BEÖTHY ZSOLT E M L É K E Z E T E

NÉ GYESY L ÁSZ LÓ

BEÖTHY ZSOLT E M L É K E Z E T E

FRANKLIN-TÁRSULAT KIADÁSA, BUDAPEST

Emlékbeszéd

M agyar Tudományos A kadém ia 1924 m ájus 11-én tartott ünnepélyes közülésén.

franklin-tArsulatnyomdája.

Kom or évszakok derm eteg n a p ja i is el szoktak telni egym ásután ; s m ár k é t éve m últ, m ikor odalent, e terem a la tt, a nem zeti gyász em lékei­

től m egszentelt csarnokban B eö th y Zsolt földi alak játó l búcsúztunk. Oh, hogy fá jt, m ily foko­

zo tt m értékben fá jt akkor m inden ilyen v eszte­

ségünk, m ikor a régi időknek egy-egy jelese, a lelki szépségnek és n agyságnak egy-egy péld án y a kidőlt közülünk, akik velü n k eg y ü tt tú lé lté k szörnyű b u k á su n k a t s akiknek a m é lta tla n ság o k ­ ban velünk osz.tozása e n y h íte tte m eg alá ztatá su n k keservét, m egszentelte szenvedéseinket és dacra acélozta szívünket a sors m ostohasága ellen! É s hogy fá jt, m ikor B eöthy Zsolt elh ag y o tt b en n ü n ­ ket, m ikor e negyvenöt éven á t szellemi o tth o n á u l szolgált palotából u to ljá ra táv o zn i lá ttu k , s m i­

kor e k ifo szto tt hazából végleg olyan országba költözött, am elyben nincs té l és gyász, nincs erőé szak, rú tsá g és igazságtalanság! M egilletődve áll-, ta k ra v a ta lá n á l még egykori, igen kevés'ellenfelei is, akik ta lá n voltak, m ély b á n a tta l m indazok, szám nélkül, akik — közelebbi v ag y tá v o la b b i helyzetben — szerették, ak ik ő t egyetlennek érez­

ték, v agy épen, akiknek az ő h alálá v al szívük egy d a ra b ja sz ak a d t ki.

Ma i t t fent, e ragyogó te re m a jta i tá ru ln a k fel előtte, m elynek m árványoszlopai annyiszor

I*

4

h a llg a ttá k az ő szép m agyar szavának férfias zengését s díszes falai annyiszor visszhangozták az e lra g a d ta tá s felviharzó ta p sait. Ügy nyílnak m a meg szellemi a la k ja és te s ti képm ása előtt, m in t egy nem zeti P an th e o n ajtai. Ez a terem nem a gyász csarnoka, h anem a m agyar tu d o ­ m ány főszentélye, s b á r a hozzátartozókban, b a rá ­ to k b a n , ta n ítv á n y o k b a n holtig sajog is az érte való b á n a t, i t t nem az ő b árm ily jogos fájd al­

m uk kér szót, h anem a folyton élő és örökkön élni ak a ró nem zet tudom ányossága üli ünnepét, és ak i i t t az A kadém ia parancsából a szolgálatot végzi, an n a k el kell nyom nia személyes fájdalm át s nem sira tn ia kell azt, ak i elköltözött, hanem ünnepelnie azt, am i a dicsőültből i t t m aradt.

E hosszú, sokágú és gazdag életpálya rajza nem fér egy rövid ünnepi szózat keretébe, ennek könyv kell s a k ö n y v et m á r írja szerető és a v a to tt ta n ítv á n y i kéz. Még a p ály a eredm ényeit is csak n ag y v o n ásokban le h et összefoglalni. Az is kétsé­

gesnek lá tsz h a tik : m it te k in tsü n k ebben az Is te n ­ á ld o tta lélekben legfőbbnek : a tudóst-e, vagy az íróm űvészt, v a g y a ta n á r t, és a tu dósban az iro d alo m tö rtén e t v agy az eszth etik a m űvelőjét-e?

és a lk o tá s a it vegyük-e p á ly á ja főeredm ényének, av a g y egyetem es h a t á s á t ; egyéni, írói, tu d ó s alko­

tá sát-e , v ag y pedig irodalm i vezérkedését, szer­

vező, sugalló, irá n y ító kö zre h atá sát? D e nem ju ­ to k zavarba, t. hallgatóság, e sokféleséggel és gazdagsággal szem ben, m e rt láto m e szétágazó m űködésben a kom pozíció egységét, látom a z t a vezércsillagot, m ely m indennem ű tevékenységét egy cél felé irányozta, m ely először csak sejtelm e

5

előtt derengett, de későbben egyre tisztáb b , r a ­ gyogóbb világossággal g y ű lt ki te k in te te elő tt.

Csak tehetsége v o lt sokoldalú s az alkalom és a té r sokféle, de a szellem és a cél ugyanaz v o lt m indenkor és m in d e n ü tt.

Sem lelki szervezete nem v o lt egyszerű, sem p ály ája tip ik u san egységes. E b b en jellem ző el­

tolódást látunk, m ely azonban kib o n tak o zásn ak bizonyul, am ab b a n finom b o n y o lu ltság o t és össze­

te ttsé g et, m elynek azonban egy az eredője. R itk a szellemi erőt n y e rt a gondviseléstől, éles íté le tet, gyors és lelem ényes észt, eleven fa n tá z iá t, fogé­

kony szívet és gazdag kedélyt, m ely szokatlan v á lto z a ta it tá r t a fel az érzelm eknek, a lelkesedés­

nek ép úgy, m in t a hum ornak, a jó k e d v n ek ép úgy, m in t a m e g h ato ttság n a k ; n y e rt m indenek- fölött művészi ösztönt, m ely ép úgy v o lt ízlés, m int form álás. Szóval tudó sn ak , költőnek, m ű­

élvezőnek és charm eu rn ak sz ü letett. A szeretetre- m éltóságnak valóságos genieje te ste sü lt meg benne, ha szabad e p ara d o x kifejezéssel élnem. Szívének, eszének, cselekvésének m inden n y ilv án u lását, külső alak já n ak m inden m o z d u latát ö n kénytelenül is úgy tu d ta form álni, hogy az bizonyos egyéni igézetet nyert. N eki m inden jól állt, a szó, a m oz­

d ulat, az öltözés, jól á llt még az esetleges h a n y a g ­ ság is egyikben-m ásikban. Bizonyos írói könnyű - vérűségből is v o lt kedélyében ném i csekély tö re ­ dék, m intha n ag y b á ty já n ak , az 50-es évek vid ám és népszerű h u m o ristá já n ak , B eö th y L acin ak kedves könnyelm űségéből egy csepp az ő ereiben is kerin g ett voln a ; de ez csak kedélyében m u ta t­

kozott, nem jellem ében, és a rra való volt, hogy

6

lelkének szárnyaló és érzelmes irá n y á t szeretetre- m éltóan m érsékelje, és csak b a rá ti társaságban n y ilv á n u lt meg, ahol kedélyének egész színpom ­ p á ja nem es fesztelenséggel k ib o n ta k o zo tt ; az élet­

ben és irodalom ban a felelősségérzetnek és k ö te ­ lességtudásnak igazi m intaképe volt. Cselekvésé­

nek, gondolkodásának, írói tevékenységének fő- ihletője a szép volt, a jó t és az igazat is ellen­

á llh a ta tla n v ággyal szerette, de a z t is m integy a szépségi oldaláról v e tte . Művészlélek, de m in­

dig az igazat a k a rta kifejezni és a jó t cselekedni.

Ahhoz a szellem tipushoz ta rto z o tt, mely a gon­

d o la to t nem csak logikailag term eli, hanem in tu í­

cióval is felismeri, képben is lá tja s aki a meg­

ta lá lt, a felism ert eszm ét, m in t egy kedves szerze­

m é n y t öröm m el ajándékozza oda m ásnak is, m in­

denkinek, hogy' azok is érezzék, m ilyen szép, azok is örö m ü k et ta lá ljá k benne. Az eszm ét meg­

látn i, k ifejteni m in t a tudós, te stb e önteni, mint a m űvész, és to v á b b adni, közkinccsé tenni, m int az író és a m ester, kivételes erővel tu d ta .

E képességei nem h á trá lta ttá k , hanem segítet­

té k egym ást s term észetes harm ó n iáb a olvadtak.

S zü le tett lelki tu la jd o n sá g ait jóságos, szerető, gon­

dos nevelés, családi hagyom ány, kedvező tá rs a ­ dalm i környezet, tan u lm án y , a lelki művelődés m inden alk alm án a k m egragadása fejlesztette, fino­

m íto tta . L é n y é t úri előkelőség h a to tta át, mely ép úgy v o lt ö rö klött, m in t g y a ra p íto tt birtok, a m agyar közélet legnem esebb példányainak szem ­ léletével k ia la k ítv a és nagyvilági, európai k u ltú ­ rá v a l befejezve. M űveltsége genuin m agyar alapú volt, de az egyetem es nagy k u ltú ra eredm ényei-

7

vei kereszteződött. Λζ európaiságot nent szenve- legte, nem m ázként viselte, hanem lelki v aló jáb a felvette és m agyarságába o lv aszto tta. K evés em ­ ber sz erete tt jo b b a n utazni, m in t ő. O laszország m ajdnem m ásodik h az á ja volt, n agy g y ű jte m é­

nyeit apróra ism erte, félreeső falukban levő m ű ­ kincseit is felkereste ; lá to g a tta Angliát, N ém et- és Franciaországot, felkereste S kandináviát, Orosz-, Spanyol-, G örögországot, A frika északi p a rtja it, E gyiptom ot és P alesztin át. É v ek en á t a té l k ö ­ zepén, az egyetem i szünetek alkalm ával, m in t a költöző m adár, szárn y ára kelt és E g y ip to m b a v ándorolt, hogy a k u ltú ra ő sh a z á já t is m eglakja.

Az E rm itagetól a Praclóig a legfontosabb g y ű jte ­ m ényeket ism erte. Ö sszeköttetésbe lé p e tt az illető országok em bereivel is, tudósokkal, m űvészekkel, közéleti előkelőségekkel O lvasta a tö b b i európai népek irodalm át. Szobái a m űkincseknek és érd e­

kes tá rg y a k n a k egy kis m úzeum a v o lta k s egyip­

tom i gyűjtem ényének, m elyet le tétk ép a b u d a ­ pesti egyetem nek eng ed ett á t, d id a k tik a i értéke jelentékeny. De m inden v ilá g lá to ttsá g a és egye­

tem es m űveltsége m ellett vérbeli m agyar író, tudós és ta n á r m a ra d t Minél tö b b e t u ta z o tt, minél tö b b e t lá to tt, an n ál szenvedélyesebben m a ­ gyar. Ő t nem a nagyvilág k u ltú rá ja nyelte m a­

gába, hanem ő h o n o síto tta a z t á t lelkében, m in t egykor Bessenyei és Széchenyi, az ő kedves és nagy alakjai. A m agyar nem zet, a m ag y ar lélek, a m agyar föld szeretete v o lt alap v e tő érzése.

Mint a nem zet tö rté n e ti o sztály án ak sarja, elő­

kelő nem esi ház gyerm eke, m integy vérében örö­

költe a tö rté n e ti érzéket. É lte delén is em legette,

8

hogy egyszer egy m agyar tö rté n e te t szeretne meg­

írn i a zsenge ifjúság szám ára. A m agyar nem zeti szolidaritás érzelm e a X IX . század d erekának h a ­ talm as lendületéből érk e zett hozzá a legközvetle­

nebb forrásokból, m in t kész egyéniséget is állan­

dóan és bensőleg érdekelte a nem zet egyetemes élete, s b á r po litik ai szerepet nem v állalt, szemé­

lyes összeköttetésben á llt nem egy vezető állam ­ férfival. Á t is élte nem zeti tö rténelm ünknek t a ­ lán legdicsőségesebb és leggyászosabb korszakait.

A szabadságharc kitörésekor született, gyerm ek­

éveit az abszolút korszak keserűsége, hum ora, rem énykedései és vívódásai k ö zt élte, a öo-as évek derengő korszakában fe jle tt ki nem zeti esz­

m élete, a kiegyezés u tá n i első évtizedben v e tt p á ly á ja n ag y ívű lendületet, ré sz tv e tt az újabb korszak nem zetépítő m u n k á jáb a n a vezetők közt, átsze n v ed te a n agy íté le tid ő t és nem zetünk új k a ta sz tró fá já t, elv esztette szép, fiatal, hős repülő­

tis z t fiát, elv esz tette életének utolsó eszm ény­

képét, nagy b a r á tjá t : Tisza Is tv á n t, rom ba látta dőlni a század a lk o tá s a it és szétfoszlani az em beri­

ség h alad á sáb a , az em beriesség té rh ó d ításá b a ve­

t e t t illúzióit, s a rom ok lassanként m eginduló ta ta ro z á sa közben h u n y ta örök álom ra m ás p er­

spektívákhoz sz o k o tt szem eit. D e m inden emel­

kedés és bukás, lelkesedés és keserűség, a küzde­

lem m inden em léke ide fűzte s utolsó szavával is a nem zeti folytonosság eszm éjét h irdette.

É s eleven h ag yom ányban á tv e tte és személye­

sen is á té lte a m agyar iro d alo m tö rtén e t leggaz­

dag ab b k o rá t is. C saládjában írói levegő v e tte körül : a ty já n a k , a reform kor kedvelt lírikusának.

9 n agybátyjainak, B eöthy L acinak és Szinnyei J ó ­ zsefnek p éld ája. E gy éltesebb rokonának, a n o ­ vellaíró K ovács P áln a k személye K isfaludy K á ­ roly és az A uróra k o ráv a l kapcsolta össze, csa­

ládja ősi fészkének, K om árom nak hagyom ányai Péczeli, Szekér Jo a k h im és Csokonai k o rá t hoz­

tá k közelébe ; n agy földijét, J ó k a it az ő n ag y ­ an y ja ta r t o tta keresztvízre, A 6o-as évektől fogva pedig haláláig m aga ism ert úgyszólván m inden jelentékeny író n k at, úgy hogy személyes emlékei és élm ényei a X V III. század végétől a X X . szá­

zad elejéig á tfo g tá k iro d alm u n k at. E z az egész hosszú és gazdag fejlődés nem elm életi anyag v o lt ránézve, h anem eleven szemlélet, D eá k tó l és K ossuthtól, A ranytól, T oldytól, G yulaitól fogva Tisza Istv án ig , ső t a legújabban fellépett írókig.

K özvetlen szeretet b u z g o tt benne ú ja b b és m e­

leg kegyelet régibb irodalm unk i r á n t ; az iro d a ­ lom levegőjét szívta, m agában az irodalom lelkét érezte ; az ért le tt az ő irö d alo m tö rtén e tírása olyan szervesen élő, olyan m inden szavával képeket ébresztő.

Mindezek a szálak o ld h a ta tla n u l belefüzték ő t a m agyar szellem i életbe. A m aga írói kísérletei zsenge gyerm ekkorába n y ú ln ak . M ióta tizenhárom - éves korában egy kom árom i levelét a N efelejts c.

lap k ia d ta, azóta évről-évre k ö v ették egym ást közleményei s m á r tiz en h é t éves koráb an egy ön ­ álló füzet elbeszélést is b o c sá to tt közre az ifjú ­ ság szám ára. Első, feln ő ttek n ek szóló elbeszélés- kötete 1871 évszám m al, 1870-ben je le n t meg, am ely évben jogi ta n u lm á n y a it végezte. E ttő l fogva em elkedése rohamom.

Ι Ο

É le tp á ly á já u l egyelőre a tisztviselőit válasz­

to tta . A pénzügym inisztérium ba lé p e tt be s o tt tehetsége, készültsége, tá rsa d alm i m űveltsége előtt a legkecsegtetőbb em elkedés n y ílt meg, hiszen m in t fiatal segédíogalm azót is különös ta p in ta to t kívánó m egbízásokkal tü n te tté k ki. De néhány év m úlva o tth a g y ja a jól m egalapozott m inisz­

teriális pályát,' a nagyállású bíró fia ta n á ri vizsgá­

la to t tesz s egy b u d a p e sti reáliskolán foglal el tan szék et. Mi viszi erre a lépésre? Jövő h iv a tá ­ sán ak érzése. E lle n állh ata tla n ösztöne annak, hogy am i lélek és m űveltség benne van, a z t m ásokba is átültesse, m entül többekbe. E s csoda tö rté n t, az igénytelen p á ly á n csak h am ar fontosabb szolgá­

la to t t e t t és fényesebb dicsőséget ara.tott. Es nem b á n ta meg, hogy p á ly á t v á lto z ta to tt. Maga h á ­ lás szívvel gondolt e p ály án szerzett örömeire.

M egfordította a régi m ondást, am ely szerint akit az istenek gyűlöltek, ta n ító m e ste rré te tté k , ő a S tro b ltó l m in táz o tt, k itű n ő reliefképm ása alá eze­

k e t a sz av a k a t v ésette : Dii me am avere ; az iste­

nek sz erettek engem.

H asonló elhajlás m u ta tk o z o tt ugyanakkor, az 1870-es évek közepén írói p ály á já n is. Sőt ezen a p ály án még jelentősebb kezdem ényt h ag y o tt el.

Az 1870-es évek első felében ő m á r'k iv á ló szép- irodalm i h ely et v ív o tt ki. E gy novellagyűjtem énye, három k ö te t regénye és egy k ö te t rajza jelent meg, m elyek ő t a fiatalabb elbeszélőgárda első sorába em elték ; m in t irodalm i publicista is nagy erkölcsi sikerrel m ű k ö d ö tt, 1873-ban m egalapította az Athenaeum cím ű hetilapot, nem hírszolgálta­

tásra, hanem revueszerű tartalo m m al, azzal a

céllal, hogy a tu d o m á n y és irodalom é rté k e it á t ­ vigye a közm űveltségbe s az új külföldi szellemi mozgalm akról tá jék o z ta ssa közönségünket. K ét év m ú lv a a lap a közöny m ia tt m egszűnt, de szellemi h a tá sa nevezetes volt. M u n k a társa i kö zt o tt ta lá lju k az akkori idősebb és fiatala b b írók nagy részét, szépírókat és szaktudósokat, Jó k a i­

tó l és Gregusstól kezdve az akkor feltűnő W lassics Gyuláig, R ákosi Je n ő t és m ásokat, s a lap becses em lékjele hem csak B eö th y p ály ájá n ak , h an em a kor m űvelődési törekvéseinek is. Még nevezeteseb­

bek v o lta k azonban s a já t elbeszélő m űvei. H u ­ szonhárom éves k o ráb a n a d ta k i első regényét, a Biró M ártont és u tá n a k é t év m ú lv a a k étk ö tetes Kálozdy Bélát, a m ag y ar vidéki élet, a kisvárosi és megyéi nemesség, honorácior osztály, a risz to ­ krácia, polgárság és nép köréből v e t t alak o k k al : az álneveken szereplő K om árom és G yőr vid ék é­

nek színterével. A fiatal író önállóságát m u ta tja , hogy nem a Jó k a i r o m a n tik á já t k ö v ette, akinek varázsa a la tt nevelkedett, h anem m aga szemével figyelte meg az a lak o k a t, az élet u tá n rajzo lt, elemző lélekrajzot a d o tt, K em ény és G yulai és az angol regényírók p éld ája nyom án ; nem kivé­

teles jellem ek ábrázolásában, h an em a sz o k o tt m éretű em berek leikébe való elm élyedésben k e­

reste és ta lá lta meg az érdekességet. Meglepő : honnan v e tte a fiatal szerző a lélekism eretnek a z t a jelentékeny bőségét, a típ u so k n ak a z t a k é p ­ tá rá t, m ely e k é t regényében, különösen a m áso­

dikban elénk tá ru l ? N em egy a la k ja valóságos pasztell, oly finom an és elevenen v a n kidolgozva.

Névtelenek cím ű kötetén ek d a ra b ja iv a l angol p éldák

T 2

u tá n ő h o n o síto tta meg a novellának rövidebb v á l­

to z a tá t, az egy helyzetre szorítkozó rajzot. Ebben a m üform ában ő nem kisebb író ra v o lt hatással, m in t M ikszáth, s á lta lá n a szépirodalm i realiz­

m usnak egyik nem es ú ttö rő je v o lt nálunk. A Kis- faludy-T ársaság 1876 elején m in t szépirodalmi író t v á la s z to tta ő t ta g já v á s m in d já rt m ásod­

titk á rá v á is.

D e alig jelenik meg nagyobb regénye és ra jz ­ kötete, sikereinek ezt a színhelyét is elhagyja, az irodalom ban is p á ly á t v á lto z ta t s a tu d o m á­

nyos irodalom m űvelésére té r á t. Még egy-egy g y ű jte m é n y t a z u tá n is a d o tt ki, így egy kö tet ra jz o t 1879-ben, egy szép verses elbeszélést, a R ásk ai L eát, ezt az irod alo m tö rtén eti ta n u l­

m ányaiból k iv irá g zo tt m egható költem ényt, de egészben véve tu d ó s le tt s teljesebb m értékben felh ag y o tt a költészettel, m in t G yulai Pál, aki szintén a novella és a lira kertjéb ő l lé p e tt a k ritik a és az iro d alo m tö rtén e t mezejére. Kissé nehezeb­

ben, de b á tra n k im o n d h a tju k erre a lépésre is, hogy jól te tte : novellistáink, regényíróink tá m a d ­ ta k , akik p ó to ltá k ő t v ag y f o ly ta ttá k kezdem é­

nyét, de az iro d alo m tö rtén e tb en az ő m u n k á ját nem végezte vo ln a el senki m ás. I t t is a csil­

lag m u ta tta m eg neki az u ta t, am erre fordulva a nem zeti e rő t a legm aradandóbb h atással gyara- p íth a tta .

A kiegyezés u tá n i korszak rep rez en ta tív em ­ b ere it még nem m é lta tta kellőleg a m agyar szellem történet. Szinte epigonokat. lá ttu n k bennök s nem v e ttü k eléggé figyelembe, hogy az a nem ­ zedék, m ely a 60-as évek vége felé és a 70-es

13 években lé p ett m unkába, minő nagy dolgot vég­

zett. A kiegyezés u tá n szervezett állam élet ki­

építése, a kereteknek ta rtalo m m al m egtöltése, az önállósult közélet, a m űvelődési és a gazdasági élet tem érdek köre m u n k á t és m u n k á so k at k ív á n t a keservek és v ág y a k eszm ényi lendülete után , a közélet hőskora u tá n k ö v etk e z e tt a reális m unka prózája. F. m unka hőseinek feje körül h iá n y z o tt a m artirkoszorú és a ro m a n tik a nim busza. De végzett m unkájuk m egérdem li a tiszte letet. Csak a m űvelődési élet körében is, a n y elvtudósok és a filológusok, a tö rté n etíró k , jog- és állam tudósok, a term észettudósok és a technikai tud o m án y o k képviselői, a pa?dagógusok, a költők, írók, pub li­

cisták mennyi új és n ag y h a tá sú kezdem ényt, orgá­

num ot, intézm ényt, mű-vet term eltek!

B eöthy is ebbe az ríj m u n k á ra so rakozott szellemi gárdába k erült. M int tu d ó st, h a jla m a és készültsége két m unkakör felé v o n zo tta, a m a­

gyar irodalom történet és az e s zth e tik a felé.

Amahhoz v o n ta ren dkívül fe jle tt historizm usa és m agyar érzése, em ehhez a szépnek benne élő k u ltusza és a m űvészetek ir á n t é rz e tt szeretet.

Szelleme elég gazdag v o lt arra, hogy m ind a k ét oltáron áldozzon. M ikor a tu d o m á n y o s p ály ára á tté rt, elsősorban az iro d alo m tö rtén e tírás terén v á r t reá h h 'a tá s, az, hogy az új ta n u lm á n y i rend szellemében, m ely a középiskolai ta n ítá s ten g e­

lyévé a m agyar n y elv et és iro d alm at te tte , meg­

írja Toldy elavult kézikönyve h e ly e tt a ,m a g y a r irodalom tö rté n e ti ism ertetését. M ikor ezt a fel­

a d a to t m egoldotta, egy nagyobb iro d alo m tö rté­

neti monográfia m egírásába m élyedt, a szépprózai

Μ

elbeszélés történ etéb e, am ely legterjedelm esebb iro d alo m tö rtén e ti m űve m a ra d t. De m ár néhány év m ú lv a a m ásik tu d o m án y szak k ív á n ta sürgő­

sen m un k aerejét, 1882-ben m eghalt Greguss Ágost, az egyetem k itű n ő eszth e tik a -ta n á ra s az egye­

te m a helyettesítéssel Beöthy' Z soltot b íz ta meg, addig is, míg később a tanszéken rendszeresítették.

A ttólfogva haláláig ezen a tanszéken m aradt, n oha G yulai félrevonulása u tá n a bölcsészeti k ar a legm egtisztelőbb m ódon ism ételten felkérte ő t az iro d alo m tö rtén e ti tan szék elfoglalására. H am a­

rosan m egbízása u tá n egy nagyszabású esztheti- k a i m onográfiát ír t, A tragikum c. könyvet, mely viszo n t eszth etik ai m unkái közt m a ra d t a leg­

terjedelm esebb. Á llandóan m űvelte m ind a két tu d o m á n y sz ak o t a z u tá n ■ is, különösen a k ettő synthesisét, az . irod alo m eszth etik át ; de kevésbbé n agy m onográfiák és összefoglaló m űvek alk o tásá­

val, m in t inkább a ta n u lm á n y és az irodalmi beszéd fo rm á já b an ; szépirodalm i és tudós tá rs a ­ ságainkban t a r t o t t felolvasásai, különösen a Kis- falu dy-T ársaság ünnepi közülésein 1901 ó ta m on­

d o tt beszédei őrzik ebbeli m unkásságának ered­

m ényeit.

E gy ak ad ém iáb an bizonyára elsőrendű k ér­

dés : m i a jelentősége ilyen előkelő m unkának az illető tu d o m án y szak o k történ etéb en ?

M ár első ta n u lm á n y a : «Az első m agyar poli­

tik a i színm ű és kora» cím ű szigorlati értekezése tö rté n e ti és lélektani m ódszerével s a rajz m ű­

vészi eszközeinek egy régi irodalm i tá rg y fel­

dolgozásában való alkalm azásával újdonság volt.

Iskolai m ag y ar irodalom története, A magyar

15

nemzeti irodalom történeti ismertetése, egyenesen korszakos jelentőségű. E könyv a m ag y ar iro­

dalm i ta n ítá s á ta la k ítá s á t je le n te tte . A súlypon­

to t B eöthy áth ely ezte a K azinczy-K isfaludy K á ­ roly koráról, m ely T oldynál V ö rö sm arty v al záró­

d o tt, a V örösm artyval kezdődő korszak hőseire, Petőfire és A ranyra, E ötvösre, K em ényre, J ó ­ k aira és M adáchra. K azinczy és K isfaludy K ároly tö rté n e ti ér,téke is kidom borult, de a n em zeti és m űvészi elem egybeolvadása k o rá n a k eszthetikai és tö rté n e ti értékelése sokkal p lasztik u sab b le tt.

A m ellett B eöthy sz a k íto tt T oldy kategorizáló h a j­

lam ával, a m űfajok szerinti túlságos elaprózás- sal, ő az írókról a d o tt eleven k ép e k et s egységben m u ta tta be h a tá su k a t, így m űködésük rajz á b a n az alk o tás szem élyi m ozzan ata jo b b a n érvénye­

sült, a tá rg y a lás az egyéniségek k ö rü l csoporto­

sult. Felfogásában sokkal nagyobb te r e t n y e rt a lélektani és az em beri érdek. A lélektani felfogás mélyülése és elevenülése,' az eszth etik ai értékelés fokozott finomsága, jellem zetessége és ta láló ereje, m indannyi előnye v o lt a k önyvnek. A T oldy óta, főleg A rany, Gyulai, K em ény, Salam on, Szász Káról}? m unkássága nyom án a la k u lt felfogást Beöthy érté k esítette először és önállóan iskolai könyvben. K iváló előnye v o lt a k ö n yvnek a nyelv és stílus szinte szépirodalm i jellege. Iro d a ­ lom történeti és tö rté n e ti könyveinkben hagyo­

m ány v o lt a szép stílus. B e ö th y előadása ép oly méltóságos, m in t a Toldyé, de e g y ú tta l köz­

vetlenebb is, árn y a ltab b , színesebb, fordulatosabb, melegebb, selym esebb fényű. R itk a k u ltú r á t m u ­ ta tó , de m agyar gyökérz.etű nyelv ez, választó­

ι 6

kos és nemes, jellem zetes és sokatm ondó. H at a szívre és a képzeletre s a fogékony tanuló fel­

ism eri és m egszereti benne a m agyar nyelv k i­

fejezésbeli gazdagságát és m űvészi használatát.

K özéletünk nem egy kitűnőségétől hallottam , hogv a m ag y ar próza szépsége irá n t ez a könyv ger­

je sz te tte fel érdeklődését. A könyv h a tá sa k i­

su g á rz o tt az iro d alo m tö rtén et körén tú l az egész m agyar irodalm i ta n ítá sra , ki az egész közép­

iskolai o k ta tá sra , sőt tizennégy kiadásából lá th a ­ tó lag az egész m agyar értelm iségre. A m ásoktól ú ja b b an ír t iro d alo m tö rtén e tek is az ő tárgyaló m ódszerét kö v etik és értékeléseihez ragaszkodnak ; egyet bizonnyal nem érnek el : ízlését. Ü.jabban az a sa jn álato s helyzet á llo tt elő, hogy noha egyetlen m ag y ar iro d alo m tö rtén et sem versenyez­

h e t máig sem az övével, B eöthy m űve kiszorult a középiskolák legnagyobb részéből. E z t bizony­

nyal nem fogja e kor szellemi tö rté n eté n ek írója középiskoláink és ta n k ö n y v p o litik án k érdem éül feljegyezni, s félek, 'hogy a megdöbbenés, m it e té n y fölem lítése ebben a terem ben okoz, zavarni fogja az alkalom ünnepi h an g u la tá t. De nem hall­

g ath a to m el. Az egyetlen érdem legesnek látszó ok, am it felhoznak, az, liogv a könyv stílusa ne­

héz, hogy sokkal m űvészibb, sem hogy a tanulók m eg tan u lh atn á k . Mai ta n á rn a k tu d n i kel), hogv a ta n ítá s nem a ta n k ö n y v szövegének m egtanul- ta tá s á b a n áll ; ha pedig valaki m egtanulásra ad fel ta n k ö n y v i fejezetet, inkább tan u ltasso n klasszi­

kus szöveget, m int egyszerűség és világosság örve a la tt ta lá n jellem nélküli, ha nem épen lapos p rózát. N em olyan könyvre v an az iskolában

3 7

szükség, m elynek egyetlen becsvágya, hogy le­

szálljon a legfejletlenebb agyú növendék értelm é­

hez — hiszen m irevaló ak k o r a ta n á r? — , h an em olyan könyvre, am ely et m eg érth et ugyan a g yen­

gébb is, de benne a legfejlettebb agyú ifjú is term ékenyítő h a tá s ra talál. É s egyáltalán nem a z t az id ő t éljük, hogy k u ltú rá n k legbecsesebb, legkipróbáltabb eszközeit félredobjuk.

B eöthy Zsolt k ö nyve a m ag y ar középiskolá­

nak v alóban központi tá rg y á v á em elte a nem zeti nyelvet és irodalm at, ő m ég egy k ia d v án y á v al v e tt részt a középiskolai irodalm i ta n ítá s em elésé­

ben, Gerguss Á gost A rany balladáihoz ír t m ag y a­

ráz ata in ak a M agyar balladák című köny v v é á t ­ form álásával, m ely B eö th y tő l eredő m a g y aráz a­

ta iv a l és a b allad a m iv o ltán a k összehasonlító irodalom történeti m egvilágításával az iskolának is, de poétikai elm életünknek is jelentős szolgá­

la to t te tt. Az iro d alo m tö rtén e t pedig egyetem es h atása m ellett tudom ányos szem pontból is neve­

zetes, m ert egészen n ap jain k ig voltakép vezér­

fonalul szolgál a tu d o m án y o s iro d alo m tö rtén e ti m unkásságban is.

A szépprózai elbeszélés története, m ely k é t k ö ­ te tb en 1886— 88-ban je len t meg A kadém iánk k ö n y v k iad ó v állalatáb an és a X V III. század v é ­ géig halad, eredeti tudom ányos b ú v á rla to k gaz­

dag eredm ényeit a d ja s a m aga terén ú ttö rő m unka. Ez a m ű emeli k i először a hom ályból régibb szépprózánk számos m űvelőjét és figye­

lem rem éltó alk o tását. K özépkori kolostori iro d al­

m unk novellisztikus elemei i t t v a n n a k először m é lta tv a ép oly tu d ó s felismeréssel, m in t meleg-

B e ö th y Z s o lt e m lé k e z e te . 2

ιδ

szívű m űvészettel. A X V I., XVIT., X V III. szá­

zad tö b b elfeledt v ag y la p p a n g o tt szépirodalmi term éke új életre kelt. I t t v a n először X V III.

századi szellemi életünk is az európai eszme- és ízlésáram lások sodrában b em u ta tv a . M inden író­

nak, m inden term ék n ek pontos figyelem és meleg érdeklődés ju t, egy-egy alak já ra , H eltaira, Rozs- nyai D ávidra, Mikesre, T oldyra, Báróczira, de különösen Bessenyeire sok fény esik. A szerző a szépíró to llával jelen íti meg hőseit. Azok a lapok, m elyeket a középkori ap ácák életéről, Bessenyei vívódásáról, V oltairehez való viszonyáról ír, az íróm űvészetnek elism ert remeklései. Stíluselem ­ zései, is alapvetők. A tá rg y b a való módszeres el­

m élyedés és a k u ta tá s alapossága, tekintetében e kö n y v m intaképen h a t o tt ; ta rta lm i részében m a is nélkülözhetetlen, előadásáért pedig iroda­

lo m tö rtén etírásu n k te ré n klasszikus emlék m a­

rad . B eöthy stílu sán a k szépségei irod alo m tö rté­

n e ti és eszth etik ai dolgozataiban még jobban érvé­

nyesülnek, m in t regényeiben.

Még egy összefoglaló iro d alo m tö rtén eti m üve v a n : A magyar irodalom kis tükre, m elyet az ezredévi ünnep alk alm ára írt, a M agyarországot ism ertető, tö b b nyelven k ö zz étett nagy állam i k ia d v á n y szám ára. A külön is m égjelent mű an n y ira m egragadta a közönség figyelmét, hogy a szerző életében h a t k iad ása k e rü lt forgalomba, egyes m ódosításokkal, bővítésekkel. A kis tü k ö r term észetesen csak n agy távolságból a d h a tja az irodalom k ép é t s a fővonásokra szorítkozik. De nem is olyan tü k ö r ez igazában, m ely az irodalom felszínét lá tta tja , hanem am ely m integy az iro-

1 9

clalmi tá jk é p geológiai szerkezetét tü n te ti fel, m intha az irodalm i élet belsejét átv ilá g ító R ö n t­

gen-sugarakat fogná fel. Az irodalom tudós alapos tud o m án y ára ép oly szükség v o lt e m ű m eg­

írásában, m in t az irodalom bölcselő intu íció jára és az előadóm űvész alak ító és közlő ihletére. K e­

resi és m eglátja az irodalm unk életében m űködő egységes erőt, a z t a lelki típ u st, am ely a m agyar irodalm i term elés m indennem ű változásában, a korszellem és az idegen h atáso k m ódosító erejé­

vel szemben is azonos m a ra d t a honfoglalástól m ostanig. A zt ta lálja, hogy a m ai m ag y ar nem zet történetileg alakult, de a m ag y ar faj a la k íto tta s a m aga képére a la k íto tta . Azzal a c so d ála tra­

m éltó jelenséggel állunk szemben, hogy m íg alig v an E urópában nem zet, m ely a legkülönfélébb népelem eknek oly erős és szinte sz ak a d atla n ve- gyiilését m u ta tn á : alig v an egyszersm ind olvan is, mely m indennek ellenére az alap ító faj lelki típ u sá t oly híven és félreism erhetetlenül m eg­

őrizte volna. E nnek a té teln ek legklasszikusabb ta n ú jáu l m u ta tja be irod alm u n k at, mely annyi mindenféle h a tá s u tá n és közben is, végre is, a XTX. század közepén teljes nem zeti eredetiség­

gel a lak u lt ki. M in d n y áju n k b an van egy csepp vér az ősm agyar lovas véréből és ez a csepp jellemző eleme irodalm unknak ; uralkodó vonás e lélekben az összetartozás eleven érzése. É s a nem ­ zeti lélek, m elyet irodalm unk fe n n ta rto tt : nem ­ zeti erő. E z t a g ondolatot p áro lja le az író a m aga tudom ányos elgondolásából, az irodalom életé­

ből, ezt ábrázolja a V olgam enti lovas szállóigévé v á lt képében és' rajz o lja meg az irodalom egyes

2*

2 0

alak ja in a k klasszikusan töm ör bem utatásában, az egész m űvön végigvonuló, h atalm asan egységes érzelm i len d ü let erejével. A könyv egy kis m ű­

rem ek, an n ál értékesebb, m inél kisebb ; újabb tud o m án y o s irod alm u n k n ak igazi gyöngye.

De B eöthynek egész irodalm i ta n ítá s á t ezek a terjedelm esebb m űvei se össze nem foglalják, se ki nem m erítik. Az ő ta n ítá s a azokban a nagy­

szám ú ta n u lm á n y o k b an v an elosztva, m elyeket em líte tte m s m elyek közül néhány önállóan is m egjelent, m in t H oratius és Kazinczy, Széchenyi és a magyar költészet, M unkácsy Krisztusa, Vörös­

marty M ihály, B . Wesselényi M iklós és /ókai M ór emlékezete, író i arcképek; de a legtöbb a B u d ap esti Szemlében, a K isfaludy-T ársaság Év- lapjaiban, az A kadém iai É rtesítőben, a Képes iro d alo m tö rtén e tb en , egyes kiad v án y o k élén m int bevezetés és sok, sok m ás lap b an és gyűjtem ény­

ben je len t meg. Jó, hogy a szerző halála után k ia d o tt Romemlékek k é t kötetéb en jelentékeny részük m ost e g y ü tt .talá lh a tó . Irodalm unk sok jeleséről és sok részletéről nyilatk o zik e dolgoza­

tokban, ném elyikről többször is, de m indig új meg új szem pontokból. G yulai sem a d o tt tö b b íróról értékelést em lékbeszédeiben : de Gyulai, ha m ásodszor k e lle tt n yilatkoznia, mint-. V örösm ar- tyról, régibb m eg állap ításait ism ételte. B eöthy to v á b b fejleszti G yulai m eg állap ításait is,, to v á b b ­ fejleszti a m agáéit is. A hányszor V örösm artyról szól, pedig sokszor teszi, m e rt nagyon szereti és genialitásának Petőfiével, A ranyéval való egyen­

ra n g ú sá g át m in teg y ú jra kivívja, m indannyiszor új meg új szépségeket lá t benne. Egy-egy k ö lte­

2 1

m ényét A romot, az Utóhang Cserhalomhoz, a M ikes búja c. elegiákat világirodalm i m érték alá állítja s az elemzés és meggyőződés erejével m u ­ ta tja ki abszolút é rté k ü k et. Ily en kedves hősei A rany és Petóli, K em ény és Jókai, Zrínyi és Mi­

kes, Bessenyei és K azinczy, Csokonai és B er­

zsenyi, E ötvös és M adách, Széchenyi és Deák.

S nem lehet eléggé figyelm eztetnem irodalom - tö rté n e tíró in k a t és ta n á ra in k a t, hogy ez eszm e­

keltő fejtegetéseket állandóan ta rts á k figyelem­

ben, ha kell, v ita ssá k meg. Bizonyos, hogy e tanulm ányok G yulai em lékbeszédei m ellett tu d o ­ m ányos ta rta lm u k n á l és m űvészi form ájuknál fogva olyan em lékei korunk iro d alo m tö rtén e tírá­

sának, m elyekkel szám olnia kell annak, ak i a bennök é rin te tt írókról ezután írni fog. íté le te kevésbbé somm ás, olykor kevésbbé plasztikus, m int Gyulaié, de lélektani elemzése b eh a tó b b és szabatosabb, egyetem es irodalm i v o n atk o zá sai sok­

kal m esszebb ágazók. Az irodalom elvi kérdéseit, az író és a m'ü lelkiségét teszi első sorba, ab b a mélyed el, s a nem zet leikével, a kor leikével való k ap c so la tát emeli ki. A nem zeti lelket te tte az irod alo m tö rtén et m ozgató erejévé s h a tá ro z o t­

tabban érv én y esítette a folytonosság gondolatát.

Mindezeknél fogva a m űvekben és írókban g y ak ­ ran m élyebb jelentőséget talál, m in t Gyulai. Ö ssze­

hasonlító szem pontokat is állan d ó b b an alkalm az, nem folklorisztikus és filológiai irányban, hanem irodalom pszichológiai összefüggések és analógiák szerint. Összefoglaló kép a m agyar irodalom tö r ­ ténetéről m a is az van elő ttü n k , am elyet ő m eg­

m in táz o tt iskolai könyvében és K is tükrében.

2 2

Az a k é t k ö te t sz ín b írála t is, m elyet a Szí«- m üirók és színészek, to v á b b á Színházi esték cím­

mel 1882-ben és 1895-ben k ö zzétett, d ra m a tu r­

giánk elsőrendű term ékei közé ta rto z n a k s d rám a­

tö rté n elm ü n k becses forrásai lesznek. P ály ázati jelentései, ta g ajá n lá sai az A kadém iában és a Kis- faludy-T ársaságban szám os írónak m agvas érté ­ kelését adják.

N incsenek közkinccsé tév e az egyetem en több ízben t a r t o t t irodalom elm életi előadásai. De a rólok k észült kőnyom atos jegyzetek m egvannak s ta n ú sá g o t tesznek a tu d ó s ta n á r igen széleskörű világirodalm i m űveltségéről, ritk a elemző m űvé­

szetéről és szem p o n tjain ak átfogó erejéről. Az irodalm i fejlődés tényezői, am in t m egállapítja : a nem zeti erő, a korszellem ereje, a hagyom ány, az egyéniség, végül a m ű eszthetihai ereje, mely a m ű h a tá s á t b izto sítja. A nem zeti erő tényezői v isz o n t a faj, a term észeti viszonyok, a közélet, a nyelv. E p így részletezi a korszellem, a hagyo­

m ány és az egyéniség jegyeit, az u tó bbinál a láng­

ész elm életére is kitérve. M indezeket gazdag szel­

le m tö rtén e ti és iro d alo m tö rtén e ti példákkal álla­

p ítja meg, az em beriség és a m agunk m űvelő­

dése köréből. E z előadások k itünően megfeleltek a n n a k a célnak, hogy az egyes irodalm akról szóló egyetem i előadások közt, m ásrészt az irodalm i, történelm i, m ű velődés-történeti és m űvészettör­

té n e ti előadások k ö zt összefogó erőül szolgálja­

nak. R e n d k ív ü l képző és nevelő h a tá sú a k azok a fejtegetések, m elyekben a korszellem szakaszá­

b an a renaissance, a reform áció, az antireform á- ció, a felvilágosodás, a klasszicizm us, a rom anti-

2.3 cizm us v ilá g á ra m la ta it ism erteti ; tudom ányos szem pontból is ú ja k és jelentékenyek íróinkról, sok helyen a világirodalom nagy íróiról, pl. Sha- kespeareről a d o tt fejtegetései, to v á b b á m aga az irodalom elm életi rendszer, am ely cso n k án ak t e t ­ szik ugyan, de am i belőle kész, az m éltó figyel­

m et kíván. H ogy nem a T aine elm élete ez, az első te k in te tre is látszik. N em is m ás külföldi elm élet visszhangja. E z elm életeket ism eri s tö b b e k közt Ten E rin k é t ism ételten idézi is, de az eddigi elm életeket á ta la k ítja , to v á b b fejleszti.

M űködése az eszth e tik a körében is igen je len ­ tékeny, m indenesetre versenyez elődeinek b á r ­ melyikével, term ékenyítő h a tá s a m indegyikét m eg­

haladja. N em ad rendszert, m in t Greguss, aki rendszerező elme volt. B eö th y a m ag y ar eszthe- tikai felfogás szám ára nem a d o tt olyan vezér­

fonalat sem, m in t az iro d alo m tö rtén eti felfogás szám ára. A rendszerezést nem kerüli, de nem is keresi, m ég.kevésbbé erőszakolja. N agy m onográ­

fiájában, a Tragikum ban v a n ugyan rendszer, de a m eghatározást, m elyet G reguss an n y ira szeret, teljesen mellőzi, a trag ik u m fogalm a az egész könyvben m eghatározva, körü lírv a nincs, csak a mű egészében v a n form ái, v á lto z a ta i, m eg­

jelenései szerint ism ertetve. D e eszthetikai gon­

dolkodása tá rg y iasa b b és kon k réteb b volt, m in t a Gregussé, a m űvészi jelenségeknek sokkal eleve­

nebb érzéséből tá p lá lk o z o tt s az egyetem es m űvé­

szet alkotásainak a rá n y ta la n u l nagyobbkörű szem ­ léletére tám aszk o d o tt. A Tragikum új, üdítő fu v al­

la to t ho zo tt a m agyar eszthetikai irodalom ba.

A fiatal szerző k erü lte a fogalm akból induló s

24

így a té n y e k e t kereső okoskodást. A tén y ek elem ­ zéséből in d u lt ki s így n y e rt m egállapításai ta r t­

já k a rendszer geren d ázatát. A hazai és az egye­

tem es irodalom , a szóló- és képzőm űvészet h a ta l­

m as te rü leté rő l szedi össze példáit, m inden ap ró ­ lékos fdológiai p ed a n té ria nélkül, de annál gon­

dosabb és elegánsabb lélektani és esztbetikai elem­

zéssel. E ffélét, ilyen m értékben még m agyar k ö n y v ­ ben nem k ap tu n k . Kicsiben egész irodalm i és m ű­

vészeti encyclopédia v o lt s jóform án bevezetés az egyetem es irodalom ba is, am ellett sokkal közelebb h o zta a m agyar elméhez az eszthetikai gondolko­

dást. H a tá s á t m u ta tja , hogy irodalm i visszhangjai is tá m a d ta k , először is R ákosi Jenő könyvében.

H osszas elm életi eszth etik ai foglalkozásából a Tragikum on k ív ü l csak keveset t e t t közzé irodal- milag, m in t a Képegység, Képösszetélel és hangu­

latváltozás, A poétika útja és célja című ta n u lm á ­ n y o k a t a 90-es évek elején. In k á b b m ás eszthe- tik u so k h ivatkozásaiban, így P ék ár K ároly Posi­

tiv eszth e tik á jáb a n , Já n o si B élának a m agyar eszth e tik a tö rté n eté rő l ír t áttek in téséb en és a ta n ítv á n y o k dolgozataiban ta lá lju k idevágó gon­

d o la ta it érin tv e v ag y ism ertetve. G ondolatainak összefüggő k ifejtését az előadásairól készült kő­

nyom atos je gyzetek őrzik. E zekben -sem a d o tt te lje s és z á rt rendszert, hanem ink áb b m onográ­

fiák a t ; leg tö b b et az eszth etik ai szem lélet és a m űvészi alk o tás kérdéseivel foglalkozott. Ism étel­

te n tá rg y a lta az a la p ta n o k a t, az asszociációk t a ­ n á t, a m űvészi képzelet t a n á t ; to v á b b á a tra g i­

k u m o t és a trag ik ai m űvészetet, a stílust, régeb­

ben a po étik át, m elynek különösen tö rté n eti ré ­

2 5

szét dolgozta lei. T ö rtén e ti jelentőségük ez elő­

adásoknak, hogy a m agyar eszthetikai elm élke­

dést pszichológiai a lap ra v ez ették á t ; elm életi jelentőségük pedig, hogy néh án y fontos té te lt form uláztak. E zek közt legnevezetesebb az esz- th e tik a i alap törvénye, m ely m integy p árh u z a­

mosan kiegészíti a Fechner-féle eszthetikai k ü ­ szöb törv én y ét. É p úgy az érzéki benyom ására vonatkozik az eszthetikai jelenségnek, m in t az, de nem a q u a n titá sá ra , h anem a q u alitá sára, a milyenségére. A B eöthy elve a z t m o n d ja ki, hogy az eszthetikai jelenség, pl. a m űalkotás, érzéki benyom ása a m aga tisz tá n érzéki sajátszerűségé­

ben alkalm as ala p ja legyen az illető m ű ta rta lm i hatásának, e h a tá s sajátlagos jellem ének és h a n ­ gulatának. A képen a színhatás derültsége vag\r komorsága, a költem ényben a versform a fürgébb vagy m éltóságosabb jellem e feleljen meg az á b rá ­ zolt tá rg y v ag y a k öltem ény belső h a n g u latá n ak , annak vessen alapot. A n orm ául is gondolt té te l fontossága azon az alapon fog szem betűnni, hogy az eszthetikai szem lélet időbelileg legelső, m in t­

egy külső fázisnak te k in th e tő m o zzan ata az érzéki benyom ás. Ján o si is a z t írja róla, hogy az asszo­

ciáció faja in ak a m űvészi tevékenység oldaláról való kibővítésével tú lm e n t F ech n er m eg állap ítá­

sain, új, term ékeny szem pontokhoz j u to t t s új eredm ényeket ta lá lt. H a la d á s t je lén t a «kapcso­

lato k világos m egértésének» és az «eszthetikai közösségnek» tö rv én y e is, m ely a z t kív án ja, hogy a szemlélő lelkében a képzetek és h an g u lato k kapcsolódása a m űvész lelkében véghezm ent a n a ­ log folyam atokhoz hasonlóan tö rté n jék .

2 6

A külföldön, főleg a ném eteknél divatozó kísér le te k e t ő nem h o n o síto tta meg, a kísérleti m ód­

szerek eredm ényeire sem igen h iv a tk o z o tt; talán m e rt ezeket az eredm ényeket egyelőre igen ele­

m ieknek és nyerseknek ta lá lta . L aboratórium ot nem á llíto tt, ellenben tanszéke m ellett szép eszthe- tik a i g y ű jte m é n y t szervezett, jelentékeny könyv­

tá rra l. E rős oldala ez előadásoknak is a gazdag példakészlet az egyetem es irodalom és m inden m űvészet köréből. M ikor a m ű a lk o tá so k at a Con­

naisseur kedvével és a ta n u lt m űtörténész készült­

ségével ism ertette, akkor igazán elem ében volt.

M integy ih le t v e tt r a jta erőt, h a a D isp u tát, az A théni iskolát, az Utolsó v ac so rát vagy pl. az eszth etik ai alap tö rv én y én ek példázására az Assun- t á t fejteg ette. De a jegyzetekben m ily gazdag g yűjtem énye v a n az a n tik és m odern művészi alkotások és irodalm i m üvek elem zésének! Kern a ném etek nyom án halad, k ik a m odern pszicho­

lógiai alap ú eszth e tik á b an vezetnek. O . ism eri a fo rráso k a t és ism eri az angol, az olasz és francia eszth etik ai gondolkodást is, szeret h ivatkozni a X V III. század angol eszth etik ai gondolkodóira, elsősorban Hornéra. K épzőm űvészeti h iv a tk o zá­

saiban m indig a forrásokra u ta l. Széles, nagy és m ély az a perspektíva, m elyet hallg atp i elő tt fel­

tá r t. T alán a rendszer befejezetlen, ta lá n itt-o tt hézagos is, de a gondolkodás és a szellem m ély­

ségesen eszthetikai. Im ponáló n y o m aték o t a d o tt ta n ítá s á n a k az átfogó m űveltségi h á tté r és a ren d k ív ü l nagy te rü le tre k iterjedő k ultúra.

F ele jth e te tle n ü l szép és vonzó előadásai esz­

m ei ta rta lm u k k a l, finom elemzéseikkel, nemes

2 7

form ájukkal lebilincselték h allgatóit. E lő ad ásán ak ünnepi színezete volt, a közvetlenség nem csábí­

to tta pongyolaságra, bizonyos nem es m éltóságot ta r t o tt meg, de színezésébe b eleö n tö tte lelkesedé­

sét, a m űértő tu d ó s egész eszth etik ai gyönyörkö­

dését s ezt szuggerálta hallgatóiba. E lőadásainak különösen m integy az epizódjai, a b eté te i v o lta k m egkapok és m arad an d ó h a tá sú a k ; h a pl. Fiesole festm ényeit v agy a Oolleoni-szobrot, esetleg H o ­ g arth rajzait, v agy a Macbethet vagy A két szom- szédvárt fejtegette. De h á n y ilyen kedves tém ája, kedves festője, szobrásza, költője és elm élkedője volt! Nem teljességre tö rek e d ett, h anem jellem- zetességre és elm élyedésre.. Ez a ta n á ri h a tá s nem b etűkben v an m egörökítve, h anem élő erő­

kén t a fiatalabb nem zedék vérébe m e n t á t s az eszthetikai nevelésben m u ta tk o z ik m aradandóan.

A percek sietése in t s le kell m ondanom arról, hogy B eöthy Zsolt m űködését a m agyar szellemi élet- számos m ás · körében és in tézm ényé­

ben ism ertessem , hogy m éltassam m u n k ásság át a tanárvizsgáló-bizottságban, m elynek elnöke, a tanárképző intézetben, m elynek igazgatója, az országos közoktatási tan ácsb an , m elynek vezetője volt, a szabad lyceum ban, az országos közép­

iskolai tanáregyesületben, a sz ab a d o k tatá si t a ­ nácsban, az első leánygim názium szervezésében, melyben m aga is ta n ítá s t v á lla lt s a ta n ítá s m in­

tá já t ad ta, a képzőm űvészeti ju ry k b en , a M ária D orothea egyesületben, a m ű b a rá to k körében, a szabadoktatási kongresszus vezetésében és egy sereg m ás intézm ényben, ahol szellemével és sza­

vával irányítókig közrem űködött. Pedig m ind­

2 8

ezekkel az ú ja b b évtizedek m agyar m űvelődés­

tö rté n e ti mozgalmaiban* elsőrendű része volt. A középiskolai ta n te rv refo rm já t ő in d íto tta meg.

E ötvös, W lassics, Berzeviczy, Jan k o v ich m inisz­

tersége idején az o k ta tásü g y i k o rm án y zat a leg- m esszebbm enőleg clt tanácsaival. Az a tizen­

negyedfél esztendő, m elyet az Orsz. Középiskolai Tanáregyesület· élén tö ltö tt, ez egyesület tö rté n e ­ tén ek fénykora volt, m elyhez a ta n árság köz- szellemének, tudom ányos és erkölcsi színvonalá­

nak és tá rsa d alm i tekin tély én ek em elkedése fűző­

dik. E z egyesület közgyűlésein t a r t o t t elnöki meg­

n y itó i az ország közm űvelődési központjain a k u ltú rá lis élet m egannyi esem ényei v oltak. Mellőz­

nöm kell sok m ás testü letb en v ég z ett m unkáját, ép úgy főrendiházi m űködését is.

Csak egyetem es h a tá sá n a k legfőbb köréről, irodalm i vezérkedéséről szeretnék néhány szót m ondani. G yulai félrevonulása u tá n , e század elejétől fogva ő v e tte á t a m agyar irodalom p ri­

m á tu sá t. Ő á llt a K isfaludy-T ársaság élére s neki v o lt a szépirodalom és széptudom ány terén a leg­

nagyobb tekintélye. T udom ányán és alkotásain kív ü l egyénisége is k ép e sítette ő t erre a h ivatásra.

O benne te ste sü lt meg a legnagyobb és legmélyebb gyökerű irodalm i képesség. S az ő egyénisége volt a legalkalm asabb összefogó kapocs. Nem csak t u ­ do m án y a ée tehetsége, hanem személyiségének v arázsa is vonzó és összetartó erő volt. E m lé­

k e z te te tt néhai elődére, K isfaludy K árolyra, ép oly szeretetrem éltó, ép oly úr, világfi, tá rsa i is ép úgy elism erték te k in té ly é t és oly szeretettel csüggöttek ra jta . K i ism ert v alah a gazdagabb

29

szívű em bert nála? Ki ism ert olyat, ak i a n n y ia k ­ nak tu d o tt volna ju tt a tn i kedvességéből, szerete- téból? H án y án á llta k és á lltu n k közvetlenül kö ­ zel szívéhez, idősebbek, egykorúak és fiatalabbak, kicsinyek és nagyok! H án y án vagyunk, akik a z t h ihettük, hogy b en n ü n k e t szeret legjobban, m ert egyenként an n y i sz erete te t v e ttü n k tőle, m in t a legszorosabban hozzánktartozókon kív ü l senki­

től ! H ányunk e lő tt n y ito tta az u ta k a t, nem a pártfogó m ódján, hanem a szerető a ty a kéretlen jóságával! Még h a te ttb e li szívességet nem v e tt is tőle valaki, közelében a z t a h a tá s t érezhette, m intha jó t t e t t volna vele. S v alóban jó t is te tt, valam i tiszta, szellemi, épen az é rt nem m úló jót. Lényének e sa játo s h ató ereje m integy az aestheticumnak érdektelenül is boldogító v arázsa vonzott hozzá m indenkit. Mily kedvesek v o lta k azok az órák, m elyeket körében tö ltö ttü n k , m ennyi szellem, kedély és lélek su g á rz o tt szét szeméből, szívéből és- ajk áró l m in d n y áju n k ra! B a rá tsá g a mily emelő, nem esítő lelki viszony v o lt s m ennyi nemes ösztönző h a tá s forrása! O nem zettevők- nak m ondja közéletünkben a z o k at a nagyjait, akik a nem zet életében gondviselésszerű szerepet v ittek . O t az irodalom tevők közé kell soroznunk, a Kazinczyak, K isfaludyak, Toldyak, G yulaiak utódául.

É lete eredm ényeinek azonban egyik legfon­

tosabbika írói m űvészete. N incs m agyar tudós, aki elevenebb m űérzékkel ír t volna nála. Csak Kazinczy, Kölcsey, G yulai azok, ak ik et az elő­

adás m űvészetére nézve elődeiül em líth etü n k . Az ő tudós m űvei m egannyi szépprózai alkotások is.

3 0

a. szónoki, filozófiai és értekező próza gyöngyei.

M int tu d ó s stilisz tá t G yulai mellé kell ö t he­

lyezni. G yulai p ró záján ak világosságával, szaba­

tosságával, egyszerű nem es tisztaság áv al és r i t ­ m usosságával szem ben nála a kifejezés finom­

sága, ékessége, választékossága, hímessége tűnik fel. N em elégszik meg G regussnak franciás ellen- tétezéseivel, gondolatkihegyezéseivel. N ála tö b b ­ féle a la k z a ta v an a stílm űvészetnek, a láncolat, a fokozat, a synom ym ika, az allusio, az allegoria, a sym bolika és sok egyéb. A kifejezés sejtető fátyolszerűsége, csipkeszerű m űvészete nem ki- sz ám íto ttsá g nála, hanem tö b b rétű , állandó ér­

zelmi hullám zások kö zt képekben gondolkodó szellem ének önkéntelen term éke. O nem tud m ás­

kép írni. A g ondolatot e m aguktól szövődő v irág ­ hím ek gazdagsága feldíszíti, k ap c so la tu k at oly­

kor el is bu rk o lja s egy-egy beszédének, fejte­

getésének ta g o zó d ását elleplezik a felületes figye­

lem elő tt. P ró z á já n a k e sajátossága elődeié közül legjobban em lékeztet Kölcseyére, ép úgy ritm u ­ sának h ullám zása is, ele frazeológiájában tö b b a jellem zően m agyar elem. G yulaiénál egy fokkal p a th e tik u sa b b és színezettebb. H an g ja is egyéni.

K ülönben nem alkalm azza a z t az egész h angská­

lá t, m elyre képes s am elyet szépirodalm i m űvei­

ben, beszélgetéséiben, felköszöntőiben élvezhet­

tün k . M intha féltené az irodalm i szószék és a k a te d ra m éltóságát, még tr é f á t sem enged meg m agának, pedig beszélgetései, felköszöntői tele v o lta k csapongó szellemmel s élcei, anek d o tái száj- ról-szájra já rta k . De változatossá teszi irodalm i beszédeit a tárg y ak , eszmék és szem pontok sok­

félesége, a képek v áltozatossága, a szónak m inden­

kor frissen fakadó meleg varázsa.

Ez a. stílus csakugyan tü k rö zi az ő egyéni­

ségét, lelkének összetettségét, nem es em elk ed ett­

ségét, költői erejét s m indenekfölött szíve m eleg­

ségét, az áln'tatos sz erete te t tá rg y a irán t, m elyben lelki kincseket talál, és azok irán t, akikhez, szól vagy akiknek ír s ak ik et e lelki kincsekkel boldo­

gan m egajándékoz. R á is illik az a keleti tö rté n e t, m elyet ép e helyen m o n d o tt el és Szász K áro ly ra alkalm azott. Az öreg tu d ó s sejk, ki m e g tan u lt m indent, am ire em beri elme képes s am it a szent könyv tu d n i enged, am in t ta n ítv á n y a itó l k ö rü l­

véve ü lt a m ecset oszlopánál s a tu d o m á n y és bölcseség méze folyt ajk airó l : az ifjak álm élko- dásukban a z t k érdezték tőle : «Mester, hogyan ta n u lh a ttá l te m eg m indent, hogyan tu d h a tsz te m indent?» A sejk m osolyogva p illa n to tt rá jo k és így felelt : «Mert m in d en t szerettem .» — E z a sugalló, m indenható szeretet v an meg az ő m u n ­ k áján a k is bám ulatos egészében és m inden nagy emlékében. S zeretete egyrészt tá rg y a irán t, az em beri szellem és m űvészet, a k u ltú ra irán t, m ásrészt m agyar nem zete irán t. E z a kétféle sze­

re te t pály ájáb an összeszövetkezik, erős m űvelő­

désvágya szolgálatába áll még erősebb nem zeti érzésének. A nnak az erős, h atalm as érzésnek, am elyet ő a m agyar irodalom erédendő jegyének és a m agyar psyche ősvonásának ism ert fel. I ro ­ dalm unk hősei k ö zt hányszor ü n nepelte épen azokat, akikben a m űvelődési és a nem zeti eszme kapcsolata kiváló jellemzetességgel és m esszeható erővel érvényesült : A páczai Cseri Já n o st, a t a ­

n á rt, Bessenyei G yörgyöt, a te stő r írót, K a z in -1 czyt, az új m ag y ar irodalom szervezőjét, Széche­

nyit, a m ágnást, az egész m agyar élet reform á­

to rá t. K ülönösen Széchenyit. «Széchenyi szelle­

m ében fo rr össze — úgym ond — legtokéleteseb- b a n a nem zetiség és a m űvelődés gondolata. . . Az ő szelleme győzi meg nem zetét teljesen és véglegesen a m agyarság és a h alad ás érdekeinek benső, e lv á la sz th a ta tla n kapcsolatáról, arról, hogy élet-halál kérdése rá n k nézve, hogy m agyarságunk­

b an m űveltekké, m űveltségünkben m agyarokká legyünk.» H ányféleképpen tu d ta ő fogalm azni a . nem zeti m űveltség g o n d o la tá t! H ányszor h ang­

súlyozta m űvelődésünk forrásainak kettősségét, de összeolvadó k e ttő s s é g é t: «készen fogadni a m ívelt világ szellemi m ozgalm aiból a h alad á sn ak m inden tényezőjét, de őrizni és k ifejteni a m agunk ősi v aló ját, ehhez, ennek eredetiségéhez idom ítani m in­

den t, am it idegenből veszünk. Az em beri h ala­

dáshoz kapcsolni nem zeti h alad á su n k a t s ennek érdekében fárad atlan u l. értékesíteni am azt. Élni a m ű v elt em beriség életét, de a m agunk m ód­

ján.»

E z v o lt az ő p á ly á já n a k is vezércsillaga. Ez a d ta meg száz téren, száz á g a za tb a n és form ában folyó m u nkásságának az állandó egységet. Egyéni m u n k á já b a n k u ltú ré rté k e k e t v e t t föl, dolgozott á t sa játo s szellem ével s a d o tt á t a m agyar köz­

iéleknek és nyom ozta, n y ilv á n ta rto tta , őrizte, ápolta, gondozta a m agyar szellem történetileg m e g n y ilatk o zo tt e re d e tis é g é t; vezérlő m u n k á já­

ban is ez eszm éknek v o lt a m i n ap jain k b an leg- ih le tte b b és legnagyobb h atású apostola. Méltó

32

ta n ítv á n y a A kadém iánk h a lh a ta tla n alap ító ján ak , a nagy Széchenyinek.

É s sehol B eö th y szellem ét alkalm asab b an ünnepelni nem lehetne, m in t e terem ben. N em ­ csak azért, m e rt e m árványoszlopok, am ió ta áll­

nak, senkinek tö b b szónoki d ia d a lá t nem lá ttá k , m int neki és senkitől szebb zengésű m agyar p ró­

z á t nem h allo ttak , m in t tőle, hanem azért, m ert gazdag és szépséges p ály ájá n ak alapgondolatát, a n e m z e ti' erőnek és nagyságnak a m űveltség eszközeivel való szolgálatát innen h ird e tte leg­

többször és leghathatósabban. M intha ékesszóló ajk ai csak a szöveget a d tá k volna meg a terem falait ékesítő festm ényekhez : a S zent Is tv á n és Mátyás, B ethlen G ábor és P ázm ány szellem ét ábrázoló jelenetekhez. M agát a Széchenyi pro- gram m ja egyik v é g re h ajtó ján a k érezte. Igen, a m agyarság és a k u ltú ra szövetkezésének, az örök m agyar lélek eszm ényi törekvésének h ité t for- m ulázta dogm ává és h ird e tte a Széchenyi szelle­

m étől és az egész m agyar irodalom szegem étől ih le te tt ajakkal. M ióta a m űveltség nevében m a­

g y arságunkat k ezdték ostrom olni, ezt a h ité t annál szentebb, szinte fan atik u s h e v ü le tte l k ép ­ viselte. H ogy a m agyarság a legfelsőbbrendű k u l­

tú rá ra képes, hogy a jól feldolgozott k u ltú ra nem zeti erőtőke, hogy nem zeti eredetiségünk és m űvelődésünk nem ellenkező, h anem egym ást k i­

egészítő és egym ással összeható erő, — ez leg­

bensőbb h itv allása volt. U tolsó szózatában, n agy k atasz tró fá n k u tá n is a nem zeti folytonosság valóságát és jövő lehetőségét, nem zeti egyénisé­

günk és m űvelődési halad ásu n k összekapcsolásá-

B e ö th y Z so lt e m lé k e z e te . 3

3 4

n ak kötelességét h an g o z ta tta . Ks a h ite t, a cse­

lekvő, alkotó h ite t erkölcsi parancsul tű z te elénk.

T a rtsu k meg a szerető és hívő szív e szent hag y o m án y át. Á poljuk egész lelki örökségét.

Szelleme m ár részévé v á lt a m agyar erőnek, m a­

rad jo n ezután is éltető forrása, ő rizz ü k meg hitét és cselekedjünk az ő szellemében!