STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÓ
Az első mintavételi alapon végzett népszám—
lálás végső értékelése csak az 1971. évi ada- tok rendelkezésre állása után várható, de úgy vélik, Angliára és Walesre a hiba kb.
485
1.0—1 ,6 százalékos, százalékos lesz.
Skócíára mintegy 0.5
(ism.; Kármán Tamásné)
TÁRSADALOMSTATISZTlKA
GIROD. R.:
SZEKVENCIÁLIS MOBlLlTÁS
(Mobilité séauentíelle.) —- Revue Francoise de Saciologie. 1971. 1. sz. 3—18. p.
Szekvenciális mobilitáson a szerző a tár—
sadalmi mobilitásnak olyan vizsgálatát érti, amelyben nemcsak egy kiinduló helyzetet (az apa társadalmi csoportját) és a jelenlegi helyzetet (a vizsgált egyén jelenlegi társa- dalmi csoportját) veszik figyelembe. hanem a közbenső állomásokat is. *
A tanulmány alapjául szolgáló vizsgálat mintáját a genfi kanton választói névjegy—
zékeiből állították össze. Külön vizsgálták az 50—70 éves és a 30—49 éves. valamint a 30 év alatti férfiak mobilitási életútját. Felje- gyezték az apa társadalmi csoportját, vala- mint a 20, 25, 30, 40 és 50 éves kori és a je- lenlegi társadalmi csoportot. A közölt táblák- ban két társadalmi réteget különböztettek meg: a szellemi foglalkozásúakat és a fizi—
kai munkásokat.
Az apa társadalmi csoportja és a saját karrier megkezdésekori társadalmi csoport közötti mobilitást a karrier során bekövetkező későbbi mobilitással összehasonlítva érdekes különbséget figyeltek meg a munkás és a szellemi rétegből származók intragenerációs mobilitása között. Azok a munkásszármazá- súak. akik szellemi pályán kezdték meg kar—
rierjüket, igen ritkán kerültek vissza később a munkásságba. viszont sok munkásszármazású, aki fizikai foglalkozásban kezdett dolgozni.
később szellemi pályára lépett át. Ezzel szem- ben azok a szellemi származásúak, akik sa- ját pályájukat fizikai foglalkozásban kezdték.
elég nagy részben visszatértek később a szel- lemi rétegbe. Az utóbbi jelenséget. amikor az intragenerációs mobilitás ellenkező irá- nyú, mint a pályakezdeti intergenerációs mo- bilitás. nevezi a szerző ellenmobilitásnak. Az ellenmobilitás tehát azáltal, hogy az egyént a pályakezdet után az apa társadalmi pozició—
jához közelíti. a végeredményben jelentkező mobilitást csökkenti.
A vizsgált genti férfiak 49 százaléka egész életén át immobil volt (végig apja társadalmi csoportjában maradt). 245 százalék már az iskola elvégzése után kilépett az apja tár- sadalmi csoportjából. és nem tért oda később vissza, 10.5 százalék a saját karrier megkez- dése után lépett ki apja társadalmi csoport- jából, végül 16 százalék az iskola elvégzése után kilépett. de a karrier során később visz—
szatért apja társadalmi csoportjába. Elég nagy tehát az intragenerációs mobilitás ará- nya. de ezen belül nagyobb az ellenmobili—
tásé. Hozzá lehet tenni. hogy ez az ellen- mobilitás legtöbbször már az életpálya első felében, a 40. életév előtt visszavezeti az egyént apja társadalmi csoportjába.
A vizsgált három kohorsz mobilitása kö- zött elég nagy különbségek vannak. A mun- kásszármazásúak csoportjában a legidőseb- bek közül lépett át a legkevesebb (: pálya—
kezdéskor a szellemi rétegbe, a legfiatalab—
bak közül pedig a legtöbb. A szellemi szár—
mazásúak között viszont az idősebbek kö- zött kezdték meg a legtöbben munkásként a pályájukat, a legfiatalabbak között a legke—
vesebben. A nagyobb pályakezdési mobili- tással nagyobb későbbi ellenmobilitás járt együtt. Végeredményben a fiatalabb kohorsz a teljes életpálya figyelembevételével (eb- ből a szempontból a 30 év alattiakat nem lehetett vizsgálni) a fiatalabb nemzedékek- ben valamivel kisebb azoknak az aránya, akik 40 éves korukban apjuktól eltérő társadalmi csoportban voltak. Az életút különbségeit megmagyarázhatják a különböző kohorszok élettörténetének egyes szakaszaival párhuza- mos jó és rossz gazdasági konjunktúraszaka- szok. Az 50—70 évesek a két világháború kö- zött kezdték meg karrierjüket (a rossz gaz—
dasági konjunktúra időszakában). mig az 50 éven aluliak a második világháború alatt és után (gazdasági fellendülés időszakában) kezdtek dolgozni.
A szerző végül összehasonlítja a genfi mo- bilitást a franciaországi és az amerikai mo—
bilitással. Franciaországban hasonlóan nagy, az Egyesült Államokban még nagyobb azok- nak az aránya. akik apjuktól eltérő társa—
dalmi rétegben kezdik meg karrierjüket. Az Egyesült Államokban például a szellemi szár- mazásúaknak kb. 40 százaléka fizikai mun- kás pályán kezdi karrierjét, meglehetősen nagy részük később visszatér azonban a szel- lemi rétegbe. A szerző szerint abból, hogy a gazdaságilag fejlettebb Egyesült Államok—
ban nagyobb a pályakezdéskori mobilitás (ezen belül a szellemi származásúak pálya—
kezdése valamely fizikai foglalkozásban). azt a következtetést vonja le, hogy a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan növekszik az ilyen
mobilitás és az ellenmobilítás szerepe.
(Ism.: Andorka Rudolf)
