A KÁRPÁT- B ALKÁNI FÖLDTANI ASSZOCIÁCIÓ IX . KONGRESSZUSA BUDAPEST 1969. IX. 11.
Dr. Fülöp József
F ö l d t a n i
K irá n d u l á s a Dunántúli
K ö z é p h e g y s é g b e n
MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET BUDAPEST 1969
A K Á R P Á T -B A L K Á N I FÖ LD TAN I ASSZOCIÁCIÓ IX .K O NG R ESSZU SA BUDAPEST 1969. IX. 11.
Dr. Fülöp József
F Ö I d t c L T l i
K i r á n d u l á s cl D u n á n t ú l i
K ö z é p h e g y ség
Ö s s z e á l l i t o t t a : Dr. Fü löp J ó z s e f
a M a g y a r Á llam i Földtani In tézet ig a z g a tó ja
A. v e z e t ő ö s s z e á lli fásában é s a kirándu lás m e g s z e r v e z é s é ben közrem űködtek: dr. B a r n a b á s K. , B o j t o s né V a r r ó k K. , C s e h - N é m e t h J., dr. G é c z y B., G i d a i L., H ó d i M. f G ó c z á n F „ J á m b o r Á #, J u g o v i c s L K n a u e r J . , K ó k a y J . , K o n d a J . , K o p e k G., M a j o r o s G y () M o l d v a y L., N a g y E #, O r a v e c z J . , S z a b ó I., S z a b ó né D r u b i n a M., V i g h G.
F e le lő s kiadó: Dr. Fü löp J ó z s e f
T A R T A L O M J E G Y Z É K
I. A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g n a g y s z e r k e z e ti
h e l y z e t e ... ... 5
II. A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g .. földtani - k ép ződ m én yei ... - 7
III. A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g h aszn osíth ató á s v á n y o s a n y a ga i ... 19
IV. Ú tvonal l e i r á s ... 21
B udapest - S z é k e s fe h é r v á r 1., K e c s k e k ő , M é s z k ő f e j t ő .. 23
2., B e rz s e k h e g y , M á r g a f e j t ő ... ... . 24
3., T ö lgy h á ti kő fejtő ... 26
4., Ö r e g h e g y ... 27
5., T a ta K á lvá ria d o m b ... 28
6., V é rté s s z ö llő s , ősem b eri te le p h e ly . . . 30
7., Gánt. B auxitkülfejtés ... 31
S z é k e s fe h é r v á r - K e s z t h e ly 1., B a k o n ycse rn ye. T ű z k ö v e s á r o k ... 33
2., O laszfalu , E p e r k é s h e g y ... 34
3., Úrkút. C s á r d a h e g y ... 36
4., S z ő c , B a la t o n h e g y ... 38
5., Sümeg, M o gy orósd om b ... 38
6„ H é v íz ... 40
K e s z t h e ly - Balatonfüred 1., S z é p k i l á t ó ... 41
2., B alaton ren desi perm i-hom okkő fejtő . . 41
3., K ö v e s k á l k ö z s é g tő l É - r a ... 42
4., H e g y e s tü b a z a lt k ú p ja ... 43
5., T ih a n yi fé ls z ig e t. A p á ti h e g y ... 45
6., T ih a n yi fé ls zig e t, Tem plomdomb- O v á r . 46 B alatonfü red - Budapest 1., B a la ton a rá cs ... 48
2., L o va s, ú t b e v á g á s ... 48
3., F e ls ő ö r s , F o r r á s h e g y ... 49
4., V eszp rém V á r k a p u ... 50
5., S ó ly - Ő rh e g y ... 52
6., Várpalota. S z a b ó -fé le hom okbánya . . . . 53
7., S z u n y o g c s á rd a ... 54
8., Nadap. Gránit k ő f e j t ő ... 54
9., M á rtó n v á s á r B ru n szvik k a s t é l y .... 54
V. Válogatott irodalom ... 56 M ellé k le te k :
1., Ú tvon a l-térk ép ( a borítólap h átsó o ld a lá n ).
2., A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g földtani térk épe.
3., A B a la ton felvid ék v á z la to s földtani s z e lv é n y e i.
A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g n a g y s z e r k e z e ti h e ly z e te
A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g a z A lp o k , K á rp áto k é s Dinaridák közötti, v á lto z a to s k e le tk e z é s ű é s s z e r k e z e t i felépítésű , „k ö z - t e s t e r ű l e t " r é s z e , am elyre a c s e k é ly k é r e g v a s ta g s á g , a z á tla g os n á l jó v a l k is e b b geoterm iku s g ra d ie n s é s a tőré s e s, tö réses -gyű rt, valam int p ik k e ly e s h e g y s é g s z e r k e z e t jellem ző . Létrejöttét elein te a korábbi h e g y s é g k é p z ő d é s i fá z is o k során k o n szo lid á ló d ott e g y s é g e s töm egként értelm ezték ( „ i n t e r n i - d a", „ T i s i a", „M e d i a n M a s s " ) , am elynek a k tiv s z e r e p e v o lt a K á rp áto k létrejöttében . J elen leg i ism eretein k alapján azon b a n feltehető, h o g y a K á rp á to k elő te ré b e n h ely etfo g la ló k ris tá ly o s töm egek közötti „n yom á s-á rn yék " já ts z o tt döntő s z e re p et sa já to s é s v á lto z a to s s z e r k e z e t i je lle g e in e k kialaku lá
sában (1 . á b ra ).
A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g a Dunántúl 1000— 4000 m v a s ta g n e o g é n ü le d é k e s k ép ző d m én y ek k el kitöltött m ed en céin ek 100- -200 m ten g erszin t feletti m a g a ssá gú sik - é s dom bvidéki t é r -
s z in é b ő l n éh á n y s z á z m éterre kiem elkedő, h e g y s é g k ö z i me
d e n c é k k e l tagolt, n a g y o b b r é s z t m e z o z ó o s k ép ző d m én y ek b ől álló k ö z é p h e g y s é g . S z e r k e z e t i v is z o n y a it illető en h e ly z e té t autochtonnak, fe lé p íté s é t ré s z a rá n y ta la n szinklinorium je lle g ű nek é s torlód ásból, valamint szé td a ra b o ló d á s b ó l e r e d ő t ö r é s e s s z e rk e z e tű n e k ismerjük, alá ren d elten je le n tk e z ő h a jlitá so s form aelem ekkel (2 . á b r a ).
A szinklinorium d élk eleti szá rn yá n , többnyire m onoklinális h elyzetű p a le o z o ó s é s triá s z id ő s z a k i k ép ző d m én y ek et ism e-
rünk, ten g ely éb en jura.- é s krétaidő s z a k i k ép ző d m én y ek talál
hatók, mig a k e s k e n y e lle n s z á rn y a t ism ét triá s z id ő s z a k i k é p z ő dm ények alko tj á k .
l l l l l l l l l l l Alpi hegységrendszer 1 • • • • ! Peremi süllyedékek Kristályos előtér I ~1 "Köztes terület"
1. A Dunántúli Középhegység helyzete
2. A Dunántúli K özéphegység földtani szerkezeti vázlata
A térs zü k U Iéssel já r ó s z e r k e z e ta la k u lá s a szinklinorium je lle g kia la k ítá sa mellett rögtorlódásokban , p ik k e ly e s föltolódásokban, k u lis s z a s z e r ü h o rizo n tá lis elto lód á so k b a n is m egnyilvánult.
H atása a z ü le d é k e s k ép ző d m én y ek fá c ie s ö v e ib e n ma is fe l
ism erhető. A h arm adidőszakban fo k o za to sa n tú lsú lyra jutó szétla zu ló -, s z é td a ra b o ló d ó ten den ciák alakították ki a n a g y h ossza n ti é s h aránttöréseket, a fiatal b els ő m e d en cék et é s a sza b á lyta la n rö g b illen é sek et. E z e k a tö ré s e k nyitottak utat a z andezit-, riolit- é s b a za ltv u lk á n o ssá g m egn yilván u lásain ak is.
n.
A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g földtani k ép ző d m én y ei
A z É K —D N y c s a p á s u h e g y s é g D K -i peremén, a Balaton é s a V e le n c e i-h e g y s é g von a lá b a n ism erjük a le g id ő s e b b k é p z ő d m ényeket.
S Z ILU R : A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g é s e g y b e n M a g y a ro r
s z á g fau nával iga zo lh a tóa n le g id ő s e b b k ép ző d m én y e a B ala
ton mentén é s a v e le n c e i gránit k ö rn y e z e té b e n fe ls z ín e n lé v ő anchi-epim etam orf p a la so ro za t. E bben a z e r e d e tile g ü led é
k e s hom ok- é s a g y a g k ő ré te g e k b ő l álló, n a g y v a s ta g s á g u ö s s z - letben kőzettan i je lle g e k alapján három k ü lön böző kifej lö d é sü s o ro za to t lehetett elkülöníteni:
Homokkő-, k v a rc it é s kloritpala ré te g e k b ő l álló, ősm a ra d vá n y- m entes ö s s z le t a p a la s o ro za t le g id ő s e b b k ép ző d m én ye.
E zt s z e r ic it- é s hom okkőpala követi, k o va p a la le n c s é k k e l, k v a rc p o rfir- é s d ia b á z -k ö z b e te le p ü lé s e k k e l (fillitoid ö s s z le t ).
A fek ete k o v a p a la -le n c s é k tartalm azzák a p a la s o ro za t szilu r korát b izon yító M o n o g r a p t i d a e faunát, H y s t r i c h o -
s p h a e r i d á k , Chitinozoák, R a d ioláriák é s S ilicisp o n g iá k mellett.
Végül m észtartalm ú szeriéit-, klorit-, h om ok k op ala -so ro za t kö
v e tk e z ik v é k o n y k va rcp o rfir-, k v a r c porti r- tufa-, tufit k ö zb etele
p ü lések k el. E s zilu r v é g in e k v a g y d evon elejin ek m inősíthető k ép ző d m én y metamorf je lle g é t tekintve a le g k is e b b átalakulást mutatja.
DEVON: A. már említett mésztartalm ú szeriéit-, klorit-, homok
kőpalán kivü l e g y e ls z ig e te lt foltban felszin reb u k k a n ó kristá
ly o s m é szk ő sorolh a tó fe lté te le s e n a d ev o n id ő s za k b a . F e l
s zín i feltá rá sá n á l jó v a l n a g yo b b m é ly s é g i e lte r je d é s é t ig a z o lja e g y r é s z t a permi konglomerátumban je le n lé v ő k a vics a n y a g a , m á s ré s z t a bala ton felvid ék i fe ls ő p lio cén bazaltvulkan izm u s törm elékanyagában g y a k o ri zá rvá n y k én t v a ló m e g je le n é s e . K A R B O N : U g y a n c s a k e ls z ig e te lte n jelen tk ezik , tektonikus, fe l- s z in k ö z e li h e ly z e tb e n a z a lsó -k a rb o n v is é i alem eletén ek k o - rallos, brach iop od á s, sötétszin ü m é s z k ő - é s m e s z e s a g y a g p a la k ife jlő d é s e .
A. Balatontól délre, n eo g én é s p a le o g é n képződm ények alatt 956 m m é ly ség b en m élyfú rással: S c h u b e r t e l l a-, C 1 i m a c a m m i n a-tartalmu, fels ő k a rb o n s á rg á s fe h é r m é s z k ö v e t értek el. A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g d élk eleti perem én feltárt me
s z e s a g y a g p a la é s S c h u b e r t e l l á s m é szk ő mellett a V e le n c e i-h e g y s é g gránittöm egét is a karbon id ő sza k b a n k elet
k ezettn ek tartjuk ( a v a ris ztik u s g y ű rő d é s s z u d é t a i s z a k a s z á b a ille s z t h e t ő e n ). F ő á svá n y a i: o r t o k l á s z , o l i g o k - l á s z , k v a r c , b i o t i t , j á r u l é k o s a k : a p a t i t , c i r k o n , m a g n e t i t é s o r t i t. A plutonizmus k is é rő je le n s é g e iként e g y r é s z t s zá m o s gránitporfir-, aplit- é s k erzan tit-telért ismerünk, m á s ré s z t pegmatitos, pneum atolitos é s hidroterm ális
k ép ző d m én y ek e t (fluorittal, Pb-, Z n - é r c e s e d é s s e l).
-A fe ls o ro lt ó - é s u jp a le o z ó o s ö s s z le t e k adják — a perm e le ji n agya rá n yú lep u sztu lá sb ó l m egmaradt an yagu kkal — a K ö z é p - h e g y s é g p erm -m e z o z ó o s szinklinorium ának v a r is z tid alépítm é
nyét.
PE R M : A perm id ő s z a k o t s z á ra z fö ld i eredetű, fe ls ő permi v ö r ö s h o m o k k ő -ö sszlet k ép viseli, am ely a K ö z é p h e g y s é g D K -i perem én ism ert feltá rá so k alapján, D N y felő l É K fe lé h ala d va e g y r e te lje s e b b é s e g y r e n a g yo b b v a s ta g s á g ú (2 0 0 -tó l 700 m -ig te r je d ő e n ). F e k v ő jé t a szilu r (a ls ó d e v o n ? ) a n c h i-e p i- metamorf p a la s o ro z a t k ép ezi, am elynek letarolt e g y e n e tle n tér
szín én a permi ré te g e k alatt v á lto z ó v a sta g sá g ú , sa já t an ya gú törm eléktakaró található. A permi r é te g ö s s z le t le g a ls ó r é s z é n 50— 150 m v a s ta g konglomerátum ré te g c s o p o rto t ism erünk. K a v ic s a n y a g a fő le g a g y a g p a la , k va rc, kvarcit, k v a rc p o rfir é s ho
mokkő. A konglomerátum ré te g c s o p o rt felett — fe lfe lé fo k o z a tosan é s s z a k a s z o s a n finomodó, o s z tá ly o z o tt ré te g z e tts é g ü — v ö r ö s h o m ok k ő-rétegso r települ. Végül finom szem ű, szü rk e, tarka k ö z b e te le p ü lé s e k e t tartalm azó ré te g c s o p o rt z á rja a p er
mi ré te g ö s s z le te t. A h o m o k k ő -ö sszlet k ö tőa n ya ga d éle n k o vá s, é s z a k o n k o v á s é s karbonátos, h elyen kén t a n k e r i t e s - d o l o m i t o s . A k ö tőa n ya g je lle g z e t e s alkotóelem e a k a o - 1 i n i t is. A v ö r ö s homokkő ő séletm a rad vá n yok b a n ig e n s z e g é n y . K o v á s o d o tt é s s z e n e s e d e tt n ö v é n y i törm elékanyag, is z a p e v ő fé r g e k járatai é s e g y s z á ra z fö ld i hüllő ( C h i r o t e - r i u m ) lábnyom a v á lt ed d ig ism ertté. A r é te g ö s s z le t s z á r a z földi, fo ly ó v íz i ü le d é k k é p z ő d é s ülján‘ jött létre, fe lfe lé e g y r e je le n tő s e b b s z e r e p e t já ts z ó ártéri, tavi ü le d é k k é p z ő d é s s e l. A ré te g s o r n éh á n y m étertől 20—30 m -ig te rje d ő v a s ta g s á g ú s z a k a s z o k ra bontható, am elyek h elyen k én t e r ó z ió s d is z k o rd a n c i- ával, alu lról fe lfe lé durvától e g é s z finom s z e m n a g y s á g ig te rje
dő k ife jlő d é s s e l telepü lnek eg ym á s felett. A V é r te s -h e g y s é g d élk eleti e lő teréb en a permi r é te g ö s s z le t fe ls ő r é s z é b e n la gu - nás, an h idrites—g ip s z e s ré tegcso p o rto t, efölött p ed ig ten geri ered etű m észk ő, dolom it- é s m á rg a réteg ek et ismerünk.
T R I Á S Z : A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g fe ls z in e n tanulm ányoz
ható fő töm egét triá s z id ő s z a k i k ép ző d m én y ek alkotják. L e g te lje s e b b so ro za tu k a B a la ton felvid ék en é s a Bakonyban ta
lálható. A d éli é s k ele t-a lp i triá s z k ife jlő d é s e k k e l jó l a z o n o sítható, d e lé n y e g e s e n nyugodtabb s z e rk e z e tű , ő sm a ra d v á n yokban g a z d a g , jó l tagolható r é te g ö s s z le t. A z A L S Ó T R I
Á S Z r é te g s o r a fe ls ő permi r é te g ö s s z le t felett d éle n ü led ék h é z a g g a l, é s z a k a b b r a ü le d é k fo ly to n o s s á g g a l települ. A z 1000 m éter v a s ta g s á g o t m egh aladó W E R F E N I ü led ék ek folyam atosan s ü llye d ő ü ledékgyü jtőben , s e k é ly v iz i, sikparti körü lm ények k ö zött k e le tk e z te k . A S Z E IZ I alem elet 600 m v a s t a g s z ü rk e é s v ö r ö s csillá m o s homokkő, le v e le s a g y a g -, hom okos m árga- é s v é k o n y d olom itrétegekből áll. A ré te gla p o k on m egfigyelh ető hullámfodrok, a z euriterm é s eurihalin fauna, partközeli, s e k é ly v iz i ü le d é k k é p z ő d é s r e utalnak.
A K A M P I L I a lem elet ré te g s o rá b a n m egjelen ő lem e z e s , o o lito s m é s z k ő ré te g e k , majd a homoktartalom fo k o za to s kim aradása é s e z z e l együtt a z A m m onites fauna m e g je le n é s e , a ten ger m é lyü lését é s a sótartalom álla n d ósu lá sá t je lz ik ( t i r o i l i t e -
s z e s m á r g a ). A w erfen i em elet z á ró ta g já t k é p e z ő s e jte s -li- k a c s o s dolomit, — m ely a dolomit ü reg eit e g y k o r kitöltő g ip s z - anhidrit k io ld á s á v a l jött létre — é s a s e jte s dolomit fö lé te le
id
pülő le m e z e s m é szk ő a p ró termetű faunája: bepárlódó, túlsó s te n g e r v iz e t je le z n e k .
A z A N I Z U S Z I em elet le g a ls ó ré te g cso p o rtja , a k e v é s ősm a
ra d ván yt tartalm azó „ m e g y e h e g y i d o l o m i t". A z e felett
települő m é szk ő B ra ch iop od a faunája alapján, a d éla lp i lfr e - c o a r o " szin ttel eg y e z te th e tő . F e le tte fo k o za to sa n fejlődött ki a g a z d a g faunáju „ P a r a c e r a t i t e s t r i n o d o s u s " - o s m árga é s m é szk ő szintje, a m ely a flr e i f l i n g i " m é s z k ő v e l a zon o si tható.
A. L A D INI em eletben a délalpi „ b u c h e n s t e i n i " ré te g e k k e l azon osíth ató, k o v á s m észkő, tufás márga, tufit é s diabáztufa v á lta k o z á s á b ó l álló ,,P r o t r a c h y c e r a s r e i t z i " szin tet é s a w en gen i ré te g e k k e l párhuzam ositott v ö r ö s tűzkő v é s
„ t r i d e n t i n u s ó s " m é szk ő szin tet különböztetjük m eg. A B a la ton felvid ék en tu fa szó rá s sa l, vék o n yh éj u k a gylók k a l, A m - m on itesek k el jellem zett m é ly eb b vizi ladini m é szk ő -k ifejlő d ést, a B a k o n y k eleti r é s z é n d ip lo p o rá s dolomit vá ltja fel. E z a n a g y v a s ta g s á g u (9 0 0 m ), s e k é ly v iz i, v e g y i é s b io gén r é te g s o r k é p v is e li a ladini em eletet a Vértes, G -erecse é s a Budai h e g y s é g terü letén is.
A K A R N 1 em eletben ism ét je le n tő s fá c ie s k ü lö n b s é g e k ism er
hetők fe l a k ö z é p h e g y s é g i triá s z ü ledék gyü jtő területén. A B a la ton felvid ék en a „ f ü r e d i m é s z k ő " ré te g e s o p o rtta l fo ly tatódott a z ü le d é k k é p z ő d é s . E rre n a g y v a s ta g s á g u m á rg a so ro - za t települ, majd v é k o n y m é szk ő ré te g c s o p o rtta l záru l a z em elet ré te g s o ra . E z a m integy 700 m v a s ta g s á g ú r é t e g ö s s z - let É K - fe lé je le n tő s e n e lv é k o n y o d ik é s a fe ls o ro lt k ép ző d m é
n yek e t dolomit, dolom itos márga, m á rgá s dolomit, v é k o n y tüz- k ö v e s m é szk ő é s tü z k ö v e s dolomit vá ltja fel.
A N O R I em eletet a B a la ton felvid ék en é s a B akon yban tetem es v a s ta g s á g ú é s n a g y fe ls z in i e lte rje d é s ü „fődolom it" k é p v is e li, je lle g z e t e s nori em eletbeli M e g a l o d u s f a u n á v a l . A z É s z a k i Bakonyban, a V értes-, G e r e c s e - é s B u d a i-h e g y s é g b e n d é lrő l é s z a k fe lé h aladó so rren d b en e g y r e korábban fe llé p ő
„ d a c h s t e i n i m é s z k ő " h elyettesíti a fődolomitot.
R-AIDTI. A. B a la ton felvid ék é s a D éli B a k o n y területén, v a la mint a K e s z t h e ly i- h e g y s é g b e n a nori fődolom it felett tü z k ö v e s dolomit, dolomitmárga, „ A v i c u l a c o n t o r t á s " k ö s s z e n i fá c ie s ü raeti ö s s z le t települ, am elynek fe ls ő r é s z é t p a c h y - o d o n t á s ( c o n c h o d u s o s ) m é szk ő k é p v is e li. A nori dolom itra telepü lő m á rgá s k ö s s z e n i k ife jlő d é s É K - i irán yban már a B a k o n y k ö z e p é n ki ékelőd ik . A további te rü le tré s z e k e n a n ori em eletből folytatódó dach stein i m é szk ő k é p v is e li a ra eti em eletet; s e k é ly v iz i, oolitos, a lgá s, fo ram iniferás, párám e- g a lo d u s z o s , c o n c h o d u s z o s fá cies b en .
J U R A . A h e t t a n g i em elet ré te g c s o p o rtja a B a k o n y h e g y s é g terü letén ü le d é k fo ly to n o s s á g g a l é s a raeti dach stein i m é s z k ő v e l m e g e g y e z ő kőzettan i je lle g e k k e l telepü l a triá s z r é te g e k re. A V érte s é s G -e r e c s e -h e g y s é g területén a triá s z é s ju ra id ő s z a k i k ép ző d m én y ek között ü le d é k h é z a g tapasztalható. A k ö z é p h e g y s é g d élk eleti perem én a ju ra id ő s z a k i k ép ző d m én yek te lje s hiányából, é s a b els ő b b terü letek ju ra k ép ző d m én yein ek fá c ie s v is z o n y a ib ó l, a triá s z v é g é n m egszű n t ü le d é k k é p z ő d é s re é s a ju ra id ő s z a k e g é s z é r e k iterjed ő ü ledék h ián yra k ö v e t
keztetünk. Ebben a beszű kü lt k ö z é p h e g y s é g i üledékgyü jtőben , a m elyet m e s s z e te rje d ő triá s z m é s z k ő - é s dolomitpartok s z e g é ly e z te k , a ju ra id ő s z a k folyam án a s e k é ly e b b te n g e r r é s z e k ben b rac h io p o d á s—k rin o id eá s m észkő, a m élyeb b m ed en cea lj
zaton v ö r ö s a g y a g o s am m on iteszes é s plankton eredetű mik- rofaunát tartalm azó m észkő, tüzkőgum ós m é szk ő é s radiolarit k ele tk ezett. S a já to s h elyi k ife jlő d é sk én t m angánkarbonátos é s m a n gán oxidos ré te g c s o p o rto t is feltártak, gya k orla ti je le n tő s é gű m a n gá n ércfelh a lm ozó d á ssa l. A ju ra id ő sza k i k ép ző d m én yek a 1 i á s z tói a d o g g e r v é g é ig fo k o za to sa n mélyülő, majd a maim so rá n ism ét s e k é ly e b b é v á ló ü ledék gyü j tő lé t e z é s é r e
12
utalnak, a partmenti ré te g so ro k b a n m in d végig s ek ély , m o zg a tott te n g e r v íz r e utaló, ü le d é k h é z a g o s , h elyi ered etű törm elék- a n y a g o t tartalm azó kép ződm én yekk el. A z ü le d é k fo ly to n o s s á g g a l k ele tk e z e tt ré te g so ro k b a n található, h elyen k én t g a z d a g Am m onites fauna s e g ít s é g é v e l a ju ra id ő s z a k ö s s z e s em elete kimutatható. A fauna n a g yo b b r é s z e m editerrán je lle g ű , de k ö z ép eu ró p a i fajok is k é p v is e lv e vannak.
A ju ra id ő s z a k i r é te g ö s s z le t a G e r e c s e é s V é r te s -h e g y s é g te
rületén m in d ö s s z e 50— 60 m v a s ta g s á g ú , d e a B akonyban sem haladja m eg a 200 m-t. A peremi, ü le d é k h é z a g o s k ife jlő d é sü terü leteken h elyen k én t csu pán n éh á n y m-t k itevő ö s s z v a s t a g - s á g g a l is ismert.
K R É T A . Elkülönült ü ledék gyü jtő m eden cékben, e lté r ő k ife jlő d és ü é s ü le d é k h é z a g o k k a l e lv á la s z to tt k ré ta id ő s z a k i ré te g - ö s s z le t e k k e le tk e z te k a K ö z é p h e g y s é g területén.
A N E O K O M folyam án (b e r r iá z itó l a barrémi v é g é i g ) a G e r e c s e -!, e g y s é g b e n é s z a k a lp i—kárpáti kapcsolatu , b e rriá z i a la p - b r e c c s á v a l k ezd ő d ő , v a l a n g i n i m árga- é s h a u t e r i v i - - b a r r é m i h om ok k őrétegso rra l folytatódó é s a b a r r é m i e m e l e t v é g é n r e g r e s s z ió s konglomerátummal záru ló, s z a b á ly o s ü led ék cik lu st k é p e z ő , 2— 300 m v a s ta g s á g ú r é te g ö s s z le t e t ismerünk. A B a k o n y h e g y s é g b e n a neokom k e v é s b é törm elék es jelleg ű , inkább tü zkőgum ós m é szk ő ( b i a n c o n e ) - , m árga-, k rin o id eá s m é s z k ő - kifejlődésü , é s d élalpi kapcsolatu . A b er
riázi, va la n gin i é s hauterivi em elet id ejé n m e d en ceb eli k ife jlő d ésk én t 100— 200 m v a s ta g s á g ú Tinntinnina é s Nannoplankton
-tartalmú tü zkőgum ós m észkő, a barrém i em eletben p e d ig 20- -200 m v a s ta g hom okos m é s z k ő ö s s z le t k eletk ezett. A partkö
z e li terü letek en k rin o id eá s— b ra c h io p o d á s m é s z k ö v e t ismerünk.
V a sta gsá ga n éh á n y m-től 20— 30 m -ig terjed.
A ten geri ered etű krétaid ő s za k i k ép ző d m én y ek k el e g y id e jű le g
a K ö z é p h e g y s é g c s a p á sv o n a lá b a n h ú zódó s z á r a z fö ld m é s z k ő - é s dolom ittérszín én (ten germ en ti u.n. K u p k a rszt-terU leten ) bau xittelepek k ele tk ezte k . E z e k e g y r é s z é t apti, je le n tő s e b b ré s z ü k e t k é s ő b b i ( s z e n o n ill. e o c é n ) k ép ző d m én y ek fedték le.
A z e g y k o ri bau xitan yag je le n tő s r é s z e a k ésőb b i e r ó z ió s id ő s z a k o k folyam án lepusztult, más ré s z ü k s z á ra z fö ld i áthor- d ó d á s után, m á s o d la g o s (á tte lep ü lt) h ely z e tb e n is m e g ő rizte bauxitj elle g é t.
K Ö Z É P S Ő K R É T A . A z a p t i em elet id ejé n a K ö z é p h e g y s é g e g é s z h o s s zá b a n v é g ig h ú zó d ó , 20— 80 m v a s ta g s á g ú s zü rk e k rin o id eá s m é s z k ő ö s s z le t k eletk ezett. A sz ü rk e k rin o id eá s m é szk ő felett é s a z o n túlterjedő módon, e r ó z ió s d iszk o rd a n - c iá v a l telepü lő — a fe ls ő apti bán 5— 100 m v a s ta g s á g ú tarka- a g y a g - ö s s z le t te l k e z d ő d ő (n a g y o b b r é s z t c s ö k k e n ts ó s v iz i fau
nát tarta lm a zó) — majd albai em eletbeli pach yodontás, orbito- linás, m ikrofaunás, m o llu szk á s é s e c h in o id e á s m é szk ő (2 0 — 50 m ), valamint gla u kon itos m árga ( 0 — 10 m ) ré te g c s o p o rto k egym ásu tánjából álló ré te g s o rt ismerünk, am elyre a c e n o - m á n tu rrilite s z e s m árga 50— 500 m v a s ta g s á g ú ö s s z le t e tele
pül.
F E L S Ő K R É T A ( S ZE M O N em e le tb e li) k ép ző d m én y ek a D éli- B a kon y terü letén találhatók. A cen o m á n végi p re g o z a u i m o zgá so k h atá sá ra k iem elked ő é s a turoni em eletben feld a ra b oló d ó k ö z é p h e g y s é g i terü let déli ré s z é n , a sze n o n k e z d e ti im m erzi- ó s c ik lu s s a l induló ü le d é k k é p z ő d é s , a m aestrichti alem elet v é g é n a larami m o z g á s o k h atá sá ra k e z d ő d ő e m e rz ió s cik lu s
sa l zárult. A fe k v ő b e n s z á ra z fö ld i ered etű ta rk a a g y a g ö s s z - letet ism erünk: m e z o z ó o s m é szk ő -, tűzkő-, dolomit- é s bauxit- k a v ic s o k k a l. V a s ta g s á g a a 100 m étert is eléri. F e le tte é d e s v íz i m észkő, m észm árga, a g y a g m á rg a található; é d e s v íz i c s i
gafau n ával, valam int g a z d a g sporom orpha tartalommal. V astag
s á g a 40— 100 m. K o r a a szantoni alem eletben rö gzíth ető. E r
re a ré te g c s o p o rtra a k ő s z é n te le p e s ö s s z le t települ, a m ely a ls ó s z a k a s z á b a n limnikus, a fe ls ő b e n paraliku s je lle g ű . Vas
ta g s á g a 20— 120 m. K o r a f e l s ő s z a n t o n i — a l s ó k a m p a n i . A. s z á ra z fö ld i—é d e s v iz i je lle g ű s o ro z a t fed ő jéb en ten geri ered etű k ép ző d m én y ek e t ismerünk; kampani a gy a g m á r- g a é s s z irtfá c ie s ü m észkő, je lle g z e t e s k o r a l l , M o l l u s c a , F ó r a m i n i f e r a é s s p o r o m o r p h a e g y ü tte s s e l. V a sta g
ságu k 100— 200 m k ö zött vá lto zik .
A m aestrichti ré te g s o rt m észm árga, m é s zk ő é s a gy a g m á rg a - ö s s z le t k é p v is e li, je lle g z e t e s I n o c e r a m u s é s G l o b o - t r . u n c a n a f a u n á v a l , valamint P s e u d o p a p i l l o p o l - l i s s p o r o m o r p h a eg y ü tte s s e l. V a s ta g s á g a 400 m-nek veh ető .
E Q C É N . A K ö z é p h e g y s é g területén ha h é z a g o s á n is, de eg y a rá n t m egtalálhatók a z a lsó, k ö z é p s ő ill. fe ls ő - e o c é n kép
ződm én yek. K ife jlő d é s i v is z o n y a ik epikon tinen tális je lle g ű ü le
d é k k é p z ő d é s r e utalnak. K ife jlő d é s i je lle g ü k e t tekin tve p a rts z e - g é ly i (m e s z e s —tö rm e lé k e s ), s z ig e tte n g e ri é s m ed en ceb eli k ép ző d m én y ek re oszth atók. A tagolt térszin , a v á lto z a to s é le tle h e tő s é g e k é s ü le d é k k é p z ő d é s i v is z o n y o k a fő típusokon kívül m ég szá m o s k ő z e tv á lto z a to t ered m én y eztek . A z e o cén k o ri k ép ző d m én y ek e t három n a g yo b b ki em elk ed ési é s e g y b e n e r ó z ió s p erió d u s tagolja; a z a ls ó é s k ö z é p s ő - e o c é n határán, a k ö z é p s ő -e o c é n e n belül, v é g ü l a k ö z é p s ő é s fe ls ő - e o c é n között. Rétegtan i tagolásu k a n a g y Foram iniférákon alapul.
F e jlő d é stö rté n eti szem pontból je lle m z ő a K ö z é p h e g y s é g É K - i é s D N y-i v é g e in e k elle n té te s elő je lű s ü lly e d é s e ill. em elk ed é
se. E z a je le n s é g c s a k a kontinentális méretű f e l s ő - l u - t é c i a i é s fe ls ő - e o c é n t r a n s z g r e s s z ió k id ejé n szű nt meg.
A z e o c é n ü le d é k k é p z ő d é s t a n d ezit-, ill. dácit- é s riolit-vu lka-
nizm us k ísérte, tú lnyom órészt tu fa szó rá s sa l, tufa- é s tufitréte- g e k k e le tk e z é s é v e l. A z e o c é n r é te g ö s s z le t b á zis á n je le n tő s g a z d a s á g i értékű barnakö s z é n te le pék k ele tk ezte k .
Ö LIG Ó C ÉN. A K ö z é p h e g y s é g terü lete a z o lig o c é n e le jé n k ie m elkedett é s ig e n je le n tő s lep u sztu lá s s z in te ré v é vált. A z ü le- d ék felh a lm ozó d á s a r u p é 1 i em eletben kezd ő d ö tt s z á ra z fö ld i ta rk a a gyag, é s hom okkő r é te g s o r k e le tk e z é s é v e l, a z e g y k o ri Ö blözetekben 1— 2 m v a s ta g s á g ú b a rn a k ő szén te le p ek k el. A s z á ra z fö ld i ö s s z le tb e n B odajknál g e r in c e s fauna vá lt ism ere
te s s é . A r é te g s o r v a s ta g s á g a e lé ri a 400 m-t. A ten g er a ru- péli folyam án É K - i irá n yb ó l nyomult e lő re a K ö z é p h e g y s é g terü letére. C y r e n á s , M e l a n o p s i s o s , P o t a m i d e s e s é s agglutinált Foram iniférákat tartalm azó k ép ző d m én y ei Buda
p e s t é s E sztergo m közötti területen találhatók. L e g n a g y o b b v a s ta g s á g a 600 m. ( A G e r e c s e é s V érte s terü letén már csa k e le g y e s v iz i, a Bakonyban p ed ig c s a k s z á ra z fö ld i—é d e s v íz i k ép ző d m én y ek találh atók.) A C l a v u l i n o i d e s s z a b ó -it tartalm azó un. k is c e lli a g y a g k ise b b elterjed ésü . V a sta gsá ga m egh aladja a 200 m-t. A k a t t i em eletet r e g r e s s z ió s je lle g ű h o m o k k ő -ö sszlet k é p v is e li. V a s ta g s á g a e lé ri a 400 m-t. E g y idejű k é r e g m o z g á s o k h atá sá ra a K ö z é p h e g y s é g É -i r é s z é n e k e g y e s terü letei c s a k eb b en a periód u sba n kerü ln ek rö v id idő
re ten geri e lb o n tá s alá.
A M IO C É N k ép ző d m én y ek a K ö z é p h e g y s é g területén három r é te g ö s s z le t r e tagolhatok:
A felteh ető en „ B U R D I G A L L A I — A L S Ó H E L V É T I"
ü led ék cik lu st s z á r a z fö ld i—fo ly ó v íz i ered etű konglomerátum, ho
mokkő é s tarka aleu rit ré te g e k k é p v is e lik . K a v ic s a n y a g u k je len tő s r é s z e a K ö z é p h e g y s é g e t fe lé p ítő id ő s e b b k ép ző d m é
n y ek b ől szá rm azik . F ed őjü k b en é d e s v íz i—m o csá ri eredetű ü le
d ék ek telepü ln ek allochton jelleg ű b a rn a k ő szén te le p ek k el.
F E L S Ő H E LV É TI ten geri kép ződ m én yek : s lirjelleg ü finomhomo
k o s a g y a g , a gyagm árga, a peremi pa rtk ö zeli terü letek en e le - g y e s v iz i é s la gu n ás je lle g ű a gy a g m á rg a ( C o n g e r i a b ö c k h i , B r o t i a e s c h e r i ) ré te g e k k ele tk ezte k . A. h el
véti em elet fe ls ő r é s z é b e n m egk ezd őd ött a z a ls ó tortonaiban k ite lje s e d ő vulkáni működés, am ely a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g E K - i r é s z é n a S ze n ten d re—v is e g rá d i a n d e z ith e g y s é g e t h ozta létre.
T O R T O N A J —S Z A R M A T A . A tortonai em elet id ején a ten ger je le n tő s e n előrenyom ult. A partmenti s e k é ly v iz i terü letek en
du rva konglomerátum, p e c t e n e s , l i t h o t h a m n i u m o s m é szk ő (la jta i m é s z k ő ), h ete ro s te g in á s m é szk ő é s homokkő k eletk ezett. V árpalota k ö rn yék én a partmenti, m o llu szk á s ho
mok felett autochton je lle g ű b a rn a k ő s z é n ö s s z le t települ. A z üledékgyű jtő parttól távolabbi r é s z e in m o llu szk á s a g y a g m á rg a fejlődött ki. A szarm ata em elet k ép ző d m én v ei a tortonaiban k e z d ő d ő ü led ék cik lu s z á ró tagját alkotják. A K ö z é p h e g y s é g területén a szarm ata ö s s z le t e t m o llu szk á s d u rva m észk ő é s agyagm árga, valamint é d e s v íz i m é szk ő k é p v is e li. A vulkáni m űködés folytatódását v é k o n y dácittufa b e tele p ü lések b izo n y ít
ják.
A P A N N Ó N IA ! ( P L IO C É N ) em elet k ép ző d m én y ei a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g peremén, továb bá a B alaton felvid ék é s a Ba
k o n y területén h e g y s é g - k ö z i b e ls ő m eden cékben fejlő d tek ki.
Partmenti é s p a rtk ö zeli s e k é ly v iz i törm elék es je lle g ű k é p z ő d m ények alkotják. Ü ledék an yagu k é s őséletm a ra d vá n y a ik a lap
já n jó l k ö veth ető a p a n n o n b e l t ó r é s z e k r e ta go lód á sa , fo k o za to s féltő ltő d é s e é s te lje s k ié d e s e d é se. A z a ls ó panno- niai je lle g z e t e s kép ződm én ye a M e l a n o p s i s - o s homok.
A z a ls ó ta g o za tra d iszk o rd á n sa n telepü lő f e l s ő p a n n o i a i k ép ző d m én y ek e t a C o n g e r i a u n g u l a c a p r e a - s szin t
a gyagm á rga , é s hom okos a g y a g ö s s z le t e é s a C o n - g e r i a b a l a t o n i c a - s szin t hom okos—a g y a g o s ü led ék ei k é p v is e lik , k ö z b e te le p ü lö m o csá ri ü led ék ek k el é s é d e s v íz i m é s z k ő r é te g e k k e l. A K ö z é p h e g y s é g nyugati perem én a z a g y a g o s kifej lö d é sü a ls ó pannon felett fo k o za to sa n fejlődött ki a hom okos fá c ie s ü felsöpan n on . A fe ls ő pannoniai alem elet v é g é n je le n tő s bazaltvulkan izm u s alakult ki a Dunántúli K ö z é p - h e g y s é g déli feléb en , a B a la ton felvid ék en é s a K is a lfö ld te
rületén.
A p lio cen v e g é n te lje s e n szá ra zu la ttá v á ló té rs zín e n n a g y a rán yú lep u sztu lá s k ezd ő d ö tt fo ly ó v íz i é s é d e s v íz i ü led ék felh al
m o zó d á s sa l.
N E G Y E D EDO S Z A K . P e r ig la c iá lis je lle g ű s zá ra zfö ld i, tavi fo
ly ó v íz i é s eoü k u s k ép ző d m én yek ( l ö s z ) k é p v is e lik a Dunán
túli K ö z é p h e g y s é g b e n a n eg y e d id ő s z a k o t. A z é d e s v íz i m é s z kő k e le tk e z é s e már a p lio cén b en m egkezdődött; tavi é s fo rrá s m é szk ő je lle g ű . A z e g y r e tagoltabb á v á ló h e g y s é g r é s z e k bel
ső r é s z e in általá n os e lte rje d é s ü a lej tő törmelék, előterü kben n a g y k ite rje d é s ű törm elékkupok k ele tk ezte k . A jé g k o r s z a k i k lím a v á lto zá s o k é s a s z e r k e z e t i m o z g á s o k h atá sá ra a fo lyó k é s patakok mentén te ra s z o k jöttek létre. H elyen k én t futóho
m okterületek is kialakultak. Igen elterjed t k ép ző d m én y a lö s z , g y a k o r i fo s s z ilis talaj szin t- é s törm elék b etelep ü lések k el, je le n tő s homoktartalommal.
Jelen tős p a l e o l i t é s n e o l i t k o r i ő sem b eri ta n y a h ely ek k e l é s tü zk őfejtők m a rad ván yaival. L e g je le n tő s e b b e k e z e k kö
zü l a tatai, érdi é s a v é r t e s s z ö llő s i tanyah elyek, g a z d a g ő s r é - gjészeti le letek k el.
18
III.
A Dunántúli K ö z é p h e g y s é g h aszn osíth ató á s v á n y o s a n y a ga i
A K ö z é p h e g y s é g le g je le n tő s e b b n y ersa n y a g fa jtá i: a b a u x i t , a b a r n a k ő s z é n é s a m a n g á n é r c . S zá m ottevő m ég a z öntödei é s ü v e g g y á r tá s i c é lr a b á n yá szott k v a r c h o m o k , valam int a tü zá lló a gya g , a bentonit, a kerám iai a la p a n y a g o k é s épitőkőfajták. K is e b b je le n tő s é g ű e k a s z ín e s é r e , a fluorit-, ba
rit- é s k v a rc itle lő h e ly e k . A k ö z é p h e g y s é g m e z o z ó o s k é p z ő d m é n y eih e z kötöttek a bauxit é s a m a n gán érctelepek, valamint a b a rn a k ő s z é n te le p e k e g y r é s z e . A z id ő s e b b harm adkor ü le
d é k s o rá h o z a b a rn a k ő s zé n te le p e k n agyob b ik r é s z e é s a tűz
á lló a g y a g tartozik. A fiatal-harm adkori r é te g ö s s z le t e k h e z tar
tozn ak a kvarchom ok, a bentonit é s a z épitőkőfajták je le n tő s r é s z e .
A b a u x i t h azá n k e g y ik le g je le n tő s e b b h aszn osíth a tó á s v á n y o s an ya ga . K is e b b -n a g y o b b len csék et, töm ör- é s dolin aki
tö ltések et alkotó telep e i a k r é ta id ő s z a k trópusi k lim a v iszo n ya i között, a tengerm enti ku pkarsztterü leten k ele tk ezte k . F e k v ő jü k k a rs zto so d o tt fe ls ő -tr iá s z dolomit é s m észk ő. F ed őjü k b en rit
kábban k ö z é p s ő é s fe ls ő kréta, gya k ra b b a n e o c é n kori k ép ződ m én yek találhatók. F ő le g h id ra rg illites—böhm ites típusúak.
G -azdasági szem pon tból le g je le n tő s e b b le lő h e ly e i Halimba, N y i- rád, F e n y őfő , Is z k a s z e n t g y ö r g y k ö rn yék én találhatók. A Gánt k ö rn yék i n a g y le lő h e ly e t lem üvelték.
A m a n g á n é r c , - m elyet Úrkút é s E p lé n y k ö rz e té b e n mint
e g y n é g y é v t iz e d e b á n yá szn a k - f e l s ő - l i á s z ten geri ü le-
dék. O x id os é s ka rb on á tos k ife jlő d é sü telep e i e g ya rá n t é r d e m e sek a kiterm elésre.
A z é r c ö s s z le t ré te g s z e rü e n , v a g y a fe k v ő m é szk ő töbreit ki
töltve, le n c s é s e n települ. A r é te g e s - fin om sávos, élén kszin ü , márgaküllemü ka rb on á tos é r c m an gán hordozó á s v á n y a a ro - dokrozit, o x ik a rb on á tos vá ltoza ta ib a n je le n tő s a m a n g a n i t s z e r e p e is. A tömör, kem én y k v a r c o s -k o v á s konk réciókból, m angángum ókból é s lá gy a b b a g y a g o s ré te g e k b ő l álló o x id o s telep é r c a n y a g a p irolu zitos - p szilom elán os, a lá ren d elten man- garutos ö s s z e té te lű . A^z é r c te le p fe k v ő je k ö z é p s ő liá s z m é s z kő ül. márga, fe d ő je fe ls ő - liá s z am m on iteszes v a g y p o sid o n iá s m é szk ő é s márga.
A K ö z é p h e g y s é g b a r n a k ő s z é n v a g y o n a c s a k k is r é s z b e n k a p cs o ló d ik a m e z o z ó o s k ép ző d m én y ek h ez. A jk a v i
d ék én fe ls ő -k ré ta ( s z e n o n e l e j i ) é d e s v íz i ered etű barna
k ő s z é n m ed en cét m üveinek. F e d ő jé b e n ten geri eredetű szen o n k o ri k ép ző d m én y ek települnek. G a z d a s á g i szem pontból le g je le n tő se b b ek a z a ls ó é s k ö z é p s ő - e o c é n b a rn a k ő szén telep ek . E z e k a m e z o z ó o s a la p h e g y s é g b e ls ő sü lly e d ék eib en alakultak ki, a z e o c é n kori ten geri elb o ritá st m e g e lő z ő té rs zin s ü lly e - d é s során. K a rs ztk ő szén tip u su , általában több te le p e s k ife jlő - désü, s e k é ly -, ritkábban m élylápi kép ződ m én yek . A n y a g u k túl
n y o m ó ré s z t huminites, ritkábban bituminites je lle g ű . V e g y e s á l- lom anyu erd ei é s m o csá ri n ö v é n y z e t autochton felh a lm o zód á sa r é v é n k ele tk ezte k . Ide tartoznak: a dorogi, a tatabányai, o r o s z lányi, pusztavám i, balinkai é s dudari barnakő s z é n területek. A z o l i g o c é n k ő s z é n te le p e k k is e b b je le n tő s é g ű e k . A dorogi b a rn a k ő szén m ed e n ce nyugati r é s z é n sek élylá p i, autochton je l
legű, fe n y ő fé lé k b ő l sz á rm a z ó x ilite s tipusu te le p e k e t ismerünk.
S z á p á r k ö rn yék én lá p erd ei k é p z ő d é s r e utaló üptobiotitos je l
leg ű telep e k találhatók. M io cén b e ta rtozó fö ld e s fá s je lle g ű 20
b a rn a k ő szén te le p ek Várpalota é s H eren d k ö rn yék én vannak.
A K ö z é p h e g y s é g b e n lé v ő e g y é b á s v á n y le lő h e ly e k k ö zü l em
líté s re m éltóak a t ü z á l l ó a g y a g -b á n yá k ( Baj na, P ilis v ö - rö svá r, C sák b erén y, V á ro s lő d ) a ben tonittelepek (T é t é n y i fennsík, Bánd—H eren d —M árkó, N y irá d k ö r n y é k e ), az. ü v e g homok é s ö n t ö d e i h o m o k le lő h e ly e k ( S á ris á p —D o ro g — K is S trá zs a h e g y , B icsk e, N y irá d i m eden ce, D ís z e i— S ze n tb ék - kála, S alfóld— K ő v á g ó ő r s ), a bazalt, andezit-, m árga- é s m észk őb án yá k e g é s z sora, m elyek h e g y s é g s z e r t e működnek, é s építő-, u tépitő-anyagokat, bu rkolókövet, m é s z - é s cem ent
ipari n y e rs a n y a g o k a t szolgáltatn ak. A V e le n c e i h e g y s é g terü
letén több k ise b b b á n ya h elyen fo lyik a p l i t , t e l é r k v a r c i t , f l u o r i t , b a r i t , s z í n e s é r e term elése.
Végül megemlítjük a m é ly s é g i vizfajtákat, m elyek u gy a n csa k fon tos g a z d a s á g i s z e r e p e t já tsza n a k . íg y a b án yam ü veleteket v e s z é ly e z t e t ő k a r s z tv íz é s a kü lön féle h é v iz -, g y ó g y - é s á s v á n y v íz fo rrá s o k , a m elyek s z é le s k ö r ű fe lh a s z n á lá s ra kerülnek.
IV.
Ú tvonal le ír á s E l s ő n a p
Bu dapest— S z é k e s fe h é r v á r .
B udapestet é s z a k i irányban; Óbudán k e re s z tü l h agyjuk el. E z a fő v á ro s le g ő s ib b r é s z e . E lő s z ö r kelta ( A k —In k ), majd (i.u.
ül—IV. s z . ) római telep ü lés ( A q u in cu m ). A X. sz d .-tó l a XIII.
szd . m ásodik fe lé ig Buda n é v e n a m agyarok királyi v á ro s a .
<] A z út mentén a z e g y k o ri római katonai v á r o s r é s z b e n épült anfiteátrumot láthatjuk.
<] Utunk k e z d e ti s z a k a s z a a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g É -i A <] j e l z é s a fe ls o ro lt látnivalóknak a z au
r é s z é t harántirányban á ts z e lő , tektonikai á rok je lle g ű V ö rö s v á r i-v ö lg y b e n halad. A. m ered ek e r d ő s h e g y o ld a l a H árm ash atárh egy—C s ú c s h e g y e o c é n m é s z k ő fo s z lá n y o k k a l fed ett t r i á s z dolom it- é s m észk ővon u latá t je lz i.
<] P ilis v ö r ö s v á r k ö rn yék én a karn i-n óri fődolom it ö s s z le t p a ra llele p ip ed o n o sa n s z é t e s ő é s a z un. p orló dolomit v á lto z a ta alkotja a térszín t, a m ely m ég a Budai h e g y s é g h e z tartozik. A z útiránytól jo b b ra látható h egyvon u la t a tú lnyom órészt f e l s ő t r i á s z dolom itból é s m é s z k ő b ő l álló P ilis h e g y s é g .
<3
A z utunkat s z e g é ly e z ő h egyvon u la to k la n k ás dom bvidékbe m ennek át, am ikor a D o ro gi m e d en céb e érkezü n k.
3. A Dorogi medence vázlatos földtani szelvénye
A D o ro g i terület e o c é n r é te g ö s s z le t e a raeti dach stein i m é s z kő e g y e n e tle n fe ls z ín é r e települ. L eg a lu l a ls ó eo cén , s z á r a z földi ta rk a a g y a g é s é d e s v íz i m é szk ő található. E rre általában hárm as oszta tu k ő s z é n te le p e s ré te g c s o p o rt k ö v e tk e z ik . Bá
n y á s z a ta már több mint m ásfél é v s z á r a d r a tekint v is s z a . A
k ő s z é n te le p e s ö s s z le t r e e le g y e s v iz i, majd s e k é ly te n g e r i a - gy a g m á rg a települ. A z előb b i g a z d a g M o l l u s c a - f a u n á - v a l, a z utóbbi N u m m u l i t e s s u b p l a n u l a t u s é s O p e r - c u l i n a s u b g r a n u l o s a fajokkal. A fe ls ő -lu té c ia i Num
m ulites p e rfo ra tu s zo s ö s s z le t a terü let N y -i r é s z é n d is z k o r- d a n ciá va l telepü l a z id ő s e b b k ép ző d m én y ek felett. E rre a v á l
to za to s kifejlődésü , g a z d a g M o l l u s c a - f a u n á t é s h ely en ként le n c s é s k ife jlő d é sü k ő s z é n te le p e k e t tartalm azó N u m m u l i t e s s t r i a t u s z o s Ö sszlet k ö v e tk e z ik . A fe ls ő - e o c é n t plankton foram in iferás biotitos hom okkő é s N u m m u l i t e s m i l l e c a p u t -o s , D i s c o c y c l i n á -s, L i t h o t h a m n i - u m - o s m é szk ő k é p v is e li. A hárm as ta goza tú o lig o c é n ré te g - ö s s z le t ig e n je le n tő s s z á ra z fö ld i le p u s z tu lá s s a l é s tektonikai ig é n y b e v é te lle l jellem zett id ő s z a k után k ele tk e z e tt a z e o c é n k ép ző d m én y ek felett. A fe ls o r o lt k ép ző d m én y ek v iz s g á la tá h o z fű ződ n ek Hantken M ik s a m u n kásságán ak le g je le n tő s e b b e r e d m ényei .
<] A D o ro g i-m e d e n c e e lő te ré b e n lé v ő s z é le s h o lo cén árté- téren k ere s z tü lh a la d v a N y erg esu jfa lu n á l elérjü k a G e r e c s e h e g y s é g Dunáig terje d ő n yúlványait. A m ered ek part
falban fe ls ő - e o c é n konglom erátum é s m árga va n feltá rva.
A lábatlani cem en tgyá r mellett a főútról le t é r v e a cem ent
g y á r m é szk ő é s m árg afej tőinek m e g tek in tésére indulunk.
1. m e g á l l ó h e l y .
K e c s k e k ő , M é s zk ő fe jtő .
F e ls ő triász, raeti em eletbeli m é s z k ő r é te g sor. A lá re n d e lte n m árgás dolom itos m é szk őp a d ok k ö z b e te le p ü lé s é v e l. M eg a lo d u - sokat tartalm azó ré te g e k k e l (M e g a lo d u s böckhi, C on chodu s in fra lia ssicu s, P a ra m ega lo d u s eu p a llia tu s), s á v o s autigén b re c c s a -, é s z ö ld a g y a g k ö z b e te le p ü lé s e k k e l. F e lfe lé e g y r e
gy a k o rib b á v á ló foram in iferás (T r ia s in a h antkeni) a lgá s, k o - rallos, o o lito s m é szk ő padokkal. S ek ély te n g eri, s e k é ly v iz i ü le
d é k k é p z ő d é s eredm én ye.
<] A z út melletti elh a gyott m é szk őfejtő raeti dach stein i m é s z k ő re telepü lő v ilá g o s v ö rö s , tömött a l s ó l i á s z , a p ró m angánfoltos k ö z é p s ő l i á s z-, é s v ö r ö s a g y a g o s gum ós f e l s ő l i á s z m é s z k ő ré te g c s o p o rto t tár fel.
<3 A. k ö v e tk e z ő k őfejtőu d varban a l s ó - e o c é n é d e s v iz i m észk ő é s alatta rétegzetten , s z á ra z fö ld i ered etű homok
kő va n feltá rva. A z a ls ó -e o c é n k ép ző d m én yek je le n tő s ü le d é k h é z a g g a l telepü lnek a fe ls ő barrémi r e g r e s s z ió s hom okkő-konglom erátum ré te g c s o p o rt felett.
<] A k ö v e tk e z ő feltá rá sb an barrémi lilá s -v ö r ö s é s z ö ld e s s z ü rk e hom okos m árga é s homokkő látható.
2. m e g á l l ó h e l y .
B e rz s e k h e g y . M árgafejtő.
A m árgafejtő talpán mélyitett fú rásban harántolt 50 m v a s ta g m árga- é s n éh á n y m éter a la p b re c c s a ré te gcso p o rtta l k ie g é s z ít
v e a m árgafejtő falában előttünk á ll a k ö z é p s ő G e r e c s e a ls ó kréta r é te g ö s s z le te . (4 . á b ra ) A z a la p b re c c s á v a l é s homok- k ő ré te g c s o p o rtta l k ezd ő d ő , tek in télyes v a s ta g s á g ú m á r g a ö s s z - lettel folytatódó, majd h om okk ővel é s r e g r e s s z ió s konglom erá
tummal zá ru ló r é te g s o r s z a b á ly o s ü le d é k k é p z ő d é s i ciklu st k é p v is e l. A fe ls ő h au terivi— a ls ó barrémi ré te g e k g a z d a g C eph alopoda faunát tartalmaznak. A kőzettan i k ife jlő d é s é s C eph alopoda-fau n a é s z a k -a lp i—nyugati-kárpáti kapcsolatu .
A B e r z s e k h e g y k réta a la p h e g y s é g r ö g é t m egk erü lve a v e tő k k e l határolt S árkán ylyu ki k őfejtő jú ra id ő s z a k i k ép ző d m én y ek et feltá ró nyugati falában e g y k o ri h évfo rrásm ü k ö d és nyomait lát
juk.
Édesvízi mészkő
DDNy
Rétegzetlen tűzkő törmelék J<onglomerátum rétegcsoport
Homokkő ? w 20 30 40 m
Főleg TRIÁSZ mészkő törmelékanyagából álló breccsa, alul homokos réteggel
Világosvörös calpionellás mészkő
4. A. Berzsekhegy földtani szelvénye
25
Homokkő rétegcsoport
3. m e g á l l ó h e l y . T ö lg y h á ti kőfejtő.
A. T ö lg y h á ti k őfejtőb en a r a e t i em eletbell, M e g a l o d u s o - k a t tartalm azó d a c h s t e i n i m é s z k ő re ü le d é k h é z a g g a l te
lepü lő jú ra id ő s z a k i r é te g s o r a szinem uri em elettől a z a ls ó ti- tonig terje d (5 . á b r a ). A z a ls ó liá s z t s z ü rk é s s á rg a é s v ilá g o s v ö rö s , v a s ta g p a d o s m észk ő k ép v is e li, g y é r C rin oidea é s B ra ch io p o d a fau n ával (1 5 m ). E rre v ilá g o s é s sötétebb v ö rö s ,
sá rg a folto s, m angángum ós v é k o n y a b b pados, k ö z é p s ő liá s z c e p h a lo p o d á s m é szk ő települ (1 0 m ). A k ö z é p s ő liá s z le g fe l
ső szin tjét 30— 40 cm v a s ta g sö tétszü rk e m angános a g y a g k é p v is e li. A fe ls ő liá s z sö tétvörös , a g y a g o s , gum ós m észkő, g a z d a g c e p h a l o p o d a f a u n á v a l ( 2 m) . A z a a l e n i é s b a j ó c i em eletet v é k o n y r é te g e s p a le o trix e s m é s z k ő r é te g - c s o p o rt k é p v is e li (2 0 m ), alul h ű s v ö rö s szin ü m észkő, a r é tegla p o k o n v é k o n y a gyagb evo n a tta l, középü tt v ilá g o s v ö rö s , sá rg a fo lto s a g y a g o s m észkő, felül kem ény, k is s é k o v á s v ilá g o s v ö r ö s — s á rg a fo lto s m észk ő. Et're 1,5 m v a s ta g b a t h - k a l l o v i tü zk ő réteg (r a d io la rit) települ. A z oxfo rd i em eletet kb. 1 m v a s ta g k o vá s, gum ós autigén b r e c c s á s m észk ő p a d k é p v is e li. A ré te g s o rt ebb en a s z e lv é n y b e n v ö r ö s a g y a g o s , gum ós c ep h a lo p o d á s kim m eridgei-alsó ti tón ré te g c s o p o rt z á rja
(2 m ). A kőfejtő tő l nyugatra, a g y a lo g ö s v é n y mentén b e rriá z i m é s z k ő b r e c c s a é s maim ré te g c s o p o rt feltá rá sá t tanulm ányoz
hatjuk.
Ham arosan a P o c k ő n evű elh a gyott m észk ő fejtő b e érünk, ahol d ő lésirá n n y a l e llen tétesen h ala d va ism ét m egvizsgálh a tju k a ra eti d ach stein i m é szk ő é s a z a ls ó liá s z m é szk ő ü led é k h é z a g o s é rin tk ezés ét. A k őfejtő feletti h egytetőn a te r a s z k a v ic s é s h é v fo rrá s m é s z k ő szá lb a n is m egtalálható.
26
4. m e g á l l ó h e l y . Ö re g h e g y .
A. P o c k ő rő l é s z a k i irányban, Lábatlan falu fe lé h ala d va a z Ö r e g h e g y n evű dombháton l ö s z , é d e s v íz i m é s z k ő , t e r a s z h o m o k é s e z e k fe k v ő jé b e n p a n n o n i a i a g y a g é s e o c é n o perk u lin ás a gy a g m á rg a található„ M egállap íth ató a te ra s z s z in te k tektonikai e re d e te is.
D
5. A, tölgyháti kőfejtő földtani szelvénye
A u tó b u szb a s z á llá s után Dunaalm ásig a G -e r e c s e h e g y s é g lö s s z e l é s teraszh om ok kal boritott é s z a k i lábánál a Duna partján v e z e t a z út. Innen déli irán yban a h e g y s é g nyugati perem e mentén érjük e l Tatát, ah ol a déli pihenőt tartjuk.
5. m e g á l l ó h e l y . Tata. K á lv á r ia domb.
T e rm e s ze tv e d e lm i terület. A G e r e c s e h e g y s é g nyugati elő te
rében , a pannoniai é s p le is z to c é n k ép ző d m én y ek takarója a - ló l fels zin re b u k k a n ó m e z o z ó o s a la p h e g y s é g r ö g r é te g s o ra e z e n a h e ly e n kőfejtők által létesített feltá rá sok b a n jó l tanul
m án yozható (6 , á b r a ). A ré te g s o r bázisát, a fú rási adatok s z e rin t több s z á z m éter v a s ta g s á g ú d a c h s t e i n i m é szk ő alkotja. S e k é ly te n g e ri, m ozgatóttvizi e r e d e té r e utalnak a z o o li- tos, m é s z rö g ö s , h elyen k én t autigén b re c c s a k é n t lera k o d ó ré tegek . M ikrofau n ája faj s z e g é n y . J e lle g z e t e s alakjai a T ria s in a hantkeni M a jzo n faj, valamint n éh á n y Fron dicu laria, Involutina, T r o c h e lin a sp. M akrofaunáját M e g a lo d u s fé lé k alkotják: M.
T o fa n a e, P á rá m ega lo d u s in cisu s, C on ch odae in fra lia sszicu s.
A d ach stein i m é s z k ő re ü le d é k h é z a g g a l telepü lő a ls ó liá s z m é szk ő a dach stein i m é szk őb en h asad ék o k a t é s Ősm aradvá
n yo k ü re g e it kitöltő form ában is m egtalálható. A jú ra id ő s z a k i r é te g s o r a G -e r e c s e h e g y s é g ih e z h ason ló kifejlőd ésü . A z a ls ó liá szt, g y é r B r a c h i o p o d á k a t é s A r i e t i t e s e k e t tartalm azó m észk ő, a k ö z é p s ő liá s z t k rin o id eá s m é szk ő k ép v is e li. A fe ls ő liá s z v ö r ö s a g y a g o s , gum ós c e p h a - 1 o p o d á s k ifejlőd ésü . A z a a len i é s ba jó ci v é k o n y r é t e g e s p a le o trix e s je lle g ű . A bath—k a llo vi itt is tü zk ők ifejlőd ésü ; a z o xfo rd i m é s z k ő s z ü rk é s fe h é r gum ós— b r e c c s á s je lle g ű m é s z - kőpad. A kim m eridgei a g y a g o s gum ós m észkő, g a z d a g C ep- h alo p o d a fau nával. A titon tömött lilá s v ö r ö s m észkő, am ely felett ü le d é k fo ly to n o s s á g g a l h ason ló k ife jlő d é sü c ep h a lo p o d á s a ls ó -k ré ta (b e r r iá z i) m é s z k ő is települ. Ezután ige n je le n tő s ü le d é k h é z a g g a l e r ó z ió s d iszk ó rd a n ciá va l, eltérő k ő z e ta n y a g g a l é s ősm aradványtartalom m al telepü l a z apti em eletbeli szü r
k e k rin o id eá s m é szk ő . A K á l v á r i a d o m b o n jó l tanul
28
m án yozhatok a Dunántúli K ö z é p h e g y s é g t ö r é s e s je lle g ű s z e r k e z e ti elem ei.
A bath—k a llo vi tű zk övet a n eolitkori ő sem b er is felh a szn á lta e s z k ö z e i alapanyagáu l, a m elyet a g e o ló g ia i v iz s g á la to k során feltárt bán yagödrök, s z e r s z á m o k é s tű zkőm aradván yok is bi
zonyítanak.
1 . 1 r I APT! szürke krinoideás mészkő 1 | M A IM mészkő
\ 11 ii 11 I DOGGER tűzkő és mészkő
S !
6. A. tatai Kálvária domb földtani szelvénye
( A z Ö re g -tó partján álló gimnázium alatti é d e s v íz i m é szk ő b en m oustieri le le ta n y a g o t tartalm azó ő s k o ri ta n yah elyet tártak fe l.) T a ta v á r o s barokk m űem lékeiről, s z á m o s fo rrá s á ró l (k ö ztű k több m e le g v iz ű is v a n ), ta va iró l n e v e z e t e s . Várát Zsigm ond
(1 4 2 0 ), majd M á ty á s k irá ly (1 4 6 3 ) épitette k irályi üdü lőh ellyé.
P u sztu lá s a a török m e g s z á llá s id ő s z a k á h o z k a p cs o ló d ik . A XVIII. s z á z a d b a n ism ét fe jlő d é s n e k induló v á r o s F e lln e r Jakab
nak a m agyar c o p f-é p ité s z e t n a g y m esterén ek s z á m o s alkotá
sát ő rzi.
1 * t 1 \ FELSŐ—LIÁSZ agyagos-gum ós mészkő 1 g v v V1 KÖZÉPSŐ-LIÁSZ krinoideás mészkő
| — \ ALSÓ-LIÁSZ világosvörös mészkő [ 1 * - \ RAETI dachsteini mészkő
6. m e g á l l ó h e l y .
Vérté s s z ö llö s , 6 sem béri telep h ely.
A. G e r e c s e h e g y s é g nyugati perem ét kialakító n a g y tö résvo n a l mentén a p lio cén v é g é t o l k e z d ő d ő e n szá m o s h é v fo rr á s műkö
dött. V é r te s s z ö llö s mellett ilyen, p le is zto c é n k o ri h évforrásm ü - k ö d é s b ő l szá rm a zó é d e s v íz i m é s z k ö v e t fejten ek. Ebben a kő
fejtőben tárták fel, mindéi in tersta d iá lis k ori ré te g ek b en a z t a z ősem b eri tanyahelyet, am elyet a r é g é s z e t i feltá rá s v e z e tő je , Dr. V értes L. a d é lk e le t-á z s ia i csou kou tieni é s a z afrikai o l- dow an kultúrához tartozónak h atározott meg. A z e s z k ö z ö k ki
z á r ó la g k a v ic s b ó l k és zü ltek . A ta n y ah ely g a z d a g ősm a ra d ván y
a n y a go t tartalmaz é s tüzhelynyom okat is találtak. E g y gyerm ek á llk a p c s á b ó l három fo g tö re d é k e é s e g y kultikus c é lo k ra ig é n y b e v e tt k o p o n y a tarkócson tja is előkerült.
O V é r te s s z ö llö s tő l d élk eleti irán yban továb b u ta zva T a ta bán ya fölött a G e r e c s e dach stein i m észk ő rögvon u latá
ban a m ered ek h egy old a lo n sötétlő b a rlan gn yilás je lz i a S zelim lyu k bejáratát. G a z d a g ősem b eri leleta n ya gá t r é - ré s z e in k a m oustieri kultúrával a zo n o s ítjá k é s a h elyet a n e a n d e rv ö lg y i tatai em berek barlangi tanyájának go n dolják. K ö z e lé b e n á ll a h egytetőn a m agyar állam alapítás e z e r é v e s évford u lójá n ak tis z te le té re emelt bron z turul; a honfoglaló m agyarok s z e n t madara.
<] T a ta b á n ya nyugati r é s z é t érin tve délnyugati irányban fordulunk. K e le t fe lé a m egifjodó ré g i b á n y a v á ro s é s a G e r e c s e — V érte s közötti e o c é n kori b a rn a k őszén -m ed en c e terül e l (7 . á b r a ). A k ő s z é n b á n y á s z a th o z hőerőmű, aluminiurnkohó é s cem en tgyá r ka p csoló d ik . K ö m y e után a V értes h e g y s é g b e ls e je felé v e s s z ü k utunkat é s e g y hátirányu tö ré s v o n a l mentén h aladva feltűnnek a h e g y s é g 30
fő töm egét alkotó fe ls ő -tr iá s z m é s z k ő - é s dolom itrétegek. A.
h e g y s é g térs zín ét a h arm adidőszakban tö b b szö ri a b r á z i ó s je lle g ű le tá ro lá s é s tektonikus ered etű e m elk ed é sek é s sű ly- ly e d é s e k alakították ki.
DNy ÉK
1.0LIG0CÉN /tengeri és félsósvizi üledékek váltakozása/ EOCÉN: 2 Nummulites millecaput, N. perforatus-os szint 3.N. subplanulatus-os szint 4 Barnakőszéntelepes összlet 5lSzárazföldi képződmények 6 ALSÓ-KRÉTA aljzat 7. FELSŐ-TRIÁSZ aljzat
7. A. Tatabányai medence földtani szelvénye
7. m e g á l l ó h e l y . Gránt. Bauxitkűlfej té s.
Oránt kö rn yék én voltak M a g y a r o r s z á g le g ré g e b b e n ism ert bauxittelepei, a m elyek et 1925 é s 1962 kö zött k ü lfejtések b en e r ő te lje s e n m űveltek. A telep e k fe k v ő je k a rs zto so d o tt fe ls z i- nű f e l s ő - t r i á s z ( n ó r i) dolomit. A bauxit 5— 25 m v a s tagságú . A lu l többnyire v ilá g o s s z in ű , v a s s z e g é n y a g y a g o s
bauxit települ, am elyre v ö r ö s é s ro zsd a b a rn a , p izo lito s a g y a g o s bauxit, majd sárga, té g la v ö rö s , k is kovasavtartalm u, g y a k ra n pizolitos, ipari értékű bauxit k ö v e tk e z ik . A le g fe ls ő bau xitos k ép ző d m én y s á rg a é s vilá go sb a rn a , a g y a g o s (h e
lyen kén t pizo lito sr-k on k réció s) bauxit. A bauxit fe d ő je k ö z é p ső e o c é n r é te g ö s s z le t: tarka a gy a g , m elaniás a gy a g , e le g y e s v iz i a g y a g é s a g y a g o s k ő s z é n - g a z d a g M o llu s c a fau
n ával-, m iliőlinás m é szk ő é s p le is z to c é n —h o lo cén k ép ző d m é-
n yék. L e g n a g y o b b v a s ta g s á g u k 75 m.
A bau xitk lilfejtések terü letét elh a g y v a , a z un. Zám olyi-m eden- c é n k e re s z tü l kirándulásunk e ls ő napjának vég á llo m á s á h o z, S z é k e s fe h é r v á r r a érk ezü n k . A v á r o s fon tos k ö z le k e d é s i c s o mópont, je le n tő s ipari létesítm én yekkel, am elyek k ö zü l kiem el
k ed n ek a h íradástech n ik ai é s alum inium feldolgozó üzem ek.
É
b < W ) j Agyagos bauxit E < * x V > t Mürevaló érc 1 - ^ — 11 FELSŐ-TRIÁSZ dolomit
8. A gánti bauxit külfejtés földtani szelvénye
N e v e z e t e s a v á r o s története is. A h on foglaló m agyarok v e z é re , Á r p á d fejed elem telep ed ett m eg e z e n a h elyen . K é s ő b b a s z ilá r d államhatalmat kiépítő k ir á ly s á g közpon tja lett. F a la i k ö zött zajlottak le a leg fo n to s a b b állami esem én yek : a trónra- lé p ő k irá ly o k m e gk o ro n á zá sa , k irály i esk ü vök, tem etések, o r s z á g g y ű lé s e k , s tb .. Csak a k ö z é p k o r m ásodik fe lé b e n v e s z tette e l v e z e t ő s z e re p é t.
M á s o d i k n a p
S z é k e s fe h é r v á r — K e s z th e ly .
S z é k e s fe h é r v á r t e lh a g y v a utunk É N y -i irán yban a V érte s é s a B akon y h e g y s é g e t e lv á la s z tó M óri árokban v e z e t Bodajkig, ahol N y -fe lé fo rd u lva már a B a k o n y h e g y s é g terü letén járunk.
A. h e g y s é g E N y -i perem én a V érte s e lő te r é h e z h ason lóan e o c é n kori b a rn a k ő szén m ed en cék vannak.
1. m e g á l l ó h e l y .
B a k o n y c s e rn y e T ű z k ö v e sárok.
A c s e r n y e i T ü z k ö v e s á r o k j u r a ré te g s o rá t k is k ép ző d m én y
v a s ta g s á g , a fá c ie s e k egyh a n gú sá g a , é s a n a g y A m m o n i - t e s g a z d a g s á g je lle m z i ( 9C á b r a ). A tü z k ö v e s k rin o id e á s k ö z b e te le p ü lé s e k e t is tartalm azó dach stein i tipusu a ls ó liá s z m é s z k ő ré te g e k m akrofaunát nem tartalmaznak, ig y a hettangi é s szinem uri em elet elk ü lö n ítése n e h é z k e s . A szinem uri fe ls ő r é s z é t é s a te lje s p lien sbach it „ a m m o n i t i c o r o s s o " ki
fej lö d é sü m é szk ő k é p v is e li. E felett a toarci, a a lén i é s b a jó ci em elet a z „ a m m o n i t i c o r o s s o " m árga i 11. a g y a g o s —gu
m ós m é szk ő k ife jlő d é s é b e n k ö v e tk e zik . G a z d a g Am m onites fau n ájával Hantken M .f majd P rin z G y. fo gla lk o zott. G é c z y B.
a közelm últban b e fe je z e tt 2 k ö tetes m onografiájában 345 fajt, ill. alfajt irt le C s ern y érő l. A fauna a P h y llo c e r a ta c e a e k é s L y to c e ra ta c e a e k uralm ával jellem zett, m e d i t e r r á n je lle g ű . A m editerrán fonnák mellett já ru lék o sa n k ö zé p e u ró p a i formák is ism eretesek , m egkön n yitve a k ö z é p e u ró p a i é s m editerrán A nm on ites zón á k párhuzam ositását.
A f e l s ő d o g g e r t tü z k ö v e s m észkő, majd ra d io la rit k é p v is e li. A z árok fe ls ő perem én a radiolarit felett 4— 5 m v a s tag maim m é szk ő é s a z e r re ü le d é k h é z a g g a l telepü lő apti kri-
33
