m eg is van a kellő világosságot szolgáltató ablakunk, a rra is kell figyelnünk, hogy növényein k eg y m ástó l ne vegyék el a fényt, vagy legalább is fényigényükhöz k ép est legyenek a n övények elrendezhetők.
Ebből a szem p ontból kell m egválasztanunk a n öv ényállván yt („virág asztalt“). L eg praktikusabbak vol*
tak a régebben használatos lépcsőzetes állványok a fénykihasználás szem pontjából. E zt olyképen készítet*
ték, hogy az ablak szélességének m egfelelő állvány d eszkázata lépcsőszerűen em elkedett, a deszkák, am elyre a cserepek k erültek, cserépm agasságban emel*
lult szerk ezetet, esetleg költséges elektrom osáram * fo gyasztást igényelne, az időnkénti kézzel való elfordí*
D iv ato sak m ost a hosszúkás, vályúszerű asztalok, spectabile, jo b b ra Asparagus Sprengeri látható.
Egyes, nagyobb növények ta rtá sá ra oszlopokat is szoktak használni, egyszerűbb és díszesebb kivitelben, am elyre a cserép elfedése céljából díszesebb vázát is
43. A rsüngőszárú növények elhelyezése. A lecsüngő
zos, porcellán* vagy fayence*edényekbe szintén csere*
pestől kerü ln ek a növények, de m ázatlan cserépámpol* Campanula isophylla, a Tvadescantia viridis, zebrina, mjilticolor, Callisia repens, Panicum variegatum, A s s
paragus Sprengeri, Galeobdolon luteum, Glechoma hederacea, S edum Sieboldii, Saxífraga sarm entosa, C h lorophy tum Sternbergianum stb.
44. Az ablakdeszka kihasználása legjobban b izto sítja a növények fényélvezetét, de ez csak abb an az esetben belső párk ánya, ezt toldalékdeszkával szélesíteni is lehet, ső t külön polcot is lehet k ész íttetn i. Ez a polc
46. Az ablakszekrény alkalmazása. H ogy a növénye*
k ét több fényhez ju tta ssu k , de eg y ú ttal a kellő hőmére
24. kép. A z ablak külső rész ér e sz erelt üvegs ze kré ny s z e l l ő z t e t ő ab lakkal. ( H e s d ö r f f e r könyvéből.)
sék lete t is b iztosíthassu k, az ablak k ö zt kifelé, az utca felé is m eg szé lesítteth e tjü k , helyesebben az ablakra kívülről alkalm azhatunk egy ü v eg szek rén y t (24. kép).
E n n ek m ég előnyösebb a m egvilágítása, m ert felülről is
üvegezhető. A 25. kép belülről, a 2ó. kép kívülről ábrázol ilyen sze k rén y t. A szellőzés célszerűen felülről történ*
hetik meleg időben, a szoba felől hideg időben. E bben
niákkal, Lobeliákkal, Fuchsiákkal, esetleg Begónia semperflorensszel, H eliotropium okkal, Tropaeolummal,
6. A hőmérséklet.
48. A növények ineleglgénye. Az élő lények élet;
folyam atai igen szoros vonatkozásban vannak a kör*
n yezet hőm érsékletével. A növények életében is azt tapasztaljuk, hogy a fejlődés, táplálkozás, szaporodás m inden m ozzanata bizonyos (ú. n. legkedvezőbb, opti* elhaláshoz vezethet. A szabadföldi növények életének megfigyelésében azt tap asztalju k például, hogy a nővé*
nyék egym ás után következő fejlődésbeli szakaszaiban fokozatosan em elkedik a m elegigény. Az évelő nővé*
nyék rügyfakadásának, hajtásfejlődésének, virágzása*
nak, gyüm ölcsérésének stb. szintén m egvan a m aga speciális kedvező hőm érséklete. T erm észetes, hogy a növények elterjed ését a földön a hőm érsékleti viszo*
nyok is erőteljesen szabályozzák. M inél alacsonyabb a melegigénye valam ely növénynek, annál hidegebb és m inél m agasabb a melegigénye, annál melegebb klímájú területeken élhet meg. F ontos azonban figyelembe*
venni azt is, hogy a növényi élet időszakossága a hő* m indig csak bizonyos időszakra vonatkozólag tehet*
jük. Mivel nincs olyan növény a földön, am ely életé*
nek m inden szakában állandóan ugyanazt a hőmérsék*
letet igényelné, továbbá, m ert a hőm érsékleti viszo*
nyok szoros k apcso latban érvényesülnek a többi külső
Az alacsonyabb évi középhőm érsékletben élő szubtropi*
kus növények ( k a k tu s z o k, Pelargoniwnok), a m érsékelt részekre osztani, nedves*meleg, száraz*meleg stb. házak vagy házrészek berendezésével. A k ertészetn ek éppen egyik legnehezebb fortélya a kellő h őm érséklet
D r. Szabó Z. : A szobai n övén yek stb. 6
és nedvesség alkalm azása a kellő időben és kellő ideig.
A jó k erté sz eg y ü tt él az ő növényeivel, nagy tap asz tat latával k itanulja egy*egy növényfaj igényeit és eszerin t gondozza élettársait. E zt a m ó d szert kell a szobai nővé*
nyék gondozóinak is m egközelíteni annyira, am ennyire a lakás keretei, b erendezései m egengedik.
50. A szoba hőmérséklete te h á t olyképen állítandó be,
hozni. H a nem nagy a hideg, a külső levegő nincs a fagy*
Az Araucaria excelsa, Ficus australis, Aralia Sieboldi stb.
éppen azért válik oly szánalm asan ágatlanná, levélte*
lenné, m ert nem hagyjuk őket télen békén, hanem jó melegen ta rtju k és kényszerű fejlődésre ösztönözzük őket! Télen ne fejlődjék a növény, m ert ilyenkor nincs meg ahhoz a kellő napfény, hogy jól tu d jo n táplál*
kozni. M elegebb igényű szobanövényeinknek is elégsé*
ges télen a 15 C° szobahőm érséklet. A jó kertész rend*
szerint m ár „rán ézésre“ meg tu d ja m ondani, hogy mi*
lyen melegigényű a növény, még ha nem is tu d ja a nevét és utána sem tu d nézni hazájának. Bizonyos jellegek ugyanis (levélvastagság, term et, életkor, rokonsági ha*
sonlatok) m ár köv etk eztetni engednek á meleg*, fény*
kozva a növénytenyésztéssel, igényesebb növényeken gyakoroljuk növénykedvelő és kertészkedő hajlam unkat.
Igényesebb növények alatt olyanokat értünk, am elyek
6 *
m agasabb és egyenletes h őm érsékletet, állandó páratelt* illesztett sineken futnak, úgyhogy naptűzéskor, vagy erős éjjeli lehűléskor az egész elhúzható az ablaktól.
S zerinte alkalm asabb az ilyen házacsk ákat fából (gyan*
tás pitschpine*fa), m int vasból építeni, m ert az utóbbi hidegben erősen lehűl, illetőleg verőfényen felmelegszik.
Ilyen üvegházban m ár kényesebb növények, p á frá n y o k, orchideák, vékonylevelűek is felnevelhetők (27. kép).
52. A hajtatószekrény oly esetekben szükséges, ha pl.
21 .kép.Szobaiüvegszekrény orchideákkal. (He s d ö r f f e r könyvéből.)
dugványozásra vagy m agból p alán tan ev elésre asz ta lra helyezhető alacsonyabb, lapos ládák is alkalm asak, am elyek talaja alulról fűlik. Ilyent ír le He s d ö r f f e r is,
Ba r f u s z is. He s d ö r f f e r lapos (6— 10 cm m agasságú)
bádog víztartályt ajánl, amelynek töltőtölcsére és le*
folyócsapja van. Erre rá lehet helyezni a kis üvegszek*
rényt, alulról pedig az asztalon vágott nyíláson át lehet fűteni, éppúgy, mint az aquariumokat (petróleum* vagy gázlánggal). Az üvegszekrény alján homokréteg terül és erre állítandók a cserepek. Dugványneveléskor három*
ujjnyi vastagságú földréteg borítja a szekrény alját és egyenesen ebbe kerülnek a dugványok. Barfusz meleg*
ágya két részből van összetéve. Az alsó rész 30 cm ma*
gas, 90 cm hosszú, 70 cm széles keret jegenyefenyőfából, vagy erős vasbádogból. Erre ráillik egy 20 cm magas földesláda, szorosan érintkező vasbotokból vagy sód*
ronyszitából készült fenékkel. A fenékre moharéteg és
letes megoszlása érdekében. Magam ilyen szerkezeteket nem láttam, de nem is hiszem, hogy el volnának tér*
jedve. A magam részéről alkalmasabbnak tartanám az elektromos fűtésű hajtatóládát. Ez bizonyára költséges, de éppúgy, mint az elektromos thcrmostát, megoldható.
Az elektromos regulátorral kapcsolatos fűtőtesttel lapos víztartályt lehet állandó hőfokon tartani és erre a tar*
28. kép. Balról Phormium tenax (ujzélandi kender), jobbról mel
lette Aucuta japonica fácska, elől Aspidium Rochfordii páfrány.
(Egyet, növénykert, P é n z e s A. felv.)
a „szobafcnyő“*nek is n ev ezett Araucaria excelsa (Nor*
folkíszigetekről, 29. kép). A pálm ák közül a Chamaerops humilis legyezőpálm a, a Phoenix daetylifera datolya?
pálma. A z örökzöld, vastagabb levelű cserjék egész sora, m int a Földközi*tenger mellől való babér (Laurus nobU
29. kép. Araucaria excelsa fiatal példánya.
(M o lis c h könyvéből.)
lis) és a m irtus (M yrtu s communis), a keleti Prunus lau*
rocerasus, az ausztráliai Eugenia australis, az újhollandi Ficus austrcilis, az új délwalesi Grevillea robusta, a japáni A ucuba japónica (28. kép), E v o n y m u s japonicus, Pitto* sporum tobira (30. kép), a fokföldi M yrsine africana.
Egyéb növények közül inkább a hidegszobába való a japáni Araliß Sieboldi (31. kép), a lágyszárú, fűszerű
30. kép. Virágzó Pittosporum Tobira. ( P é n z e s A.
felv.)
egyszikűek közül a fokföldi C hlo ro p h y tu m Sternber*
gianum, a kína*japáni Ophiopogon jaburan és japonicus,
31. kép. Felül Aralia Sieboldii. alatta balról Phoenix Rhoebelinii pálma, jobbról Asparagus Sprengeri és Ficus
radicans. (Egyet, növénykert, P é n z e s A. felv.)
Reineckia carnea, a vaskos, hosszúlevelű levélrózsás újzélandi C ordyline indivisa é s a K an ári-szigeteken honos
33. kép. FelüHközépen Sanseviera Laurentii csavaros tarka levelei, előtte jobbról Cordyline, balról Dracaena Rothiana.
(Egyet, növénykert, P é n z e s A. felv.)
Dracaena draco, a híres, rostoslevelű újzélandi kender (Phorm ium tenax) (28. kép.)
34. kép. Pandamis Veitchii. Tarkalevelü faj Keletindiából. (Egyet, növénykert, P é n z e s A. felv.)
A m polnákb a valók a T radescantiák, a Galeobdolon luteum, a Glechoma hederacea, Saxifraga sarm eniosa, Campanula isophylla és a fent m ár em lített Chlorophy*
tűm Stem bergianum .
A kúszók közül a Passiflora coevulea és a Hoya car*
77osa (viaszvirág, 32. kép).
A virágaik k ed v é ért ta r to tt növények közül a hideg szobába valók a m uskátlik (Pelargoniumok), Fuchsiák, h o rten ziák (Hydrangea hortensis), a leander (N e riu m
ni a rex*változatok, a vizes ta la jt kívánó Cyperus alternU foiius (42. kép), a páfrányszerű Asparagus plumosus.
A m érsékelt szoba am polnáiba való az Asparagus Sprengeri, az aprólevelű, henyeszárú vagy futószárú Ficus stipulata és radicans (31. kép).
U gyancsak itt lehet m egkísérleni a szépform ájú Bro*
melia-félék tartá sá t, am elyek közül az Aec h m ea fulgens, Billbergia nutans, Lamprococcos miniatus, Nidularium spectabile (12. kép), Vriesea psiitacina, Bakeria HU landsoides ajánlható a gondos szobai kertésznek.
7. A gondozás időszakos teendői.
m elegebb igényűek átültetésével jobb május*júniusig várni. T avasszal virágzó növényeket a virítás után kellgének, túlságosan nagy cserép alkalm azásának követ*
kezm énye, m ert ilyenkor a föld m egsavanyodik, kelle* fenekére „d rainage“*réteget teszünk, még pedig koksz*, faszén* vagy apró kavicsréteget, am ely a víz lefolyását b izto sítja és az altalaj m egsavan yodását megakadá*
lyozza. H ogy az erre kerülő föld ne kev ered jék a „drai*
nage“ anyaga közé és el ne ro n tsa a m iniatűr „alag*
D r. S .a b ó Z . : A szobai növények stb. 7
E rre jön a növénynek m egfelelő összetételű földből egy vastagabb, kissé nedves réteg, az altalaj, am elyet le*
nyom kodva, hom orúan alakítunk meg.
36. kép. A növény kiemelése a cserépből átültetéskor. ( H e s d ö r f f e u könyvéből.)
57. A növény kiemelése a cserépből. A z átü lte té s szűk?
ségességéről úgy győződhetünk meg, ha a nö v én y t föl*
destől eg y ü tt a cserépből kiem eljük. H a a növény helye*
sen volt ültetve, ezt m inden veszély nélkül m egteh etjü k a következőképen: Bal kezünkkel a föld felületén meg*
fogjuk a növényt úgy, hogy ten y e rü n k e t a föld felé fór*
dítva, a növény tö v ét k ét (m utató* és középső*) u jju n k
közé szo rítju k , m ajd jobb kezünkkel a cserep et felborít* irányban a felületi gyökérnem ezt felszántjuk, megbaráz*
dáljuk, m ire a gyökérszövevény fellazul. A lazítás után
és la z íto tt gyökérgom olyt ezek után belehelyezhetjük
59. Kezelés az átültetés után. Az á tü lte te tt növényt,
a gondozást ham arosan eltalálja, aki nem akar ezzel ablaknövények. A szabadföldi kezelésre e füzetecske k eretéb en m ár nem adhatunk ú tm u ta tá st, csak azt je*
m ajd az időleges kihelyezés az árn yékba, m ajd fél? és este kell kézifecskendővel fecskendezni és kisebb locsolóval locsolni. elsősorban a m elegigény szerint osztályozzuk nővé?
n yeinket és eszerin t helyezzük cl az állandóan fű tö tt
m elegebb szobában, vagy a hűvösebben. Azok, am elyek virít is, úgyhogy ezeket bővebben táplálhatjuk.
Ehhez szab ju k a téli ö n tö zést ((27. §), a levegő pára?
vaszra esik (Clivia, Cineraria, Camellia); vagy pedig azért, m ert előnevelésével a k erté sz úgy szabályozta fej*
lődését, hogy a virítás télre essék. A sokféle Primula,
37. kép. Virágzó Clivia miuiata , elő tte P r im u la obconica.
(Pé n z e s A. felv.)
Begónia, C yclamen, néhány Dianthus és Pelavgonium virágzása ilyképcn szabályozható. T ö b b n ö v én y t a kér*
teszek külön h ajtató eljárásokkal bírnak virágzásra. kedvezőtlen körülm ények közé (sötét, szárazlevegőjű, meleg szoba), am elyekhez m ár alkalm azkodni nem tud* azt, hogy szobanövényeink virágaiból term és fejlődjék, m iért is az elhervadó virágokat el kell táv olíttani l e v á s cserepes növény k o rláto lt táplálkozásbeli lehetőségei
nem engedik meg ren d szerin t a terebélyes fejlődést, a nagy h ajtáso k bőlombú, üde m egtartását, hanem a nős vekedés túltengésével m egnyúlt, alul levéltelen, gyenges szárú „szom orú“ külsejű példányokká „nevelődnek“.
Egy kis kertészollócska és éles zsebkés használatától sohase idegenkedjék a szobai növények gondozója.
A m etszéssel elérh etjü k m ár a csem etenevelés idején a csúcsrügy lecsípésével bokrosítani. A visszam etszések m ódját legjobb k erté sztő l elsajátítani, a sok leírásnál
64. A karózás. N em egy szobai növényünk nem tud használjunk, am ely vékonyabb szálakra is hasítható, erősebb m egterheléskor pedig összesodorható.
nagy irodalm a van az aquarium ssportnak, ami nem cső?
dálható, m ert az aquarium még hűségesebb és változás tosabb u tá n z a ta a nagy term észet egysegy részletének, m int a n övény asztal és m inden időben sok kedves és érdekes jelenséggel, m eglepetéssel jutalm azza a meg*
figyelőt. M int szobadísz sem h aso n líth ató semmi m ás
38. kép. Aquarium-medence cinkbádog keretezéssel, 3—4
mm. vastag üveglemezekkel. ( G la s c h k e r árjegyzékéből.)
életnélküli „d ísztá rg y “sgyal. A ki részletesebben ó h ajt az aquarium gondozással foglalkozni, az a speciális müvek*
hez kell, hogy forduljon. E helyen csak röviden közöl*
h e tjü k a lényeget a vízi növények ta rtá sá ra vonatkos zóan.
66. Az aq u a riu n i:e d én y igen sokféle. N ö v én y ek tartás sára a kis edények nem alkalm asak. Legjobbak a szogs letes, ládaalakú üvegedények, a tisztán üvegből készült kádak, vagy bádogfenekű és üveglapokból felép ített
m asszív cinkvázú ta rtá n y o k , am ilyenek k észen is kap?
A m eg n ed v esített földet célszerű olyképen elteríteni vastagságban tiszta, jól kihasznált finom hom okréteg kerül, am elyet szintén m egnedvesítünk.
kroszkópikus kicsinységű szervezetet, am elyek közül nem egy m eg poshadást okozhat. A folyó, forrás vagy
szétfolyik. K ésőbb kis öntöző kan n a ró zsájából ö n tjü k
cseppek alakjában hull vissza a vízbe, levegőt visz ma*
gával, m ozg atja a felső réteget és m egakadályozza a h árty ak ép ző d ést. A fenékről a szem etet lopóval, szivor*
nyával táv o lítju k el. Ilyen készülékek állatkereskedé*
sekben kaphatók.
H a a víz nem rom lott meg, azt sohasem kell cserélni, legfeljebb az elpáro lgott m ennyiséget időnkint után a tölteni. H a télen éjjel nagyon kékülne, 10 C° alá az aquarium , úgy elektrom os szénszálas k ö rtével melegít*
h etjü k a vizet, ha azt belelógatjuk a vízbe úgy, hogy
Dr. Szabó Z. : A szobai növények stb. 8
foglalata a víz felszíne fö lö tt m aradjon. A fűthető aqua*
rium okról a speciális könyvek adnak leírást.
40. kép. Yallisneria spirális példány csavarodott koesányú nővirágokkal. (M ig u la után.)
71. Az aquariuin növényei. A q u ariu m u n k at m inden olyan növénnyel ben ép esíth etjü k , am elyek a vízben alá*
m erülten élnek, vagy felszínén úsznak. Az alám erülő
külföldi növények közül leghálásabbak az Elodea cana*
densis (39. kép) és densa, M yriophyllum heierophyllum , C abomba caroliniana, V allisneria spirális (40. kép), Ludwigia alternifolia, am elyeket k ereskedésekben is kapunk. K irándulásainkon g y ű jth etü n k áto k h in árt (Elő*
dea canadensist), sulym ot (Trapa natans), re n cét (UtrU cularia vulgáris), békaszőlőt (P o ta m o g e to m fa jo k ), tócsa*
gazt (C eratophyllum ), süllőhinárt (M yriophyllum v e r*
ticillatum, spicatum), vízi lófark o t (Hippuris vulgáris),
41. kép. Paludarium-medence. ( G la s c h k e r árjegyzékéből.)
sőt m egkísérelhetjük a tavirózsák ta rtá s á t is (N u p h a r, Castalia). A külföldi növények hálásabbak, a langyos vizet, téli fü tö tt szo b át tűrik, míg a hazaiak nyári fej?
lődésűek, fűtetlen, fagym entes szobában tarta n d ó k . A z aquarium vizének felszínére Salviniák, L em nák, Eichorniák, A zo llá k és egyéb úszónövények kerülhetnek.
R övid idővel a b etelepítés u tán m egjelennek az aqua*
rium ban a m o s z ^ t o k , a növényeken, a talajon, az üve*
geken zöld telepek, fonalak, gom olyok keletkeznek. A ki m ikroszkóppal rendelkezik, gyönyörűségét lelheti a mo*
szátok vizsgálatában. T úlságos elszaporodásuk azonban
— különösen n apfényes helyen — nem üdvös, m ert az
8 *
síik m iatt, sőt a fonalm oszatok esetleg egészen ellephet Sagittariák, A covus calamus, Thaliak, Richardia aeihio- pica, Pontederia m ontevidensis kevésbbé m élyet (20 cm), a C eraiopteris thalictroides, Richardia albomaculata, Canna flaccida, E quisetum ok, vízi P olygonum ok, C olo*
casia, Lim nocharis flava, Caltha palustris, Calla palus?
tris, vízi Ranunculusok sekélyei (10 cm?ig). Llazai tó p a rto k ró l A l i s m a t, A corust, B utom ust, Calthat, Ca?
rexeket, Equisetum okat, Juncusokat, Scirpusokat (szi?
ty ó k a t és kákaféléket), R u m e x aquaiieust n evelhetünk a n y á r i paludarium ban, de ezek télen nyugovóra tér?
nek, n y áro n meg nem érzik jól m agukat a szobában, legfeljebb az erkélyen, n y ito tt verandán.
H e s d ö r f f e r a külföldiek közül a Z antedeschia aethio*
picat é s albomaculatat, a Ceraiopteris thalietroidest, C yperus alternifoliust (42. kép) és gracilist, Isolepis prolifert, Juncus zebrinust, Pontederiakat, Sagittaria chinensist és m ontevidensist, Saururus lucidust és T h a? Ha dealbatat ajánlja.
9. A szobai növények szaporítása.
juk, tő k ed arab ju k új egyénné képes kiegészülni. A kér*
tészeknek egyik legkiválóbb tevékenysége a növények szaporítása. Bizonyos h a tá ro k k ö z ö tt a szap o rítás ne*
hány m ó d ját szobai növényeinken is gyakorolhatjuk.
74. A m ag vak a növények term éséb en (gyümölcsé*
ben) keletkeznek kisebb*nagyobb m ennyiségben. A kér*
tészek, akik m agterm eléssel foglalkoznak, a term és éré*
jék) vízben oldhatókká válnak és ezekből táplálkozik a csíra. A víz a m agvakat felduzzasztja, áthatol a mag h éjján és feloldja a táplálóanyagokat. E m iatt előnyös a vetésre szánt m agvakat a vetés előtt egy napig langyos vízbe áztatni. A po h ár vízbe hely ezett m agvakon, ha azok nem nagyon régiek, csakham ar tap asz talju k a fel?
43. kép. C s i r á z t a tá s egyszerű módja.
Széles lekváros üveget m egtöltünk színig vízzel, bekötjük tüllel. A tüllre helyezzük a m agvakat é6 az egészet leborítjuk üveg-
haranggal. (Oels után.)
duzzadást. H a ezeket a m agvakat a vízből kivéve tá?
n y érra helyezzük, csakham ar csírázni kezdenek. A esi?
rá z ta tá st legcélszerűbb olyképen végezni, hogy porcéi?
Ián tá n y é rra itató spapiro s?szeletet fek tetü n k és ezt víz?
zel átitaju k . E rre ráhelyezzük a m agvakat és a tá n y é rt üvegburával lefedjük. C élszerűen h aszn álh atju k e célra a s a jtta rtó tá n y é rt és burát, vagy pedig lekvárosüve?
get (43. kép). M ivel a csírázó m agvak erő teljesen
lélekzenek, te h á t az üvegbura alatti levegőt ham ar m egrontják, szellőztetésről kell gondoskodnunk. A szel?
lő ztetést b izto sítja az, ha az üvegbura széle alá kis tá?
m asztékot helyezünk, hogy ne illeszkedjék rá egész körül a tán y érra. A tá n y é rt időnkint rá ö n tö tt langyos vízzel nedvesen ta rtju k . M agkereskedésekben külön e célra szolgáló St a i n e rjóféle csiráztató?készüléket lehet kapni (44. kép). Ezek három d arabból v an n ak összetéve: üveg?
tányérból, erre rá fe k te th e tő agyagkorongból és üveg?
burából. A szellőzést az üveg tán y ér és az üvegbura nyí?
lása biztosítja. C sirá z ta tá s előtt az agyagkorongot vízbe áztatju k , hogy jól átszívódjék vízzel, azután ráhelyezzük az ü v egtányérra. A z agyagkorong m élyedésébe helyezzük
44. kép. Sta iner-féle c s í r á z t a t ó - készülék. A légáram lás ú tjá t nyilak
jelzik. (Á rjegyzékből.)
a m agvakat és leb o rítju k az üvegharanggal. A kiszáradás ellen gondoskodunk arról, hogy a tá n y é rb a v izet jutta?
tünk. B árhová elhely ezhetjük a csírá ztató edény t, ahoí 15—20 C° h ő m érséklet van, m egvilágítás a csiráztatás?
hoz nem szükséges. Ez a csírá ztató eljárás különösen akkor fontos, ha meg akaru n k arró l győződni, hogy a v ásáro lt m agvak csíraképesek?e, vagy sem. Előfordul ugyanis, hogy a m agvak igen régiek és m ár elv esztették
csíraképességüket. A legtöbb növény m agva néhány nap múlva, vagy legfeljebb 2—3 hét m úlva csírázik, de van nehány, m int pl. a pálm áké, am elyek csak hónapok m úlva csírázik. A csírázás első jelensége az, hogy a mag bizonyos helyén előbújik a kis gyökerecske. A csírázni kezdő m agvakat ki kell venni a csíráztatóból és meg?
felelően elő k észített cserép földjébe kell helyeznünk. A
45. kép. A p ró m a g v a k vetése k á r i y a papirosból. ( H f s d ö r f f e r könyvéből.)
csírá ztató b a h elyezett m agvak re n d szerin t nem csíráz?
nak ki m ind, egy részük nem csírázik, hanem elrom lik.
A csírázo tt m agvak szám ából k ö v etk ez teth etü n k a mag?
vak (illetőleg az azokat szállító kereskedés) m egbízható?
ságára. H a nincs okunk ilyen csírázó kísérletre, a mag?
vakat egyenesen a földbe v eth etjü k .
76. A vetés nem egyéb, m in t a m agvak oly term észe?
tes körülm ények közé ju tta tá sa , ahol a csírázás meg?
tö rtén h e tik . E célra legalkalm asabban lapos cserép?
tálak at használunk. A cseréptálba könnyű és finom ra szitált földet készítünk, He s d ö r f f e r szerint legalkal?
m asabb a ro th ad ó részektől m en tes lom bföld vagy tű*
z e tt e g y e z é s s e l ann y ira ritk ítju k a vetést, hogy a
lakkal, nagyobb ferde négyszögekre. A négyszögek sarkai jelzik a p alán ta behelyezésének a helyét,
elvesztik csíraképességüket. A csíráztatásh o z lapos
80. Az elfajzás. A m agról nevelt növényeken gyakran
állapításai szerint pedig a hibridek szárm azékaiban azok a sajátságok, am elyek a hibridben k everten meg voltak, egym ástól függetlenül szétválnak és a má?
sodik ivadékban sokféleképen kom binálódnak. C sak azoknak a n övény példányoknak az utódai lesznek azo?
letét leválasztjuk és ezt igyekezünk m eggyökereztetni.
Ez az eljárás a d u g v á n y o z á s , am elyet szobanövé?
m etszésére vonatkozóan. Legjobb ezt egy kertésztől eltanulni.
A télen át hideg helyen á tte le lte te tt levéltelen nővé*
nyék (pl. Hortensia, Fuchsia) tavasszal visszam etszve kerülnek m elegre és világosra, am ikor a tövükről új lágyszárú h ajtáso k fejlődnek. A m ikor ezek m ár nehány
46. kép. M u ská tli-d u g vá n y o k .
A z I. jelű helyesen meg van fosztva alsó leveleitől, ső t megmaradt levelei is meg vannak csonkítva. A II. jelű
A z I. jelű helyesen meg van fosztva alsó leveleitől, ső t megmaradt levelei is meg vannak csonkítva. A II. jelű