6«
A SZOBAI NÔVËNYEK ÉLETE ÉS GONDOZÁSA
IRTA:
DR SZABÓ ZOLTÁN
66 képpel.
K IA DJ A A KIRÁLYI MAGYAR T E R M É S Z E T T U D O M Á N Y I TÁ RS U LA T BUDAPEST, 1928
VhVif ű
m n mijzfuh m m toh
I . N y iii;;t H it* ¡v 4 ítS p | j
112 Ü <* í l l sZi
N yom atott Budapesten, a Királyi Magyar Egyetemi N yom da 350 éves jubiláris esztendejében, 1928.
B e v e z e t é s ... ... 7
1. A n ö v é n y élőlény 1. A z élet jelenségek ... 12
2. A .n övén y táplálkozik ... 13
3. A n övény növekedik ... 13
4. A n övény m ozog ... 13
5. A növény érez ... 14
6. A n övény változék on y ... ló 7. A növén y szaporodik ... ló 8. Á n övén y éle tfe lté te le i ... 17
2. A talaj 9. A növény testén ek anyagai ... 18
10. A növén yi test elem zése ... 19
11. A hamu elem zése ... 20
12. A tápláló folyadék ... 20
13. A talaj fizikai sajátságai ... 22
14. A talaj kém iai sajátságai ... 23
15. A talajnem ek ... 25
16. A n övények talajigénye ... 28
17. A trágyázás ... 32
3. A víz 18. A n övények víztartalm a ... ... 34
19. A víz forgalm a ... 34
20. A v íz áramlása ... 38
21. A víz elpárologtatása ... 39
22. A vízforgalom egyensúlya ... 39
23. A n övények vízgazdálkodása ... 41
24. A z ön töző v íz m ennyisége ... 43
25. A z öntözés m ódja ... 44
26. A z ön töző víz m inősége ... 47
27. A z ön tözés időszakossága ... 47
28. A lankadás jelen tő ség e ... .. ... 50
29. A lev eg ő páratartalm a ... 50
30. A z ön tö zés eszk özei ... ... 51
O ldal
1*
4. A leve gő Oldal
31. A z áthasonítás g á z c s e r é j e ... 53
32. A lélekzés gázcseréje ... 54
33. Szénsavtrágyázás ... 55
34. A lélekzés biztosítása ... 56
35. A levelek tisztántartása ... 57
36. A levegő tisztántartása ... 58
5. A f é n y 37. A fény n élk ü lö zh etetlen ség e... 59
38. A szoba m egvilágítása ... 61
39. A növények fényigénye ... 64
40. Szórt fény és verőfény ... .. 64
41. A fén y hatása a fejlődésre ...1. . . 66
42. A növények elh elyezése a szobában ... 70
43. A csüngő szárú növények elhelyezése ... 74
44. A z ablakdeszka kihasználása ... 75
45. A z ablakköz kihasználása ... 75
46. A z ablakszekrény alk a lm a zá sa ... ... 76
47. A z erk ély és az ablak növén yd ísze ... 79
6. A h őm érsékle t 48. A növények m elegigénye ... 80
49. A növényházak hőm érséklete ... 81
50. A szoba hőm érséklete ... 82
51. Ü vegház a szobában ... 83
52. A hajtatószekrény ... 84
53. A hidegebb helyiségek növényei ... 86
54. N agyobb hő igényű növények ... 94
7. A gondozás idősza kos teendői 55. Mikor k ell átültetni a n övényt? ... ... 96
56. A cserép elők észítése ... 97
57. A növény kiem elése a cserépből ... 98
58. B eültetés a cserépbe ... 99
59. K ezelés az átültetés után ... 101
60. N yári gondozás ... 102
61. T éli gondozás ... 103
62. A télen virítok gondozása ... 104
63. A n yesés ... 106
64. A karózás ... 108
8. A víz i n ö vén yek gondozása. 65. A vízi növények ... 108
66. A z aquarium ... 109
67. A z aquarium talaja ... 110
68. A z aquarium b eü ltetése ... 111
69. A z aquarium v ize ... 111
70. A z aquarium gondozása ... 112
71. A z aquarium növényei ... 114
72. A paludarium ... 117
9. A szobai n ö v é n y e k szaporítása 73. A szaporítás általában ... 118
74. A m agvak ... 119
75. A csírázás ... 119
76. A v e tés ... 122
77. E gyezés és tü zd elés ... ... 123
78. Pálm am agvak c sír á z ta tá s a ... 124
79. A b eü ltetés ... 125
80. A z elfajzás ... 126
81. A dugvány ... 126
82. A dugványozás ... 128
83. A tőosztás ... 130
10. A hajt atá s 84. A jácinthagym ák hajtatása ... 131
85. A fák ágainak hajtatása ... 134
11. A b ete g n ö v é n y e k ápolása 86. A m egbetegedések okai ... 135
87. A b etegségek elkerülése és az első segély ... 136
88. A szobai n övén yek kártevői ... 138
89. A p aizstetvek ... 138
90. E gyéb rovarok ... 147
91. A gyökerejc kártevői ... 149
92. A gombák ...s .. 149
12. K a k tu s z o k és más szukkulens n ö v é n y e k gondos zása (írta: Maros Im re) 93. Á ltalános tu d n ivalók ... 150
94. F ényigény ... 155
95. Földkeverék ... 156
96. C serepek, ládák ... 158
97. A z á tü ltetés... 161
98. A z ön tözés ... ... 163
99. A tr á g y á z á s ... 165
100. N y á ri e lh ely ezés ... 165
101. T e leltetés ... 168
102. Szaporítás ... ... 17]
O ldal
103. D u gván yozás ... ... 172
104. M a g v e t é s ... 175
105. O l t á s ... 179
106. B etegségek ... 182
107. Á lla ti élősködők ... .. 183
108. A n övén yek m egválasztása és b e szerzése ... 184
109. A kaktuszok v á la s z té k a ... 186
110. Egyéb szukkulens növények választéka ... 194
111. A szukkulenták irodalm a ... 198
O ldal
\
A növényvilág az em ber életébe nem csak hasznos*
sága révén kapcsolódik be, hanem az em ber lelki életé*
nek is részese. A z ősem ber, am int azt elképzeljük, a növényvilággal még teljes életközösségben élt, ez szol*
g áltatta élelm ének, ruházatának, lakásának anyagát, ez adta gyógyszerét és fegyverét, de viszont díszét is.
Az ősem ber d íszítette önm agát és lakóhelyét, istenei*
nek és bálványainak oltárát, kedveseinek sírját.
A m ikor a m űvelődés fejlődésével a községi és városi élet kialakult, a term észettő l elszakadt em ber m agával hozta lakásába a term észet foszlányait. N em csak házi állatokat h o zo tt el m agával, hanem fákat ü lte te tt udva*
rába, k e rtte l v e tte körül lakóházát és o tt, ahol a zöld n y arat felváltja a fehér tél, beviszi szobájába életének földi társa it, az erdő csicsergő m ad arait és a k e rt ta rk a virágait.
A mi éghajlatunk em bere az esztendőnek m ajdnem a felén keresztül nélkülözi a növényzet po m p áját a term észetben, érthető, hogy lelki szükségletét laká*
sának k eretéb en ó h a jtja kielégíteni. T ájk ép ek et, csend*
életeket függeszt falára, am elyen a m űvész m egrögzíti a tavasz virágnyílását, az erdő varázsát, a ré t pom páját, az ősz Lombszíneit és gyüm ölcseit. E képek a szoba*
fogságra ítélt városlakó ablakai, am elyeken át kitekint*
hét a term észetb e. A zonban a legnagyobb m űvész alko*
tása sem v arázso lh atja elénk oly híven a mi élettár*
sainkat, hogy ne vágyódnánk a m aga valóságában a m űvész m odellje után. E nnek a vágynak a titk a az,
hogy mi a növényben nem csak annak szépségét sze*
re tjü k , hanem sze retjü k benne az életet, az élet váltó*
z a to s jelenségeit. U g y an azt az életet, am elyet önma*
gunkban szeretünk. A m űvészi kép bárm ily m agas tökéletességű legyen is, csak pillanatfelvétel az élet valam ely m egnyilvánulásáról, de m ozdulatlan, és hiány*
zik belőle a változások folytonossága. H asonlóképen nem felel meg hajland óságunknak az úgynevezett „m ű*
n ő v é n y “, vagy „ c s i n á l t v i r á g“ sem, am ely nem*
csak hogy igen m essze esik a m űvész utánzásaitól, ha*
nem még e m ellett re n d szerin t ízléstelen is.
Ezek a szánalm as, sokszor igen bárgyú utánzatok , ha első pillan atra esetleg tetsze tő se k is, ham arosan unalm assá válnak; ridegekké, közöm bösekké leszünk irántuk, ső t gyűlölettel táv o lítju k el ő k et körünkből, m e rt hiányzik belőlük az élet. N em látju k ra jtu k az élet üde, valódi színeit, az újon n an fakadó rügyekből k ib ontakozó új, fiatal levelek fejlődését, a bim bók ki*
nyílását, a p alánta növekedését, gyarapodását, a mi ön*
feláldozó gondozásunk, ápolásunk ju talm át, vagyis az élet szám os és n\egkapó m egnyilvánulását.
Igaz, sokkal kényelm esebb a m űnövény m egtűrése, ezt legfeljebb csak p o rtala n ítan i kell időnként, ha lehet.
A z élő nö vény ta rtá sa feltételezi az állandó, odaadó gondozást, m ert különben gyö n y ö rk ö d tetés h ely ett, csak szánako zást v ált ki belőlünk az elnyo m orod ott, san y arú an tengődő „s z o b a d í s z“, a halálra k ín zo tt beteg áldozat. M ondhatom , hogy a n ö v én y tartó csalá*
dók asztalain, vagy ablakában gyakrabb an látunk ilyen kínosan agonizáló, m int üdén m osolygó, virágzó szobai növényt. V aló ban azt kell hinnünk, hogy, ha a szobai növények járn i tudnának, az ab lak n y itást felhasználnák arra, hogy levessék m agukat az em eletről és Buda*
pest utcái telve volnának az öngyilkos Araucaviák és pálmák hulláival. D e a szobai növények kínlódása itt a fővárosban nem is csodálatos. N em egyszerű dolog
m egterem teni és b iztosítani azo k at a feltételeket, ame*
lyeket a növények m egkívánnak. A fővárosi lakásokban oly ritk án adódik kedvező k ö rn y e zet a növényneve*
lésre, hogy, ha igaznak kell ta rta n u n k azt a m ondást, mi*
szerin t csak az ta rtso n növényeket, aki szereti őket, még igazabb az a nézet, am ely sze rin t az, aki a fővárosi lakásokban nem ta rt növényeket, még jobban szereti őket.
Legelső és legfontosabb teen d ő je m indenkinek, aki ki a k a rja elégíteni n ö v é n y ta rtó vágyát, hogy m egítélje azt, v ájjo n lakásában b i z t o s í t a n i t u d j a * e m i n d a z o k a t a f e l t é t e l e k e t , a m e l y e k a n ö v é n y e k m e g é l h e t é s é h e z s z ü k s é g e s e k . Ha ezek a feltételek m egvannak, vagy bizonyos áldó*
za tta l elő terem th ető k , úgy meg lehet kísérelni a nö*
v é n y ta rtá st. Egy*két kísérlet, próbálkozás, ham aro san beigazolja bárki előtt, hogy érdemes*e egyáltalában a n ö v én y tartással foglalkoznia, hog y növényei valóban díszt és szépséget, ö röm et és üdeséget adnak*e szobá*
jának, vagy pedig beteg, satn y a és ennélfogva szépsé*
get, üdeség et egyáltalában nem képviselő, öröm et nem , csak szánakozást okozó p éldányokkal tu d ja lak ását m egterhelni.
A szobai nö vények ta rtá sá n a k n ag y jáb ó l három fel*
tétele van: az első feltétel az, hogy ki legyenek elégítve a n övény részéről m egkívánt úgy n ev ezett n ö v é n y i é l e t s z ü k s é g l e t e k , vagyis m indazok a tényezők, am elyek a m egélhetéshez okvetlenül szükségesek.
A m ennyiben ezek az életszükségletek m egvannak, meg*
kívánja a növ én y a szobában azt is, hogy a szab ad term észet külső h atása it irán y ító gondviselést felváltsa a szobában egy hasonló gondviselés, am ely az ő élet*
szükségleteit kellőképen irán y ítja. Ez az irán y ító s z ó * b a i g o n d v i s e l é s re n d sz e rin t m aga a j ó h á z i * a s s z o n y vagy h á z i k i s a s s z o n y , akinek növény*
szeretete, állandó figyelme, gondozása, sokszor féltő
dédelgetése az a m ásodik feltétel, am elynek jelenléte vagy hiánya azonnal m eglátszik a növényeken. A két*
féle feltételnek, vagyis az életszükséglet kielégítésének és a gondozásnak kifogástalan jelenlétéhez azonban m ég egy harm ad ik igen fontos feltétel is csatlakozik, am ely a legtöbbször hiányzik. Pedig ez a hiány a nö*
vények k ö n y ö rtelen elpusztulását okozza. Szükséges ugyanis bizonyos t e r j e d e l m ű i s m e r e t é s t u*
d á s, m égpedig a gon d o zo tt növények különleges élet*
m ódjának ism erete, a gondozás, ápolás, ten y észtés m ódszereinek tu d ása és gyakorlati elsajátítása, m ert enélkül a legodaadóbb sz e re te t is hiábavaló.
A hol ez az utóbbi feltétel hiányzik, o tt re n d szerin t a helytelen kezelés m iatt m ennek tö n k re a növények, m e rt te k in te t nélkül azok igényeire, m egszokott élet?
m ó djára, az ezekben uralkodó nagy eltérések re és kü*
lönbségekre, egyform án kezelik őket. Pedig am int a k ö vetkezőkben látni fogjuk, m egállapíthatók ugyan bizonyos á l t a l á n o s , m i n d e n n ö v é n y r e al*
k a l m a z h a t ó t é t e l e k , m égis nagy figyelemmel kell lennünk arra, hogy m elyek az egyes növények k ü*
l ö n l e g e s i g é n y e i az életszükségletek m érték ére, m ennyiségére és m inőségére vonatkozólag.
M eg kell gondolnunk azt, hogy „ s z o b a i n ö*
v é n y t “ a jó Isten nem te re m te tt. A szoba állandó növénylakói legfeljebb a bak tériu m o k és penészek — de ezek a háziasszonynak nem barátai. A zok a nővé*
nyék pedig, am elyekben gyönyörködhetünk, vagy erdeiek, vagy m ezeiek, vagy víziek, de sem m iképen sem szobaiak. A z Araucaria excelsa (a „szobafenyő“!) a N orfolk*szigetekről, a Ficus elastica Kelet*India ned*
vés erdeiből, az Asparagus Sprengeri N yugat*A frikából, az Asparagus plumosus a F okföldről, az A sp id istra elatior Jap án b ó l kelt v án d o rú tjá ra, hogy a növény*
asztal „ n e m z e t k ö z i “ e n te n te cordiale*jában részt*
vegyen, és visszavágyódjék oda, ahová való. E zt a rab*
ságot és kényszerű tengődést k ön nyítsük meg nekik azzal, hogy legalább m egközelítően elégítsük ki igé*
nyeiket.
A szobai n övények gondozásához szükséges ismére*
te k e t legcélszerűbb a g yakorlat révén elsajátítan i.
E nnek a m eggyorsítása céljából állíto ttu k össze nö*
v én y élettan i szem m el nézve, a legszükségesebb tudni*
valókat. A k erté szeti v o n atk o záso k at az alábbi köny*
vekből szedtük össze. Ezek k ö zö tt a legrészletesebb a
He s d ö r f f e r kézikönyve, am ely a legtöbb ad a to t szol*
gáltatta. A ki az e g y e s növényekre vonatkozólag rész*
letes ú tm u ta tá st ó hajt, úgy azt H E sn ö R F F E R * éb en meg*
találja. A m agyar könyvek csak röviden foglalkoznak az egyes szobai növényekkel, de ezekben is, különösen
Cs é r e r G v u L Á * é b a n és Ka r d o s Á R P Á D *éb an a legszük*
ségesebb a d a to k a t m egtaláljuk. Cz a p á r y Be r t a l a n
könyve inkább általános k erté szeti n övény ten y észtési könyv, am ely a szobai növényekkel csak kevéssé fog*
lalkozhatik. A felhasznált könyvek a következők:
Ballenegger R ó b ert: A term őföld. Budapest, 1921, 191 old.
Bavfuss S.: A nleitung zűr riehtigen B lum enpflege im Zim*
mer. Berlin, V ob ach et Co. 1906. 138 old.
C sérer G yula : A szobanövények ápolása. Budapest, Pátria, 1923, 68 old.
C z a p á r y A lb e r t : Szobai ed én yes*n övén yten yésztés. B udapest, Pallas, 1890, 208 old.
C z a p á r y Bertalan: V irágten yésztés. Budapest, Pátria, 1926, 312 old.
Hesdörffer M.: H andbuch dér praktisehen Zim m ergartnerei.
5. Aufl. Berlin, Parey, 1924, 473 old.
K a r d o s Á r p á d : Szobakertészet. B udapest, Singer és W olf*
ner, 62 old. K ertészeti ü zen etek az „Ü j Idők“ c. folyóiratban.
Lucas, Fr.: Christ^Lucas G artenbuch. 14. kiad. Stuttgart, 1906, 483 old.
M olisch — Varga: N ö v én y életta n , m int a k ertészet elm élete.
Budapest, T erm észettu d om án yi T ársulat 1926, 365 old.
Á lá gocsy^Dietz Sándor: A n övén yek táplálkozása. B udapest, 1909. T erm észettu d om án yi T ársulat, 716 old.
V ilm orin s: Blum engártnerei. 3. A u fl. 2 k öt. Berlin, 1896.
I. 1264 old., II. köt. 100 színes tábla 400 képpel.
A képek nagy részét a b u d ap esti Kir. M. Pázm ány Péter T u d o m á n y eg y etem n ö v én y k ertjén ek n ö v én y eirő l k észítette Pé n z e s Antal tanár úr, Mágocsy- Dietz Sándor e g y et. ny. r.
tanár, n ö v én y k erti igazgató úr szív es en ged elm ével és Sc h n e id e r Jó z s e f n övén yk erti felü g y elő úr útm u tatásaival, aki a fe lh a sz nált n ö v én y jeg y zék et is szíves v o lt rendelkezésem re bocsátani.
A szukkulenták kép ein ek nagyrésze De La e t-íőI (C ontich, B elgium ) szárm azik, néh án yat MadócsJózsef alkertész úr fén y k é p e z e tt a budapesti eg y etem i n övén yk ertb en .
M ivel a k aktuszok és pozsgás n övények (szukkulen?
ták ) szobai kultiválása igen hálás és éppen m ost a lég?
divatosabb, az ezekre v o n atkozó tudn iv aló k at e füzet végén, Ma r o s Im r e úr tollából, külön fejezetb en közöljük.
1. A növény élő lény.
1. Az élet jelenségek. A növények gondozójának m inden ek elő tt azzal kell tisztáb a jönnie, hogy növény?
asztalán ak lakói tu lajd o n k ép en m iképen is „élnek"?
A m indenn api tap asz talat kialakít bizonyos fogalm akat az életről, különösen akkor, ha Összehasonlítás tö rté n ik az élő és a holt, a még „ é l e t b e n l é v ő “ és má r
„ n e m é l ő“ szervezetek (növények, állatok, em berek) közö tt. A m i a h o ltat m egkülönbözteti az élőtől, az az élet m egnyilvánulásainak teljes hiánya. A z élet meg?
nyilvánulásai, az é l e t j e l e n s é g e k legegyszerűbben önm agunkon állap íth ató k meg. A lap jáb a n veve u^yan?
ezek az életjelenségek állap íth ató k meg a növényeken is, legfeljebb form ai eltérésekkel. A z élet alapvető je?
lenségei: a táplálkozás, növekedés, mozgás, érzékeny?
ség, változékonyság és szaporodás.
2. A növény táplálkozik. A b ennü nket körülvevő anyagok közül kiválogatunk bizonyos anyagokat, ezeket testü n k b e ju tta tju k , ahol ezeket az anya?
gokat belső szerveink átala k ítják . A z átalak ításo k (á t?
h a s o n í t á s , asszim iláció) révén k eletk e zett anyagok?
ból pótlódik egyrészt te stü n k élő anyaga, m ásrészt az életm űködéseink hez szükséges energia anyaga. A fölös anyagok, m ellékterm ények, kiürülnek testü nkb ől. A táp?
lálkozás folyam atai, vagyis az anyagfelvétel, áthasoní?
tás és kiü rítés a n ö v ényeken is közvetlenül meg?
figyelhető jelenség. A növény a talajból, gyökerei segítségével szívja fel a tápláló an y ag o k at a vízzel, to vábbá leveleivel veszi fel a levegőből (anyagfelvétel).
Ezek a felvett anyagok m ind ásványi (szervetlen) anya?
gok, am elyek a vízben oldódnak. A növény teste azon?
bán élő, szerv es anyagokból van felépítve, te h á t az ásványi anyagoknak a növény testéb e n á t kell alakul?
niok szerves anyagokká, a növény testan y ag aiv á (át?
hasonítás). A z áth aso n ítás k ö z v e te tt szem lélettel nem láth ató folyam at, de a felvett anyagok és a testan y ag o k kém iai összehasonlításából ö n k én t következik. Hasonló?
képen b izo n y íth ató a kiürítés is, a fölös m ellékterm é?
nyék kiválasztása. E zeket az an yagokat részben te ste belsejében rek eszti el a növény, részben valóban ki?
ü ríti folyadék vagy gáz alakjában, vagy az elöregedett szervek levetésekor (héjkéreg?leválás, lom bhullás).
3. A növény növekedik. A jó táplálkozás eredm énye nem csak a te s t ered eti állapotának a fe n n ta rtása, ha?
nem a te st súlybeli gyarapodása, sőt növekedése, fej?
lődése is. A n ö v e k e d é s a növényen is közvetlenül m egfigyelhető, am ikor a szár, vagy a levél nagyobbá lesz, de m egfigyelhető új szerv ek keletkezése is, ami?
kor pl. a rügyből új h a jtá s keletkezik, a palántábó l lassan k én t n ag y term etű növény f e j l ő d i k .
4. A növény mozog. A z életről sz e rz e tt fogalm unk a m ozgásjelenség et is az élőlény elm arad h atatlan meg?
nyilvánulásainak ta rtja . Az élő em ber, élő állat saját erejéből mozog, a h alo tt éppoly m ozdulatlan, m int az ásvány. A növények m ozgását b ajosabb megfigyelni, különösen, ha eltekintünk az apró, csak m ikroszkóp?
pal láth ató kis növénykéktől. M in d járt b eláth a tju k azonban, hogy a növény is mozog, ha a m o z g á s t nem ta rtju k teljesen egyértelm űnek a h e l y v á l t o z ? t a t á s s a l . A m eg g yökeresedett növény valóban nem k épes h ely ét v áltoztatni. E rre nincs is szüksége, m ert táplálkozásának m ódja — az állattal ellen tétben — éppen azt kívánja meg, hogy a talajhoz rögzítődjék. A rra m in d en esetre képes azonban a növény, hogy egyes szerveinek a helyzetét változtassa. E rről m inden szoba?
növényünkön m eggyőződhetünk, m ert ezek legtöbbje levelét az ablak felé fordítja. H a elfordítjuk a Begd?
niát, a Dieffenbachiát, a Philodendront, ezek levelüket lassan bár, de ism ét a fény felé fordítják. Ez a helyzet?
v álto ztatás is m o z g á s . Egy kis jó a k a ra tta l még hely?
v á lto z ta tá st is figyelhetünk meg, m ert hiszen a m essze kúszó indák és tarack o k az an y atő tő l nagy távolságban hoznak létre új h ajtáso k a t. M ozgás a rügyfakadás, &
bim bónyílás is, m ozgás a kapaszkodó növények csava?
rodása is.
5. A növény érez. A z élet fogalm ának teljességéhez még annak a m egállapítása is h ozzátartozik, hogy a nö?
vény képes?e a k ö rn y ezet h a tá sa it m e g é r e z n i . A mi érzékszerveink ről jól tudjuk, hogy m egérzik a fény?, a hang?, az íz?, a szagingereket, m ert látunk, hallunk, ízlelünk és szagolunk, bőrünkkel m egérezzük a hőmér?
séklet v áltozásait is, tap in tásu n k k al az érin tk e zést is.
E zeket a külön?külön k ifejlő d ö tt érzékszervünkhöz vagy bőrünkhöz k ö tö tt érzékeléseket látszólag hiába k eressük a növényeken. E nnek ellenére sem tagadhat?
ju k azonban meg azt a növénytől, hogy bizonyos fokú érzékenysége van, m ert, ha nem is lát, a fény jelen?
létét vagy hián yát, sőt annak erősségét és irán y á t is
m egérzi, m ert hiszen éppen az előbb em lítettük, hogy leveleit a fény felé fo rd ítja, vagyis a f é n y h a t á s á r a m o z g á s s a l f e l e l . A z olyan h atáso k a t, am elyek a testen valam ely ellen h atást ( r e a k c i ó t ) keltenek, i n g e r n e k szoktuk nevezni. A n ö v én y é le tta n n ak egyik legszebb fejezete az, am elyik a n ö v é n y e k é r z é k e n y s é g é v e l foglalkozik és am ely p o n to s k ísérletekkel m eg állapította, hogy a növény nem csak a fény irán t érzékeny, hanem éppen úgy m egérzi a hő?
h atáso k a t, a h ő m érséklet változásait, a nehézségi erő h atása it, az érin té s hatásait, ső t a k ö rn y e zet kém iai összetételén ek h atása it is, am elyek a n ö v én y t növeke?
désében befolyásolják. A m int a későbbiekben szám os példában tap asz taln i fogjuk, ezek a külső hatáso k nem?
csak a növény táplálkozását és növekedésének mér?
ték ét befolyásolják előnyösen vagy h átrán y o san , ha?
nem irá n y t is szabnak növekedésének és m ozgásának.
A külső h atáso k k al szem ben a n övény is éppúgy visel?
kedik, m int a több i élő lény, az előnyös h atáso k a t ki?
használni, a k áro sak at elkerülni igyekezik. A külső hatáso k bizonyos m ennyisége (erőssége) előnyös a nö?
vény életére. Ez a kedvező ( o p t i m á l i s ) m ennyiség vagy m inőség az, am elyben a n övény jól érzi m agát.
Ennél kevesebb vagy több m ár fo k ozato san kedvezőt?
len, m indaddig, amíg a h atáso k m ennyiségében bekö?
vetkezik a m i n i m á l i s (legkisebb), vagy m a x i m á?
1 i s (legnagyobb) m érték, am elyben a növény megél.
B izonyos m érté k b en m aga a növény is olyképen visel?
kedik, hogy az optim álisnál kisebb m ennyiségű hatá?
so k at előnyös változáso kkal igyekszik teljesen kihasz?
nálni, vagy a nagyobb m értékű h a tá so k a t elkerülni.
A növekedés m érték év el és irányával, alakváltoztatás?
sál, h ely ze tv álto ztatáso k k al, belső szö v ettan i megváltó?
zásokkal végzi a növény ezeket az önszabályozó (r e?
g u 1 a t i ó s) m űködéseket, am elyek nyilvánvalóan az érzékenység következm ényei. A z érzékenység m érték e
nem csak n ö vényfajonként, hanem sokszor egyénenként is eltérő, sőt életkor szerint is változó. K ésőbb még azt is fogjuk igazolni, hogy u gyanannak a külső h atásnak az egyes életfolyam atok ra v o n a tk o z ta tv a is m ás és m ás a kedvező m értéke. A z érzékenységgel szorosan össze?
függ a növény változékonysága, úgyhogy ezt nem is szo k ták attó l elválasztani, m int külön életjelenséget.
6. A növény változékony. A növény erzékeny?
ségének a tanulm ányozása, m ivel ez a növény m inden életm űködésére irányadó, a legfontosabb azok részére, akik n ö v én y tartással foglalkoznak. A n övény fentemlí?
te tt önszabályozó képességére nem lehet m agunkat tel?
jesen rábíznunk, m ert ez term észetszerű en igen korlá?
to lt és csak kis h atáro k k ö zö tt mozog, csak kism értékű válto záso k ra érvényes. E nnek segélyével képes ugyan a növény a k ö rn y e zet h atásain ak m egfelelő alakot öl?
teni, vagyis m e g v á l t o z n i , de m indig azt kell figyelembe vennünk, hogy m inden növény a külső hatá?
so k n ak bizonyos ö sszetételére van m áris berendez?
kedve, te h á t ebben kell őt tarta n u n k , ha jó lé té t bizto?
sítani akarjuk. A növénynek az ő életet biztosító cél?
szerű m egváltozását „a 1 k a 1 m a z k o d á s“?nak is szók?
ták m ondani. V an n ak növények, am elyek nagy alkal?
m azkodó képességűek, de v annak olyanok is, am elyek m ár ősidőktő l fogva csak bizonyos körülm ényekhez rö g z íte tték alkalm azkodásukat. Ez az a 1 k a 1 m a z k o?
d o 11 s á g ném ely növényen oly m agasfokú, an n y ira specializált, hogy azon v álto ztatn i nem tudunk. Min?
denki tudja, hogy a k a k tu s z o k időszakosan szárazság?
kedvelők, a Begóniák páratelt?m eleg levegőt, n y irko s ta la jt szeretnek, a C yperustok vizes talajb an , sőt víz?
ben szeretik ta rta n i gyökereiket, a Vallisneria csakis vízben alám erülten él meg.
7. A növény szaporodik. A z életjelenségek m ásik cso p o rtja m ár nem az egyéni, te s tfe n n ta rtó m űködésre vonatkozik, hanem az új egyének létrehozására, a s z a?
p o r o d á s r a . K öztudom ású, hogy a növények ebben a tek in te tb e n is egyezők a többi élő lényekkel, m ert ők is képesek ho zzájuk hasonló lényeket létrehozni.
M indenki tudja, hogy a v irág 1 bizonyos részéből kelet?
kező term és? (gyüm ölcs) m agvakat r e jt m agában, a m agban pedig benne van m ár a kis csíra (em brió), vagyis a „m agzat“, am ely a mag elvetése és csírázása után palántává serdül. A mag a növény ivaros életének eredm énye, am ely nagy m ennyiségével b iz to sítja a szaporodást. Igen sok növény virág nélkül is képes azonban szaporodni, m ert m egvan az a kiváló saját?
sága, hogy egyes részei, m int indái, tarack jai, sarjai, le?
v ágott ágai, sőt ném elyiknek a levelei is képesek meg?
gyökerezni és új egyénné fejlődni. U gy an ezt a célt szolgálják a gumók, hagym ák és egyéb szap o rító szer?
vek, am elyek ivaros folyam at nélkül b izto sítjá k fajuk fennm aradását.
A növények szaporodásm ódjaiv al és ezek feltételei?
vei is meg kell ism erkednie annak, aki b ehatób ban fog?
lalkozik szobai növényeivel, vagyis nem csak azok eltar?
tásával törő dik, hanem azokat ten y észten i is akarja.
8. A növény életfeltételei. A z eddig m o n d o ttak b ó l látszik, hogy a növény élő lény, m ert táplálkozik, nőve?
kedik, mozog, érzékeny, válto zék o n y és szaporodik.
A z t is tu d ju k m ár, hogy teste fen n ta rtásáh o z való a n y a g o t a k ö rnyezetből szerzi be, am ely tápláló?
anyag életéhez nélkülözhetetlen feltétel. Éppen ilyen szükséglet azonban az életm űködéshez szükséges e n e r g i a is, am ely szintén bizonyos anyagokban hal?
A v i r á g a növén yn ek csak egyik része, am elyben az ivarszervek fejlődnek. H ely telen az egész n ö v én y t „ v i r á g “-nak nevezni ! A n övén y virágzik, am ikor rajta virágok jelennek meg. Ha a m ost k ö zk eletű pon gyola b eszéd szerint az egész n ö v én y t „virág“-nak nevezzük, a virá g zá st úgy k ellen e m o n danunk, h ogy a virágon virág fejlő d ö tt.
D r. Szabó Z . : A szobai növények stb. 2
m ozódik fel a testb en . A z anyagok felvétele és feldől?
gozása, a növekedés, a fejlődés azonban csakis bizo?
nyos külső h atáso k ra folyik le, am elyeket a n övény m egérez. A z anyagok és külső hatások, m int pld. a fény és a h ő m érsék let kellő m érté k e és m ennyisége, a nö?
vény életén ek feltételei, am elyek teljesítésérő l okvet?
lenül gondosk odni kell.
E bben a gondoskodásban b en n ü n k e t a növény tér?
m észete kell, hogy irán y ítso n . M inden n ö vényünk ről tu d n u n k kell, hogy m ilyen életviszonyok k ö zö tt él, A zonkívül teh át, hogy a szobában b izto sítan u n k kell m inden növény ré szére azo k at az általános életfeltéte?
leket, am elyek az élete t lehetővé teszik, v agyis tápiá?
lékről, vízről, fényről és kellő hőm érsék letrő l kell gon?
doskodnunk, figyelem be kell venn ünk az egyes növény?
fajok speciális igényeit is. N e m l e h e t m i n d e n n ö v é n y t e g y f o r m á n k e z e l n ü n k . Ez az a tétel, am ely ellen a n ö v é n y ta rtó k a leggyakrabban vétenek. H a nem ism erjük az egyes n övén y fajo k tér?
m észetes életm ódját, nem is tu d ju k őket m egfelelően gondozni.
2. A talaj.
9. A növény testének an yagai. A növényi te s te t fel»
építő se jte k m illiárd jain ak élő anyaga, az ú g y nevezett p r o t o p l a z m a igen bonyolult feh érjeszerű vegyület, am elyhez különféle zsíranyagok és szé n h id ráto k (pld.:
kem ényítő, cukor, celluloze), valam int egyéb szerves vegyületek csatlakoznak. A m indennapi tap asz talás sze rin t azonban a növény, hacsak nem élősködő, nem ilyen szerves vegyületekből él, hanem a levegőből és a talaj (a „föld“) szervetlen anyagaiból. H iába ta rta n á n k nö v én y ein k et szerves vegyületek keverékében, azok abból m egélni nem tud n án ak . A z állatot, em b ert táp?
lálh atju k szerves anyagokkal, növényi és állati ered etű
táplálékokkal, de a növényeket nem (a „húsevő nővé?
n y é k “ ritk a kivételek). Meg kell te h á t tudnunk, hogy m ilyen szerv etlen vegyületekkel táp lálh atju k nővé?
nyeinket. B izonyára olyanokkal, am elyek m indazokat az e l e m e k e t tartalm azzák, am elyekből a növény a szerves v együleteket fel tudja építeni. E rre a megisme?
résre a te st kém iai elem zése vezetett.
10. A növényi test elemzése. H a valam elyik élő no?
vényünket földjéből kiem eljük és gyökereiről letisztít?
juk a földet, úgy egyszerű m érlegeléssel megállapít?
hatjuk a súlyát. H a ugyanazt a n ö v én y t n éhány óra múlva ism ét m egm érjük, úgy tetem es súlycsökkenést tap asztalh atu n k ra jta , különösen ha azt száraz levegőben ta rto ttu k . A súlycsökkenéssel együtt a növény lanka?
dását, h erv ad ásá t is tap asz talh atju k . E zt a súlycsókke?
nést m indaddig m egfigyelhetjük, amíg növényünk tel?
jesen szárazzá, tö rék en n y é nem válik. Legtökéleteseb?
ben fűthető szárítószekrényben szá ríth a tju k ki nővé?
nyűnket, am ikor a súlykülönbözetből m egállapíthatjuk az e l p á r o l g o t t v í z s ú l y á t . H a növényünk súlya frissen 180 g volt, szárazon 60 g?ot ny om ott, úgy 120 g vizet vesztett. Ebből a m érésből kitűnik, hogy a növények m eglehetősen nagym ennyiségű v i z e t tartalm aznak, te h á t m egélhetésükhöz aránylag s o k v í z r e v a n s z ü k s é g ü k . A víz a növényben m int a tápláló anyagok hígító?, oldószere, m int a duzzadt, szilárd és rugalm as állapot előidézője szerepel, de rész?
ben elem eire bontva, alkotórészei: a hidrogén és az oxigén az áth aso n ításk o r a szerves- anyagok felépítésé?
ben is szerepelnek.
A növény vizének eltávozása után m egm arad a test száraz anyaga. A m int a tűzre v e te tt fadarabról, vagy a m eggyujtott szivarról, papirosról jól tudjuk, ezek a növényi eredetű száraz testek elégnek. N em égnek el azonban teljesen, hanem h a m u m arad vissza az elégés után. Az elégéskor a s z e r v e s v e g y ü l e t e k ele?
2*
mei, a szén, az oxigén, a hidrogén és a nitrogén távoz?
tak el, és a h átra m a ra d ó ham uban vannak meg az ásvá?
nyi anyagok elemei.
11. A hamu elem zése tu d tu n k ra adja, hogy a növény testéb e n m ajd nem m inden elem m egtalálható kisebb?
nagyobb m ennyiségben, am it csak ism erünk. N e k ü n k azonban az t kell tudnunk, hogy m elyek azok az elem ek, am elyek feltétlenül szükségesek a növény táplálására, vagyis am elyek n élkülözhetetlenek a nö vény életében.
E nnek a m egállapításához közelebb visz az összehason?
lító elem zés, am ikor a töb b száz növény elem zését egybevetve m eg tu dhatjuk, hogy m elyek azok az ele?
mek, am elyek m inden n övény ham ujáb an m egvannak.
M ég p o n to sab b lesz azonban az ered m én y akkor, ha az általánosan e lte rje d t elem ek alkalm as vegyüle?
te it vízben feloldjuk és így tápláló o ld ato t készítünk.
S orozatos k ísérletekkel á lla p íto tta meg a növényélet?
tan i k u tatás, hogy csak azok a növények fejlődnek és élnek meg, am elyek tápláló oldatában, desztillált vízben nitrogén, kálium , mész, m agnézium , kén, foszfor és vas van m egfelelő vegyületek alakjában feloldva. M in d járt feltű nhetik, hogy ebből a so ro zatb ó l a szén hiányzik, pedig szénvegyület sok van a növényben. K ésőbb bizo?
n y ítan i fogjuk, hogy a növény szénszükségletét a levegő szénsavából és nem a talajb ó l nyeri.
12. A tápláló folyadék. K n o p m ezőgazdasági vegyész m ár régen ö sszeállíto tt egy táplálóoldat?receptet, ame?
lyet még m anapság is szék éb en használnak. Egy liter desztillált vízben kell oldani 1 g salétro m sav as m eszet, 0*25 g kénsavas m agnézium ot, 0*25 g savanyú foszfor?
savas kálium ot, néh án y csepp vaskloridot. E b ben az o ld atb an a fent em lített elem ek a szén kivételével m ind b en nfoglaltatnak. M ég előnyösnek bizonyult 0*12 g kálium klorid hozzáadása is. tf a valaki ebben az oldat?
bán n ö v én y t akar nevelni, részleteseb b ú tm u ta tá st kap?
h a t M o u s c h könyvében.
H a az előbbi tápláló o ld atb ó l valam elyik előírt vegyü?
letet kihagyjuk, úgy a b e le ü lte te tt p alán tán beteges
1. kép. A pohá nka fejlődése tá p lá ló oldatban. A B jelű üvegben teljes oldat, az A jelűben a kálium , a G jelűben a vas hiányzik. ( P f e f f e r
után.)
tü n etek jelen tk ezn ek , sőt a növény ham aro san elpusztul, így a m észnélküli o ld atb an a növeked és egyszeriben abbam arad, a szár és a gyökér növekedő részei meg?
barnulva elhalnak. K ülönben a növények m észigenye
m eglehetősen eltérő. A zok a szobanövények, am elyek láp? vagy hangaföldben élnek, nem tű rik a m eszet (Orchideák, Calluna, Azalea, Erica). E zeket nem szabad kem ény vízzel öntözni sem, csak lágy, m észben szegény vízzel vagy esővízzel, m ert különben nem növekednek, m egbám ulnák. A vas hiánya a növény sáp ad tság át (k 1 o r ó z i s) okozza, m ert vas nélkül nem alakul meg a zöld színanyag, a k l o r o f i l l . A nitrogén, kén, a foszfor, a kálium és a m agnézium kihagyása a tápláló?
o ldatból szintén betegségre és pusztulásra vezet. (1. kép).
A cserepes növényekhez h asznált földben re n d szerin t m egvan m inden szükséges táplálóanyag. H a ezek m ár fel?
h asz n á lta tta k volna, legjobb a n ö vényt átü ltetn i új földbe. H a azonban az átü ltetés nehézségekbe ütközik, a hiányzó táp an y a g o k at trágyázással lehet pótolni.
13. A talaj fizikai sajátságai. A talaj nem egyéb, m int a kőzetek szétm állásából és az élőlények hulláinak szétbom lásából keletkező anyag. A tiszta, szerves anya?
g okat nélkülöző k ő zettörm elékből ö ssz e te tt talaj saját?
ságai összefüggenek a törm elékszem ek nagyságával és kém iai összetételével. A szem ek nagysága szerint a 2 mm?nél nagyobb átm érő jű e k et k a v i c s nak nevez?
zük. A 2 m m és 0*02 mm k ö zö tti szem ek a h o m o k ? s z e m e k . A durva hom okszem ek (2—0*2 mm) k ö zö tt a víz még kö nnyen szivárog, de a finom hom okszem ek (0*2—0*02 m m ) k ö zö tt m ár csak lassan. A homok?
szem eknél kisebb szem ek a p o r s z e m e k (kőliszt, 0*02—0*002 mm), am elyek m ár oly aprók, hogy a nővé?
nyék gyökerein fejlődő gyökérszőrök a porszem ek közé behatolni m ár nem képesek. A 0*002 mm?nél kisebb a g y a g s z e m e k sűrű töm ege k ö zö tt m ár a bakténu?
m ok sem m ozognak szabadon, ezek a szem ek m ár a vízben is hosszasan lebegve m aradnak, míg az előbbiek h am arosan leülepednek. A m íg a h o m o k vízáteresztő, az a g y a g víznyelő és vízzel gyúrhatóvá lesz, szárazon m egkem ényedik.
A talaj szemei nem ta p ad h a tn ak egym áshoz m ár alakjuknál fogva sem annyira, hogy k ö zö ttü k legalább is igen apró üregek ne keletkeznének. A ta la jra ö n tö tt víz a talajon átszivárog, de útközben érintkezve a talaj?
szem ekkel, a szem ek körül vékony v ízh árty a keletkezik, éppúgy, m int a gyökerek felületén. H a a ta la jn a k le?
folyása van, a talajb an csak az a víz m arad vissza, am ely a szem ek és a gyökerek felületére h á rty a k é n t m egtapadt. Ez az a víz, am elyet a növény táplálkozásá?
bán felhasználhat. M inél apróbb szem ekből van a talaj összetéve, annál nagyobb a talajszem ek felületének az összege, te h á t annál több vizet képes m agába raktá?
rozni, tárolni.
T ek in tettel arra, hogy a cserép talaján a k megválasz?
tásában nem csak az a döntő szem pont, hogy m inél több v i z e t tu d jo n m agában felraktározni, hanem a gyöke?
rek életéhez szükséges l e v e g ő is jelen lehessen és a gyökerek a talajrészek közé tu d ja n a k hatolni, nem a tiszta agyagot vagy p o rt (kőlisztet), hanem a h o m o ? k o t választju k talajul. A hom okhoz azonban, ha az tiszta kvarchom ok, egyéb, szintén aprószem ű, de m ás anyagú táplálóanyagot keverünk (1. 15. §). A fölös víz lefolyását pedig olyképen biztosítjuk, hogy a cserép aljára kavics?drainaget teszünk (1. 56. §).
14. A talaj kémiai sajátságai. A talajb an levő ásvá?
nyok legnagyobb részben a kálium, nátrium , mész, alu?
minium, vas és egyéb fém eknek kovasavas vegyületei,.
am elyek vízben oldódnak és elbom lanak, végeredm ény?
ben a talaj levegőjében levő szénsavval sókká és kolloid term észetű csapadékokká alakulnak. Ezek a csapadékok veszik körül a hom okszem eket kéreg gyanánt, amely kéreg m egköti a sókat.
A talajb an azonban nem csak ásványi term észetű anyagok vannak, hanem élőlényekből eredő anyagok is.
Ezek szétbom lásának eredm énye a t e l e v é n v n e k nevezett barna, fekete porhanyós töm eg. A szétbom ló
növényi részekből gázalakban eltáv o zo tt a szénsav, víz, am m ónia és visszam aradnak azok az elem ek, amelye?
k ét m ár a 11. §?ban h am ualkotóreszeknek neveztünk.
A szétbom lás te h á t ugyanazzal az eredm énnyel járt, m in t az elégetés, de lassabban tö rté n t meg. A z ilyen teljes szétbom lás azonban csak akkor tö rté n h e tik meg, ha kellő levegő van rendelkezésre. Levegő nélkül a szét?
bom lás nem teljes, hanem a szerves anyagok nagyrésze a talajb an m arad. A szétbom láshoz a levegőn kívül kellő hőm érséklet és nedvesség is szükséges. Á ltalában a szerves anyagok elégése a talajb an gyors, ha kellő m ennyiségű levegő és víz van benne, ha hőm érséklete m agas és bizonyos m ennyiségű táp só is van jelen; ellen?
ben levegő nélkül, túlságosan sok és túlságosan kevés víz és tápsó jelenlétében, alacsony hőm érsékleten, lassú.
Ezek a köv etelm ények azoknak az apró, talajb an élő b ak térium o knak és gom báknak az életét b iztosítják, am elyek a ta la jra k erü lt hullák szé tb o n tá sá t végzik.
A szétbom lás eredm ényeképen keletkező televényt (hum uszt) szintén a talajb an élő szervezetek keverik össze az ásványi részekkel, még pedig a sok rovarálca, hangya, féreg, sőt giliszta is.
A talaj b aktérium ain ak legfontosabb szerepe az, hogy a hum uszképzéskor a szerves anyagokból am m óniát vagy salétro m o t állítanak elő. Ezek a vegyületek bizto?
sítjá k a növények nitrogénszükségletét. H a a baktériu?
m ok m u n k áját m egakasztjuk, a n i t r i f i k á l á s meg?
szűnik, sőt az em lített salétrom szabad gázalakú nitro?
génné válva, felhasználhatatlan lesz, például a talaj le?
hűlésekor, k iszárad ásak o r vagy túlságos v íztartalom kor, a levegő hiányakor.
A ta la jb a n tehát, ha abban n övén yeket akarunk tér?
m eszteni, jelen kell lenniök a szükséges v í z b e n o l d h a t ó á s v á n y i e r e d e t ű v e g y ü 1e t e k n e k (kálium?, mész?, magnézium?, vas?, foszfor?, kénvegyüle?
tek), a talajv áz at alkotó, v í z b e n o l d h a t a t l a n
v e g y ü l e t e k (kvarchom ok) rögeinek, a t a l a j é l ő s z e r v e z e t e i n e k , am elyek a növényi és állati hullákat szé tb o n ta n i h iv ato tta k .
A tala jfa jtá k közül a televényesek (kom poszt, erdei, m elegágyi) szétbom lásukkor m eleget fejlesztenek, a gyök erek et m elegen ta rtjá k és a vizet jól m egkötik, táro lják , felbom olva főképen nitrogén? és foszfor?
tarta lm ú táp lálék o t adnak a növénynek. A z agyagos talajo k főképen ásványi anyagokat, kálium? és mész?
só k at tarta lm az n ak . A hom ok viszont lazává, könnyűvé teszi a ta la jt és annak levegősségét b izto sítja, ami rész?
ben a telev ényanyagok szétbom lásához, részb en a gyö?
k ér lélekzéséhez szükséges. E m iatt kell a cserépföldet e három féle talajnem ből, a televényből, agyagból és hom okból keverni.
15. A talajnem ek re n d szerin t többféle term észetes és m esterséges talaj fa jtá k n ak okszerűen elk észített ke?
verékei. K ünn a term é sz etb en is sokféle a föld, a sívó hom októl egészen a televényig, de sokféle a növények talajigénye is. H a a folyók iszap ján ak finom h o m o k ? fövenyét jól kim ossuk, iszapoljuk, u tán a kiizzítjuk, tiszta kvarcszem ecskékből ö ssz e te tt finom hom ok kelet?
kezik. H a ebbe v e tjü k a m agot vagy ü lte tjü k a palántát, nem él meg, m e rt ebben sem m iféle vízben oldódó táplálóanyag nincs. A „h o m o k k u ltú ráb an “ azért te?
nyésztik éppen a kísérletezők növ ényeiket, hogy ki?
p róbálják a különböző táplálóoldatok hatását, amelyek?
kel e h o m o k talajt öntözik. A tisz ta hom okba ü lte te tt növényt te h á t m esterségesen kell táplálni. A talajo k m ásik v églettípusa a n y e r s t e l e v é n y , vagyis az a talaj, am ely nem más, m int növényi és állati hullák fel?
bom lásban levő töm ege. Ez viszont szintén vízben old?
h atatlan és a n ö vényektől fel nem h aszn álh ató szerves anyagokat tartalm azza, akárcsak a friss trágya. T isztán nem h asz n álh atju k sem a n y ers telev é n y t vagy trág yát, sem a tisz ta h om okot a növények talajául. A zok a ve?
gyületek, am elyekkel a növények táplálkoznak, hulla?
anyagok szétbom lásából szárm aznak. E m iatt kell oly fö ld fa jtá k at használnunk, am elyek m ár a szétbom láson, k o rh ad áso n átestek. A különféle eredetű ilyen földeket különféle elnevezéssel h asználják a kertészek. Ilyenek:
a) a k o m p o s z t f ö l d , am ely a k e rt és a kony ha m indenféle növényi hulladékából keletkezik. E zeket laposfelületű dom bokba g yűjtik a k e rt félreeső helyén, g yak ran m egöntözik mosogató? és szappanos mosóié?
vei, trágyalével, vérrel, gyakran, néhány hónapos idő?
közökben, átlapátolják, szellőztetik, összekeverik, amíg 2—4 é v m úlva az egész földdé válik. Még keverni is szo k ták m űtrágyával (kálisó és barom fitrágya, csont?
liszt és szaruliszt keveréke kálisóval és kevés m ésszel) és átszitálják , hogy a durva részektől m egszabadítsák;
b) az e r d e i f ö l d könnyebben rendelkezésére van m indenkinek, aki parkok, erdők közelében lakik. Ez a föld a lehulló levelek átalakulásából keletkezik és 1—2 év a la tt sö tét, könnyű földdé válik. A lom bos erdők, a tölgyesek, bükkösök a l o m b f ö l d e t , a fenyvesek a t ű l e v é l f ö l d e t kisebb m ennyiségben készen is ad?
ják, ha m élyebbről, a fiatalabb lom bnem ez alól kotor?
ju k fel a m ár fekete földet. Az erdők öreg odvas fáit is felkereshetjük, ha jól tápláló földet keresünk, m ert ezek odvaiban m eggyűlik az o d ú f ö 1 d;
c) a g y e p f ö l d e t legkönnyebben m egszerezhet?
jiik, ha felkeressük a füves helyek friss v akondtúrásait.
Ezek laza, alulról felhozott agyagos?hom okos keverésű földje kész keverék. M agunk is készíth etü n k ilyent, ha a rétek fe lta la já t a füvek tövével együ tt k o rh a sztju k ;
d) a m e l e g á g y i f ö l d e t a kertészek készítik, am ikor a m ár felújítandó m elegágyak régi ló trág y á já t ősszel halom ba rakják, télen át és tavasszal átdolgoz?
zák. E bből 2—3 év m úlva jó, táp dús fekete föld kelet?
kezik. Ehhez hasonló a t r á g y a f ö l d , am elyet külön?
2. kép. Virágzó Camellia japonica (Egyetemi növénykert. Pén z e s A. felv.)
böző növényevő állatok (szarvasm arh a, juh) trágyáján ból k észítenek;
e) az a g y a g f ö l d agyagos ré te k talajáb ó l vagy
agyagházak törm elékéből készül, am elyet a téli fagy m orzsol szét.
K isebbjelentőségű fö ld fa jtá k a szobai kertészked ésb en a tö m ö tt földek lazítására szolgáló h a n g a f ö l d (a hangások hom okos felső rétege) és t ő z e g f ö l d , am elyeket speciális növényekhez, vagy keverésekhez használnak, a 1 á p f ö 1 d, m elynek savanyúságát 1—2 évi levegőzéssel kell eltü n tetn i és téli fagyasztással por?
hanyítani. Bizonyos lápi növények (R hododendron, Azalea, Camellia) (2. kép) hom okkal k ev e rt láp föld et kívánnak.
M int a talajh o z k everhető anyagokat felhasználja az okszerű, ta p a sz ta lt k ertész a tőzegm ohák m orzsalékát, a faszenet, a csontokból készült lisztet, a guanót stb., am ely u tó b b iak m ár trág y ázás szám ba m ennek. A kü?
lönböző nehéz (tö m ö tt, súlyos) és könnyű (laza, kisebb tápláló érték ű ) földeket összekeverve szokták használni a növények talajigénye szerint.
16. A növények talajigénye. B árm elyik fö ld fa jtá t hasz?
n áljuk is, ahhoz m indig h om okot kell keverni, m ert ez teszi a földet lazává, m elegtartóvá. A kinek k e rtje van, az k ö nnyen ta rth a t többféle földet, akinek erre sem m i helye sincs, az a földet is a k ertésznél veszi. Kis fö ld ra k tá ra t mégis helyes azonban tarta n i, még pedig a könnyű lom bföldet, a közepes m clcgágyi földet, a nehéz gyepföldet és hom okot. Ezeket, ha m ár m ás helyünk nincs, ládában is e lta rth a tju k és b árm ik or szükség szerin t k észíth etü n k belőlük keveréket, a nővé?
ny ék talajig ényéhez m érten. Ilyen keverékek re cep tje
C s é r e k G y u l a szerin t:
a) könnyű keverék: 60% lom bföld, 15% m elegágyi föld, 25% hom ok; b) közép keverék: 25% lom bföld, 50%
m elegágyi föld, 25% hom ok; c) nehéz keverék: 50%
gyepföld, 20% m elegágyi föld, 30% hom ok.
A legtöbb szobai növény jól tenyészik 3 rész gyepföld, 2 rész kom poszt, 4 rész lom bföld és 1 rész hom ok keve?
rékében ( k e r t i f ö l d ) . A fiatal palánták, gyenge és finom gyökérzetű növények, tov áb b á a k a k tu s z o k , páf
rányok, R hodo d en d ro n o k , A z a le á k , Ericák általában könnyű földet kívánnak. K özepes, de jó táp érték ű föl?
det kívánnak a gyorsnövésű m u ská tlik, Fuchsiák, nehéz földet a pálm ák, h agym ások, narancs?; mirtusz, gránát?
alm afélék. A nehéz földet kíván ó k at eleintén k önnyebb talajba, később fokozatosan nehezebbe kell ültetni.
Cz a p á r y Al b e r t három féle földkeveréket ajánl, ame#
Ivek Összetétele a kö vetkező (i. m. 43—44. o.):
I. szám ú: 4 rész gyepföld, 3 rész lom bföld, 3 rész m arhatrágyaföld, 1 rész folyam hom ok, 1 rész tö rö tt faszén.
II. szám ú: 6 rész gyepföld, 4 rész m arhatrágyaföld, 1 rész hom ok; ha a gyepföld nagyon k ö tö tt, m ég 2 rész lombföld.
III. szám ú: hangaföld.
Az I. szám úban ta rth a tó az A n th u r iu m , Aspidistra, Begónia, Calla, Canna, Dieffenbachia, Ficus, Fuchsia, H e liotropium , Hoya, Hydrangea, Justitia, Lantana, M y r tu s , Passiflora, Primula, Phlox, Tradescantia és a legtöbb szobai növény.
A II. szám ú keveréket a Gardéniák, P andanusok, Prunus laurocerasus, babér, Oleander, A u cu b a részére ajánlja, míg a III. szám ú inkább a hangafélék, Erica, Rhododendon, A zalea részére való.
He s d ö r f f e r szerin t erős m elegágyi földet kíván a Beauvardia, Fuchsia, M y rtus, Oleander, Cineraria, Clero?
dendron, Dieffenbachia, Passiflora, hom okos m elegágyi földet a Ficus elastica (3. kép) Begónia rex, gyepföld és m elegágyi földkeveréket a Sparmannia, agyagos meleg?
ágyi földet az A u c u b a japonica, hom okosat a Primula, lom bföld és m elegágyi földkeveréket az Aralia, AspU distra (4. kép) m elegágyi föld, kom poszt és agyag keve?
rék ét az Araucaria, hom okos hang aföldet az Erica, Bo?
rónia, lápfö ld et a Camellia, Hydrangea. Ez az utóbbi
3. kép. Ficus elastica, alatta Aspidium Rochfordii páfrány. (Egyet, növénykert. Pé n z e s A. felv.)
kékesszínű virágot hoz, ha a 25 cm széles cserép föld?
jéb e 10 g tim sót keverünk. A pálmák földkeveréke
4. kép. A b u tilo n hyb ridum fácska, a la tta a nagylevelű A s p i dist ra elatior. (E gyet, .növénykert. P é n z e s A. felv.)
2 rész lom bföld, 1 rész m elegágyi föld, am elyhez idő?
sebb k o rb a n agyagot és gyepföldet keverünk, a páfrá?
n y o k é hom okos durva hanga?, vagy lomb?, tőzeg?, tü?
levelű föld, az idősebb p éldányoknál agyag hozzá?
keverésével.
17. A trágyázás különösen akkor helyénvaló, ha nem ak a rju k növ én y ü n k et átü ltetéssel m egbolygatni, nehogy n övekedésében m egzavarjuk. A dísznövények trágyá?
zásának nem az a célja, hogy növeljük a növény hoza?
m át, m int a gazdasági trágyázással, hanem csakis az, hogy a n o r m á l i s táplálkozást biztosítsuk. A t ú l ? t á p l á l á s rendellenes növekedést, term észetellenes külsőt idéz elő, sőt a szilárdság ro vására elpuhulást okozhat. E zért m értékkel és ó vatosan szabad csak trágyázni s z ü k s é g e s e t é n . N yugalm i időszakában a növén y t sohasem szabad trágyázni, hanem azt a fej?
lődés kezdőszakában, általában m ájus—június hónapok?
ban kell kezdeni, de akkor is csak jól m eggyök eresed ett példányokkal. T rágyázással a talaj nitrogén?, kálium? és foszforsavh ián yát kell pótolni, m ert a többi anyag ren?
desen m egvan a talajban. A m ezőgazdaságban vagy a szabadföldi és üvegházi k erté szetb en használt szerves trág y á k at, istálló trág y át szobai növények re nem igen leh et használni. Legfeljebb teh én trág y alev e t használnak olyképen, hogy néhán y lap át teh é n trá g y á t tesznek egy dézsa vízbe és azt 8— 14 napig állni hagyják. A lével 3—4 n ap o n k in t kell m egöntözni a növényt. A Pelargo?
nium, Fuchsia, C yclamen, C h rysanthem um , Begonia, Cineraria jól felhasználja ezt a trágyalevet. Á tü ltetésk o r is lehet a cserép belső felületét igen vékony, 1 mm?es rétegben trág y ap ép p el bekenni. E gyébként éretlen, szer?
vés istálló trág y ák at ne használjunk, m ert ezek ro th ad n a k a cserépben és a gyökereknek ártanak. M űtrágyául különféle „tápláló só k at“, „növényi tá p só k a t“ is hoznak forgalom ba. Mo l is c h aján lja a W A G N E R ?félét, am elynek összetétele a következő (5. kép):
15 rész foszforsavas am m onium, 15 „ salétrom savas kálium,
5 „ 40%?os káliumsó, 25 „ csilisalétrom ,
40 „ kénsavas amm ónium, összesen: 100 rész.
5. kép. A műtrágya hatása a növényre. (Fuchsia). A baloldali trágyázatlan, a jobboldali 60 gramm WAGNER-féle táplálósó
trágyát kapott. (Molisch könyvéből.)
Ezt a k everéket vízben oldjuk olyképen, hogy 10 g sót oldunk 10 liter vízben és ebből a cserép nagysága szerinti m ennyiséggel öntözzük meg a földet addig, amíg az oldat azt át nem itatta.
B a l l e n e g g e r oly táp só t ajánl, am ely 4 rész salétrom ? savas kálium ot, 4 rész kénsavas am m ónium ot és 2 rész foszforsavas am m ónium ot tartalm az. Ebből a keverékből egy kávéskanálnyit oldunk 1 liter vízben, am elyet ontó?
zésre használunk. A gyors fejlődésben levő növényeket h etenkint, a lassabban növőket 2—3 h eten k in t öntöz?
Dr. Szabó Z. : A szobai n övén yek stb. 3
