• Nem Talált Eredményt

I r t a BEÖTHY ZSIGMOND.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "I r t a BEÖTHY ZSIGMOND."

Copied!
276
0
0

Teljes szövegt

(1)

D ram a négy szak aszban .

I r t a

BEÖTHY ZSIGMOND.

Engel ist da* "Weib , da* ljpbt ; U nhold , w enn es .Rachsucht übt.

J. G . £ e i d 1.

Quid trifft?» queriinoniae ,

M non gupplicio culpa reciditur ?

Hor at . W M N K B S r » » 8 3 9 .

E s z te r g a m i B e i m e l J ó /, s . sajátja ’ s árúja.

(2)

Mired. O. <

3 ù â ^ \

(3)
(4)
(5)

/ m . a c ä 'd e m i a T \ VJ C Q N Y Y T A I Ia /

(6)

BEÖTHY ZSIGMOND’

ê ^ ï ï W M t r w m &

. E L S Ő K Ö T E T :

1 8 3 9 .

s p a u r a s s r »

E szterg am i k. B e i m e l J ó z s . sajátja ’ s árúja.

(7)

(3 3 4 53 *

D ra m a négy szak aszban .

I r t *

BEÖTHY ZSIGMOND.

E n p e l ist d a » W e i b , dag l jp b t ; U n h o l d . , w e n n es K a c h s u c h t übt.

J. G . e i d 1.

Q u i d tr is te s q u e r i m o n i a e ,

£■» n o n g u p p l i c i o c u l p a r e c i d i t u r ?

Horat . r c B W H B S r » * 8 3 9 .

E s z te r g a m i B e i m e t J ó z s . sajátja ’ s árúja.

(8)

(3

W . A C A 1 ) B M I X \ K Ö W Y V T Á Tt A j

(9)

M É L T Ó S Á G O S

G R Ó F N Á D Á S D Y L E O P O L D Ú R ’ ,

F O G A R A S -F Ö L D ’ ÖRÖ KÖ SE’ , C S . K I R . A R A N Y -K U L C SO S’ , T E K IN T E T E S IT E L O K IR . T A B L A ’ B ÍR Á JA ’ , NEMES

KOMÁROM VÁRM E GYE’ ÖRÖKÖS ÉS VALÓ SÁGO S FŐ ISPÁ N YA’

Ü I T V E S É S E K ,

M ÉLTÓSÁGOS

SZ O B O R S IM BÁRÓ FORRAY JÚLIA

C SIL A G K E R E SZT E S D Á M Á N A K , M INDEN H A Z A F ID I Ü G Y E K E Z E X ’ LELKES

P Á R T O L Ó JÁ N A K

LEGMÉLYEBB T IS Z T E L E T T E L .

(10)

Ç i I; .

; 'V <■

■■■■ -i ,

:: , .

; . - _ .

- ... - i it/ '

. n ,■ . ; v

(11)

C § Á B .

(12)

¡ S Z E M É L Y E K :

K E L E N D I G É Z A , gazdag nemes úr.

Z O R Á N D , barátja.

W I L D A Ü , német lovag.

R í K A C S j várnagy.

L É N Á R T , agg szolga.

G V E R Ő , vadász.

I . E Ó N A ,

i

}

görög hölgyek.

A L E X I A ,

)

Y S O L D A j vén no , K.elendi' volt dajkája.

B O R K A , |

« komornak.

I R E N E , 3 R E M E T E . H I R N Ö K.

V árcselédek.

Történet’ ideje a’ X I I I . század, II. András király alatt.

(13)

T e r e m Kelendvárban.

E L S Ő J E L E N É S . L É N Á R T és BOBKA.

A ’ terem' vaskos rámázatú képeit tisztogat jak.

B O R K A .

I o , látja-e most agg barátom, hogy még is csak nekem van igazam ? E z a’ vas buz- gányos, m eredt szem ű férfi mindig a’ nagy ajtóval álla szemköztt,- hiszen úgy em lék­

szem rá , h ogy már jobban tán Lénárt bácsi sem, noha félszázados szolgálatával csakugyan ismerhetné már szegét zugát a’ várnak. No de nem csoda! mi, fiatalabbak csak élesebben emlékezünk . . . . lígy -e bizony Lénárt bácsi ?

L É N Á R T .

Ej n o ! más képpel zavartam össze.

Azonban bátran m egjegyezhetem Borka asz- i

(14)

2 C S AB. I. SZ A K .

szonynak, h ogy a’ félszázados szolgálatot nem épen a’ várban töltöttem e l ; mert ha tekintem azt a’ sok szép időt, mellyet részint a’ hajdani várúrral — isten nyugossza sírjá­

ban! — részint mai urunkkal számtalan élet- v eszélyes kalandozással ’ s vándorlással eltöl- té k ; m erem m ondani, h ogy szolgálatom ’ felét, illyféle váron kívüli dolgok em észtek meg.

B 0 R K A .

H ogyhogy Lénárt ? . . . oh beszéljen k é re m ! Lénárt’ aicz&ít simogatja. Említsen ne­

hány kalandot, ’ s én olly elégiilten hallgatom, h ogy vég ső lehelletemig- m egem legetem értté . . . ! volt-e a’ régi várúrnak szép fe le ­ s é g e ; hogyan s z e re z te , mint éltek , h o g y ’ szerették egymást ? mert lássa, én m é g itt egészen új vagyok.

L É N Á R T .

H m ! sok volna azt mind e lb eszéln i;

aztán idő m eg ’ nincs r á , pedig vajm i é r d e ­ kesek a zo k ? D e ha m ég is úgy óhajt valamit tudni, tehát em lítek egyet az újabb id ő b ő l;

de hisz;’ e z már úgy is köznyelven f o r o g . ..

(15)

B O R K A .

Kém tudok semmit, csak szóljon. Kagyon távol lakom a’ körny éktől.

1 É N Á R T .

Hát hallott-e már szép Indáról valamit?

B O R K A .

K é m , nem ! semmit sem ! Csak ne kí­

n ozzon már olly ^oká---

L É H Á R T ,

A z volt ám a’ leá n y ! Látni kellett volna, h ogy tudhatná, miilyen a’ csábító a r c z ; de m e g is akadt rajta sok ifjú’ sz e m e ; mert ha öreganyja, a’ vén Ysolda elbocsátá magától, soha sem volt magányosan az a’ kis csintalan szőke lány. Anyja’ halálával vámunkba költö­

zött öreg a n y já h oz, ki őt szo rg os gonddal n e v e ié , apolá. Urunk hamar észre vette a’

kis rejtőző virá g ot; mindig m élyebben vonta magára figyelm ét, ’ s igy lö n , h o g y urunk sok szép időt átenyelge Inda, csinos kertész­

leánya’ társaságában. K ésőbb Íg é rte , h ogy őt fe leség ü l veszi. E z ígéretet azonban csá- búl használá csak. Kapok és hetek múltak, ’e

(16)

Inda mindinkább szom orúbb és levertebb lett.

Fölfedé v ég re kínos szorongattatás köztt sor­

sát öreganyjának , de a’ m egcsalt szívre nem jö tt rem énysugár. Ysolda gyalázatát, ’ s un­

dok szidalmait sipegte, ’ s a’ kétségbeesett le á n y , erővel akará magát a’ világ’ gúnyos szem eitől elrejteni. ’ S úgy lön. E gy reg g e l hűlt helyét találá Ysolda unokájának.

B O R K A ,

S zeg én y leány! tudom keserű lehetett sorsod . . .

L É N Á R T .

Hallja csak tovább. Urunkat e z erős in­

dulatba h o z ta : tettét megbánni látszott; n y o m ­ ban keresteté mindenütt, de sehol sem leiék.

Ekkor fölnyergelteté lová t, ’ s en gem ren d el­

vén magához, bejártunk félorszá got; hetekig fáradtunk, ’ s m é g sem lön haszna. Utóbb Erdély’ határihoz k ö z e le d v é n , eltökélte ma­

gában uram , h ogy ha már ennyire b olyon g­

tunk, — egy ott lakó rokonát meglátogatja.

E rdélybe értünk, ’ s egy erdőcskében ránk estv e led v é n , kissé széljel nézegettünk, ’ s e g y kisded csin os hajlékot vevénk észre.

(17)

Benn lassú n yögés hallatszott, m ellyre mi figyelm esek lev én k , ’ s Uram, mint szállást k é r ő , benyitá az egy szerű faajtót. Szem eit egyenesen az ágyra s z e g e z te , mellyben egy halovány lyánjka haldoklott, ’ s mellette egy szelíd férfiú könyezett. A’ leány bágyadtan fordítá ránk szem eit, ’ s nagyot sikoltva ráz- kodott m e g ágyában. A ’ b e teg Inda v o lt , és jelenésünk elhozá óhajtva várt halálát, ’ s In­

da , a’ lányok’ rem eke — nem élt tö b b é ! Ama’ férfi, kit imént em lítettem , erdőkerülő v o l t , ’ s elbeszélé , miként fogadta hajlékába a’ világfutó leányt, ki erejét vesztve várta k özelgő halálát. T öbbet nem sz ó lt; de ez e lé g vala urunknak, mert soká faggatá keblét lelkének g y ö tr e lm e , ’ s hosszú idő kivánta- té k , h ogy némineműkép enyhüljön, ’ s felejt­

hesse lassanként a’ vérző emléket. Két év folyt azóta l e ; ’ s ím e m ost nőszülni k észü l;

adná az é g , bár szerencsésen !

B O R K A .

Ugyan mondja m e g ir.ost már I.énárt, k icso d a , ’ s hennét került ide ez a’ szép ifjú h ö lg y , ki nem soká urunk’ m em üsszoina lé en d , ’s én komornája ? .. .

(18)

6 C S Á B . I..SZAK.

L É fi Á R T .

H ja ! m ondhatom , ezt is csak szépsége jut tata i d e ; különben biz’ ő szépen elvirágoz- hatolt volna völgyi hajlékában, a’ nélkül hogy csak m ellékes tekintetet is vont volna magára.

B O R K A .

Hát nem valami fényes származású ?

L B N Á R T .

Oh n e m ! Azonban m eg le h e t, m ert 6 Byzantinmbsm született, ’s igy ered ete g ö ­ rög . A’ mint többször már hallottam, atyját családi háborgások, irigységek űzték el h ó­

nából, ’s a’ jámbor magyarországra jött e g y et­

len g y e rm e k é v e l, Leónával, ’s itt közelünk­

ben élt tán félévig András király’ k e g y e lm é ­ b ő l, leányába helyezvén v ég ső rem énységét.

S z é p volt leánya, mint a’ tavaszi ró z sa ; ár­

tatlan és szerény, m intáz ibolya; 's m icsod a, ha urunk őt is megkedvelvén — menyasszonyá­

nak választá? . . . A’ k é zfo g ót, mint tudja Borka asszon y, fényesen ültük m e g , ámde Em ánuelnek, L eóna atyjának halála, felfiig- geszté n ém ileg öröm ü n k et, ’ s vele a’ várva

(19)

várt m enyegzőt is. Leóna mélyen m eg lön illetődve, 's nincs azóta kedve és öröme.

B O R K A .

P ed ig lelke olly csöndes és ártatlan, mint szép és ig é z ő eg é sz külseje. Egy, még lenn levő képhez kapva. D e ml majd el is fe­

csegjük javát az időnek, ’s m e g se’ gondol­

juk , hogy András király a’ környékre j ő; 's urunktól váratva, ezen ősi terem elfogadá­

sára készíttetik. Csak fel evvel a’ képpel is, Lénárt g a z d a . . . .

t É N Á R T .

IVo, n o ! be gyors lett Borka asszony, mintha csak ellenség járna nyomunkban.

Máaik oldalra menve. E z a’ szőke 's fiatal bajuszú kép m ég ide j ő , ’ s készen vagyunk; ’s .¡őjön most bár családjával a’ király, mi őt illőleg fogadjuk. A’ képet felíü gg ejztj.

B O R K I

H uh! ha körűi n é z e k , szinte m egbor­

z a d o k , olly ijesztők ezek a’ torz-borz bajuszú ős apák! Nem h iszem , hogy ha e ’ terembe fiatal leány lé p n e , vissza ne futna tőlök.

(20)

S CSÁB. I. szak

L É N Á. R T.

Igen á m ! D e ha a’ nemes szivű unokák 11 belép n ek , fenn d o b o g keblök, látván, mill.v magas ’s érdekes tekintettel bírtak őseik , ’s

ö rü ln e k , ha dicső tetteikben őket követhetik.

Ellenben az elfajult 's koresosúlt unoka m e g ­ borzad , ’s mintha vétkeit d örög n é elő mind­

egyik , magába száll, ’s vissza tér ősei’ »tára.

B O R K A »orra n ézi a’ képeket.

Jaj kérem , csak ne b e s z é lje n ! Hiszen d örög is már valam ellyik. . . .

M Á S O D I K J E L E N É S .

HIKACS és VOLTAK.

H I K Á C S .

Rendben van-e már minden ?

l É n Á R T.

Minden e ’ régi h e ljé n , le p oro lv a , le- tisztogatva ! Borka inég > g y *x er k8ru! néz , cl Lénárttal.

(21)

R I K Á C S utánok néz.

Most m ár jöh et a’ király j csak távozza­

tok ! Szünet.

Eljő ig e n ! ’s Kelendi — sarjadéka E gy ősi nagy n em zetség’ áginak,

Kiket dicső 's fellengő hír jelelt k i; / K elen di, m on d om , fogja bemutatni

Majd a’ királynak a' bájarezuj lányt, Leóna n évvel, mint menyasszonyát.

És nem p iru l, ha majd e ’ ^szép szüzet T ekintve a’ király, szem ébe néz

K elendinek, mikép ha kérdené:

Kié a’ vár, a’ m ellyből elhozád M enyasszonyod ? ’s hol a’ szülő, Ki illyen ékes , bájoló virágot

Adott ’s nevelt a’ honnak? . . . Oh igen, A z ő szivére nem j ő s z é g y e n , és Elmondja bátran, mit mocsoktalan S zív oh megvallni képes nem le h e tn e : H ogy ék e s, ’s bájarczú menyasszonya Világ-futó s z ű z , ’s tán elhányt v ir á g . . . , M elly völgyek’ árnyában rejtőzködék, H o g y embereknek gúnytekintetét K e rü lv e , futva — ott hervadjon el.

(22)

i o c s Ab. i- szak.

Gúnyosan.

S zép, mondhatom 5 szép érzés benne ez.

Kiben hazámnak egyik dús rem énye V írágzanék különben. Ám legyen !

— M indegy nekem. ’S nem vesztek én azért, Ha pórleán y’, ’s nem h ercze g n ő ’ parancsit K ell rendelésűi teljesítenem . . . .

’S ha hallgatom szép ajka’ rendelésit, S zem éb e nézek addig űntalan,

S elmúlatom hódító kék szem ének Fénylő 's szelíd sugárival magam ’.

Ám oszsza kéjeit Kelendinek,

’S ragadja; őt azokkal é g i g , — én A lig h iszem , h ogy v ö lg y e ’ rojtekében Korábban érte volna hervadását, Mint e ’ szürtetlen változó szívű L evente mellett fogja érni majd.

D e lépteket h allok. . . .

(23)

H ARMADIK JELENÉS.

L E ÓN A. B O R K A és R I K Á C S .

L

E Ó N A .

E g /sz e rá fekete

görög kon

t ő ib e n , Iialavanjr arczcxal.

K ész a’ terem ?

B O R K A .

Mindent letisztítottunk, ’s a’ képeket, úgy a’ mint voltak, fel is aggattuk, a’ nél­

kül, hogy kár történt volna. D e hiszen jó kézben forogtak, s m e g is kíméltük; mert biz’ ügy tekintett ránk m indegyik, mint ha folyvást intett volna, h ogy el ne mázoljuk.

L É N Á R T .

Ugyan bőven tud fe c se g n i, nem hiában

•— mulattatni jö t t ! 's épen úgy viseli magát, mintha minden d olog és munka az ő kezétől várna csak javítást. Fenn. Mit urunk vagy asszonyunk reánk b íz , az hiba nélkül szo ­ kott megtörténni.

(24)

L E Ó N A.

J ó l van c se ló d im ! ö rv e n d e k , ha illy K és zs é g g e l és öröm m el tészitek, Mit é n , vagy a’ várúr rátok bizand.

M ert így tűnik k i, h ogy nem csak parancs K énytet d o lo g ra , sőt kész indulat Önkénytesen v ezérel ’s ösztönöz,

B I K Á C S .

Én asszonyom , mindenben kedvedet Vadászva, ű z v e — teljesítem azt, Mit ajkaid rendelni fog n a k , és

IVem nyúgszom addig, m íg hűségem et E gész mivoltában nem láthatod.

L E Ó N A .

Nem fog rem ényem benned tán csalódni, És e ’ nyilatkozás em elni fogja azt.

D e most o hagyjatok magam ra; hisz’

Tudjátok a’ csapást, m elly vérzi szívem ’, És a’ magány olly jó l esik n e k e m !

Rikács , Borka é» Lém 'rt távoznak.

. . . . Oh árva é n ! kinek sem atyja, sem Barátja nincs többé e ’ földiekén !

Hová vetődöm kétes sorsom által,

(25)

iii. jel. c s á b. i á Melly tilt rem élni biztatóbb jövőt ? ! . . . Mikor fog olly hajnal ’s nap rám derülni, Melly bútol és keservtől mentve lel,.

\S én őt öröm ben úszva üdvözölhetem ? ! Ám a’ korán sírjába szállt atya

Helyett a’ jó é g egy férjnek szivével Kívánja csillapítni k/noinat;

D e fájdalom! szivem nem nyughatik,

’S fél és re m e g , m é g mintha a' jö v ő Hozná fejem re el nagyobb csapását, Mellynek m egérk ezését sors ’s körülmény R ég sejtetik velem . Gyerm ekkorom V olt csak valódi, tiszta kéj ’s öröm ’ Forrása, m ellyet hú rokon szivek S zerezten ek ; de az kiszárada,

’S helyébe gyűlölség ’s fondorkodás K öv etk ezett, lezúzva , rontva mindent, Mi jó t csak a1 rokonság nyújthatott. —

Adj nékem é g , alkalmat és időt, M ellyben, nyugodva férjem ’ hű ölén, Feledni tudjam bánatom’, — ’s gyönyört Éldelve néha, b old og is lehessek.

Egy k araiék b e ereizked ik.

(26)

N E G Y E D I K J E L E N É S .

KELENDI. LEÓXA.

K E

h

E N D I mosolygó a t c ic ia l.

L é g y ü d v e z , égnek bájos angyala, T e drága h ö lg y , kit isten földre csak S z ív ' boldogítására kíilde l e !

T e adsz reményt eg y kellem esb jövőn ek V ir á g ih o z , miket hőn lángoló

S z e re lm e d által szíved oszt nekem.

D e s z ó lj, mért e ’ bú ismét arczodon ? Mért nem mosolyganak szemcsiliagid, M ellyekben hajdan kéjt osztó sugárok F én y ién ek , és én nékik h ód olék ? M últért ne sóhajts, vissza nem jö n a z ! F eledni k ell, legyen bár kéj ’s öröm ,

V a g y gyá sz miatt előttünk érdekes.

J elen b en élünk 's e z nyújt csak valódi G y ö n y ö r t, a’ m ellyet éldelnünk lehet.

L E Ó N A .

Bár én is íg-y beszélhetnék veled ! D e v e szteség em ’ súlya nagy ’s kínos,

(27)

'S idő kivánlatik, m ély és hoszíi idő, M íg ír jö v e n d sziv em ’ s e b é r e !.. .

K E L E X D I .

Hidd e l!

H ogy azt szivem , mellynek szerelm e hű — Enyln'tni fo g ja ; és azon leszek,

H ogy e ’ bu son gó arczot v íg derűre H ozzam , ’s a’ hamvadó szem ekbe új , A’ rég ih ez hasonló égi fé n jt

S zerezzek hő szivem ’ szerelm ivel.

Csak ezt z e n e g je d ; én h ölgyed vagyok, 'S é g ő szerelm ed ’ édesen v esze m !

L E ó n A an mosolyog.

K gő szerelm ed’ édesen veszem , Mint g erle szokta párja’ csókjait;

I)e hagyd szivem ’ m ost békén ringani E m lékezés’ lágy karján, m íg a’ seb E' ringatás alatt enyhülve lesz.

'¡S akkor vigabb le s z e k , m ert hölgyed én V a g y o k ; ’s szivem föntebb fo g majd dobogni, Mert lángoló szerelm ed ’ éldelem.

(28)

K E L E N D I magához Sleli.

'»S ezt hidd e l , é g ő vágygyal várom e l ; M ert a’ k! ¡Ily mátkát ölel sz iv é h e z : F o r r , lángol abban minden érzelem , És nyugtalan kebellel vár, m ig a’

P e r e z e ljö v e n d , m elly össze fűzi Őt' v é le , ’s mint nejét köszöntheti.

Lát’d értted én is ekkép lángolok,

’S te nem sietsz nőm lenni, h ogy szivem , E lérve drága mennyét általad —

K éjelg n e é rz e téb e n . . .

L E Ó N A .

Mért e’ v á d ? H isz’ e ' kebel csak értted é g , lo b o g ;

’S ha dobbanásival jelentené

E ' s z ó t : , szeretlek 1 — gyorsabban pihegnék.

D e lát'd, e ’ szívet sú lyos, nagy csapás É ré 's k eserg v e hordja bánatát. — E n g ed d K e le n d ő n , hogy szívbánatom’,

’S e - m ély k e serv e t, mellyel tartozom Atyám’ porának — semmi szenvedély Ne rontsa s z é t ! .. .o h hagyj busoganom !

(29)

K E L E N D I.

I g e n ! de hölgyem ül fogadtalak,

’S csak nem kívánod azt, hogy láng szerel­

mem,

Hlelly forrva é g keblem ben — hasztalan K ín ozza és em észsze s z ív e m e t ? ...

L E Ó N A.

L é g y e n g ed ék en y ! Én nem azt kívántam, H ogy megtagadd tőlem szerelm edet.

Csak ezt óhajtóm ’» kérem szüntelen:

E ngedj id őt, melly elborítsa az E m lékezet’ bús képét fátyoléval.

’S ha életem m ég majd virúlni fo g , V irúlni, mint ifjú tavaszvirág:

K ebledre hajtom főm e t, ’s nőd le sz e k ;

’S szivem ’, szerelm em ’ néked áldozom.

K E L E N D I ,

T é g y úgy, miként akarsz— m e g n y ú g oszom ! D e nem szabad feledned esküdet;

’ S elűzd agyadnak minden gondolatját, Melly tán lem ondásod’ javaslaná;

’S magányba csalna, olt epedni el Bús gerleként éltednek bájkorát.

(30)

L, E Ó N A.

Rég' eltulajdonítád szívemet,

’S irántad ez 'm indenkor hű leend, M íg csak dobogni f o g . . . .

K E L E N B I .

V edd eskümet viszont kelet’ virága!

H ogy ápolód leszen mindig szivem.

'S engedj[ leszínom ajkid’ bársonyáról Most már e g y édes csókot zálogúl.

L e ó n á t g y e n g é n á tölel r e , m * g e jó k o Ija .

---- í g y ! és szerelm ein nálad felvirúl, Miként a' rózsa nap’ sugáritól.

— Leóna ! a’ király m egérkezik Lakomba nem sokára; ’s bár kívánd Öt látni — kérlek állj szavam ra, és Menj e ’ terem b ől, m ellyben el fogom Fogadni számos kísérőivel.

Illőbb leend m enyegzőnk’ végzetén Majd bémutatni néki tégedet, Mint n ő m e t.

(31)

L E Ó N A .

Ezt ohajtám én is ed d ig ; S ót kértem. Iin m ost hát isten veled!

E l a i oldalterem be.

Ö T Ö D I K J E L E N É S .

K E I E N D I utána ne*.

— — — — L ég y b old og drága h ö lg y ! E’ sziv utánad olly hosszan sóhajt,

Miként ha v égk ép ’ válni kellene.

P ed ig mi en gem sóhajtásra indít,

.Sokkal n a gyob b ; mert nem kéjelghetem S zerelm ed’ édes élvezésiben,

'S m ég puszta vágy emészti keblemet.

D e rá v e sz e m , bár mint is rá v e s z e m , H og y a’ napokban m ég oltár elé

Jőjön velem , ’s egészen nőm leg y e n ; Mert b old og a’ k e b e l, melly illy virággal B ír ; és ki nem sietne gyorsan azt

F elfű zn i, h og y csillagként ott ragyogjon ? ! Tanácsra van szü k ségein , tán Rikács T u d szólni e ’ dologban.

A 1 k ö z e p a j t ó n t ild á it .

(32)

V árnagy! — Itt Nem boldogulunk máskép. Élni kell Minden fogással, m ellyel győzhetünk.

H A T O D I K J E L E N É S .

K E L E N D I ¿ 3 R I K Á C 8 , R I K Á C S fellép .

Híttál uram. Parancsolj im velem !

K E I. E N D I .

V árnagy! tanácsod’ vágynám hallani, Ha m ég agyad szolgálhat illy 's mivel.

— T u d od Leóna’ környűlményeit ?

R I K Á C S .

J ó l ismerem minden mozdulatát.

A’ kis m enyasszony, mint tapasztalam, Aligha fog —

K E L B N D I szavát szegve.

Nyelved’ lekötve tartsd, M ig a’ beszédet m eg nem engedém .

Leóna m é g m enyegzőt nem kiván : Minden zajosb öröm től id e g e n ,

(33)

’S eg ész valóján bú mutatkozik.

A’ bársony ajkak kék színt öltenek, 'S m ég m ajd, utóbb kezünknél hervad-e 1, A ’ nélkül, h og y ajkát érinteném.

S zólj m o st: mikép emeljük őt ki e' Kedvetlen helyzetéből ? 'S s z ó lj, hogyan Vezessük oltárhoz minél előb b ?

B I ^ Á C S .

Hm, h m ! — biz az csak ú gy van; melly leány Hűven s z e r e t, mint csak szeretni képes , A z semmit el nem fo g mulasztani, Mi által üdvét ’s kéjét érheti.

’S most már vegyük L eón á t, a’ ki milly S zép ’s b á jo ló , ollyan negédes is.

Mert tudva arcza ’ s teste’ bájait, 'S gon d olv a , h ogy Kelendi ő neki Elválhatatlanúl sz e re lm e se :

S zíved’ nagyobb ’s em észtőbb tűzbe hozza, H ogy m é g előtted érdekesb legyen.

V agy majd utóbb fel fo g kaczagni láng S zerelm ed en , ’s tőled búcsút veend.

Mert mint gyanítom honszerelm e n agy, 'S aligha vissza nem térend hónába.

(34)

SS C S Á B . 1. SZAK.

K E L E N D I .

Tán szíve’ titkát loptad e l , h ogy így B eszélsz felőle. Búnyoim. Vagy talán magad H ód olsz kecsének, kedves várnagyom ? . . .

’S szöktetni k é s z ü ls z .... akkor jaj n ek ed!

B I K Á C S .

Nem én uram. \S isten büntessen engem, Ha róla m é g álmodtam valaha.

K E L E n D i .

Csak ezt szeretném tőled hallani;

’S lesz mód k e z e m n é l, h ogy szerem ed eí J é g g é fagyasztatom ___

R í K A C S .

Ha úgy kívánod, M ég csak szemem ' se' fordítom r e á ;

¡Ve hogy gyanú kínozza sz ív e d e t,

’S gyalázat érjen engem et miatta.

B ocsánatot, ha tán kétes vala B eszé d e m , és nem úgy értetted azt, Mint én akartam.

(35)

K E

h

E N D I.

Nem volt ingatag H űséged e d d ig , ’s ezt nem is gyanítom;

D e áin beszédem ' intőleg vegyed !

e i k Ac s.

Minden gyanús szavaktól óvakodva T eszem , miként kell tenni — tisztemet.

k e l e s d i .

Ma a’ királyt v á ro m ; mert megtudám , H ogy erre útja, ’s hozzám beköszönt. | Szándéka minden lionnagyot ’s vitézt

Szem élyesen szent harczra liíni fel.

'S úgy v é le m , e' végeit fo g jőni majd H oz z á m , hogy benne én is részt vegyek.

’S elhagyni most kell váramat, midőn A’ házi kéj’ régen várt élvezése V á r itt reá m , — ’s most újabb akadály Gördül e lőm b e. . . . Hah! szólj, mit tegyek ?

R í K A C S .

El kell az egyiket m ozdítani, Bár milly erőv el is, ’s a’ másikat Idő vagy egy fordulat szétiizi.

’S betöltve lészen vágyad, mint óhajtód.

(36)

CS A B I . S Z A K . K Ü L K N D I .

Aztán ki hinné ezt ? m íg ón halasztóin Időrül új időre dús m enyegzőm ’ — A' h ö lg y , kit én nőül szándékozom Fogadni, mindig bágyadóbb.

’S m ár nem m osolyg az élet' bájszine Olly hóditólag a rez á n , min midőn m ég A’ völgy’ színes virág! közt dalolt.

Ám ő a’ tájnak bájvirága volt,

Szebb ’s kellemes!), mint millyet em ber agy Képzelni tudhat; 's ím már h e r v a d o z ... .

B I K Á C S .

V igyázz uram ! — ha így szólnom szabad, Mert mit remélni eddig nem inerénk : E gy gyön ge érintéssel eltünend Az arczi b á j, mint a’ lepkék' himes

Szárnyán ragyogló tarka színű máz.

K E L E N D I hirtelen.

N em , nem ! Jöv en d idő m é g , m ellyben e ’ Gyász elfeledve le s z , 's m é g földerül Bús le lk e, és utána arczai,

Mint Iangyeső’ múltával a’ virág, Újulva leszn ek , ’s újul kellemök,

S Leóna akkor is kedves leend.

(37)

R I K Á C S .

K ív á n om , h ogy boldog- lehess v e le !

K E L E N D I.

Csak e ’ k o m olysá g , ’ s e ’ lélek lév ertség , M elly szerte ömlik arczvonásain — K e volna gát, lelkem re m o n d o m , oliy V íg nászebédet ülnénk távozásom E lőtt, m ellyet ré g nem látott magyar.

H H T E D I K J E L E N É S .

VOLTAK és LÉNÁRT.

L É N Á M föllép .

E gy vendéget jövök jele n te n !, ’ s m ond­

hatom , h og y tekintetéből is gyanítható, hogy a’ király’ kíséretéből van, Bebocsátatást kér.

K E L E N D I .

S iess elébe várnagy, és vezesd fel.

▼árnagy el Lénárttal.

Leóna szebb volt , mint millyet képzelet T erem tn i tudhat; sze b b , mint bár akárki

3

(38)

E' hon’ leány! köztt. — Ő szem be tűnt Emlény szem ének bájos csillagával, Hajának szőke fényű fürtivei,

Mellyek selyemként könnyűden lebegve Fedezgeték a’ váll, ’ s a’ nyak’ havát.

Én benne a’ menny’ egyik angyalát Láttam, csodáltam , és imádtam i s , És ő enyém lett. D e ám siránkozó Gyerm ekké vált k örű lem , atyja’ bús Emlékével gyötörve ön magát,

’ S hervásztva arcza’ dús virágait.

N Y O L C Z A D I K J E L E N É S .

Z O R Á N D és R IK .Á C S bele'pnek.

Z O U Á S D .

Ismersz-e m ég Kelendi ? . . . úgy-e nem ?

K E L I N D I .

H ezott az é g ! ke*et fognak. Barátimat feledni Nem szoktam ; és későn avvagy kopán Előttök e ’ vár mindig nyitva áll.

S miként je le n leg téged , olly öröm m el jjdvezlem azt ., ki hozzám hű barát.

(39)

Z O B Á N B .

L é g y ü dvez általam v iszon t! Tudod , H ogy a’ király közelben utazik,

»Személyesen kívánván harczra híni A ’ honnak első ’s főbb nem esseit;

Minthogy hadával országszerte já r, H o g y azt ujabb vitézekkel n e v e lje , Kik véle a’ szent földre vándorolni Kívánnak, és olt a’ pogány csoport Ellen vitézi karral küzdeni.

K í l E N D I .

S zeretv e víttam mindig a’ hazáért;

És értté vérem ’, bár végsarjadéka V agyok nagy őseim nek, — soha sem Kím éltem , és fogom kiméleni.

D e akkor olly öröm ’s kéj nem m osolyga Élőm be m é g , miként most___

z o II Á n D. '

Milly b e széd ! Váradba tán virágot ültetél,

M elly kéj ’s gyön yörrel töltve el szived’ — M arasztal, és te tőle válni nem

K ív á n k ozol, h ogy élvezd illatát 1...

(40)

C S Á B . 1. S Z A K .

K E L E N D I.

V irágot, millyct e ’ hon nem te re m ; V irá g o t, a’ mi Ilyet m ég eg y király is D íszül tehetne koronája mellé.

Z O E Á X D .

JVő az teh át, kiben olly ’ s annyi báj Találtatik. Mert lángzó kép zeted ,

\S illy képzetet csak szerelem gyulaszt.

K E L E N D I.

S zerelem ! — A h , miért olly bájos e ’ szó , '$ mért benne olly e r ő , ’ s olly h atalom ?!

Ő oszt a' szívnek iidvet, édesen Olvasztva össze érzem ényeinket.

Z O R Á N D.

IVo ezt becsü löm ! Ám szólj m ost, kivel Osztád szerelm edet m e g ?

K E L K N I I .

E gy a g g , hónából költözött g ö rö g V é v é lakásul csendes völgyem et, Itt é l v e , és pihenve fáradalmait, Mellyek hónában súlyosan nyom ák;

’« e g y ifjú lány kíséré lépteit, Őrizve ő sz fejének szálait,

(41)

vm. J E L . CSÁB. 8 »

’S vigasztaló szavakkal tartva, h ogy Búját fe le jtse, mellyben a’ leány is Olly hűven osztozék. 'S e z lón nekem Választott a n gyalom , kivel .szerelmem' S zép ’s tá jo ló álmát elérni hittem.

Z O R Á S Í .

H m , hm ! Tehát a’ mátka így g o r ö g hölgy,

’S szerinted a5 szebbeknek egyike ?

*K E L E N D I.

A’ mint beszélem . ’S épen az b a jo m , H ogy őt elhagyni kénytelen v a gyok , M ost, á’ midőn szerelm em ’ ízlelem . Határozatra van sz ü k ség : tanácsolj!

Z D H Á H D .

A z ifjú szívet, melly ha tiszta, é p , — S zent érzem ényeket rejt! m élyiben : Mint e g y e s , árva húrt tekintem én.

Ad hartgot; ámde e’ hang olly cse k é ly ,

’S olly untató egyform asága, hogy A’ véle múlatás igen rövid.

Társhúr kívántatik, h ogy összehangzó Z e n g é sö k édesen hasson reánk.

D e ezt ki kell gonddal választani, H ogy összehangzó légyen avval, és

(42)

Ál hang ne hallassák közttök soha.

A z ifjú szív hasonlag társt kivan, H o g y egyesítse érzem én y eit;

D e a’ vigyázat ’ s gond szükséges i tt, H o g y a’ választás j ó ’s helyes legyen ; Mert össze nem hangzó szívérzem ények, S zerelm i kéjt nem fognak osztani.

K E 1 E N I I .

’S tovább ?

Z O R Á N D.

Azért tanácsolom neked, Intézz e r ő s , ’s hosszas vizsgálatot Elsőben is a’ dús hölgyek felett.

Ív K L E N I) I k ir á n c íila g .

’S így nem lön hát választásom helyes ? Szólj ! m ert az é g re mondom, én L eónát IVem nő- 's leánykörből jegyeztem e l:

\S íg y senki sem csábíthatott el e' Bájos teremtmény m ellől m ég. — De 6 Feléin csak egyes csillag’ fényiben M osolyga , ’s minden érzem ényeim ’ Magába látszék szívni eg y tekintet' Hatalma által---

(43)

Z O R i n d.

Vannak kivételek. D e s z ó lj, mit é rz e n é l.

Ha most Byzantiuniba m e n v e , mindenütt S zeb b 's hódítóbb szem ek sugárzanák Bájfényöket feléd — minduntalan K ísérve lé p te d e t, bár m erre térj ? . . ,

K E L E \ D I hirtelen hidegséggel.

Ig a z! hogy e ’ beszéded érdekes, D e olly előtt, ki m ég szabad szivével.

R I K Á C S .

A’ nem szabad szivű em ber p e d ig , Lekötve érzi a’ világ előtt m agát, És kéjeit ritkán éldelheti. F e lre .

Olly furcsa gondolat jutott eszem be , 'S hevűlök szinte létesíteni!

Z 0 R Á N O.

Királyi h ö lg y e k , és gazdag családok K örében élni néhány üdvesebb , Órát — leendne egy olly élv ezet, Miilyennek a’ földön több mása nincs.

K E L E N D I.

Barátom ! engem ingerelni v á g y sz , H ogy a’ g y ö n y ö rt, m ellyel kináltatom»

(44)

É lvezni el ne késsem. Ám Leóna K ész volna engem boldogítani,

’S méltán szolgálna nékem g y ö n y ö rű i, Csak benne m é g a' régi bájoló

H ölgyet tekinthetném , em lény-szemének , És bíbor-ajka’ összeolvadó

M osolyával, mint e g y égi nyájas angyalt;

D e ő egészen más lön atyja’ most Történt halála állal; ’s arczain, S z e m é b e n , és eg é sz testalkatán, Olly látható jelek köztt terjed el

A ’ bú ’s k e se rv , h og y atyja’ halma mellett Méltán állhatna, mint eg y géniusz.

G o n d o l k o d v a .

És még- is arczának bú fellege Rejt néni! bájt magában, a’ mi új Reményt íg é r , h ogy ismét felvírúlnak A z arezi r óz sá k , ’s ő ismét a’ régi Leóna le sz , kinek lelkűletében Olly sok n em est, és kedveset leiék

Gondolatba merül.

•Tó! ám le g y e n ! Én kész vagyok — ’s megyek;

'S keblem ben őrizem szerelm em et, Mellyel L eóna’ szíve ’s lelke b ír;

S megtartom addig iiű ven , m /g borúja

(45)

V ili. J E L . C S Á B . 3 $ Vég-képen eltünend, és ő enyém L e sz lelke’ minden érzeményivel.

z o R Á N D.

K ezet barátom ! K ezet fegnak. Ügy is a'királyi N evében é rk e z é m , lio g y m eg jelen tsem ' A z akadályt, m elly őt hátráltatja most lilában, és felszólításiban.

Gyöngélkedő egészségét kímélve Nem m essze vesztegel a' hős Síkos' Várának r é g i, rozzant term iben, Olt várva lassan gyűlő seregét,

'S hozzája kapcsolódva itaajd mi is — Fogunk a' szent koporsóért ’s hitért H a rczoln i, dús zsákmánynyal térve m eg.

T itkon K elendihez.

'S fejdelmi hölgy is lesz talán a d íj, M ellyel m egérdem elni könnyű le s z , Csak ism eretség ’ s czifra szó legyen !

K E !■ K N D I.

Lelkem r e ! minden szóddal új tüzet Gyulasztasz bennem , ’s mindinkább hevűlök.

É s m íg Leóna gyászt ’s móltat felejt:

Világba rándulok, hadd nézzem a Nagy tai’kaságot, melly rajt’ szétterül,.

(46)

'S ha m e g jö v ö k , Leóna' keble vár rá m , 'S öléb en én ismét gyönyört lelek.

r i k á c s.

’ S m ellette m é g dicsőség is le s z e n , Mit a’ kar , és hős, lélek nyújtanak !

K E L E N D I .

Most már Leónához m e g y e k , ’s szivét M eg k érd ezem, sorsom felől mit érez ? És mit javall, h ogy érdem es legyek

S ze re lm e’ éd en ére? — N yúgodj’ addig is, Míg áthozandom a’ m enyasszonyt,

Ki bús u gyan ; de m eg nem mondható K ellem terűi el m é g is alkatán, ei.

K I L E N C Z E D I K JELENÉS.

Z O R Á N D és R 1 K Á C S .

Z 0 R Á N D .

Kelendit én rég ismerem j de mindig Úgy láttam és tapasztalául, hogy őt A’ pillanat’ hatalma elragadni

(47)

K é p e s ; 's hiszem , h ogy e’ lépése sem K iválóbb, inint egyéb lépései.

B I K Á C S .

Ő szenvedélyes minden telliben.

Barátinak körében a’ barátság H eves jelek között mutatkozik;

És a’ mi kéjt ad, azt m ohon nyeli;

íg y van szerelm ével. H év s szenvedély B élyegzi azt, de csak rövid s mulékony,

Z O R Á N D.

Ám miudig első ő a’ harczban is.

Vak tűz vezérli o tt, és lépteit Süker k iséri; ámde indulatja, A" tű z, a’ szenvedély hamar kihűl:

Míg egy hevítő pillanat viszont Új lángra nem gerjeszti fel.

B I K Á C S .

V a lób a n ! Óhajtható is volna m á r, h ogy egy Nőt n yern e, a' ki forró lángszerelmét Megosztva véle , őt mérséklené ,

’S ez tán Leóna le n n e .. . .

Z A B Á N D .

Látni vágyon».

(48)

T I Z E D I K J E L E N É S .

KELEM)! b.lép LEÓJÁVAL. VOLTAK.

K E L E X D I.

lm itt m enyasszonyom! L«<5«áhox. ’S ez itt Z o r á n d , JLelkesb barátaimnak egyike.

L E Ó N A.

Fogadja szives üdvezlésem et 1 Z O R Á N D . K egyednek é d es, lágy tekintete Vigasztal en gem , h ogy fogadtatásom Szíves. ’S én bátran m ondhatom , H ogy e ’ jelenlétnek van érd ek e,

Bár az komoly, ’s nem épen szív d erítő.. ..

L E Ó S A .

Minő hom ályos értelmű beszéd e z ? Úgy érzem é p e n , mintha új csapás , Új bú , k e serv , és kín omolna rám.

(49)

K E L E N D I.

K ém olly nagy ez, Leóna kedvesem!

H ogy tőle m éltó volna tartani.

D e ám tagadni m é g is nem le h e t, H ogy ném i kellemetlen béfolyással

Ne lenne r á d , de a’ mi elm úlik, Ha másik oldalát veszsziik szem ü gyre;

Mert e ’ három s z ó : h o n , hit és király — T ettek re, és ha úgy k e ll, áldozatra Méltán tüzelnek minden hőbb szivet.

L E Ó N A .

Szólj! e ’ kebel m ég mindig nyugtalan!

K E L E N D I .

íin' a’ királytól felszólítatám, Hogy társaimmal, főbb nemessivel Palaestinába m ennék, véle harczolandó A' szent koporsóért ’fi én elhatárzám, Magam’, h ogy e ’szent harezban részt veszek:

És bár m osolyogjon a’ m enny szép szem edben:

Én e n g e d e k , ’s elválok egy időre, Mert így kívánja a’ király 's bitem. f

•1

(50)

CSAB.

I . S ZA K .

L E Ó N A . Imígy ürül ki végkép a' pohár, M elly olly kevés öröm eseppel kínált.

K e le n d i! szívein olly fo r r ó , m e le g ! M egtelve ég ő érzetek’ rajával, M ellyel lenyomni nékem olly n eh éz,

S te válni készülsz ? oh mi a’ rem ény , A z é rz e te k , ’s a’ lángzó s z e re le m , Ha mind ezekből eg y hideg csalódás Ébreszti fel szívünket — kéj helyett ?!

K E L E N D I . L e ó n a ! ]\em jól értél engemet.

E ’ szív előtt nincs semmi érdekes,

Nincs semmi kéj, nincs semmi más öröm , Mint csak szerelm ed , m ellyel a’ terem tő Lehelt b e lé d , h ogy boldogíts vele.

És én ne lelném nálad üdvemet ? Én , a’ kit eg y szavad , tekinteted Raboddá tenni képes ? . .. A h ! Leóna ! Sokkal hevesb keblemnek szen vedélye.

Mintsem hogy azt egy kurta távozás Elhűlni tudná. Ám a’ re n d e le t, A’ példa, és egyéb más sok viszony

(51)

Kívánják távozásom’. ’ S hah! csak itt L e sz alkalom vitézséget mutatni,

'S zsákmányt szerezni, millyet a’ szerencse Mindenha nem nyújt, ’s nem mindenkinek,

Z O R Á N I ) ,

E ngedd szelíd hölgy át a’ bajnokot, Ki a’ h on ért, ’s királyért víni tud, Ha úgy kívánják szükség ’s végezet.

Miért ne vína ő szent harczban is, Ő ■— a’ kinek vitézi fegyvere H on szerte, mindenütt isinéretes?

S zép h ö lg y ! szerelm ed, szíved légyen a’ díj, Mellyet m egérdem elni már magában Dicső ’s nagy ösztön újabb téteményre.

K K I . K N D I ,

Olly szent a’ ezé!, a’ miilyen hű szerelm em

’S a’ miilyen ártatlan, ’s igaz szívű V a gy szép L e ó n a , mennynek angyala.

Azért ne légy e ’ czéllioz s z ig o r ú ,

\S engedd m e g azt, hogy víjak é rtté !

L E Ó N A .

L e g y e n ! ha a’ királyi szózat int,

’S m ellette édes , kedves érzemény

(52)

l O

CSÁB.

1. s z a k

A’ szent, keresztes harczban részesülni.

Erőt veszek mindenkép m agam on ,

’S h ontértedet, mint hű lány — várom el.

S zivem ből egyszerű oltár le s z e n ,

’ S kiolthatatlanúl fog égni rajta Em léked, és a' hűség 's szerelem .

K E I. E N D I ítSleli.

T e minden asszonyoknak rem eke ! Tájamnak angyalául kiilde le A z isten té g ed et, h og y boldogíts E gy szív e t, a’ mellyben mint aetna-tűz, F orr minden érzem ény, 's a' szerelem .

L E Ó N A .

Kelendi! én nem kérek semmi mást, Csak eg y sziv et, m elly ott is hű legyen , Em lékem éi lapjára vésve fel.

K E L E N D I .

E ’ bájos égi fényű kék sz e m e k , Mellyekben egy angyalnak lelke é g — Minduntalan , napon vagy éjszakán , Előttem folyvást fognak fén ylen i,

Es a’ szelíd m o so ly , melly bennök űl — Szerelm em et ’s kedvelt emlékedet

(53)

Idézi csak mindig e l ő ; 's ha béke, És nyúgaloin között pihenhetek, Lelkem csak vélök a n d a log !

L E Ó N A TÍdámabb arczczal.

’S az é g ha majd viszont m ellém hozand: Ah m o n d d , h ogy e’ szív akkor fö ld e rü l, És lelkeink e g y g y é olvadnak ö s s z e .. . .

K E L E N B I.

Miként a’ testi b á j, 's a’ lelki kellem Benned r é g egyesűltenek.

L E Ó N A .

K ek em , Csak a‘ jö v ő r e vannak m é g reményeim :

’S olly édes a' h it, m ellyet esküd a d , H ogy jő id ő , a’ mellyben ők valókká Leendenek.

K E L E N D I .

íg y édesem , ’s akkor lecsókolok A rcz o d ’ haváról minden b ú je le t,

’S mint e ’ cs ó k , olly édes legyen .napod És minden ó r á d , m ellyeket velem T ölten d esz egykoron el. MegcióJioija.’*heYne»

m egöleli.

(54)

4 * CSÁB. I. S ZA K .

V ezessed át m ost a’ m ellékterem be B arátom at; ma eg-yütt költjük el

A ’ búcsu-étkeket; Én rendelést Adok jelenleg várnagyomnak, aztán

E ’ pillanatban nálatok leszek

L eóra átvezeti Zorandotj el.

T I Z E N E G Y E D I K J E L E N É S .

K E I .E N D l é s R I K Á C S , K E L E N D I.

Várnagy! hűséged’, és kormányodat Kívánom én most.

R í K Á C 8.

K ész vagyok.

K E L E S D I .

A ’ várt kezedre bízom . Fontolóra V edd e ’ bizalmat, m elly neked Csak érdem edre szolgál. J ó l v ig y á zz!

Mert benne van fő kincse életemnek : És ez Leóna — szívem ’ jegyese.

(55)

Őt úgy tekintsd, miként szem féiiyedet;

L é g y ő re h ű , szelíd , és engedékeny.

Ő asszonyod, 's parancsit teljesítsd H űven, m ellette áni vigyázva is___

K I K Á C S .

Miként parancsolod; hiszen m erő J ó s á g , k e g y e s s é g , ’s tiszta tisztelet Csatoltak oldaladhoz, és ezek Vezérlik most is minden léptemet.

K E L E N D I .

A’ vár körüli tiszted tudva van, A zért említenem szükségtelen.

Apródimat siess most rendbe hozni,' És más e g y é b , mi útra tartozó, K észen legyen. Kivánatoni s z o r o s ,

’ S határozott. Most m enj , siess!

B I K Á C S.

M egyek

El a’ közép ajtón.

K E L E N D I egyedü l.

E ltávozom ; ’ s ki tudja, mily sükerrel J árom be a’ keletföld’ részeit?

Hol a? m iilyen forró a’ nap’ heve;

(56)

Olly lángoló ott minden nőkebel.

’S a’ milly ragyoglók ékes g y ö n g y e i, A’ nap’ sugárit tarkán játszva vissza : Olly fényesek, 's olly szépen csillogók A' barna fürtű hölgyek’ sz e m e i,

. . . D e n em ! hisz’ itt a' hölgyek’ csillaga, IVemének é k e , drága g y ö n g y e , kit S zerelni olly fölséges élv ezet, Mint a' nyíló tavasznak fűszeres Légét beszívni, hajnal’ keltivei.

. . . . Én őt im ádom ; ’s m é g is olly bizonytalan Szerelm em . — A h , de fel fo g ő d erü ln i.

Mint a’ nap szétfutó felhők után, És ő kitárt kebellel fogadand , Ha m e g jö v ö k , mint rózsa harmatot.

Virulj fel ékes h ö lg y , ’s adj hő kebelt Ha vissza térek , nálad m egpihenni!

Et a1 mellék terem be ; ’ » a ’ kárpit lefordul.

(57)

M Á S O D I K S Z A K A S Z .

T e r e m Kelendvárban.

E L S Ő J E L E N É S .

1/ E Ó N A «g y karszékben úl.

JVyolcz hónap elmúlt már,’ sKelendi még' sem T é r t vissza, h ogy lángérzem ény között Ölelne ismét engem keblire.

Hisz’ e ’ magányos árva lét m e g ö l;

Mert keblem é g , fo r r , mint az aetna-tűz.

S zerelm em gyújtá é g ő lángra azt, D e ön tüzétől fo g sorvadni e l;

M ert nem lehelhetem szép je g y e s e m ’ S zívébe . . . . m essze harczol ő ! . . .

•— Mi édesen hangzók e' s z ó : j e g y e s , Melly képes eg y viasz-szivft leányt K éj-, és öröm részegé váltani?!

Igen ! .¡egyes vagy mátka édesen

Z e n g n e k , ’s szívem hangozza vissza őket.

(58)

D e ah! ha mátkám elfeledn e, és Hűtlen leendne h o z z á m : szép szavak!

Halálharangként zúgnátok fülemben.

Ne hagyj el oh rem én y, ’s add e ' hitet:

H og y ő reám folyvást em lékezik,

’S mint hajdan, úgy é g most is kebele É rttem; szóval, h ogy ő most is s z e r e t..

M Á S O D I K J E L E N É S .

LEÓNA és RIKÁCS.

R I K Á C S .

L ég y üdvez asszonyom !

L E Ó N A .

H ozott az é g i R I K Á C S .

Vigasztalóra volna nem de szükség ? L E Ó N A .

Hogy érted e z t?

(59)

R I K Á C S .

Könnyű megfejteni.

— Szem edből olvasom szerelm edet, Miként e p e d , sovárg K elen diért;

’S mit m ondasz olly h ö lg y r ő l, ki o lv a d oz, Ügy szólva — hű szerelm e’ lángzatában :

D e a' kiért sovárog és e p e d ,

E g , lán gol, 's tudj’ isten! m ég mit m iv e l:

H űtlen___ ’s más h ölgy’ karában k é jeleg ? L E Ó N A fölrettenTe.

V árnagy, mi lelt? mi rejtélyes beszéd M indez, mit énelőttem olly gúnyos Hangon merészlettél elmondani ?

R I K Á C S .

L égy csendes asszon yom ! bár ezt kívánni Majd nem leh etlen ; és halld titkomat, M ellyel kiméivé rejték el s z iv e m b e , Csupán azért, mert féltem , h ogy ki olly Hőn tud szeretni, mint te — kínosan V eendi, ’s elm ecsendét vesztené.

D e íme már tovább nem rejthetem ;

’S kimondom azt, bár hallja a’ vi l ág;

Mert rút áltatva csalni a’ sziv et!

(60)

L E Ó N A.

S z ó lj várnagy, és ne kínozz olly soká!

R I K Á C S .

Kelendi hűtelen.

K E L E N D I .

K! súgta, szólj?

E ’ gyilkos szózatot?

R I K Á C S .

Nem súgja ezt már senki asszonyom.

Csak titkokat szoktunk su so g n i, 's nem V a lót, m ellyel fö ld , é g ’s mindenki tud.

L E Ó N A.

Hah szívduló ! te engem nem kímélsz. . . .

R I K Á C S .

E' hír előtted volt csupán titok.

D e most igaz hitemre mondom : őt É g — föld gonosz lelkűnek ismerik.

S ha v a n , ki tiszta, ártatlan szivet Fásult lélekkel tud csábítani,

Kífi'űl h ízelgve sok m ézes szavakkal:

Jpgy ő reá mutatna minden ember.

(61)

L ehelne bár érez hangom ’s szóza tom , M ellyel lefestém őt imént előtted , H og y hallaná minden szép ifjú hölgy;' És elkerülnék m érges csábjait.

L E Ó N A elkeserílve.

Hazug beszéd m ind, mit nekem fe cs e g s z ,

’S gonosz, miként szíved, inellyből merítéd...

R I K Á C S , Félre.

H ah! ez m erészség ¡Fenn. Kímélj asszony om!

Mert nékem is van m ég becsületem ,

’S magát tekintve, a' milly kényes e z : Iránta épen olly kemény vagyok.

L E Ó N A.

Miért e' leczk éző szavak nekem ?

Mért e’ makacs k é p , melly olly számtalan Gúny- ’s rágalomjeleknek lön tanyája?

R I K Á O S lágyan.

Csak egy kegyes mosolyt lövelj fe lé m , Szemednek égető sugárinál, —

És e ’ makacs kép olly szelíd lesz e n , Mint egy martyrarcz , mellyen nyiígalom, És lelki elszántság szokoll leb egn i.. .

(62)

L E Ó S A .

Minden szavad szurósb kezd lenni m ár:

’S te nem hiszed, hogy mindez fáj nekem ! A zért ha van szívedben e r e z e t, 4 Melly tiszteletbe könnyen olvad á t : Hagy) engem et n yugodn i; hagyj magam ra!

R X K Á C S .

Ki volna, a’ ki ellenedben állna, A’ n élk ü l, hogy szívében érzetek Ne rajzanának ? Fásult em ber a z , Kit m e g nem indít olly szem ’ sugara, Mell csillagot múl feljűl fényivel.

Igen ! szivem ben is van erezet, M ély, ámde szerelem be olvad á t ....

L E Ó S A,

Urad’ nevében kénvszerítelek',

Hagyj fel csipős g ú n y o d d a l! Mert leend Alkalmam és erőm e ’ szemtelen Merészletet m ég vissza torlani,

H I K Á C S .

S z ó a’ mi szó. M egmondom igazán,, L elkem re ú g y , miképen e r e z e m : jtíog'y tőle nem fogsz rám könyörgeni

(63)

B oszú t, vagy büntetést merény emért.

M ert ő neked csak m ézes szót a d ott, M íg mással szívet és szerelm et oszt.

'»S azt csak h iszed, h ogy a’ szó hamarább Repül e l , mint a’ szív és szerelem Hűlnének el ? — Mit m ondasz erre most ?

L E Ó N A.

Okoskodásodat nem tűrhetem ;

’S azért parancsolom , mint asszonyod:

T á v o z z ’ el a’ te r e m b ő l, és ne jő j S zem em be a d d ig , m íg nem hítalak!

ft I K Á C S Leónkra kaciint.

L e ón a !

L E Ó N A hiftelen hevve!

Mit?-^- mit mondái most n ek em ? T e szem telen ; te lappangó gon osz ! K ih ez bizalommal lenni annyi, mint Ö rvény felé evezni g y ön g e k é z z el---

R í K Á C 8 Leőnálioz simul.

L eóna! én szeretlek tég ed et !

L p Ó N ;A e lőre fut.

Vad szö rn y ete g ! b eszé lj, őrült vagy-e, Vagy csak gonoszság ’s csalfaság v e z e t?

(64)

G o n o sz , Vagy őrült — mindegy az nekem ; T oron yba záratlak, 's ott fogsz nyomorgni.

B I K Á C S ,

Nem szoktam tervem ' mélyebb fontolás Nélkül kivinni; s hidd, m eggondolám

Most is, mit én kivinni készülök. — A várcselédeket kiútasítám,

'S magunk vagyunk. . . .

L E Ó N A.

Bolond beszédre nem Szoktam figyelni.

B I K Á C S .

Mondom én L e ó n a , Kelemii hozzád már r é g hütelen.

Játszik v e le d , mint eg y hitvány edénynyel,

"S fia ez kezében eltörenden ék:

Törékenységének tulajdonílná Ezt legfölebb, ’s elvetné hidegen.

L E Ó N A.

E lég legy en ! Meguntam hallani B e sz é d e d e t, niellyet gon osz sugallat Idéze ajkaidra , esztelen !

(65)

Ő rültséged’ játéka nem vagyok;

T á v o z z ’ azért, ’ s tárgyát tán fölleled.

A z ajtóra mutat.

R I K Á C S . F e lre .

Ö rd ög ’ s p o k o l! nyájas szó nem se g ít;

É rze lg ő szerelem itt haszontalan. — Erőszakos leszek , ’s úgy rablom el M agát, ’ s magával keble' kincseit. Fenn.

J ó ! hát előtted én bolond v a g y o k ;

*S az m é g igen j ó , h ogy nyájas b o lo n d , És nem dü hös; m ert így lángszívedet Szakasztanám k i, és szerelm ivel Együtt m ohó vágygyal nyelném le majd.

Sebesen el.

L E Ó N A .g y e d ü l.

Álm odtam -e, vagy tán csak nyúgtalan K épzet játszék velem ? . . . Homlokát simítja»

V aló ig a z , h ogy kígyó rejtezik E’ várban, és e z e g y g on osz c s e lé d ,

Rikács, kilói mindig re m e g v e tarték;

D e nem ! ki itt a’ várnak asszonya ? Én , és csak é n ! •— rem egnem nem szabad:

A ’ p ó r 's cseléd engem tisztelnek itt. . . .

(66)

H A R M A D I K J E L E N É S .

LEÓNA. LÉN ÁRT.

L É N Á R T belép.

Eg'y úri em b er jött. Belépni kíván.

L E Ó N A . Miféle jöv ev én y ?

L É N Á R T .

Szent földről jőv e, Német lovag1 le s z , a’ mint külseje Matatja.. ..

L E Ó N A.

B e jö h e t ! Lenért el.

N E G Y E D I K J E L E N É S .

I.KÓNA. W ir.D A i;.

W I L D A U íiéinet loragí öltözetben fellép.

Lég-y tőlem iidvez !

(67)

ív. jeí.. c s A n . 5 5

L E Ó N A.

V iszonzom ü d v ezlésed et!

W I L D A U.

Baráti Viszonyban állván én K elen d iv el, Mint fáradott utas tértem be h ozzád, J ó asszony!

L E Ó N A .

K ész szívvel köszöntelek.

Pihenj meg- , és nyugalmad légyen olly Szelíd ’s jó té k o n y , mint milly igazán Tudósítasz Kelendiről.

W I L D A U. Félre.

P o k o l!

Nem volna rósz e’ h ölgyet elkerítnem ; Szemvillanása mélyebben ható ,

Mint a’ su gár, a’ m ellyet déli nap Lövelt reánk, keresztes harczosokra , Midőn hom oktengerben küzködénk. F e n « ,

K épzelheted szép asszony, milly szeren cse H ordozza őt ö lé b e n ! . . .

(68)

L E Ó N A fig y e lv e .

Mit jelent ez ?

f f H D A D .

Csupán azt, mit pusztán szokott jelentni.

— Ót szép szerencse tartja ott ö le lv e ; Keá m osolyg szelíden ’s nyájasan;

\S úgy látszik, mintha őt örökre Ölelni vágynék, olly hűségesen Ragaszkodik hozzá mindúntalan.

’ S e ’ szép szerencse — h ö lg y !

I. E Ó X A ingerülten.

' S

olt keleten

W l l í A C .

Mindketten eg y honnak leányi vagytok.

És a’ különbség közietek csak e z : H ogy az derü lt, ’s vidáman szép leány ,

’ S te bús, komoly, ’s halvány-széppé levél“,

Leóna folyvást nyugtalan.

V á g y társnék nem vagytok, ’s nem is lehettek;

Mert őket ott, a’ forró é g alatt, Forró sz e re le m , ’s eskü egyesíték.

(69)

L E Ó N A közeit oisre teve.

Oh é g ! ne vígy új kísérletbe ismét!

M erőn a* föld re néz.

W I L D A U . F élre.

L e lk e m re ! ő m élyebben bájol el.

¡Vem! őt hónába vissza nem v isze m ; 'S m egölni ? . . - ördög;’ sugallata!

___ Kelendi engem kért vissza vinni Titkon hónába, bár m elly szín alatt, H ogy új menyasszonyát minden gyanú Nélkül vezesse így majd várlakába. — N e m ! ő enyém l e s z ___ megkísértem őt.

Mit ? hátha épen ő belém s z e r e t,

'S gát nélkül űzzük lépteink’ előre ? ! Fenn.

Miért e z andalgó ’s borús tekintet?

Minek busúlni hűtlenségiért ? Ki liitszegéssel rótta m e g magát : Bánatra ’s könyre az nem érdemes.

Feledni kell ő t , 's egyszersm inél örülni, H ogy megm enekvénk csalfaságitól.

L E Ó N A b é r r e l.

Valót b e szé lsz-e , vagy csak költemény?

(70)

W I l D A f f .

L elk em re m ondom , mind való.

L E Ó N A fejére csap.

Egek !

VV I L D A U.

K étségbe oh, ne essél m indezért!

Én gyám olod leen d ek ; ő riz ő d , Hived , vigasztalód, és m in d en ed : Csak lég y irántam jó 's sz iv e s , És mondd e’ s z ó t : s z e r e t l e k . . . .

L E Ó N A .

E z m in d , Mit vendég szíves , 's nyájas asszonyának Bántalmul elm ondhat?

• W I L 1) A U.

Bántalmul én Ezt nem tekintém. S zívedet Kelendi M egcsalta; és te árva ’ s elh agyott!

Illy elhagyottan ’s árván nélkülöznéd S zerelm em et, ’s a’ szívet, melly körűi Ölelne minden érzem ényivel ? ! —

(71)

L E Ó N A-

Szűnj m eg feisértetiddel. Én jegyes

\ a g y ok ; 's ha mindjárt híítelen Lehetne i s : m íg vissza nem veszi J egyét, 's je g y é v e l együtt esábszerelmét —

Megtartom azt emlékül újam on:

W 1 L D A II.

L égy engedékeny oh h ö lg y , ’s fonj körül Hó karjaiddal — néma egyezésül---

Leónához simul.

L E Ó V A eltávolítja.

T á v o z z ’ előlem síma nyelvű állat!

Csábod haszontalan, mint tenmagad.

Elő legények mind . . . , R ik ács, Rikács !

A z ajtóhoz fut kiált.

Ö T Ö D I K J E L E N É S .

V O L T A K és R I K Á C S . H

1

K Á C S berohan két izolgáral.

Jelen v a g y ok ; parancsolj. . . .

(72)

L E é \ A "VVildaura mulat.

lm itt e ’ vakm erő, g o n o sz , csalárd,

’ S csábító; — elvitelni rendelem.

"Wildaut a’ szolgák m egragadják; '• kardját leold va , liirteltn m egkötörik.

W I L B A U u,a8át

Ez a’ vendégi jo g ? — h ogy eg y lo v a g . Ki a’ keresztes harcznak részese — Szabadságát veszítse el ? — P o k o l!

Ezt éu nem e n g e d e m ; nem istenem re ! És össze zúzlak egyről egyig. — ErókSdik.

B I K Á C S .

El csak !

’S zárjátok őt börtönbe szaporán.

"Wildau «lv ite tik ’

. . . . Most láthatád a' czinkost asszonyom , Ki m egszem élyesűlt gazság 's gonoszság;

Hasonló mindenben Kelendihez.

— A' várúr ön kezével írta m e g Fogadtatását későn, vagy k orá n ,

’S én tiszlelém , kész volt szolgálatom ; De ő fülembe aúgá titkosan

Kelendi’ tervét, a’ mellyben segédül Kért m e g , bíztosbnak vélve így magát.

(73)

’ S e ’ terv a z , h ogy téged rabolna e l ,

’S vezetne m e ssz e , bár a' föld alá:

Csak őt ’s nejét ne háborítanád.

S zólj m o st: hazudtam , és igaztalan V alék, midőn keblemnek titkait F ed ezve fel — szűmből nyilatkozám,

S te sziklaként kemény ’s hideg maradtál ?...

i E Ó N A .

Én nem hiszem ; ’s ám volna bár ig a z : Szívem be tiszta hűség oltatott,

S ez oltovány nem fog kiveszni onnét.

T á v o z z ’ !

II I I C Á C S. G d n yn ya l

M egengedem , m egengedem ! F él«.

Kelendi ú r ; rajtam boszút veh et;

Parancsát nyilván én m e g nem sz e g e m ; Csak úgy titokban, mindent titkosan , —

’S e’ szél kergette német ölve lesz.

Könnyen segíthet itt Y solda’ m érg e ;

\S nem le s z , kitől e ’ h ölgyet féltenem ;

\S búsan — vigan mi m essze költözünk!

T itkon

egy

oízloplioz rfjtezik .

ö

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

I. Az ismeretelmélet feladatát kellett felkeresni a divatos felfogásokkal szemben s azon előítéletekre rámutatni, melyek az ismeretelméletet rendesen befolyásolni

—- hogy a haza jobban ismertessék, szerettessék a mieinktől. Gondolkodjál s beszélgess más urakkal». Kis János, a kinek ítéletét Kazinczy legtöbbre tartja, s a ki

Tagja volt a Magyar Tudományos Akadémia Alkaloidkémiai Munkabizottságának és Elméleti Szerves Kémiai Munkabizottságának, 1979-1994-ig elnöke az Egyetem Külső

Gertrúd tanító néni megállította mérkőzést, és elővette a játékszabályokat tartalmazó könyvet, de bármilyen figyelmesen olvasta is el, sehol sem talált utalást

óta folytonosan ugyanazon időben (d.. E két hely normális légnyomása között e sze- rint közel 49 mm. kéneső- oszlopot képes egyensúlyban tartani. Ilyen módon Csík

Lőrincz Gyula, km. Mánya Antal szabsz, jó Mihály Ferencz, szabsz, elégt. Nagy István, szabsz, elégs. Nagy József, jó, elégt. Sárosi Károly, szabsz, elégs. Sípos Jenő,

In a columnar type of strain element designed for a strain of 0.2 per cent at full load, the output for a 4-gauge bridge circuit with two axial gauges and two gauges at right

I t is easy to see from the present work that the decay constant itself gives a measure of the boron that must be removed in order to achieve criticality, so measuring the