2 1 7
esolatos jogi kérdésekben is otthon van; de nemcsak otthon van, hanem felfogásáért síkra is tud szállani és eszméiért bá- torsággal és verve-vel küzdeni.
Amit élinond, abban mind igaza van; szellemesen mu- tat rá, hogy a határidős ügylet bizonyos értelemben a hitel- gazdaság és magasfokú kapitalista gazdaság felsőfoka és így önmagával jút ellentétbe a magántulajdon elvén alapu- ló rendszer, amilőn a határidős üzletek letörésére törekszik.
Az is tény, hogy az ellenügyletek kötése által bekövetkezett kcmpenzáció minden tekintetben megfelel kötelmi jogi el- veinknek; abban is tökéletesen igazat adunk neki, hogy minden oly törekvés, amely a határidőüzlet szabadsága el- len irányul, a reális árakat hamisítja meg: téved azonban végső konklúziójában, amidőn azt reméli,' hogy a törvény- hozás be f o g j a - l á t n i a korlátozások,helytelenségét és hogy
„alapos gazdasági megfontolás után" revideálni f o g j a fel- fogását. A törvényhozás bizonyos tudatossággal a k a r j a Ma- gyarországot — legalább mezőgazdasági szempontból — zárt
területként kezelni (lásd bolettatörvény) és amíg ez a tö- rekvés vezeti, addig nem engedheti meg a' határidőügyletek szabadabb kezelését sem, épen azért, hogy a kereslet és kí- nálat harca ne nyilvánulhasson meg akadálytalanul és sza- badon. E kérdés már a jogi területről közgazdasági és po- litikai térre vezet át s ott nem a jogszerűség a kritériuma a helyesnek és jónak, hanem — a hatalom és a siker.
Kende előadása a Vitatársaságban is nagy tetszésre ta- lált, hisszük, hogy nyomtatásban megjelent szövege még;
nagyobb körben fog elismerést aratni.
Die Rechte der Aktionere. (Ein Beitrag zur Reform des Gesellschaftsrechtes und zur deutsch-österreichischen Reehts- angleiehung. Von dr. Arthur Bondy.) A részvényjog reform- j á r a irányuló nemzetközi törekvések egy gazdag irodalomban csapódnék le. Ez irodalmi mozgalomnak örvendetes jelensé- gei közé tartozik jelen munka. E könyv, amely magát szeré- nyen „Beitrag"-nak nevezi, amellett, hogy a szóbajövő társu- lási formáknak történelmi és gazdaságpolitikai alapvetéseit világos áttekintésben m u t a t j a be és a vonatkozó jogi fogal- makat és. intézményeket elméletileg. is részletesen,, megbeszéli,
— -igen ^gyélemréineltó önálló 'gondolátokat is hoz ' a ' 'tőke- egyesülések demokratizálásának irányában. Ezt a demokra- tizálást akkép látja !keresztülviendőnek, hogy egyensúlyba kell hozni az.egyesülésnek-érdekeit és-jogosítványait-az'.egye- sülés-tágjaiéval. A "tagsági//jogokat Bondy akképp' osztja, fel, hogy különböztet „Vermögensrechte" (ezek ismét közvetettek és közvetlenek) és „Durchsetzungsreehte" között, amely utób-
2 ) 8
biak ismét igazgatási jogokra, ellenőrzési jogokra és jóvá- tételi jogokra (kártérítési jogok, stb.> oszlanak' fel. A tagsági jogokat a szerző a vonatkozó irodalmi és törvényhozási anyagnak legalaposabb feldolgozása kapcsán m u t a t j a be, amelynek során a részvényjogi vonatkozásban olyannyira jelentős angol—amerikai jogi vidékkel foglalkozik tüzeteseb-
• ben. A tagsági jogok megvilágítását ezenkívül kritikai meg- jegyzésekkel kíséri és jövendő reformok ú t i r á n y á t is bemu- tatja. Igen érdekesek azok a fejtegetések, amelyek a részvény- társaságok és korlátolt felelősségű társaságok jogrendszeré- nek egymáshoz való közelítését tárgyazzák. .Behatóan f.oglal-
• kőzik a szerző Ausztria és Németország xészvényjogának egymáshoz való közelítésével is, amely kérdés Magyarország- ra, nézve különös jelentőséggel bír egyrészt tekintettel a szo- ros gondoltakapcsolatokra, amelyek a m a g y a r ós német jog között fennállanak, másrészt figyelemmel azokra a sokágú gzdasági kapcsolatokra, amelyek Magyarországot Ausztriá- .hoz és Németországhoz fűzik. . Dr. Maiimis Deutsch
