12 szám.
egybegyűlt nagy anyag miatt ugyanis az eredeti mű részletkérdésekre való felbontása mutatkozott szük—
ségesnek; nagy kár, hogy Kaán már csak az első részletet tudta közreadni. A könyv alcíme hatá- rozza meg tulajdonképen ennek az első részletnek a tárgyát, tartalmát pedig az egyes fejezetcímek.
Ezek szerint a mű az előszó és az Alföld-kérdésnek részben a trianoni béke rendelkezései (a hegyvidé- kek elszakítása) következtében megsúlyosbodott problémáját s kivált a kérdés műszaki vonatkozá- sokban bővelkedő erdő— és vízügyi részletét taglaló bevezetése után az alföldi erdőket tárgyalja három történeti szakaszban (a honfoglalástól a török hódoltság megszűnéséig, innen az 1879. évi erdő- törvény életbeléptéig, és azóta), azután a hegyvidéki erdőknek és alföldi vízáradásoknak a trianoni terü—
letcsonkitással szorosan összefüggő kérdéseit (az Alföldön a legnagyobb árvízveszélyt a világháború vége óta mindig az elvágott hegyvidéki erdőknek az utódállamok részéről történt oktalan kivágása, irtása okozta), a folyószabályozások, ármentesíté—
sek, belvízrendezések ügyét szintén három történeti szakaszban ismerteti (a vízmunkálatok korai nyo—
mai és a vizek elfajulása, a török hódoltság meg—
szűnésétől 1848—ig, a szabadságharc kitöréséig és azóta). A továbbiakban a víziutakról (fejlődéstör- ténetükről és alhazai gőzhajózásról), az erdők és a tenyészeti viszonyok összefüggéseiről s végül az öntözésekről (fejlődéstörténetéről, az öntözés mai kérdéseiről) szól. A mű megállapításait zárót'ejezet foglalja össze, melyben többek közt kiemeli, hogy a káros alföldi éghajlat bizonyos mértékű ellen—
súlyozása s kedvezőbb tenyészeti lehetőségek terem- tése céljából a bármilyen műszaki berendezéssel, de eredményesen végzett mesterséges öntözés léte- sítése feltétlenül szükséges; de az is szükséges, hogy a mezőföldek erdőkkel és szélvédő fasorokkal a kellő mértékben tarkíttassanak. A gazdaságtörté—
neti és gazdaságpolitikai tárgyú művet számos sta—
tisztikai adatidézet egészíti ki; mint átfogó tanul—
mány, általános vonatkozású tanulságai statisztikai munkálatok elkészítésénél is igen hasznos szolgá- latot tehetnek, azonkívül, hogy az alföldi probléma megoldását is nagymértékben elősegíthetik.
Neubauer Gyula dr.: A fölszabadult ország—
részek közgazdasági jelentősége.
Dr Jules Neubauer: L'importance e'conomigue des régians libérées.
Pécs, 1940. 67 l. —— p.
A magyar Szent Koronához 1938 végén. illető- leg 1939 elején visszatért felvidéki sáv és Kárpát- alja közgazdasági értékeit a megmaradt ország, ha húsz évi elszakítás ideje alatt számon is tar—
totta, különősen a fiatalabb nemzedéke, már alig
ismerte. Érthető tehát, hogy a közérdeklődés a visszacsatolás után azonnal feltette a kérdést:
—— 1094 __ , 1940
Mi értéket jelentenek a visszacsatolt területek, a.
Csonka-ország részére? A napi sajtó és a folyó—
irataink jórésze is, számtalan cikkben és tanul, mányban igyekezett feleletet adni e kérdésre. A Magyar Statisztikai Szemle külön számot szentelt a felszabadult területek népi, kultúrális és köz- gazdasági értékeinek leltározására. A szerzőt is a visszatért területek értékei iránt megnyilvánult közérdeklődés sarkalta arra, hogy könyvben is megjelentesse az esztergomi katolikus nyári egye—
temen erről a kérdésről tartott négy előadását.
Az első előadásban először a nép és terület közti összefüggésekkel, majd a népsűrűségnek az életlehetőségek szempontjából tulajdonított jelen—
tőségével foglalkozik és rámutat Csorira-Magyar- országnak ebből a szempontból mért kedvezőtlen helyzetére. Vizsgálat tárgyává teszi a történelmi Magyarország viszonyait is, különös tekintettel a Monarchia gazdasági egységébe ágyazottan s áru- forgalmi, pénzügyi és jövedelmi statisztikai ada- tok alapján megállapítja, hogy a történelmi Magyarország lehetett ideális földrajzi egység, tel-- jes gazdasági egységnek azonban nem volt mond—
ható. Az első előadás további részében Cseh—Szloo vákiával foglalkozva érdekes áttekintést nyujt annak belső gazdasági szerkezetéről, mely főoko—
zója volt a cseh-szlovák állam darabokra-hullásá—
nak. Majd az ellentétes gazdasági szerkezetű Cseh—Szlovákiából visszatért területek ár- és föld—
birtokviszonyait, végül pedig a szociálpolitikai berendezéseit hasonlítja össze a Csonka—országéi—
val és ez összehasonlítások eredményekép az anyaországra e vonatkozásokban háramló felada tokat ismerteti.
A második fejezetben a magyarlakta felvidéki területtel foglalkozik. Először e terület népességé—
nek alakulását és változásait vizsgálja, különös tekintettel a nemzetiségi viszonyokra és vizsgá—
tatai eredményekép megnyugvással állapítja meg, hogy amint itt, úgy bizonnyal más elszakított területeken sem vesztett a magyarság nagyobb terett Összehasonlítja a visszatért felvidéki rész népes—
ségének nem és kor szerinti megoszlását, majd a foglalkozási tagozódását az anyaországéval és rá- mutat az eltérések jelentőségére. A továbbiakban ismerteti mezőgazdaságát: szántóföldi termelését, állattenyésztését, majd bányászatát, mely utóbbi az ország közgazdasági szempontjából a legjelen—
tősebb gyarapodás. Áttekintést nyujt a nyert energiagazdasági lehetőségekről és összehasonlí- tóan tájékoztat a felvidéki gyáripar helyzetéről.
A belkereskedelem, a hitelélet, továbbá a közleke—
dés helyzete, valamint ezeknek az anyaország szempontjából mért jelentősége nyer még e feje—
zetben megvilágítást. Végeredménykép a magyar Felvidék visszacsatolása az ország gazdasági jele legét nem változtatta meg; agrárország maradtunk és területben is csak annyit nyertünk, amennyit
12. szám
népességben. A felvidéki területrész visszatérésé—
nek nagy közgazdasági jelentősége inkább abban van, hogy az alig valamivel növekvő kormány—
zati, igazgatási és gazdasági központi szervek költségeit jelentősen nagyobb terület és nép viseli.
Nagyobb a közgazdasági jelentősége az ország szempontjából a visszatért Kárpátaljának erdő-
gazdasága, a már feltárt és még feltárásra váró
ásványkincsei, továbbá energiaforrásai és idegen- forgalmi lehetőségei miatt. Ezeknek közgazdasá—
gunk szempontjából mért jelentőségével foglalko- zik a harmadik fejezetben legrészletesebben, de bőven ismerteti Kárpátalja népességi, kulturális és egyéb közgazdasági viszonyait is, összehason- lítva azokat egyfelől az anyaország, másfelől a visszatért felvidéki sáv viszonyaival. Azzal a helyes megállapítással zárja a szerző munkája e fejeze- tét. hogy Kárpátaljának az ország számára min—
dennél nagyobb értéke mégis abban van, hogy itt mutathatjuk meg azt, hogy az új Magyarországot a nemzetiségek életigényeinek igaz megértésével akarjuk felépíteni,
A negyedik előadásban, illetve fejezetben,
mely a Nemzetközi forgalom címet viseli, a terü- letének 25'9%—ával és népességének lS'7%—ával
megnövekedett trianoni Magyarországnak a kül—
földtől való függőségében és a külföldi árucserére való ráutaltságában várható kedvező változások- kal foglalkozik.
Megemlitjük végül, hogy az érdekes munkát a szerzőnek az a meggyőződése hatja át, "misze- rint a kisebbségi sorsból hazatérteknek azt az értékes tudását, miképen kell az állam gyámko- dása nélkül is saját lábukon megállni, vétek volna az ország javára gyümölcsözetlenül hagyni.
G. G. drl
Mendöl Tibor: A Felvidék.
Tibor Mendöl: Le Nord de la Hongrie.
Kincsestárl A Magyar Szemle Társaság kis könyvtára 118. szám.
,,Kincsestár"- Pctile Bibliothégue de la Société de la Revue Hongroise, numéro 118.
Budapest, 1940. 79 l. —— p.
,,A Felvidék nekünk is sokat jelent, azonban a Felvidéknek Magyarország a megélhetést jelenti.
Ez mind a népi, mind pedig a mindenkori politikai határoktól független érvényű igazság". —- ,,A Magyar-állam ezer esztendeje annyit jelent, hogy a politikai hatalom a természetes keretekhez sí- mult, tehát oltalma a természettől egymásra utalt tájak emberi életformáinak észszerűen fejlődő szövetkezését támogatta". Ez utóbbi a kezdő, az előbbi pedig a zárólétele a munkának. A könyv e két tétel tudományos védelme és bebizonyítása. A földkéreg és a felszín kialakulásának vizsgálata, a domborzati egységeknek körülhatárolása, valamint a klíma- és vízrajzi viszonyok megállapítása szol- gálnak bevezetőül a második részhez, mely meg
———- 1095 — 1940
adja a tájnak, mint az emberi élet keretének köze"- lebbi jellemzőit. A növény- és állatvilág, ásványi
kincsek pontos helyrajza tartozik ide. Az ismer-4 tetett táj benépesedésének története, a nemzetiséf gek elhelyezkedése, foglalkozások, életmód, a gaz-' dálkodás különböző formáinak kialakulása adják a harmadik rész anyagát; idetartozik a nagymultú bányászat és ipar XIX. századi átalakulásának története, a belső és a határokon túli forgalom út—
jainak rajza, végül a városok keletkezése és jelle- gük változása a gazdasági és politikai történet folyamán. Magyarország és a Felvidék történeti és gazdasági egységének fentebb idézett gondolatá- val zárul a statisztikai vonatkozásokkal is tarkí- tott könyv.
A Felvidék bármely problémájával való fog—
lalkozásnál hasznos bevezetőül szolgál ez a rövid- ség—e ellenére is sok vonatkozásban a lényeget jól
megmutató munka. Sz. B. dr.
Die Siebenbürgische Frage.
Studien aus der Vergangenheit und Gegenwart Siebenbürgen.
Redigiert von Dr. Emerich Lukim'ch.
Verlag des Osteuropa-Instituts an der Budapester Péter Pázmány- Universitá't.
Budapest, 1940. 398. i. — p. 4— 6 grafikai ábrázolás. ——
avec 6 graphiguzs.
1940, év júliusában —— tehát még a keleti és erdélyi területek felszabadulása előtt —— jelent meg Lukínich Imre szerkesztésében, valamint Durkó Jenö, Fall Endre, Fritz László, Mester Miklós, Rónai András, Szász Zsombor és Tamás Lajos közreműködésével a kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Keleteurópai Intézetének kiadá- sában ez. a nagyszabású munka, mely mélyreható tárgyilagos boncolással foglalkozik az erdélyi kéri déssel. A német nyelven megjelent könyv célja az erdélyi probléma széleskörű ismertetése hiteles okmányok és adatok alapján. A tíz tanulmányból álló mű szerzői kivétel nélkül erdélyiek.
Tamás Lajos ,,A román nép és nyelv fejlődésé- nek története a Kr. u. X. századig" e. tanulmányá- ban döntő érvekkel bizonyítja a románság eredetét
és visszautasítja a mondvacsinált dákó—román kom
tinui'tás elméletét.
Az időközben elhunyt Datkó Jenő ,,A magya—' rok honfoglalása és Erdély" cím alatt foglalkozik a honfoglalás erdélyi előzményeivel, a székelyek eredetével és a román beszivárgás okaival, módjai- val, településsé való fejlődésével. Megcáfolhatatla- nul bizonyítja, hogy a XIII. század előtti Erdély- ben a románságnak nyoma sem volt. ,,A magyar kisebbség kulturális helyzete Romániában" c. tanul- mányában ismerteti azokat a jogszabályokat, ame- lyek az erdélyi románság kulturális helyzetére vo- natkoztak a magyar uralom alatt. A világháború előtti magyar törvényes rendelkezések éles ellentét-
