Klopstock magyar utókora

M I N E R V A - K Ö N Y V T Á R

XL VIII

JUHÁSZ GERGELY

O. S. B.

KLOPSTOCK

MAGYAR UTÓKORA

BUDAPEST, 1935

M I N E R V A lezárta tizenharmadik évfo- lyamát. Visszatekintve a végzett m u n k á - ra, ú g y érezzük, hogy a Minerva jegyével kiadott tanulmányok sokféle módon, váltakozó sikerrel, de egy akarattal és egyenlő buzgalommal igye- keztek megközelíteni azt a célt, amit folyóiratunk kezdettől fogva m a g a elé tűzött és a s z e l l e m - t ö r t é n e t szóval jelölt meg. A Minerva tanul- m á n y a i ebben a célban egymásra találtak, mert különbség nélkül a r r a törekedtek, hogy a törté- nelmi gondolkodást az idealizmus és a filozófiai tudatosság magasabb fokára emeljék. Ez a törek- vés f o g j a vezetni folyóiratunkat továbbra is. Ez- után is lemondunk az extenzív gondolatterjesztés eszközeiről és tartózkodni fogunk a népszerűsítés gyakorlati eljárásaitól. Meddőnek t a r t u n k minden polémiát és t á r g y t a l a n n a k érezzük a tudomány- politikai kompromisszumokat és áthidalásokat.

A Minerva a maga zárt körén belül minden sorával tovább a k a r m u n k á l n i távoli célja meg- valósításán, tudva azt, hogy a történelmi mult a mi jelenünk egyik élő alkotó eleme: hogy a tör- ténelem tudománya semmiféle módszernél nem állapodhatik meg, mert maga is folytonos küzdés, haladás és teremtő fejlődés, mint az élet maga;

folytonos ú j r a k e z d é s és revízió, amely önmagunk- ból indul ki és önmagunkhoz tér vissza. Hisszük, hogy továbbra is lesznek, a k i k törekvéseinkben támogatni fognak.

A Minerva-Társaságra és folyóiratra vonatkozó minden közlemény a Minerva-Társaság címére kül- dendő. Budapest, Múzeum-körút 6—8. Bölcsészeti

kar. Német Intézet.

A Minerva-Társaság tagdíja: évi 8 pengő, amely részletekben is beküldhető. Előfizetés jogi szemé- lyeknek évi 12 pengő. Könyvkereskedésben 16 pengő.

A pósiatakarékpénztári csekkszámla száma: *38.688.

KLOPSTOCK

MAGYAR UTÓKORA

I R T A

JUHÁSZ GERGELY

O. S. B.

^ U f J f

BUDAPEST. 1935

D U N Á N T Ú L PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT.

efioäacjoä eä Çfsiiâziefen&ô

euemein

pannonhalmi dencéâ főapái ilrnah

ti hálája eä racjaäz£o&0 äzerefefe jefeiif ajáníja a szevző.

F A R T A L O M . I. Előszó

B l e y e r J a k a b öröksége a m a g y a r i r o d a l o m t u d o m á n y - b a n . Az eddig ismert Klopstock-vonatkozások a ma- g y a r i r o d a l o m b a n . Az ú j o n n a n k i m u t a t o t t Klopstock- n y o m o k . A m a g y a r Klopstock-kultusz további törté- n e t e 1830 u t á n .

II. Bécs

A racionalista költészet feladása; Klopstock fellépése.

Klopstock korszakalkotó jelentősége. A b a r o k k - h u m a - nista Ausztria b e f o g a d j a Klopstockot. Denis költészete és a latin Messiás-fordítások. A W i e n e r Musenalma- n a c h és a Pichler-szalon. Az osztrák bárdköltészet.

Klopstock bécsi akadémiai kísérlete.

III. Magyar neohumanisták

Az antik m e t r u m o k mint magyarosodásunk eszközei.

1. Deákosok

A német antikizáló költészet és Klopstock pél- d á j a . A m a g y a r s á g első találkozása Klopstockkal az iskolában. A klasszikus triász e l ő f u t á r j a i : Ráday, Szilágyi, K a l m á r és Molnár; Tekusch al- m a n a c h j a . A deákosok második és h a r m a d i k nemzedéke. Az időszaki s a j t ó is terjeszti Klop- stock ismeretét.

2. Hellenisták

Kazinczy Klopstock-kultusza. A Kassai Magyar Museum m u n k a t á r s a i és Kazinczy köre. A 20-as évek hazai német írói.

IV. Nemzeti epika

A multbanézés a XVIII. század általános gesztusa, 1. A nemzeti eposz és a dállásos epika

Első kísérletek a hexameteres m a g y a r eposszal.

Kazinczy Messiás-fordításai. A lirai m a g y a r eposz és Klopstock.

Lap-

2. Magyar bárdok 78 A h e x a m e t e r u r a l o m r a j u t a m a g y a r e p i k á b a n .

A szubjektív-ossziáni Árpádiászok. P y r k e r és Klops tock.

V. Drámák

Klopstock d r á m a i műveit olvasták, de elő nem adták.

Ellentétes vélemények d r á m a i újításairól.

VI. A magyar nyelvművelés 93

A nyelv művelődésünk k ö z é p p o n t j á b a n . Kazinczy és körének n y e l v ú j í t á s a . Klopstock mint a n y e l v ú j í t ó köl- tői önkény m i n t a k é p e a neologusok előtt. Döbrentei és Klopstock

VII. Klopstock személyi kapcsolatai a magyarokkal. 10^s

t. Az ember 102 Klopstockra, mint tekintélyre hivatkoznak a ma-

gyarok és érdeklődnek az élete iránt. A klopstocki S e e l e n f r e u n d s c h a f t m a g y a r példái.

2. A vendéglátó Klopstock 106 A n é m e t - m a g y a r személyi kapcsolatok jelentő-

sége. A m a g y a r mágnások, írók. tudósok, egye- temi h a l l g a t ó k Klopstocknál.

VIII. Klopstock és a magyar utókor. Bibliográfiái

vázlat 115

Irodalom 12<-

Klopstock und die ungarische Nachwelt í25

ELŐSZÓ.

A magyar irodalmi f e l ú j u l á s korának megértéséhez nagy szükségünk van a nyugatról jött hatások vizsgálatára.

A mult század második felében megindult fokozottabb ku- tatómunkából éppen ezért a hazai germanisztika is méltó- képen kivette a részét. H e i n r i c h G u s z t á v , P e t z G e d e o n , B l e y e r J a k a b és tanítványaik sok értékes munkával g y a r a p í t o t t á k az idevágó m a g y a r tudományos irodalmat és a német irodalmi kapcsolatok megvilágításával megkönnyítették ezen kor m a g y a r irodalmának elhelyezését az európai irodalom történetében. Az elmúlt két évtizedben különösen B l e y e r J a k a b adott termékeny szemponto- kat a német kapcsolatok felkutatásához. Először „Gottsched h a z á n k b a n " (Budapest, 1909) című nagyobb t a n u l m á n y á b a n , m a j d többi műveiben is (legutoljára az Ermatinger-Fesi- schrift-ben) hangsúlyozta azon alapvető gondolatot, hogy a legtöbb idegen irodalmi hatás, főként azonban a német, az Osztrák-Magyar Monarchia szellemi középpontjából, Bécs- ből jutott el hozzánk, úgyhogy a magyar szellemi élet csak olyan f o r m á b a n és mértékben lett azoknak részesévé, amint azokat Bécs magába fogadta és továbbfejlesztette. H a teljes egészében nem t e h e t j ü k is magunkévá ezt a gondolatot, annyit mégis el kell ismernünk, hogy irányító és némileg korlátozó szempontként való alkalmazása már eddig is sok értékes eredményre vezette r á a kutatókat.

Gottsched, Gellert, Herder és a többi német klasszikus magyarországi vonatkozásai mellett különösen Klopstock s az ő nyomain haladó bárdköltők magyar vonatkozásai és a magyar mértékes verselés német mintái érdekelték Bleyert.

Az ő irányítása és szempontjai szerint készült a Klopstock magyarországi kapcsolatait tárgyaló jelen értekezés is. Bleyer

J a k a b mindvégig figyelemmel kísérte és irányította a dolgo- zat fejlődését, de a n n a k teljes befejezését — sajnos — m á r

nem érhette ineg. í g y a bálás t a n í t v á n y m u n k á j a már csak az e l h u n y t Mester u t á n küldött búcsúszózat, a kedves T a n á r s í r j á r a helyezett koszorú lehet!

* * *

A kérdés, melyet feldolgoztunk, a hazai tudományos irodalomban m á r bizonyos múltra tekinthet vissza. Klop- stock magyarországi kapcsolatai ugyanis részben már eddig is ismertek voltak. Nevezetesen pedig t u d t u k a követke- zőket:

A Klopstock működésével divatba jött német antikizáló irány hatott a h a z a i német írókra és a m a g y a r deákos köl- tőkre. Elégséges a r r a utalnunk, hogy az Ungarisches Maga- zin Klopstock-hirdeteséről,\ Szilágyi Sámuel ódafordításá- ról,² Gruber Károly, Artner Teréz,³ Nitsch Dániel és az al- manachköltők munkásságának,4 a klasszikus triász6 vers- elméletének és költői gyakorlatának Klopstock-vonatkozásai- ról eddig is t u d t u n k , bár a részletkérdések tekintetében meg- lehetős bizonytalanságban voltunk. C z e i c z e 1 J á n o is ér- tekezése6 felhívta a figyelmünket Kazinczy Klopstookkultu- szára. Kölcsey vallásosságának és Bacsánvi ,,Der K a m p f " c.

költeményének Klopstock-nyomaira P u k á n s z k y B é l a ,T

Verseghy két ó d a f o r d í t á s á r a C s á s z á r E l e m é r ,8 a m a g y a r mithológia Klopstock-kapcsolataira pedig G r a g - g e r R ó b e r t0 utalt.

A preromantikus magyar múltrajongás ossziáni és klop-

1 Zuber Marianne, A h a z a i németnyelvű folyóiratok története 1810- ig (NPhD. XVII). Budapest, 1915, 44—54. 1.

2 Császár Elemér, A német költészet hatása a m a g y a r r a a XVIII.

században. Budapest, 1913, 10?. 1., és Gálos R., Adatok a deákos költé- szet k i a l a k u l á s á n a k történetéhez. Győr, 1932, 4—5. 1.

3 Pausz Gabriella, Nemes Artner Mária Terézia és írói köre. (NPhD.

XXI). Budapest, 1917; Szepessy Ilona, Grubenfelsi G r u b e r Károly Antal (NPhD. XXIV) Budapest, 1919.

4 P u k á n s z k y Béla, A magyarországi német irodalom története.

<NPhD. XXXI) Budapest, 1926, 416—420. 1.

5 Csaplár Benedek, Révai Miklós élete. Budapest 1881—1889. I I I . k., 30—33. 1.

6 Klopstock h a t á s a Kazinczyra (Egyetemes Philologiai Közlöny 1904).

7 P u k á n s z k y B., H e r d e r h a z á n k b a n (NPhD. XXIII.) 93—94. 1. és Mi- nerva: 1930. 328. 1.

8 I. m. 107. 1.

9 Gragger R H a d ú r : EPh. K.: 1924, 40—42. 1.

stocki forrásaira, a magyar Árpád-eposzoknak a H e r m a n n tárgykörrel való eszmei és tárgyi kapcsolataira, nemkülön- ben Kisfaludy Sándor regéinek, Aranyosrákosi eposzainak és a Vörösmartyig felható m a g y a r mitológiának klopstocki vonatkozásaira már H e i n r i c h G u s z t áv,1 0 l e g ú j a b b a n pedig S z e r b A n t a l1 1 hívta fel a magyar irodalomtörténet k u t a t ó i n a k figyelmét. H e p p n e r A n t a l1 2 nyomán tud- tuk, lehetséges, hogy Klopstock „Hermanns Schlacht" c.

bárdi d r á m á j á t Pozsonyban már a 18. században, nem sokkal megjelenése után, előadták, míg Gruber „ S a u l i j á n a k for- rását eddig is Klopstock vallásos drámáiban kerestük.1 3 Ung- várnémeti Nárciszát K e r é n y i K á r o l y kutatásai óta

Klopstock „Der Tod Adams" c. drámai idilljére v e z e t j ü k vissza.¹⁴ T h i e n e m a n n Tivadar m u n k á j a^{1 5} nyomán az is ismertté vált, hogy nyelvújítóink egyik legnagyobbnak tartott és legtöbbet emlegetett tekintélye éppen Klopstock volt, akinek tanítását és nyelvújítói gyakorlatát igen sok esetben a hazai német tudós, R u m y László közvetítette Ka-

zinczy körének. Rotarides, Fessier, B a t t h y á n y és Bethlen Elek németországi élményeit illetőleg eléggé bizonyítják azt a tényt is, hogy Klopstock és a m a g y a r írók közti személyes kapcsolatok sem kerülték el a k u t a t ó k figyelmét.16

Annak ellenére tehát, hogy Klopstock és a magyar iro- dalom kapcsolatai közül m á r többet ismer a tudományos világ, mégis szükséges átvizsgálni, ú j a b b adatokkal és szem- pontokkal, eddig nem ismert kapcsolatok feltárásával gya- r a p í t a n i és szerves egységbe foglalni az eddigi anyagot.

Szükséges továbbá nyomatékosan megcáfolni azt a — iro- dalmi k ö z t u d a t u n k b a n az eddigi hiányos kutatások a l a p j á n meggyökeresedett — véleményt, hogy Klopstock személye és költészete népszerűtlen lett volna a magyarság előtt.

10 A Székelyek Erdélyben: Bevezetéssel kiadta Heinrich Gusztáv, R.

M. K. 1. sz.

11 Szerb A., V ö r ö s m a r t y - t a n u l m á n y o k : Minerva, 1930. 1—32.

199—227. és 303—320. 1.

12 A pozsonyi német színészet története a 18. században. Pozsony 1910, 72. 1.

1 3 V. ö. Szepessy Ilona idézett t a n u l m á n y á t .

14 Kerényi Károly, Görög t r a g é d i á n k : E. Ph. K. 1918, 43—44. 1.

15 Német és m a g y a r n y e l v ú j í t ó törekvések (NPhD. I) Budapest 1912.

10 Ezeket 1. dolgozatunk megfelelő helyein.

Meg kell itt említenünk azt is, hogy tárgyalásunk során nem térhetünk ki a 18. század első évtizedeire a n n y i r a jel- lemző m a g y a r multrajongás legkifejezőbb f o r m á j á n a k , a

„ s k y t h o m á n i á n a k", a Klopstock és követői által hir- hedtté vált „k e 11 o m á n i á v a 1" és a n n a k germán vál- f a j a i v a l való részletes összevetésére. Az erre vonatkozó, de sok tekintetben még kiegészítésre szoruló és irodalmon kí- vüli anyagot (pl. Horváth István i r á n y á n a k délibábos nyel- vészkedését és történetírását) is felölelő adatgyűjtésünket utóbb m a j d k ü l ö n t a n u l m á n y b a n tesszük közzé.

II.

Bécs.

A felvilágosodás a X V I I l . század első felében egy, eleddig figyelmen k í v ü l hagyott, valóságra b u k k a n t az emberben.

Felfedezi az é r z e l e m világát és az ellentétek lendületes erejével a k n á z z a ki a lélek az ú j életlehetőségeket. A pie- tizmus felé fordult közszellem az önátélés megvalósítását sürgeti.*

Az ú j célok és eszmék i r á n y á b a n elindult léleknek elő- ször is ú j f o r m á k a t kellett keresnie ú j s z e r ű élményeinek kifejezésére. Ezek megteremtésére önmagával száll harcba, mert csak az én mélységéből felhozott valóságokat érzi a szubtilis érzések hű tolmácsainak. Ennek az érzelemkultusz- nak első irodalmi képviselői Lange és Pyra. Ők töltik meg először az ú j szellem merész nekilendüléseivel a hagyomá- nyos formákat, hogy a kizárólagossá tett vallásos tartalom szétfeszítse a racionalizmus irodalmi rekvizitumait egy új, rimnélküli költészetté.1 Az így szembekerült irányzatok elvi nehézségeinek a tisztázására természetesen nem volt alkalmas eszköz a Gottsched—Bodmer-i irodalmi harc, úgyhogy a vég- leges leszámolásuk egy igazi költő megjelenéséig váratott is magára. Ez a korszakváltozást jelentő költő Klopstock volt,

* Y. ö. K o m m e r e i l M a x . , Der Dichter als Führer. Klopstock.

Herder, Goethe, Schiller, Jean Paul, Hölderlin. Berlin: Bondi 1928. 485. 1.

1 V. ö. S c h n e i d e r , F. J., Die deutsche D i c h t u n g zwischen B a - rock und Klassizismus. Stuttgart, 1924, 108—111. 1.

akivel az ú j a b b német irodalom t u l a j d o n k é p e n elkezdődik.² Klopstocknak úttörőnek kellett lennie: lelkében oly erők dol- goztak, amelyeket csak egy művészi energiát képviselő köl- tészet tudott kifejezni. És tehetségében, ha itt el is mellőzzük egyes műveinek részletes elemzését, meg is t a l á l j u k azokat a tulajdonságokat, melyek őt az ú j idők hírnökévé avathatták.

Az első mozzanat, amely m e g r a g a d j a figyelmünket, Klopstock nagyvonalú e g y é n i s é g e . Költői egyéniségét komolyság és jelentőségteljesség jellemzik. Hivatott vezére a n n a k a társadalmi rétegnek, mely az idée-forcevá tett érze- lemmel egy ú j ízlésnek lett a hordozójává.³ Személyi nagy- ságának bélyegét r á n y o m t a az általánossá lett Gemeinschaf ts- gef ühlből táplálkozó b a r á t s á g k u l t u s z-ra is. ő a „nagy költő" t í p u s á n a k első német képviselője, kiben szerencsésen olvadt fel a keresztény, a klasszikus és a német nemzeti ideálizmus, a német szellem ezen évszázadokon át követett hármas eszményének gazdagsága.4 Művészi elhivatottságának erőteljes érzése h a t j a át, és ezért a legmagasabbra tűzi fel k ö l t é s z e t é n e k e s z m é n y é t : „künstlerisch ideal und doch volkstümlich zu sein".5 Klopstock költészete valóban az abszolút idealizmus első nagy képviselője az ú j a b b német irodalomban. Itt nem találkozunk az élet hétköznapiasságai- val; itt minden ünnepélyesen komoly, erővel teljes, akarástól feszül — a végtelenbe lendül. Előkelő érzésében megvetette a középszerű poéták mesterkélt akarásait és csak oly mű- vek alkotására hevült, amelyek a halhatatlanság jegyét viselik magukon. Hogy e tiszta műköltészet nem lehetett népszerű, az természetes. Nyelve, mondatszerkesztései, re- flexióhalmozásai, idegenszerű r i t m i k á j a a felső tízezreknek rendelték Klopstock költészetét, amit ő maga is büszke ön- tudattal hirdetett.6

2 Y. ö. M u n c k e r , F., Klopstock. Geschichte seines Lebens u n d seiner Schriften. Berlin, 19002, III. 1.

3 V. ö. S c h ü c k i n g, L. L., Die Soziologie der literarischen Geschmacksbildung. Leipzig und Berlin, 1931, 96. 1.

4 Y. ö. B e r g e r, A. E., Klopstocks Sendung. D a r m s t a d t , 1924, 40.1.

5 H e t t n e r , H., Geschichte der deutschen Literatur im X Y I I L J a h r h u n d e r t . II. k. 73. 1.

6 V. ö. D e r Krieger c. ó d á j á t .

Költészetének t a r t a l m i szempontból az a legnagyobb jelentősége, hogy mindig a költőt magát a k a r j a adni és így mindig elsődleges személyi élményen alapszik. Az extázisig felfokozott érzésvilága jelölte meg életének is, költészetének is alapirányát.7 E p o n t b a n szintén forradalmi újító, aki az érzelem bátor csatakiáltásával ment harcba a racionalizmus ellen. Ezen újszerű, nyugtalan, de építő a k a r á s o k b a n meg- nyilvánuló érzelem szolgálatába állítja az illúziókeltésnek legnagyobb német b a r o k k költője az összes kifejezőeszkö- zeit: gondolatvilágát, m e t r i k á j á t , nyelvét, stílusát, nyelv- melódiáját.

G o n d o l a t v i l á g á t , tudattartalmait nem a külvilág i r á n y í t j a ; a sajátos spiritualizáló beállítottságához hasonlítja, vagyis stilizálja az életet. A nagyvonalú elgondolások és me- részröptű elképzelések, a lélek éterivé finomult egyoldalú- ságának h o n á b a n él, a h o n n a n csak a megvetés és lenézés kilátása nyílik az érzéki valóságok birodalmára.8

A német m e t r i k a kialakításában érdemei letagadha- tatlanok. A kor lázongó érzését nem lehetett a rímes alexan- d r i n egyhangú soraiba szorítani. (A szabad ritmusok, Klop- stock ezen eredeti formai alkotásai, szintén e preromantikus érzések feszítő erejének köszönik létüket.) Klopstocknak oly ritmusra volt szüksége, mely követni t u d j a az érzelem legfinomabb rezdüléseit is. Ezt a ritmikát az antik prozódiá- b a n vélte felfedezni.9 Mivel azonban a görög f o r m á k nyu- godtsága nem t u d t a teljesen kifejezni érzésvilágát, azért ön- tudatosan s a j á t egyéniségéhez és a német nyelv szelleméhez idomítja a kölcsönzött antik sémákat.10 Nagyjelentőségű metrikai ú j í t á s a i b a n ilyenirányú t a n u l m á n y a i n k í v ü l lírai alaptermészetére támaszkodhatott elsősorban. Ez megéreztette vele a Zeitmessung és a Zeitausdruök közötti különbséget, melynek birtokában ő lesz az első, aki az ú j a b b német iro- dalomban Chr. Günther u t á n igazi lírai költeményeket alkot.

7 V. ö. D i 11 Ii e y, W., Gesammelte Schriften. V, k. 15—16. 1.

8 V. ö. E r m a t i n g e r , E., Die deutsche Lyrik, I. k. 15. 1.

9 V. ö. S t r i c h , Fr., D e u t s c h e Klassik und Romantik. München, 19242, 228—256. 1.

10 Y. ö. M i n o r, I., Neuhochdeutsche Metrik. Strassburg, 19022 és W a c k e r n a g e l , W., Kleine Schriften. II. k. 1—68. 1.

Költői n y e l v é n e k szépségeit akkor érezzük meg iga- zán, ha hangosan, jól hangsúlyozva olvassuk verseit. Mert Klopstock egy ú j költői nyelvet teremtett, amelynek erőteljes pátosza, lendületes ünnepélyesséige eredeti és azóta el nem avult rétegeket iktatott be a német nyelv színképébe. A nyelvi kifejezéstől költőnk azl várta, hogy az kimerítően megmondja, mit akar az érzelem. Természetesen itt is ú j í t ó - nak kellett lennie, mert a racionalizmus nyelve a logikus ész gondolatfűzéséig felért ugyan, de az érzések mélységeibe le- hatolni m á r nem tudott. Mivel számára a nyelv nem öncélú valóság, h a n e m a kifejezett gondolatért és érzelemért van, azért csak az erős érzelmi hatásokat keltő Machtausdruckok- nak van e nyelvben létjogosultsága, ami által a „vornehmer Ausdruck" követelményét á l l í t j a feladatul a költői nyelv elé.11 Zenei lendületű szóalkotásaival, szórendi és mondat- szerkezeti újításaival egy barokk-rolkokó jellegű költői nyel- vet teremtett, úgyhogy a német nyelv reformátorai között nem ok nélkül emlegetik a n y e l v ú j í t á s kérdésével elméletileg is behatóan foglalkozó Klopstock nevét.

Klopstock a romantikus életérzés költője. A költői fogan- tatás folyamatát nála mindig az érzelem i n d í t j a meg s ez határozza meg a tartalmi és formai elemeket is. Csak az a kár, hogy p á l y á j a második felében nem lehet ezt róla min- dig állítani. Ekkor ugyanis az érzelmeinek megfelelő formá- kat már nem az ihlet melegségében, hanem a költői gyakor- lottság mesterkéltségében a l a k í t j a ki.¹² De így is h a l h a t a t l a n érdeme, hogy a t a r t a l m i é s f o r m a i t é n y e z ő k e t sikeresen alkalmazta s a j á t baro/kk-romantikus érzésvilágának a kifejezésére.

„Der Vater unserer Literatur ist Klopstock." Grillparzer ezen szavai a német költészetre nem kevésbbé állanak, mint az o s z t r á k i r o d a l o m r a . A reformáció óta haldokló osztrák szellemi életbe csak egy pillantást kell vetnünk, hogy meggyőződjünk: az osztrák tespedést csakis a birodalmi né-

11 Y. ö. Y on der Sprache der Poesie. Göschen. X. 221—222. 1. é s Yom edlen Ausdruck, u. o. 425. 1.

12 V. ö. V o l k e l t , J., System der Ästhetik. München, 1905—1914.

III. k. 222. 1.

metség erőteljes szellemi inváziója szüntetheti meg.13 E szel- lemi h a d j á r a t o t Gottsched indította még, mégpedig olyan nagy tekintéllyel, hogy a vele „ellenkező szellemi áramlatok- nak felvétele Ausztria i f j ú szellemi életében csak lassankint és szívós küzdelem á r á n mehetett végbe".14 D e az évszázados hagyományok olyan helyzetet teremtettek, hogy Ausztria az egymást felváltó irányzatoknak, főleg Gellert és Klopstock költészetének könnyedén tudott u t a t nyitni. Klopstock szá- mára a történelem készítette elő a talajt, ez biztosította az osztrák Klopstock-kultusz szerves fejlődését is. A b a r o k k k u l t ú r a még eleven erő volt Németországban, Ausztriá- ban és az osztrák h a t á s n a k erősen kitett magyar területeken, amikor a Messiás első énekei megjelenték.^{1 5} A barokk t a l a j á n szerencsésen összetalálkozó német és osztrák vetélytársakat végképen a latin műveltségű h u m a n i z m u s békítette ki egymással és így ez mentette át a birodalom kultúrkincseit, köztük Klopstock költészetét is. Mert költőnk első osztrák hívei a z o k n a k a soraiból kerültek ki, akik évtizedes latin- barokk költői működésre tekinthettek vissza. Elsősorban klasszikus műveltségű szerzetestanárok voltak ezek, akik közül különösképen a piaristák foglalkoztak behatóan Klop- stockkal.16 Ennek kiváló bizonyítéka a két Wieser testvér Messiás-fordítása és Sigfried Wieser Klopstockot magasztaló kct ó d á j a . N a g y jelentőségű tény volt az is, hogy az osztrák irodalom elsősorban ezeknek a szerzeteseknek a kezében volt, akik közül Michael Denis a humanisztikus szellemnek az osztrák közoktatásügyben is u t a t nyitott.

Ezen megegyezés mellett Ausztriában népszerűvé tették Klopstockot az osztrák lélekkel megegyező tulajdonságai is.

Ezek között az a legnagyobb jelentőségű, hogy megértő volt minden pozitív vallás iránt. V a l l á s k ü l ö n b s é g e tehát nem volt a k a d á l y a annak, hogy céltudatosan közeledjék a katolikus Ausztriához. Egyházi énekeit Denis közvetítésével

13 P u k á n s z k y B., Herder h a z á n k b a n . Német Phil. Dolg. 23. sz.,

11—12. 1.

14 V. ö. P a w e l , J., Die literarischen Reformen des XVIII. J a h r - hunderts in Wien. Wien, 1881, 1—18. I.

15 V. ö. K o s z ó J., A XVIII. századi m a g y a r b a r o k k és F a l u d i Ferenc: E. P h . K. 1933, 187. 1.

16 V. ö. N a d l e r, J., Literaturgeschichte der deutschen Stämme und L a n d s c h a f t e n . Leipzig, 19242, III. k. 335. 1.

a bécsi hercegérseknek ajánlja.^{1 7} Évtizedeken át együtt dol- gozik, megértve az osztrák h a g y o m á n y t i s z t e l e t je- lentőségét, jezsuita b a r á t j á v a l a germán őskornak a kolostori k ö n y v t á r a k b ó l való feltámasztásán. Hogy a mult dicsőségé- ben vigaszt kereső és feszültségéből egy pompásan derűs zenében feloldott osztrák melancholia művészi kifejező for- mákat talál Klopstock m u z i k á l i s költészetében, az egé- szen természetes.¹⁸ Mindezen egyező vonások akkor szólaltat- j á k meg Ausztriában annak eredeti nyelvét, amikor Petrar- scbék működésével megindul az osztrák n y e l v ú j í t á s , amikor Denisék mélyenszántó p e d a g ó g i á j u k k a l tiszteletet szereztek az iskolában a német irodalomnak, úgyhogy mű- vei részben a költő sajátkezű dedikációi folytán, részben követőinek előfizető-gyűjtése révén egy-két évtizeden belül Ausztriában is általánosan elterjedtek.1 9

1760 körül, Nikolai leszóló megjegyzésére, eleven iro- dalmi élet indul meg Ausztriában. 1761-ben alakul meg az első osztrák i r o d a l m i t á r s a s á g , amely Gellertre eskü- dött ugyan, de Klopstockot is n a g y r a becsülte. Az 1762-ben meginduló első bécsi hetilap, a „Welt", b á r teljesen Gottsched örökében dolgozik, nem zárkózhatott el a szeráfi költészettől, amit legjobban az a két tény bizonyít, hogy egyrészt a szer- kesztő a Denistől propagált költőket a j á n l j a követésre, más- részt a kiadó, Trattner, egészen 1798-ig egymásután jelen- teti meg Klopstock műveit, ha m i n d j á r t nem is egészen ki- elégítő utánnyomásokban.^{2 0} Bécsnek a magyar művelődésre gyakorolt nagy befolyását nyilvánvalóan m u t a t j a az a tény, hogy a m a g y a r k ö n y v t á r a k Klopstock-példányai, csekély ki- vétellel, bécsi utánnyomások. Hogy csak a legnagyobbakat említsem, ezt tapasztaltam a következő k ö n y v t á r a k b a n : M.

T. Akadémia, Egyetemi Könyvtár, M. N. Múzeum Széchenyi- könyvtára, Pannonhalmi F ő a p á t s á g Főkönyvtára, Soproni

17 V. ö. Klopstock levelét Denishez: M i c h a e l D e n i s ' Litera- rischer Nachlaß. Hg. v. F r . Retzer. Wien, 1801—1802, II. k. 111. 1.

18 Y. ö. N a g 1 — Z e i d 1 e r, Deutsch-Österreichische Literatur- geschichte. Wien, 1899—1914, II. k. 89. 1.

19 Y. ö. Klopstock és H a r t m a n n levelét Denishez: Denis' Nachlaß.

II. k. 112., 115. és 199. 1.

20 V. ö. a s a j t ó h i b á k miatt boszankodó Klopstock levelét Denishez:

u. o. 116. Î.

Ev. Lyceum, a lőcsei Ev. Hitközség Könyvtára, B a t t h y á n y - K ö n y v t á r Gyulafehérvárott, a jászói premontrei rend, a pá- pai ev. ref. főiskola, az eperjesi ev. Kollégium és a kassai jogakadémia könyvtára.2 1 D e mielőtt ezek piacra kerültek volna, D e n i s i762-ben k i a d t a egyik legnagyobb jelentő- ségű művét, „ S a m m l u n g k u r z e r G e d i c h t e aus den neueren Dichtern Deutschlands zum Gebrauche der J u g e n d "

címen. Ez a g y ű j t e m é n y m u t a t t a be az iskolában az ú j a b b német költőket, ez terjesztette el Klopstock ismeretét a nagy- közönség körében is.22 Ausztria ugyanis a nálunk is jól ismert jezsuita Denis révén kapcsolódott Klopstockhoz, akihez őt is, mint a n n y i szerzetestársát, a barokk-humanista ú j l a t i n költészet vezette el.²³ Már éveken keresztül j á r t Denis Klop- stock iskolájába, hogy esztétikai, metrikai, nyelvi és tartalmi ismereteit tőle meríthesse, amikor a ,,D e h o d i e r n i s Ger- maniae Poetis" c. elégiájában klasszikus reminiszcenciákkal köszönti mesterét.24 „S e h r e i b e n an einen F r e u n d über Herrn Klopstocks Messiade" (1767) című költői levele, melyben költőnket védelmébe veszi a különféle támadások ellen, a birodalomban érthetően nagy feltűnést keltett és oly szoro- san o d a f ű z t e Denist Klopstock érdekköréhez, hogy az így meginduló élénk levelezésük m i n d k e t t ő j ü k működésére ter- mékenyítően hathatott. E költői levél tájékoztat bennünket arról is, hogyan olvasták a Messiást a szerzetesi iskolákban, másrészt példát m u t a t az osztrák Klopstock-kultusz térfog- lalásának m ó d j á r ó l is. A diákok ugyanis nemcsak a Messiás sorain t a n u l t a k skandálni, h a n e m ennek egyes részeit, amint ezt maga Klopstock is igen helyeselte, latinra is fordították.2 8

Ez a még a 80^as években is általános módszer nevelte azo- kat a költőket, akik vagy p é l d a k é p ü l vették a nagy német eposzt, amint ezt pl. P a u l W e i d m a n n „K a r 1 s s i e g "

2 1 V. ö. K. L. VIII., 378. és K a z i n c z y F e r e n c összes m u n k á i . III. k. 145—147. 1.

22 Sonnenfels erre vonatkozó n y i l a t k o z a t á t olv. Nagl—Zeidler, i. m . II. k. 50. 1.

2 3 V. ö. Ramler levelét Denishez: Denis' Nachlaß, II. k. 134—136. 1.

24 V. ö. u. o. II. k. 102. 1. és H o f f m a n n — W e l l e n h o f , P., Michael Denis. I n n s b r u c k , 1881, 300., 161—163. és 131. I.

25 V. ö. Klopstock levelét Denishez: D e n i s ' N a c h l a ß II. k.

120. 1.

című eposzában és „ J o h a n n F a u s t" c. d r á m á j á b a n nem egyszer feltűnő egyezésekkel teszi, vagy akik latinul szólal- t a t t á k meg Klopstockot. N e u m a n n-nak a Denistől heve- sen támadott, de a középfokú oktatásban ennek ellenére is fontossá lett Messiás-fordítása mellett pl. A l x i n g e r re- mekbe készítette el a negyedik ének elejét. Kétségen kívül a legcélravezetőbb eszközt alkalmazta Denis Klopstock szé- leskörű megismertetésére, amikor a h n m a n i s t a iskolába ágyazta be az osztrák Klopstock-kultusz alapjait, úgyhogy

„Klopstock drang mehr in die Tiefe und galt in Österreich noch lange als Inbegriff des eigentlich Poetischen'.^{2 6} Csak így érthetjük meg, hogy a jozefinista racionalizmustól elhall- gattatott Klopstock Ausztriában ismét megszólalhatott, még- pedig ismét Denis irányításában. Ennek a kétfázisú osztrák Klopstock-kultusznak a jelentőségét igazában csak a n n a k t u d a t á b a n m é l t a t h a t j u k , hogy „mit Bardentum und Klop- stockianismus verbanden sich hier unmittelbar die Anfänge der Romantik, u n d diese Faktoren bildeten die constitutiven Elemente einer neuen Literatur höheren Stils".27

Ennek a magasabb színvonalú irodalmi életnek Klop- stocktól irányított, sokszor méltatlanul elfelejtett munkásai közül, Denisen kívül, M a s t a l i e r-rel az élükön, a W i e - n e r M u s e n a l m a n a c h költőgárdáját és a P i c h 1 e r- k ö r tagjait kell elsősorban kiemelni. Mastalier a tapoga- tózva elinduló fiatalokat nem egyszer vezette el Klopstock forrásaihoz. Bizonyítja ezt az akkori irodalmi orgánum, a M iener Musenalmanach. Az itt megjelenő ódák erősen mu- t a t j á k a preromantikus érzelgősség előretöréseit. Klopstock hazafias költészete sem volt ismeretlen a m u n k a t á r s a k előtt, amint azt a „Hermanns Schlacht" elég gyakori idézéséből is l á t j u k . Az is nyilvánvaló, hogy az almanach bárdköltésze- tére közvetlenül nem Klopstock, hanem Denis nyomta rá a jegyét. Ez a denisi teutonizáló bárdköltészet már nem is talált általános tetszésre a szerkesztők előtt, amit a „Der Barde und der Minnesänger" c. költemény leközlése is eléggé bizonyít.²⁸ A Klopstock-követők közül csak h á r m a t kell k ü -

26 N a g 1—Z e i d 1 e r, i. m. II. k. 87. 1.

27 u. az, u. o.

28 Y. ö. R o m m e l , O., Der Wiener Musenalmanach. Wien, 1906, 55—57. és 108. 1.

juhász G. 2

lön megemlítenünk: A fiatal R e t z e r bárót, aki Kazin- czynak írt levelében is igen nagy elismeréssel nyilatkozott Klopstock költészetéről, b á r a magyar Klopstock-követő vé- delmébe veszi vele szemben a Mestert, amikor azt bizonyítja neki, hogy Klopstock szándékosan használt rosszul képzett ú j szót akkor, midőn egy nem költői vagy helytelen szót ki a k a r t gúnyolni. Ugyanebben a levélben Retzer Denist is

„mein unvergesslicher Lehrer"-nek nevezi s elismerőleg szól a Klopstock m ó d j á r a átalakított hexametereiről, míg ezzel szemben Voss sorait kevésre becsüli.²⁹ Említhető még G o t t - l i e b L e o n , aki a szintén Klopstockot követő Th. S c h 1 o s- s e r - e n krvül kétségtelenül egyike volt az almanach legtehet- ségesebb m u n k a t á r s a i n a k . Klopstockot mintázza, amikor ki- jelenti, hogy számára a költészet szent dolog, úgyhogy a költő l a n t j á n csak a „reine Menschlichkeit und die himm- lische Harmonie" szólalhat meg.³⁰ Bár Klopstock nagy inten- zitású lendülete igen idegen tőle, mégis hozzá f ű z i köl- tészetét, amit eléggé bizonyít „An Klopstock" c. költeménye és a „Vaterland" palinodiája. Otto Rommel 5 d a r a b j á r ó l mu- t a t j a ki. hogy bennük Klopstocktól kölcsönzött motívumok- kal énekli meg jövendő szerelmét.31 „Selma an Selmar" c.

költeményének m i n t á j á t Klopstock „Bündniss"-ében találhat- j u k meg. A formai és tartalmi mozzanatokon kívül egyező vonásokat mutat Leon költői nyelvének elemzése is. De ilyeneket nagy számban fedezhetünk fel a vele igen sok te- kintetben rokonlelkű B a u m b e r g G a b r i e l l a soraiban is. A „Wiener Sappho" a Pichler-salon összejövetelein ismer- kedett meg a birodalom irodalmi nagyságaival, s ott teljesen Klopstock hatása alá került.3 2 Költészetének különösen az a formai mozzanata fontos, hogy minden kétséget kizárólag, Klopstockot követve, nem tartotta meg az antik sémákat ere- deti érintetlenségükben, hanem preromantikus érzelmi köl- tészete átalakította az antik verslábakat.^{3 3} Ezen újításával

20 Y. ö. K. L. XIV. 213. 1.

• 30 V. ö. G. L e o n , Gedichte. Wien, 1788, 3. és 196. 1.

31 V. ö. R o m m e l , i. m. 24. 1.

32 Y. ö, B e r d e J. M., Bacsányiné Baumberg Gabriella élete és költészete. Kolozsvár, 1912, 18. és 51. 1.

33 V. ö. u. o. 37. 1.

a közvetítő szerepét játssza a „Wiener Sapplio" Klopstock és a mi Bacsányink között.

A XYIII. században döntő szerep jutott az irodalmi ízlés irányításában és egy irány győzelemre segítésében a nagy- számú és magasszínvonalú irodalmi szalonoknak.34 Ezek kö- zül a P i c h l e r - s z a l o n volt a legnevezetesebb. Hogy mint értékelték itt Klopstockot, arra elég Charoline Pichler szavait idézni, akiről köztudomású, hogy Denis mellett ná- lunk ő terjesztette legtöbb sikerrel Klopstock költészetét.

„Ich las sie (die Messiade), mein Innertes faßte begierig die himmlischen Strahlen auf, die aus ihr hervorgegangen.

Klopstock ward der Gegenstand meiner innigster Verehrung. '

„Von allen Schriftstellern h a b e n Klopstock und Herder den tiefsten Eindruck auf mich gemacht, und wenn ich so sagen d a r f , die Richtung meines Geistes bestimmt.''35 — E szavakkal sokak érzéseinek adott kifejezést. Ausztriában ugyanis a Pichler-kör t a g j a i n a k volt a legtágabb irodalmi érdeklődése, és az ő Klopstock-kultuszuk m a g y a r á z h a t j a csak meg, hogy még 1850 körül is a k a d t a k osztrák Klopstock-követők.

A német régmúlt hazafias lázálmaiban születtek meg a Messiás első énekei, hogy a folyton erősödő nemzeti öntudat hatása alatt az utolsó sorokat ismét a germán őserdőbe for- dult lélekkel imádkozza el az ihletett költő. Klopstock jól bele t u d t a vinni az osszianizmustól és a megindult törté- nelemkutatástól felajzott hazafias lelkesedésbe az ő érzelem- gazdagságát, olyannyira, hogy önkényesen alkotott ősger- m á n mitológiája az egész b á r d k ö l t é s z e t k á n o n j á v á lett. Elsősorban az osztrák bárd költészetről áll ez, mint amely a legszorosabban függ össze Klopstock ilyen irányú műkö- désével: e pontban hatott Klopstock Ausztriában a legálta- lánosabban. A b b a n az időben ugyanis nem a k a d t osztrák költő, akit valamiképen meg ne érintett volna a Klopstock- tól és részben Gottschedtől b á r d m a n i e r r é nevelt Vorzeit- neigung.36 Az irodalmi köztudatban ugyanis akkor benne élt a bárdfogalom. A tekintély és a szabadság között ingadozó

34 Y. ö. S c h ü c k i n g, i. m.. 46—48 .1.

35 P i c h 1 e r, C h . , Denkwürdigkeiten aus meinem Leben. Mün- chen, 19142, I. k. 101—102. 1. és II. k. 400. 1.

36 V. ö. W e b e r A., Bécs és a német phil. törekvések a XIX.

század elején: E. Ph. K. 1917, 16. 1.

XVIÏL században, az irodalmi hamisítások e fénykorában,, a művész-lelkeket jellemző belső kényszer a társadalmi egye- sülésre a bárdiskola megalapításában talált érvényesülésre.

A „b á r d o k " ebben a naiv, érzelgős multkultuszban t u d t á k egyensúlyi helyzetbe hozni a modern idők érzelmeinek lá- zongását az antik művelődésük értékeivel: ebben áll a b á r d - költészet ízléstörténelmi jelentősége. A bárd (ekkor minden valamirevaló poéta felöltötte a b á r d o k és d r u i d á k divatos r u h á j á t ) mint az antik vates utóda, a f a j - és hazaszeretet hivatalos h a n g a d ó j a ; a népből nőtt ki, de a nép felett áll elérhetetlen magasságban, megközelíthetetlen méltóságban.

Ő a nemzet egyetemének énekese, a k i az ősi erények biro- d a l m á b a n él; a való élet nem érdekli, a realitásokból csak a nagy vonalakat l á t j a meg. Életének és költészetének a magasztosság a legfőbb ismertető jele. Csak ez a gesztus felel meg lelki állapotának, amely nem más, mint az esz- mények honában való tartózkodás.. A bárdok vezéréről, Klopstockról találóan mondta Goethe: „Ügy viselkedett, mint az égi dolgok földi ügyvivője." Mert költőnk valóban tipi- kus képviselője a korában annyira általános és korára any- nyira jellemző bárd-attitude-nek.

Klopstock kezdeményezésével találkozunk az o s z t r á k b á r d k ö l t é s z e t bátor megindulásánál is: Denis hexa- meterekbe öltözteti Osszián lírikus dalait. Denis soraiban minden él, s annyira erőteljes, hoigy az érzelem szétfeszíti a h a t ü t e m ű vers nyugodt menetét Klopstock-féle hexamete- rekké, m a j d anakreontikus dalformákká, szabad verssza- kokká, vagy Klopstock-féle ódamértékekké. Denis ezen cse- lekedetével a deákos tradíciókat követő német és magyar irodalmakban O s s z i á n-nak elsőrendű szerepet biztosított, amennyiben itt l á t h a t t á k a költők először, mint lehet az antik hagyományok és a feltörő romantikus érzések szinté- zisét megalkotni a hexameteres époszban.³⁷ Ezen első verses német Osszián-fordításra mindenki felfigyelt: 5 éven belül másodszor néz a Klopstockot követő Denis miatt minden szem Ausztriára, ahol a Messiás énekese ú j életet indított

37 V. ö. S z e r b A., V ö r ö s m a r t y - t a n u l m á n y o k : Minerva IX. évf.

222. 1.

meg.38 A gratulálok sorát Klopstock n y i t j a meg, kifejezve azt a meggyőződést, hogy közismert hagyományszeretete miatt Ausztria van hivatva a germán őskor feltámasztására.

Ezért b í z t a t j a , forduljon a bécsi érsekhez, hogy az j u t a l m a t tűzzön ki Nagy Károly-korabeli kódexek, bárddalok felkuta- tására.39 Denis örömmel fogadta Klopstock bizalmas köze- ledését, aminek következtében a bárdi m u n k a lépett nevelői, költői és tudományos működésének homlokterére. Denis ezen cselekedetét nem pillanatnyi felhevülés eredményezte.

Ez inkább mind az osztrák barokknak, mind önmagának ki- fejlődésében gyökerező szerep változtatás: e tekintetben is szimbóluma is, vezére is a XVIII. század osztrák irodalmá- nak, ahol ekkor szerencsésen összetalálkoztak a bárdkolté- szet tartalmi és formai együtthatói. Denisék általános érdek- lődést keltettek az „altnordisch" gondolatnak, míg az osztrák múltba fordulás teljes kielégülést találhatott a romlatlan ősök életében. A bárdköltészet formai tényezői — Osszián és Klopstock költészete, eleven természetérzéktől táplált lokálpatriotizmus, muzikális érzékenység és irodalmi miszti- fikációra való hajlandóság — Ausztriában ekkor nem voltak ismeretlen fogalmak.⁴⁰ Az első osztrák bárd dalt Denis-Sined b á r d énekelte el 1764-ben. P é l d á j á r a divatba jött, hogy a Bardendichtungnak nevezett szimbolikus költészetben éne- kelték meg azokat a hétköznapi témákat, amelyek eddig a humanizmus és barokk erősen jelképes kifejezésformáiban szoktak megjelenni. Ezt l á t j u k pl. D e n i s , M a s t a 1 i e r, R e h b a c h , R a t s c h k y és H a s c h k a bárdköltészeté- ben, akik közül az utolsót, mint a Wiener Musenalmanach munkatársát, erősen hatalmába ejtette Klopstock nagysága.4 1

A Hermann-trilógia hatása igen megérzik a Gottsched-követő

;!S V. ö. D a s Orakel der Deutschen: D e n i s ' N a c h l a ß , I. k.

94—98, t o v á b b á Ramler és Gleim levelét Denishez, u. o. II. k. 124. és 137.1.

30 P u k á n s z k y , i. m. 15. 1. és H o f f m a n n — W e 1 1 e n h o f, i. m. 264. 1. Denis régészeti tevékenységét kizárólag Herder „Frag- mente"-jével hozzák összefüggésbe (Y. ö. Herder, Von Aenlichkeit: Su- p h a n , IX. 530. 1.), de ennek ellentmond Klopstock és Denis levelezése.

V. ö. D e n i s ' N a c h l a ß , II. k. 115—119. 1.

40 V. ö. M e r k e r — S t a m m l e r , Reallexikon der d. Literatur- geschichte. Berlin, 1925—1926, I. k. 106. 1.

4 1 V. ö. R o m m e l , i. m. 38. és 186—187. 1.

A y r e n h o f f „Hermann und Thusnelda'" és „Thumeliscus"

c. darabjain, míg a Wieland-követő A l x i n g e r „Doolin"- ját személyi, tárgyi és helyi vonatkozások erősen Klop- stock-Denis bárdköltészetéhez és Gluck teutonizáló zenéjé- hez fűzik. Hogyha a b á r d o k h a n g j a már H a l m költésze- tében el is hallgat, ezen pózolónak látszó i r á n y z a t n a k mégis nagy a jelentősége, amit m á r M. v o n C o l l i n is a b b a n állapított meg, hogy a Klopstocktól — akit „ein erhabener C h o r f ü h r e r deutscher Kunst"-nak nevez — irányított b á r d - költészet táplálta és vezette át az osztrák multkultuszt a ro- mantikába.4 2 Való dolog, hogy ezen osztrák vonatkozástól eltekintve Deniséket a bárdköltészet hitelrontásával vádol- h a t j u k , mert ők a germán b á r d szerepét játszva nem t u d - t á k Klopstock és társai m i n t á j á r a olvasóikat visszavezetni az előidőkbe. Ők csak lapos alkalmi költészetet űztek a bárd és druida álarca alatt: tehát a jelenben maradtak.4 3 Bár ez a b á r d j á t é k a barokk-humanista költészet irreális kifejezés- módjaihoz szokottaknak nem volt elviselhetetlen, mégsem lett ez a birodalom irodalmi hatásai nyomán keletkezett osztrák specialitás sohasem népszerűvé.

Klopstock fentebb ismertetett széleskörű irodalmi tér- foglalása teszi érthetővé azt, hogy a szellemi élet más terü- lete is termékenyítő erőket találhatott a nagy költő alkotá- saiban. Maga Klopstock többször kifejezte óhaját, b á r z e- n é s í t e n é meg valaki az ódáit a legnagyobb komponisták városában, és mértékeinek kottáratevésével igazolná metri- kai újításait.4 4 Ezért küldte el Bécsbe a világhírű J. A.

H a s s e-hoz a Messiás XX. énekét egy csomó zenei kérdéssel.

Hasse tartózkodó magatartása vezette el Klopstockot a sze- r á f i költészettel Denis mellett legtöbbet foglalkozó G l u c k - hoz, aki hét ódát és a „Hermanns Schlacht" egyes részeit meg is zenésítette, hogy ezekkel menjen harcba a teutonizáló muzsika érdekében az olasz opera ellen, ami a Haydntól

42 V. ö. W i h a n, J., M a t t h ä u s von Collin und die patriotisch-ratio- nalen Kunstbestrebungen zu Beginn des XIX. J a h r h u n d e r t s . Wien, 1901, 96—98. L

43 V. ö. E h r m a n n , E., D i e bardische L y r i k im XVIII. J a h r - h u n d e r t . Halle a S., 1892, 23. 1.

44 V. ö. Klopstock levelét Denishez: D e n i s ' N a c h l a ß , II. k~

112. I.

megzenésített Abels Tod előadásával (1778) be is követke- zett az osztrák zene javára. Gluck megpróbálta azt is, hogy Klopstocknak a „Bardiet"~ekre vonatkozó elméletét követve régi bárd melódiákat komponáljon.4 5

A f e s t é s z e t-et sem h a g y t a érintetlenül Klopstock mélysége, amit F ü g e r és F ü h r i c h Messiás-sorozata és

J. B e r g 1 e r „Hermann und Thusnelda" c. képe eléggé igazol.46 A n g e l i k a K a u f m a n n a k is m a r a d t r á n k egy

„Rückkehr Hermanns aus der Schlacht im Teutoburger Wald" c. képe, amelyhez az osztrák vonatkozások miatt nagy fontosságú „Hermanns Schlacht" adott ihletet.⁴⁷

Amint ugyanis Klopstock észrevette, hogy Ausztriában nagy távlatok n y í l h a t n a k meg előtte, Leibniz, Gottsched és mások p é l d á j á r a öntudatosan kereste az összeköttetést az osztrák vezetőkörökkel. A koppenhágai osztrák követ, gr.

Welsperg ú t j á n elküldte Kaunitz kancellárnak „Fragment aus einem Geschichtschreiber..." c. művét, amely a bécsi a k a d é m i a t e r v e z e t é t tartalmazta.4 8 Hogy műve el- érje célját, ajánlotta a „Hermanns Schlacht"-ot a trónörö- kösnek. Kaunitz tanácsára, aki Klopstock nagy tekintélyére hivatkozott, II. József el is fogadta a felajánlott művet,

természetesen a nélkül, hogy sejtette volna, milyen messze- menő terveket f ű z Klopstock a dedikáció elfogadásához.

Mivel a költőnek egy császári arcképpel való megajándéko- zása után sem történt semmi a felállítandó tudományos inté- zet érdekeben, Klopstock egy bécsi útjától, m a j d ennek meg- hiúsulása után a „Hermanns Schlacht *-nak a H a r z b a n tör- ténő előadásától v á r j a a helyzet javulását. Végül m á r csak azzal á m í t g a t j a önmagát, nem lehet, hogy kicsinyes anyagi okok megakadályozzák az akadémia felállítását, amikor a császár a dedikáció elfogadásával megigérte azt. — Hogyha a megkötött kezű trónörökös, m a j d a felvilágosodott abszo-

lútista uralkodó nem is valósította meg a hozzá f ű z ö t t irodalmi reményeket, az évtizedekig tartó bécsi akadémiai propagan-

45 V. ö. Auswahl aus K 1 o p s t o c k s N a c h l a ß , I. k. 266—268. 1.

40 V. ö. u. o. 294—319. I.

47 V. ö. V o g e l , J., Angelika K a u f m a n n : Meister der F a r b e 1906 (3. évf.) 3. 1. és K l o p s t o c k s N a c h 1 a ß, I. k. 268—277. 1.

48 V. ö. R i c h t e r , H. M., Geistesströmungen. Wien, 1875, 155—1561.

dának meg lett az az eredménye, hogy Ausztriában mindenki felfigyelt Klopstockra, másrészt éppen Klopstocknak az akadémiai-tervezettel kapcsolatos lépései tették Bécset ú j b ó l a német szellemi élet középpontjává.4 9

III.

Magyar neohumanisták.

Az antik világfelfogást a magasabb német nemzeti mű- velődés lényeges részévé tevő neohumanizmus számára a talajt Wieland és Lessing mellett főleg Klopstock antikizáló költészete készítette elő. A pietizmus merevségével szemben támadt ezen ú j i r á n y az iskola, a művészet és az irodalom teremtette kapcsolatok ú t j á n már 1770 körül eljut hozzánk.¹ Itt százados deákos művelődésünkben tápláló, de kialaku- lását előre meghatározó (a német görög-kultuszt kirekesztő) mozzanatokat talált. A magyar neohumanisták az antik szépségideál követéséből akartak ízlést és művészi fegyel- mezettséget tanulni, amire az eszmék, gondolatok és érzések tekintetében elmélyült magyar költészetnek akkor valóban nagy szüksége is volt. Mindezen jóval az a n t i k m é r t é - k e k átvétele kecsegtette költőinket:2 elerőtlenedett köl- tészetünket a neohumanizmusban ismét a magyar szellem hármas művelődési forrása, a d e á k , a n é m e t é s a n e m z e t i t é n y e z ő k ú j í t j á k meg, amint ezt Klopstock működésében a német irodalomra vonatkozólag is l á t h a t j u k / '

1.

Deákosok.

. A XVIII. század utolsó évtizedeiben sűrű egymásután- ban jelentek meg verskötetek, amelyek antik mértékű köl- teményeket t a r t a l m a z t a k . Minden esetben két mozzanat volt

fontos a költők előtt: a m a g y a r n y e l v é s a z a n t i k

49 V. ö. Pawel, i. m . 40. 1.

1 V. ö. K o r n i s G y., A m a g y a r művelődés eszményei 1777—1848.

Budapest, 1927, II. k. 231. és 244. 1.

2 Y. ö. C s e r n á t o n i G y., A m a g y a r ódaköltés története a leg- régibb időktől Vörösmartyig. Budapest, 1882, 19. 1.

3 V. ö. K i s J., A m a g y a r nyelvnek mostani á l l a p o t j á r ó l , 154—155.

1. és g r . F e s t e t i c s G y ö r g y levelét Berzsenvihez 1816-ban.

m é r t é k . Általánossá lett ugyanis az a meggyőződés, ha nem a k a r u n k végkép lemaradni a nyugati művelődés előre- törésétől, le kell vetnünk a latin nyelv évszázadokon át hor- dozott ballasztját és nemzeti nyelvünkön kell minél nagyobb rétegeket a felvilágosodás áldásaiban részesítenünk.1 Mivel a törvényhozás mereven ragaszkodik a táblabírák nyelvéhez, ezért csak társadalmi úton lehet megtörni a holt nyelv ural- mát. A költészet vállalja magára a kezdeményezést, hogy magával r a g a d j a az elnemzetietlenedett nemességet. A f r a n - cia verstől és irodalmi hatásoktól szabadulni akaró néme- tektől — elsősorban Klopstock példájából — azt tanulták meg költőink, hogy nemzetivé, az érzések világa felé eltoló- dott lélek kifejezőeszközévé akkor tehetik meg költészetün- ket, ha a rutinná f a j u l t nemzeti vers, a Zrínyi-sor uralmát az antik mértékek alkalmazásával megtörik. A mértékes verselés célja tehát nem lehetett az, hogy a megújulásnak indult nemzeti költészetünket ismét deákossá tegye. A német példák tanúsága szerint ez a verselési mód lehetett az egye- düli eszköz f a j i és nemzeti mivoltunk kifejezésére. Ezt eléggé bizonyítja az a tény, hogy deákos íróinkat nem az antik ritmus klasszicitása, sem az 50-es éveket megelőző nagyszámú próbálgatások a magyar mértékes verssel, sem pedig a nemzedékeken át gyakorolt humanista költészet életereje vezette el a magyar nyelvű mértékes költészethez, hanem a német és az osztrák költők példája.2 „Tabula rasa-t kellett csinálni, a magyar költészetet egészen élőiről kezdeni, ha utói a k a r t á k érni a száguldó Európát — és ezt az ú j r a - kezdést jelenti a „deákos verselés".³

Klopstock a német nyelv szelleméhez alkalmazta az an- tik metrumokat, hogy a megújított nyelv a feszesen kiméri ütemekben bátor érzéseinek hordozója legyen. P é l d á j a len- dítően hatott az osztrák barokk-humanista neolatin költőkre.

1 Érdekes, hogy a kozmopolita felvilágosodás n á l u n k is, akárcsak Ausztriában egy nacionalizáló f o l y a m a t o t indított meg: v. ö. F a r k a s G y., M a g y a r r o m a n t i k a . Budapest, 1931, 134. 1.

2 A latin költészet csak latin költészetet tudott nálunk indukálni, s nem m a g y a r t ; v. ö. N é g y e s y L., A mértékes m a g y a r verselés tör- ténete. Budapest, 1892, 55. 1. és H o r v á t h J., E g y fejezet a m a g y a r irodalmi ízlés történetéből: K i s f a l u d y Társ. É v l a p j a i : LYI, 138. 1.

3 S z e r b A., Az ihletett költő: Széphalom, I I I . évf. 176. 1.

Ezeknek a próbálgatásai nem téveszthették el hatásukat a hazai német és m a g y a r i r o d a l m u n k r a annál i n k á b b sem, mivel egyrészt a barokk-katolikus világnézet szerves művelő- dési egésszé f ű z t e össze századokon át Ausztriát Bajor- és Magyarországgal, másrészt mivel a mi barokk költészetünk egyenes folytatása a renaissance költészetünknek, tehát deá- kos elemekből táplálkozik.4 E tartalmi mozzanat mellett nem szabad figyelmen kívül h a g y n u n k azt a tényt sem, hogy e barokk-humanista költészetnek művelői, épúgy mint Auszt- riában, elsősorban papköltők voltak, akik az antik metru- mokat már a neolatin verseikben alaposan b e g y a k o r o l t á k .

S valóban, e neolatin verselők köréből kerültek ki legna- gyobbrészt Klopstock magyar és osztrák követői.

Érdekes megfigyelni, mint teszi magáévá az antik met- r u m o k a t a h a z a i n é m e t é s a m a g y a r szellemi élet a XVIII. század végén. Mindkét nyelvű irodalom Ausztriából k a p j a erre az ösztönzést, ahová leginkább Klopstock iskolája közvetítette a neohumanista antikizálást. Bleyer J a k a b mu^

tátott r á arra, hogy egymást felidéző jelenséggel állunk szemben, amikor Ausztria valamilyen ú j szellemi áramot küld a hazai német és a magyar irodalomba.⁵ Éppen ezért nem szabad egymástól elválasztanunk azokat a tényeket, amelyek egymás mellett játszódtak le a külön nyelvű, de egy szellemű és törekvésű irodalmakban, még ha ennek fe- jében le is kell m o n d a n u n k egy szépen felépített fejlődés- konstrukcióról. Ezt a n n á l inkább megtehetjük a tényekre kényszerített erőszak nélkül, mivel azon kor szellemi életét vizsgáljuk, amikor a hazai német kultűrközpontok száma igen n a g y volt, és amikor az írók a n n y i r a bírták a német nyelvet, hogy nem t u d t á k , m a g y a r u l vagy németül írjanak-e.®

Ezen ingadozás eredménye legtöbbjüknél, mint pl. Bacsá- nyinál, Kölcseynél, a „ h a z a f i " Kisfaludy Sándornál, Yörös-

4 V. ö. H ó m a il—S z e k f ű, M a g y a r Történet, Budapest, VI. k.

150—153. 1., K o s z ó J., A romantika, mint középeurópai jelenség és az osztrák b a r o k k : Napkelet, V. évf. II. k. 397—399. 1. és u. a z , Ungarische R o m a n t i k : Gragger-Gedenkbuch. Berlin und Leipzig, 1927, 151. 1. és F a r k a s , i. m. 29. 1.

5 V. ö. B l e y e r , J., Zur E i n f ü h r u n g : D. U. H. Bl., I. Jg. (1929).

1—4. 1.

6 V. ö. K o r n i s, i. m., II. k. 152. 1. és I. k. 29. L

martynál stb. az, hogy mindkét nyelven verselnek és leve- leznek.

Az antik mértékek nemzeti nyelvű alkalmazására a hazai németség adta n á l u n k az első példát. Ez a közénk települt ide- gen f a j ú , idegen nyelvű nemzetiség elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarság európaivá tevésében. Fiai voltak nálunk századokon át a haladás első munkásai. Az eddig ismert első írott emléket is, amelyik arról tanúskodik, hogy Klopstock költészete nem ismeretlen többé a Kárpátok medencéjében, egy hazai német folyóiratban találjuk. W i n d i s c h K á - r o l y G o t t f r i e d 1781-ben indította meg hires folyóira- tát „U n g a r i s c h e s M a g a z i n " címen.7 Az irodalmat illetőleg a szerkesztő az olvasóközönség t á j é k o z t a t ó j á n a k szánta a folyóiratot. Ezért közli a II. kötet első d a r a b j á n a k

végén azon szerzők jegyzékét, akiknek a művei a kiadónál, az a k k o r i b a n országszerte ismert könyvkereskedő Löwe-nél, k a p h a t ó k voltak. A listán Gellert, Rabener, Hagedorn, Gess- ner, Klopstock, Kleist, Uz, Wieland, Lessing, Zachariä, Goethe, Jakobá, Gleim, Ramler és mások nevével találkozunk.

E felsorolásból nyilvánvaló, hogy azokat a szerzőket propa- gálja a kiadó, akik abban az időben Ausztriában is köz- kedveltségnek örvendtek. Ezért igen érdekes, hogy Lőwe a hirdetésében Schmiederre, egy bécsi k ö n y v á r u s r a hivatkozik.

Klopstock műveiből a következőket a j á n l j a : Messias, Her- manns Schlacht, Trauerspiele, Oden, Lieder.

Ezekkel a darabokkal a magyarság először a h a z a i n é m e t i s k o l á k b a n találkozott, ahová német szóra küldték el a magyar szülők gyermekeiket.⁸ Az itt használt tankönyvek igen sokszor hivatkoznak Klopstockra, mint te- kintélyre, sőt részleteket is közölnek a Messiásból, az ódák- ból, a drámákból is. Mikor G e n e r s i c h J á n o s , aki- nek Klopstock művei voltak a legkedvesebb i f j ú k o r i olvas- mányai, az emberi nem fejlődését a természet ébredésével a k a r j a összevetni, a Messiásban szereplő ősatyákra hivat- kozik.⁹ Sokszor Klopstock neve alatt a d j a szabad feldolgo-

7 V. ö. Z u h e r M., A hazai németnyelvű folyóiratok története 1810-ig: Német Phil. Dolg. XVII. sz. 44—54. 1.

8 V. ö. K o r n i s , i. m. II. k. 169. 1.

9 V. ö. A l f r e d , ein Lesebuch f ü r Jünglinge. Wien, 1812, II. Bd.

284—293. 1.

zásban azokat a témákat, amelyeket a nagy költőtől kölcsön- zött.10 Szemléltetésül nem egyszer közöl egy-két versszakot Klopstock ódáiból v a g y a Messiásból.11 Hazaszeretetre és a felvilágosult toleranciára is Klopstock szavaival és az iro- dalmi anthologiájában közölt két vallásos himnusszal akarta t a n í t v á n y a i t nevelni, ép úgy mint S c h r ö e r G o t t f r i e d is rövid német irodalomtörténetében.1 2 Bár azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a hazai német pedagógusok nem egy- szer igen messze v a n n a k a Klopstockkal kezdődő irodalmi fellendülés igazi megértésétől, amint ezt pl. H a 1 i t z k y A n d r á s egyetemi székfoglalójából is jól láthatjuk.1 3

Már 1750 u t á n találkozunk nem egy igen képzett köl- tővel, a k i a Klopstock alapította antikizáló iskola ösztön- zésére megpróbálkozott az a n t i k mértékek átültetésével a m a g y a r költészetbe.14 Ezek közül először R á d a y G e d e - o n t kell felemlítenünk. Az európai műveltségű gróf, Ka- zinczy szerint m á r 1740 előtt beletörte a m a g y a r nyelvet a görög sorokba.¹⁵ Általános vélemény, hogy R á d a y t a néme- tek hasonló i r á n y ú próbálkozásai ösztönözték erre az ú j í - tásra. Ez annál i n k á b b valószínű, mivel R á d a y hosszú éveket töltött Németországban, t a n u l m á n y a i t a f r a n k f u r t i egyetemen végezte és a német rímes-mértékes verselést is

10 V. ö. W i l h e l i n i n e , ein Lesebuch f ü r Mädchen. Wien, 1811, II.

Bd. 192—194. 1.

11 V. ö. u. o. II. ß d . 75—79. és S o p h r o n , f ü r reifende Jünglinge.

Wien, 1812, I. Bd. 24—50., 97—100. és 169. 1.

12 Y. ö. Y o n d e r L i e b e d e s V a t e r l a n d e s . Wien, 1795, I.

Bd. 207. és II. Bd. 205. 1. és B l u m e n l e s e aus den vorzüglichsten Wer- ken deutscher Schriftsteller. Preßburg, 18262, 204—207. és 218—219. 1. .

1 3 V. ö. Antrittsrede bey E r ö f f n u n g des Lehrstuhles der Deutschen Sprache u n d Literatur. Gehalten den 14. May 1792 von A. F. H a I i t z- k y. Pest, 1792, 12. 1. és H e i n r i c h G., Halszky A n d r á s Frigyes: E.

Ph. K. 1895: 667—668. 1.

14 A m a g y a r deákos költészet forrásaival, ennek első munkásaival és a klasszikai triász működésével, példaképeivel behatóan foglalkozik G á l o s R e z s ő : Adatok a deákos költészet k i a l a k u l á s á n a k történetéhez.

Győr, 1932. c. értekezésében. Megállapításaival azonban igen sokban nem t u d u n k egyetérteni, ami a D. U. H. Bl. VI. (1934) Jg. 174—175. 1.

megjelent ismertetésünkből is kitűnik.

15 V. ö. K. F. ö. m. V. k. 27—29, 1. és Felsőmagyarországi Minerva, 1817. 1230 1.

jól ismerte.16 Az ú j ú t r a költőnk G o t t s c h e d felszólítá- sára léphetett, aki a németeket és a többi népeket is fel- szólította az antik metrumok használatára.^{1 7} Bár R á d a y már Klopstock fellépése előtt gyakorolta a mértékes verse- lést és Gottschedtől is tanulhatta a hexameternek n a g y r a értékelését.18 Mégis valószínűbb, hogy K l o p s t o c k , aki- nek a Messiását és ódáit oly szívesen olvasgatta, n a g y o b b ösztönzéssel volt reá, mint a csak elméleti útmutatásokat osztogató kritikus. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül h a g y n u n k , hogy Kazinczyt a Messiás fordítására és az anti- kizáló költészet művelésére elsősorban R á d a y buzdította, amint ez levelezésükből és 1788 n y a r á n a gróf péczeli há- zában lefolyt beszélgetésükből kitűnik.19 A formai mozza- natokra nagy súlyt vető R á d a y örömmel látta Kazinczy pró- bálgatásait a mértékes verselés terén, s készségesen állt ren- delkezésére tanácsaival; Kazinczy viszont bemutatta közös példaképük nagy művének m a g y a r fordítását és útbaiga- zításait kérte a kinyomtatáshoz.2 0 Klopstock Kazinczynak és R á d a y n a k közös eszményképe A'olt, amit érdekesen m u t a t Kazinczy kedves leírása öreg barátjáról, aki a fiatal írót a legintimebb dolgaiba is beavatta. A gróf bevezette egyszer Kazinczyt a k ö n y v t á r á b a is, amelyet ez igen megcsodált, de szinte értelmetlenül áll meg azon eset miatt, hogy Klopstock műveinek legújabb kiadását nem találja a könyvek között és megjegyzi: ,,A' Klopstock' altonai quart kiadását nem ismerte, holott az ő neve a' subscribensek' sorában áll."²¹ Feltevésünk még valószínűbb lesz, ha meggondoljuk, hogy R á d a y Klopstock p é l d á j á r a nyúlt az epikus tollhoz, mint ezt látni fogjuk. H a Földi talán joggal mondhatta, bár egy sort se írt volna az öreg R á d a y , mégis nagyra kell értékelnünk a német példákat követő mértékes verselésre való b u z d í t á - sait és tanácsait.²²

16 Y. ö. Y á c z y J., Gróf R á d a y Gedeon összes művei. Budapest,.

1892, 53. 1.

17 V. ö. G o t t s c h e d , J. C h r., Yersuch einer kritischen D i c h t - kunst. Leipzig, 17534, 390. 1.

18 V. ö. W a c k e r n a g e 1, i. m. 62. I.

19 V. ö. K. L. I. 213. 1. és II. 60., 166. 1.

20 V. ö. u. o. I. 118., 198. és 226. 1.

21 K. F. Ö. m. Y. k. 8. 1.

22 Y. ö. K. L. II. 306. 1.