ZSIGMOND GÁBOR ★ BEÖTHY LEÓ

ZSIGMOND GÁBOR

★ BEÖTH Y LEÓ

A M Ü LT M AGYAR TUDÓSAI

FŐSZERKESZTŐ:

O RTU TA Y GYULA

ZSIGMOND GÁBOR

B E Ö T H Y LEÓ

AKADÉMIAI k i a d ó BUDAPEST i 974

MTA

KIK

4 8 0 6 2 ^»

W 5Y \R

twsöMvms mnÉm.

UŰWVTAXA

ISB N 963 05 0176 7 összkiadás száma IS B N 963 05 0177 5 a kötet száma

(C) Akadém iai K iad ó, Budapest 1974 Zsigm ond Gábor

Printed in Hungary

TARTALOM

Ifjúság és irodalom (1839—1863) 7 Újságíró és közgazdász (1863— 1867) 30 A statisztikus (1867 —1876) 48 A közgazdaságtól a társadalom tudo­

mányáig (1876—1880)' 6 0 A társadalmi antrőBológiir szolgáíatá- '

bán (1880 —1886) 109

B eöthy Leó és a m agyar tudom ány-

történet 125

Bibliográfia 155

5

IFJÚSÁG ÉS IRODALOM (1839-1863)

A B eö th y -fa m ília , am ely E rd é ly ré g i családjai k ö z é ta rtozo tt, a X V II I. század m ásodik felétő l k e z d v e e g y re fon tosabb szerepet játszo tt eléb b B ih a r m e g y e , később az egész ország p olitik ai életében.

B e ö th y M ih á ly 176 0 -ban lett B ih a r m e g y e alispánja, Im re fia v o lt B e ö th y L e ó n ag ya tyja . M ásik fiátó l szárm aztak B e ö th y Ö d ö n és B e ö t h y László, a re fo rm k o r és forrad alo m m ajdan em lékezetes alakjai. B e ö th y Im re h étszem ély- n ö k ö t S án dor fia k ö v e tte a jo g i p ályán , és ered m én yes m e g y e i

m u n k ája elism eréseképpen kerü lt ő is a H elytartó tan ácsh o z B u d ára és le tt a k irá ly i jo g ü g y e k ig a zg a tó ­ ja : k irá ly i fiskus. A z 1830-as éve k

dereka k o m o ly erkölcsi d ilem m a elé állította a k irá ly i ü g yészek et.

A z u d var, s k ü lön ösen M ettern ich nyom ására m e g k e z d ő d te k az elő­

k észü letek e g y k o h o lt és elrettentő célzatú p o litik ai perre, am e ly n e k első áldozatai az országg yű lési ifja k k ö z ü l k e rü lte k k i. József n ád o r m in d en haladéka és k ib ú ­ v ó ja ellenére a ham is tanúzások és b e sú g ó i jelen tések p erré értek, í g y adott B e ö th y S án dor az 1836.

m ájus 20-án k e lt n ád ori le v é l értel­

m ében elfogatási parancsot L o vassy László és társai ellen. A B e ö th y

családot sem k erü lte el a terror hullám a, B e ö th y László e g y ik fiát is m eg h u rco ltá k , B e ö th y M ih á ly , a k i a m egp rób áltatáso k tó l m e g ­ őrült, e g y ausztriai e lm e g y ó g y ­ in tézetben halt m e g . B e ö th y László és öccse, Ö d ö n a re fo rm k o rtó l k e z d v e a haladás old alán állottak, B e ö th y Ö d ö n a m e g y e ország- g yű lési k ö v e te v o lt az 1832 — 36-os országg yűlésen , m ajd a T isza Lajos által szervezett m in den erőszakos m eg m o zd u lá s ellen ére le tt 18 4 1- ben alispán és 1843-ban ism ét k ö v e t. A re fo rm k o ri v iták b an tanúsított bátorságg al v e tt részt az 18 4 8 — 49-es fo rrad alo m b a n is m in t K o ssuth Lajos legend ás k o r­

m án yb iztosa. A fo rrad alo m bukása

után e m ig ráció b a m en t, E u ró p a ván d o ra lett, Jersey szigetét válasz­

to tta m en ed ékü l, h o g y találk oz­

hasson V ic to r H u g ó v a l. U g y a n it t ta rtó zk o d o tt e g y id eig a fiatal O rb á n B alázs is. Idegenben érte a halál, k é t árvát h a g y v a itt­

hon.

A k ö z éle ttő l m ár jó ideje visszav o n u lt B e ö th y S án dor csa­

ládját sem k ím é lte a forrad alm at k ö v e tő vihar, elszegén yed tek , az apa halála után a ro k on ság segített a g y e re k e k feln evelésében . N e h é z k ö rü lm é n y e k k ö z ö tt k ezd te m eg tan ulm án yait B e ö t h y L e ó , az elem i iskola után csupán h á ro m latin o sztá lyt járt k i, m ajd e g y v o lt pap n ev e lő sk ö d ö tt m ellette, m íg v é g ü l 10

tize n n ég y éves k orára e g y e d ü l m aradt tan ulm án yaiban . A n eh éz­

ség ek n em szeg ték k e d v ét, szívósan fo ly ta tta a tanulást, járatos lett a g ö r ö g , latin és n ém et n y e lv m ellett az ang olban és franciában is. A z ó k o r tö rtén elm e izg a tta le g ­ in k áb b , n a g y lelkesedéssel b ú jta az id e g e n e ln y o m ó k elleni h a rcok történ etét, azok n ak a m o tív u m a i ih lették az Achemenidcík utóda cím ű első reg én y ét. M ű v é b e n az el­

n y o m o tt perzsák harcát m utatta be a p artu szok ellen, fiatal főhő se, e g y n a g y m ú ltú család sarja, a m ú lt varázsos „su g allatára” fo g bele kü zd elm ébe, a m e ly g y ő z e le m m e l és az e ln y o m o tt nép felszabadulá­

sával v é g z ő d ik .

I I

R e g é n y é n e k P esty F rig yes fris­

sen m e g in d u lt lapja, a tem esvári

„ D e le jtű ” a d ott h e ly e t 1859-ben.

N e m véletlen , h o g y B e ö th y v á ­ lasztása erre a lapra esett, am elyn ek enged élyezése és m egindulása a kortársak szám ára n a g y m eglep e­

tést o k o z o tt. P esty p o litik ai m ú ltja ön m agáért beszélt, 1848 — 49-ben a h o n v é d e lm i m in isztériu m tagja v o lt. A v ilág o si fe g yv e rle té te l után e m igrált, m ajd v á lla lv a a b ö rtö n - büntetést is, rö vid esen hazatért.

K iszabadulása után fo ly ta tta törté­

neti m unkásságát, m eg in d ító ja és szervezője v o lt a tö rtén eti h e ly n é v ­ kutatásnak és te v é k e n y szerepet v álla lt a gazdasági egyesü letek m egszervezésében . S o k o ld alú tu­

12

d o m á n y o s és k ö z é le ti m unkássága elism eréseképpen a M a g y a r T u d o ­ m á n yo s A k a d é m ia ,i 8 í 9 - b e n tag­

já v á választotta.

A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a ­ d ém ia m u n kája az 18 48— 49-es fo rrad alo m és szabadságharc le­

verése után visszaesett, üléseit csak császári b izto s jelen létében tart­

hatta és a B ach-rend szer az alap­

szabályainak m ódosítására is k é n y ­ szerítette. A M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia új ta g o k at csak 1858-tól k e z d v e választhatott, í g y k erü ltek b e A r a n y János, P esty F rig yes, H u n fa lv y János. M eg választásu k annak a jele v o lt, h o g y a p o litik ai reak ció és idegen eln yo m ás nem tudta m e g tö rn i a n em zet erőit, ha

a z o k átm en etileg n em je len tk e z­

h ettek e g y fo rm á n az élet m in d en területén. C se n g e ry A n ta l írta a Történeti tanulmányok és jellem ­ rajzok cím ű kétkötetes m ű v e első kiadása előszavában, h o g y az ö tv e ­ nes é v ek b en „ . . . a tu d o m á n y o k és iro d a lo m m ű velésén k ív ü l alig m aradt n y itv a ú t hazánkban a k ö z ­ pá lya em berein ek. . .” . M in d k e ttő elem i e rő v e l tám adta az ö n k é n y - u ralm at és segítette elő a m aga m ó d ján annak felszám olását. A z 1850 — 1865 k ö z ö tti időszak szel­

lem i életének jellem zésére érdem es id ézn i K a u tz G y u la A nem zet- gazdasági eszmék története Magyar- országon cím ű , 1868-ban Pesten m eg jelen t, re n d k ív ü l színvonalas

k ö n y v é b ő l a k ö v e tk e z ő részle­

tet:

„ M in th a a p o litik ai k ö z te v é ­ k en y ség p ályájáról leszorult nem­

ze ti szellem s n em zeti e rő k a tu d o ­ m á n y és iro d a lo m csendes, de n em kevésb é h a té k o n y m ű velésében k erestek és találtak v o ln a m en - h elyet, és alkotásra tért, v a g y m in th a a m o stoh a sors kárpótlásul m in d azo n n a g y és szent jav ak é rt, m ik e t tő lü n k elrabolt, a cultura és tudományosság szellem i kin cseivel akart v o ln a kieng eszteln i b ennün­

k e t: az 1850-től n ap jain k ig le fo ly t id ő k örven detes lánczolatát kép e­

zik n em sikernélkü li tu d o m á n y o s és iro d a lm i tö rek vések n ek ré­

szün krő l ú g y , h o g y kevés ága van 15

az em beri tu d alom n ak, m e ly ha­

zán kb an ez id ő szak alatt parlagon m aradt, v a g y egészen eredm én y n élk ü l m ű ve lte te tt v o ln a , s ha valahol, b iz o n y ára m in álu n k és ez id ő ben b iz o n y u lt be m é ly igazsá­

g o t rejtő értelm e a n a g y róm ai bö lcselő azon m o n d atán ak : spera- git tranquilla potestas, quae violenta nequit«.

S való ban , akár a bölcseleti és a históriai v a g y n y elv é sze ti tu d o ­ m á n yo k at, akár a j o g o t és a p o li­

tik át, akár a n em zetgazdaságtan t és a statisztikát, akár a m ath em a- tik ai és term észettu d o m án yo k at, akár v é g r e a tu d o m á n y o s szak­

la p o k a t és fo ly ó ira ti literatúrát tek in tsü k : m in den ütt tapasztalha­

16

tó k a z emelkedés, a z előretörekvés, az ön állób b alkotás jelenségei.

N e m állhat feladatu n k e tekin ­ tetb en részletekbe ereszkedni. L e­

g y e n ezért e lég u taln u n k e g y ­ szerűen arra, m ily élén k s term é­

k e n y len d ületet v e tt históriai iro ­ d a lm u n k e g y B artal G y ö r g y , H o r­

v á th M ih á ly , S zalay L ászló, g r ó f T e le k i, W e n c z e l G u sztáv, Salam on F erencz, K e ré k já rtó A la jo s, T o ld y Ferencz, S zab ó K á ro ly , C se n g é ry s tö b b m ás m o n ograp h ista n a g y ­ becsű d o lg o za ta iv a l; m ily ö rve n ­ detes haladásnak tanújelei: a geo- graphia és statisztika terén e g y Fényes (újabb), P a lu g y a y , K ő n e k , H u n fa lv y (János) m u n k ái; a jog­

tudományén W e n c z e l, S uhayda,

P auler, R é c s y , B ain tn er, H o ff- m an n tan- és k é z ik ö n y v e i; a nyelvészetén C z u c z o r, H u n fa lv y P ál, Lukács M ó ricz , Fábián, M á ­ tyás, Szepessy, V á m b é r y és R ie d l d o lg o za ta i; a bölcsészeién H o rv á th C y r ill, G reguss és P u rgstaller k iseb b -n a g y o b b értekezései; a m a- th em atikai, természettani és g y ó g y - tu d o m á n y i téren P e tz v a l és Preiss, K o m n e n o v ic h és C o rzá n , T h á n és N e n d tw ic h , S to c ze k és K rusp er, B a lo g h és m áso k m ű v e i; v é g r e a m in k et k ü lön ösen illető státus- tudományokban e g y b á ró E ö tv ö s és g r ó f D e s e w ffy , e g y L ó n y a y és K o rizm ics, e g y D e á k és S zalay, T r e fo r t és C se n g e ry , e g y K arvassy és W e n in g e r, K e le ti és É r k ö v y 18

d o lg o zatai, m e g a n n y i m aradand ó érték ű alkotásai a m a g y a r tu d o ­ m án yo s szellem nek, s kétségtelen b iz o n y sá g o k arra n ézvén , h o g y h azánkb an ez id ő b e n a k o m o ly tu d o m á n y o s irá n y határozottan é rv é n y re ju to tt, s h o g y az ízlés és co m p o sitio , a m ű vészi szerkesztés és felfog ás, az alkotási képesség s az eg yetem iesb nézletirány tekin­

tetében is jó v a l előb b re haladtun k.

A z e g y é n i tu d o m án yo sság ez ered m én yes m unkássága m ellett a testületi és társulati te v ék e n ysé g is hasonlíthatatlanul te rm ék en yeb b , m in t az elő b b i id ő szak o k b an . S zó ló ta n ú b izon ysága ennek az új életre ébred t magyar tudományos akadémia, m e ly e g y - k é t jelesének, s n év

szerint C se n g e ry n e k k e zd e m é n ye ­ zésére, m in d általános, m in d k ü lö ­ nösen osztá lyok ra szakadó tu d o ­ m á n yo s m ű k öd ésében m ár is a legö rven d eteseb b e red m én y ek et bírja (névszerint történ elm i, n y e l­

vészeti, statistikai, arch eo lo g iai irányban) felm utatn i. .

T u d o m á n y o s ig é n y jelen tk e­

zett a k ö z gazd aság terén is, a m e ly e g y é b k é n t m in den m ásnál in káb b alkalm asnak tűnt, ha k ö z v e tv e is, p o litik a i n ézetek fejtegetésére és ism ertetésére. A z u tó b b i szem p on t­

já b ó l n a g y jelen tő sége v o lt annak, h o g y a szaklap ok, í g y p l. a P esty F rig yes szerkesztésében m eg jelen ő

„ D e le jtű ” , ahol K a u tzn a k is m e g ­ je len te k tan ulm án yai K e r v e i n éven,

k iseb b -n a g y o b b m értékb en m ente­

sültek a cen zú ra bén ító hatása alól.

A h e ly ze t szem p on tjából je l­

le m z ő v o lt a p ro g ra m , a m elyet a

„D e le jtű ” első szám a tartalm azott.

A gazdasági, tö rtén eti és term é­

szettu dom án yos ism eretközlésen túl P esty célkitűzései n a g y o b b a k v o lta k , e g y re jo b b a n k id o m b o ro ­ d o tt a lap p olitik ai je lleg e és az a tö rek vés, h o g y a p o litik a tu d o m á ­ n y o s m egalap ozást n yerjen . F on ­ tos szerepet tu lajd on íto tt P esty a gazd asági kérdéseknek, m é g h o zz á a társadalm i v o n atk o zá so k k al ösz- szefüg gésb en . B e ö th y re n a g y ha­

tást g y a k o r o lt P esty e m b erileg is;

fejlődése szem p on tjából jelentős v o lt a h o zzá fű ző d ő kapcsolat.

P e sty F rig yest 1860 szeptem ­ berében m ásodszor is letartóztat­

ták lapján ak e g y re m erészeb bé válása m iatt, és e g y csehországi b ö rtö n b e v itté k , ahol tö b b h ó n ap o t ra b o sk o d o tt. P e sty újabb m e g - hurcolása idején B e ö th y m ár Pes­

ten la k o tt. B e ö th y Ö d ö n ö z v e g y e , a helytállásáról k ö zism ert C sa n ád y L u jza fo g a d ta be a fiatal író t, aki­

n ek a to vá b b iak b an k o m o ly tá m o ­ gatást n y ú jto tt. B e ö th y ú jabb írásai, k ö z ö ttü k az Áldozatok cím ű re g é n y , V a jd a János lapjában, a

„ H ö lg y fu t á r ” -b an je len te k m eg 1860-tól. A z 1860-ban k ia d o tt Áldozatok a N e ro k o rab eli R ó m á t jelen íti m e g , és n éh o l stendhali m élység ű leírása az ön k é n yu ra lm i 22

ren dszer belső m echanizm usának.

A z e g y m á st felv á ltó császárok által lé treh o zo tt, de ő k e t tú lélő, és v e lü k szem ben ön állósuló erőszak­

szervezet jelen tkezését írta le iz g a l­

m asan. B á to r és m ű vészi értékű alkotása n a g y sikert aratott és o lva só i újabb re g é n y ei m eg jele­

nését várták .

B e ö th y t azon ban a k o r szelle­

m é n ek m eg felelő en ú jabb kérdések k e z d té k fo g la lk o z tatn i. A z o n k e d ­ v e z ő indításon túl, a m elyet P esty F rig yes barátsága jelen tett szám ára, ig e n te rm ék e n y v o lt életén ek az a szakasza, a m ik o r ta g ja lett annak a kis társaságnak, a m e ly u n o k a­

bá tyjá n a k , B e ö th y Á k o sn ak , v ala­

m in t K á lla y B én i és ifjabb S zö -

g y é n y László részvételével jö tt létre. V a lam en n y ien ah h oz az új n em ze d é k h e z ta rto zta k , a m elyet m ár n em a „ m i tö rté n t” , hanem a „ m it te g y ü n k ” kérdése fo g la l­

k o z ta to tt. K o rtársai v o lta k C sern i- sevszkijn ek, akin ek M it tegyünk?

c ím ű n a g y feltűn ést és visszh an g ot k e ltő írása 1863-ban je len t m e g . C sern isevszk ijre és m a g y a r k o r­

társaira is érezhető hatással v o lt az a m erikai k özg azd a sá g új n a g y e g yén iség e, H e n r y C h . C a re y . C a r e y alap go n dolata az v o lt, h o g y az em b er a tudás segítségével úrrá tu d v áln i a term észeten és a társa­

d a lo m tö rvén yszerű ség ein ek fel­

ism erése rév én sorsa tudatos irá­

n y ító já v á lehet. C a r e y eszm éi sok

k ö z ö s von ást m u tattak S ain t-S i- m o n és C o m te n ézeteivel, de k ü lö n ö s h a n g sú ly t a d ott állásfog­

lalásainak, h o g y o lya n ország fia v o lt, a m e ly n e k sok b e h o zn iva ló ja v o lt a v ilá g a k k o ri fejlett országai­

v a l szem ben, és a m e ly rő l az e g y ­ k o r i anyaországban, A n g liá b a n m é g n em is o lya n rég en lek icsin y­

lő én n y ila tk o zta k . C a r e y valóságos ap ostolává v á lt a v isz o n y la g el­

m arad o tt á llam o k felem elkedésé­

n ek , ta g a d v a azt a tételt, h o g y tö rv én y sz erű és ö rö k a z o ly a n n em ­ ze tk ö z i m u n kam egosztás, am ely­

ben egyes o rszá g o k és n ép ek el­

m aradása feltétele egyes n ép ek és h atalm ak előrehaladásának. C a r e y m ellett S ain t-S im o n és C o m te

eszm éi is hatást g y a k o r o lta k a k é t B e ö th y , K á lla y B én i és S z ö g y é n y László gon d olk o d ására. Sajátos színt k ö lcsö n zö tt a cso p ortn ak a re n d k ív ü l fo g é k o n y eszű és tehet­

séges K á lla y , ak in ek érdeklődése és m ű veltsége n em k o rlá to z ó d o tt a h a g y o m á n y o s m ű veltség i tá rg y a k ­ ra. A fizik a, k é m ia és m atem atika u g y a n a k k o r n em m aradt ön célú érdeklődés, hanem a k o r általános tendenciájának m eg felelő en isk o­

lául és m intául szolgált a társa­

d a lo m tu d o m á n y o k területén is o ly k íván atos tu d o m á n y o s m eg a lap o ­ zottság ú tö rv én yszerű ség ek eléré­

séhez.

A tu d o m á n y — b e leértv e m ost m ár a tá rsad alo m tu d o m án yo k at 26

is — , hatalm as e szk ö zn ek íg é rk e ­ zett M a g y a ro rszá g n em zeti fü g ­ getlen sége, korszerű társadalm i, p o litik a i, gazdasági és kulturális fejlődése biztosításához. E z ek n e k a g o n d o la to k n a k m egism erése és m egértése n a g y szerepet játszo tt abban, h o g y B e ö th y L e ó é rd e k lő ­ dése e g y r e in k áb b a kulcskérdést je len tő gazdaság fe lé terelő dött.

A fo rd u la t szem p on tjából fig y e ­ lem re m éltó Gondolataim cím ű verse, a m e ly a „ H ö lg y fu t á r ” 1863.

augusztus 20-i szám ában jelen t m eg.

A z újság első oldalát szinte teljes egészében b e tö ltő hosszú k ö lte ­ m é n y e ön b írálat és e g y b e n búcsú is az iro d a lo m tó l. A vers első k ép ei a „ r a b sz o lg a ” m ú lt után e g y kép ­

27

zelt, b o ld o g jö v ő t v etíte n e k az olvasó elé. E z t az utat v é g ig já r v a a k ö ltő k ép zelete a fantázia vilá­

gáb a lép, a term észet m illió csodá­

ján a k m egism erése után. A zo n b a n sem a tö rtén elem látom ásai, az a n y a g ö r ö k kérdései, a k ép zelet tágas b iro d alm a n em jelen t m e g ­ n y u g v á st szám ára. A k ö ltő új célo k at tű z k i m aga elé, a m e ly et a k ö lte m é n y k é t u tolsó sora fo g a l­

m az m e g :

„ É s a m u n ka, ész n em k ép zelet fo g a n th a t te ttek e t!”

Irod alm i m unkásságának ez a g y o rs és v ég leg es lezárása a sikeres ke zd e te k után a kortársak szám ára is m eglep etést jelen tett. Igaz, a 28

k ö v e tk e z ő é v ek b en m e g jelen t tö b b m űfordítása, í g y E d m o n d A b o u t társadalm i szatírája az Egy je g y z ő orra, és Jules V e rn e ak ad á ly o k a t nem ism erő tudósainak reg én y e, az Utazás a Föld középpontja felé.

B e ö th y 1863-tól azon ban m ár láthatóan elk ötelezte m agát a k ö z ­ gazdaság m ellett. A m id ő n 1863 őszén R ó z sa á g i A n ta l új k ö z g a z d a - sági la p o t in d íto tt, B e ö th y a

„ M a g y a r K ö z g a z d a ” fő m u n k a ­ társa lett, és ezzel lezáru lt életének első, élm é n y e k b e n és elhatározá­

sokban g a zd a g szakasza.

29

ÚJSÁGÍRÓ ÉS KÖZGAZDÁSZ (18Ő 3-1867)

R ó z s a á g i A n ta l, a „ M a g y a r K ö z ­ g a zd a ” tulajd on os szerkesztője a szabadságharc idején G u y o n R i - chárd oldalán h a rco lt és B ra n y isz- k ó n á l súlyosan m egsebesült, m ajd 1849-ben b ö rtö n b e v etetté k . Jó­

n ev ű író és m ű fo rd ító v o lt, a fran cia iro d a lo m e g y ik hazai ism e­

rő je és terjesztője és azon túl a k özg azd a sá g szen ved élyes m ű v e ­ lő je . A „ M a g y a r K ö z g a z d a ” elm é­

leti és g y a k o rla ti k özg azd a sá g i irá n y vo n a lát B e ö th y te v ék e n ysé g e erősen m egszabta, a h eten ként m e g je le n t lap m in den e g y e s szá­

30

m ában je len te k m e g c ik k e i és statisztikai összeállításai. írásai soha­

sem k o rlá to zó d ta k pu sztán gazda­

sági v o n atk o zá so k ra , látta a re­

fo rm k o r által is p éldán ak tartott és az egész v ilá g által m agasztalt A n g lia kapitalista fejlődésén ek árn yold alait is. A szociális kérdések irán ti érzék en ység ét je lezte p l. a n y u g d íj k ö rü li E u ró p a-szerte k i­

b o n ta k o z ó v itá b a v aló b ek ap csoló­

dása, a m ik o r is a biztosításn ak az egész társadalom ra v a ló k ö telező kiterjesztését javasolta. B e ö th y t k é t kérdés fo g la lk o z ta tta le g in k áb b , és az e zek k e l kapcsolatos elm é­

le te k tették rá a le g n a g y o b b hatást.

A z első a gazdasági fü g g etlen ség kérdése, a m e ly h e z C a r e y ,,új v é d -

v á m o s” eszm éit használta fel, a m ásodik a szociális feszültségek jelen tkezése, enn ek m egértéséhez S ain t-S im o n tan u lm án yait fo rg a t­

ta. B e ö th y írásai e g y r e n a g y o b b érdeklődést és elism erést v álto ttak k i és p ályája ú jabb és e m e lk ed ő szakaszát jelen ti, a m ik o r 18 65-ben Jó k ai M ó r felk érte a szerkesztésé­

ben m e g in d u ló „ H o n ” cím ű lap k ö z g az d a sá g i ro va tá n a k a veze té ­ sére.

A „ H o n ” k ö z g az d a sá g i ro v a ta irá n y ító ja k én t B e ö th y n a g y g o n ­ d o t fo rd íto tt az alapos és részletes tájékoztatásra. A gazdasági és p én z­

ü g y i p ro b lé m á k so k old alú és adatokkal alátám asztott tárgyalása m ó d szerb elileg is újat jelen tett és 32

fo g é k o n n y á tette a statisztika olyan kezelése irán t, am elyet az ism ert b e lg a m atem atikus és statisztikus, A . Q u é te le t v aló síto tt m e g . Q u é - telet m unkásságának hatása n em k o rlá to z ó d o tt a szaktudom ányra, kiterjed t az egész társad alom tudo­

m á n y területére és a hazai tu d o ­ m án yo s g o n d o lk o d á sb an elsősor­

ban B u c k le a n g ol történész m u n ­ káin keresztül v á lt ism ertté és h ó d íto tt tért. B e ö th y tan ulm án yai 18 65-ben k e zd tek m eg jelen n i a

„ H o n ” -b an , a m indennapos sta­

tisztikai összeállításokkal e g y ü tt.

C ik k e in e k jelen tő s része v ita - je lle g ű v o lt. Érdem es ezzel kap­

csolatban m eg em líten i a je g y b a n k k érdésével fo g la lk o z ó állásfoglalá­

3 — V. 33

sát. A n g lia k özg azd á sza i k ö z ö tt v ita f o ly t az egy e tle n , ille tv e tö bb je g y b a n k kérdéséről. A z „ E c o n o ­ m ist” , a k orszerű k ö zg azd a sá g és társad alo m tu d o m án y e g y ik v eze tő fó ru m a , az e g y e tle n je g y b a n k m ellett tö rt lándzsát, fig y e le m b e v é v e a k ö z p o n ti p én zin tézet szere­

p é t e g y fe jle tt országban . A z

„E c o n o m is t” v éle m é n y ét osztrák részről eg yesek ü rü g y ü l k ív án tá k felhasználni arra, h o g y M a g y a r- ország gazdasági és p o litik a i h e ly é t a leen d ő dualista rendszeren belü l, p l. S k ó cia állásához hasonlóan, ta rto m á n y i szinten p ró b á ljá k k i­

je lö ln i. M ás esetben L o u is B la n c és P ro u d h o n n ézeteit p ró b álta a

„ N e u e Freie Presse” felhasználni 34

arra, és az átlátszó szándékra B e ö th y le g o tt rám u tatott, h o g y a p o ro sz — osztrák h áb o rú b an m e g ­ g y e n g ü lt B écs szám ára, a m a g y a r tu lajd o n o k jelen tős részének az

„állam osításával” a n y a g i erőforrás nyitását p ro p ag álja . B e ö th y állás- foglalásai nem csak az új elm életek ­ ben v a ló jártasságát árulták el, han em az e lm é letek g y a k o rla ti alkalm azása iránti fin o m érzé­

k é t is.

A z e g y k o r i baráti k ö r tagjain ak kapcsolata m ár 1864 k ö rü l kezd ett m e g g y e n g ü ln i, K á lla y és S z ö g y é n y e k k o r in d u lt hosszabb eu ró p a i útra, m ajd onnan visszatérve K á l­

la y le fo rd íto tta J. Stuart M ill A szabadságról c ím ű m u n káját.

A z u tak elválásának je le v o lt B e ö th y hosszabb bírálata, am elyet K á lla y n a k Stuart M ill k ö n y v é h e z írt előszaváról a „ H o n ” hasábjain írt. K á lla y B é n i a feltétel n élk ü li liberalizm us h ív e v o lt, és attól n em csak gazdasági és társadalm i, h an em n em zeti v on atk ozásb an is, e lő b b -u tó b b , és ha m e g r á z k ó d ­ tatások árán is, v é g s ő fo k o n az életre v a ló e rő k érvén yesü lését várta. A n y u g a t-eu ró p ai szint elérése v o lt szám ára a n a g y p ró b a ­ tétel, és enn ek sikere érdekében , háttérbe szoru ltak nála — akárcsak V a jd a János em lékezetes röp iratá- ban, az 1862-ben k ia d o tt Polgáro- suiasban — a társadalm i és n em zeti je lle g ű a g g o d a lm a k és fenntartások.

36

1867-re n em csak összeverbu­

v á ló d o tt, hanem m ár fig y e le m re m éltó p u blicisztik ai tev ék e n ysé g e t fejtett k i az a kis csop ort, am ely a n em zeti és szociális kérdésekb en e g y arán t m ély e b b analízist k ív á n t és a fejlőd ést n em a szabad verseny sém ája szerint kép zelte el. P esty F rig yes, B e ö th y L eó , H u n fa lv y János helyes érvelésének alátá­

masztására és a hazai k ö z v é le m é n y tájékoztatására H alász Im re 1867- ben le fo rd íto tta C a r e y Társadalmi tudomány cím ű m ű v é t. C a r e y -t e g y é b k é n t M a g y a ro rszá g o n T re - fo rt ism ertette, elsősorban a M a g y a r T u d o m á n y o s A k ad é m ián tartott e g y ik előadásában, a m e ly azután m e g je le n t a Pesti N a p ló 1863.

feb ru á r 24-i szám ában. T re fo rt azon ban K a u tz szerint n em v o lt o lya n b u z g ó tisztelője C a re y -n e k , m in t P esty F rig yes, H alász Im re v a g y B e ö th y L e ó . H alász rö v id b e v eze tő tan ulm án yáb an felism er­

h e tő e k a zo k az elem ek , a m elyek et a m a g y a r k ö v e tő k fon to sn ak tar­

to ttak . B evezetésk ép p en le szö g e z­

te : C a r e y világ o sa n k im u tatta, h o g y a fő le g A d a m S m ith -re és R ic a rd ó ra h iv a tk o z ó k ö z g a z d a - sági iskola, a m e ly m in d m áig a le g tö b b h ív e t to b o ro z ta m agának, n em jelen tette az u tolsó szót a tu d o m á n y á g fejlődésében . C a r e y szerint az isk ola e g y ik alap vető fo g y a té k o ssá g a abban rejlik , h o g y

„k lasszik u sn ak ” és e g y b e n ö r ö k ­ 38

é rv é n y ű n e k m in ősít e g y olya n fejlő d ést, am ely ha tö rtén etileg jelen tő s és in d o k o lt is v o lt, n em szolgálh at egyetem es é rv é n y ű p él­

dának. C a r e y felró ja a „laissez fairé” iskolának a zo n k ívü l, h o g y a gazdasági élet törvén yszerű ség ei­

n ek vizsgálatánál csupán az érték és csere kérdéseit b o n co lg a ttá k , k ira g a d v a azok at a gazd asági élet k o m p le x eg észébő l. C a r e y szá­

m ára n em a v a g y o n , h an em a tár­

sulás jelen tette az em b e ri társa­

d a lo m fejlődésén ek hajtóerejét.

S zem lélete optim ista v o lt, n em osztotta M althu s és szám os k ö v e ­ tő je borúlátását, és n em ítélte az e m b eriség tö b b ség ét — n a g y o n is v itath ató tö rvén yszerű ség ek re v aló

hivatkozással — ö rö k ö s szeg én y ­ ségre és szolgaságra. A n ép ek e g y ­ m ás k ö z ö tti és a társadalom belső v iszo n y a it te k in tv e C a r e y az e g y e n ­ lő ség , e g y ü ttm ű k ö d é s és so kféle­

ség h ív e v o lt, innen az ún. „ h e ly i k ö z p o n to k ” elm élete is. E n n e k értelm ében m in d en n ép n ek a fejlő ­ dés tetejét k ell elérnie, a m u n k a- m egosztás és k o o p e rá c ió csak e g y e n lő e k k ö z ö tt fo ly h a t töret­

lenül és igazságosan. C a r e y hatá­

ro z o tt ellen zője v o lt m in den uni­

form izálásn ak, és annak a n ézetnek is, h o g y v ala m e ly ország v a g y rendszer m intául és sablonul szol­

gálhat m in den nép szám ára.

C a r e y eszm éi n a g y visszhangra találtak O roszországb an , K e le t- 40

E u ró p a szám os országában, íg y M a g y a ro rszá g o n is. C a r e y k o n ­ cep ciója so k akn ak a szem ében, í g y K a u tz v éle m é n y e szerint is vissza­

lépést jelen tett, m in t a List-féle teória e g y ik változata. Visszalépést jelen tett szerinte eg yrészt az eu ró ­ p ai fejlő d ésn ek S m ith és J. B . S ay tanításainak m e g felelő irán yban tö rtén ő alakulásához v isz o n y ítv a , m ásrészt ahh oz a haladó irá n y ­ v o n a lh o z v isz o n y ítv a is, am elyet a hazai von atk ozásb an B e r z e v ic z y G e r g e ly tő l S zéch en y i István ig, il­

le tv e a S zéch e n y i és n em K o ssuth alapelveire ép ü lő 1867-es k ie g y e ­ zés gazd asági rendszere jelen tett.

K a u tz a klasszikus gazdaságtan hazai leg tek in télyeseb b és le g k é p ­

zetteb b kép viselő jek én t a gazdaság szabadságának h ív e v o lt, a m e ly ha k e rü lő k k e l és á ld o z ato k árán is, d e v é g s ő fo k o n az e g y é n és társa­

d a lo m k ö z ö tti h a rm ó n iáh o z v ezet.

A z állam feladata e g y e n g e tn i és biztosítani azok at a feltételeket, a m e ly ek eg yrészt határain belül, m ásrészt az á lla m o k e g y m á sk ö zti viszo n yla tá b a n b iztosítják azt az áram lást, a m e ly társadalm i és n em ze tk ö zi m érték b en az em beri­

ség ja v á t szolgáló m u n k am eg o sz­

táshoz v ezet. A hatvanas, de fő le g a hetvenes é ve k b e n azon ban a fejletteb b kapitalista országo k b an e g y re tarthatatlanabbá v á lta k a klasszikus gazdaságtan tételei, és a fejlő d ésn ek in d u ló országo k b an , 42

í g y p l. N ém e to rszág b a n és az E g y e s ü lt Á lla m o k b a n jelen tk e zte k teo retik u so k , m in t a n ém et K . E.

D ü h rin g és az a m erikai C a r e y , a k ik elm életeik k el m e g akarták ó v n i kapitalista útra lé p ő országai­

k at a k ap italizm usn ak m ár F rancia- országban, de fő le g A n g liá b a n o ly k irív ó a n je len tk e ző k ö v e tk e z m é ­ n y e itő l. D ü h rin g ily e n je lle g ű írásait K e le ti K á ro ly ism ertette a hazai k ö z v é le m é n n y e l, n em téve u g y a n a k k o r m ag á évá fenntartás n élk ü l D ü h rin g n e k C a r e y - v e l sok­

ban ro k o n nézeteit. M in denesetre sokan, í g y B e ö th y L e ó is, e g y e t­

értett C a r e y azon észrevételeivel, h o g y n em csak áp oln i k e ll a n em ­ ze ti fü g g etlen ség n e k és az e g y é n i

szabadságnak a g o n d olatát, hanem m in d k e ttő t véd elm ezn i is k e ll a szabadság elvén ek k orlátlan értel­

m ezésével és g y a k o rla tá v a l szem ­ ben.

K a u tz az 1868-ban m eg jelen t A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a k özv iszo­

nyokra Magyarországon cím ű k ö n y ­ v é b e n elm arasztalta a gazdaság szabadsága elvén ek és g y a k o rlatá ­ nak a b írálóit, de m un kájának az alaph an gja m égsem az ellentétes álláspon tok felü lkereked ésétől v a ló félelem , hanem az a m e g g y ő z ő d é s, h o g y a hazai fejlődés az általa is helyeselt fő irá n y b an halad. E lé g ­ tételt jelen tett szám ára, h o g y K o ssuth v éd e g y le té n e k e g y k o r i

h ív e i k ö z ü l D e á k v a g y G o ro v e a hatvanas é v e k első felében el­

h atáro lták m a g u k at a szabad ver­

sen y n ek és v é d v á m n a k szélső irá n yzataitó l és legalábbis az oszt­

r á k - m a g y a r v isz o n y terén a reali­

tásokkal szám oló és az európai fejlődéssel e g y b eeső irá n y vo n a l m ellett k ö te le z té k el m agu k at.

A k o r m á n y összetétele, E ö tv ö s József, T re fo rt, C se n g e ry , G y u la i re fo rm k o rt m eg já rt n em zed ék e, p o litik ai tapasztalataik, európ ai m ű ­ v eltsé g ü k és lá tó k ö rü k , szem élyes em b eri tu lajd on ságaik u g y a n a k k o r íg é re te t jelen tettek B e ö th y , H alász és m áso k szám ára arra, h o g y az ország, am elyet ez a gen eráció ébresztett fel szellem i bén ultságá­

b ó l, képes lesz v ezetésü k alatt é v ­ százados elm aradását b e h o zn i és felzá rk ó zn i azon á llam o k k ö z é, a m e ly ek n e k p éld ak ép e a v irá g ­ k o rát élő , v ik torián u s A n g lia v o lt.

A tapasztalt és tek in télyes „ ö r e g e k ” m ellett b iz alo m m a l és re m é n y ek ­ kel, és n em utolsósorban n a g y a m b íc ió v a l je len tk e zte k a tu d o ­ m á n y és techn ika, a tu d o m á n y és gazdaság, a k u ltú ra és az em b erek n evelh ető ség én ek kihasználásából k e letk ez ő hatalm as en erg ia „ k i ­ fejtéséb en ” és felhasználásában se­

g íten i akaró fiata lok , H alász G áb o r szavaival a „ m a g y a r v ik to riá n u ­ so k ” m áso d ik n em zed ék e. E z e k a fiata lok , a k ik a forrad alm at fiatalon v a g y g y e re k fe jje l érték m e g , nem

tagad ták m e g az e lő z ő gen eráció ered m én yeit, n em v éle k e d te k T u r - g e n y e v h őséh ez, B a z a ro v h o z ha­

sonlóan az a p ákról m in t elm aradt em b erek rő l, a k ik eljátszották kis játék aik at. L átták, h o g y ő k k e zd ­ té k m e g a tu d o m á n y o s ig é n y ű társad alo m tu d o m án y alapján e g y k orszerű társad alom irányítás első elem ein ek m egh on osítását hazánk­

ban, és ezt az utat a fiata lo k az új e re d m é n y ek felhasználásával k í­

v án tá k fo ly ta tn i.

A STATISZTIKUS (18 6 7-18 7 6 )

K e le ti K á ro ly 1867 tavaszán e m lé k ­ ira to t készített G o ro v e István fe l­

kérésére a leen d ő F öld m ű velés-, Ipar-, és K e re sk e d e le m ü g y i M i­

n isztérium kebelén belü l felá llí­

tan dó statisztikai o sztá ly kérdésé­

rő l. K e le ti K á r o ly javaslatai alapján G o r o v e felk érte B e ö th y L e ó t a m in isztériu m m u n k ájában v a ló részvételre. B e ö th y készséggel el­

fo g a d ta a m egb ízatást, a m elyb en leh ető séget lá tott arra, h o g y elk ép ­ zeléseit a g y a k o rla tb a n is m e g ­ valósíthassa.

A statisztika jelen tő sége m e g ­ n ő tt M a g y a ro rsz á g o n is a hatvanas évek b en . C se n g e ry A n ta l in d ít­

v án y ára 1860 m ájusában létrejött a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia S tatisztikai B izottsága, en n ek o rg á ­ n u m a le tt elő b b a „S ta tisztik a i K ö z le m é n y e k ” , m ajd 18 65-től a

„S ta tisztik a i és N em zetg azd asá g i K ö z le m é n y e k ” . A m in isztériu m i statisztikai osztály v eze tő je K e le ti K á r o ly lett, m unkatársai p e d ig B arsi József, B e ö th y L e ó , H alász Im re és H u n fa lv y János. A z osztály összetétele fig y e le m re m éltó , n em ­ csak B e ö th y és H alász részvétele, hanem B arsi és H u n fa lv y p o litik ai m ú ltja m iatt is. B arsi is, H u n fa lv y

4 - V . 49

is bö rtön bü n tetést szen ved ett az 18 4 8 — 49-es forrad alo m b an v aló részvételéért. B arsi József bicskei katolik u s plébános v o lt a fo rra ­ dalom k itö rések or, de csakham ar K o ssu th h ív e és e g y ik le g m e ré ­ szebb to lifo rg a tó ja lett. A gyászos e m lé k ű Ú jép ü le tb e n íté lté k 1849- ben hú szévi fog ság ra c ik k e i m iatt.

B ö rtö n é v e irő l U tazás ismeretlen állomás je lé cím ű k ö n y v é b e n szá­

m o lt be. O lm ü tz i raboskodása idején fo rd u lt m e g a b ö rtö n b en B a k u n y in is m in t p o litik ai fo g o ly . B arsit n em tö rte m e g a fo g sá g , szellem ben és akaratban épen ke­

rü lt haza 1856-ban. D e á k Ferenc javaslatára k erü lt a statisztikai osz­

tá ly h o z , itt k ezd te m eg k im o n d o t­

tan statisztikai je lle g ű te v é k e n y ­ ségét és ham arosan az o k tatásü g yi statisztika k itű n ő szakem b ere lett.

A m íg B arsi József k izá ró lag p o li­

tik a i m ú ltjáért k erü lt a m in isz­

tériu m b a, add ig H u n fa lv y János szem élyéb en nem csak a forrad a­

lo m b a n v álla lt te v ék en ység , h an em a k ö z e l húsz évre visszatekin tő tu d o m á n y o s m unkásság is elism e­

rést n yert. H u n fa lv y m ár 1846-ban statisztikát tan ított a késm árki líceu m b an , m ajd a „S ta tisztik a i K ö z le m é n y e k ” szerkesztője v o lt 18 6 1-tő l 1869-ig, te v ék e n ysé g e a m a g y a r statisztikai go n d o lk o d á s újjászületésének egcsz korszakát

51

felö lelte. Szám talan föld rajzi tanul­

m á n ya a tu d o m á n y o s fö ld rajz létrejöttét készítette elő az ötven es é vek b en , s ú ttö rő m unkásságát is­

m erte el a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia a k k or, a m ik o r 1859-ben ta g já vá választotta. M in isztériu m i tev ék en ység e m eg k ezd ések o r H u n - fa lv y tö b b m in t h etv en statisztikai, föld rajzi, k ö zg azd a sá g i c ik k é t és tan u lm án yát jelen tette m e g m ár, í g y az o sztá ly le g n a g y o b b tu d o ­ m án yos ran ggal ren d elk ező tagja v o lt.

G o ro v e m inisztersége és K e le d K á r o ly m in t az osztály v eze tő je je lezték , h o g y a statisztikai osztály tö b b ség ét k ite v ő v é d v á m irán yzat

h ívei zarvatalanul k ép viselh etik álláspontjukat. B e ö th y első h iva­

talos statisztikai tan ulm án yai a m a g y a r — osztrák gazdasági k a p ­ cso lato k k al fo g la lk o z ta k az 1866.

és 1867. évb en . E zen m u n k ái m e g ­ írása eleinte hallatlan n eh ézségekbe ü tk ö ztek , n em lévén szerv, am ely a k é t ország tén yleg es fo rg a lm á t m érte és ellen ő rizte vo ln a. A szállí­

tási v álla lato k bevon ásával sikerült m in d en osztrák elzárkózás ellenére v aló s érték ek et m egállapítania. K ö ­ vetkezetesen fen n tarto tt n ézetei nem a k a d á ly o z tá k m e g B e ö th y t abban, h o g y a k ieg y ezés által fel­

g y o rs íto tt kap csolatok at p o z itív ­ n ak m inősítse, lé n y e g é b e n h e ly e ­

53

selte a z a d ott idő szakban a keres­

k e d e lm i kap csolatok e m e új és din am ikus felfutását. M un kásságá­

n ak e k orszak át m a g a ism ertette első n a g y o b b tan ulm án yáb an , A kereskedelemben.

A m in isztériu m 1868-ban és 1869-ben statisztikai ta n fo ly a m o ­ kat in d íto tt eg y ré sz t a k orszerű fejlődéssel v a ló lépéstartás, más­

részt k é p z e tt u tánpótlás biztosítása érdekében . A z e lő a d ó k k ö z ö tt szerepelt H u n fa lv y is, B e ö th y is.

B e ö th y előadásainak alapját 1869- ben m e g je le n t Kereskedelem cím ű k ö n y v e adta, a m e ly azon ban n em e g y e d ü l gazdasági, h an em társa­

da lm i kérd ések k el is fo g la lk o ­ zo tt.

54

M ű v e első részében a n em zet­

k ö z i m u n kam ego sztás aktuális p ro b lem a tik á ját tá rg ya lta . C a r e y n y o m d o k á n halad va kim u tatta, h o g y a fen n álló h e ly ze t a fejlett o r ­ szágo k , elsősorban A n g lia szem ­ p o n tjá b ó l elő n y ö s. A tö rtén etileg k ialak u lt, de n em tö rv én yszerű h e ly ze te t n em leh et B e ö th y szerint v ég leg esn e k tekin teni, és ö rö k é rv é ­ n y ű gazd asági d o k trín a alapjává- tenni. C a r e y hazája, az E g y e sü lt Á l­

la m o k a jelen m egítélése és a jö v ő lehetőségei m érlegelése után k ö z e ­ lebb állt B e ö th y h e z , m in t az ad d ig i

„p é ld a k é p e k ” . A z E g y e sü lt Á lla ­ m o k b a n a p o lg árh á b o rú után m e g ­ g y o rsu lt a kapitalista fejlő d és, de az ország gazdasága válto zatlan u l

v éd elem re szorult. A v é d v á m a m erikai h ív e i és m a g y a r k ö v e tő i szám ára elképzelésü k n em a m er­

kan tilizm u s rendszeréhez v a ló v isz- szatérést, han em az a d ott idő szak átm en eti gazd aságp o litikáját jelen ­ tette. E z ek e t az elve k e t a m a g y a r v isz o n y o k ra a lk alm azva B e ö th y h a n g sú lyo zta , h o g y a M a g y a r- ország és A u sztria k ö z ö tt fen n álló v isz o n y n em hasonlítható p l. a n ém et v á m u n ió egyes állam ai k ö ­ zö tti kap csolath o z, M a g y a ro rszá g fü g g e tle n állam és ennek m e g fe ­ lelően ön álló gazd asági struktúrá­

v a l k ell ren delkeznie. A k ü lk eres­

k ed elem fejlő d ésével kapcsolatban k ifejtette, h o g y e g y ország jó lé té ­ n ek m u tató ja n em az a k tív k ü l­

kereskedelem , h an em a fejlett belső piac, m iv e l a m en n yiség ileg k e d v e z ő k é p et m u tató k ü lk eres­

k e d e lem k é p e m ö g ö tt e g y o ld a lú és fejletlen gazdaságra je lle m ző m ező g azd a sá g i és n yersanyagtéte­

le k h ú zó d n a k m e g . B e ö th y be­

fejezésül n em csak a gazdasági, de a társadalm i fo ly a m a to k m eg ter­

vezésén ek fon tosságát h a n g sú ly o z­

ta, fe lh ív a az o lva só k fig y e lm é t S ain t-S im o n m unkásságára.

T ö b b jel sejtette, h o g y B e ö th y érdeklődése e g y re in k áb b k im o n ­ do ttan társadalm i kérdések felé irá n yu l, de a h a n g sú ly p illan atn yi­

lag m é g a gazdaságra és a statiszti­

kára h e ly e z ő d ö tt. A statisztikai tan­

fo ly a m o k ered m én yes lezárulásá­

v al B e ö th y t tev ék en ység e elism e­

réséül osztálytanácsossá n ev e zté k k i, és beválasztották az O rszágos Statisztikai Tanácsba. 18 7 1-b e n m e g v aló su lt K e le ti K á r o ly ré g i elképzelése, és a statisztikai osztály k iv á lt a m in isztériu m bó l, és k ésőbb létrejö tt az O rszá g o s Statisztikai H iv atal. E z ze l az ország társadalm i, gazdasági, kulturális életét v izsg á ló in té zm é n y nem csak szervezetileg , de tartalm ilag is teljesen ön álló lett.

K e le ti K á ro ly B e ö th y t n ev ezte k i a lig a z g a tó v á , és e g y e tle n m u n ka­

társa lett, akire fon to s irányítási és szervezési feladato kat b íz o tt.

E z e k b e n az é v ek b en B e ö th y n em ­ csak a Statisztikai H iv atal k ia d v á ­ n yait szerkesztette, szám os, saját

összeállítást k ö z ö lt, hanem 1 875- ben A bankügy elmélete cím m el terjed elm es p é n z ü g y i tartalm ú m u n k á t adott ki.

A KÖZGAZDASÁGTÓL A TÁRSADALOM TUDOM ÁNYÁIG

(1 8 7 6 - 1880)

B e ö th y m unkásságának fő hajtó­

ereje m in d ig is a társadalm i kérd é­

sek irán ti olthatatlan érdeklődése v o lt. A m egism ert m ó d szerek fo k o zato sa n elégtelen n é v áltak , új és e g y re tu d o m án yo sab b szem lé­

le te k jelen tk eztek , ez veze tte B e ö th y t az iro d a lo m tó l a p o litik ai je lle g ű gazdasági újságírás terü­

letére, m ajd a statisztika és a k o r­

m á n yzati kérdések vizsgálatáh oz.

A z á llam gépezet m egszilárdulásá­

v a l lezáru ltak a „h ő s i id ő k ” , a k e zd e ti lelkes, tö bb ségében auto­

didakta gárd át eg y ré sz t jó l k ép zett 60

szak em b erek , a k o rm á n y za t m e g ­ b íz h a tó h ivataln o k ai, m ásrészt a m e g y é k b ő l e g y re erőteljesebben fe l áram ló szürke, h étk ö zn ap i réteg k e zd te felv áltan i. B e ö th y e g y re k e v é sb é e lég ed ett m e g a társadalm i je le n s é g e k feltérkép ezésével, am e­

ly e k e t é v rő l é vre szig o rú alapos­

ságg al á llíto tt össze, a té n y e k k ö ­ zö tti összefüg gések k e zd ték érde­

keln i. A bankügy elmélete c ím ű m ű ve l 18 75 -b en v é g le g lezárult B e ö th y életén ek az a k o rsza k a , a m e ly et fő k é n t a gazdasági k é rd é ­ seknek, ille tv e a zo k e g y e s társa­

d a lo m tu d o m á n y i von atkozásain ak szen telt. B e ö th y é h e z hasonlóan v álto zá so k tö rté n te k gen erációja go n d olk o d á sá b a n és pályafutásá-

61

bán. H alász Im re, aki a statisztikai o sztá ly tó l k iv á lv a a „P este r L lo y d ” szerkesztője, m ajd A n d rássy G y u la m in isztereln ökségi sajtóhivatalának v e z e tő je lett, 18 72-ben v é g k é p p hátat fo rd íto tt a h iva talos tev é­

k e n y ség n e k , és visszatért az ú jság­

írásh oz. H u n fa lv y Jánosnak sta­

tisztikai m unkássága európ ai el­

ism erést h o z o tt, az 1869. hágai statisztikai kon gresszuson , az 1872.

szen tp étervári n em ze tk ö zi k o n g ­ resszuson m e g k ü lö n b ö zte te tt fi­

g y e le m b e n részesült. S zen t-P éter- v á ro n Q u étele t, a tu d o m á n y á g leg ra n g o sab b alakja egész estét szentelt H u n fa lv y n a k és K e le ti K á ro ly n a k . E red m é n y ei és a zo k n ak az elism erése ellenére H u n fa lv y

e g y re in k áb b a fö ld ra jz fe lé fo r­

d u lt, ú g y v é lte , h o g y a fö ld ra jz term észetes kap csolatot h o zh at lé t­

re a tá rsad alo m tu d o m á n y o k és a te rm észe ttu d o m á n y o k k ö z ö tt. A hetvenes é v e k elején energiája le g ­ n a g y o b b részét a m a g y a r fö ld rajz­

tu d o m á n y újjászervezése k ö tö tte le, fáradozásai ered m én yek ép p en jö h e te tt létre 18 72-ben a M a g y a r F öld ra jzi Társaság. K á lla y B é n i 18 75-b en tért vissza b e lg rád i b e­

osztásából, h o g y a to vá b b iak b an a korszerű , ille tv e korszerűsítendő k o n ze rv a tiv izm u s szószólójakén t jelen tkezzen .

A z 1870-es é v e k eleje m o zgásb a h o zta az egész m a g y a r k ö zéletet.

A d u alizm u s alap vető kérdésein ek

m egold atlansága ezú ttal n em eg y e s e lőrelátó g o n d o lk o d ó k írásaiban, h an em aktuális esem én yek b en , k i­

b o g o zh a ta tla n p ro b lé m á k garm a­

dában jelen tk ezett. E z e k k ö z é tar­

to z o tt az 1873-as gazdasági válság és ennek k ö rü lm én y e i k ö z ö tt az új gazdasági m e g e g y e zé s kérdése, am e ly k ö z v e tv e ism ét a p olitik ai k ie g y e zés kérdéseit tű zte a napi­

ren d re; to vá b b á a n em zetiség i k é r­

dés, m e g terh e lve a B alk á n o n k i­

alaku lt ro b b a n é k o n y h e ly z e tte l;

v é g ü l a h ő n ó h a jto tt kapitalista fejlőd és első „m é r g e s g y ü m ö l­

csei” : a társadalm i feszültségek.

M in d e zek fig y e le m b e v é te lé v e l f o g o tt h o zzá B e ö th y 18 76-ban új k ö n y v é n e k m egírásáh oz. K ö z v e t­

64

len in dítékául a k ö z e lg ő és a k ö z ­ v é le m é n y t élén ken fo g la lk o z ta tó osztrák — m a g y a r gazdasági m e g ­ egyezés és az azzal kapcsolatos leh ető ség ek szolgáltak. A Nem zet­

iét c ím ű , m ár cím éb en is sokat­

m o n d ó m ű vé b e n a szerző M a g y a r- ország k ö v e te n d ő útját n a g y o b b és új összefüggések fig y e le m b e ­ v ételé v e l k ív án ta k ijelöln i. A la p ­ tétele: eg y e s n ép ek lem aradása a fejlődésb en és esetleges eltűnése a é ltv isz o n y o k m eg változá sá b ó l e- redt. E z a n n yit jelen t, h o g y az adott társadalom n em v o lt képes a v á lto z ó k ö rü lm én y e k h e z alkal­

m azk od n i. A sikeres a lk alm azk o­

dás n em jelen ti azt, h o g y az illető n ép n ek n em zeti h a g y o m á n y a it

v a g y fü g g etlen ség ét fel kellen e adnia. A z alkalm azkodás n em m e g y sim án, csakis v álság o k árán érh ető el. B e ö th y szerint en n yib en az em beri társadalom ra is érvén yes a d a rw in i „leszárm azási elm élet” . A darw inizm ussal a hazai ol­

v asók özön ség ig e n ham ar m e g ­ ism erkedhetett. M ag y aro rszág ra m e g le p ő g yo rsaságg al érkeztek m e g az új kutatások eredm én yei.

Jánosi Ferenc az 1860. é v i „ B u d a ­ pesti S zem lé” -b en fél é v elm ú ltával ism ertette D a r w in alap vető m ű vé t, A fajok eredetét, 1864-ben p e d ig R ó n a y Jácint k ö z ö lt összeállítást D a r w in m ű v e ib ő l. B e ö th y , aki 1869-től tagja a N e m z e ti K aszin ó k ö n y v tá r i fe lü g y e lő bizottságának, 66

eb ben a m in ő ségében is k ö z re ­ m ű k ö d ö tt, h o g y szélesre táruljanak a k a p u k a tu d o m á n y új ered m é­

n y e i e lőtt. E b b en n a g y szerepe v o lt a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m iá ­ n ak, a m e ly n e k új épülete a hatva­

nas é v e k közep ére készü lt el, és titkára, m ajd fő titk ára A ra n y János lett. H alász G á b o r írja Magyar századvég. Korszerű akadé­

miák cím ű szép tan ulm án yában , h o g y „ a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m ia új ép ülete k orszerű v o lt k ív ü l, a reneszánszra em lé k ez ve , a m e ly a pepecselő b iederm eier után ú j, friss stílusizgalm at jelen ­ tett, a k e z d ő d ő historizm us h ó d ító k e d v é t, a p o m p a ábrándját a szür­

keségb en , de korszerű b e lü lrő l is,

európ ai lá tó k ö rű és m o d ern érd ek­

lődésű tudósaival, a lázas k ü lfö ld e t ism ertető m u n k ával, am ely a falai k ö z ö tt fo ly t. E lé g v é g ig n é z n i k i­

ad ván yai lajstrom át, h o g y m e g ­ g y ő z ő d jü n k , m ily e n rö g tö n ö sen és g a zd a g o n v eze tte át a n y u g a to n u ralk o d ó szellem i áram latokat m a­

g y a r fö ld re, aján d ék ozo tt m e g a történeti, k özg azd a sá g i, iro d a lm i és stan d ard m ű vek ford ításával. . .”

A z ország szellem i lé g k ö r é re e g y é b k én t je lle m z ő , h o g y D a r w in ha­

m arabb részesült elism erésben M a ­ g y a ro rszág o n , m in t A n g liá b a n . C sa k 1879-ben tü n tette k i a ca m b rid g e -i e g y e te m m egtisztelő fo k o z attal, tíz é v v e l azután, h o g y az „A m e r ic a n P h ilosop h ical S o - 68

c ie ty ” m egb ecsülése je léü l tagjává választotta. A M a g y a r T u d o m á ­ n y o s A k a d é m ia 18 72-ben válasz­

to tta D a r w in t tiszteletbeli tagjá­

nak, akit e g y é b k é n t otth on ában lá to g a to tt m e g 18 75-b en a neves m a g y a r z o o ló g u s, M a r g ó T iv a d a r.

B e ö th y L e ó érdem e, h o g y k e z ­ d ettől fo g v a kritikus álláspontra h e ly e zk e d e tt a d arw in izm u sn ak a társadalom ra v a ló m echanikus al­

kalm azásával kapcsolatban. A z ún.

szociáld arw in izm u s elm élete és g y a k o rlata id e g e n v o lt B e ö th y szám ára, ép p en ezért nem csak ért­

hetetlen, han em alaptalan v o lt P u lsz k y Á g o sto n n a k a k ritik ája a

„B u d a p e sti S zem le” 1877-es é v ­ fo lya m áb an . P u lsz k y a b b ó l in d u lt

k i, h o g y D a r w in tételeit, b á rm ily tetszetősek és d ivatosak is, nem leh et a társad alo m tu d o m án y terü­

letén alkalm azni. E z a m e g je g y zé s B e ö th y elm arasztalását jelen tette, fig y e lm e n k ív ü l h a g y v a , h o g y B e ö th y m u n kájában aláhúzottan h a n g sú ly o zta , h o g y a D a r w in által k im u ta to tt tö rv én yszerű ség csak az em beri társadalom fejlődésén ek legalacson yabb fo k a in é rvén yes, a fejlőd és k é ső b b i szakaszaiban az e g y ü ttm ű k ö d é s v á lik d ö n tő v é . B e ö th y szerint az em b eri tu lajd on ­ ságo k és kép ességek n em az ö r ö k ­ lés, h an em a közlés és tanítás rév én fe jlő d te k . E n n e k értelm ében az e m b er és v ele e g y ü tt a társadalom n ev e lh e tő , az em beri társadalom 70

fejlő dése n em g e o ló g ia i je lle g ű , h an em tudatos tervszerű te v é k e n y ­ ség e red m én ye. B eö th y n é l a h an g­

sú ly az em berre és társadalm i szerepére, és annak történ eti aspek­

tusaira h e ly e z ő d ö tt. A társad alom fejlettségén ek m ércéje tö b b é n em e g y e d ü l a gazdaság, techn ika v a g y a n y a g i jó lé t, h an em az em berek e g y m á sh o z v aló kapcsolata, m é g ­ h o zzá n em a „s tr u g g le fó r life ” , az erősebb felülm aradása, a g y e n ­ g é b b n ek pusztulása útján, hanem az e g y ü ttm ű k ö d és és kölcsön össég alapján. E n n y ib e n B e ö th y n em ­ csak kortársa, h an em eszm etársa v o lt a zok n ak — í g y m in d en ekelő tt az a m erikai Lester W a rd n a k , a szerb B o g isicn a k és az orosz

K ro p o tk in n a k — , a k ik eltérő ér­

veléssel és k ü lö n b ö z ő k ö v e tk e z ­ tetésekkel u g y an , de S p en cernek és a k o rab eli szociáld arw in izm u sn ak az elutasítását jelen tették.

B o g is ic m unkásságának m e g ­ ism erése in d íto tta B e ö th y t n e g y ­ ven éves korában arra, h o g y szerbül m egtan u ljo n . N e m az e g y é n , ha­

n em a k özösség á llott a zo k n ak a k u tatásokn ak a közp on tjában , am e­

ly e t S a v ig n y n y o m á n , a délszláv jo g ren d szer eredetét keresve B a l- tazar B o g is ic fo ly ta to tt. B o g isicn a k a zad ru gáró l szóló fejtegetései n a g y fig y e lm e t keltettek egész E u ró p á ­ ban, H e n ry M ain e n a g y lelkesedés­

sel fo g a d ta m egállapításait. W a r d és K r o p o tk in k ö z v e tle n ü l n em 72

hatottak u g y a n B e ö th y re , de m in d­

k etten eszm etársai v o lta k . W a rd élete és m unkásságának első sza­

kasza so k hason lóságot m u tatott B e ö th y é h e z . S zeg én y családból szárm azott, tan u lm án yait e g y e d ü l v é g e z te , B e ö th y h e z hasonlóan

„se lf-m a d e-m a n ” v o lt. B io ló g u s­

n ak készü lt, de m in t statisztikus kereste m e g k e n y e ré t állam i alkal­

m azásban. G azdasági téren a m é g v éd elem re szorult am erikai gazda­

ság fejlődése érdekében a v é d v á m h ív e v o lt, társadalm i téren p e d ig a k isem berek v éd elm ét szo lg á ló k ö z h a ta lo m m egterem tését szor­

galm azta. B io ló g u s k é n t n éz ve a v ilá g o t, találóan m u ta to tt rá, h o g y a term észet pazarló ö k o n ó m iá ját

az em b e ri társadalom n em enged­

h e ti m e g m agán ak. A k u ltú ra ig a z i értelm e ép p en a beavatkozás, az irán yítás és tervezés, a hasznos­

n ak és jó n a k ápolása és a károsnak kiiktatása a társadalom életéb ől.

W a r d elm élete tagadását jelen tette annak, m in th a m in d en n ek alapja és célja az eg y én iség k orlátlan és m ásokra tek in tet n élk ü li é rv én y e ­ sülésében lenne. A hetvenes é v e k v é g é n érlelő d ö tt és a n yolcvan as é v e k elején fo g a lm a z ó d o tt m e g P jo tr K ro p o tk in A kölcsönös segítség mint természettörvény cím ű m u n k á­

ján ak az a g o n d olata, h o g y n em a v ersen y, hanem az e g y ü ttm ű k ö d é s a fennm arad ásnak és fejlődésn ek az a lap vető tén yező je. K ro p o tk in

a társadalom fejlődésének kezdeti in té zm én yeib en n em a p o litik ai eln yo m á s csíráit, hanem a társas létet b iz to sító szerveket lá to tt.

M in d e zek fig y e le m b e v é te lé v e l érth ető, h o g y B e ö th y N em zetiét c ím ű m u n kájának n em csak k i­

m o n d o tt v a g y rejtett társadalm i m o n d an ivaló ja, han em n em kevés­

bé újszerű gazdasági, p é n z ü g y i és p o litik a i je lle g ű k ö v etk eztetései is heves v itá t v á lto tta k k i. A N em zet­

iét n em csak annak a tételn ek a jo g o su ltsá g át v o n ta kétségb e, h o g y e g y e s társadalm i réteg ek et ö rö k alárendeltségre lehet ítéln i, hanem azt is, h o g y van n a k elsőrendű és m ásod ren d ű n ép ek v a g y n em ze­

tek . A Nem zetiét m in den ed d ig in él

határozottabb állásfoglalást jelen ­ tett a v é d v á m , sőt az A u sztriátó l v a ló elkülönü lés érdekében . K a u tz kötelességén ek érezte, h o g y a Nem zetiét v itájá va l kapcsolatban ism ét és m in d en e d d ig in él hatá­

ro zo tta b b a n szálljon szem be a v é d ­ v á m gazdasági, p o litik a i és társa­

dalm i v on atk ozásaival. H u n fa lv y János u g yan csa k a „B u d a p e s ti S zem le ” 1881-es é v fo ly a m á b a n véd elm éb e v ette K a u tz b írálatával szem ben B e ö th y t. H u n fa lv y az e g y e n lő tle n fejlettségi fo k o n á lló o rszá g o k szem p on tjából vég z etes­

n ek tartotta a szabad versen yt, és é rv ei k ö z ö tt néprajzi je lle g ű e k is szerepeltek, í g y p l. háziipar elsor­

vadása és annak a k ö v e tk e z m é n y e i 76

az id eg en v a g y g y a rm a ti u ralo m k ö rü lm é n y e i k ö z ö tt. H u n fa lv y a p ro b le m a tik a n a g y o n is ég ető von atkozásaira h ívta fel a fig y e l­

m et, de a v ita id ején a fe jle m é n y e k m ár tú ln ő ttek a v é d v á m és a sza­

b a d v ersen y h ív e i k ö z ö tti n ézet- eltérések k o rá b b i keretein. A v ilá g e gyáltalán n em a klasszikus ga zd a ­ ságtan által feltételezett általános jó lé t és a n y a g i k ie g y e n lítő d és irá­

n y áb an fe jlő d ö tt. A z aránytalanság társadalm i és n em ze tk ö zi téren e g y r e n a g y o b b lett, a tő k e k o n ­ cen trációja és a m o n o p ó liu m o k kialakulása, az azok k al e g y ü ttjá ró társadalm i és p o litik a i k ö v e tk e z ­ m é n y ek , v é g ü l, de n em utolsósor­

ban ép p en az e g y e n lő tle n fejlődés

ten den ciáján ak az erősödése k i­

élezte az ellen téteket e g y ré sz t a kapitalista v ilá g o n b elü l, m ásrészt a fejlett és fejletlen o rszá g o k k ö z ö tt.

A liberalizm us elhalván yulásá­

val párhu zam osan hason ló fo ly a ­ m at m e g y v é g b e M a g y a ro rsz á g o n is. A z 1873-as gazdasági válság és elhúzód ása kérdésessé tette a libe­

rális gazdaságp o litikát, az 18 75-ös fú z ió n y o m á n létrejött S zab ad elv ű P á rt m ár n em árn yék a, h an em m egcsúfolása v o lt az e g y k o r i p o li­

tik a i és társadalm i liberalizm usnak.

A z 1877-es o sz tr á k — m a g y a r gazda­

sági m e g e g y e z é st a k ö z v é le m é n y tö b b sé g e a n em zeti é rd e k e k eláru ­ lásának tek in tette. A liberalizm u s­

ban v a ló csalód ottság tö b b e k e t

annak a k o n ze rv a tivizm u sn a k az irá n yáb a terelt, am e ly n e k k orszerű je lle g e t ig y e k e z e tt adni A n g liá b a n D israeli. A D israeli által m e g h ir­

d etett ú n. t o r y d e m o k rá cia az össznem zeti és o sztá ly o k feletti je l­

le g han gsúlyozásával, vala m in t szo­

ciális és kulturális re fo rm o k be­

haran gozásával alkalm asnak lát­

szott a h a g y o m á n y o s u ralm i rend­

szer fenntartására. A k o n z e rv a tív o k választási sikere és k o rm á n y a la k í­

tása 18 74-ben A n g liá b a n és k o r­

m á n yzati v e z e tő szerepük m e g ő r­

zése — k iseb b m egszak ítások k al — egészen 1906-ig, biztatást jelen tett a hazai k o n ze rv ativizm u sn a k k o r ­ szerű fo rm áb an v a ló fellépése szem p on tjá b ól. A sain t-sim oniz-