Csikós és liliomos paizs. — Kettős kereszt

Nagys. 15. Súlya: 22. szemer. Rith. f*

1.) AVe szó háromszor kinyomva, közben majd két, majd három ró- zsácskával; közepén ketté szegett paizs, csikók - és liliomokkal, felettük kö- röcskc. — Szemcsés körben horgonyzott kettős kereszt, szögletén hat kari

mával s felirat helyett ugyannyi páros köröcske, rozsácskákkal váltva tűn elő. XV. táb.

Kupp. ^{426. sz.}

V. S z o m s z é d t a r t o m á n y i e z ü s t p é n z e k . X X V I . Iiem íi.

Liliom s a király neve.

>—

Sas.

N a g y s . 9- S ú ly a : 5. szemer- Ritk. ^

1.) - OD - VIC . R (vagy JY),) - két csikós kör között, közepén nagy liliom. — Egy fejű koronázott sas, melly kiterjedt szárnyakkal balra néz.

Rupp

C/.imerül sast Morvaország és Szilézia v isel, de ezen országok soha sem voltak Lajos hatalma alatt; továbbá brandenburgi őrgrófság, mellynek sasát Zsigmond király először verette k i; végre Lengyelhon, mellyet nézetünk szerint a vitatott pénz is jelent;

mert Lajos király Kázmér nagybátyja s lengyel király halála után, midőn ezen ország neki önkényt hatalma alá ajánlkozott, 1370-k év Novemb. 17-d. lengyel királynak fol- kenetett; azonban e hont következő évben anyjának Erzsébetnek kormányzására bízta

{ K a tó im , Hist. Crit. X. 460. 468. 477. 1 — Cod. Dipl. IX. IV. /. 237. /.).

X X V I I . n e m ű . Ülő király.

—

Sz. Trifon.

Nagys. 14%. S ú l y a: 22. szemer. Ritk.

1.) LODOVICVS . . R6X . VNGARI . Koronázott király , oroszlánfejek

kel díszített trónon szemközt ülve, szokott tartozmányival. — . S . TRIFON .

XV. táb-412. sz.

XXV. tál 604. sz.

XXY. tál 605. sz.

40 I. LAJOS.

CATAR6N ezen Szent, mint a nevezett város védszentje, fénykörös fejjel i.áll, s jobbjában pálmaágat, baljában keresztes gömböt, vagy koronát tart. —

Stur.

X X V I I I . n e m ű .

Kettős kereszt.

—

Sz. Trifon.

Nagys. 12 — 13. Súlya: 10—12. nemer■ Ritk. %

1.) - - - CATAR6NSIS talapon nyugvó kettős kereszt, mellynek végei gömbölykékkel, vagy pontokkal rakvák ki. — SANTVS (így) T R I--- -- a

*' Szent mellképe, fény körös fejjel.. Stur.

A gömböcsökkel jegyzett kettős kereszt Lajos (XXII. nem alatt) és Mária pén

zeinek közönséges verete. — Cattaro Dalmáthon legszélső csúcsában , a tenger partján fekvő város, 1381-ben a velenczei herczeg által Lajosnak engedtetett át, s ez azt Pau

lo György biztosának őrsége alá bizta. Szabadságait a király következő évben mege

rősítette. Lajos elhunyta után a város Twartk István bosnya király birtokába került, s a bosnya hatalom alatt Christich O stoy, Twartk utódja koráig m aradt, kit a város elűzvén, szabadságát a XV. század elején líjra kivívta (Cod. Dij/l. IX- VI. / . 273. ( és VII. f . 470. /.).

XXVIII.

I . M Á R I A . 1382-cl évtől 1386 -kig.

A t y j a elhunyta után 1382-d. észt. Sept. 17-d., egyhangúlag királylyá koronáztatik ; azonban gyönge kora miatt az országot anyja Erzsébet és Gara Miklós nádor kormányzák; de nem szerencsésen, mivel a pártos Hórvátok, s a Lengyelek, kik királynéul ismételve Hedviget, Mária nővérét kívánták, nagy zavart okoztak- Hedvignek Jagelló lythvániai herczeggel — ki előbb megkereszteltetvén, Ulászló nevet kapott — történt eljegyzése ugyan lecsillapitá a felingerűlt lengyel kedélyeket; de annál nagyobb volt a veszély Horváthonban Károly meg

gyilkolása miatt. A nádor a két királyné kíséretében, a zendület üszkeit eloltandó, Horvát

országba utazott; azonban Diákovár közelében Forgách Hálástól megöletett, a királynék elfogattak s Erzsébet a novigrádi börtönben megfojtatván , Jadrán sz. Grizogon monosto

rában eltemettetett. Mária férje Zsiginond által 1387-ben a Velenczek segélyével a fogság

ból kiszabadittatván, 1395-évben meghalt és a nagyváradi sírterernbe örök álomra tétetett.

Mária pénzeiből eddig kevés nemet ismerünk; aranyai, mellyeken a La

joséinak hasonlatára készült paizs és sz. László képe látható, ritkaságuk miatt

I. M ÁRIA. 4 1

I. A r a n y f o r i n t o k . I. n e m it.

Paizs s a királyné neve. — Sz. László.

Nagys. 15. Súlya: 60

—

61- szemer. Ritk.

Schönv. 208. 1. — SzécL Cat. I. 73. 1, — Mellett, 309 l.

—

Kohl, M. B. I. 418. 1. — Ugyanunnál J). C. 660. sz. — Anzeigen , V. 393. 1.

1. )

f m A R ie

*

DGI

• *

•

VHGARIG

•

félkörös boltivezetu tárcsára helyezett háromszögű paizs, jobbrul csikókkal, balról liliomokkal.

—

■

LA- DÍSLAVS

•

R6 a szent koronázott fővel s begombolt dolmányban, rendes tar- tozmányival. N em z. és csász. muz. M agy. tud. tá rs .

—

W eszerle. TVelzl t a  nács. Schimko. Cappe.

)

Mint fönebb, de a Szent bal oldalánál jegyek helyett liliom jő elő.

Csász. muz.

3. ) s n .ARIA s. a t. mint fönebb. Hátlapján

*

SAHTVS (Így) LADILAVS

' K

(így) s a Szent jobb oldala mellett négy apró köröket záró kör. Csász.

muz.

—

S lu r.

)

Hasonló, hatlapján: SAHTVS LADISLAV R fölirattal. B erlin i muz.

)

Mint

1.

szám alatt.

—

Hátlapján S

•

LAD1SLAVS RGX jegyei:

C.JTÍ.

N em z. és csász. muz.

—

Stur.

6. 7.) f AHARIA

• *

•

VHGARIG

—

Hátlapján S : LADIS- LAVS * RGX : (vagy

*

SHTS

*

LADISLAV * R

*)

a szent fejénél két pont, a jobb téren S jegy. Csász. muz-

—

W e lz l tanács. Somogyi. Rupp.

8.) f JTTIARIA

*

DGI

*

VHGARIG

*

egyébként, mint a 6. s<z alatt.

IVvszerle.

XV. tab.

427. sz, nagy áron kelnek el. Kispénzeinek két faját ismerjük: széles garasokat pedig

Mária nem veretett, s azok csak Hunyady Mátyás alatt kezdettek újra keletbe jó'ni.

Maria királyunk 1384-iki parancsában azt rendelé: hogy a harminc,y.adi s minden egyéb királyi jövedelmek arany forintokban, vagy (a rájok nyomott korona veretről úgy nevezett) új kispénzekben szedessenek be, mellyekből 100 db. ért egy arany fo

rintot. — Azonban nyoma van, hogy uralkodásának kezdetén egy aranyért 45. garas, s egy garasért 4. kispénz, tehát egy forintért még 180. kispénz is adatott légyen (CM.

Dipl. X. I. f 53. 151. I).

9. ) Az előlap felirata sverete, mint l.sz. alatt. — ' SAILT * LAüISLAY:

R ! jobbrnl S jegy. Dresd. muz.

10. ) Jegye, mint 1. sz. alatt: jobbrnl karika kisded körökkel, balról li

liom. Gothai gyüjtem.

11. ) Felirata mint 1 .— jegye mint. 3. sz. alatt. Madér. Cappe.

XY. tál..

12 8. és 129. sz.

XV. tóh.

130. s/..

II. E z ü s t k i s p é n z e k . II. n e m ű .

K e t t ő s k e r e s z t. — K o r o n á z o tt M b e tű .

N a g y a- 10 —11. S ú ly a : 7—8- szerner. R i t k■ —

Schönv. 210. /. — S zerit. C a t. I. 74. 1. — J o a rii. G r. Cab. II. S u p p l. I I 659. /. —

A n z e ig e n , IV. 377. 1- — A p p e l , R e p . II. 862, l.

1 — 9.) f m O n e T A * XT),ÁRIG szemcsés körben kettős horgonykereszt.

— f RGGII16 * VÍ1GARIG hasonló körben XT), (Maria) betű fölé helyzeti ko

rona. M i n d e n g y ü j t e m .

H á t i a p i j e g y e i : balról K. — balról S. — balról T. (mind r) — két liliom. — liliom jobbrnl* — liliom balról. — jobbrul csillagosa. — M betű alatt csillagocska — jegy nélkül.

III. n e m ű .

K e t t ő s k e r e s z t. — N y ílt k o ro n a .

N u g y s- 9-^ ll. S ú ly a : 7— 8. szerner. R i tk . —

Schönv- 210. 1. — S ze rit■C a t. I■74 1 — A p p e l, R e p . II. 862, /. — A n z e ig e n, IV , 377 /.

1. 2.) f XTIOIIGTA * XYIARIA szemcsés körben kettős kereszt. — i XTIARIG ‘ R • VI1GAR (vagy VI1GARI6 *) hasonló körben nyílt korona; ez alatt: A jegy. W e l z l t a n á c s K i s s

-3. ) f m o n e T A • XHARIG — a hátlapon f XT) ÁRIG R VI1GARIG ugyanazon jegygyei. M i l k o v i c s . S l u r .

4. 5.) Mint fönebb. — Háti. R6GII1G V11GARI6 (vagy V11GARI) je

gyei : C.JTl. iS t ú r . R u p p .

6.) Mint 1. szám alatt. — Hátlapi felirat RGGIIIG VllGARI jegye ugyan

az. M i l k o v i c s .

42 I. MÁRIA.

I, MÁRIA. 43 7.8.) f RGII1A • (vagy f R6GI11A •) VnGARIG * — Háti. f JTIO 11 PTA * ÍTÍ ARIA a korona alatt C. ff) jegyek. Weszerle. Kiss.

9. ) fJD O n G T A o JD ARIA * a kereszt szélein gömbülykékkel. — Háti mint 1. szám alatt, a korona alatt visszás B. Rupp.

10. ) JD011GTA JDARIG * R • V ^. gümbücsükkel kirakott kereszt. — j JDARIG • D * R • VÜGARI6 a korona alatt: h jegy. W eszerle. Stur. Rupp

11. 12.) Mint 3. sz. alatt, a koronán alul: I jegy. Weszerle. — És göm bölykékkel piperézett kereszt. Frank tudor. Stur.

13. 14.) Mint a 3. sz. alatt; kereszt gömböcsökkel. — f JDARIA R V11G ÁRIG a korona alatt K betű. Weszerle. — Es gömbölykék nélküli ke reszt. Rupp.

15. ) Hasonló ime hátlapi felirattal: f JDARIG * D • R VI1GARIG. Kiss 16. ) f JDDIIGJDA * (így) JDARIG — Háti. mint 4. szám alatt, de a korona alatt: JD — Rupp.

17. ) Mint 1. sz. alatt. — f JDARA (igy) R V11GARIG jegye az előbbi.

Weszerle.

18. 19.) Mint 3. sz. alatt (vagy JD A R IA -val a hátlapon) jegye S, W e

szerle. Appel. Rupp.

20. ) Mint 1. szám alatt, kereszt gömböcsökkel. — f JDARIA R VHGA- RI a korona alatt T jegy. Weszerle. Rupp.

21. ) Hasonló, gömbölykéket előtüntetó' kereszttel és V. jegygyei. W eszer

le. Kiss. Stur. Rupp.

22. ) t m o n e T A j d a r i g r — Háti. t j d a r i g • d • g • r •

v n c A

-RIG a korona alatt líliomocska. Stur. Milkovics.

23. ) f JDDI1GT - - - - R * V • kettős kereszt, alatta gömböcs. — f f i i ÁRIG R VI1GARIG jegye ugyanaz. Rupp.

24. ) Mint az előbbi, de a keresztnél 12. pont; jegy nélkül. W elzl tanács.

2 5 ) f JDOÜTA (igy) LODOY - - I gömbölykékkel ékesített kettős ke

reszt. — -j---G • (Marie.) R * V11ARIG (igy) korona, I. jegygyei. Rupp.

A pénzverő gondatlanságának eme szüleménye azt m utatja, hogy Mária ezen pén

ze Lajos pénzének veretmintájára nyomatott.

26. ) m o n G T A JDARIG V - JD ARIG * D • R • VGARIG (igy) a föneb- t)i verettel, jegye I. Kisebb. — Somogyi.

2 7. ) f

m o n G T A

* JDARIß * R - JDARIG • D • G ’ R * YÍ1GAR kép- verete ugyanaz, jegye K. Szinte kisebb. — Csész. tnuz.

' ' 6 *

XV. táb 431. sz

Történetíróink szerint M áriát, mint koronázott uralkodót, a nemzet királynak azért nevezd, mivel az elsősziilöttség jogán atyját, mint fiusitott magzat követte (Cod.

Dipl. X. V III. f . 118. I.); — e's valóban az 1384-ki kegylevélre függesztett pecsétnek következő körirata is oda mutat: SIGILLVM MARIE DEI GRATIA REGIS HVN- GARTE (Tudom. Gyűjt- 1821. V III. 38—44. I.) ; de miután más emlékekben, s nevezetesen Mária pénzein mindig R6GINA nem pedig R6X kitétel olvastatnék, önkényt követke

z ik , hogy az azokon előjövő egyes R betű a Rex (király) nevezetet nem jelentheti, s e szerint öszszerogy azok állítása, kik a: „ M a r i a R e x H u n g á r i á é “ köriratu pénznek fönlétét vitatják (Katona, Hist. Grit- XI- K. 11. /.).

XXIX. II. M KÁROLY.

1385. évtől. 1386-dikig.

D urazzo János unokája Máriától V. István magyar király leányától, mint már szicí

liai király, Horváth Pál zágrábi püspök, Palisna János vránai perjel s más összees- kiidtektől a magyar királyszék elfoglalására meghivatván, 1385-diki Karácsonhó utolsó napján az esztergami érsek által — a titkon boszútervet forraló királynék szinlett hely

benhagyásával — Székesfejérvártt királyul fölkenetett; azonban nemsokára 1386-diki fe

bruár 7-d. a vetélkedő királynék parancsából Forgács Balázs által haláloson megse- besittetvén , Visegrádra vitetett, s ott nem tudni, sebe m iatt-e, vagy mérgezés követke

zésében? kim últa világból. Tetemei az egyházi átokkal sújtottnak fölelemezve sok ide

ig temetetlenül hagyattanak; mig végre pápai engedelemmel a visegrádi erősség alatti sz. András monostorában eltakarittattak. Margit nejétől László fiat hagyott maga után, ki Szicziliában trónörököse lett.

A pénztudományi írók ezen király pénzeinek hiányát hasztalan törekvé- nek kipótolni, mivel a felmutatott pénznemek megkülönböztető ismérvekben szűkölködvén, azok helyesebben I. Károlynak tulajdoníthatók; ugyanis ha (kis) Károly alig kezdett uralkodásának igen rövid ideje alatt némi pénzt ve

rethetett is, azt keli föltennünk, hogy ezek Mária királyné s férje által a forgásból kiszoríttattak.

Azon némellyektől II. Károlynak tulajdonított arany, melly 6. lapon I. Károly forintjaihoz soroztatott, részint az e király és I. Lajos pénzein előjövő veret, részint S.E. jegyei miatt kétségtelenül I. Károly pénzének mondható. Úgy azon kispénzek is, mellyek egyikét Mellen (Series Heg- Hung. 328. /.) s utana Schönvisner (Nol.

Hung- rei. uum. 221. I. és Széc/t. Cat. I. 74. /.) — másikát pedig Appel (llepert. II. 861.

/.) 11. Károlyénak tartja , s mellyek a X II. Tábl. 343. és XIII- Táb. 371. száma alatt leábrázolva, "i. Károlynál V II. és X X X III. neműek alatt pedig leírva szemlélhetők, inkább ezen királynak tulajdoníthatók; mert ezen pénznemek akar a köriratot: akár a képveretet tekintve olly különös jeleket elő nem tüntetnek , mellyek miatt azokat I.

Károly helyett Il-nak kellene tulajdonítani.—

4 4 II. KÁROLY.

XXX.

(■B r a n d e n b u r g i) Z S I G M O N D . 1387, évtől 1437-dikig.

I V • Károly császár fia, brandenburgi őrgróf, 1387-diki Martins 31-ken magyar királylyá koronáztatott. Uralkodása zavarteljes volt és több Ízben m egingattatok; mert a Horvát és dalmátországi öszszeeskiidtek, kik Durazzo László hívei voltak, őt 1399-ben elfogván, előszóra visegrádi, később pedig a siklósi börtönbe záratták, a honnan tizennyolcz heti fogság után Gara Miklós és János által kiszabadittatott. Dalmátiát majdnem egészen elvesztvén, a velenczékkel, továbbá a törökök- és csehekkel— ez utóbbiak Húsz uj tanainak követői lévén — folytonos háborúban élt. — 1408-ban a sárkányrendet megalapít

ván , G'illey grófnak Borbála nevű leányát választá nőül, kitől 1409-ben Erzsébetet, Al

bert osztrák herczeg jegyesét nemzé. Több nyelveket tudván, a vele egykorú fejedelmek tudósbjai közé soroztatott; hadi költségei s túlságos pazarlása m iatt, kénytelen volt a brandenburgi őrgrófságot, a szepesi városokat s az ország több részeit elzálogosítani.

1437-évi Karácsonhó 9-kén végnapját élte le , trónörököséül Albertet jelelvén ki. Porai Nagyváradon nyugszanak.

Zsigmontul, uralkodásának hosszú idejéhez képest, igen kevés pénzne

met ismerünk. Ezeken az eddig szokásban volt kétosztályu paizs helyett a négyfelé szegett sasok- és oroszlánokkal váltva csikokkat mutató, azaz: Ma

gyarország czimerét majd a brandenburgi, majd a cseh czimerrel kapcsolva vi

seld paizs, valamint az egyszerű kereszt is, e korszakban legelőször jo éld; az elődei pénzein divatozott alakot és vegyitéket pedig Zsigmond is megtartotta.

E király korából veszik eredetüket a legsilányabb, azaz rézvegyülettel igen elaljasitott kispénzűek, mellyekkel aztán I. Ulászló, árvánszült László és I.

Mátyás alatt gyakrabban találkozunk; de nagyobb mintájú rézpénzek, bár igen ritkák, Lájosei hasonlatosságára Zsigmond alatt is verttck.

Egy arany forint értéke Zsigmond alatt száz kispénzűén , vagy kétszáz fillérben állapíttatott meg ; miután egy gira tiz pénzt (pensa), vagyis négyszáz kispénzt tett.

A könnyebb, úgynevezett Quadring-nemű kispénzekből négy egy kispénzt, vagyis négyszáz , s a kispénzek értékesük kenése után , ezer egy forintot ért. Más pénz vala a decas (tiz számú) szóbul származtatott Ducat nemű, minthogy tiz Ducat egy kispénz

űek felelt meg, mellyről 1430-ban, mint már kiavultról tétetik einlités (Széchényi Cat.

Append. 213- /. — Schö/iv■ Not- Hung. rei. mum. 320. — Kerchelich. Hist. Ep■ Zágráb.

161 — 165. I). Az erdéli káptalannak 1411-diki leveléből értesittetünk, hogy egy arany forintnak beváltásáért még 160. kispénz is rdaték (Cod- l)ipl. X . V. f 137. /■)• Zsigmond alatt garasok nem verettek, hanem ezek helyett a prágai garasok tétettek forgásba, mellyekből h é t, ritkábban nyolez , egy kispénz értékében vétetett.

ZSIGMOND. 4 5

46 ZSIGMOND.

XV. táb 433. sz.

XV. táb.

132. s/

I. Arany Forintok.

I. nemű.

Paizs harántcsikok

és sasokkal.

^—

Sz. László.

Nagys. 15. Súlya: 60—63. szemer. Rilk. j\p . Sze'ch. Cat• I. 77. 1.— Mellen, 309. 1. — Kohl. ü. C. 666. sz.

1 — 11.) f S IG IS m V n D I (ritkán SIGISJR) D • G • R • VIlGARie négyfelé osztott paizs, melly az első és utolsó térben csikókat, 2-dik- és 3- dikban a brandenburgi sast tünteti elő. — ' S * LADISLAVS ’ R6X a Szent szokott képe. Több gyűjteményekben.

J e g y e i a hát i . balról k . — jobbrul H. (r )— balról G. (r) — I.V —

ATKA — V .k(r) — balról V fölé tűzött zászlóval. — mindkét felől liliom—

balról liliom (r) — mindkét felől csillag — balról csillag (r) — jegytelen (r).

A brandenburgi őrgrófságot, mellyet K ároly, Zsigmondnak aty ja, 1373-d. évben bajor Ottótul vett (Grelmer, Comp. Hist. Univ.IH. k. 81- /•), Zsigmond bátyja Venczel nyeré osztályrészül, mellyet amaz Károly kimiílta után 1378-ban nevezett testvére jóvá

hagyásával Jodok morvái határgrófnak zálogul adott, s ennek halálával ismét vissza

szerzett. Végre azt ugyancsak Zsigmond , Frigyes norimbergi várgrófnak ( a porosz királyi ház alapitójának) százezer aranyért használatképen engedte á t , s ezen enged

ményre 1415-dikben, midőn ez hétválasztói méltóságához a főkincstárnoki czimet is megnyerte, valóságos eladás következett (Cod. Dipl. IX. V ll. f . 406. 1- és X V. f.

145. és 574. 1.).

II. nemű.

Paizs csíkok- s oroszlánokkal.

—

Sz. Lászfó.

Nagys. 15, Súlya: 60 — 62. szemer. Rilk.—

Schönv. 212. 1.—■ Széch. Cat. I. 75. 1.— Mellen, 23. 1.— Kühl. I). C. 663. 664. sz — Ugyanannál, M. B. I.419. 1. — Voigt, Böhm. Münz. 201.1.

1 - 48.) f S I G I S m v n D I • (ritkán SIGSiTlVIlDI) D • G ’ R • VI1GA-

HT6 * a paizs négy osztályában a csikók csehországi oroszlánokkal váltva jö  ttek elő. — ' S ’ LADISLAVS ' R6X ' a Szent szokott verettel. Minden múzeu

mokban.

Há t i . j e g y e k ; 1.) C.K — 2.) C.R — 3.) h.G (r) — 4.) h.L — 5.)

“ ■S (r) - 6.) h.R - 7.) h.® (r) - 8.) h.® (r) - 9.) h .é - 10.) I C

-ZSIGMOND. 47 11.) K.b — 12.) K .F (r) — 13.) K .h — 1 4 .) K .K — 15.) K L - 16.) K . P -17.) K .H— 18.) K .S — 19.) K .S - 2 0 .) K . l (vagy K .S ) - 2 1 .) K .W — 22.) K .3 — 2 3 .) balról k — 2 4 .) m . K — 2 5 .) J U I l (r) — 26.) m . O - 2 7 .) JT1.R (r) — 28.) n . S í l — 2 9 .) I l . S — 30 .) 11.V — 31.) I l.W (r) — 32.) 11.* (r ) — 3 3 .) 11. és holdka (r)— 3 4 .) I T $ - 35.) U .§ (r) — 3 6 .) balról 11 (r) — 3 7.) O .k (r) - 38.) P .K (r) — 39.) R.E (r) — 40.) V .k — 4 1 .) jobbrul kakas és balról ^ (r) — 4 2 .) balról félhold. — 43.) jobbrul ugyanaz és balról 11. — 4 4 .) balról $ (r) — 45.) 3.L (r) —- 46.)

kt> — 47.) egybe tűs V B és % — 4 8 .) mindkét felül csillag.

Zsigmond, Károly atyja- és Venczel bátyjának elhunyta után Csehországot öröklé sí joggal nyeré. A krónikában (TV. Rész. X ÍX . fej.) ezek olvashatók: „R e x Sigis mundus, quatuor, et triginta annos regni Hungáriáé principatus gloria fretus MCCCCXX Dominicae Incarnationis anno, regni Bohemiae in regem coronatus est. Hos enim an

te annos, post sublationem W enceslai fratris sui; ipse Rex Sigismundus, regno in eo dem, non regis, sed gubernatoris nomine, fungebatur.“ — Zsigmond, a Z i s k a ve zérsége alatt dúló cseh lázadók ellen folytonosan s gyakran nem kedvező szerencsé

vel viselt táborozások m iatt, békességes országlásra szert nem tehetett mindaddig, miglen a viszszavonások kiegyenlítésével 1436-dik évben azok ismét hüségöket esküvel

is le nem kötötték (fray, Hist. Reg. Hung. IT. R. 275. 1.).

II. E z ü s t k i s p é n z e k é s f i l l é r e k .

I l i - n e m ű .

In document PÉNZEI MAGYARORSZÁG (Pldal 43-51)