PÉNZEI MAGYARORSZÁG

MAGYARORSZÁG

EKK 0 RíG I S ME RE T E S

P É N Z E I

L M R A J Z O L V A ,

TÖRTÉNETI S PÉNZTUDOMÁNYI KÚTFŐK UTÁN MEGMAGYARÁZVA

E L Ő T E R J E S Z T I

i r ? i jt &

A NAGV MÉLTÓSÁGÚ M. KIR. UDV. KAMRÁNÁL LEVÉLTÁRI JELELŐ.

A VKft¥E» IIÍZARBÓLI KIRÁLYOK KORSZAKA.

B U DÁ N ,

A MAGYAR KI RÁL YI EGYETEM BETŰI VEL

1§I6.

B e v e z e t é s

/ v tisztes hajdankor azon kevés emlékei között, mellyek ho­

nunkban találhatók, nem utolsó helyet foglalnak a régente kö­

zös használatban forgott pénzek. Az első, vagyis az Árpád vé­

réből származott királyaink korszakába eső pénzek sorozatát ezelőtt négy évvel világ elébe juttatám ; melly munka után a vegyes hazakbóli királyok korszakának bevégzésére annál örömes- tebb vállalkoztam, minél inkább reméltem, hogy ez által azon titkon ápolt kötelezettségemnek, mellyet a pénzgyűjtők kényel­

me s a tanuló ifjúság haszna egyiránt sürgetett, ha némi rész­

ben is, eleget teendek. Igyekezetimet hőn pártolá barátin! jó­

akarata s a pénzgyűjtőknek a segédeszközök közlésébeni készsé­

ge j mellyet midőn hálás megismeréssel hirdetnék, egyszersmind őszintén megvallom, miszerint az ezen részben előforduló tár­

gyak komolysága, változatossága és terjedelme gyönge erőmet annyira meghaladák, hogy ha a fáradalmas pálya enyhelyén a közönség méltánylatának reménye nem lelkesít, akkoron illy te­

her leküzdésére magamat képesnek alig hivém.

A munka felosztása az I. részben fölvett rendszer nyo­

mán folytattatott, azon különbséggel, hogy itt a szinte nemek szerint sorozott pénzek még forintok-, garasok- és kispénzekre s a t . osztályoztatnak. Valamint pedig a z í. korszaki pénzek min­

den egyes nemét a v e r e t , úgy a II. korszakbeliekét a j e g y e k változata jellemzi; s azért amott minden egyes példánynak leírá­

sa , itt ellenben a többnyire állandó veret s felirat mellett egye-

dűl a jegyek felszámlálása kivántatott. — A királyok életirásának szerkezetében az I. korszak rendszerétől csak annyiban tértem el, hogy itt mindenik király egész uralkodásának történetét vázlatban adám, s ezt leginkább a külföldiek kedvéért, kik előtt az kevés­

bé ism eretes; — hozzáadván minden király pénzeinek általános ismertetésén kivül a pénzek azon időbeli értékének kijeleléseit.

— A pénzek leirásábani takarékosságot bőven téritik meg a pénz- tani és történeti felvilágositások, mellyek minden magyarázandó kérdésnél találhatók.

Pótlék gyanánt a munka után a később kitudott k ú t f ő ­ k e t és g y ű j t ő k e t (figyelemmelkisérve a kiiltartományi múzeu­

mokat is), nem különben a m u n k a á t t e k i n t é s é t fiiggeszténv mellyben az I. korszakra mind enmagam, mind mások észrevé­

telei , mindkét korszakra vonatkozólag pedig a gyarapodások és hiányok számiáltatnak fel s tétetnek fényben. Végül az egész munkát a „ p é n z t a n i b ö n g é s z e t “ zárja be, melly a jele­

sebb kútfők- és irókbul azok használatára gyüjtetett, kik mago­

kat magyar pénztani müvek készítésére adandják.

Miként a munka első, úgy annak második részét is , két nyelven véltem kiadandónak; s a latin szöveget enmagam irám , a magyar pedig a dolog lényegéből merített műszavakkal Széplaky Ferencz kir. kamrai oklevéltári járulnok s h. köz s váltójogi ügy­

véd tollából folyt, költsönös szorgalommal átvizsgáltatott s kija­

víttatott. E fáradság gyümölcsét — nem dicsőség, sem nyerész­

kedés vágyától ösztönözve — ezennel hazámnak szentelem; s jól tudva azt, hogy hibázni emberi dolog, az okokkal támogatott czáfolatot kedvesen veendem, az álértelmezések ellenében azon­

ban megtörhetlen leendek; fáradalmim jutalmát pedig egyedül a pénztudomány gyarapodásától nyerendem.

írtam Budán, IB4(í. évi April 50-d.

Rupp J.

o

f l . R é s z .

A II. k o r s z a k i , v a g y i s a v e g y e s h á z a k b ó l s z á r m a z o t t M a g y a r k i r á l y o k p é n z e i n e k s o r o z a t a .

1301. évtől 1517. és illetőleg 1540-A?'“-.

XXIV.

( C s e h ) V E N C Z E L . 1301. töl 1305- d. évig.

A i ighogy III. Endrével az Árpád fejedelmi nemzetség utolsó ficsemetéjének földi részei eltakaríttatának, az országnagyok kebleit azonnal a királyválasztás gondjai foglalák el, s e miatt két párttöredékre szétágazván, némellyek Robert K ároly, mások ismét az alig 14. éves cseh Yenczel, Anna, lV-kBéla leánya dédunokájának párthívei lettenek. Károly azalatt egy szokatlan— az atyjával Prágából megérkező s László nevet cserélt Venczel pedig, a szent koronával Budán királyul földiszittetett; de a pápa, midőn a magyarok­

nak Yenczelhezi hajlamát megértené, pártfeleit az egyházbóli kitiltás átkával sújtotta, s ekként az apa Venczel reményei öszszedülvén, az ország díszjeleit s az esztergami székes egyház szertartási kincseit magához ragadva, később a cseh trónra lépett fiával együtt honába visszatért.

Ámbár ezen királynak sem egész nevével, sem ennek kezdő betűivel jegyzett pénzünk nincsen, megemlítendők itt mégis némelly újabban felta­

lált íratlan pénznemek, mellyeket Jankovich Miklós, magyar tüdős társ. tiszt, tag, terjedelmes értekezésében (Tud. Gyűjt. 1827. VII. 42—68. I.) nem épen alaptalanul Venczelnek tulajdonít s mellyek következők:

I — \ . n e m ű .

Nagys. 9. Súlya: 6—10. szemer. Ritk.

Jankovich, az idézett helyen.

I. Ü lő k o r o n á z o t t k i r á l y . __ E m b e r i a r c z .

Koronázott király hosszú köntösben s palástban, a trónon szemközt ülve, oldalára szegzett jobbjában liliomos királypálezát, baljában pedig keresztes

gömböt visel. — Félrevont ajkú s visszás borággal koszorúzott felénk n éző^ jj t, b

arcz. Több gyűjteményekben. 330 sz

CSEH VENCBEL.

II. K o r o n á z o t t k i r á l y ü l v e . — Ha r p y a .

Y i, Ülő koronázott király, a fönebbi verettel. — Balra fordult harpva-alak.

a í Ugyanott. '

III. K i r á l y 1(5h á t o n . — S ó l y o m.

Koronázott király lóháton, hosszú köntösben, kinyújtott jobbjában kar­

dot, baljában lova fékét tartva. — Kiterjesztett szárnyakkal jobbra lépdelő súlyom. Ugyanott.

IY. A k i r á l y m e l l k ó p e . — K í g y ó s - s á r k á n y .

Mellig ábrázolt király koronázott fővel, jobbjában kardot, fölemelt baljá­

ban pedig keresztes gömböt tart. — Jobbfelé lépdelő pártázott sárkány, far- Vrs 's/ kát gyűrűbe fonva. Ugyanott.

Y. A k i r á l y feje. — Ma l a c z , v a g y evet.

Koronázott királyfő, képpel felénk, fülére lefolyó hajfürtökkel. — Föl­

A lt sz úün fekvő alma után áhítozó malacz, vagy evet. Ugyanott.

Ezen igen jól megőrzött ezüst pénzeket (mellyek az I. és V. nem alatt íelhozof- takon, mint a császári múzeumban már 1825-ik évben szemlélbetőkön kivűl, egészen ismeretlenek voltak), 1827-ben egy aszszony találta meg, midőn a szent Gellért nevű budai liegyfokon szőlejét mivelte; s Kintsósy András pesti kereskedőnél beváltásul ajánlá, a ki azokat fenczimzett Jankovich Miklós régi pénzek búvárának eladta. A gondosabban megvizsgált helyen talált kincs egyéb része Haftenbeck Károly, akkori . budai pénzgyét« tulajdonává lön. Az egész pénzhalmaz számra 2800. darabot megha­

ladott, mellyek közül 240. db. prágai garas, II. (IV.) Venczeltől, a mi rokonnevű ki­

rályunk atyjától; 10. db. IV. Béla, kun László és III. Endre magyar királyok kispén- zei: végre 46. db. szomszéd tartománybeli pénzek valának.

A fejedelem kezében látható gömb vagy aranyalma, mellyet a romai császárok az egész világ birtokának jeléül viseltek, s mellyre a keleti császárok keresztet tűz­

tek , mindig a legfőbb hatalom jelképe volt (Neues Lehrgebäude der Diplomatik. Er­

furt 1767. 4. / . 554 §.). Az L és II. nem alatt leirt pénzeken látható aranyalmára tű­

zött k e t t ő s k e r e s z t k e itt először kerül elő; de a pecséteken már régebben, nevezetesen Im re, kun László, III. Endre és I. Károly alatt is használtatott (Pray Syntagma de sigillis VI. tab. 4. sz. VIII. 3. IX. X. és XII. 1. íz.).

A „Notitiae rei num. Hung.“ czimű könyv szerzője (185. 1. II. tábl. 71. ^{í z}.) Ven- czelnek egy íratlan pénzt tulajdonit, mellynek előlapján a király koronázott feje, hát­

lapján pedig kettős kereszt szemlélhető; ez azonban munkájára nézve idegen pénz­

nem ; ugyanazénak hisz egy másik következő feliratút is; LADISLAUS KEX, rnellv

BAJOR OTTO. 3 ay. I. részben kun Lászlónál XVI. nem alatt leíratott. A Széchényi catalogusában (I. R.

61.1.) az azon látható oroszlán és V jegy miatt e királynak tulajdonított két pénz közül pedig az első, III-ik Endrénél az I. Rész X-k tábláján 272. sz. alatt, mint illető helyén már körűliratott, a másik pedig X. nem alatt I. Mátyásnál X IX . tábl. 520. sz. alatt keriilendvén elő , ezen király korába tartozik.

XXV.

(Bajor) ö T T 0.

1305-íoY. 1308-t'£ évig.

O t t ó , bajor Henrik fia, s IV-k Bélának Erzsébet leányátóli unokája, a Károly és Venczel között folyt zaklató pártviszályokat megunt országnagyok által királyul meghi­

vatván, miután Venczeltől a koronát s egyéb királyi díszjeleket viszszanyeré, Székes- lejérvárott megkoronáztatott. Azonban Károly a királyságtól kétízbeni eliittetéseért ne­

heztelvén, Rudolf osztrák herczeggel szövetségre lép, s ez által az egyháznagyok és főurak nagy része pártjához járult. Midőn Otto, a dolgok e mindkét részről szomorú állásában, László erdéli vajda leányát eljegyezni akarná, cselszövénynyel elfogatott, s átadván az ország ékeit, Bajorhonba viszszatért; de a magyar királyi czimet holtáig fentartotta.

Ezen korszaki pénzeknek legbecsesebb gyöngyéül, méltán azon Otto pén­

zei eddig egyetlen ismeretes neme tartatik, mellynek tudtomra egyik példá­

nyát gréf Festetich, kettejét pedig néhai Yeszerle J ó se f— ki egyet Kiss Fe- rencztól vett — gyűjteményéből a nemzeti muzeum bírja; és pedig

E g y e t l e n n e m ű .

Korona, a király nevével. — Ikermadár.

Nttgys, 8. Súlya: 12. sz&mer. Ritk.

Schönv. 186. L — Mader krit. Beitr. III. 86. /.

1. RGG OTTONIS koszorűzott körben nyílt korona. — Madáriker, talán

galambpár, háttal egymáshoz fordulva, s hátrahajtott fejeikkel játszadozva. , X II. tál

Az idézett hely eheti. 335 sz.

Azon igen közönséges pénzt, mellyet a gyűjtők eddig Ottóénak tartottak, s melly Széchényi Catalogusában I. R. 62. lapon kiadatván, koronázott királyfővel e feliratot m utatja: MONETA VNGARIE, hátlapján pedig hasonló veretű madárpárt visel, az I.

R. 140. lapján XVIII. nem alatt felhozott okoknál fogva, V. István pénzei közé so- rozandónak találtuk.

1 *

XXVI.

I. ^{(RMert )} KÁROLY.

1308-íoY. 1342-íA évig,

I I « (sánta) Károly nápolyi királytól, és Y. István magyar király leánya - Máriától szár­

mazott Martell Károly fia, ki midőn trónkövetelő vetélytársitól menekült, a magyarok egyhangú szavazatával királylyá kiáltatott, s a szent koronát visszaszerezvén, 1310-diki Augustus 27 - d. Székesfejérvárott megkoronáztatott. Ezen mind had, mind héke idejében jeles király korából említik a történetírók Záh Felicián irtózatos merényét, mellyel 1330-k év April 17 - d. midőn a király családjával Visegrádon asztalnál ü l t , az ebéd lő- terembe rohanván, a királynőt megvérezte, s mind a k irály t, mind fiait kivégezendette, ha a hesiető apródoktul leterítve, föl nem apríttatik. A merény okát némellyek Klá­

rán, a mondott Záh leányán, Kázmér a királynő fivére által erőszakosan végbevitt, s a királynő cseleivel elősegített inegszeplősitésben helyzik (Mnglen Chronik der Hunnen , Cap. LXX. — Chronikon Budense, kiadta Podkraczky 1838. 244.1). — Veszélyben for­

gott szinte a király élete, midőn a zendülő Bazarád, havasalföldi vajda ellen hadi erőt vezetett. M á r i á n és B e a t r i x e n kívül, nőül birá E r z s é b e t e t , László, lengyel k i­

rály leányát, kitől a gyermekéveikben elhunyt K á r o l y t , és L á s z l ó t , később L a ­ j o s t , a trónban utódját, valamint A n d r á s t és I s t v á n t nemzette. Volt egy törvényte­

len gyermeke is , t. i. K á l m á n , ki esztergami préposttá, később pedig győri püspökké (1338—1373.) szenteltetvén (Pray, Hierarch. II. 172. 1. — Cod. Dipl. VIII. 4. fűz. 114.1.) pecsétjén, mint atyja, liliomokat viselt (Tudománytár 1839. IV. 158. — 163. /.). Károly elhunyt 1342. évi Julius 1 6 -d. s teste Székesfejérvárt a királyi sírboltba temettetett.

4 I. KÁROLY.

A magyar törvénykönyvben foglalt 1342-diki hires végzemény, valamint korábbi rendeletéi által, e király a pénzügynek nevezetes újítója lön, melly rendeletek azonban az érték és vegyiték szabálytalansága, s az ez által meg- nehezült pénzcsere és kereskedés miatt sok alkalmatlanságot szültek. 0 elő­//

ször vereté a firenzei alakú aranyakat s a frank és nápolyi királyok pénzeihez szabott, ugynevezetett széles ezüst garasokat. Kispénzei és fillérei— mellyek közül ritkaságra leginkább kitűnnek a budaiak — igen változatosak. Ezüst pénzein a pénzjegyeket mindig kiverette, s ezen általa behozott szokást utó-

di is szorosan megtartották.

Hajdan az áruk az érczek súlya szerint becsültettek, s minthogy egy font ezüst, és egy font vert pénz ugyanegy értékű volt, lassankint a sulymérték helyett bizonyos számú kispénz vétetett. A legrégibb számítás f o n t , és z s o l d számra történt.

A f o n t (Libra), mint sulymérték, a régi romaiak és frankok szokásakint 12. két- latost (uncia), azaz: 24. latot foglalt magában, és 20. zsolddal egyértékü volt; egy zsoldban pedig 12. és igy egy fontban 240. kispénz foglaltatott. Egy font arany 72.

zsoldra (vagyis bizanczi aranyra) becsültetett, mert egy uncia 6. zsoldot ért. Később a fontot 16. unciára kezdték felosztani. Volt egy pénz helyett használt font is , melly 12. zsoldbul állott, minden zsoldot 40. kispénzzel számítva. Ezekből kiviláglik, mi­

szerint a zsold kétféle volt t. i. az aranypénz maga, és ezüst, vagy képzeleti zsold;

amaz %.fontot, vagyis 40. kispénzt te tt, emez 12. kispénzzel számíttatott. A latin so­

lidus (zsold) szóbul származott a német S o l d , S o l d a t is.

A T á l é n t (talentum) a fonttal egyértelmű szó vala, tehát a romai talentumtól igen különbözött.

A g i r a (inarca), szinte majd egy %. fontot tevő sulymértékül, majda fejedelem ál­

tal kénye szerint meghatározott pénzöszletűl használtatott; tehát különbséget kell tenni a sú ly - és szám szerin ti gira között, mellyek elseje az érez v a l ó d i - , másika pe dig viszonyszerű (aránylagos) értékét jellentette. Történeti emlékeinkben gyakran előkerül a budai, kassai, szebeni, szepesi, zágrábi s. a. t. számitás, szám, arány és súly ; azonfelül nálunk a szomszéd tartományokbani, u. m. k öln i, bécsi és prágai súlyú girák is divatoztak. Közönségesen az úgynevezett n e h é z s ú l y ú g i r a négy, a könnyű súlyú pedig egy arany forinttal számittaték. A giráknak súly-érez - és vegyitékre néz­

ve divatozott eltéréseit és gyakori változásait bővebben magyarázni, s azok értékét (egybevetvén a honiakat a külföldiekkel, s amazokat ismét a korábbiakkal) meghatá­

rozni, a pénzmagyarázat feladata lévén, itt annak fejtegetésébe bocsátkozni nem ezé- lunk.

A F e r t ő (negyed) nevezet a német F e r t i n g vagy Vierting-től eredett, s a girá- nak egy negyedét (azaz: két latnak súlyát) jelentette.

A P e n s a (honnan a magyar p é n z , és mint ennek része, talán a k i s p é n z is szár­

maztatható) a latin pendótul j ö tt; ez honunk legrégibb korában 45. később 40. kispénzt tett, s igy egy bizanczi aranyra, négy penza pedig egy ezüst nehéz súlyú girára, vagy­

is négy arany forintra becsültetett; azonban a kispénzek értéke megcsökkenvén, a kü­

lönben négy penzát tevő gira 5. 6. 8, 9. 10. sőt 12. penzával is fizettetett.

A n e h e z é k (latinul p o n d u m , p o n d u s , p o n d u s c u l u i n , p i s e t u m , az olasz peso- s pesetto-tul) a kétlatosnak egy hatod, a girának egy 48-d. része volt, s később a garassal ugyanegy értelművé lön. A hol aranynehezékről van szó, ott mindig egyes arany pénzek értendők {Mura!or. Antiq. Ital. II. 770. 772. 776. 777. I. — Simortchicz , dissertatio de Nmnismatica Huugariae, s u t . 59. 138 — 159 l. — Cod. Dipl. VIII. 4.

köt. 150. lap.).

I. KÁROLY. 5

1. KAROTjY.

I. Arany forintok.

xu. tál..

:í:í6‘. s/..

\ 11. tál.,

'»3 7. S7.

I. n e m íí.

Liliom s a király neve.— Kér. sz. János.

N agys.lk — 15. Súlya: 60—62. szemer. Ritk.

Schünv. 187. I. Szedi. Catalog. I. 62. I — Joack. M. Cab. I. 192. I. — Kühl. I). C.

650. sz. — Vett őri il fiorino d’ oro, 6. sz.

1. ) t KAROLV REX firenzei liliom. — S. IOIIANNES R. és kiskorona.

E szent, fénykörös fejjel, köntösben és palástban á ll; jobbját kinyújtva, bal­

jában keresztes királypálczát tart. A nemz. csász. páris. és müncheni muz. — Magij. tud. társ. Váczi ajtatos ohtnt órend. Weszerle. Janhovich. Taubner.

Kiss. Rhédey. Star. Cappe. llupp.

2. ) Mint fönebb, de a kis korona helyett madárka. Weszerle.

Ezen madárka a mainczi érsek hasonló veretű pénzein is előjő I)u Val-nál (Mon- noies en or, s a t . Wien■ MDCCLIX. 11. /.)

Köhler János (Duc. Cab. 661. sz.) Károlynak következő köriratu pénzét említi : KAROLVS DEI GRA. R E X — a király trónon ülve, jobbjában keresztes aranyalmát, baljában királypálczát tart. Hátlapján: HVNGARIE IN NOMINE 1HV. XRI (Jesu Christi), ketté szegett csikós és liliomos paizs, felül kis korona; je g y e i: S. B. Ezen pénz Hamburgban Dude gyűjteményében találtatván , 1750-ben több másokkal nyil­

vános áremelés utján eladatott {: S. v. M. Verzeichnisz einer zahlreichen und auserlese­

nen Sammlung, s. a. t. — Ezen k ív ü l: Schwartz Rec. Cril. Schmelzel s. a t- 4. (.). Ezen pénz az idézett helyen II. Károlyénak, Soothe pontosabb catalogusában pedig S.G. jegy ­ gyei helyesebben I. Károlyénak mondatik.

A királyok első korszakában a tulajdonképeni arany pénzek hiánya miatt bizanczi aranyak voltak forgásban. A Croniconban (Cap. X L V .) ezek olvashatok: ,,Iste e- nim (Rela I.) omnia fora die Sabati constituit, pro vendendo, et emendo. Byzantiosque permisit currere per districtum regni su i,“ s alább : ,, argenteos etiam denarios —- Rudi fecit, quorum quadraginta Byzantius census erat.“ — Azt tartják, hogy a bizanczi ara­

nyak után, elsőket Sziczilia és Nápoly királyai verettek; jelesen II. Rogér 1140-ben az apulai herczegségben (kinek azonban D u c a t u s névvel jelelt pénze lalc o Bene- ventanus egykorú iró szerint nem aranyból, hanem silányabb ezüstből volt), s II. Fri­

gyes császár (1197 — 1250 ), Messánában és Brundusiumban (Joachim , Münz. Cab. I.

145. /.): ámbár mások az aranypénzek eredetét a hatodik századba helyezvén, azok szerzőjéül Longrin ravennai herczeget tartják (Krünitz. Oecon. Encyclopedic. Brünn 1787. 666’ /.).— A velenczei úgynevezett zechini (Zechától, melly pénzmiihelyt jelent) aranyak Dandulo János herczeg alatt 1280-ban verettek (Murator. Anhq. Ital. II. 821. I.),

következő ira tta l: SIT. T. (tibi) XTE (Christe) DAT. (datus) Q. (quern) TV REGIS IS- TE DVCAT — innen származott az aranyak „ ducatus, Ducaten“ neve is (,Simon-

~hilz, dissert, de Numismaticu Hung. s. a. t. 78. /.).

A firenzei aranyak, mellyek vagy Firenzéről (Florentia), vagy a liliom virágról (a Hőre lilii) ílorenus (forint) nevet nyerének, Villani és malaspinai Uicordi firenzeitör- tenete szerint 1252-d. évben keletkeztek. Sz. Antal, firenzei érsek (Summa historia­

ns', III. II. XIX. czim. 6. §.) igy szól: ,, Time eivitas Florentia in felicitate temporal!

constituta coepit cudere monetam auream , scilicet florenos ex auro, quae prius uteba- tur argentea, et fiebat de auro perfecto“ . —- Ezek kelete nemsokára honunkban is meg­

engedtetett, mert azokat Kun László 1278. évi oklevelében következő szavakkal emli"

t i : „quod anniiatim in festő divi Martini idem Elias comes ratione ipsius terrae assum­

psit solvere unum f l ór é n um auri“ (Wagner Annál. Scepus. I. 119. /.).— A firenzei ve- retet, t. i. liliomot és keresztelő szent Jánost mint a város védszentjét, utánzók a ma­

gyar királyokon k iv ű l, más idegen fejedelmek és egyházi személyek is (Joachim az id.

h. Murat. Antit/. Ital. II. 693 — 696. 817. I.); gyakran látható az a franczia királyok pénzéin is , ahonnan némellyek a magyar pénzek következő felirata a la tt: KAROLY es LVDOV1CI REX Frankhon hasonnevű királyait akarják értetni; azonban helyte­

l enül , mert ezek pénzein a FRANCORVM, vagy FRANCIA név sohasem hiányzik (Mader. K rit. Beitr. III. 89. /.).

Valahányszor tehát a II- korszaki királyok alatt a forint (ílorenus) szó előkerül, az alatt mindig arany forintok értendők.

Hogy a magyar és velenczei aranyaknak egyenlő siílyok volt, azt a néhai Kiss gyűjteményében látható réz nehezék is tanúsítja, melly egy egész aranyat nyom, s e- lolapjan: ZLCCINO. ET. ONGARO körirattal közönséges liliomot mutat. A magyar aranyak vegyitékét és értékét utánozák az Idegen nemzetek is; igy Olaszhonban III.

Kozma Livornoban 1674-ben következő feliratunkat veretett: AD RONITATEM AV- REI IIVNGARICT,— Ezt követték Triulcius Tivadar 1677-ben, Triulcius Kajetán 1686- ban; Németalföldön Geldria (Goldor) tartomány és Einbden város (Du Val, Monnoi- es en or, s. a t . 256. 263. 266. 293. //.).— Kelendők voltak Abissiniában Derchem, az­

az Drachma'név alatt (Job. Lndolph. Lewie. Aethiopico— latin. Frankof. ad Moen. 1699.

lev. 498. hasáb), és az arabs karavánoknál is (Mr. Bruzen, la Martiniere, Historisch

— Politisch — Geographischer Atlas der ganzen Welt. Leipzig. 1745. J. len. 1182. hasáb.).

A f o r i n t (ílorenus, tán az olasz Fiorino-tul), vagy arany kispénz (dénár), a ki­

rályok II. korszakában egynegyed ezüst girát tett, s minthogy Károly király alatt a budai gira 56. garas volt: a forint 14. (6. kispénzével számított) garas, vagyis 84. kis­

pénz értékében j á r t ; később a gira 60. garasra emeltetett, tehát a forint ekkor 15. ga­

rasával , vagyis 90. három próbáju (azaz: mellyekhez egy harmad részben réz vegyítte- tett) kispénzzel számíttatott (Cod. Dipl. VIII. 4. f . 90. I. — és 1342-idiki végzem.); ám­

bár ugyanazt, mint a pesti királyi egyetem kéziratából kivehető, néha 16. 17. sőt 18.

garasával is beváltották.

I. KÁROLY. 7

II. E z ü st garasok.

II. n e m ű ­

Ülő király s neve. — GROSSI REGIS s a t . köriratu paizs.

Nagys. 20. Súlya: 48 — 53. szemer. Ritk. %2*

1.) f KAROLVS * DEI * GRACIA * a király trónon ülve, jobbjában li- liomos királypálczát, baljában keresztes gömböt tart.— ■}• GROSSI * REGIS

* VNGARIC ketté szegett háromszögű paizson jobbrul az anjoui ház liliomai s csillagocskái, balról magyar csikók láthatók. Csász. és drezdai királyi muz-

^U8 rá* Magy. tud. társ. — Weszerle. Skoda.

A DEI GRATIA kitétel honunk pénzein itten jön elő legelőször. Eredetét né- mellyek a bizanczi császároktul származtatják (Heineccii Syntagma hist, de veter. Ger­

man. s a t . Sigillis, 69. /.); mások ellenben azon véleményben vannak, miszerint az­

zal Pipin (752 — 768.) élt Frankhonban; mások ism ét, hogy azt kopasz Károly használ­

ta ahitatos buzgóságából. Azonban a vitatott kitétel ott már rég függetlenségi jelen­

tést nyert, s azt a királyok kizárólag használták; a X II. század óta pedig az a többi német fejedelmek pénzein is szemlélhető (Neues Lehrgebäude der Diplomatik, Erfurt.

1768. VI. 629. 630. §,— Mader- K rit. Beitr. I I I 183 — 198. /.).

A g a r a s név (latinul grossus) az olasz grosso (vastag— nagy)-ból származott át.

Csehországban e pénznem 1296. vagy 13Ó0-ban II. Venczel a la ttié it kelendővé, s for­

gása Magyarhonban is megengedtetett (Cor/iides. Reg. Hang. Getieal. 85. I. — Pray, Annales R■ H. II. 237. /.). A Károly alatt behozott garasok eleinte nehezék helyett ve­

rettek, s ezen képzelt pénzből 12. tett egy fertőt , tehát 48. egy girát (Cod. Dipl. I l i 2 ./. 237. /.); később a prágaiak hasonlatára 60. garas ért egy girát, s hat királyi — szinte 6. bécsi— és 4. báni kispénz egy garast; ámbár a garas, a mint a Károly alatt divatozott pápai adózásból kivehető, 4. 7. sőt 8. báni és szinte 8. királyi kispénzért is heváltatott.

III. n e m ű .

Ülő király s neve. — DEI GRATIA s a t . köriratos paizs.

Nagys. 19. Súlya: 48—52. szemer. Ritk. j f ,

Schimv. 189. /. — IVeszprémi, biogr. med. Cent. II. 223. I. — Anzeigen IV. köt. 182. sz.

1.) MOI1ETA * D O M im -KAROLI üló király, jobbjában keresztes göm­

böt, baljában iiliomos királypálczát tart, lábai előtt két őrző oroszlánka.—

8 I. KÁROLY.

+ DEI GRATIA REGIS hVIlGARIE, két központú kör között 13 — 17. u­

gyanannyi liliomot zárd köröcskék, közepett liliomos és csikós paizs látható.

Magy. tud. társ. — B. Bretfeld. TVeszerle. Somogyi. Rupp-

IV. n e mii.

Ü lő király s n eve. — P aizs A Y E G R A T IA körirattal.

Nagys. 17 — 18. Súlya: 45. szemer. Bitk.

1.) f KAROLVS REX hVIlGhARIE a király oroszlánfejekkel ékesített trónon ülve, jobbjában keresztes aranyalmát, baljában liliomos kormány- pálczát tart. — AYE GRATIA PLENA DNS. (Dominus) TECUM — képvere- te , m inta III. neműé, liliomokat foglaló huszonkét köröcskével, jegyek he­

lyett két virágosa szemlélhető. Janhovics. Rupp.

V. n e m ű .

Ülő király s neve. — Paizs kettős körirattal.

N a g y . 19. S ú ly a : 30 — 53. szem er. R i lk . y'g.

Schünv• 188. I. — S z e d i. C a t. I . 63./. — lo a c h . G r. Cab. I I . S a jti. I I . 651. I. — A n ­ ze ig e n I V . I. 49. — A jtjte l. R e jt. I I . 858. /.

1 — 10.) f MOI1ETA KARYLI (ritkábban KAROLI) REGIS hVELGA- RlE (vagy VI1GARI6) a király ülve, szokott tartozmányival.— f hOIlOR’

REGIS IYDITIY DILIGIT — befelé : + IVS • DAT * PACEM • PAX * SA- LYTEM közepén szokott paizs. T ö b b k i n c s t e r m e k b e n .

Jegyei: B.A. — R.T. — C.R, — 0 'B. — O.N. — R.T. — I.A. — Korona mind kétféléi— korona balról — jegy nélkül.

A Dávid zsoltáriból vett ezen feliratot: „Honor Regis judicium diligit“ Joachim szerint {M ü n z. Cab. I. 310. /.) anjoui Károly és Robert nápolyi királyok kezdek legelő­

ször pénzeikre veretni. 1. István király törvényének.Imre fiához intézett könyvében e­

zek olvashatók : ,, Patientiae iudicii observatio , quinta regalis coronae est oratio. Da­

vid rex atque propheta dieit: Deus judicium tuum Regi da;“ — és másutt: „Honor re­

gis judicium diligit“ mellyhez I. Károly ezt adá : , Ius dat pacem, pax salutein“

(A n z e ig e n I V . 53. /. J oach . M . Cab. 1V. 178. /.) Kaprinay. István (H n u g . D ip l. I. 469 (■) véleménye szerint ezen jelmondatok a Károly által behozott törvénykezési újítások s rendezésekre látszanak vonatkozni; ő itélőszékeinkhez frank szokásokat ültetvén á t,

első volt, ki azokból a párviadalt száműzte.

2

X II tál».

341. sz.

X I I . tál».

339. sz.

XII. táb.

310. sz.

I. KAROLY. 9

VI. n e m ű .

Ülő király s neve. — Sisak felett paizs és struczmadár.

Nagys. 19. Súlya: 40 — 53. szem er. Ritk.

Scheine. 189. I. — Sze'ch. Cat. I. 64. I. —Jocích. M. C. IV. 173. I. — Köhl. M. Bel XX. 439. I. — Schwarcz, Rec. Crit. 6 7.1. — Appel. Rep. II. 858. 1.

1 — 6.) i M0N6TA • KAROLI ritkábban. (KARVLI) REGIS * hVNGA RI6 trónon iiló' király szokott tartozraányival.— f hOIlOR • RGGIS * 1VDI CIYM DILIGIT ferde helyzetű szokott paizs, rajta nyugvó koronás sisakkal mellyból két toll közül orrával patkót szorító struezfó' emelkedik. Több muze

xn. táb. r

342. sz. tanokban.

Jegyei: A .F— B.V — S 6 — S és liliom— V e felett jobbrul korona és balról A. •— két liliom.

A Chroniconban (TI. R. XCIX. fejez) Károly király pompás gyászkiséretének lei rásáná.l ezek olvashatók: ,, In quorum quidem militum dictis regalibus equis insidenti um galeis aureis coronis circumdatis, insignia, sub forma Struthionis avis, quae pe ipsum dominum regein vita sibi comite haberi, et ferri consveverant, habebantur.“ — Jovius tanúsága nyomán az orrával vasat tartó struczmadár, a hosszú ideig eltitkol) méltatlanságot végtére megboszulónak jelképe volt. Aresius szerint pedig ezen patkó viselő m adár, a bántalmakat, könnyen feledő nagylelkűséget jelenti (Philippi Vinci nelli, Mundns Symbolicus, Colon. Agrip. 1729. I. K . IV. f . L X l. fejez). Bél (No/

Hung. IV. K . 184. /.) egy illyféle veretű garast em lít, mellynek előlapján: MON6T4 ARGENTEA NOVA KARVLI REGIS; hátlapján pedig: DOMlNVS DILIGIT IVDI CIVM REGIS — körirat látható; ugyan erről Katona István is azt állítja (Hist. Crit IX. 231. /.) hogy ez neki meg volt, holott hasonló köriratu pénzt seminiléle nyilvános vagy magános gyűjteményben semmi, sem mások nem láttának; innen .világos, hogy it olvasás tévedés forog fen.

III. E z ü s t k i s p é n z e k é s f i l l é r e k .

VII. n e m it

A király mellképe s neve. — Paizs, felirattal.

Nagys. 10. Súlya 11— 14. szemer. Ritk. j4.

Schönt. 191. 1. — Sze'ch. Cat. I. 65. 74./. —Mellen. 328. /.

1 — 8.) KAROLI REGIS koronás király képe köntösben és palástban, jobbjában liliomos kormánypálczát, baljában gömböt tartva. -— i . ÍT? . R£- Xll. táb. Q is hVllG ARIE kettészegett paizs, csikós liliomokkal. Több mvzeumekban.

sz.

1 0 I. KÁROLY.

J eg y ei: A.A — A.A a paizs felett B — B.V — C és egy lekopott — m m — S és egy lekopott — semmi jegy — két üvegcse.

Ezen pénznem Szécli. Caf. 65. 1. Károly kispi'nzei közé sorozva, ugyanott 74. I.

helytelenül II. Károlyénak tartatik. Az üvegcse Karbon tartománynak, honnétaz ;m- joui királyi ház eredetét veszi, jelképe volt; s Mária Magdának, e tartomány véd- szentjének tiszteletére látszik czélozni; s igy a fenirt üvegcse anjoui K ároly, a mi ha­

sonnevű királyunk őse által Karbon tartomány számára készíttetett aranynak fo vere­

tét teszi (Schönv. az idézett helyen. — Joach. M. Cab. I. M3. /.).

VIII. n e m ű .

Ülő király felirat nélkül. — Paizs, s neve a királynak-

Nagys. 11 — 12. Súlya: 10 — 12. sterner. Ritk. ^5,

1. 2.) Ülő király, jobbjában aranyaimét, baljában kormánybotot tart, ol­

dala mellett egyik felől liliom, másikről kettős kereszt. — + KAROLVS R6X hVNGrhARI (vagy hYNGhARIG) szemcsés körben, liliomok- s csikókkal dí­

szített paizs szemlélhető. FFeszerle. Star. Ki$s. Runp. XII. tőb.

344. sz A harántcsikok Magyarhon pénzeiről II. Endre korátul óta ( mint I. R. 103. I.)

száműzetvén, azokat I. Károly, alkalmasint más nemzetektől költsönözve, ismét behoz­

ta , (mert ezek Burgundia- Arragopia-r Brandenburg- s Frankhonban régóta divatozó­

nak s későbben nemcsak Magyar királyaink pénzein, hanem Kassa, Esztergám, Buda s más királyi városok pecsétjein is előkerülnek (Tud. Gyűjt. 1831. 18 — 24. /.).

IX. n e m ű .

A király mellképe felirat nélkül. — Paizs s a király neve.

Nagys. 9 —10. Súlya: 6 — 7. szemre- Ritk. jt^

Schöne. 191. I. Szcch: Cat. I. 65. 66. I.

1. 2.) A király képe mellig, jobbjában liliomos, baljában pedig keresz­

tes aranyaimét tartva.— f KAROLYS R6X I1VNGARI6 szokott alakú paizs,

mellynek alján köíöcske, vagy néha az sem látható. Több helyeten. XII iái.

345. sz.

3.) Mint fönebb; hátlapján következő kopott felirat: f M . R6GI . K . P . OARIA. Rupp.

2 *

I. KÁROLY- H

1 2 I. KAROLY.

X. nemű.

Ülő király. — Paizs, tartókul struczmadarakkal.

Kispénz: Nagys. 10. Súlya: 12. szemer. Ritk. j í

Schötio. 193. I. Szech. Cat. I. 65. I. — Pálma Herald. II. láb. 5. sz. —• Appel, Rep. II. 859. I.

1. ) Üld király köntösben s palástban, kormánybotot s aranygömböt tart.

X lí f'b — ^ REGIS KARYLI szokott paizs felett liliom, tartók helyett 316 sz'struczmadarakkal. Több gyűjteményeiben.

F illér: Nagys. 9. Súlya: 6. szemer. Ritk.

2. ) Más hasonló. — Hátlapján f M . REGIS KARVLI . egyébiránt egyez 347* sz*3 a ^nebbivel. Ugyanott.

A czimeres paizsok a XII. század szüleményei; mellyekhez az 1150-dik évben el­

hunyt anjoui Godfridé, mint legrégibb , méltán számítható. Alvernia házbóli I. János, ki 1345-dik évben, következőleg Károly királyunk korában é l t , első volt azok között, kik paizsaikat vérttartókkal (vagy átlósokkal) ékesiték (Neues Lehrgebäude der Diplom■

Erfurt. 1768. 4. VI. K . 301, és 329, §.),

X I. n e m it

A király mellképe tartozmányok nélkül. — Paizs a király nevével

Nagys. 8, Súlya: 5—- 8. szemer. Ritk. %

1.) Koronás király mellképe, köntösben és palástban; jegyül jobbra B balról Y mind a kettő két liliom között. - f M , RGGIS KARQLI szokott alakú paizs. Star. Rupp. és másutt.

348*'sz*3' 2.) Mint az előbbi; a paizs felett szinte B betű jő elő, Rupp.

X II . n e m ű .

Paizs a király nevével- — Húsvéti bárány.

Nagys. 10. Súlya: — szemer. Ritk. ^

1.) I KAROLVS PMS (Primus) R6X hVNGAR szokott paizs, melly fe-

VTI ,, lett: I. G. oldalain mind kétféléi virágocskák. — Szokott veretű húsvéti bárány.

349. sz. f f esxerle.

* A húsvéti bárány képe leginkább TV. Fiilöp, X. Lajos, IV. K ároly, I. János és VI. Károly. (1285.— 1380.) frank királyok aranyain szemlélhető; melly veretet a mi Károly királyunk, mint az anjoui családból származott utód, követni látszik.

I. K A R O L T . 1 3

XIII- n e m ű .

IJlő

király. — Húsvéti bárány a király nevével.

Nagys. 8. Súlya: 5 — 6. szemer. Ritk.

Schöav. 193. 1.

1.) Ülő király rendes tartozmányival. — f . M . REGIS KARVLI szokott verető húsvéti bárány. Csősz. muz. Kiss. Somogyi.

XIV. n e m ű .

X II. táb.

350, sz.

Ülő király.

Húsvéti bárány (íratlan).

N a g y s . 8/j. S ú l y a: — szem er. Ritk. ^/t

1.) Ülő koronázott király, jobbjában keresztes aranyalmát, baljában kar­

dot tartva. — Húsvéti bárány szálas gyapjúval. W elzl tanácsos. (most Stur.) K/.en íratlan pénzt, bátor ugyanazonos s munkára hasonló ama kispénzzekkel, amilyeket Venczel királyéi között említettünk, I. Karolyénak kelle tulajdonítanunk;

mivel mint a 2-ik lapon érintetett, az olly nagy számmal talált "Venezel pénzei között, egyetlen egy illynemü pénzpéldányt sem találunk, s a húsvéti háránynyali veret a leirt nlakban, Károlynak fent elősorolt pénznemein is elöjő.

X III. táb.

331. sz.

XV. n e m ű .

Paizs a király nevével. — Kigyósárkány.

N a g y s . 8 — 9. S ú ly a : 6 — 8. szem er. Ritk. ^5,

1.) f

s

cher. Somogyi. Rupp. XIII. táb.

352. sz.

XIII. táb, 353. sz.

XIII. táb.

354. sz.

XIII. táb 353. sz.

14 I. KÁROLY.

X V I. n e m ű

Jobbra néző király feje s neve.

Szokott paizs.

N a g y s . 6—7. S ú l y a: 6 — 7. szem er R itk .

1.) KAROLVS PMS (Primus) jobbra néző király mellképe — f MON

’ hVNGARIp * szokott paizs. G róf Eszterházy. Hg. Fürstenberg. Rupp.

X V II. n e m ű ,

A király nevével jegyzett paizs. — Lépdelő oroszlán.

N a g y s . 9. S ú l y a: — szem er. I l i i k . /{

1.) f M - - 6 T ---- ROLI csikós körben szokott paizs. — Hasonló körben jobbra lépdelő oroszlán; fölötte liliom. Vidék.

X V III. n e m ű .

Király feje s neve.

Ágaskodó oroszlán.

N a g y s . 9. S ú ly a : — szem er. R itk . j i

1.) f KARVLVS • R6X * szemcsés körben koronázott királyfő. — Ágas­

kodó oroszlán koronás fejjel, s feltartott farkkal. Tí'eszerle.

X IX . n e m ű . Ülő király.

Sas.

Kispénz: N a g y s- 9/í. S ú ly a : 9— 12. szem er. R i tk . y^g.

1.) Ülő koronázott király képe, szokott tartozmányival. — f M üllfT A RGIS (igy) KARYLI csikós körben kiterjesztett szárnyú sas, körmei között ismeretlen tárgyat szőrit. Csász. muz. magy. egyetem .— Vidék. Milkovich. S t a r .

X III. táb- Rupp.

356. sz.

I Fillér : N a g y s . 8. S ú ly a : 6. szem er. R itk . ^

X III. tab. 2.) Hasonló. — Szintolly veretű sas csikós körben. Felirat nélkül. Rvpp 357- sz.

I. KÁROLY.

X X . n é n i n

A király mellképe.

Sólyom.

Nagys. 9. Súlya: 8 —9. szemer Ritk■ Tg.

Szedi- Cat. I. 67. 1.

1.) A k irály m ellk é p e sz e m k ö z t; o ldalánál R .K (Rex K aro lu s).— K iterjesz­

te t t sz á rn y a k k a l jo b b ra te k in tő sólyom ; lá b a in á l: A. — jeg y . Nemz. muz. So­

m ogyi. S tu r. R upp, s másutt.

X X I . n e m i i ,

Korona s a király neve. — Térdelő angyal.

Nagys. 3. Súlya: 6 — 8. szemer. Ritk. —

Schö/iv. 193. 1. — Szedi. Cat: I. 66. 1. — A ppel, Rep. II. 859. 1.

1. 2 .) I- .

m

1312-dik évből Károly király czimei között ez is elő-jő : ., PRINCEPS SALERNI­

TAN V S , ET HONORIS, AC MONTIS SANCTl ANGELI DOMINVS“ (Wagner.

Analecta Scepnsii I. 118. /.). Ezen fejedelemség Nápolyország tartománya volt, a Gargan név alatt ismeretes szent Angyalhegy pedig Apuliában helyeztetik. A közép korban „ h o ­ nor,, szó alatt vitéz férfiaknak katonai szolgálatért adatott, jövedelem vagy jószág ér­

lett; melly jószágok későbben'hűbéri birtokká változtak át; s így a „honor“ többnyire, hűbéri birtok, nemesi jószág, föld, vagy kerület helyett használtaték (Du Fresne Glossarium ad Script, mediae et iufimae aetatis. I. 646 — 648. /.). — Úgy látszik, bogy a k irály, noha Endre fiának Ioanna fejedelemnőveli eljegyzése állal annak örökö- dési jogot engedett: az érdeklett tartományi!ozi igazait mindazáltal magának különösen fentartotta (Katona, Hist. crit. V III. 327. /.).

X X I I - n e m ű .

Félkörökbe zárt királyfő.

Térdelő angyal.

Nagys. 8/2. Súlya: — szemer. Ritk. ^

X III táb.

358. sz.

X III. tál).

359. sz.

1.) Koronás király fő szemcsés körben, mellyet öt félkörbe zárt ugyanan­

nyi lóher övez. — Térdelő angyal, jobbját fölemelve s baljával könyvet

tartva. Weszerle. X11J. táb.

360. sz.

1 6 I. K AROLY.

XIII. tál).

361. sz.

XIH. táb.

362. sz.

XIII. táb.

363. sz.

A veret hasonlatosságából, inelly az angyalra nézve a közvetlen leírt pénznemen , a félkörbe zárt királyfőre vonatkozólag pedig a XIV. táb. 387-dik szám alatti XLY1. né­

mán szembe szökik, önkényt foly, hogy ezen pénz Károly királynak tulajdonitassék

X X I I I . n e m fi.

A k irály m e llk é p e . — K o r o n a s a k irály n e v e . Nagys. 8/2. Súlya:

6

1.) Mellig ábrázolt király képe, gömböt s kormánypálczát tartva — f M ,

R6GIS KAROLI nyílt korona, e felett néhol gömböcske. Somogyi. L u czeu h a- cher. R u pji.

X X I V . n e m ű .

K oron a a király n e v é v e l. — K o r o n a fö lé h e l y z e t i str u c zfő . Nagys. 9. Súlya:— szemer. Iliik. ^

1.) 4* M . RGGIS * KAROLI csikós körben nyílt korona, lefolyó szalagok­

kal. — Két toll között koronán nyugvó s orrával patkót tartó struczfő. Vidék.

X X V . n e m ű .

Ü lő k irá ly , — K o r o n á s sisa k fö lö t t str u c z fő . Nagys. 10 —11. Súlya: 8 —12. szemer. R itk .—

Schönv. 192. 1. —Szech. Cat. I. 66. 1.— Appel, Rep. II. 860. 1.

1 — 9.) Szokott Jeleket v iselő , s trónon ülő király. — i JTt * RGGIS ' hVllGARIG koronás sisak, mellynek tetejét orrával patkót hordozó s két toll között emelkedő struczfő ékesíti. Több gyűjteményekben.

J e g y e i : balról

C

gett madárka — minden egyes toll felett keresztke vagy háromlevelő — hasonló négy keresztke — semmi jegy.

X III. táb.

364. s/..

I. KÁROLY. 17

X X V I . n e m ű .

A király feje s neve.

Koronán nyugovó struczfő.

Nagyit- 9 — 10. Súlya: 8 — 10- szemet-. Ritk. fß.

Schöne. 192. 1. — A ppel, Rep. 11. 860. 1. — Tudom. Tár. 1641. II. 89. 1.

1.) j- M . R6GIS KAROLI két csikós körben koronás királyfő. — A XXIV.

nemiihöz hasonló veret. G róf Festetlek. Vidák. Stur. Rupp.

X X V I I . n e m ű .

A király feje s neve.

Álló struezmadár.

Nagys. 8. Súlya — szemer- Ritk. frg, Szech. Cat. I. 67. 1.

1.) f KAROLVS--- csikós körben szemközti koronás királyin.— Jobb­

ra néző s szájában patkót tartó struez. Jegyei: K.G. (Karolus, Elisabetha.) Nemz. muz. TVeszerle.

X X V I I I . n e m ű .

A király s királyné fejei.

Sisak strucczal.

Nagys• 9. Súlya: 6. szemer. Ritk.

Tudománytár. 1841. II. 89. 1.

1.) K. 6 (Karolus. Elisabetha) koronás fejeikkel egymásnak szemközt. — Kettős körben sisak, szokott veretű struczczal. Magy. tud. t á r s . — TVeszerle.

Star. Rupp.

X X I X n e m ű

Paizs s a király neve.

Tojásin ülő struez.

Nagys. 8. Súlya: 6. szemer. Ritk. jtg.

1.) i RG - - - - AROLI szokott paizs. — Tojásin ülő struez, földön fék.

vő két tojása után hajolva. Somogyi. Rupp.

XIII. táb.

064. sz.

X III. láb.

065. sz.

X III. táb.

066. sz.

X III. táb.

367. sz.

X III. táb.

365. sz.

1 8 I. k a r o l y.

X III. táb 368. sz

X III. táb 369. sz.

XIII. táb 37o. sz.

X III. táb 371. sz.

X X X * n e m ű .

Paizs a király nevével — Sisak felett struczfő,

Nagys. 9Ü Súlya: 12. szemer. Ritk. %

1. f M . R6GIS KARVLI ketté szegett csikós kör térén jobbrnl liliomok, balról pedig harántcsikok láthatók. — Hasonló körben koronázott sisak felé hajló struczfó, patkóval s toliakkal díszítve. Jegyek helyett két] liliom. —

• Csaknem réz. Somogyi.

X X X I . n e m íí.

A király feje s neve. — Nagy liliom.

Nagys. 10. Súlya: 10—12. szemer. Ritk. y'g,

Schönv. 192. I. —Szedi. Cut. I. 66.1. — Mailer K ril. Beitr. III. 90. /.

1. — 14.) -j- M . R6GIS KARVLI vonalkörben koronaalakra csucsusodó kalappal fedett királyfő. — Nagy firenzei liliom. Nemz. és csész. muz. Gróf Festettek. Báró Bretfeld. Weszerle. Frank. Somogyi. Kupp.

J e g y e i : L I ( r ) — S.B — S.E •— X.A.

Ezen pénzt a Xotitia rei mim. Hung, cziinű munkában (192. 1.) II. táb. 82. sz. alatt ugyanazon firenzei liliommal, mellynek toliakkal díszített koronaféle alakja van, ta­

láljuk lerajzolva ; minek okát vagy a pénznek hanyag őrzésében, vagy a rajzolónak gondatlanságában kell keresni.

X X X II . n e m íí.

A király képe. — Liliom s a király neve.

Nagys. 8. Súlya: 8. szemer. Ritk.

1.) Álló koronázott király köntösben, keresztes aranyalmát s liliomot tartva.- ■{• M. R6G - --- VLI csikós kör terében liliom. Somogyi. Kiss. Kupp.

X X X II I. nemíí.

A király mellképe s neve. — Liliom.

Kispénz: Nagys. 10. Súlya: 10—15. szemer. Ritk. ^ j.

Appel, Rep. II. 681. 1.

1.) REX . KAROLVS koronázott király képe mellig. — Vonalkörben lili­

om. Somogyi. Luczenbacher. Skoda. Kiss, Stur, Kupp.

I. JCÁHOLY. 1 9

Ezen kispénzt Appel I. fej. II. Károlynak tulajdonítja; azonban megkülönböztető ismérvek hiányában ezt I. Károly pénzeihez sorolandónak véltük.

F i l l é r : Nagys. 8. Súlya: 7. Szemer. Ritk. fy ,

2. Az eiöbbenihez teljesen hasonló, de kisebb. Jankovich. Sxalay (most Stur).

X X X I V . n e mii.

A király mellképe

neve.

Várna.

Nagys. 9. Súlya: 6 — 7. szemer. Ritk. ^g.

1. KAROLVS R6X jobbra nézó koronázott király képe. — Három torony­

nyal pompázó váracska; jegyek helyett két liliom. Somogyi. Stur. Rupp.

X X X V . n e m ű .

Ülő király s királyné. — Várna.

Nagys. 8. Súlya: 6 —8- szemer. Ritk. ^g.

1. A király s királyné egymás ellenében, ez utóbbi kisdedet tartva, amaz pedig (mint látszik) azt áldva. — Háromtornyú várna. Weszerle. Kiss. Stur. . Rupp.

X X X V I . nemit.

Kettős kereszt paizson.

Három hal.

Nagys. 9%. Súlya: 8 — 9. szemer. Ritk.

1 f KAROLVS RGX hVNGARIG két csikós kör közepén háromszögű paizs, atyaérseki kereszttel. — Három félkörben ugyanannyi hal, a pénz kö­

zéppontján egymásra nyugtatott fejekkel. Somogyi. Kiss. Stur. Rupp.

Ezen három hal Magyarhon nevezetesb folyóit látszik jelképezni.

X III. táb.

375. sz.

X III táb.

372. sz.

X III táb.

373. sz.

XIII. táb 374. sz.

X III. táb.

376. sz.

M I I . táb.

377. s/„ -

2 0 i. k á r o l y.

X X X V I I . n e m ű .

A budaiak szabadságpénze struczzal s várnával.

Nagys. 9. Súlya: 7. szemer. Ritk.

Tudománytár 1841. II. 89. 1.

1. f LIBGRTAS . BVDGI1SIV szokott veretű sisak struczfővel.— Három tornyu erősség, a közép torony felett állő Delfinnel, alul pedig ugyannyi boltívvel ellátva, mellyek középsőjébe bárom függőleges vonal, a szélső ket­

tőbe pedig lőher van zárva. Weszerle. Rupp.

Értekezett ezen pénzről Luczenbacher János az idézett helyen, s tudós értekezés­

nek kivonata következő: Buda város már rég Károly előtt a szabadság előnyeit él­

vezvén, ez új kedvezésekkel gyarapító azt; ugyanis 1502-ben az árurakhely joga iránt a budaiak s pestiek között villongás kerekedett, s ekkor amazok Károly azon kegy­

levelének, mellyben ez a kérdéses árurakhely szabaditékát, vagyis az úgynevezett árufogási vagy cserestemjogot (jus stapulae) a budaiaknak újonnan adományozó, vagy annak használatát jóváhagyásával erősité, nyomába jöttének.

A Delfinnek különféle jelentése van : igy Aeneas Vicus szerint okosságot, kö­

zönségesen pedig tengerparti várost s kereskedői gondosságot; háromágú villával vagy horgonynyal ellátva pedig s z a b a d k e r e s k e d é s t jelent (Vhlick, Vermek einer Nu­

mismatik fú r Künstler■ Remberg. 1792. 4. 66. 7.); —- mások szerint azonban a fejedelem k e g y é n e k s l é l e k é b e r s é g é n e k ; horgonynyal ismét az uralkodó elhamarkodása, és lomha lassúsága közötti igazságos mérsékletnek jelképe vala (Pincinelli, Mu/t- dm symbolicus. VI. K. XIX. R.). — Váljon tehát az ezen pénzen előtűkrözött Delfin a szabad kereskedés jelképét, avagy — mint értekező megmutatni törekszik— a budaiak­

nak Károly által valóban engedett cserestem jogo t, vagy az e város czimerét tevő várnára bocsátkozó Delfin által a fejedelem , vagy inkább a polgárok értelmes- ségét s szemességét (mellyek az igazsággal testvérűlve minden s z a b a d s á g n a k alapjai, s mellyek kétségtelenül az értelmesek s gondosok ,, prudentes ac circumspe- c ti“ czimnek is szülői valónak) jelentse- e? annak megvitatásai másokra bízzuk Egyébiránt kétségtelen, hogy a háromtornyú védfal Buda város czimerének máig is al­

kotó része. Heinecciusban (Syntagma kist. de Sigillis. 138. lapon) ezt olvashatni: „ I n eo igitur omnes fere Civitates consensisse video, quod Sigillis majoribus impresserint aut divos titulares, aut utrumque.“ — A X V II. században e város czimere két várnából, vagy torony fölé helyzett három csíkból állott (Fugger, Spiegel der Ehren. 1668. föl. 523. /.).

X X X V I I I . n e m i i .

Budaiak pénze, királyfővel s K betűvel.

Nagys. 8. Súlya: 7- szemer. Ritk. /g.G/

1.) Koronázott király feje, arczczal felénk.— j- C l --- - (vagy C1VI — ) - - G11SI közepén nagy K . (Karolus) betű. Milkovics. Star.

I. KÁROLY. 2 1

Ehhez hasonló, vagy vele azonos pénznem a z , melly gróf Andrásy gyűjteményében találtatik s melly a ,, Solennia memoriae anniversariae bibliothecae Kis - Hontanae czimü munka III. K. 29. lapján leírva, a 7-ik tahi. pedig lerajzolva jő e lő ; a hol az a (rozsdaevett s kétes) hátlapi veret rokonsága m iatt, melly ollyan kosarat, vagy inkább koronát tüntet elő, miilyen I. Lajos kispénzein látható, ezen királynak tulajdoníttatik;

azonban e pénzt nem látva, semmi bizonyost nem állíthatunk.

X X X I X . n e m ű .

Budaiak pénze, keresztes gömb- és struczfővel.

N a g y s . 8/2. Súlya: 5. szemer. llitk. f**

1. + iTUIllCTxl B V R 6 --- vonalkörben keresztes gömb. — Koronás sak feletti stniczfő két toll között. Rupp.

Ezen egyetlen pénz a budai szőlőhegyen kiásatván, néhai Haffenbeck Károly ál­

tal váltatott h e , s a most érintett struczmadár veretét tekintve, az kétségtelenül Ká- rolyénak keresztelhető. Buda város már I. korszaki királyaink idejében pénzverés-!

hely lévén, e jogot Károly s trónutódi alatt is folytonosan gyakorid; az ő rendelete következésben a kispénz girája a b u d a i s ú l y szerint általán nyolcz pénzzel (pensis), azaz: 320. kispénzzel; a budai f i z e t é s i g i r a (inarca pagamenti) pedig, mellyben 8.

pénzhez még 16'. kispénz adatnék, 336. kispénzzel számíttatott (Schr/nv, N o t. H a n g - rri.

num. 292. /.),

XI>. n e m ű .

Budaiak pénze, kettős kereszttel s struczfővel-

Nagys. 9. Súlya: 7. szemer. Ritk. f i Szedi■ Cut. I. 67. I.

1. t M , BVD - - - közepeit egyenes atyaérseki kereszt — Nyílt ko­

ma , mellyen szokott veretű struczfo áll. Nemzeti muz.

X I X n e m ű .

Budaiak pénze, kettős kereszttel s négylábú állattal.

Nagys. 9. Súlya: 3 — 7. szemer. Ritk. %q,

1. f JROI16TA BYD - - - a térben kettős kereszt. — Négylábű ál­

t, talán farkas, vagy medve, jobbra fordulva. Kiss, most nemz. muz 2. Hasonló, a keresztnél gömböcsökkel. — Kisebb; talán fillér. Star.

X lll tál.

378- sz.

X lll. tál.

379. sz.

X III tab.

380. sz.

2 2 I. K AB OLY.

X III táb 381. Sk.

XIII. tab.

382. SK.

XIII. táb- 383. SK

J U L I I . n e m ű .

K b etű s a király n ev e. — K ettő s kereszt.

Nagys. 10 —11. Súlya: 12. szemer■Mit A, ^

1. — 4. f MOI1ETA REGIS KARVLI szemcsés körbe zárt nagy K (Ka­

rolus) betű, közben két rézsácskával. — Lépcsőzetes talapon nyugvó kettős kereszt, mellynek szögleteiben két rózsácska, szélein pedig négy liliom lát­

ható. Weszerle. Somogyi. Kiss. Rupp.

J e g y e i: A.F az előlapon. — S E mindkét lapon. — S.R az előlapon, és S.E hátlapján.— A pénz mindkét lapján két k »róna.

5.) Az előbbihez hasonló, hanem fillér. Jegyei: X.A mindkét felől. Jan- kovich.

Károly király három pecséttel élt; ezek elsejét megsemmisítette, másikát a/. Olá­

hok elleni hadban (Cod. Dipl. IX. 1. f . 465. 571. 1.) elveszítette. Kegylevelei kö­

zűi csak azok érvényesek, mellyek a harmadikkal erösítvék, volt ezenfelül gyiirűpe- csétje i s, melly szintugy, mint ezen pénzei, magános K betű jegyet viselt, ezzel szokta megerösiteni Endrének különben minden erővel szűkölködő kiváltságait (Corp. Juris.

Hung. 1822. I. 154. 155. — Pray, Syntagma de sigillis. IV. táb. 4. kép).

A l i l I I . n e m i i .

K özep eit K. b etű ,

S zo k o tt paizs.

Nagys. 8. Súlya: 5. szemer. Ritk. j*

1. Szinte elenyésző betűkkel talán: + M011GTA R6GIS, a téren három ponttal ékesitett K betű. — Háti. szokott paizs RGGIS KAROLl vagy h V ll- GAR irattal. Somogyi.

X L

Paizs s a király n ev e.

K ettő s kereszt.

Nagys. 10—11. Súlya: 12. szemer. Ritk. y'g, Schöne. 194. /. — Palma, Herald. 59. /•

1. + MOI1ETA REGIS KARVLI ketté szelt paizs, jobbról liliomokkal, balról pedig csikókkal. ■— A tótországi pénzek hasonlatosságára kettős kereszt­

veret, de mellé még két koronás fővel, a kereszt alsó két karjain pedig ugyan­

annyi madárkával. Vidék. Somogyi. Milkovics, és másutt.