1 .
Az ezüst,
mellyhez később az arany is já ru lt, hazánk első pénzeinek legszo- kottabb s kezdetben egyedüli anyagát tévé. A veretlen ezüstöt a régiek már h a s z n á l a t b e l i n e k (usuale), vagy é k s z e r b e l in e k (utensile), már á r u b e l i n e k (merci- moniale) hitták, kivevőn azt, melly pénzre volt szánva s a pénzverde grófjának vala adandó (Zsigmondi, II. végzem. 21. ez.). M e g m é r tn e k ( ponderatum, a mi valószinüleg a staterale is) az mondatott, melly tekintet nélkül a kispénzek számára, mérleg szerint vétetett. F i n o m , vagy jó ezüstnek az neveztetek, melly minden idegen éreztől tiszta volt.2
.A veretlen érez
kivitelét hazai törvényeink (Zsigmond, Ulászló, és II.Lajos. 1405. 1492. 1518. és 10‘2%-diki végzeményei) m egtiltották, különösen akkor, midőn az ország a hadi viszontagságok által kimerittetvén, készpénz szűkében volt; sőt néha az idegen pénz behozatala, valamint a magyarnak kivitele, a körülményekhez képest (A lbert, II. Ulászló és II. Lajos törvényei szerint) szinte meg nem engedtetett. A bá
nyaművelést, mellyet a 11. Géza, III. Béla, II. Endre, IV. Béla és V. István által be
hívott szász gyarmatosok mozdítottak elő, királyaink eleinte csak némellyeknek enged
ték meg: hanem utóbb II. Ulászló és II. Lajos mindenkinek szabaddá tette azt.
3 .
A pénz érezének törvény által megkívánt és meghatározott jósaga (Du Fresne, Glossarium //• 107. /.) O r C Z V O Í ^ J 'i í O k l I O l t ( I jig a a latin l e g f t , ez pedig a l e \ szótul); azon arány pedig, melly szerint egyik érez a másikkal vegyítve m érsékelteik, p. o. midőn a finom arany a fejérrel (azaz: ezüsttel) bizonyos lökök szerint keverve összeolvasztatik, s igy a pénzverésre előkészíttetik , o l v a s z t i i l á n y n a k (ceinentatio), vagy o l v a d é k n a k (ceinentum) neveztetik (Horányi, a Keza Simon Chroniconához irt függelékében 151. 152. /. — Széch. Cat. Append. 116 — 121. /.). Az a r a n y jósága 24 fokra (carat), a fok 12. szemerre ; az e z ü s t é pedig 16, latra osztatik.
A teljes pontosság nehézsége m iatt, a pénz vegyitéke- és súlyánál megengedett valamellv csekély eltérés
törvényes elnézésnek
neveztetik.4
.Hajdan a vegyitek helyett a p r ó b a ( c o m t » u § t f o ) szó is használtatott; s az érez azon silányabb részét teve, inelly a tisztához adatott; innen a ,, combustio t e r t i a “ es
„moneta q n i n t a l i t a t e combusta“ kitételek azt je le n tik , hogy a pénz harmad, vagy ötöd része silányabb érez. Ha inár a hajdani próbafokokat a mostani 16. fokra osztott vegyitékre átváltozatjuk, az fog kisülni , hogy a 3-dik próba 10%— a negyedik 12.— az ötödik 12%.—< a 8-dik 14. — a tizedik 11%. latos ezüstnek felel meg.
5 .
Az I. korszaki történeti emlékekben a p r ó b a (combustio) gyakran érinttetik ; ne
vezetesen II. Endre 1233-diki és IV. Béla 1256-diki okleveleiben a 10-dik próbáju ezüst
rő l— az V. István által a szepesi szászoknak adott 1271-diki szabadságlevélben az 5-dik próbáju pénzről — Kun László 1285. és 1287-diki kegylevelében 10-dik próbáju girárólvan
SZÓ (CW. Dip/. U I. II. fiiz. 319. IV. I I . / . 365. I . - és V. f . I I I . 291. és 378.
Anal. Sceptts I. 190. /.).— Az 1268 : 37. tezikkben az rendeltetik : hogy a királyi pénz az egész országban két évig öt, ezentúl pedig tiz próbás ezüstből legyen (Kovackich, Snpl.
ad vestig. Comit. I. 132. I.).— I. Károly 1323. és 1342-diki törvényei szerint, az alatta vert pénzt harmadik és ötödik próbájura verette [Kovackich, Formulae solenn. slid 19. 20.
/.)■— Később a pénz jósága annyira alászállott, hogy Hunyady János pénzei csak egy har
mad részben (5%. lat); árvánsziilt László kispénzei majd %. majd %. részben (8. és 12. l a t ) , sőt I. Mátyás pénzei eleinte csak %. részben (4. lat) voltak tiszta ezüstből; II. Lajos és Zápolya Jánoséinak vegyitéke pedig fél réz, és fél ezüst részből állott [Kovackich, S?/j)l.
ad vés/. Comit. IT. 97. /■ — Dipl. Sáros 111. 1. — Kaprin. kézir. B. X X V II. és X X IX . köt.
— Wagner , Analect. Scepns. II. 14. /.).
6
.Országunk kezdetében, a tulajdonképeni készpénz elégtelensége m ia tt, az idegen pénz kelete is megengedtetett, s ez lassankint olly mennyiségre szaporodott, hogy kirá
lyainknak a további behozatalt némellykor törvény által is el kelletiltani [Aliért. Végzm.
11. Icz. — Ulászló I I. végzm. 1492. 31. 1507. 11. és 1514. 66. fez. — I I. Lajos VT. végzm.
1525. 23. fez.).— Az a r a n y pénzek nemei közül a h y z a n c z i a r a n y a k már régtől fog
va folyamot nyertek a hazában, sazon császárok neveiről, kik alatt verettek, Mahó (Ma- nuelati), Mihály (Michaelati) és Román (Romanati) aranyaknak neveztettek [Cod. Dipl. TI 92. I.— Murát. Anliq. Ital. V. 874. /.). Ezek a mi aranyainknál eleinte nehezebbek vol
tak; később azonban vegyitékre silányabbak és súlyra könnyebbek valának. Idő jártával a f ir e n z e i s ezek után a v e le n c z e i (Zekini vagy Czikini) aranyak is meghonosultak.
— Az 1346-diki oklevélben, mellynek tartalma szerint (I)usán) István Bosnya- és Tót
ország s a t. királya a császári czimet bitorolja (Cod. Dipl. IX . VII. f . 59. I.), ezek jő- nek elő : „ ducenta p e r p e r a bonorum grossorum Yenetieorum, duodecim pro quolibet
P É N Z T A N I B Ö N G É S Z E T . 1 5 1
perpéro computatorum.“ A s il a n y z s o l d , (perpera, perperum, hyperperum) Du Fres- ne (Glossarium, ad Script, med. el irtf. aet.) szerint a bizanczi császárok arany pénze, s e néven azért neveztetett, mert igen vernyeges és elroszitott aranyból volt készítve s egy negyed girányi értékkel bírt.
7
.Az országban megengedett nagyobb ezüst pénzek között első helyet foglalnak:
A c s e h vagy p r á g a i g a r a s o k . Pray György {Annales Regum Rung- II. 237. /.) a prágai gírák következő nemeit adja elő : u. m. a t ö r v é n y e s, vagy könyii g irá t, mint a legpróbáltabb ezüst sulyát==48.; a k ö z ö n s é g e s t = 60. — a k ir á ly it
= 56. — a n e h e z e t , melly a réznek keverése miatt nagyobb súlyú, = 64. garasnyi é rték k el.— Nyoma van, hogy I. Károly alatt Magyarországban a gira 50. garassal szá
míttatott ; de ezeknek forgását azután 1342-diki végzeménye által a mondott király tel
jesen eltiltotta. Ezen a keletből kiszorított garasokat Zsigmond király ismét vissza- helyzette, s ekkor azok h a t v a n a d (sexagena) nevet cseréltek, mivel 60. db. ért belő
lük egy közönséges azaz 420. (egy; forintra százával számított) kispénzes girát.
8 .
Az I. Károly alatt 1342-ben a cseh s bécsi garasokkal forgásból [kitiltott J> D C I l i i t - k á t Bél (Notit. Hung. IV. köt. 184. I.) pécsi; Schönviszner (Not. Hung, rei num. 301.
/.) majd bácsi (Bács magyar helyben vert); majd (mi inkább hihető) valainelly külföldi;
— végre Fessler (Die Geschichte der Ungern s a t . 1816- III. r• I. köt. 665. I) Szerb pénznek tartja, melly szerinte Pechia (most Ipek) érseki, azután atyaérseki szerbiai városban veretett.
9 .
Történeti emlékeinkben a külföldi kispénzek különféle nemei említtetnek, u. m. : a q
u f
l e j a l a k ; ezek ugyanazonosak a friauliakkal, s belőlük 160. tett egy girát.Az úgynevezett b a p k a k b o l , mellyek Szléziában s Csehországban divatoz
ta k , 7. ment egy széles garasra; keletök Magyarhonban 1526. évben kezdődött 1548-ban pedig megszűnt (Szech. Cat. Append. 122. /.).
I O .
A b a r d Ó Í (B a r d u s ) vagy lo m b a r d i pénz leginkább Zsigmond alatt volt forgásban; ezekből kettő ért egy kisebb garast, s eleinte 100. azután 72. sőt még 38. is egy forintot. — Ezek a pozsegai s kassai számítás szerint forogtak s váltattak b e ; mig Albert király 1439-diki végzm. 11. tczikkelye által a forgásból ki nem szórhattak.
1 5 2 PÉNZTANI BÖNGÉSZET.
PÉNZTANI BÖNGÉSZET. 1 5 3
11 .
A
bolognai
pápai pénznemből 1465-ben három ért egy magyar forintot [Koller , Hist. Ejnscop. Uninq, IV. 143. /.).
A
kÖllll
kispénzek III. Béla és II. Endre korában a szászoknál voltak forgásban (Schönv. Not. hung. s a t . 168. /.).
12 .
A
frianliílk,
mellyeket ugyanott az aquilejai atyaérsekek verettek, az 1168.1190. 1198. 1232. 1270. 1357 évi oklevelek tanúsítása szerint nálunk már rég meghono- sulíak : ezekből Őt ért egy nehezéket, vagyis egy garast. — Koller (Hist. Episcopatns Quinqueeccl. I. r. 296.1.) hibásan magyarázza őket a malaczadóval (a „Friscingek-“ , vagy ,, Freseenekkel “ ) azonosaknak.
I S .
Az ő r t 1)0 csak képzelt pénznem volt, melly honunk felső részeiben már I. L a
jos alatt divatozott. Sperfogel Konrád a szepesi évkönyvek kivonatában 1516. év táján (Wagner, Anal. Scepns. II. 133. /.) megemliti azt, valamint I. Ferdinánd 'V ili. törvk.
50. czikke is ; értéke 25. kispénz, vagyis 5. garasnyi volt.
14 .
Az
elkésett
(serotinales) kispénzek, mellyekből 8 ., mind 10, pénzzel számított girát találunk megemlítve a sz. Adrián zalai zárdájában 1374-ben kiadott (Jankó-vickfélc kéziratok közölt) oklevelében; midőn Fejér ezt kiadta (Cod. Dipl. IX. k. VII. f . 582. /.) abban ezen pénz hibásan ,, ( ü e r e c l l i n a l í s “ nak neveztetik, Bármilly pénznem volt is a szóalatti, Du Fresne (Glossarium ad Script, med. etc. inf. aetatis s a t.) szerint úgy látszik, az utolsó, legújabb pénzek neveztettek elkésetteknek.
15 .
A ’veronai
kispénzekI.
Károly és fia Lajos alatt Tótországban voltak kelendők ; ezekből a bániak hasonlatosságára egy gira 5. pénzzel számíttatott. A X I. század
ban az aquilejai atyaérsekek a veronaiakhoz hasonló apró pénzek veretésére nyertek engedelmet, mellyekből 14. egy aquilejai kispénzzel egyértékü volt (Patr. Aquil. nnmi.
12. 23. 25. 47. és 48. /.).
10.
A
bécsi
kispénzek — melly nevezet alatt az Osztrákhonban s szomszéd tartományaiban vert pénzeket értjük — honunkban leginkább a II. korszaki királyok alatt 20
terjedtek el. I. Károly 1342-diki végzeményében azt parancsolta, hogy 4. s z é le s bé esi kispénz 3. magyar kispénz értekében já rjo n , az a p r ó k pedig (mellyekből 14- eg) Fejérváron keletben levő garas értékű volt) és a k ö z é p s z e r ű e k kiírtassanak, Ezekel Lajos ismét forgásba hozta, s ekkor 6. széles kispénz 1. garas, egy gira pedig 10. rit kábban 5. vagy 6. pénz értékében járt. Egy 1436-diki oklevélben a fekete bécsi kispén
zűk fontját 6. pénzzel azaz: 240. kispénzzel találtuk számítva; melly font jobbára ta<
l e n i n e k neveztetett.