Az öregségi, rokkantsági, árvasági, özvegységi biztosítási törvényjavaslat statisztikai előkészítése

(1)

———269—

megcsappant, amit részben az is okozott, hogy 1920-ban a nagyszámban távollevő férfinépesség (katonák, foglyok, száműzöttek, menekültek) meg—

számlálása jóval pontatlanabbut történt, mint a kevésbbé mozgékony nöi népességé. A nőtöbblet különösen Európai-Oroszország egyes vidékein és—

pedig főleg a sokat szenvedett központi kerületek—

ben emelkedik feltűnő magasra, ahol több vidé—

ken 1200-at is maghaladt.

Város és vidék szerint is részletezi az 1926.

évi népszámlálás a Szovjetköztársaságok Úniójának népességét: városi lakos volt e szerint 263 millió (17970), vidéki lakos pedig 1207 millió (82100).

Ezer férfira a városi népességben 1037, a vidékeit 1077 nö esett. A város és vidék közti határt az orosz statisztika nem köti a lélekszamhoz, úgyhogy a városi jellegű lakóhelyek között 184 olyant ta- lálunk, ahol a lélekszám nem üti meg az ezret sem, egy városi településben pedig száz fő alatt marad. Oroszország nagyobb városainak rendkívül erősméretii lélekszámingadozása — még ha [igye- lembe is vesszük azt, hogy az egyes időpontokban kimutatott adatok értéke nem egyenlő —— legszem- léltetőbben mutatja a háborúvégi és forradalmi idők alatti súlyos viszonyokat, amelyek különösen a városokban tették nehézzé és elviselhetetlenne' az életet; így a két főváros adatai:

Szent—Pétervár

(Leningrad) MOszkva

l é 1 e k S Z á In a

1897—ben izű—1.920 1,042.629

1910—ben 1,905.589 1) 1,617.700

III-ll.-

1928

' tagsagat mm

1 é l e k s z á m a

1915-ben . . . . . 2,347.851 1,983.716 1920—ban . . —. . . 763875 1,027.336

1923—ban 1,216.000 1,543.000

1926—ban 1 ,614.008 202594?

1926-ban a jelenlévő népesség számán kívül az orosz népszámlálás a rendes lakó népesség lélek- számát is kimutatta, mely utóbbi a jelenlévő népes—

ségétöl városokban általában elég erősen elmarad.

A lakó népesség 1926. évi száma Szentpétervárott

1,587.940, Moszkvában l,989.759 volt.

Százezerne'l több lakost a Szovjetköztársasá- gok Úniójának területén 1926-ban 31 város szám—

lált; ezek közül 200.00()—nél több (( lakosa a követ—

kező tizenegynek:

Város Lélekszám

Moszkva , . . . 2,025.947

Szt.-Pétervár (Leningrád) 1,614.008 Kiev . . . . . . . , . . . 513589 Baku . . . . . . . . . . . 452808 Odessza . . . . . . . . . . 420388 Kbarkov . . . . . . . . , 417.186 Taskent . . . . . . . . . . 323613 Rosztov és Nábieseván . . . . . 308284 Tiflisz . . . . . . . . . . 292973 Dnyepropetrovszk és Amur . . . 233.001 Szaratov . . . . . . . . . 215369

u.II-.l-ll-IllInnin-'IUU-uunulul-lI.u.-l-lll-l-nlllllunnlnl-I-l-uull-ll u.n-allni-ninc-ill-nuvnl'ltul-llllllllill'

szocutus STATISZTIKA

II.-ln...-

Az öregségi, rokkantsági, árvasági, özvegységi biztosítási tö'rvény- javaslat statisztikai előkészitésef)

Prépamtion stattstigue du projet de loi hongroise sm lassumnce de m'eillesse d imalt'dz'té d orphelz'ns et de vemies. 1)

Résume'. Pour la préparation du projet de Ioi sur Fussumnce obligutoire de vieil—

lesse, (Hnuulidité, de veuves et düirplielins, un relévement stutistígue (( été ezréeuté en

1927 en Hongrie.

Les guestiommires comprenaient 7 (H'—

Iícles.

Les données, pur correspondunce directe, ont été fournies par les employeurs.

II a été recueíllí et (lépouillé, de 151531 employeurs, 745785 feuilles indivíduelles de saluriés et employés.

A Társadalompolitikai Társaság az Öreg—

ségi, rokkantsági. özvegységi és árvasági

1) 1912—ben.

törvényjavaslat megvitatása céljából ren—

dezett értekezletei során a törvényjavaslat statisztikai előkészítésének rövid ismerte:

tését is programmjába vette.

Az öregségi stb. statisztikai felvétel par excellence a matematikai számításoknak volt hivatott alapjait képezni.

A biztosításteelmikai matematikai szír mítások megejtéséhez idíális statisztikai alapot csak kimerítő észlelés szolgáltathat, _ vagyis olyan észlelés, mely nemcsak azo—

1) A Társadalompolitikai Társaság 1928 már- cius 10—iki ülésén tartott előadás. _. Conférence faíte dans la séance du 10 mars 1928 de la Société de polifígue soviale,

19*

(2)

3. szám. -——-—270-——- 1928 nos fajtájú egyedek jellegzetesnek vélt cso-

portjaira, hanem lehetőleg a tárgyilag el- határolt tömeg egész komplexumára terjed ki, mert csak az ekként nyert eredmény mentes a könnyen tévedésre okot adó szub- jektivizmustól.

Az iparforgalom körében alkalmazott kereső népesség majdnem teljes egészének statisztikai megragadására nagy könnyebb- ségül szolgáltak a társadalmi biztosítási szerveknél vezetett munkaadói nyilván—

tartások. A népjóléti miniszter úr rendele—

tére a társadalombiztosítási szervek ezen nyilvántartások betűrendben lemásolt egy- egy példányát beszolgáltatták a központi statisztikai hivatalnak, mely ez alapon.az adatszolgáltatók teljes névjegyzékét elké- szíthette (az adatszolgáltatók a munkaadók voltak) és birtokába jutott azon adatoknak is, melyek az egyes munkaadóknál alkal—

mazottak legutóbbi létszámát tüntették fel.

Igaz, hogy a névjegyzékek nem voltak mind a legfrissebb keletűek, de ezen a ré- ven az alkalmazottaknak csak igen jelen- téktelen töredéke csúszott ki a megfigyelés alól. Leginkább az olyan kampány—ipa- roknál (építőipar) alkalmazottak marad- tak ki a megfigyelés alól, akiknek a mund—

kaadója a kampány-szünet idején a mun- kaadói névjegyzékben nem szerepelt, ho—

lott a statisztikai felvétel időpontjában, 1927 április hó 4-én, tényleg foglalkozta- tott munkás csoportokat. Ilyen esetekben is alkalmunk volt azonban a munkaadókat adatszolgáltatásra felhívni, mert munká- saik -— valószínűleg más munkástársaiktól

—— értesültek az érdekükben folyó statisz—

tikai adatgyűjtésről és munkaadójuk nevét a hivatalhoz bejenlentették. Ezek az esetek indokolttá teszik az ilyen statisztikai felvételeknek a napi sajtóban idejekorán való és minél részletesebb közhirrététele't, hogy az érdekeltek mentől szélesebb köre szerezzen tudomást a folyamatban lévő adatgyűjtésről. Az adatszolgáltatók a mun—

kaadók lévén, a felvételből természetsze—

rűleg kimaradtak a felvétel napján (1927.

április 4-én) alkalmazásban nem állók, vagyis a munkanélküliek. Az állandó okoknak megfelelő relációk tökéletes ki—

domborítását azonban mindez nem zavarta,

mert bár, ezen a réven a statisztikai felvé—

tel bizonyos mértékben reprezentativ jel- leget nyert, mégsem lehet azonban azt tisz—

tán statisztikai explorációnak nevezni,

mert úgy a munkaadóknak, mint az alkalmazottaknak csak egy töredéke nem volt felfogható.

A munkaadók névjegyzékének birto- kában az adatgyűjtés típusául a közvetlen levelezési módszert választottuk, de hogy ennek az előrelátható hátrányait már eleve kiküszöböljük, különös gonddal kellett a kérdőívet megszerkeszteni.

A kérdések feltevésénél ezért de meg azért is, nehogy különösen a nagyszámú alkalmazottat (8—10.000 munkást) foglal—

koztató munkaadókat nem tisztán a törvény- javaslat céljait szolgáló egyéb kérdések feltevésével megterheljük, továbbá, mert úgy a felvétel végrehajtására, valamint .a feldolgozására igen rövid záros határidőnk volt, csak a legszűkebb keretek között mo—

zoghattunk. A föltett kérdéseket pedig a le—

hető legrövidebben és mégis akként kel—

lett megszerkesztenünk, hogy hosszadalmas utasításokra a kérdőívek kitöltésénél szük—

ség ne legyen. Beható ismérv-elemzés után mindössze hét kérdőpontot alkalmaztunk tehát a kérdőíven, melyeket az anyag ké—

sőbbi racionális csoportosításához elkerül—

hetetlenül szükségeseknek itéltünk. Ezek közül egyetlen addicionális ismérv csupán a név melyre azonban a számlálás ellen—

őrizhetése céljából okvetlen szükség van.

Észlelés szempontjából a felvétel úgyneve—

zett állapotstatisztika tolt, bár egy ret—

rosprektív kérdés is foglaltatott benne az előző esztendőben történt mezőgazdasági alkalmaztatásra vonatkozóan.

A felvétel kritikus pillanata 1927 áp—

rilis 4—e volt, a felvétel tényleges végrehaj—

tásának időtartama 10 napra terjedt s a számlálás az egész ország területén szinkro—

nisztikusan ejtetett meg.

A felvétel a várakozáson is túlmenő si- kertel zárult. Az adatszolgáltatók nagyon kevés kivétellel a legnagyobb lekiismere—

tességet és gyorsaságot produkáltáka kérdő—

ívek kitöltésénél és beszolgáltatásánál. A felvétel folyamán is rendkívüli, eddig még

nem tapasztalt érdeklődést árultak el, tö—

megesen keresték fel a hivatalt levélben és személyesen is, különösen olyan esetek—

ben, ha a címükre kiküldött lapok nem voltak elegendők alkalmazottaik adatainak bejegyzésére. A felvétel eredményessége!

hez nagymértékben járult hozzá az adat- szolgáltatók elne jóindulatú érdeklődése és készsége.

Örvendetes jelenség ez már általános sta—

tisztikai szempontból is, mert azt igazolja, hogy a nagyközönség körében a statiszti—

kai érdekek iránt való fogékonyság fokot zódóban van.

(3)

3. szám.

A statisztikai hivatal a felvétel folya- mán 151631 munkaadóval állott levele—

zésben, illetve annyitól gyűjtött adatokat és 745.785) alkalmazott pontosan kiállított kérdőíve került feldolgozás alá.

Az ősanyag revízióját, szignálását, valamint a ditl'ereneiáció munkáját, a hivatal szakemberei, a koncentráló primér formu—

lárokba, vagyis azon feldolgozási táblákba való besorozást, melyek az anyagot még nivellálás nélkül tartalmazták, és az össze- vonást nagyszámban alkalmazott külső munkaerők végezték.

A beérkezett lapokat a hivatal minde- nekelőtt három fő kategória szerint vál—asz—

totta széjjel. E kategóriák:

1. irodai alkalmazottak, 2. üzemi alkalmazottak, 3. háztartási alkalmazottak.

Az alkalmazottak viszonyainak e há- rom kategória szerint való ü. n. osztályki- aknázasát az tette indokolttá, hogy az irodai alkalmazottaknál különösen a rokkant—

ság egészen más arányokban szedi áldoza—

tait mint a másik két kategóriánál, azon—

kívül a kereseti viszonyok is eltérőek a többiekétől. A háztartási alkalmazottak vi- szonyai megint rendkívül eliitőek az üzemi alkalmazottak helyzetétől már csak azért is. mert a bázieseléd foglalkozás rendsze-

rint nem az egész életen húzódó állandó,

hanem inkább csak a fiatalabb korévekben

űzött átmeneti természetű, amint arra a

Társadalomtudomány című folyóirat 1926.

évi évfolyamában közölt tanulmányomban adatokkal is rámutattam, tehát az aggkori ellátásról gondoskodó tőn'ényjavaslathoz ezen toglalkozásúak számára speciális ma—

tematikai számítások szüksége forgott fenn.

Másrészt .az ezen foglalkozásúak túlnyomó része nő, söt hajadon lévén, az őzvegységi és árvasági ellátás kérdésében is különle—

ges elbírálás alá kellett esniök.

Az említett i'őkategóriákban nemek szerint külön csoportosítottuk az alkalma- zottakat korév és napibércsoport szerint.

A korévnél háromféle csoport állapíttatott meg: .a 12 éven aluliak és a 70 évet meg—

haladottak számára egy—egy összefoglalt, a 12—70 évesek" részére évenkinti korcso—

port. Ilyen felosztás tette lehetővé, hogy a tanoncok és fiatalkorú munkások adatai külön megfigyelés alá kerülhessenek. A kérdőíven foglalt óra—, napi-, heti-, havi-, évibérek a havi— évi természetbeni ellátási egyenértókkel együttesen napibérekre szá-

——271-——— 1928

míttattak át és a napibérek a következő csoportok szerint dolgoztattak föl: 100 til—

léren aluli csoport, 101 fillértől 1.200 fillé- rig 50 lilléres emelkedésű csoportok, 1.201——1.500, továbbá Lám—2.000 és 2.000 íilléren felüli csoportok. Ez a csopor- tosítási rendszer a mellett, hogy nem ap- rózta el nagyon az anyagot, tág teret nyuj- tott a korévekkel egybevetett napibércso- portokon alapuló különböző kombiná- ciókra mind a három főkategória férfi és nő alkalmazottainál.

A kategóriákra való tekintet nélkül ké—

szült még egy ugyanilyen napibércsopor- tosítasmi alapuló egybevetés az alkalma—

zottak foglalkozásával, amely az egyes fog- lalkozási ágazatokban működő férfi és női alkalmazottak kereseti viszonyainak össze- hasonlítása végett volt szükséges.

Az özvegyégi ellátás céljaira szükséges alapismeretek elérését szolgálta egy újabb csoportosítás, mely a már ismertetett kor- csoportok szerinti nős férfi alkalmazottak számát a feleség életkor-ával egybevetve tüntette fel.

Az árvasági ellátás számításaihoz há- romféle csoportosítás is készült. 1. Alkal—

mazottak 18 évesnél íiatalabb gyermekeinek száma az apa, illetőleg az anya és a gyermek életkora szerint. 2. Gyermekkel bíró férfi alkalmazottak 18 évesnél fiata—

labb gyermekeinek száma az apa és a gyer—

mek életkora szerint. 3. A gyermekkel bíró női alkalmazottak száma korév szerint és a 18 évesnél fiatalabb gyermekeik száma az anya és a gyermek életkora szerint.

A munkaadók foglalkozási csoportjaira háramló biztosítási teher eloszlásának meg- ítéléséhez is készült egy összeállítás, mely a munkaadókat és alkalmazottaik számát a munkaadók foglalkozása szerint tün-

tette fel.

A fiatalkorú (12 éven aluli és 12—48 éves) alkalmazottak foglalkozás szerinti megoszlását korévenkint szintén kiemeltük.

Végül annak a megállapítása végett, hogy az iparforgalom körében 1927 évi április hó 41—én alkalmazottak közül há- nyan űznek az év bizonyos szakaiban me- zőgazdasági foglalkozást is, külön foglal- kozási csoportok szerint kimutattuk azt a 40.793 alkalmazottat. akik hosszabb-rö- videbb ideig mezőgazdasági üzemekben nyertek alkalmaztatást az 1926. év fo- lyamán.

A statisztikai anyag ilyetén való előké- szitése tisztán a biztosításteehnikai. mate

(4)

_3. szám.

mulik-ai számilások céljait volt hivatva szolgálni. a felfogott anyag azonban még ezen túlmenő szociálslatiszlikai kiakná—

-—272-——

%1928 -

másra is alkalmas, (le felhasználásáról a rendelkezésre álló fedezet hiánya miatt egyelőre kénytelenek vagyunk lemondani.

Mozolouszky Sándor dr.

Az öregségi és rokkantsági biztosítás statisztikai megvilágításban!)

L'assuranee honi/raise de vieillesse et dlmvalidité au point de vue statistigueÁ)

Résume'. Le ministere de la Préuogance sociale et du 'I'ravail ayant projeté une loi sur l'assurance obligatoire de vieillesse, d'invalidité, de veuves et d'orplzelins, F()ffice cent-ral (le statistigue a exécuté le 4 amit 1927 une enguéte portant sur les personnes employees dans les groupes d'in—

(Iustrie, de commerce et de communication. Done, les investigations visaíent á peu prés ceux: (lui font l'objet de la statistigue ordinaire de Passuranee sociale, avec cette difference essentielle pourtant gue nlétant pas bmrnées par de limite de salaire, elles eomprenaient aussi les personnes ayant un salaire ou traitement supérieur a la limite maxima de salaire assignée par Passu—

ranea en cas de maladie ou diaecident.

Lors du de'pouillemenl', le nombre des employés de bureau, illexploitatíon et de ménage a été détaillé se'parément, suivant le sere, ["áge et les glrt)llp€$ de salaires á la journée. Le plus jeune groupe dláges comprenait les personnes de moins de 12

ans; le plus vieux, celles de plus de 70 ans.

Liáge des hommes marie's a été mis en re—

gard de celui de leurs femmes; le nombre des enfants d'employe's de moins de 18 ans a été élabore' suivant leur áge et celui du pére, respectivement de la mere.

ll a elé fait un tableau du nombzre (les em—

ployeurs et de la profession (les employés, suiuant la profession individuelle des employeurs et (les employés; on a établi la profession des jeunes employe's par (ige, ainsi gue le nombre des employés (Pin—

duslrie ayant fait des travaux agricoles.

(Pest sur la base des résultats de cette enguéte gulon a fait les ealculs nécessilés par la loi projetée. Les données ultérieures seront fournies par le recensemenl de 1930, par une enguéte p'rojete'e sur les membres des organisations (llassuranee sociale et par

les ehí/fres provenant de la nouvelle branelie (llassurance.

'! A Társadalompolilíkai 'll'Irsaság l928 már- rius IOiki ülésén tartott, előadás. —— Conference [aite dans la séance du 10 mars 1.928 de la Société

ele politiaue soeiule.

Le nombre des employés ayant fourní des données a été de 745785 : 516885 hom—

mes (69'3%) et 228900 femmes (30796).

Les trois—(Iuart en étaient employés diese-

pioitation; 98.042 (13'1% ), employés de bureau; 90130 (12196), employés de mé—

nage. Le nombre des employeurs vise's par ljenguéte a été de 151531. De ceux—ci, (y compris les patrons des employés de mé- nage) 97.021 ('64'090') rfavaient gulun em- ployé; 21.865 (M'/476) en avaient deux.

4.3 établissements avaient plus de 1000 employés chacun.

Sur la totalité des employés, 133307 ('17'9%) étaíent au—dessous de 18 ans; cette proportion étail tres élevée ('25'7%) che:

les femmes. 52% des employés étaient de liáge le plus actif (entre 20 et 40 aus); un cinguieme avait 40 a 60 ans; 2917 plus de 70 am.

Le nombre des peres étaít de 197013 (38'1%); celui des meres, 26.054, soit 11'6% (donc la plupart des meres *fétait pas employée); celui des enfants au—dessous de 18 (1113, 459516, dont 2'6% étaient em—

ploye's. Sur 100 employés au—dessus de 18 ans, il y a eu 75 enfanls. La moitié (302484) (les employés adultes nülvait pas d'enfants.

La plus grande moitie' (409122) des employe's était oceupée dans l'indusirie;

le nombre des employés de commerce el de voies de communication était également eonsidérable.

Dans lűmlastríe. c'est celle du fer el ([es métaux (lui avait le plus (llemploye's (10'2%). La plupart des femmes étaient des employe'es de ménage ou de bureau. Ce sont les industries textile el de vetement (]ui avaient le plus dlouvrieres.

Le salaire moyen a la journée, élabli sur la base du caleul de la moyenne pondérée, étaitf de 4'43 pengó's ('8'4/1 pour les em- ployés de bureau, fett!) pour les ouvriers d*e.rploitation; 2'11 pour les employés de ménage). Au point (le vue des groupes de professions, c'est dans l'industrie poly—

graphigue et (Part (Iue le salaire moyen () la journe'e était le plus éleve' (7'10 pengős);

il était bas dans llindustrie teactíle (3'25 p.)