BIBLIOGRÁFIÁI VÁZLAT, í.
Klopstock életében.
1724. Július 2-án Klopstock megszületik Quedlinbnrgban.
1739. Pforta iskolájába kerül.
1745. Jénába megy theológiát tanulni, itt találkozik a magyar Rota-ridesszel. (106—107. 1.)
1746. Lipcsébe megy az egyetemre; itt csatlakozik a szász költők köréhez.
1747—1750. Klopstock ódaköltészetének első ciklusa. (Fanny-ódák.) 1748. Langensalzába megy házitanítói alkalmazásba.
1748. A „Bremer Beiträge"-hen megjelenik a Messiás I—III. éneke.
1750—1758. Klopstock ódaköltészetének második ciklusa. (Cidli-ódák.) 1750. Klopstock Bodmer meghívására Zürichbe megy.
1750. után Szilágyi Sámuel „Oh melly drága K i r á l y . . . " címen lefor-d í t j a a „Frielefor-drich lefor-der F ü n f t e 1750" c. ólefor-dát: K. F. ö. m. V. k.
118—119. 1. és III. k. 261—262. 1. (30—32. 1.)
1751. Klopstock megismeri Meta Mollert Hamburgban.
1751. Klopstock Koppenhágába megy V. Frigyes dán király udvarába.
1751. A Messiás I—IV. éneke megjelenik Halléban Hemmerde nyomda-vállalatában.
1756. Klopstock nőül veszi Meta Mollert; megjelenik a Messiás VI—X.
éneke.
1758.—1802. Klopstock ódaköltészetének harmadik ciklusa.
1758. A Geistliche Lieder kiadása.
1759. Molnár János Grácban mértékes verssorokat kezd írni.
1760. Rajnis József Leobenben német valószínűleg Klopstock p é l d á j á r a is. megkezdi m a g y a r antikizáló költészetét: Apuléjus tüköré 19—33. 1. és Magyar Vergilius II. darab LVIII—LIX. 1. (38—41. 1.) 1761. Megalakul az első osztrák irodalmi társaság, és ez Gellert mellett
Klopstockot is tiszteli. (15. 1.)
1762. A „Welt" a szeráf'i költészetet propagálja. (15. 1.)
1762. Denis „Sammlung kurzer Gedichte aus den neueren Dichtern Deutschlands" c. m ű v e széles körben teszi ismertté Klopstock nevét. (16. 1.)
1764. Megjelenik az első tudatosan készült hexameteres költemény: Bérsí Ferenc, Nagyszombat. (V. ö. Ra jnis, Függelék a Kalauzhoz.)
1764. Denis ..Auf Josephs K r ö n u n g " c. költeménye az első osztrák b á r d - d a l . (21. 1.)
1765. Klopstock metrikai és zenei kérdésekkel fordul J. A. Hasse nevű világhírű osztrák muzsikushoz: Denis' Nachlass, II. 112. 1. (22. 1.) 1766. Klopstock a Messiás egy p é l d á n y á v a l a j á n d é k o z z a meg a m a g y a r
B a t t h y á n y Antal grófot és egy k o r c s o l y a - t u r á r a h í v j a magához K o p p e n h á g á b a : Denis' Nachlass, II., 114. 1. (107—108. 1.)
1766. Denis klasszikus reminiszcenciákkal köszönti Klopstockot ..De hodiernis G e r m a n i a e Poetis" c. elégiájában. (16. 1.)
1766. Klopstock gróf Welsperg útján Kaunitznak elküldi a bécsi akadé-mia-tervezetét. (23. 1.)
1767. Klopstock II. Józsefnek ajánlja a Hermanns Schlachtot. (23. 1.) 1767. „Schreiben an einen Freund ü b e r Herrn Klopstocks Messiade" c.
költői levelében Denis védelmébe veszi a Messiást. (16. 1.)
1767. Denis Klopstock h a t á s a alatt hexameterekben f o r d í t j a le Ossziánt
(20—21. 1.)
1767. Klopstock gratulál az Osszián-fordító Denisnek, mire élénk levél-váltás indul meg közöttük. (21. 1.)
1769. A Messiás XI—XV. éneke megjelenik Halleben Hemmerde nyomda-vállalatában.
1770. Neumann „Mors Christi, seil Messias. Ex illustri Poemate Klop-stockiano C a n t u s IX. Viennae, 1770." c. alatt latinra f o r d í t j a le a Messiás I—X. énekét. (17. I.)
1771. Klopstock Hamburgba megy, és itt kiadja ódáit Johann Bode nyomd aoállalatánál.
1773. A Messiás XVI—XX. éneke megjelenik Helleban Hemmerde nyomda-vállalatában.
1773. Baróti Szabó Dávid Rauch Ignác kérésére Klopstock és Denis m i n t á j á r a és velük versenyre kelve m e g í r j a az első m a g y a r mér-tékes versét Besztercebányán: O r p h e u s I. k. 366—367. 1. (34—36. 1.) 1775. j a n . 21. W a h r Károly színtársulata Pozsonyban előadja Klopstock
„Hermanns Schlacht"-ját. (?) (89—90. 1.)
1775. Károly Frigyes badeni őrgróf meghívására Klopstock Karlsruhebu megy.
1776. Siegfried Wieser Klopstockot m a g a s z t a l j a ,.Ode an Klopstock" és
„Denkmal, Klopstock errichtet", c. ódáiban. (14. 1.)
1778. Gluck b á r d m e l ó d i á k a t k o m p o n á l Klopstock ősgermán verselmélete a l a p j á n . (22—23. 1.)
1779. Füger elkészíti a Messiás-sorozatát. (23. 1.)
1781. Megjelenik Klopstock ódáinak hazánkban nagyon elterjedt altonai kiadása.
Î781. Az Ungarisches Magazin szerkesztője a Ií. kötet első d a r a b j á n a k végén az olvasóközönség figyelmébe a j á n l j a Klopstock műveit, nevezetesen a következőket: Messias, Hermanns Schlacht, Trauer-spiele, Oden, Lieder. (27. 1.)
1781. Kazinczy először h a l l j a Klopstock nevét, mégpedig Steinmetz Ninontól Eperjesen: K. L. VII. 64—65. 1. (52. 1.)
1782. Kazinczy Pesten megveszi a Messiás 1781 -i kiadását és teljesen elmerül az olvasásába: K. F. ö. m. III. k. 56—58. 1. (52—55. 1.) 1782. Paul Weidmann a Messiást utánozza „Johann F a u s t " c.
drámá-j á b a n . (16—17. I.)
1782. Révai Miklós ismételten hivatkozik Klopstock „Von der Nachahmung des griechischen Versmasses im Deutschen" c. művére „A Vers Szerzés . . . "-ről írt értekezésében. (37. 1.)
1782. Elkészül J. Bergler „Hermann und Thusnelda" c. képe. (23. 1.) 1783. Révai Klopstock p é l d á j á r a különbözteti meg „A szerelem
nyájas-kodásai" c. I. füzet (kézirat) 19. l.-ján a hosszú, rövid és pozícióban levő magánhangzókat, s ez utóbbiakat Klopstockot követve nevezi el „tetsző rövid"-nek. (37—38. 1.)
1783. Molnár János a „Magyar Könyvesház" 1783. II. k. 51—52. l.-ján a klopstocki bárdköltészet és a Hermann-trilógia kiválóságait ^s nemzeti küldetését magasztalja. (32—33. 1.)
1784. Megjelenik a „Hermann und die Fürsten' c. és „Die deutsche Ge-lehrtenrepublik" c. mű.
1785. A hamburgi Schok a Pressburger Musenalmanach szerkesztőjéhez, Tekuschhoz intézett „Epistel"-jében közös példaképük gyanánt magasztalja Klopstockot. (33—34. 1.)
1786. Kazinczy „A hervadó leány"-t a Messiás Cidlijéről mintázza. K. F.
ö. m. T. k. 288. 1.
1787. Magyar Musa 215. 1.-án megjelenik az első hexameteres Árpád-eposz Ráday Gedeontól. (70. 1.)
1787. Kazinczy első klopstocki ódafordítása megjelenik a Kassai Magyar Museumban: „Az Isten szemlélése — Das Anschauen Gottes 1759."
(53. I.)
1788. Kazinczy elhatározza a Messiás lefordítását: K. L. II. 351. 1. (71. 1.) 1788. R á d a y Gedeon Kazinczyt a Messiás lefordítására és a klopstoki
antikizáló költészet művelésére b u z d í t j a : K. L. I. 213. és II. 60., 160. 1. (29. 1.)
1788. Kazinczy lefordítja a Messiás IV. énekéből a Szemida és Cidli-epizódot: 635—885. sorokat. (71—72. 1.)
1788. Kazinczy szemelvényeket közöl a Kassai Magyar Museumban a Messiás-fordításából, az L, II. és VII. énekből. (72—73. 1.)
1788. Kazinczy b e m u t a t j a R á d a y n a k a készülő Messiás-fordítását: K. L.
I. 198. 1. (29. 1.)
1788. Bacsányi a Messiást az Iliás fölé helyezi: Kassai Magyar Museum.
I. k. 113—115. 1. (58. 1.)
1788. Leon Klopstockot utánozza Gedichte c. kötetében. (18. 1.)
J788. Baróti lefordítja a Klopstock-követő Neumann Lapsus
Proto-p a r e n t u m c. művét: Kassai Magyar Museum Ï. k. 55. 1. és III. k„.
285—296. 1. (36. 1.)
1789. Kazinczy megrendeli D. Chodowieckinél a m a g y a r Messiás cím-képét K. L. II. 573. 1. I—III. énekek prózai fordítása elkészült K. L. I. 389. 1. (72. 1.)
1790. Kazinczy előfizetési hirdetést tesz közzé a Messiás I—X. éneké-nek m a g y a r f o r d í t á s á r a : K. L. I. 522. és II. 577. 1. Mindenes G y ű j t . 1790. 91. 1. (72. 1.)
1790. A m a g y a r Messiásra 13 előfizető jelentkezik: K. L. I. 126. L (73. l.)>
1790. Kazinczy j a m b u s o k b a ülteti át a Messiás prózai fordítását: K.. L II. 25. 1."
1790. Kazinczy leközli az Orpheusban „Az Ö halála — Ihr Tod 1780"
és „Csidli — Das Rosenband 1753" című ódafordításait: O r p h e u s II. 359, 366. 1. (53. 1.)
1790. körül Kazinczy l e f o r d í t j a Klopstocknak „Die f r ü h e n Gräber, 1764.",
„Selmar und Selma, 1766.", „Frühlingsfeyer. 1789." és „Hermann und Thusnelda. 1752." c. ódáit. (53—54. 1.)
1790. Kazinczy F ü r e d r e menet Horváth Ádámhoz az Örsi szőllőkben Klopstock „Der Zürchersee. 1750" c. ódájára gondol: Orpheus, 1790. 175—176. 1. (103—104. 1.)
1790. Kazinczy Stunder János Jakab koppenhágai festőművész bécsi szalonjában Friedrich nevű költővel Klopstock ódáit és Messiását olvassa: K. F. ö. m. III. k. 145—147. 1. (111—112. 1.)
1790. I f j . Szilágyi Sámuel megküldi Kazinczynak é d e s a t y j a „Oh mell y drága K i r á l y . . . " c. Klopstock-f ordítását: „Friedrich der F ü n f t e . 1750." (30—32. I.)
1791. Klopstock másodszor megnősül. Elveszi Johanna Dimpfel nemï fiatalkori ismerősét.
1792. Kazinczy és A r a n k a György polémiája a m a g y a r Messiás elő-fizetési ára m i a t t : K. L. 11. 250., 259—261., 295. 1. (73—74. 1.) 1792. Kazinczy l e f o r d í t j a Klopstock „Mein Vaterland 1768." c. ódáját.
K. L, II. 230. 1.
1792. Báró Vay Miklós Hamburgban felkeresi Klopstockot. (105—106. 1.) 1792. Az irodalomban szűklátókörű Halitzky a másodrendű nagyságok
mellett. Klopstock nevét csak ép hogy megemlíti az 1792-ben tar-tott egyetemi székfoglaló beszédében. (28. 1.)
1793. Alxinger l e f o r d í t j a a Messiás IV. énekét latinra. (17. 1.)
1793. Genersich János Klopstock szavaival neveli az ifjúságot a haza-szeretetre: Von der Liebe des Vaterlandes. Wien, 1793. I. Bd. 207. L és II. Bd. 205. 1. (27—28. 1.)
1794. Kazinczy azt állítja, hogy elkészítette a Messiás Ï. énekének veiëes^
és az I—X. énekek prózai fordítását. (72. 1.)
1794. Kazinczy Klopstock barátjához, a magyarországi születésű Oeser Ádámhoz fordul a magyar Messiás egv rézmetszete ügyében: K. L„
II. 385. 1. (71. 1.)
1794. Paul Weidmann a Messiást utánozza a Karlssieg c. eposzában (16—17. 1.)
Í795. Kazinczy Blidli címen f o r d í t j a le Klopstock „Edone" c. ó d á j á t : K.
1797. Molnár János a „Magyar Könyvesház" 1797, 159—169. 1. nagy el-ismeréssel ismerteti az osztrák Klopstock-iskola, Denis körének antikizáló költészetét. (33. 1.)
1797. á p r . 11. Gróf Bethlen Elek H a m b u r g b a n találkozik Klopstockkal.
(108—109. 1.)
1797. Charoline Pichler Herdert és Klopstockot a legnagyobb német köl-tőknek m o n d j a . (19. 1.)
1798. Fessier Aurél Ignác H a m b u r g b a n találkozik Klopstockkal.
(109—110. 1.
1799. Bacsányi Klopstockot a német költői nyelv n a g y ú j j á f e r e m t ő j e k é n t m a g a s z t a l j a nejéhez, Baumberg Gabriellához, írt levelében. (57. 1.) 1800. Baumberg Gabriella Klopstock preroniantikus f o r m a i átalakításait
utánozza az antik m e t r u m o k a l k a l m a z á s a i b a n : Gedichte, Wien, 1800. (18052) (18—19. 1.)
1800. Artner Teréz mesterének v a l l j a és g y a k o r l a t b a n utánozza Klop-stockot: Feldblumen auf Ungarns Fluren, gesammelt von Nina und
Theone. Jena, 1800, II. k. 11—14. 1. (43—44. 1.)
1801. Csokonai „Árpádiász" c. töredéke a Messiás n y o m á n íródott.
(70—71. 1.)
1802. G r u b e r Károly „ H y m n u s an Pallas Athene" c. költeményének elő-szavában a legnagyobb elismeréssel ír a klopstocki antikizáló költészet értékéről és a német preromantikus hexameter felépí-téséről. (42. 1.)
1802. Virág Benedek költői eszményének v a l l j a Klopstockot: K. L. II.
470. 1. (44—45. 1.)
1802. A Messiásért lelkesülő Virág Benedek m e g í r j a a „Magyar Hexa-meterek" c. epikus töredékét. (78—79. 1.)
1802. Kazinczy Klopstockkal védekezik, amikor homályos stílusát támad-j á k : K. L. II. 501. I. 97. 1.)
1802. Kazinczy a r r a a b a b é r r a törekszik, amelyet Klopstock szerzett ma-g á n a k a német költői nyelv m e ma-g ú j í t á s a által: K. L. III. 152.1. (97.1.) 1802. Kazinczy Klopstockra hivatkozik, amikor a nyelvművelés főelvévé
az írói önkényt a k a r j a megtenni: K. L. II. 500. 1. (97—98. 1.) 1802. Baróti Szabó Dávid m e g í r j a a Klopstock-vonatkozású kis
hexame-teres eposzát „A komáromi föld-indulásról." (36. 1.)
1802. G r u b e r Károly költői emléket emel a „ H y m n u s an Pallas Athene ' c. hexameteres költeményében két mesterének. Klopstocknak és Denisnek. (42. 1.)
1802. K i s f a l u d y Sándor elismeréssel nyilatkozik Klopstock költészetéről:
K. S. M. M. VII. 241-242. I. (76. 1.)
1803. márc. 14. Klopstock Hamburgban meghal.
Klopstock halála után.
1804. Kazinczy idézi Klopstocknak Basedowhoz intézett szavait: K. L.
III. 153. 1. (97. L)
1804. Nitsch Károly Klopstockot a német irodalom egyik legnagyobb d r á m a í r ó j á n a k t a r t j a : Gedichte I. 48—52. 1. (90—91. 1.)
1804. „Charakteristisches Verzeichnis einiger vorzüglichein) Teutscher Dichterwerke" c. értekezésében Rosier Kristóf magasztalja és
má-soknak példaképül a j á n l j a Klopstock, Denis és a bárdok költésze-tét: Musenalmanach von und f ü r Ungarn auf das Jahr 1804. 159—
190. 1. (47. 1.)
1804. Nitsch Dániel „der deutsche Pindar"-nak nevezi Klopstockot. aki-től költői motívumokat, elnevezéseket (Teutona = német költészet) és idézeteket kölcsönöz: Gedichte, Leipzig, 1804. T. 42—52. TT. 38.
L (47—48. 1.)
1805. Rosier Kristóf a legnagyobb elismeréssel szól Klopstock lírájáról
„An Ungarns deutsche Dichter und die es werden wollen" c. érte-kezésében, és különösen kiemeli a klopstocki ódaköltészet formai mozzanatainak jelentőségét: Ungarische Myscellen, 1805, 27—37. L (46—47. 1.)
1805. M. v. Collin helyesen á l l a p í t j a meg Klopstock költészetének helyét és jelentőségét a német irodalomban. (22. 1.)
1805. Kazinczy elhatározza, hogy nem a d j a ki az egész Magyar Messiást, hanem csak a szebb részleteket f o r d í t j a le: K. L. TTL 304. I.
(74—75. 1.)
1806. Kazinczy védelmébe veszi Klopstock és a német antikizáló iskola költészetét a Debreceniekkel szemben: K. L. IV. 64. 217. 1. és V, 19. 1. (49. 1.)
1806. Artner Teréz Klopstockot v a l l j a mesterének az antikizáló ódaköl-tészetben és a preromantikus epikában: Neuere Gedichte von Theo-ne. Thiibingen, 1806, 111—115. 1. (43—44. 1.)
1807. Kisfaludy Sándor regéiben a klopstocki preromantikus bárd-szel-lem nyilvánul meg. (76. 1.)
1807. Kőffinger Gedichte c. kötetében lépten-nyomon elárulja, hogy mennyit t a n u l t és mennyire megszerette azt a Klopstockot, akit néhány évvel ezelőtt még hírből sem ismert: Gcdichte. I—ITT. 5—6, 43—44, 100—101. 1. (64—65. 1.)
1807. Kazinczy Klopstockot Goethevei egy sorba helyezi és a legnagyobb német költőnek t a r t j a : K. L. IV. 551. I. (50. 1.)
1807. Gruber Károly „Hymnus an Pannónia" c. költeménye a hazafias gondolatot Klopstocknak „Mein Vaterland" c. ó d á j á t követve, m a -gasztalja. (45—44. 1.)
1808. Gruber Károly „Der neue Aeon" c. költeményében Klopstock „Das neue J a h r h u n d e r t 1760"-ét, „Die Musik" c. ó d á j á b a n Klopstock hasonló című költeményét utánozza. (42. 1.)
1808. Kazinczy olvassa Klopstocknak ..Hermann u n d die F ü r s t e n " c. da*-r a b j á t . (89. 1.)
1809. Kazinczy Klopstock költészetének szépségeit m a g a s z t a l j a : K. L. YP.
500—501.
1809. Berzsenyi Dániel Klopstock „Ihr T o d " c. ó d á j á n a k a lipcsei kiadás-kör lejátszódó érdekes történetét említi: K. L. YI. 226—227. I.
(45—46. 1.)
1809. Kazinczy f e l h í v j a Kölcsey figyelmét Klopstock dalaira és ódáira:
K L. VI. 183. 1. (62. I.)
1810. Kazinczy b u z d í t j a a Pesten tartózkodó Berzsenyit, hogy szerezze meg „Klopstock Ó d á j i t in 8-va" és tartsa magát Klopstockhoz a
„lyrika Muzsá"-ban: K. L. VII. 190. 1. (45—46. 1.)
1810. Klopstock Kazinczy legnagyobb tekintélye a nyelvművelés kér-désében: K. L. VII. 225. i. (94. 1.)
1810. Kazinczy elhatározza, hogy m e g í r j a a m a g y a r nyelv g r a m m a t i k á -ját, még pedig teljesen Klopstock „Grammatische G e s p r ä c h e " c.
m ű v e n y o m á n : K. L. VIII. 25—24. 1. (95. I.)
1810. R u m y Kazinczy s z á m á r a k i í r j a Klopstock ódáiból a graecismuso*
k a t : K. L. VII. ,221—22. 1. (96. 1.)
1810. Bacsányi János Marét f r a n c i a herceg asztalánál Klopstock költé-szetét magasztalja. (58. 1.)
1811. Kazinczy megrendeli és m i n d e n n a p v á r j a Klopstock e p i g r a m m á i -n a k kötetét: K. L. VIII. 378. 1. (57. 1.)
1811. Genersich János „Wilhelmine, ein Lesebuch f ü r Mädchen. Wien, Bd. II. 192—194. 1. Klopstock neve alatt jelenteti meg a tőle köl-csönzött témák feldolgozását. (27. 1.)
1811. Genersich János a f. i. művében és „Sophron, f ü r reifende J ü n g -linge" c. művében Klopstock ódáiból és a Messiásból hoz fel szem-léltetési példákat. (28. 1.)
1812. Genersich János „Alfred, ein Lesebuch f ü r Jünglinge" Wien, 1812.
Bd. IL 284—293. 1. a Messiásban szereplő ő s a t y á k r a hivatkozik, amikor az emberi nem fejlődését a természet ébredésével a k a r j a összevetni. (27—28. 1.)
1812. Szemere Pál kézhez k a p j a „Lieber Sprache und Dichtkunst F r a g -mente f(v)on Klopstock. Hamb. 1779." c. müvet: K. L. IX. 501. L (100. 1.)
1812. Kiss János Klopstock szavaival köszönti Yitkovichék pesti körét.
(61. 1.)
1813. Kölcsey a Messiásból meríti vallási ismereteit: K. L. XI. 91. (62. 1.}
1813. Kazinczy Klopstock p é l d á j á v a l védekezik, mikor m e g t á m a d j á k az idegenszerűségeit: K. L. X. 224. 1. (96—97. 1.)
1813. R u m y Klopstock ódáinak tökéletességeit és a Messiás versbe sze-dett beszédeit m a g a s z t a l j a : Theoretisch-praktische Anleitung zum deutschen prosaischen Styl. Wien, 1813, (99. 1.),;
1814. Döbrentei Gábor megküldi D u k a i T a k á c s J u d i t n a k Klopstock müveit. (91. 1.)
1814. Döbrentei G á b o r Klopstock hexametereit és antikizáló költészetét m a g a s z t a l j a . E r d é l y i Múzeum, 1814, II. 1218—1219. 1. (91. 1.) 1814. Ungvárnémeti Tóth László Klopstock műveit olvassa: K. L. XI.
266. 1. (92. 1.)
1814. Ungvárnémeti T ó t h László d r a m a t u r g i a i elveit és ismereteit Klop-stockból meríti, akit a dráma terén elsőrendű tekintélynek t a r t : K.
L. XI. 304, 1. (92—93. 1.)
1814. Kazinczy k ö n y v t á r á b a teszi Klopstock q u a r t k i a d á s á t : K. L. X l i . 175. 1. (103. 1.) '
1815. Szemere Pál n a g y gyönyörűséggel olvassa Klopstock epigramináit, melyeket eddig n e m ismert: K. L. XII. 309. 1. és Klopstockot az egyik legnagyobb irodalmi tekintélynek t a r t j a : K. L. XII. 310. 1.
(100. 1.)
1815. Kazinczy R u m y t ó l kér felvilágosítást Klopstock „Unsere Spracht' an uns" c. ó d á j á r a vonatkozólag: K. L. XII. 345. 1. (99. 1.)
1815. Kölcsey szonettjeinek Döbrenteivel szemben való megvédelmezésé-ben Klopstock ódáinak homályosságaira h i v a t k o z i k : K. F. M. M.
IX. 227. 1. (63—64. 1.)
1816. Kazinczy Klopstocktól kölcsönöz, amikor a nyelvrontók kigúnyo-l á s á r a rossz szót g y á r t : K. L. XIY. 213. 1. (98. 1.)
4816. Kazinczy Retzertől kér felvilágosítást Klopstock ..Unsere Sprache an uns" c. ó d á j á r a vonatkozólag: K. L. XIV. 80—83. 1. (98. 1.)
1816. Az osztrák Retzer felejthetetlen mestereinek nevezi Klopstockot és Denist Kazinczyhoz írt levelében: K. L. XIV. .213. 1. (18. 1.)
1816. Kazinczy védelmébe veszi az első m a g y a r Klopstock-fordító Szi-lágyi Sámuelt és a Klopstock—Denis-i német antikizáló költésze-tet a gúnyolódó Retzer és a debreceniekkel szemben: K. I,. XIV.
212—214. 1. (49. 1.)
1816. Szemere P á l m e g b í r á l j a Kazinczy Messiás-fordítását: K. L. XI11.
550. 1. (100. 1.)
1816. Szemere P á l és Kazinczy szerint a Messiás nyelvi jelentősége igen n a g y : K. L. XIII. 446. és 450. 1. (100. 1.)
1816. Döbrentei G á b o r Klopstockra m i n t neológus tekintélyre hivatkozik.
(101. 1.)
1817. Döbrentei G á b o r Klopstock d r á m á i t ismerteti: Erdélyi Múzeum 1817, III. 36—72. 1. (91. 1.)
1817. Kazinczy az orthológusokat „Antipoden von Lessing, Klopstock, Gőthe" stb. nevezi: K. L. XV. 18. 1. (94. 1.)
1817. Kölcsey elismerőleg nyilatkozik Klopstockról, mint „sentimental-lyrikus" költőről: K. F. M. M. X. 44. 1. (63. 1.)
1817. Kölcsey Klopstockra hivatkozik az i r o d a l m i kritika létjogosult-ságának igazolására: u. o. X. 45—46, 207, 1. (63—64. 1.)
1819. Somogyi Gedeon „Értekezés a' m a g y a r verselés' m ó d j á r ó l és for-dításáról" c. művében erősen hangsúlyozza Klopstock és Dénis szerepét az antikizáló költészet elterjedésében. (66—67. 1.)
1820. Langer „ C h r i s t u s am ö l b e r g " c. epikus-lírai költeményében az Üdvözítő halálküzdelmét a Messiás hangnemében beszéli el: P a n -nónia, 1820, 101. 1. (77. 1.)
1820. A P a n n ó n i a című hazai folyóirat egy anekdotát közöl a németül tanuló és a Messiást olvasó m u z u l m á n r ó l . (77—78. 1.)
1821. E g y szepesi p a p P y r k e r t Klopstock méltó epikus t á r s a k é n t üdvözli:
Vaterländisches Almanach f ü r U n g a r n auf das J a h r 1821.
165—166. 1. (87. 1.)
1825. A „Hasznos Mulatságok" 1825. II. 133—135. 1. „Klopstock és Bod-m e r " cíBod-men érdekes történetet Bod-m o n d el. (102. 1.)
1823. A Székelyek Erdélyben c. eposzban megjelenik a b á r d szellemből f a k a d t nemzeti mitológiánk. (83—84. 1.)
1824. Klopstock születésének centennáriumi ünnepségeiről, ennek pro-g r a m m j á r ó l és lefolyásáról részletes beszámolót ad a „Hasznos Mulatságok" 1824. I. 363. 1. és 73—77. 1. (102. 1.)
1825. P y r k e r k i a d j a a Messiással eszme- és f o r m a i kapcsolatokban álló
„Perlen der heiligen Vorzeit" c. vallásos eposzát. (88. 1.)
1825, Verseghy Klopstock és Bodmer p é l d á j á v a l igazolja a szerelmi líra jogosultságát. (59. 1.)
1826. A felvilágosodás vallási t o l e r a n c i á j á r a Genersich János azáltal a k a r t a nevelni olvasóit, hogy Klopstocknak két dogmatikamen-te9 himnuszát is felvette a „Blumenlese aus den vorzüglichsten W e r k e n deutscher Schriftsteller" c. művében. (28. 1.)
1826. Aranyosrákosi Székely Sándor önvallomása a Klopstockot követő l í r á j á r ó l . (81. 1.)
1827. Gróf D e s s e w f f y József a m a g y a r Messiás elterjesztésén f á r a d o z i k : K. L. XVIII. 284. 1. (102-103. 1.)
1828. Aranyosrákosi Székely Sándor Messiást utánzó ..Mohács"-a meg-jelenik a „Koszorúban". (81 — 82. 1.)
1828. C a r l Friedrich Wiegand könyvkereskedő-cég Klopstock műveiI a j á n l j a az olvasóközönségnek az „Intelligenzblatt zur Pressburger
Zeitung, als Bey läge zur Aerenlese." 1828, 756. 1. (66. 1.)
1830. Kazinczy l e f o r d í t j a P y r k e r n e k Klopstockot utánzó „Perlen der heiligen Vorzeit" c. művét: D e r Spiegel, 1830. Nro. 66. 525—527. 1.
1831. G r u b e r Károly „ S a u l " c. d r á m á j a megjelenik, amely teljesen Klop-tock vallásos d r á m á i n a k hangnemében íródott. (90. 1.)
1831. Edvi Illés Pál l e f o r d í t j a Klopstock „Aufersteh'n" c. költeményét
„Klopstock" H y m n u s a a' F ö l t á m a d á s r ó l " címen: Felsőmagyarországi Minerva. 1831. 318—319. 1. (66. 1.)
1831. Kazinczy Klopstock p é l d á j á r a f á t ültet b a r á t a i n a k a pannonhalmi bencés főmonostor p a r k j á b a n . (104—105. 1.)
1833. A Muzárion dicsérettel emlékezik meg Klopstock és Denis költé-szetéről.
1869. P r e y e r Nepomuk „Salamon" c. eposza Klopstock h a t á s á r a íródott.
(65. 1.)
1872. T á r k á n y i Béla l e f o r d í t j a a Messiás I—X. énekét: Pest, 1872. (88. 1.) A zárójelbe tett számok az illető a d a t előfordulási helyét jelzik a dolgozatban.
I R O D A L O M
M u n c k e r , F., Klopstock. Geschichte seines Lebens und seiner Schriften.
Berlin, 19002.
M u n c k e r , F., und Pawel, J., Fr. G. Klopstocks Oden. Stuttgart, 1889, 2. kötet.
Klopstocks sämmtliche Werke. Leipzig. (Göschen-Verlag) 1885. 10 kötet.
Id. helyén röv.: Göschen.
Á g h L. N., Kőszegi R a j n i s József élete és munkái. Budapest, 1890.
B ä s c h F. A., Preyer Nepomuk János: Német Phil. Dolg. XXXIV.
B a y e r F., Bacsányi János. Soprony, 1879.
B á n ó c z y J., Révai Miklós élete és munkái. Budapest, 1879.
B e r d c J. M., Bacsányiné Baumberg Gabriella élete és költészete. Ko-lozsvár, 1912.
B e r g e r A. E., Klopstocks Sendung. Darmstadt, 1924.
B 1 e y e r J., Gottsched hazánkban. Budapest, 1909.
— —- Hazánk és a német philológia a XIX. század elején. Budapest, 1910
— — Uber geistige Rezeption und nationales Schriftum. Ungarische Lite-r a t u Lite-r und deutscheLite-r E i n f l u ß : ELite-rmatingeLite-r—FestschLite-rift. Leipzig.
1933.
C z e i c z e l J., Klopstock hatása Kazinczyra: E. Ph. K. 1904 C s a p l á r B., Révai Miklós élete. Budapest, 1881—1889. 4. kötet.
C s á s z á r E., A német költészet hatása a m a g y a r r a a XVIII. században.
Budapest, 1913.
— — Deákos költők: Kisfaludy Társ. Nemzeti Könyvtára. XXITI. sz.
Budapest, 1914.
Kisfaludy Sándor, Budapest, 1910.
Verseghy Ferenc élete és művei. Budapest, 1903.
C s e r n á t o n i Gy., A magyar ódaköltés története a legrégibb időktől Vörösmartyig. Budapest, 1882.
E h r m a n n , E., Die bardische Lyrik im XVIII. Jahrhundert. Halle a.
S., 1892.
F a r k a s Gy., Magyar romantika, Budapest, 1930.
F á b i á n G., — H e i n r i c h G., Ossián énekei, Budapest. 1903.
G á l o s R., Adatok a deákos költészet kialakulásának történetéhez.
Győr, 1932.
G e r z ó B., Virág Benedek élete és irodalmi működése. Kecskemét, 1900.
G o t t s c h e d . J. Ch., Deutsche Sprachkunst. Leipzig, 1752s.
— — Versuch einer kritischen Dichtkunst. Leipzig, 17534.
G r a g g e r R., Egy m a g y a r tudós sorsa. Rotarides Mihály: .Klebeisberg -Emlékkönyv. Budapest, 1925.
G y u l a i P. Vörösmarty é l e t r a j z a . Budapest, 1925.
H e p p n e r A., A pozsonyi német színészet, története a XVIII. század-1
ban. Pozsony, 1910.
I l e t t n e r , H., Geschichte der deutschen L i t e r a t u r im XVIII. J a h r h u n -dert. Braunschweig, 19136. 4 kötet.
H o f f m a n n - W e l l e n h o f , P., Michael Denis. Innsbruck, 1881.
H o r á n s z k y L , Bacsányi János és k o r a . Budapest, 1907.
J a n c s ó B.. Kölcsey Ferenc élete és művei. Budapest, 1893.
Katona L a j o s irodalmi t a n u l m á n y a i . Budapest, 1912.
Kazinczy Ferenc levelezése. K i a d t a Váczy János. Budapest, 22 kötet. Id.
helyén röv. K. L. x. k. x . 1.
Kazinczy Ferenc összes m u n k á i . Kiadta Abafi Lajos. Budapest, 1879—
1884. 5 kötet. Id. helyén röv. K. F. ö. m. x. k. x. 1,
K o r n i s Gy., A magyar művelődés eszményei 1777—1848. Budapest 1927. 2 kötet.
K o s z ó J., Fessier Aurél I g n á c regény- és történetíró. A felvilágosodás-tól a romantikáig: Német Phil. Dolg. XXX. sz.
Ungarische Romantik: G r a g g e r - G e d e n k b u c h . Berlin u n d Leipzig, 1927.
K ő r ö s y L., R u m y élete. Budapest, J880.
K u r z w e i l G., A forma m i n t kifejezőeszköz Klopstock ódaköltészeté-ben: Német Phil. Dolg. XXXVII. sz.
L e h o t z k y I., P y r k e r László élete és i r o d a l m i működése. Kézirat.
L u d w i g n é D r . S z e p e s s y I., Grubenfelsi G r u b e r Károly hazai né-met író élete és irodalmi működése: Néné-met Phil. Dolg. XXIV. sz.
M a d e n s i e d e r j., A német antik vers és h a t á s a a m a g y a r verselésre*
Michael Denis Literarischer Nachlass. Hg. v. Fr. Retzer. Wien. 1801—1802.
M i n o r , J., Neuhochdeutsche Metrik. Strassburg, 19022.
N a d I e r, J., Literaturgeschichte der deutschen Stämme und Landschaf-ten. Leipzig, 19242.
N a g l - Z e i d l e r , Deutsch-Österreichische Literaturgeschichte. Wien, 1899—1914. 5 kötet.
P i c h 1 e r, Ch., Denkwürdigkeiten aus meinem Leben. München, 1914-.
P i n t é r J., A m a g y a r irodalom történetének kézikönyve. Budapest, 1921. 2 kötet.
— — Magyar irodalomtörténet. Budapest, 1950—1934, 7 kötet.
P o g á n y A., Kazinczy n y e l v ú j í t á s a . Pécs, 1928.
P u k á n s z k y B., A magyarországi német irodalom története: Német Phil. Dolg. XXXI.
— H e r d e r h a z á n k b a n : Német Phil. Dolg. XXIII. sz.
R á k ó c z y G., Ungvárnémeti Tóth László élete és irodalmi m u n k á s -sága. Sopron. 1892.
R i c h t e r , H. M., Aus der Messias- u n d W e r t h e r z e i t Wien, 1882.
— — Geistesströmungen. Wien, 1875.
R o m m e l , O., Der Wiener Musenalmanach, Wien, 1906.
S c h n e i d e r , F. J., Die d. D i c h t u n g zwischen Barock u n d Klassizis-mus. Stuttgart, 1924.
S c h i i c k i n g , L. L., Die Soziologie der literarischen Geschmacksbil-dung. Leipzig u n d Berlin, 1951.
S t o e g e r, J., Scriptores Provinciáé Austriacae Societatis Jesu. Vien-nae, 1856.
S t r i c h , Fr., Deutsche Klassik u n d Romantik. München, 19242. S z i n n y e i F., Bacsányi János. Budapest, 1904.
T h i e n e m a n n T., Német és m a g y a r n y e l v ú j í t ó törekvések: Német Phil.
Dolg. I. sz.
T ol d y F., Kazinczy Ferenc és kora. Pest, 1849.
V a s s B., H o r v á t h I s t v á n életrajza. Budapest, 1895.
V á c z y J., Berzsenyi Dániel életrajza. Budapest. 1895.
—• — Kazinczy Ferenc és kora. Budapest, 1915.
V é r t e s s y J., Kölcsey Ferenc. Budapest, 1906.
W a c k e r n a g e l , W., Geschichte des d. Hexameters und Pentameters bis auf Klopstock: Kleinere Schriften. II. Bd. Leipzig, 1873.
W a i s b e c k e r E., P á z m á n d i H o r v á t E n d r e szépirodalmi m u n k á s s á g a . Pécs, 1927.
W e b e r A., A szepesi n y e l v j á r á s t a n u l m á n y o z á s története: Német Phil.
Dolg. XIX. sz.
W i h a n, J., Matthäus v. Collin und die patriotisch-rationalen Kunst-bestrebungen zu Beginn des XIX. J a h r h u n d e r t s . Wien, 1901.
Z u b e r M., A hazai németnyelvű folyóiratok története 1810-ig: Német Phil. Dolg. XVII.
A felhasznált egyéb műveket és az összes folyóirati cikkeket lásd a z idézés helyein.
Auszug aus der in ungarischer Sprache erschienenèn Studie
K L O P S T O C K U N D DIE U N G A R I S C H E N A C H W E L T von
Gregor Juhász O. S. B.
Budapest, 1935.
T. Vorwort. (S. 7—10.)
IT. Wien. (S. 10—24.) Als „Wecker der Empfindung" fand Klopstock durch seine subjektiv-gefühlsvolle, den rationalistischen Bestrebungen entgegengesetzte Dichtkunst auch in Österreich eine begeisterte Auf-nahme. Hier war der Jesuit Denis der Fahnenträger des Klopstockianis-mus. Die barock-humanistische seelische Haltung Österreichs erklärt uns die allgemeine Begeisterung für Klopstock, besonders in den Kreisen der klassisch gebildeten Ordensleute. Klopstocks Wirkung offenbarte sich jedoch am meisten in dem Vorzeitkult der Bardendichtung. Es ist eine Tatsache höchster Bedeutung, daß das Wiener Musenalmanach, der Pichler-Kreis und das österreichische Schulwesen einen geraden Weg dem deutschen Dichter ebneten, womit die Möglichkeit eines ungari-schen Klopstockianismus gegeben war.
III. Der ungarische Neohumanismus. (S. 24—67.) Die ungarische Dichtkunst konnte sich im XVIII. J a h r h u n d e r t erst durch die A u f n a h m e der antiken Versmasse erneuern. Diese Erneuerung ging im Geiste des Neohumanismus vor sich. Die Reformatoren nahmen die antikisierende Richtung Klopstocks zu ihrem Muster, der sie zuerst in den deutschunga-rischen Lehrbüchern und Zeitschriften begegneten. Die Einwirkung Klop-stocks können wir besonders in der ersten Generation der sog. „Deákosok"
(lateinischer Kreis) beobachten. R á d a y begann auf Gottscheds Auf-munterung in Hexametern zu dichten, doch gewann er aus dem Messias eine dauernde Begeisterung f ü r die antiken Versmasse. Auch S z i-1 á g y i, der erste ungarische Übersetzer Klopstocks und sein Schüler, Georg K a 1 m á r, beschäftigten sich schon in der Mitte des XVIII. Jahr-hunderts mit der neuen Dichtkunst. Eine wichtige Persönlichkeit der neuen Richtung ward Denis'-Freund, Johann M o l n á r durch seine A u f m u n t e r u n g f ü r die griechischen Versmasse, womit er die ersten Anregungen den neolateinischen Dichtern gab. Unter diesen sind B a -r ó t i u n d R é v a i zu e-rwähnen, die abe-r auch eine unmittelba-re Bezie-hung zu Klopstocks Richtung zeigen, ebenso, wie der Gottschedianer
R a j n i s . W ä h r e n d die Vertreter der deutsch-ungarischen Literatur ( G r u b e r , A r t n e r , die D i c h t e r der R ö s 1 e r'schen Taschenbücher usw.) b e s t ä n d i g unter Klopstocks E i n f l u ß standen, zeigt die zweite Generation der „Deákosok" d. h. der ungarischen antikisierenden Dichter eine R ü c k k e h r in die Klopstock-Verehrung, wie dies in der Dichtkunst von V i r á g u n d B e r z s e n y i zu beobachten ist.
In U n g a r n verstand nur der Kreis K a z i n c z y s den Griechenkult des deutschen Neohumanismus. Kazinczy w a r zugleich der bedeutendste Verehrer Klopstocks in U n g a r n , der sowohl in theoretischer als in p r a k -tischer Hinsicht yiel, bald alles von unserem Dichter lernte. Von ihm erhielten wir den größten Teil der ungarischen Klopstocks-Ubersetzun-gen. Seiner f ü h r e n d e n Rolle entsprechend gewann er die meisten seiner unserer Nationalepik. welche tiefgehende Einwirkungen von dem Messias erhielt. Während K a z i n c z y J a h r z e h n t e h i n d u r c h seine Mes-siasübersetzung erscheinen lassen wollte, wartete die ganze ungarische Nation auf ein Heldengedicht von weltliterarischer Bedeutung, das die ungarische L a n d n a h m e verherrlichen sollte. Wir sehen eine ganze Reihe von D i c h t e r n an einem Nationalepos arbeiten, (z. B. R á d a y , C s o k o n a i , P á z m á n d i H o r v á t , V i r á g , A r a n y o s r á k o s i, V ö r ö s -m a r t y usw.) von de-mselben Geiste des Vorzeitkults getragen, der auch K i s f a l u d y und A r t n e r beseelte. Die heilige Geschichte ver-schmolz in der formaler W i r k u n g des Messias mit der Begeisterung f ü r die Vorzeit. Die E i n w i r k u n g des religiösen Epos sehen wir in den Wer-ken L a n g e s und P v r k e r s .
V. Die Dramen. (S. 89—93.) Auch die dramatische Tätigkeit Klop-stocks w a r nicht ohne W i r k u n g auf die ungarische Literatur. Einige, wie z. B. G r u b e r , N i t s c h, U n g v á r n é m e t i sprachen mit einer völligen Anerkennung über Klopstocks Dramen; andere dagegen
( D ö b r e n t e i, K a z i n c z y ) konnten sich, trotz ihres aufrichtigen Klopstockkultes eines verneinenden Urteils nicht enthalten.
VI. Die ungarische Sprachneuerung. (S. 93—101.) Beständiges Attri-but Klopstocks war in der ungarischen D i c h t k u n s t „der hochfliegende
VI. Die ungarische Sprachneuerung. (S. 93—101.) Beständiges Attri-but Klopstocks war in der ungarischen D i c h t k u n s t „der hochfliegende