Mueller, D.C.: A vállalati döntési folyamat: ökonometriai vizsgálat

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

volumene 129 százalékkal magasabb volt, mint 1948—ban.

Közvetlenül a háború után jelentős ár-

emelkedések veszélyeztették a gazdasági fejlődést. Az inflációs jelenségek 1950—

1951—ben érték el a maximumot, attól

kezdve viszont évi 4,5 százalékos áremel—

kedés volt tapasztalható.

A gyors gazdasági fellendülés jelentős strukturális változásokat hozott magával.

Az egyéni fogyasztás csökkent, míg az állami szektoré nőtt. Az export részese—

dése nem változott, viszont az évi növe-

kedési rátája 7,2 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a hazai árak gyorsabban emelkedtek, mint az exportárak.

Az adatokból az is kiderül, hogy az

egyéni fogyasztásban a tartós fogyasztási cikkek részesedése nőtt, míg a nem tar- tós fogyasztási cikkeké csökkent. Egy másik nyilvánvaló változás az, hogy a szolgáltatások részesedése 16 százalékról 27 százalékra emelkedett. Ez természe—

tesen a szolgáltatások árának emelkedésé- vel is magyarázható. Ugyanakkor az élel—

miszerek csökkenő, a lakásépítkezések

pedig növekvő irányzatot mutattak. Az utóbbi részesedése 1965—ben annyi volt, mint az élelmiszereké.

Az állami szektor fogyasztásában is mutatkoztak változások: az általános ad—

minisztrációs kiadások 32 százalékról 22 százalékra csökkentek, az oktatás része-

sedése 23 százalékról 31 százalékra, míg

az egészségügyi kiadásoké 13 százalékról 19 százalékra nőtt.

Az állótőke 1948—1965 között megkét—

szereződött. A gépipari beruházások pl.

az összberuházások 22—41 százalékát tet- ték ki. A beruházások nagyarányú növe- kedése azzal is magyarázható, hogy azok 1948—ban nagyon alacsony szinvonalon mozogtak.

Az összkeresleten belül az export ré—

szesedése és növekedése a legjelentősebb, azon belül is a gép- és fémiparé, mig a faiparé csökkent. A szocialista táborral folytatott kereskedelem 1953—ban az össz-

forgalom egyharmadát tette ki, jelenleg pedig 20 százalékát.

A keresletben mutatkozó változások strukturális átalakuláshoz vezettek a ki'—

nálatban és az importban is. A számok—

ból kitűnik, hogy a mezőgazdaság és

erdőgazdaság részaránya csökkent, mig a

szolgáltatásoké, azon belül is a lakásépí—

tésé nőtt. Ez természetesen változásokat idézett elő a foglalkoztatottságban is. A magánvállalkozások aránya 8 százalékkal

csökkent, mig a bérből és fizetésből élőké

39 százalékos növekedést mutat. Változás észlelhető továbbá a bérből és fizetésből

élők kategóriáján belül, mivel azok

7—

331

aránya 1965—ben az összmunkaerőn belül 26 százalék volt, míg 1948—ban csak 17

százalék. Ez részben az ipar strukturális változásával magyarázható, részben pe—

dig azzal, hogy megnőtt a szakképzett munkaerő iránti kereslet.

A nemzeti jövedelem eloszlásában mu—

tatkozó változások nem ilyen nyilván—

valók. A bérből és fizetésből élők része-

sedése nem változott, a társadalombizto—

sítási kiadások ellenben nőttek. Ennek következtében a dolgozók részesedése a nemzeti jövedelemben 56 százalékról 62 százalékra nőtt.

Mindebből nyilvánvaló, hogy a finn gazdaság az újjáépítés időszaka után is

állandó növekedést mutat, melyet jelen—

tős strukturális változások kísérnek.

(Ism.: Dienes Gedeonné)

MUELLER, D. C.:

A VÁLLALATI DÖNTÉSI FOLYAMAT:

ÖKONOMETRIAI VIZSGÁLAT

(The firm decision process: an econometric investigation.) — Tne Ouarterly Journal of Economics. 1967. 1. sz. 58—87.p.

A tanulmány a vállalat viselkedését

Vizsgálja ökonometriai módszerekkel.

Célja: 1. általános ökonometriai módszer kidolgozása a vállalati Viselkedés elem—

zésére, explicit módon figyelembe véve azokat a bonyolult kölcsönhatásokat, amelyek ezt a viselkedést jellemzik; 2.

ennek a módszernek illusztrálása konkrét modellel; 3. annak bebizonyítása, hogy ezeket a modelleket jól tudja használni a vállalat viselkedésének kutatója és a gazdaságpolitikus egyaránt.

Először általános modellt fogalmaz meg.

Ha m, m...,n, jelölik az endogén vál—

tozókat és x,, mg,...,xs az előre meg—

határozott (predeterminált) változókat,

akkor ez az általános modell:

n1 : f1(n2, na, . . , n,, XpH—yl,

"2 : f2("v "a, - ' ' : "r! Xz9)'f*/lz,

(ahol Xj az összes előre meghatározott változóknak valamilyen együttesét kép- viseli).

Fel lehet írni a célfüggvényt is:

0 : 0('n1,na . . ., n,,xvxg, . . .. xs),

332

STATISZTIKAI IRODALM! FIGYELO

és így optimalizálásra is használhatjuk a

modellt.

Ennek az általános modellnek illuszt—

rálására 67 különböző vállalat több évi

adatai alapján kiszámítja egy konkrét modell paramétereit. A modellnek négy

endogén változója van: a vállalat kuta-

tási és fejlesztési kiadásai, bruttó be—

ruházása, hirdetési kiadásai és osztalék—

fizetései. A vállalatnak minden évben döntenie kell, hogy tiszta jövedelemből

mennyit fordít ezekre a célokra. E cé—

lok bizonyos fokig alternatívák. Például a tőkeberuházással, a kutatással és fej- lesztéssel és a reklámmal egyformán ér-

tékesítését akarja növelni, a tőkeberuhá-

zás esetén valamely ismert eljárás be—

vezetésével vagy kiterjesztésével, a ku—

tatás és fejlesztés finanszírozása útján

új eljárások vagy termékek kidolgozá—

sával, a reklámozással pedig meglevő

termékeinek jobb értékesítésével akarja

piaci részesedését növelni. Az e három

célra forditott összegekkel ugyanakkor

a kifizetett osztalékot csökkenti. Ezért a

modell négy egyenletében egy-egy ilyen endogén Változó a bal oldalon, a többi pedig a jobb oldalon, magyarázó vál—-

tozóként szerepel. Ezenkívül a jobb olda- lon szerepelnek különböző előre meghatá—

rozott változók: részben exogén válto-

zók, részben az endogén változók ko—

rábbi értékei.

A tőkeberuházás egyenlete azt mu- tatja, hogy az negativ kapcsolatban áll a kutatásra és fejlesztésre és a reklámo—

zásra fordított azévi összegekkel. Pozitív kapcsolat van viszont a tőkeberuházás

nagysága és az előző évi vállalati nye—

reség, valamint az értékcsökkenési leírás

között. Úgyszintén pozitív a kapcsolat

az értékesített árumennyiség változásá-

val (ennek növekedéséből a vállalat ked- vező következtetéseket von le jövőjére vonatkozóan) és az előző évi kutatási és

fejlesztési kiadásokkal (mert eredményei—

nek megvalósitásához beruházások szük-

ségesek).

A kutatás és fejlesztés ugyancsak po—

zitív kapcsolatban van az értékcsökke—

néssel és a nyereséggel. Ezek a kiadá- sok erős ciklikus ingadozásokat mutat—

nak. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy a gazdasági visszaesés éveiben a vállala—

tok fokozottan igyekeznek új termékeket

és új eljárásokat találni, mert a meg—

levőktől nem várhatják az értékesítés nagyobb növekedését.

A hirdetések egyenlete azt mutatja, hogy sem a nyereség, sem az értékcsök—

kenés nagyságának nincs rá nagyobb hatása, ellenben erősen függ attól, hogy

az ágazaton belüli többi vállalat mennyit

költ reklámozásra. Míg a megelőző tíz—

éves időszakban gyorsan növekedő vál- lalatok inkább kutatásra és fejlesztésre költöttek, a lassan növekedő vállalatok a biztosabb és gyorsabb hozamot adó hirdetést választották eszközül értékesí-

tésük növelésére.

Végül az osztalék egyenletében a nye-—

reségen és az értékcsökkenésen kívül az

előző évi osztalék nagysága szerepelt.

A modell redukált alakjának együtt- hatóiból meg lehet határozni, hogy az

egyes előre meghatározott változók ér—

tékének módosulása hogyan befolyásolja

az endogén változókat. A gazdaságpoli—

tikus elsősorban arra vonatkozóan vonhat le érdekes következtetéseket, hogyan le—

het a vállalatokat nagyobb kutatási és fejlesztési tevékenységre ösztönözni, pél—

dául adócsökkentés útján.

(Ism.: Andorka Rudolf)

M EZÓGAZDASÁGI STATISZTIKA

SCHADEREIT, G.:

TERMELÉSI FUGGVÉNY ELEMZÉSÉNEK FELHASZNÁLÁSA A FORGÓESZKÖZÖK HATÉKONYSÁGÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA

(Die Anwendung der Produktionsfunktions- analyse zur Bestimmung des Nutzens der Umlaufmittel.) — Zeitschrift für Ag'raröko- nomik. l967. 1. sz. 40—49.p.

A mezőgazdasági termelés komplex fejlődése, a közgazdaságilag megalapozott belterjesítéssel összefüggésben, indokolja

a beruházások hatékonyságának vizsgá- lata mellett a forgóeszközök hatékonysá—

gának meghatározását is. A termékegy-

ségenként szükséges ráfordítások növe—-

kedése, a bruttó termelés növelése mel—

lett, a tiszta jövedelem egyidejű emelke- dését kellene, hogy maga után vonja. Az üzemgazdaságtan feladata a kölcsönhatá—

sú tényezők olyan optimális kombináció- jának meghatározása, mely mellett opti—

mális tiszta jövedelem érhető el. Ezeket az összefüggéseket rögzíti a termelési függvény.

A Német Demokratikus Köztársaság Mezőgazdasági Tudományok Akadémiája 10. szekciója egyik volt intézetének 400

nitrogénműtrágyázási kisérlete alapján