos többsége. Az ipari népesség aránya már majdnem eléri az őstermelését, ameny- nyiben 33'0%, aránylag sokan foglalkoz—

nak kereskedelemmel és hitellel is, a lakos-

ság l2'5%—a. A közszolgálat és szabadfog—

lalkozások körében a népesség 6-7%—kal ke—

resi kenyerét. Ha az ipar—forgatom négy csoportját összefoglaljuk, ebben már a la—

kosságnak többsége, 50'9%-a talál elhelyez—

kedést. Ezzel szemben az őstermelés már csak a lakosság 35'6%—ának biztosítja a megélhetést.

Az utolsó öt év alatt Franciaországban is mélyreható változások következtek be a népesség foglalkozási megoszlása tekinteté- ben. Folytatódott. még pedig igen erőtelje- sen, az őstermelés arányának lemorzsoló- dása; de nemcsak aránylagosan ment vissza az őstermelés, hanem közel egy félmillióval fogyott a vele foglalkozók száma. Ugyan—

csak visszament egy kissé a bányászok száma is, ami azonban arányokat nem mó—

dosította. Az őstermelésből kimaradó népes-

ség túlnyomórészt az iparra és a kereskede—

lemre tódult át körülbelül egyforma szám- mal. aránylag azonban a kereskedelemmel és hitellel foglalkozók szaporodtak meg leg- jobban. több. mint 10%—kal. ami öt év alatt

igen jelentékeny gyarapodás. Ugyancsak az

általános irányzatnak felel meg az, hogy az értelmiségi osztály, a közszolgálat és sza—

badfoglalkozasúak csoportja is jelentéke-

nyen megnövekedett.

Magyarországon teljesen hasonló folya-

matokat észlelhetünk, azzal a különbséggel, hogy nálunk még kb. forditott arány van az őstermelés és az ipar—forgalom között.

Csupán a keresőket véve, az előbbinek

arányszáma 508 az utóbbié 31'5%. Viszont nálunk az iparosodás még nagyobb léptek—

kel halad előre, mint Frai'iciaországbam

ahol az iparforgalmi lakosság máris elérte az abszolút többséget. A folyamat abban is megegyezik, hogy Magyarországon is csök—

kent az őstermeléss—el foglalkozó keresők száma. Viszont legerősebben duzzad az ipar és a kereskedelem, nem szólva a nyugdíja—

sokról és tőkésekrőt akiket a francia sta—

tisztika nem mutat ki keresőknek. A telje-

sen pontos összehasonlítás az lenne, ha az

utóbbiakat Magyarország kereső népességé—

ből is kihagynók.

E rövid ismertetés keretében nem tér- hetünk ki az egyes ipari csoportok népes—

ségének fejlődésére. Csupán azt említjük meg. hogy számszerint az építőipar mutatja a legnagyobb fejlődést, aránylag pedig a vegyészeti ipar, ellenben pl. a textilipar.

amely nálunk hallatlanul gyors fejlődést ért el, Franciaorszagban még kevesebb

munkást foglalkoztat, mint öt év előtt.

1l A kőbányászatot pl. a magyar statisztika az iparhoz számítja. a francia pedig a bányászat—

hoz. Az iparhoz kell—ett továbbá vennünk a külön kimutatott ipari tisztviselőket. azután a szemelyes szolgálatot tevökiet (bonbélyvok, fiirdőszolg—ásk, pin—

cérek és hasonlók]. akiket a francia statisztika nem számít az iparhoz. Viszont a napszámosokat a közlekedés csoportjába veszti. holott mi azokat külön főossoporl'kéint kezeljük. Ellenben nem mutatja ki a nyugdíjasokat tőkepr'mzeselmk háztulaj-

donosrokat stb._ akiket az eltartottak közé soroz.

(11)

2. szám.

——111——

A vállalatokról és azok nagyság szerinti kategóriáiról is találunk adatokat az emlí—

tett közleményben. Anélkül, hogy ezeknek az adatoknak a részletesebb ismertetésébe bel-ebocsátkoznánk, esak megemlítjük, hogy az adatok az ipari koncentráció felé való fokozatos eltolódást mutatják. Az 1 5

munkást foglalkoztató vállalatok száma csökken. ellenben a közép—, különösen a nagyvállalatoké, még inkább az azok által

foglalkoztatott munkásoké pedig növekszik.

Itt el kell ismernünk, hogy ebben a te—

kintetben a francia statisztika tökéletesebb

a u'iagyarnál, mert a vállalatokat nemcsak

az ipar—forgaloinnál. hanem valamennyi

foglalkozásnál kimutatja. lgy megtudjuk

pl.. hogy a földmívelés körében lévő 2,412.633 vállalat következőkép oszlik meg

az alkalmazottak száma szerint:

Alkalmazott nélkül . . 1,839.926 l—— 5 alkalmazottal . 1,041.988

6— 10 ,, - 23.026

11— 20 ,, , . . 5.356 21— 50 ,, . . . 2.083

51—100 ,, . . . 228

101—500 ,, . . . 25

500-nál több ,, , . . 1

Ezek az adatok első pillantásra mutatják,

hogy mennyire a kisbirtok hazája Francia—

ország.

Végül még az idegeneknek a foglalko—

zásokban való szerepére akarunk rámutatni.

Nem szerint és a foglalkozási nomenkla—

túra kilenc főcsoportja szerint vannak itt az idegenek kimutatva. Sőt .a departement szerint való részletezés sem hiányzik. A két

"nemet összefoglalva és szembeállítva az

illető foglalkozási csoportokban a keresők összes számával, a következő képet kapj uk,!)

(L. köv.,hasábon lévő összeállítást.)

Feltűnő különbségek vannak az idege- nek elhelyezkedési és foglalkoztatási lehe—

tőségeiben. Legtöbben vannak a külföldi állampolgárok a legnehezebb foglalkozási

ágban, a bányászatnál. A bányászoknak és

kőbányamunkásoknak közel 40%—a kül-

földi államp'olgár. Szám szerint természe—

tesen a legtöbben vannak az idegenek az iparban: 783 ezren, tehát közel fele a kül- földi állampolgároknak az iparban foglal-

kozik. Viszont az ipari keresőknek több,

mint 11%-a idegen. A kereskedelemben

arányuk már csak 5-8%, a közlekedésben

azonban jóval többen (74705 vannak

il Természetesen itt meg kellem tartanunk a francia beosztást, minthogy az idegen-ek száma csak ebben a csoportosításban van meg.

1936

Foglalkozási főcsoport 232013]? Égílnéllífldggígt Grande ca ' ories - "' "'— ""

projksíionííflles POZZÉZOM SLÚÉOÉÁÉÉ? (%

1. Halászat —— Péche. . 66.747 596 00 2. Erdészet és földmíve-

lés —— Forőts et ugri—

culture . . . 163743?) 249648 3'3 3. Bányászat—Industries

extractives . . . 440677 166.61337'8 4. Ipar — Industries de

transformation 6,837.684 78314311'5 5. Közlekedés és kézi

napszámosok _— Ma—

nutsntion et transports 1,069.356 7.695 71 6. Kereskedelem és hitet

Commerce, bamme. . 2,695.390 155978 528 7. Szabad foglalkozások

Pro/essions liba-ales. 657.757 42.371 (5'4 8. Házi cselédek és sze—

mélyes szolgálatot te- vők — Sot-ns person—

nels, domestigues . 893.376 69.011 7"?

9. Közszolgálat — Ser—

vices publics . 1,313.415 56.169 43 Osszesen —— Tomux

21,611.835 1,599.224 7'4

aránylag, bár ezt valószínűleg az idézi elő, hogy a lcgalsóbbrendű munkát végző nap—

számosok között, akik a francia statiszti—

kában ide vannak számítva, bizonyára sok az idegen. Ugyancsak elég magas a'ány mutatkozik a házicselédeknél (7-7%), és

meglepő, hogy még a szabadfoglalkozások-

nál is (6470).

Mindezekből az adatokból kiviláglik, hogy az idegeneknek, akik a lakosságnak ma már majdnem 7%—át, a kereső népes- ségnek pedig 7-4%-át teszik, milyen nagy szerepe van Franciaország népesedésében.

Nemcsak társadalmi szempontból érdemel ez figyelmet, de nemzetiségi szempontból is, mert hiszen ezeknek a külföldieknek legnagyobb része nyelvileg különbözik a franciáktól, úgyhogy az állandó bevándor- lás, ha méreteiben megint visszatér az 1920-as évek mozgalmas képéhez, a nemze—

tileg egységesnek hitt és mondott Francia-

országban mindig nagyobb és fontosabb kérdéssé fogja kinőni magát, nem szólva arról, hogy a háború utáni Franciaország még a 9/10 részben német nyelvű elszász-

lotharingiaiakkal is megnövelte az idegen

nyelvű francia állampolgárok (olaszok.

baszkok, bretonok, flamandok) számát.

amely Tesniere francia statisztikus becslése szerint is meghaladja a hárommilliótll

Kovács Alajos (Ir.

1) L. Hollós István dr. idézett tanulmányát.