• Nem Talált Eredményt

Klopstock magyar utókora

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Klopstock magyar utókora"

Copied!
132
0
0

Teljes szövegt

(1)

M I N E R V A - K Ö N Y V T Á R

XL VIII

JUHÁSZ GERGELY

O. S. B.

KLOPSTOCK

MAGYAR UTÓKORA

BUDAPEST, 1935

(2)

M I N E R V A lezárta tizenharmadik évfo- lyamát. Visszatekintve a végzett m u n k á - ra, ú g y érezzük, hogy a Minerva jegyével kiadott tanulmányok sokféle módon, váltakozó sikerrel, de egy akarattal és egyenlő buzgalommal igye- keztek megközelíteni azt a célt, amit folyóiratunk kezdettől fogva m a g a elé tűzött és a s z e l l e m - t ö r t é n e t szóval jelölt meg. A Minerva tanul- m á n y a i ebben a célban egymásra találtak, mert különbség nélkül a r r a törekedtek, hogy a törté- nelmi gondolkodást az idealizmus és a filozófiai tudatosság magasabb fokára emeljék. Ez a törek- vés f o g j a vezetni folyóiratunkat továbbra is. Ez- után is lemondunk az extenzív gondolatterjesztés eszközeiről és tartózkodni fogunk a népszerűsítés gyakorlati eljárásaitól. Meddőnek t a r t u n k minden polémiát és t á r g y t a l a n n a k érezzük a tudomány- politikai kompromisszumokat és áthidalásokat.

A Minerva a maga zárt körén belül minden sorával tovább a k a r m u n k á l n i távoli célja meg- valósításán, tudva azt, hogy a történelmi mult a mi jelenünk egyik élő alkotó eleme: hogy a tör- ténelem tudománya semmiféle módszernél nem állapodhatik meg, mert maga is folytonos küzdés, haladás és teremtő fejlődés, mint az élet maga;

folytonos ú j r a k e z d é s és revízió, amely önmagunk- ból indul ki és önmagunkhoz tér vissza. Hisszük, hogy továbbra is lesznek, a k i k törekvéseinkben támogatni fognak.

A Minerva-Társaságra és folyóiratra vonatkozó minden közlemény a Minerva-Társaság címére kül- dendő. Budapest, Múzeum-körút 6—8. Bölcsészeti

kar. Német Intézet.

A Minerva-Társaság tagdíja: évi 8 pengő, amely részletekben is beküldhető. Előfizetés jogi szemé- lyeknek évi 12 pengő. Könyvkereskedésben 16 pengő.

A pósiatakarékpénztári csekkszámla száma: *38.688.

(3)

KLOPSTOCK

MAGYAR UTÓKORA

I R T A

JUHÁSZ GERGELY

O. S. B.

^ U f J f

BUDAPEST. 1935

(4)

D U N Á N T Ú L PÉCSI EGYETEMI KÖNYVKIADÓ ÉS NYOMDA R.-T. PÉCSETT.

(5)

efioäacjoä eä Çfsiiâziefen&ô

euemein

pannonhalmi dencéâ főapái ilrnah

ti hálája eä racjaäz£o&0 äzerefefe jefeiif ajáníja a szevző.

(6)
(7)

F A R T A L O M . I. Előszó

B l e y e r J a k a b öröksége a m a g y a r i r o d a l o m t u d o m á n y - b a n . Az eddig ismert Klopstock-vonatkozások a ma- g y a r i r o d a l o m b a n . Az ú j o n n a n k i m u t a t o t t Klopstock- n y o m o k . A m a g y a r Klopstock-kultusz további törté- n e t e 1830 u t á n .

II. Bécs

A racionalista költészet feladása; Klopstock fellépése.

Klopstock korszakalkotó jelentősége. A b a r o k k - h u m a - nista Ausztria b e f o g a d j a Klopstockot. Denis költészete és a latin Messiás-fordítások. A W i e n e r Musenalma- n a c h és a Pichler-szalon. Az osztrák bárdköltészet.

Klopstock bécsi akadémiai kísérlete.

III. Magyar neohumanisták

Az antik m e t r u m o k mint magyarosodásunk eszközei.

1. Deákosok

A német antikizáló költészet és Klopstock pél- d á j a . A m a g y a r s á g első találkozása Klopstockkal az iskolában. A klasszikus triász e l ő f u t á r j a i : Ráday, Szilágyi, K a l m á r és Molnár; Tekusch al- m a n a c h j a . A deákosok második és h a r m a d i k nemzedéke. Az időszaki s a j t ó is terjeszti Klop- stock ismeretét.

2. Hellenisták

Kazinczy Klopstock-kultusza. A Kassai Magyar Museum m u n k a t á r s a i és Kazinczy köre. A 20-as évek hazai német írói.

IV. Nemzeti epika

A multbanézés a XVIII. század általános gesztusa, 1. A nemzeti eposz és a dállásos epika

Első kísérletek a hexameteres m a g y a r eposszal.

Kazinczy Messiás-fordításai. A lirai m a g y a r eposz és Klopstock.

(8)

Lap-

2. Magyar bárdok 78 A h e x a m e t e r u r a l o m r a j u t a m a g y a r e p i k á b a n .

A szubjektív-ossziáni Árpádiászok. P y r k e r és Klops tock.

V. Drámák

Klopstock d r á m a i műveit olvasták, de elő nem adták.

Ellentétes vélemények d r á m a i újításairól.

VI. A magyar nyelvművelés 93

A nyelv művelődésünk k ö z é p p o n t j á b a n . Kazinczy és körének n y e l v ú j í t á s a . Klopstock mint a n y e l v ú j í t ó köl- tői önkény m i n t a k é p e a neologusok előtt. Döbrentei és Klopstock

VII. Klopstock személyi kapcsolatai a magyarokkal. 10s

t. Az ember 102 Klopstockra, mint tekintélyre hivatkoznak a ma-

gyarok és érdeklődnek az élete iránt. A klopstocki S e e l e n f r e u n d s c h a f t m a g y a r példái.

2. A vendéglátó Klopstock 106 A n é m e t - m a g y a r személyi kapcsolatok jelentő-

sége. A m a g y a r mágnások, írók. tudósok, egye- temi h a l l g a t ó k Klopstocknál.

VIII. Klopstock és a magyar utókor. Bibliográfiái

vázlat 115

Irodalom 12<-

Klopstock und die ungarische Nachwelt í25

(9)

ELŐSZÓ.

A magyar irodalmi f e l ú j u l á s korának megértéséhez nagy szükségünk van a nyugatról jött hatások vizsgálatára.

A mult század második felében megindult fokozottabb ku- tatómunkából éppen ezért a hazai germanisztika is méltó- képen kivette a részét. H e i n r i c h G u s z t á v , P e t z G e d e o n , B l e y e r J a k a b és tanítványaik sok értékes munkával g y a r a p í t o t t á k az idevágó m a g y a r tudományos irodalmat és a német irodalmi kapcsolatok megvilágításával megkönnyítették ezen kor m a g y a r irodalmának elhelyezését az európai irodalom történetében. Az elmúlt két évtizedben különösen B l e y e r J a k a b adott termékeny szemponto- kat a német kapcsolatok felkutatásához. Először „Gottsched h a z á n k b a n " (Budapest, 1909) című nagyobb t a n u l m á n y á b a n , m a j d többi műveiben is (legutoljára az Ermatinger-Fesi- schrift-ben) hangsúlyozta azon alapvető gondolatot, hogy a legtöbb idegen irodalmi hatás, főként azonban a német, az Osztrák-Magyar Monarchia szellemi középpontjából, Bécs- ből jutott el hozzánk, úgyhogy a magyar szellemi élet csak olyan f o r m á b a n és mértékben lett azoknak részesévé, amint azokat Bécs magába fogadta és továbbfejlesztette. H a teljes egészében nem t e h e t j ü k is magunkévá ezt a gondolatot, annyit mégis el kell ismernünk, hogy irányító és némileg korlátozó szempontként való alkalmazása már eddig is sok értékes eredményre vezette r á a kutatókat.

Gottsched, Gellert, Herder és a többi német klasszikus magyarországi vonatkozásai mellett különösen Klopstock s az ő nyomain haladó bárdköltők magyar vonatkozásai és a magyar mértékes verselés német mintái érdekelték Bleyert.

Az ő irányítása és szempontjai szerint készült a Klopstock magyarországi kapcsolatait tárgyaló jelen értekezés is. Bleyer

J a k a b mindvégig figyelemmel kísérte és irányította a dolgo- zat fejlődését, de a n n a k teljes befejezését — sajnos — m á r

(10)

nem érhette ineg. í g y a bálás t a n í t v á n y m u n k á j a már csak az e l h u n y t Mester u t á n küldött búcsúszózat, a kedves T a n á r s í r j á r a helyezett koszorú lehet!

* * *

A kérdés, melyet feldolgoztunk, a hazai tudományos irodalomban m á r bizonyos múltra tekinthet vissza. Klop- stock magyarországi kapcsolatai ugyanis részben már eddig is ismertek voltak. Nevezetesen pedig t u d t u k a követke- zőket:

A Klopstock működésével divatba jött német antikizáló irány hatott a h a z a i német írókra és a m a g y a r deákos köl- tőkre. Elégséges a r r a utalnunk, hogy az Ungarisches Maga- zin Klopstock-hirdeteséről,\ Szilágyi Sámuel ódafordításá- ról,2 Gruber Károly, Artner Teréz,3 Nitsch Dániel és az al- manachköltők munkásságának,4 a klasszikus triász6 vers- elméletének és költői gyakorlatának Klopstock-vonatkozásai- ról eddig is t u d t u n k , bár a részletkérdések tekintetében meg- lehetős bizonytalanságban voltunk. C z e i c z e 1 J á n o is ér- tekezése6 felhívta a figyelmünket Kazinczy Klopstookkultu- szára. Kölcsey vallásosságának és Bacsánvi ,,Der K a m p f " c.

költeményének Klopstock-nyomaira P u k á n s z k y B é l a ,T

Verseghy két ó d a f o r d í t á s á r a C s á s z á r E l e m é r ,8 a m a g y a r mithológia Klopstock-kapcsolataira pedig G r a g - g e r R ó b e r t0 utalt.

A preromantikus magyar múltrajongás ossziáni és klop-

1 Zuber Marianne, A h a z a i németnyelvű folyóiratok története 1810- ig (NPhD. XVII). Budapest, 1915, 44—54. 1.

2 Császár Elemér, A német költészet hatása a m a g y a r r a a XVIII.

században. Budapest, 1913, 10?. 1., és Gálos R., Adatok a deákos költé- szet k i a l a k u l á s á n a k történetéhez. Győr, 1932, 4—5. 1.

3 Pausz Gabriella, Nemes Artner Mária Terézia és írói köre. (NPhD.

XXI). Budapest, 1917; Szepessy Ilona, Grubenfelsi G r u b e r Károly Antal (NPhD. XXIV) Budapest, 1919.

4 P u k á n s z k y Béla, A magyarországi német irodalom története.

<NPhD. XXXI) Budapest, 1926, 416—420. 1.

5 Csaplár Benedek, Révai Miklós élete. Budapest 1881—1889. I I I . k., 30—33. 1.

6 Klopstock h a t á s a Kazinczyra (Egyetemes Philologiai Közlöny 1904).

7 P u k á n s z k y B., H e r d e r h a z á n k b a n (NPhD. XXIII.) 93—94. 1. és Mi- nerva: 1930. 328. 1.

8 I. m. 107. 1.

9 Gragger R H a d ú r : EPh. K.: 1924, 40—42. 1.

(11)

stocki forrásaira, a magyar Árpád-eposzoknak a H e r m a n n tárgykörrel való eszmei és tárgyi kapcsolataira, nemkülön- ben Kisfaludy Sándor regéinek, Aranyosrákosi eposzainak és a Vörösmartyig felható m a g y a r mitológiának klopstocki vonatkozásaira már H e i n r i c h G u s z t áv,1 0 l e g ú j a b b a n pedig S z e r b A n t a l1 1 hívta fel a magyar irodalomtörténet k u t a t ó i n a k figyelmét. H e p p n e r A n t a l1 2 nyomán tud- tuk, lehetséges, hogy Klopstock „Hermanns Schlacht" c.

bárdi d r á m á j á t Pozsonyban már a 18. században, nem sokkal megjelenése után, előadták, míg Gruber „ S a u l i j á n a k for- rását eddig is Klopstock vallásos drámáiban kerestük.1 3 Ung- várnémeti Nárciszát K e r é n y i K á r o l y kutatásai óta

Klopstock „Der Tod Adams" c. drámai idilljére v e z e t j ü k vissza.14 T h i e n e m a n n Tivadar m u n k á j a1 5 nyomán az is ismertté vált, hogy nyelvújítóink egyik legnagyobbnak tartott és legtöbbet emlegetett tekintélye éppen Klopstock volt, akinek tanítását és nyelvújítói gyakorlatát igen sok esetben a hazai német tudós, R u m y László közvetítette Ka-

zinczy körének. Rotarides, Fessier, B a t t h y á n y és Bethlen Elek németországi élményeit illetőleg eléggé bizonyítják azt a tényt is, hogy Klopstock és a m a g y a r írók közti személyes kapcsolatok sem kerülték el a k u t a t ó k figyelmét.16

Annak ellenére tehát, hogy Klopstock és a magyar iro- dalom kapcsolatai közül m á r többet ismer a tudományos világ, mégis szükséges átvizsgálni, ú j a b b adatokkal és szem- pontokkal, eddig nem ismert kapcsolatok feltárásával gya- r a p í t a n i és szerves egységbe foglalni az eddigi anyagot.

Szükséges továbbá nyomatékosan megcáfolni azt a — iro- dalmi k ö z t u d a t u n k b a n az eddigi hiányos kutatások a l a p j á n meggyökeresedett — véleményt, hogy Klopstock személye és költészete népszerűtlen lett volna a magyarság előtt.

10 A Székelyek Erdélyben: Bevezetéssel kiadta Heinrich Gusztáv, R.

M. K. 1. sz.

11 Szerb A., V ö r ö s m a r t y - t a n u l m á n y o k : Minerva, 1930. 1—32.

199—227. és 303—320. 1.

12 A pozsonyi német színészet története a 18. században. Pozsony 1910, 72. 1.

1 3 V. ö. Szepessy Ilona idézett t a n u l m á n y á t .

14 Kerényi Károly, Görög t r a g é d i á n k : E. Ph. K. 1918, 43—44. 1.

15 Német és m a g y a r n y e l v ú j í t ó törekvések (NPhD. I) Budapest 1912.

10 Ezeket 1. dolgozatunk megfelelő helyein.

(12)

Meg kell itt említenünk azt is, hogy tárgyalásunk során nem térhetünk ki a 18. század első évtizedeire a n n y i r a jel- lemző m a g y a r multrajongás legkifejezőbb f o r m á j á n a k , a

„ s k y t h o m á n i á n a k", a Klopstock és követői által hir- hedtté vált „k e 11 o m á n i á v a 1" és a n n a k germán vál- f a j a i v a l való részletes összevetésére. Az erre vonatkozó, de sok tekintetben még kiegészítésre szoruló és irodalmon kí- vüli anyagot (pl. Horváth István i r á n y á n a k délibábos nyel- vészkedését és történetírását) is felölelő adatgyűjtésünket utóbb m a j d k ü l ö n t a n u l m á n y b a n tesszük közzé.

II.

Bécs.

A felvilágosodás a X V I I l . század első felében egy, eleddig figyelmen k í v ü l hagyott, valóságra b u k k a n t az emberben.

Felfedezi az é r z e l e m világát és az ellentétek lendületes erejével a k n á z z a ki a lélek az ú j életlehetőségeket. A pie- tizmus felé fordult közszellem az önátélés megvalósítását sürgeti.*

Az ú j célok és eszmék i r á n y á b a n elindult léleknek elő- ször is ú j f o r m á k a t kellett keresnie ú j s z e r ű élményeinek kifejezésére. Ezek megteremtésére önmagával száll harcba, mert csak az én mélységéből felhozott valóságokat érzi a szubtilis érzések hű tolmácsainak. Ennek az érzelemkultusz- nak első irodalmi képviselői Lange és Pyra. Ők töltik meg először az ú j szellem merész nekilendüléseivel a hagyomá- nyos formákat, hogy a kizárólagossá tett vallásos tartalom szétfeszítse a racionalizmus irodalmi rekvizitumait egy új, rimnélküli költészetté.1 Az így szembekerült irányzatok elvi nehézségeinek a tisztázására természetesen nem volt alkalmas eszköz a Gottsched—Bodmer-i irodalmi harc, úgyhogy a vég- leges leszámolásuk egy igazi költő megjelenéséig váratott is magára. Ez a korszakváltozást jelentő költő Klopstock volt,

* Y. ö. K o m m e r e i l M a x . , Der Dichter als Führer. Klopstock.

Herder, Goethe, Schiller, Jean Paul, Hölderlin. Berlin: Bondi 1928. 485. 1.

1 V. ö. S c h n e i d e r , F. J., Die deutsche D i c h t u n g zwischen B a - rock und Klassizismus. Stuttgart, 1924, 108—111. 1.

(13)

akivel az ú j a b b német irodalom t u l a j d o n k é p e n elkezdődik.2 Klopstocknak úttörőnek kellett lennie: lelkében oly erők dol- goztak, amelyeket csak egy művészi energiát képviselő köl- tészet tudott kifejezni. És tehetségében, ha itt el is mellőzzük egyes műveinek részletes elemzését, meg is t a l á l j u k azokat a tulajdonságokat, melyek őt az ú j idők hírnökévé avathatták.

Az első mozzanat, amely m e g r a g a d j a figyelmünket, Klopstock nagyvonalú e g y é n i s é g e . Költői egyéniségét komolyság és jelentőségteljesség jellemzik. Hivatott vezére a n n a k a társadalmi rétegnek, mely az idée-forcevá tett érze- lemmel egy ú j ízlésnek lett a hordozójává.3 Személyi nagy- ságának bélyegét r á n y o m t a az általánossá lett Gemeinschaf ts- gef ühlből táplálkozó b a r á t s á g k u l t u s z-ra is. ő a „nagy költő" t í p u s á n a k első német képviselője, kiben szerencsésen olvadt fel a keresztény, a klasszikus és a német nemzeti ideálizmus, a német szellem ezen évszázadokon át követett hármas eszményének gazdagsága.4 Művészi elhivatottságának erőteljes érzése h a t j a át, és ezért a legmagasabbra tűzi fel k ö l t é s z e t é n e k e s z m é n y é t : „künstlerisch ideal und doch volkstümlich zu sein".5 Klopstock költészete valóban az abszolút idealizmus első nagy képviselője az ú j a b b német irodalomban. Itt nem találkozunk az élet hétköznapiasságai- val; itt minden ünnepélyesen komoly, erővel teljes, akarástól feszül — a végtelenbe lendül. Előkelő érzésében megvetette a középszerű poéták mesterkélt akarásait és csak oly mű- vek alkotására hevült, amelyek a halhatatlanság jegyét viselik magukon. Hogy e tiszta műköltészet nem lehetett népszerű, az természetes. Nyelve, mondatszerkesztései, re- flexióhalmozásai, idegenszerű r i t m i k á j a a felső tízezreknek rendelték Klopstock költészetét, amit ő maga is büszke ön- tudattal hirdetett.6

2 Y. ö. M u n c k e r , F., Klopstock. Geschichte seines Lebens u n d seiner Schriften. Berlin, 19002, III. 1.

3 V. ö. S c h ü c k i n g, L. L., Die Soziologie der literarischen Geschmacksbildung. Leipzig und Berlin, 1931, 96. 1.

4 Y. ö. B e r g e r, A. E., Klopstocks Sendung. D a r m s t a d t , 1924, 40.1.

5 H e t t n e r , H., Geschichte der deutschen Literatur im X Y I I L J a h r h u n d e r t . II. k. 73. 1.

6 V. ö. D e r Krieger c. ó d á j á t .

(14)

Költészetének t a r t a l m i szempontból az a legnagyobb jelentősége, hogy mindig a költőt magát a k a r j a adni és így mindig elsődleges személyi élményen alapszik. Az extázisig felfokozott érzésvilága jelölte meg életének is, költészetének is alapirányát.7 E p o n t b a n szintén forradalmi újító, aki az érzelem bátor csatakiáltásával ment harcba a racionalizmus ellen. Ezen újszerű, nyugtalan, de építő a k a r á s o k b a n meg- nyilvánuló érzelem szolgálatába állítja az illúziókeltésnek legnagyobb német b a r o k k költője az összes kifejezőeszkö- zeit: gondolatvilágát, m e t r i k á j á t , nyelvét, stílusát, nyelv- melódiáját.

G o n d o l a t v i l á g á t , tudattartalmait nem a külvilág i r á n y í t j a ; a sajátos spiritualizáló beállítottságához hasonlítja, vagyis stilizálja az életet. A nagyvonalú elgondolások és me- részröptű elképzelések, a lélek éterivé finomult egyoldalú- ságának h o n á b a n él, a h o n n a n csak a megvetés és lenézés kilátása nyílik az érzéki valóságok birodalmára.8

A német m e t r i k a kialakításában érdemei letagadha- tatlanok. A kor lázongó érzését nem lehetett a rímes alexan- d r i n egyhangú soraiba szorítani. (A szabad ritmusok, Klop- stock ezen eredeti formai alkotásai, szintén e preromantikus érzések feszítő erejének köszönik létüket.) Klopstocknak oly ritmusra volt szüksége, mely követni t u d j a az érzelem legfinomabb rezdüléseit is. Ezt a ritmikát az antik prozódiá- b a n vélte felfedezni.9 Mivel azonban a görög f o r m á k nyu- godtsága nem t u d t a teljesen kifejezni érzésvilágát, azért ön- tudatosan s a j á t egyéniségéhez és a német nyelv szelleméhez idomítja a kölcsönzött antik sémákat.10 Nagyjelentőségű metrikai ú j í t á s a i b a n ilyenirányú t a n u l m á n y a i n k í v ü l lírai alaptermészetére támaszkodhatott elsősorban. Ez megéreztette vele a Zeitmessung és a Zeitausdruök közötti különbséget, melynek birtokában ő lesz az első, aki az ú j a b b német iro- dalomban Chr. Günther u t á n igazi lírai költeményeket alkot.

7 V. ö. D i 11 Ii e y, W., Gesammelte Schriften. V, k. 15—16. 1.

8 V. ö. E r m a t i n g e r , E., Die deutsche Lyrik, I. k. 15. 1.

9 V. ö. S t r i c h , Fr., D e u t s c h e Klassik und Romantik. München, 19242, 228—256. 1.

10 Y. ö. M i n o r, I., Neuhochdeutsche Metrik. Strassburg, 19022 és W a c k e r n a g e l , W., Kleine Schriften. II. k. 1—68. 1.

(15)

Költői n y e l v é n e k szépségeit akkor érezzük meg iga- zán, ha hangosan, jól hangsúlyozva olvassuk verseit. Mert Klopstock egy ú j költői nyelvet teremtett, amelynek erőteljes pátosza, lendületes ünnepélyesséige eredeti és azóta el nem avult rétegeket iktatott be a német nyelv színképébe. A nyelvi kifejezéstől költőnk azl várta, hogy az kimerítően megmondja, mit akar az érzelem. Természetesen itt is ú j í t ó - nak kellett lennie, mert a racionalizmus nyelve a logikus ész gondolatfűzéséig felért ugyan, de az érzések mélységeibe le- hatolni m á r nem tudott. Mivel számára a nyelv nem öncélú valóság, h a n e m a kifejezett gondolatért és érzelemért van, azért csak az erős érzelmi hatásokat keltő Machtausdruckok- nak van e nyelvben létjogosultsága, ami által a „vornehmer Ausdruck" követelményét á l l í t j a feladatul a költői nyelv elé.11 Zenei lendületű szóalkotásaival, szórendi és mondat- szerkezeti újításaival egy barokk-rolkokó jellegű költői nyel- vet teremtett, úgyhogy a német nyelv reformátorai között nem ok nélkül emlegetik a n y e l v ú j í t á s kérdésével elméletileg is behatóan foglalkozó Klopstock nevét.

Klopstock a romantikus életérzés költője. A költői fogan- tatás folyamatát nála mindig az érzelem i n d í t j a meg s ez határozza meg a tartalmi és formai elemeket is. Csak az a kár, hogy p á l y á j a második felében nem lehet ezt róla min- dig állítani. Ekkor ugyanis az érzelmeinek megfelelő formá- kat már nem az ihlet melegségében, hanem a költői gyakor- lottság mesterkéltségében a l a k í t j a ki.12 De így is h a l h a t a t l a n érdeme, hogy a t a r t a l m i é s f o r m a i t é n y e z ő k e t sikeresen alkalmazta s a j á t baro/kk-romantikus érzésvilágának a kifejezésére.

„Der Vater unserer Literatur ist Klopstock." Grillparzer ezen szavai a német költészetre nem kevésbbé állanak, mint az o s z t r á k i r o d a l o m r a . A reformáció óta haldokló osztrák szellemi életbe csak egy pillantást kell vetnünk, hogy meggyőződjünk: az osztrák tespedést csakis a birodalmi né-

11 Y. ö. Y on der Sprache der Poesie. Göschen. X. 221—222. 1. é s Yom edlen Ausdruck, u. o. 425. 1.

12 V. ö. V o l k e l t , J., System der Ästhetik. München, 1905—1914.

III. k. 222. 1.

(16)

metség erőteljes szellemi inváziója szüntetheti meg.13 E szel- lemi h a d j á r a t o t Gottsched indította még, mégpedig olyan nagy tekintéllyel, hogy a vele „ellenkező szellemi áramlatok- nak felvétele Ausztria i f j ú szellemi életében csak lassankint és szívós küzdelem á r á n mehetett végbe".14 D e az évszázados hagyományok olyan helyzetet teremtettek, hogy Ausztria az egymást felváltó irányzatoknak, főleg Gellert és Klopstock költészetének könnyedén tudott u t a t nyitni. Klopstock szá- mára a történelem készítette elő a talajt, ez biztosította az osztrák Klopstock-kultusz szerves fejlődését is. A b a r o k k k u l t ú r a még eleven erő volt Németországban, Ausztriá- ban és az osztrák h a t á s n a k erősen kitett magyar területeken, amikor a Messiás első énekei megjelenték.1 5 A barokk t a l a j á n szerencsésen összetalálkozó német és osztrák vetélytársakat végképen a latin műveltségű h u m a n i z m u s békítette ki egymással és így ez mentette át a birodalom kultúrkincseit, köztük Klopstock költészetét is. Mert költőnk első osztrák hívei a z o k n a k a soraiból kerültek ki, akik évtizedes latin- barokk költői működésre tekinthettek vissza. Elsősorban klasszikus műveltségű szerzetestanárok voltak ezek, akik közül különösképen a piaristák foglalkoztak behatóan Klop- stockkal.16 Ennek kiváló bizonyítéka a két Wieser testvér Messiás-fordítása és Sigfried Wieser Klopstockot magasztaló kct ó d á j a . N a g y jelentőségű tény volt az is, hogy az osztrák irodalom elsősorban ezeknek a szerzeteseknek a kezében volt, akik közül Michael Denis a humanisztikus szellemnek az osztrák közoktatásügyben is u t a t nyitott.

Ezen megegyezés mellett Ausztriában népszerűvé tették Klopstockot az osztrák lélekkel megegyező tulajdonságai is.

Ezek között az a legnagyobb jelentőségű, hogy megértő volt minden pozitív vallás iránt. V a l l á s k ü l ö n b s é g e tehát nem volt a k a d á l y a annak, hogy céltudatosan közeledjék a katolikus Ausztriához. Egyházi énekeit Denis közvetítésével

13 P u k á n s z k y B., Herder h a z á n k b a n . Német Phil. Dolg. 23. sz.,

11—12. 1.

14 V. ö. P a w e l , J., Die literarischen Reformen des XVIII. J a h r - hunderts in Wien. Wien, 1881, 1—18. I.

15 V. ö. K o s z ó J., A XVIII. századi m a g y a r b a r o k k és F a l u d i Ferenc: E. P h . K. 1933, 187. 1.

16 V. ö. N a d l e r, J., Literaturgeschichte der deutschen Stämme und L a n d s c h a f t e n . Leipzig, 19242, III. k. 335. 1.

(17)

a bécsi hercegérseknek ajánlja.1 7 Évtizedeken át együtt dol- gozik, megértve az osztrák h a g y o m á n y t i s z t e l e t je- lentőségét, jezsuita b a r á t j á v a l a germán őskornak a kolostori k ö n y v t á r a k b ó l való feltámasztásán. Hogy a mult dicsőségé- ben vigaszt kereső és feszültségéből egy pompásan derűs zenében feloldott osztrák melancholia művészi kifejező for- mákat talál Klopstock m u z i k á l i s költészetében, az egé- szen természetes.18 Mindezen egyező vonások akkor szólaltat- j á k meg Ausztriában annak eredeti nyelvét, amikor Petrar- scbék működésével megindul az osztrák n y e l v ú j í t á s , amikor Denisék mélyenszántó p e d a g ó g i á j u k k a l tiszteletet szereztek az iskolában a német irodalomnak, úgyhogy mű- vei részben a költő sajátkezű dedikációi folytán, részben követőinek előfizető-gyűjtése révén egy-két évtizeden belül Ausztriában is általánosan elterjedtek.1 9

1760 körül, Nikolai leszóló megjegyzésére, eleven iro- dalmi élet indul meg Ausztriában. 1761-ben alakul meg az első osztrák i r o d a l m i t á r s a s á g , amely Gellertre eskü- dött ugyan, de Klopstockot is n a g y r a becsülte. Az 1762-ben meginduló első bécsi hetilap, a „Welt", b á r teljesen Gottsched örökében dolgozik, nem zárkózhatott el a szeráfi költészettől, amit legjobban az a két tény bizonyít, hogy egyrészt a szer- kesztő a Denistől propagált költőket a j á n l j a követésre, más- részt a kiadó, Trattner, egészen 1798-ig egymásután jelen- teti meg Klopstock műveit, ha m i n d j á r t nem is egészen ki- elégítő utánnyomásokban.2 0 Bécsnek a magyar művelődésre gyakorolt nagy befolyását nyilvánvalóan m u t a t j a az a tény, hogy a m a g y a r k ö n y v t á r a k Klopstock-példányai, csekély ki- vétellel, bécsi utánnyomások. Hogy csak a legnagyobbakat említsem, ezt tapasztaltam a következő k ö n y v t á r a k b a n : M.

T. Akadémia, Egyetemi Könyvtár, M. N. Múzeum Széchenyi- könyvtára, Pannonhalmi F ő a p á t s á g Főkönyvtára, Soproni

17 V. ö. Klopstock levelét Denishez: M i c h a e l D e n i s ' Litera- rischer Nachlaß. Hg. v. F r . Retzer. Wien, 1801—1802, II. k. 111. 1.

18 Y. ö. N a g 1 — Z e i d 1 e r, Deutsch-Österreichische Literatur- geschichte. Wien, 1899—1914, II. k. 89. 1.

19 Y. ö. Klopstock és H a r t m a n n levelét Denishez: Denis' Nachlaß.

II. k. 112., 115. és 199. 1.

20 V. ö. a s a j t ó h i b á k miatt boszankodó Klopstock levelét Denishez:

u. o. 116. Î.

(18)

Ev. Lyceum, a lőcsei Ev. Hitközség Könyvtára, B a t t h y á n y - K ö n y v t á r Gyulafehérvárott, a jászói premontrei rend, a pá- pai ev. ref. főiskola, az eperjesi ev. Kollégium és a kassai jogakadémia könyvtára.2 1 D e mielőtt ezek piacra kerültek volna, D e n i s i762-ben k i a d t a egyik legnagyobb jelentő- ségű művét, „ S a m m l u n g k u r z e r G e d i c h t e aus den neueren Dichtern Deutschlands zum Gebrauche der J u g e n d "

címen. Ez a g y ű j t e m é n y m u t a t t a be az iskolában az ú j a b b német költőket, ez terjesztette el Klopstock ismeretét a nagy- közönség körében is.22 Ausztria ugyanis a nálunk is jól ismert jezsuita Denis révén kapcsolódott Klopstockhoz, akihez őt is, mint a n n y i szerzetestársát, a barokk-humanista ú j l a t i n költészet vezette el.23 Már éveken keresztül j á r t Denis Klop- stock iskolájába, hogy esztétikai, metrikai, nyelvi és tartalmi ismereteit tőle meríthesse, amikor a ,,D e h o d i e r n i s Ger- maniae Poetis" c. elégiájában klasszikus reminiszcenciákkal köszönti mesterét.24 „S e h r e i b e n an einen F r e u n d über Herrn Klopstocks Messiade" (1767) című költői levele, melyben költőnket védelmébe veszi a különféle támadások ellen, a birodalomban érthetően nagy feltűnést keltett és oly szoro- san o d a f ű z t e Denist Klopstock érdekköréhez, hogy az így meginduló élénk levelezésük m i n d k e t t ő j ü k működésére ter- mékenyítően hathatott. E költői levél tájékoztat bennünket arról is, hogyan olvasták a Messiást a szerzetesi iskolákban, másrészt példát m u t a t az osztrák Klopstock-kultusz térfog- lalásának m ó d j á r ó l is. A diákok ugyanis nemcsak a Messiás sorain t a n u l t a k skandálni, h a n e m ennek egyes részeit, amint ezt maga Klopstock is igen helyeselte, latinra is fordították.2 8

Ez a még a 80^as években is általános módszer nevelte azo- kat a költőket, akik vagy p é l d a k é p ü l vették a nagy német eposzt, amint ezt pl. P a u l W e i d m a n n „K a r 1 s s i e g "

2 1 V. ö. K. L. VIII., 378. és K a z i n c z y F e r e n c összes m u n k á i . III. k. 145—147. 1.

22 Sonnenfels erre vonatkozó n y i l a t k o z a t á t olv. Nagl—Zeidler, i. m . II. k. 50. 1.

2 3 V. ö. Ramler levelét Denishez: Denis' Nachlaß, II. k. 134—136. 1.

24 V. ö. u. o. II. k. 102. 1. és H o f f m a n n — W e l l e n h o f , P., Michael Denis. I n n s b r u c k , 1881, 300., 161—163. és 131. I.

25 V. ö. Klopstock levelét Denishez: D e n i s ' N a c h l a ß II. k.

120. 1.

(19)

című eposzában és „ J o h a n n F a u s t" c. d r á m á j á b a n nem egyszer feltűnő egyezésekkel teszi, vagy akik latinul szólal- t a t t á k meg Klopstockot. N e u m a n n-nak a Denistől heve- sen támadott, de a középfokú oktatásban ennek ellenére is fontossá lett Messiás-fordítása mellett pl. A l x i n g e r re- mekbe készítette el a negyedik ének elejét. Kétségen kívül a legcélravezetőbb eszközt alkalmazta Denis Klopstock szé- leskörű megismertetésére, amikor a h n m a n i s t a iskolába ágyazta be az osztrák Klopstock-kultusz alapjait, úgyhogy

„Klopstock drang mehr in die Tiefe und galt in Österreich noch lange als Inbegriff des eigentlich Poetischen'.2 6 Csak így érthetjük meg, hogy a jozefinista racionalizmustól elhall- gattatott Klopstock Ausztriában ismét megszólalhatott, még- pedig ismét Denis irányításában. Ennek a kétfázisú osztrák Klopstock-kultusznak a jelentőségét igazában csak a n n a k t u d a t á b a n m é l t a t h a t j u k , hogy „mit Bardentum und Klop- stockianismus verbanden sich hier unmittelbar die Anfänge der Romantik, u n d diese Faktoren bildeten die constitutiven Elemente einer neuen Literatur höheren Stils".27

Ennek a magasabb színvonalú irodalmi életnek Klop- stocktól irányított, sokszor méltatlanul elfelejtett munkásai közül, Denisen kívül, M a s t a l i e r-rel az élükön, a W i e - n e r M u s e n a l m a n a c h költőgárdáját és a P i c h 1 e r- k ö r tagjait kell elsősorban kiemelni. Mastalier a tapoga- tózva elinduló fiatalokat nem egyszer vezette el Klopstock forrásaihoz. Bizonyítja ezt az akkori irodalmi orgánum, a M iener Musenalmanach. Az itt megjelenő ódák erősen mu- t a t j á k a preromantikus érzelgősség előretöréseit. Klopstock hazafias költészete sem volt ismeretlen a m u n k a t á r s a k előtt, amint azt a „Hermanns Schlacht" elég gyakori idézéséből is l á t j u k . Az is nyilvánvaló, hogy az almanach bárdköltésze- tére közvetlenül nem Klopstock, hanem Denis nyomta rá a jegyét. Ez a denisi teutonizáló bárdköltészet már nem is talált általános tetszésre a szerkesztők előtt, amit a „Der Barde und der Minnesänger" c. költemény leközlése is eléggé bizonyít.28 A Klopstock-követők közül csak h á r m a t kell k ü -

26 N a g 1—Z e i d 1 e r, i. m. II. k. 87. 1.

27 u. az, u. o.

28 Y. ö. R o m m e l , O., Der Wiener Musenalmanach. Wien, 1906, 55—57. és 108. 1.

juhász G. 2

(20)

lön megemlítenünk: A fiatal R e t z e r bárót, aki Kazin- czynak írt levelében is igen nagy elismeréssel nyilatkozott Klopstock költészetéről, b á r a magyar Klopstock-követő vé- delmébe veszi vele szemben a Mestert, amikor azt bizonyítja neki, hogy Klopstock szándékosan használt rosszul képzett ú j szót akkor, midőn egy nem költői vagy helytelen szót ki a k a r t gúnyolni. Ugyanebben a levélben Retzer Denist is

„mein unvergesslicher Lehrer"-nek nevezi s elismerőleg szól a Klopstock m ó d j á r a átalakított hexametereiről, míg ezzel szemben Voss sorait kevésre becsüli.29 Említhető még G o t t - l i e b L e o n , aki a szintén Klopstockot követő Th. S c h 1 o s- s e r - e n krvül kétségtelenül egyike volt az almanach legtehet- ségesebb m u n k a t á r s a i n a k . Klopstockot mintázza, amikor ki- jelenti, hogy számára a költészet szent dolog, úgyhogy a költő l a n t j á n csak a „reine Menschlichkeit und die himm- lische Harmonie" szólalhat meg.30 Bár Klopstock nagy inten- zitású lendülete igen idegen tőle, mégis hozzá f ű z i köl- tészetét, amit eléggé bizonyít „An Klopstock" c. költeménye és a „Vaterland" palinodiája. Otto Rommel 5 d a r a b j á r ó l mu- t a t j a ki. hogy bennük Klopstocktól kölcsönzött motívumok- kal énekli meg jövendő szerelmét.31 „Selma an Selmar" c.

költeményének m i n t á j á t Klopstock „Bündniss"-ében találhat- j u k meg. A formai és tartalmi mozzanatokon kívül egyező vonásokat mutat Leon költői nyelvének elemzése is. De ilyeneket nagy számban fedezhetünk fel a vele igen sok te- kintetben rokonlelkű B a u m b e r g G a b r i e l l a soraiban is. A „Wiener Sappho" a Pichler-salon összejövetelein ismer- kedett meg a birodalom irodalmi nagyságaival, s ott teljesen Klopstock hatása alá került.3 2 Költészetének különösen az a formai mozzanata fontos, hogy minden kétséget kizárólag, Klopstockot követve, nem tartotta meg az antik sémákat ere- deti érintetlenségükben, hanem preromantikus érzelmi köl- tészete átalakította az antik verslábakat.3 3 Ezen újításával

20 Y. ö. K. L. XIV. 213. 1.

30 V. ö. G. L e o n , Gedichte. Wien, 1788, 3. és 196. 1.

31 V. ö. R o m m e l , i. m. 24. 1.

32 Y. ö, B e r d e J. M., Bacsányiné Baumberg Gabriella élete és költészete. Kolozsvár, 1912, 18. és 51. 1.

33 V. ö. u. o. 37. 1.

(21)

a közvetítő szerepét játssza a „Wiener Sapplio" Klopstock és a mi Bacsányink között.

A XYIII. században döntő szerep jutott az irodalmi ízlés irányításában és egy irány győzelemre segítésében a nagy- számú és magasszínvonalú irodalmi szalonoknak.34 Ezek kö- zül a P i c h l e r - s z a l o n volt a legnevezetesebb. Hogy mint értékelték itt Klopstockot, arra elég Charoline Pichler szavait idézni, akiről köztudomású, hogy Denis mellett ná- lunk ő terjesztette legtöbb sikerrel Klopstock költészetét.

„Ich las sie (die Messiade), mein Innertes faßte begierig die himmlischen Strahlen auf, die aus ihr hervorgegangen.

Klopstock ward der Gegenstand meiner innigster Verehrung. '

„Von allen Schriftstellern h a b e n Klopstock und Herder den tiefsten Eindruck auf mich gemacht, und wenn ich so sagen d a r f , die Richtung meines Geistes bestimmt.''35 — E szavakkal sokak érzéseinek adott kifejezést. Ausztriában ugyanis a Pichler-kör t a g j a i n a k volt a legtágabb irodalmi érdeklődése, és az ő Klopstock-kultuszuk m a g y a r á z h a t j a csak meg, hogy még 1850 körül is a k a d t a k osztrák Klopstock-követők.

A német régmúlt hazafias lázálmaiban születtek meg a Messiás első énekei, hogy a folyton erősödő nemzeti öntudat hatása alatt az utolsó sorokat ismét a germán őserdőbe for- dult lélekkel imádkozza el az ihletett költő. Klopstock jól bele t u d t a vinni az osszianizmustól és a megindult törté- nelemkutatástól felajzott hazafias lelkesedésbe az ő érzelem- gazdagságát, olyannyira, hogy önkényesen alkotott ősger- m á n mitológiája az egész b á r d k ö l t é s z e t k á n o n j á v á lett. Elsősorban az osztrák bárd költészetről áll ez, mint amely a legszorosabban függ össze Klopstock ilyen irányú műkö- désével: e pontban hatott Klopstock Ausztriában a legálta- lánosabban. A b b a n az időben ugyanis nem a k a d t osztrák költő, akit valamiképen meg ne érintett volna a Klopstock- tól és részben Gottschedtől b á r d m a n i e r r é nevelt Vorzeit- neigung.36 Az irodalmi köztudatban ugyanis akkor benne élt a bárdfogalom. A tekintély és a szabadság között ingadozó

34 Y. ö. S c h ü c k i n g, i. m.. 46—48 .1.

35 P i c h 1 e r, C h . , Denkwürdigkeiten aus meinem Leben. Mün- chen, 19142, I. k. 101—102. 1. és II. k. 400. 1.

36 V. ö. W e b e r A., Bécs és a német phil. törekvések a XIX.

század elején: E. Ph. K. 1917, 16. 1.

(22)

XVIÏL században, az irodalmi hamisítások e fénykorában,, a művész-lelkeket jellemző belső kényszer a társadalmi egye- sülésre a bárdiskola megalapításában talált érvényesülésre.

A „b á r d o k " ebben a naiv, érzelgős multkultuszban t u d t á k egyensúlyi helyzetbe hozni a modern idők érzelmeinek lá- zongását az antik művelődésük értékeivel: ebben áll a b á r d - költészet ízléstörténelmi jelentősége. A bárd (ekkor minden valamirevaló poéta felöltötte a b á r d o k és d r u i d á k divatos r u h á j á t ) mint az antik vates utóda, a f a j - és hazaszeretet hivatalos h a n g a d ó j a ; a népből nőtt ki, de a nép felett áll elérhetetlen magasságban, megközelíthetetlen méltóságban.

Ő a nemzet egyetemének énekese, a k i az ősi erények biro- d a l m á b a n él; a való élet nem érdekli, a realitásokból csak a nagy vonalakat l á t j a meg. Életének és költészetének a magasztosság a legfőbb ismertető jele. Csak ez a gesztus felel meg lelki állapotának, amely nem más, mint az esz- mények honában való tartózkodás.. A bárdok vezéréről, Klopstockról találóan mondta Goethe: „Ügy viselkedett, mint az égi dolgok földi ügyvivője." Mert költőnk valóban tipi- kus képviselője a korában annyira általános és korára any- nyira jellemző bárd-attitude-nek.

Klopstock kezdeményezésével találkozunk az o s z t r á k b á r d k ö l t é s z e t bátor megindulásánál is: Denis hexa- meterekbe öltözteti Osszián lírikus dalait. Denis soraiban minden él, s annyira erőteljes, hoigy az érzelem szétfeszíti a h a t ü t e m ű vers nyugodt menetét Klopstock-féle hexamete- rekké, m a j d anakreontikus dalformákká, szabad verssza- kokká, vagy Klopstock-féle ódamértékekké. Denis ezen cse- lekedetével a deákos tradíciókat követő német és magyar irodalmakban O s s z i á n-nak elsőrendű szerepet biztosított, amennyiben itt l á t h a t t á k a költők először, mint lehet az antik hagyományok és a feltörő romantikus érzések szinté- zisét megalkotni a hexameteres époszban.37 Ezen első verses német Osszián-fordításra mindenki felfigyelt: 5 éven belül másodszor néz a Klopstockot követő Denis miatt minden szem Ausztriára, ahol a Messiás énekese ú j életet indított

37 V. ö. S z e r b A., V ö r ö s m a r t y - t a n u l m á n y o k : Minerva IX. évf.

222. 1.

(23)

meg.38 A gratulálok sorát Klopstock n y i t j a meg, kifejezve azt a meggyőződést, hogy közismert hagyományszeretete miatt Ausztria van hivatva a germán őskor feltámasztására.

Ezért b í z t a t j a , forduljon a bécsi érsekhez, hogy az j u t a l m a t tűzzön ki Nagy Károly-korabeli kódexek, bárddalok felkuta- tására.39 Denis örömmel fogadta Klopstock bizalmas köze- ledését, aminek következtében a bárdi m u n k a lépett nevelői, költői és tudományos működésének homlokterére. Denis ezen cselekedetét nem pillanatnyi felhevülés eredményezte.

Ez inkább mind az osztrák barokknak, mind önmagának ki- fejlődésében gyökerező szerep változtatás: e tekintetben is szimbóluma is, vezére is a XVIII. század osztrák irodalmá- nak, ahol ekkor szerencsésen összetalálkoztak a bárdkolté- szet tartalmi és formai együtthatói. Denisék általános érdek- lődést keltettek az „altnordisch" gondolatnak, míg az osztrák múltba fordulás teljes kielégülést találhatott a romlatlan ősök életében. A bárdköltészet formai tényezői — Osszián és Klopstock költészete, eleven természetérzéktől táplált lokálpatriotizmus, muzikális érzékenység és irodalmi miszti- fikációra való hajlandóság — Ausztriában ekkor nem voltak ismeretlen fogalmak.40 Az első osztrák bárd dalt Denis-Sined b á r d énekelte el 1764-ben. P é l d á j á r a divatba jött, hogy a Bardendichtungnak nevezett szimbolikus költészetben éne- kelték meg azokat a hétköznapi témákat, amelyek eddig a humanizmus és barokk erősen jelképes kifejezésformáiban szoktak megjelenni. Ezt l á t j u k pl. D e n i s , M a s t a 1 i e r, R e h b a c h , R a t s c h k y és H a s c h k a bárdköltészeté- ben, akik közül az utolsót, mint a Wiener Musenalmanach munkatársát, erősen hatalmába ejtette Klopstock nagysága.4 1

A Hermann-trilógia hatása igen megérzik a Gottsched-követő

;!S V. ö. D a s Orakel der Deutschen: D e n i s ' N a c h l a ß , I. k.

94—98, t o v á b b á Ramler és Gleim levelét Denishez, u. o. II. k. 124. és 137.1.

30 P u k á n s z k y , i. m. 15. 1. és H o f f m a n n — W e 1 1 e n h o f, i. m. 264. 1. Denis régészeti tevékenységét kizárólag Herder „Frag- mente"-jével hozzák összefüggésbe (Y. ö. Herder, Von Aenlichkeit: Su- p h a n , IX. 530. 1.), de ennek ellentmond Klopstock és Denis levelezése.

V. ö. D e n i s ' N a c h l a ß , II. k. 115—119. 1.

40 V. ö. M e r k e r — S t a m m l e r , Reallexikon der d. Literatur- geschichte. Berlin, 1925—1926, I. k. 106. 1.

4 1 V. ö. R o m m e l , i. m. 38. és 186—187. 1.

(24)

A y r e n h o f f „Hermann und Thusnelda'" és „Thumeliscus"

c. darabjain, míg a Wieland-követő A l x i n g e r „Doolin"- ját személyi, tárgyi és helyi vonatkozások erősen Klop- stock-Denis bárdköltészetéhez és Gluck teutonizáló zenéjé- hez fűzik. Hogyha a b á r d o k h a n g j a már H a l m költésze- tében el is hallgat, ezen pózolónak látszó i r á n y z a t n a k mégis nagy a jelentősége, amit m á r M. v o n C o l l i n is a b b a n állapított meg, hogy a Klopstocktól — akit „ein erhabener C h o r f ü h r e r deutscher Kunst"-nak nevez — irányított b á r d - költészet táplálta és vezette át az osztrák multkultuszt a ro- mantikába.4 2 Való dolog, hogy ezen osztrák vonatkozástól eltekintve Deniséket a bárdköltészet hitelrontásával vádol- h a t j u k , mert ők a germán b á r d szerepét játszva nem t u d - t á k Klopstock és társai m i n t á j á r a olvasóikat visszavezetni az előidőkbe. Ők csak lapos alkalmi költészetet űztek a bárd és druida álarca alatt: tehát a jelenben maradtak.4 3 Bár ez a b á r d j á t é k a barokk-humanista költészet irreális kifejezés- módjaihoz szokottaknak nem volt elviselhetetlen, mégsem lett ez a birodalom irodalmi hatásai nyomán keletkezett osztrák specialitás sohasem népszerűvé.

Klopstock fentebb ismertetett széleskörű irodalmi tér- foglalása teszi érthetővé azt, hogy a szellemi élet más terü- lete is termékenyítő erőket találhatott a nagy költő alkotá- saiban. Maga Klopstock többször kifejezte óhaját, b á r z e- n é s í t e n é meg valaki az ódáit a legnagyobb komponisták városában, és mértékeinek kottáratevésével igazolná metri- kai újításait.4 4 Ezért küldte el Bécsbe a világhírű J. A.

H a s s e-hoz a Messiás XX. énekét egy csomó zenei kérdéssel.

Hasse tartózkodó magatartása vezette el Klopstockot a sze- r á f i költészettel Denis mellett legtöbbet foglalkozó G l u c k - hoz, aki hét ódát és a „Hermanns Schlacht" egyes részeit meg is zenésítette, hogy ezekkel menjen harcba a teutonizáló muzsika érdekében az olasz opera ellen, ami a Haydntól

42 V. ö. W i h a n, J., M a t t h ä u s von Collin und die patriotisch-ratio- nalen Kunstbestrebungen zu Beginn des XIX. J a h r h u n d e r t s . Wien, 1901, 96—98. L

43 V. ö. E h r m a n n , E., D i e bardische L y r i k im XVIII. J a h r - h u n d e r t . Halle a S., 1892, 23. 1.

44 V. ö. Klopstock levelét Denishez: D e n i s ' N a c h l a ß , II. k~

112. I.

(25)

megzenésített Abels Tod előadásával (1778) be is követke- zett az osztrák zene javára. Gluck megpróbálta azt is, hogy Klopstocknak a „Bardiet"~ekre vonatkozó elméletét követve régi bárd melódiákat komponáljon.4 5

A f e s t é s z e t-et sem h a g y t a érintetlenül Klopstock mélysége, amit F ü g e r és F ü h r i c h Messiás-sorozata és

J. B e r g 1 e r „Hermann und Thusnelda" c. képe eléggé igazol.46 A n g e l i k a K a u f m a n n a k is m a r a d t r á n k egy

„Rückkehr Hermanns aus der Schlacht im Teutoburger Wald" c. képe, amelyhez az osztrák vonatkozások miatt nagy fontosságú „Hermanns Schlacht" adott ihletet.47

Amint ugyanis Klopstock észrevette, hogy Ausztriában nagy távlatok n y í l h a t n a k meg előtte, Leibniz, Gottsched és mások p é l d á j á r a öntudatosan kereste az összeköttetést az osztrák vezetőkörökkel. A koppenhágai osztrák követ, gr.

Welsperg ú t j á n elküldte Kaunitz kancellárnak „Fragment aus einem Geschichtschreiber..." c. művét, amely a bécsi a k a d é m i a t e r v e z e t é t tartalmazta.4 8 Hogy műve el- érje célját, ajánlotta a „Hermanns Schlacht"-ot a trónörö- kösnek. Kaunitz tanácsára, aki Klopstock nagy tekintélyére hivatkozott, II. József el is fogadta a felajánlott művet,

természetesen a nélkül, hogy sejtette volna, milyen messze- menő terveket f ű z Klopstock a dedikáció elfogadásához.

Mivel a költőnek egy császári arcképpel való megajándéko- zása után sem történt semmi a felállítandó tudományos inté- zet érdekeben, Klopstock egy bécsi útjától, m a j d ennek meg- hiúsulása után a „Hermanns Schlacht *-nak a H a r z b a n tör- ténő előadásától v á r j a a helyzet javulását. Végül m á r csak azzal á m í t g a t j a önmagát, nem lehet, hogy kicsinyes anyagi okok megakadályozzák az akadémia felállítását, amikor a császár a dedikáció elfogadásával megigérte azt. — Hogyha a megkötött kezű trónörökös, m a j d a felvilágosodott abszo-

lútista uralkodó nem is valósította meg a hozzá f ű z ö t t irodalmi reményeket, az évtizedekig tartó bécsi akadémiai propagan-

45 V. ö. Auswahl aus K 1 o p s t o c k s N a c h l a ß , I. k. 266—268. 1.

40 V. ö. u. o. 294—319. I.

47 V. ö. V o g e l , J., Angelika K a u f m a n n : Meister der F a r b e 1906 (3. évf.) 3. 1. és K l o p s t o c k s N a c h 1 a ß, I. k. 268—277. 1.

48 V. ö. R i c h t e r , H. M., Geistesströmungen. Wien, 1875, 155—1561.

(26)

dának meg lett az az eredménye, hogy Ausztriában mindenki felfigyelt Klopstockra, másrészt éppen Klopstocknak az akadémiai-tervezettel kapcsolatos lépései tették Bécset ú j b ó l a német szellemi élet középpontjává.4 9

III.

Magyar neohumanisták.

Az antik világfelfogást a magasabb német nemzeti mű- velődés lényeges részévé tevő neohumanizmus számára a talajt Wieland és Lessing mellett főleg Klopstock antikizáló költészete készítette elő. A pietizmus merevségével szemben támadt ezen ú j i r á n y az iskola, a művészet és az irodalom teremtette kapcsolatok ú t j á n már 1770 körül eljut hozzánk.1 Itt százados deákos művelődésünkben tápláló, de kialaku- lását előre meghatározó (a német görög-kultuszt kirekesztő) mozzanatokat talált. A magyar neohumanisták az antik szépségideál követéséből akartak ízlést és művészi fegyel- mezettséget tanulni, amire az eszmék, gondolatok és érzések tekintetében elmélyült magyar költészetnek akkor valóban nagy szüksége is volt. Mindezen jóval az a n t i k m é r t é - k e k átvétele kecsegtette költőinket:2 elerőtlenedett köl- tészetünket a neohumanizmusban ismét a magyar szellem hármas művelődési forrása, a d e á k , a n é m e t é s a n e m z e t i t é n y e z ő k ú j í t j á k meg, amint ezt Klopstock működésében a német irodalomra vonatkozólag is l á t h a t j u k / '

1.

Deákosok.

. A XVIII. század utolsó évtizedeiben sűrű egymásután- ban jelentek meg verskötetek, amelyek antik mértékű köl- teményeket t a r t a l m a z t a k . Minden esetben két mozzanat volt

fontos a költők előtt: a m a g y a r n y e l v é s a z a n t i k

49 V. ö. Pawel, i. m . 40. 1.

1 V. ö. K o r n i s G y., A m a g y a r művelődés eszményei 1777—1848.

Budapest, 1927, II. k. 231. és 244. 1.

2 Y. ö. C s e r n á t o n i G y., A m a g y a r ódaköltés története a leg- régibb időktől Vörösmartyig. Budapest, 1882, 19. 1.

3 V. ö. K i s J., A m a g y a r nyelvnek mostani á l l a p o t j á r ó l , 154—155.

1. és g r . F e s t e t i c s G y ö r g y levelét Berzsenvihez 1816-ban.

(27)

m é r t é k . Általánossá lett ugyanis az a meggyőződés, ha nem a k a r u n k végkép lemaradni a nyugati művelődés előre- törésétől, le kell vetnünk a latin nyelv évszázadokon át hor- dozott ballasztját és nemzeti nyelvünkön kell minél nagyobb rétegeket a felvilágosodás áldásaiban részesítenünk.1 Mivel a törvényhozás mereven ragaszkodik a táblabírák nyelvéhez, ezért csak társadalmi úton lehet megtörni a holt nyelv ural- mát. A költészet vállalja magára a kezdeményezést, hogy magával r a g a d j a az elnemzetietlenedett nemességet. A f r a n - cia verstől és irodalmi hatásoktól szabadulni akaró néme- tektől — elsősorban Klopstock példájából — azt tanulták meg költőink, hogy nemzetivé, az érzések világa felé eltoló- dott lélek kifejezőeszközévé akkor tehetik meg költészetün- ket, ha a rutinná f a j u l t nemzeti vers, a Zrínyi-sor uralmát az antik mértékek alkalmazásával megtörik. A mértékes verselés célja tehát nem lehetett az, hogy a megújulásnak indult nemzeti költészetünket ismét deákossá tegye. A német példák tanúsága szerint ez a verselési mód lehetett az egye- düli eszköz f a j i és nemzeti mivoltunk kifejezésére. Ezt eléggé bizonyítja az a tény, hogy deákos íróinkat nem az antik ritmus klasszicitása, sem az 50-es éveket megelőző nagyszámú próbálgatások a magyar mértékes verssel, sem pedig a nemzedékeken át gyakorolt humanista költészet életereje vezette el a magyar nyelvű mértékes költészethez, hanem a német és az osztrák költők példája.2 „Tabula rasa-t kellett csinálni, a magyar költészetet egészen élőiről kezdeni, ha utói a k a r t á k érni a száguldó Európát — és ezt az ú j r a - kezdést jelenti a „deákos verselés".3

Klopstock a német nyelv szelleméhez alkalmazta az an- tik metrumokat, hogy a megújított nyelv a feszesen kiméri ütemekben bátor érzéseinek hordozója legyen. P é l d á j a len- dítően hatott az osztrák barokk-humanista neolatin költőkre.

1 Érdekes, hogy a kozmopolita felvilágosodás n á l u n k is, akárcsak Ausztriában egy nacionalizáló f o l y a m a t o t indított meg: v. ö. F a r k a s G y., M a g y a r r o m a n t i k a . Budapest, 1931, 134. 1.

2 A latin költészet csak latin költészetet tudott nálunk indukálni, s nem m a g y a r t ; v. ö. N é g y e s y L., A mértékes m a g y a r verselés tör- ténete. Budapest, 1892, 55. 1. és H o r v á t h J., E g y fejezet a m a g y a r irodalmi ízlés történetéből: K i s f a l u d y Társ. É v l a p j a i : LYI, 138. 1.

3 S z e r b A., Az ihletett költő: Széphalom, I I I . évf. 176. 1.

(28)

Ezeknek a próbálgatásai nem téveszthették el hatásukat a hazai német és m a g y a r i r o d a l m u n k r a annál i n k á b b sem, mivel egyrészt a barokk-katolikus világnézet szerves művelő- dési egésszé f ű z t e össze századokon át Ausztriát Bajor- és Magyarországgal, másrészt mivel a mi barokk költészetünk egyenes folytatása a renaissance költészetünknek, tehát deá- kos elemekből táplálkozik.4 E tartalmi mozzanat mellett nem szabad figyelmen kívül h a g y n u n k azt a tényt sem, hogy e barokk-humanista költészetnek művelői, épúgy mint Auszt- riában, elsősorban papköltők voltak, akik az antik metru- mokat már a neolatin verseikben alaposan b e g y a k o r o l t á k .

S valóban, e neolatin verselők köréből kerültek ki legna- gyobbrészt Klopstock magyar és osztrák követői.

Érdekes megfigyelni, mint teszi magáévá az antik met- r u m o k a t a h a z a i n é m e t é s a m a g y a r szellemi élet a XVIII. század végén. Mindkét nyelvű irodalom Ausztriából k a p j a erre az ösztönzést, ahová leginkább Klopstock iskolája közvetítette a neohumanista antikizálást. Bleyer J a k a b mu^

tátott r á arra, hogy egymást felidéző jelenséggel állunk szemben, amikor Ausztria valamilyen ú j szellemi áramot küld a hazai német és a magyar irodalomba.5 Éppen ezért nem szabad egymástól elválasztanunk azokat a tényeket, amelyek egymás mellett játszódtak le a külön nyelvű, de egy szellemű és törekvésű irodalmakban, még ha ennek fe- jében le is kell m o n d a n u n k egy szépen felépített fejlődés- konstrukcióról. Ezt a n n á l inkább megtehetjük a tényekre kényszerített erőszak nélkül, mivel azon kor szellemi életét vizsgáljuk, amikor a hazai német kultűrközpontok száma igen n a g y volt, és amikor az írók a n n y i r a bírták a német nyelvet, hogy nem t u d t á k , m a g y a r u l vagy németül írjanak-e.®

Ezen ingadozás eredménye legtöbbjüknél, mint pl. Bacsá- nyinál, Kölcseynél, a „ h a z a f i " Kisfaludy Sándornál, Yörös-

4 V. ö. H ó m a il—S z e k f ű, M a g y a r Történet, Budapest, VI. k.

150—153. 1., K o s z ó J., A romantika, mint középeurópai jelenség és az osztrák b a r o k k : Napkelet, V. évf. II. k. 397—399. 1. és u. a z , Ungarische R o m a n t i k : Gragger-Gedenkbuch. Berlin und Leipzig, 1927, 151. 1. és F a r k a s , i. m. 29. 1.

5 V. ö. B l e y e r , J., Zur E i n f ü h r u n g : D. U. H. Bl., I. Jg. (1929).

1—4. 1.

6 V. ö. K o r n i s, i. m., II. k. 152. 1. és I. k. 29. L

(29)

martynál stb. az, hogy mindkét nyelven verselnek és leve- leznek.

Az antik mértékek nemzeti nyelvű alkalmazására a hazai németség adta n á l u n k az első példát. Ez a közénk települt ide- gen f a j ú , idegen nyelvű nemzetiség elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyarság európaivá tevésében. Fiai voltak nálunk századokon át a haladás első munkásai. Az eddig ismert első írott emléket is, amelyik arról tanúskodik, hogy Klopstock költészete nem ismeretlen többé a Kárpátok medencéjében, egy hazai német folyóiratban találjuk. W i n d i s c h K á - r o l y G o t t f r i e d 1781-ben indította meg hires folyóira- tát „U n g a r i s c h e s M a g a z i n " címen.7 Az irodalmat illetőleg a szerkesztő az olvasóközönség t á j é k o z t a t ó j á n a k szánta a folyóiratot. Ezért közli a II. kötet első d a r a b j á n a k

végén azon szerzők jegyzékét, akiknek a művei a kiadónál, az a k k o r i b a n országszerte ismert könyvkereskedő Löwe-nél, k a p h a t ó k voltak. A listán Gellert, Rabener, Hagedorn, Gess- ner, Klopstock, Kleist, Uz, Wieland, Lessing, Zachariä, Goethe, Jakobá, Gleim, Ramler és mások nevével találkozunk.

E felsorolásból nyilvánvaló, hogy azokat a szerzőket propa- gálja a kiadó, akik abban az időben Ausztriában is köz- kedveltségnek örvendtek. Ezért igen érdekes, hogy Lőwe a hirdetésében Schmiederre, egy bécsi k ö n y v á r u s r a hivatkozik.

Klopstock műveiből a következőket a j á n l j a : Messias, Her- manns Schlacht, Trauerspiele, Oden, Lieder.

Ezekkel a darabokkal a magyarság először a h a z a i n é m e t i s k o l á k b a n találkozott, ahová német szóra küldték el a magyar szülők gyermekeiket.8 Az itt használt tankönyvek igen sokszor hivatkoznak Klopstockra, mint te- kintélyre, sőt részleteket is közölnek a Messiásból, az ódák- ból, a drámákból is. Mikor G e n e r s i c h J á n o s , aki- nek Klopstock művei voltak a legkedvesebb i f j ú k o r i olvas- mányai, az emberi nem fejlődését a természet ébredésével a k a r j a összevetni, a Messiásban szereplő ősatyákra hivat- kozik.9 Sokszor Klopstock neve alatt a d j a szabad feldolgo-

7 V. ö. Z u h e r M., A hazai németnyelvű folyóiratok története 1810-ig: Német Phil. Dolg. XVII. sz. 44—54. 1.

8 V. ö. K o r n i s , i. m. II. k. 169. 1.

9 V. ö. A l f r e d , ein Lesebuch f ü r Jünglinge. Wien, 1812, II. Bd.

284—293. 1.

(30)

zásban azokat a témákat, amelyeket a nagy költőtől kölcsön- zött.10 Szemléltetésül nem egyszer közöl egy-két versszakot Klopstock ódáiból v a g y a Messiásból.11 Hazaszeretetre és a felvilágosult toleranciára is Klopstock szavaival és az iro- dalmi anthologiájában közölt két vallásos himnusszal akarta t a n í t v á n y a i t nevelni, ép úgy mint S c h r ö e r G o t t f r i e d is rövid német irodalomtörténetében.1 2 Bár azt sem szabad elhallgatnunk, hogy a hazai német pedagógusok nem egy- szer igen messze v a n n a k a Klopstockkal kezdődő irodalmi fellendülés igazi megértésétől, amint ezt pl. H a 1 i t z k y A n d r á s egyetemi székfoglalójából is jól láthatjuk.1 3

Már 1750 u t á n találkozunk nem egy igen képzett köl- tővel, a k i a Klopstock alapította antikizáló iskola ösztön- zésére megpróbálkozott az a n t i k mértékek átültetésével a m a g y a r költészetbe.14 Ezek közül először R á d a y G e d e - o n t kell felemlítenünk. Az európai műveltségű gróf, Ka- zinczy szerint m á r 1740 előtt beletörte a m a g y a r nyelvet a görög sorokba.15 Általános vélemény, hogy R á d a y t a néme- tek hasonló i r á n y ú próbálkozásai ösztönözték erre az ú j í - tásra. Ez annál i n k á b b valószínű, mivel R á d a y hosszú éveket töltött Németországban, t a n u l m á n y a i t a f r a n k f u r t i egyetemen végezte és a német rímes-mértékes verselést is

10 V. ö. W i l h e l i n i n e , ein Lesebuch f ü r Mädchen. Wien, 1811, II.

Bd. 192—194. 1.

11 V. ö. u. o. II. ß d . 75—79. és S o p h r o n , f ü r reifende Jünglinge.

Wien, 1812, I. Bd. 24—50., 97—100. és 169. 1.

12 Y. ö. Y o n d e r L i e b e d e s V a t e r l a n d e s . Wien, 1795, I.

Bd. 207. és II. Bd. 205. 1. és B l u m e n l e s e aus den vorzüglichsten Wer- ken deutscher Schriftsteller. Preßburg, 18262, 204—207. és 218—219. 1. .

1 3 V. ö. Antrittsrede bey E r ö f f n u n g des Lehrstuhles der Deutschen Sprache u n d Literatur. Gehalten den 14. May 1792 von A. F. H a I i t z- k y. Pest, 1792, 12. 1. és H e i n r i c h G., Halszky A n d r á s Frigyes: E.

Ph. K. 1895: 667—668. 1.

14 A m a g y a r deákos költészet forrásaival, ennek első munkásaival és a klasszikai triász működésével, példaképeivel behatóan foglalkozik G á l o s R e z s ő : Adatok a deákos költészet k i a l a k u l á s á n a k történetéhez.

Győr, 1932. c. értekezésében. Megállapításaival azonban igen sokban nem t u d u n k egyetérteni, ami a D. U. H. Bl. VI. (1934) Jg. 174—175. 1.

megjelent ismertetésünkből is kitűnik.

15 V. ö. K. F. ö. m. V. k. 27—29, 1. és Felsőmagyarországi Minerva, 1817. 1230 1.

(31)

jól ismerte.16 Az ú j ú t r a költőnk G o t t s c h e d felszólítá- sára léphetett, aki a németeket és a többi népeket is fel- szólította az antik metrumok használatára.1 7 Bár R á d a y már Klopstock fellépése előtt gyakorolta a mértékes verse- lést és Gottschedtől is tanulhatta a hexameternek n a g y r a értékelését.18 Mégis valószínűbb, hogy K l o p s t o c k , aki- nek a Messiását és ódáit oly szívesen olvasgatta, n a g y o b b ösztönzéssel volt reá, mint a csak elméleti útmutatásokat osztogató kritikus. Nem szabad ugyanis figyelmen kívül h a g y n u n k , hogy Kazinczyt a Messiás fordítására és az anti- kizáló költészet művelésére elsősorban R á d a y buzdította, amint ez levelezésükből és 1788 n y a r á n a gróf péczeli há- zában lefolyt beszélgetésükből kitűnik.19 A formai mozza- natokra nagy súlyt vető R á d a y örömmel látta Kazinczy pró- bálgatásait a mértékes verselés terén, s készségesen állt ren- delkezésére tanácsaival; Kazinczy viszont bemutatta közös példaképük nagy művének m a g y a r fordítását és útbaiga- zításait kérte a kinyomtatáshoz.2 0 Klopstock Kazinczynak és R á d a y n a k közös eszményképe A'olt, amit érdekesen m u t a t Kazinczy kedves leírása öreg barátjáról, aki a fiatal írót a legintimebb dolgaiba is beavatta. A gróf bevezette egyszer Kazinczyt a k ö n y v t á r á b a is, amelyet ez igen megcsodált, de szinte értelmetlenül áll meg azon eset miatt, hogy Klopstock műveinek legújabb kiadását nem találja a könyvek között és megjegyzi: ,,A' Klopstock' altonai quart kiadását nem ismerte, holott az ő neve a' subscribensek' sorában áll."21 Feltevésünk még valószínűbb lesz, ha meggondoljuk, hogy R á d a y Klopstock p é l d á j á r a nyúlt az epikus tollhoz, mint ezt látni fogjuk. H a Földi talán joggal mondhatta, bár egy sort se írt volna az öreg R á d a y , mégis nagyra kell értékelnünk a német példákat követő mértékes verselésre való b u z d í t á - sait és tanácsait.22

16 Y. ö. Y á c z y J., Gróf R á d a y Gedeon összes művei. Budapest,.

1892, 53. 1.

17 V. ö. G o t t s c h e d , J. C h r., Yersuch einer kritischen D i c h t - kunst. Leipzig, 17534, 390. 1.

18 V. ö. W a c k e r n a g e 1, i. m. 62. I.

19 V. ö. K. L. I. 213. 1. és II. 60., 166. 1.

20 V. ö. u. o. I. 118., 198. és 226. 1.

21 K. F. Ö. m. Y. k. 8. 1.

22 Y. ö. K. L. II. 306. 1.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

E szembeállítás nem zárja ki a közvetítések sokrétű lehetőségeit (így maga a klasszikus szerződése l- m élet is eredetileg a hatalom gyakorlásának szabályozása

Kondor útja éppen ilyen volt (s ma is ilyen, hiszen tapasztalat, hogy – a kései hírnévtől eltekintve – a költők utókora csak folytatja, más síkon, életének

Az írónő, mint ahogy az a kötet előszavában is megfogalmazódik, megérti szülei Magyar- ország felé sugárzó szeretetét, tisztában van azzal, hogy Mexikó számukra mindig

Egyedül Te vagy, Isten, örökké ugyanaz: az ember változik. Te nem változol, sőt még mint ember is ugyanaz maradtál, mert Jézus ma is olyan, mint tegnap, és az örökkévaló

Hangsúlyozza, hogy még soha sem létezett ennyire elterjedt és következményeiben ilyen kevéssé kikísérletezett gyógyszer. Minden ilyenfajta készítményt évtizedekig sorozatosan

Hiszen ma- gában Bukarestben már a háború előtt volt ennyi magyar, azóta pedig éppen román források szerint rendkívül nagy.. volt a ibeözönlés Bukarestbe,

Sara örült, hogy Leila csatlakozott hozzájuk, mert tudta, hogy időnként egymás támogatására szorulnak.. Csendben repültek, szavak nélkül, de Leila tudta, hogy új

Mily szép vagy te kit lelkemmel látok, midőn rád gondolok elveszejt az álom, megöl szemed egyetlen izzó pillantása, kutatóan csillogó gyémánt ragyogása, Mikor szavak hagyják