ségességéről úgy győződhetünk meg, ha a nö v én y t föl*
destől eg y ü tt a cserépből kiem eljük. H a a növény helye*
sen volt ültetve, ezt m inden veszély nélkül m egteh etjü k a következőképen: Bal kezünkkel a föld felületén meg*
fogjuk a növényt úgy, hogy ten y e rü n k e t a föld felé fór*
dítva, a növény tö v ét k ét (m utató* és középső*) u jju n k
közé szo rítju k , m ajd jobb kezünkkel a cserep et felborít* irányban a felületi gyökérnem ezt felszántjuk, megbaráz*
dáljuk, m ire a gyökérszövevény fellazul. A lazítás után
és la z íto tt gyökérgom olyt ezek után belehelyezhetjük
59. Kezelés az átültetés után. Az á tü lte te tt növényt,
a gondozást ham arosan eltalálja, aki nem akar ezzel ablaknövények. A szabadföldi kezelésre e füzetecske k eretéb en m ár nem adhatunk ú tm u ta tá st, csak azt je*
m ajd az időleges kihelyezés az árn yékba, m ajd fél? és este kell kézifecskendővel fecskendezni és kisebb locsolóval locsolni. elsősorban a m elegigény szerint osztályozzuk nővé?
n yeinket és eszerin t helyezzük cl az állandóan fű tö tt
m elegebb szobában, vagy a hűvösebben. Azok, am elyek virít is, úgyhogy ezeket bővebben táplálhatjuk.
Ehhez szab ju k a téli ö n tö zést ((27. §), a levegő pára?
vaszra esik (Clivia, Cineraria, Camellia); vagy pedig azért, m ert előnevelésével a k erté sz úgy szabályozta fej*
lődését, hogy a virítás télre essék. A sokféle Primula,
37. kép. Virágzó Clivia miuiata , elő tte P r im u la obconica.
(Pé n z e s A. felv.)
Begónia, C yclamen, néhány Dianthus és Pelavgonium virágzása ilyképcn szabályozható. T ö b b n ö v én y t a kér*
teszek külön h ajtató eljárásokkal bírnak virágzásra. kedvezőtlen körülm ények közé (sötét, szárazlevegőjű, meleg szoba), am elyekhez m ár alkalm azkodni nem tud* azt, hogy szobanövényeink virágaiból term és fejlődjék, m iért is az elhervadó virágokat el kell táv olíttani l e v á s cserepes növény k o rláto lt táplálkozásbeli lehetőségei
nem engedik meg ren d szerin t a terebélyes fejlődést, a nagy h ajtáso k bőlombú, üde m egtartását, hanem a nős vekedés túltengésével m egnyúlt, alul levéltelen, gyenges szárú „szom orú“ külsejű példányokká „nevelődnek“.
Egy kis kertészollócska és éles zsebkés használatától sohase idegenkedjék a szobai növények gondozója.
A m etszéssel elérh etjü k m ár a csem etenevelés idején a csúcsrügy lecsípésével bokrosítani. A visszam etszések m ódját legjobb k erté sztő l elsajátítani, a sok leírásnál
64. A karózás. N em egy szobai növényünk nem tud használjunk, am ely vékonyabb szálakra is hasítható, erősebb m egterheléskor pedig összesodorható.
nagy irodalm a van az aquarium ssportnak, ami nem cső?
dálható, m ert az aquarium még hűségesebb és változás tosabb u tá n z a ta a nagy term észet egysegy részletének, m int a n övény asztal és m inden időben sok kedves és érdekes jelenséggel, m eglepetéssel jutalm azza a meg*
figyelőt. M int szobadísz sem h aso n líth ató semmi m ás
38. kép. Aquarium-medence cinkbádog keretezéssel, 3—4
mm. vastag üveglemezekkel. ( G la s c h k e r árjegyzékéből.)
életnélküli „d ísztá rg y “sgyal. A ki részletesebben ó h ajt az aquarium gondozással foglalkozni, az a speciális müvek*
hez kell, hogy forduljon. E helyen csak röviden közöl*
h e tjü k a lényeget a vízi növények ta rtá sá ra vonatkos zóan.
66. Az aq u a riu n i:e d én y igen sokféle. N ö v én y ek tartás sára a kis edények nem alkalm asak. Legjobbak a szogs letes, ládaalakú üvegedények, a tisztán üvegből készült kádak, vagy bádogfenekű és üveglapokból felép ített
m asszív cinkvázú ta rtá n y o k , am ilyenek k észen is kap?
A m eg n ed v esített földet célszerű olyképen elteríteni vastagságban tiszta, jól kihasznált finom hom okréteg kerül, am elyet szintén m egnedvesítünk.
kroszkópikus kicsinységű szervezetet, am elyek közül nem egy m eg poshadást okozhat. A folyó, forrás vagy
szétfolyik. K ésőbb kis öntöző kan n a ró zsájából ö n tjü k
cseppek alakjában hull vissza a vízbe, levegőt visz ma*
gával, m ozg atja a felső réteget és m egakadályozza a h árty ak ép ző d ést. A fenékről a szem etet lopóval, szivor*
nyával táv o lítju k el. Ilyen készülékek állatkereskedé*
sekben kaphatók.
H a a víz nem rom lott meg, azt sohasem kell cserélni, legfeljebb az elpáro lgott m ennyiséget időnkint után a tölteni. H a télen éjjel nagyon kékülne, 10 C° alá az aquarium , úgy elektrom os szénszálas k ö rtével melegít*
h etjü k a vizet, ha azt belelógatjuk a vízbe úgy, hogy
Dr. Szabó Z. : A szobai növények stb. 8
foglalata a víz felszíne fö lö tt m aradjon. A fűthető aqua*
rium okról a speciális könyvek adnak leírást.
40. kép. Yallisneria spirális példány csavarodott koesányú nővirágokkal. (M ig u la után.)
71. Az aquariuin növényei. A q u ariu m u n k at m inden olyan növénnyel ben ép esíth etjü k , am elyek a vízben alá*
m erülten élnek, vagy felszínén úsznak. Az alám erülő
külföldi növények közül leghálásabbak az Elodea cana*
densis (39. kép) és densa, M yriophyllum heierophyllum , C abomba caroliniana, V allisneria spirális (40. kép), Ludwigia alternifolia, am elyeket k ereskedésekben is kapunk. K irándulásainkon g y ű jth etü n k áto k h in árt (Elő*
dea canadensist), sulym ot (Trapa natans), re n cét (UtrU cularia vulgáris), békaszőlőt (P o ta m o g e to m fa jo k ), tócsa*
gazt (C eratophyllum ), süllőhinárt (M yriophyllum v e r*
ticillatum, spicatum), vízi lófark o t (Hippuris vulgáris),
41. kép. Paludarium-medence. ( G la s c h k e r árjegyzékéből.)
sőt m egkísérelhetjük a tavirózsák ta rtá s á t is (N u p h a r, Castalia). A külföldi növények hálásabbak, a langyos vizet, téli fü tö tt szo b át tűrik, míg a hazaiak nyári fej?
lődésűek, fűtetlen, fagym entes szobában tarta n d ó k . A z aquarium vizének felszínére Salviniák, L em nák, Eichorniák, A zo llá k és egyéb úszónövények kerülhetnek.
R övid idővel a b etelepítés u tán m egjelennek az aqua*
rium ban a m o s z ^ t o k , a növényeken, a talajon, az üve*
geken zöld telepek, fonalak, gom olyok keletkeznek. A ki m ikroszkóppal rendelkezik, gyönyörűségét lelheti a mo*
szátok vizsgálatában. T úlságos elszaporodásuk azonban
— különösen n apfényes helyen — nem üdvös, m ert az
8 *
síik m iatt, sőt a fonalm oszatok esetleg egészen ellephet Sagittariák, A covus calamus, Thaliak, Richardia aeihio- pica, Pontederia m ontevidensis kevésbbé m élyet (20 cm), a C eraiopteris thalictroides, Richardia albomaculata, Canna flaccida, E quisetum ok, vízi P olygonum ok, C olo*
casia, Lim nocharis flava, Caltha palustris, Calla palus?
tris, vízi Ranunculusok sekélyei (10 cm?ig). Llazai tó p a rto k ró l A l i s m a t, A corust, B utom ust, Calthat, Ca?
rexeket, Equisetum okat, Juncusokat, Scirpusokat (szi?
ty ó k a t és kákaféléket), R u m e x aquaiieust n evelhetünk a n y á r i paludarium ban, de ezek télen nyugovóra tér?
nek, n y áro n meg nem érzik jól m agukat a szobában, legfeljebb az erkélyen, n y ito tt verandán.
H e s d ö r f f e r a külföldiek közül a Z antedeschia aethio*
picat é s albomaculatat, a Ceraiopteris thalietroidest, C yperus alternifoliust (42. kép) és gracilist, Isolepis prolifert, Juncus zebrinust, Pontederiakat, Sagittaria chinensist és m ontevidensist, Saururus lucidust és T h a? Ha dealbatat ajánlja.
9. A szobai növények szaporítása.
juk, tő k ed arab ju k új egyénné képes kiegészülni. A kér*
tészeknek egyik legkiválóbb tevékenysége a növények szaporítása. Bizonyos h a tá ro k k ö z ö tt a szap o rítás ne*
hány m ó d ját szobai növényeinken is gyakorolhatjuk.
74. A m ag vak a növények term éséb en (gyümölcsé*
ben) keletkeznek kisebb*nagyobb m ennyiségben. A kér*
tészek, akik m agterm eléssel foglalkoznak, a term és éré*
jék) vízben oldhatókká válnak és ezekből táplálkozik a csíra. A víz a m agvakat felduzzasztja, áthatol a mag h éjján és feloldja a táplálóanyagokat. E m iatt előnyös a vetésre szánt m agvakat a vetés előtt egy napig langyos vízbe áztatni. A po h ár vízbe hely ezett m agvakon, ha azok nem nagyon régiek, csakham ar tap asz talju k a fel?
43. kép. C s i r á z t a tá s egyszerű módja.
Széles lekváros üveget m egtöltünk színig vízzel, bekötjük tüllel. A tüllre helyezzük a m agvakat é6 az egészet leborítjuk üveg-
haranggal. (Oels után.)
duzzadást. H a ezeket a m agvakat a vízből kivéve tá?
n y érra helyezzük, csakham ar csírázni kezdenek. A esi?
rá z ta tá st legcélszerűbb olyképen végezni, hogy porcéi?
Ián tá n y é rra itató spapiro s?szeletet fek tetü n k és ezt víz?
zel átitaju k . E rre ráhelyezzük a m agvakat és a tá n y é rt üvegburával lefedjük. C élszerűen h aszn álh atju k e célra a s a jtta rtó tá n y é rt és burát, vagy pedig lekvárosüve?
get (43. kép). M ivel a csírázó m agvak erő teljesen
lélekzenek, te h á t az üvegbura alatti levegőt ham ar m egrontják, szellőztetésről kell gondoskodnunk. A szel?
lő ztetést b izto sítja az, ha az üvegbura széle alá kis tá?
m asztékot helyezünk, hogy ne illeszkedjék rá egész körül a tán y érra. A tá n y é rt időnkint rá ö n tö tt langyos vízzel nedvesen ta rtju k . M agkereskedésekben külön e célra szolgáló St a i n e rjóféle csiráztató?készüléket lehet kapni (44. kép). Ezek három d arabból v an n ak összetéve: üveg?
tányérból, erre rá fe k te th e tő agyagkorongból és üveg?
burából. A szellőzést az üveg tán y ér és az üvegbura nyí?
lása biztosítja. C sirá z ta tá s előtt az agyagkorongot vízbe áztatju k , hogy jól átszívódjék vízzel, azután ráhelyezzük az ü v egtányérra. A z agyagkorong m élyedésébe helyezzük
44. kép. Sta iner-féle c s í r á z t a t ó - készülék. A légáram lás ú tjá t nyilak
jelzik. (Á rjegyzékből.)
a m agvakat és leb o rítju k az üvegharanggal. A kiszáradás ellen gondoskodunk arról, hogy a tá n y é rb a v izet jutta?
tünk. B árhová elhely ezhetjük a csírá ztató edény t, ahoí 15—20 C° h ő m érséklet van, m egvilágítás a csiráztatás?
hoz nem szükséges. Ez a csírá ztató eljárás különösen akkor fontos, ha meg akaru n k arró l győződni, hogy a v ásáro lt m agvak csíraképesek?e, vagy sem. Előfordul ugyanis, hogy a m agvak igen régiek és m ár elv esztették
csíraképességüket. A legtöbb növény m agva néhány nap múlva, vagy legfeljebb 2—3 hét m úlva csírázik, de van nehány, m int pl. a pálm áké, am elyek csak hónapok m úlva csírázik. A csírázás első jelensége az, hogy a mag bizonyos helyén előbújik a kis gyökerecske. A csírázni kezdő m agvakat ki kell venni a csíráztatóból és meg?
felelően elő k észített cserép földjébe kell helyeznünk. A
45. kép. A p ró m a g v a k vetése k á r i y a papirosból. ( H f s d ö r f f e r könyvéből.)
csírá ztató b a h elyezett m agvak re n d szerin t nem csíráz?
nak ki m ind, egy részük nem csírázik, hanem elrom lik.
A csírázo tt m agvak szám ából k ö v etk ez teth etü n k a mag?
vak (illetőleg az azokat szállító kereskedés) m egbízható?
ságára. H a nincs okunk ilyen csírázó kísérletre, a mag?
vakat egyenesen a földbe v eth etjü k .
76. A vetés nem egyéb, m in t a m agvak oly term észe?
tes körülm ények közé ju tta tá sa , ahol a csírázás meg?
tö rtén h e tik . E célra legalkalm asabban lapos cserép?
tálak at használunk. A cseréptálba könnyű és finom ra szitált földet készítünk, He s d ö r f f e r szerint legalkal?
m asabb a ro th ad ó részektől m en tes lom bföld vagy tű*
z e tt e g y e z é s s e l ann y ira ritk ítju k a vetést, hogy a
lakkal, nagyobb ferde négyszögekre. A négyszögek sarkai jelzik a p alán ta behelyezésének a helyét,
elvesztik csíraképességüket. A csíráztatásh o z lapos
80. Az elfajzás. A m agról nevelt növényeken gyakran
állapításai szerint pedig a hibridek szárm azékaiban azok a sajátságok, am elyek a hibridben k everten meg voltak, egym ástól függetlenül szétválnak és a má?
sodik ivadékban sokféleképen kom binálódnak. C sak azoknak a n övény példányoknak az utódai lesznek azo?
letét leválasztjuk és ezt igyekezünk m eggyökereztetni.
Ez az eljárás a d u g v á n y o z á s , am elyet szobanövé?
m etszésére vonatkozóan. Legjobb ezt egy kertésztől eltanulni.
A télen át hideg helyen á tte le lte te tt levéltelen nővé*
nyék (pl. Hortensia, Fuchsia) tavasszal visszam etszve kerülnek m elegre és világosra, am ikor a tövükről új lágyszárú h ajtáso k fejlődnek. A m ikor ezek m ár nehány
46. kép. M u ská tli-d u g vá n y o k .
A z I. jelű helyesen meg van fosztva alsó leveleitől, ső t megmaradt levelei is meg vannak csonkítva. A II. jelű helytelenül soklevelü, m iértis a túlságos párolgás m iatt
könnyen elfonnyadhat. (M o lis c h után.)
levelet fejlesztettek, felhasználhatók dugványozásra olyképen, hogy valam elyik alsó levél alatt vágjuk le a hajtáso k a t éles késsel, alsó leveleit szintén levágjuk és csak felső 1—2 levelét hagyjuk meg (46. kép).
A télizöld szobanövények ném elyikét (47. kép, pl.
Ficus) fel is lehet darabolni több részre, különösen felső fiatalabb h ajtását. A darabok elég, ha csak egy*egy leve*
lűek, m ert e levelek hónaljában rügy van. Ezek feldara*
bolása olyképen kell, hogy tö rtén jék , hogy m inden dug*
vány darab felső részére kerüljön egy levél, vagyis a met*
szések közvetlenül az egyes levelek (és rügyek) felett tö rtén n e k . M ás n ö v én y ek n ek hosszabb*rövidebb hajtás*
részletei (Pelargonium, Tradescantia, H edera, Rosa), vagy a tőből k ih ajtó új h ajtása i h aszn álhatók fel, persze csak olyan növényekről, am elyek jó gyökerező képes*
ségűek.
47. kép. Du gván yok.
Ficus elastica ágdarabja egy le
véllel és ennek hónaljrügyével, továbbá a m u sk á tli ágának felső része három levéllel. ( H e s d ö r f -
f e r könyvéből.)
A kiszem elt ág részletet m indig igen éles és tiszta késsel vágjuk le, nem ollóval, m ert az roncsol, és nem szakítással, m ert az nagy felületi sebhelyet is okozhat.
82. D ugványozás. N ém ely növény ága (pl. Oleander, b oro styá n, Ficus) egyszerű vázában vagy gyógyszeres üvegben is gy ök eret fejleszt, a legtöbb azonban csakis földben g y ö k erezteth ető . A levágott dugványnak soha*
sem sza b ad levegőn m aradnia, vagy vízbe kell ten ni a
ledugásig, vagy pedig azonnal az elő k észített földbe kell ledugnunk őket. E célra h aszn álh atu n k kisebb fa*
ládikát, vagy cserepet. A faládikának aljára ly u k ak at kell fúrnunk és ezeket cserép d arab o k k al lefednünk, épp úgy, m in t a cserép alján lévő lyukat. A z edény aljára 2—3 cm tő zeg réteg et célszerű sím án elhelyezni, am elyre 3 u jjn y i könnyű, erősen hom okos lom bföldréteg kerül.
A z alsóréteg m ogyorónyi apró téglatörm elékből és durva faszén rétegb ől is készülhet. A 6— 10 cm. hosszú*
ságú dugványok a l s ó (a régi gyökér felé eső) végét 1—2 cm*nyire dugjuk az u jju n k k al fú rt lyukba és o tt
48. kép. A m u skátli-du gván yok a cserép széle mentén körben helyezendők el.
( H e s d ö r f f e r könyvéből.)
u jju n k k al jól kö rüln y o m k o d ju k tövüket, hogy szilárdan m egálljának. A dugványokat s ű r ű n 4—ó cm távolságra kell eldugdosnunk, még pedig legalkalm asabban az edény fala m en tén körben, attó l 1—2 cm távolságban (48. kép).
A z eldugás u tán a földet finom rózsás öntözővel, langyos vízzel kell b eön tö zn ü n k és u tán a az egészet a p árateltség b izto sítására üveglem ezzel vagy üvegburával le kell fed*
nünk. H a a fedésre üveglem ezt használunk, úgy maga*
Dr. Szabó : A szobai növények stb. 9
sab b cserépre van szükség és ezt csak 2/3 részéig tö ltjü k meg földdel. A p erm etező ö n tö zést esetleg n ap o n ta több*
szőr kell ism ételnünk s az üveglem ezen vagy burán meg*
gyűlő vízcsepp eket szárazra le kell törülnünk, m e rt ezek rácseppenve dugványainkra, ro th a d á st okozhatnak.
A dugványok at világos helyen ta rtju k , de a n aptűzéstő l
lé tre jö tt új tő részletek éppúgy kezelendők, m int az vastagabb papírzacskóval. Langyos vízzel a földet ned?
vesen ta rtju k . A zacskót csak akkor lehet eltávolítani, 9*
ha a v irág z at legvastagabb része m ár k ib ú jt a hagymá*
ból. H a előbb vesszük le a zacskót, úgy a v irágzat
„ülve“ m arad, nem nyúlik meg. V ilágosságon a levelek m egzöldülnek és 3—5 h é t m úlva a virágok kinyílnak.
A nyíló jácin to k hűvösebb helyen to v áb b ta rtjá k meg v irágaikat.
S zokták a jácin th ag y m ák a t ú. n. jácin tüvegekben is h a jta tn i, b á r ez to v áb b ta rtó , de tisztáb b eljárás. Külön já c in tfa jtá k v ann ak erre a célra. A tisz ta üvegeket nya*
49. kép. J á cin th agym a ültetése balról a kelleténél magasabban, jobbra helyesen. ( H e s d ö r f f e r köny
véből.)
kig m eg tö ltjü k eső* vagy vezetékvízzel, m elybe egy kés*
hegynyi k o n y h asó t vagy n eh á n y d arab k a faszen et te*
szünk. A h agy m ák at az üveg felső csészéjébe helyez*
zük, úgyhogy a hagym a a lja közel legyen, de ne érjen a vízhez. A z üvegek is hűvös, sö té t helyre kerülnek, ahol 2 hónap m úlva g y ö k eret ereszten ek a hagym ák.
Ezen idő a la tt id őn k in t a hiányzó vizet pótoljuk. H a a g yö kerek m á r fen ek et értek , p ap iro s zacskóval lefedve, a fű tö tt szoba ablaka közé k erüln ek az üvegek, de é jje lre az ablakból beveendők, nehogy m egfagyjanak.
A zacsk ó t csak akkor táv o lítju k el, ha m ár a virágzati bim bó v astagrésze a hagym ából kibújt. A z üveghez alkalm as so d ro n y k a ró t is leh et kapni, am elyhez a ki*
50. kép. J ácin tü vegek. (L u c a s könyvéből.)
fejlett virágzat raffiával h o zz ák ö th ető (50. kép). H a a víz m egzavarodik, ú jjal cserélendő fel, úgy azonban, hogy a hagym a ne legyen vizes!
Szűkebb nyak ú üvegekben tulipán és nárcisz is haj*
tath ató .
g e s a h a j t a t á s m ó d s z e r e i r ő l é s e r e d m é n y e ir ő l r é s z le te ? s e n ír n u n k , m e g t a lá lj a a z t a z o l v a s ó Mo l is c h? Varga
51. kép. H a j t a t o t t orgonaágak.
A baloldali fürdetett, a jobboldali fürdetés nélküli; 40 nappal a fürdetés után a baloldali virít, míg a másik nem. (Molisch után.)
növényélettanában (192—207. old.) Csak arra akarjuk e helyen felhívni a figyelmet, hogy igen sok szép virágú cserjénk és fánk virágdíszét télire szobánkba varázsol?
hatjuk. A gyümölcsfák, barkások, a kerti díszcserjék lom bjavcsztett ágait használjuk e célra, amelyeket no*
vem ber elején lem etszünk. O tth o n az ág akat virág* C c*os fürdővel felébreszteni. L egnehezebb a fürdővizet hosszú időn át 30° C hőm érsékleten tarta n i. A lkalm as
tu d ja ellensúlyozni. A hőm érséklet, levegőnedvesség,
re n d szerin t a te lje s herv ad ás követ, de ezt az idején ben alkalm azo tt ellenintézkedések m ég m egelőzhetik.
A m egfagyás re n d szerin t akkor követk ezik be, ha ko?
A lankadáskor, sárguláskor azonnal meg kell vizsgálni a gy ö k érzetet és gyorsan segíteni, m e rt ha a rothad ás,
nálni, am elyhez durva faszéntörm elék keverendő.
A k i s z á r a d á s h o z vezet viszont a gyenge öntö?
re n d szerin t m ár m agukkal hozzák a kertészetből. A vá?
sárló nem veszi észre a levelek ráncaiban és tövében s egyéb re jtek h ely en m eghúzódó, g yakran még fejletlen.
fiatal tetv ek e t, s csak odahaza lá tja egy idő múlva, nagy m eglepődéssel, hogy növényein a p aizstetű egyre na?
gyobb szám ban m u tatkozik. D e előfordulhat term észe?
tesen az az eset is, hogy a k erté sztő l vásárolt pálm a p aizstetű tő l m entes, s csak odah aza lesz paizstetves
52. kép. Oleander levelek paizstetűvel borítva. (K a d o c s a G y u la után.)
olym ódon, hogy az állat egyéb otthoni, de fe rtő zö tt nö? ta r to tt gazdanövényen tovább szaporodik.
Üvegházi és szobai dísznövényeinken leggyakrabban található az A sp id io tu s hederae nevű faj, mely?
irodalom ban szám talan néven találkozh atunk vele.
Lin d i n g e r k ö n yvében1 29 tá rsn e v é t találom feljegyezve.
helyeződésű, feketés színű folttal. A lkalm ilag előfordul a pálm án a Lecanium hespevidum nevű faj is, am ely
1 Dr. Leonhard Lin din ger: D ie Schildlliuse (C occidae Euro?
pás, N ordafrikas und V orderasiens etc., Stuttgart 1912.
m eglehetősen lapos, 2 ^ —5 mm hosszú és 1%—3 mm széles (teh á t aránylag eléggé nagy), világos, narancs, okker vagy zöldessárga színű, olykor szabálytalanul el*
oszto tt, v ö rö sb a rn a vagy feketés foltokkal díszített és zöldes szélű. A Caryota mitis nevű pálm afajon találta
J a b l o n o w s k i1a Lecanium tessellatum nevű fajt, m elyet m ozaikszerűen elrendezett, m ájszínbarna paizslem ezei révén r a k o t t h á t ú p a i z s t e t ű n e k nev ezett el. csillagszerűleg szétálló, fehérporos nyúlványai közül a hátsó p ár többszörösen hosszabb az oldalt találhatók?
( J a b lo n o w s k i rajza után.)
telel, de annál gyakoribb a hosszúfarkúval eg y ü tt a nö? szabadon nevelt fiatal pálm ákra. Szívogatása, valam int a nyom ában je le n tk e z e tt m ézh arm at és korom penész
vényházaink ban is előfordul, te h á t hazai kertésze? szaporodnak. Mivel nincs korlátozó, fejlődést meg?
akasztó tényező, m in t pl. a szabadban a téli időszak, állat belsejében vannak elhelyezve és gyakran kétszerte olyan hosszúak, m int m aga az állat. A m ikor a paizs?
tetű táplálkozik, a szív ó serték et összefogja, beszúrja a
növénybe s annak kész, dús kem ényítőjű és dús cukrú
fek ete réteg alakjában lepi be a növény felszínét,
por m integy 1 m illim éternyi vastagon belepje a növény időközökben n éhány szor m egism ételjük. M indenesetre sok függ attól, hogy a ro v arp o r friss, jó h atású volt?e,
„feketelégy“ (H eliothrips haemorrhoidalis). E nnek lár?
vái vörössárgák, a fe jle tt példányok p o tro h a narancs?
1 J a b lo n o w s z k y J ó z s e f, T erm észettud. K özlön y, X X V . 1903.
477. oldal.
10*
sárga, szá rn y a fehéres, 1— 1*25 m m hosszúak, nappal
örökzöldek (M yrtus, Azalea stb.) lom bkoronáját 50°?os
tetében. Legfeljebb azzal kellem etlenkedhetnek, hogy ha elszaporodnak és a földben nagyobb já ra to k a t készítve,
a rozsdák, üszkök és egyéb gom bák egész sora kisebb?
nagyobb foltok, p e tty e k alakjában jelentkezik. Ilyen a P hoenixeken m egjelenő G rap/i/o/a?betegség is. Lég?
célszerűbb a m eg tám ad o tt növényi részt lem etszeni és így m egakadályozni az elterje d ést. E gom bák kö?
zö tt sokszor tö b b külföldi és nálunk még nem ismere?
tes is előfordul, m iért is helyes a lem etsze tt részt meg?
h atáro zás v ég ett beküldeni a M agyar N e m z eti M úzeum n ö v énytani osztályához. N ö v én y ein k egyik legelterjed?
tebb gom bája a k o r o m p e n é s z , am ely k ite rje d t, korm os bevonatszerű foltok alak jáb an fedi a leveleket.
A k o rom pen ész nem élősködik a növényen, hanem a te tv e k m ézharm atv álad ék án telepedik meg és fejlődik ki. E nnek ellenére káros lehet, m ert befedvén a zöld részeket, azok gázcseréjét és fény élv ezetét korlátozza.
E gyébként a penészek h am arosan ellephetik a leszáradó részeket, a levelek sárguló csúcsát, az egyéb, élettan i
E gyébként a penészek h am arosan ellephetik a leszáradó részeket, a levelek sárguló csúcsát, az egyéb, élettan i