Hozzáadások s pótlólagos észrevételek mind a két korszakhoz
14. A kereszt három térén vonal foglaltatik. Szabó
II. I s t v á n .
Az 52. 1. add hozzá 16. Mint fönebb, az N és V betűk alatt keresztke látszik.
Frank orv. tud.
„ 52. „ 17 + CEHANYcv REX ° Háti. + LADLAVcv REX a többi, mintáz 1. sz. alatt. Kiss.
T O L D A L É K . 1 4 3
Az 53. 1.add hozzá: 6. Három kereszt, mellyeknek szélsőire ittott félkör ne
hezedik, a kereszt szögleteiben jobbrul 2 balról S; a szélsó' oldalakon mindkét felöl magános E betű, s a két S betű alatt mindenütt gömböcs látható. — Háti. enyésző betűk, szokott verettel. Stur.
I I . B é l a.
Az 56. 1. hozzáad. 11. BEL1 A REX szokott fő. — Háti. -J- s öt fekvő vonal.
Szabó.
60. „ a harmadik sor helyett teendő:
Nagys.6—7. Súlya: 5—7. szem etIliik. y'g.
„ „ „ add hozzá 2. (a VIII. nemnél) Hasonló, hanem az előlapon a fenirt tetőirányos vonal hiányzik. Stur.
3. a kereszt egyik szögletében a gömböcsön kivid még két pont1 — Háti. f = és 7. fekvő vonal. Szabó.
II. G é z a.
„ 66 „ hozzájárul: 9. f CVEIC A >11E — Háti. f - 1 = ü — U - a fö-nebbi verettel. Stur.
I I I . I ü t v á ii.
,, 72. ,, „ 10. Mintfönebb; a kereszt szögletében a pénz szélén h á romszög szemlélhető. Koehne.
I I I . B é l a .
A 76 lap. Mailer következő ezimii munkájában : „Versuch über die lírád etilen (I. rész) im 3. Baad der Abhandlung der König, böhm. Gesellschaft der Wissenschaften.
Prag 1798. 1 — 97. l.l‘ azt vitatja: hogy a lemezpénzek— mellyeknek erede
tét kimutatni felette nehéz — alkalmasint az ezüst hiányában a Germánok, Norman és Szláv nemzetek által verettek legelőször; Némethonban a legri- giebbeknek Lothár (1125—1137.) és moguntini I. Albert korában (1109 -1137.) akadunk első nyomaira, s legnevezetesebb helyük Szászhon vala ; nagyobi.- j a i , mellyek nemcsak mindig emlék-, hanem folyó pénz gyanánt is voltak keletben , a X III. század végével már egészen eltűnnek. Mader saját állítása szerint Olasz, F rank, Spanyol, M agyar, Helvét, továbbá Dán, Svéd s An- golyországbeli illyneinű lemezpénzeket nem látott; mi Magyarországot illc- tőleg igen csudálatos, miután az egy oldalú lemez pénzekből (itt N. XI. és X ll. neműek alatt) néhány példányt már Schönviszner is felmutatott
1 4 4 T O L D A L É K .
A 79. 1. IY. nemnél a kútfőkhöz adandó: M ader, B ract. I. VI. tábl. 63. sz.
„ 81. „ 8. sz. Mintfünebb; két egymással ellenes holdkára gömböcs ereszke
dik, s illyent a harmadik holdka szélén is láthatni. Rupp.
A Sö. 1. hogy a IX . nem alatt (Y. tábl. 113. sz.) III. Bélánál felmutatott lemezpénz nem magyar, hanem inkább Thorn város közönséges pénze, s IY. Kázmérral egykorú, aziránt Koehne tudor folyóiratából (Zeitschrift fü r Münz- Siegel
und Wappenkunde. II. évfolyam. V. füzet 1842. 314.1.) később vettünk tu
domást; arról azonban, hogy az Leitzman véleményezése szerint (Numis
matische Zeitung. Weiszensee. August. 1842. 16. íz.) inkább kun László
nak tulajdonítandó , meggyőződni képesek nem vagyunk.
„ 86 - 8 8 . „ A XI. X III. és XIY. (V. tábl. 116. 117. 119. 120. sz.) különösen a X I.
nem alatt elősorolt pénzeket érintett Koehne nem magyar, hanem déli né
met- vagy helvéthoni eredetiieknek á llítja ; de ezen állítását azon okon k ívül, hogy azok az érdeklett tartományokban szoktak kiásatni, nem gyá- molítja.— Nem mondhatnók-e azokat[ azonfelül, hogy III. Béla X II. ne
mű pénzeihez hasonlók, közönséges magyarpénzeknek , és jobbadán a mondott király egyéb pénzeivel találtaknak?
,, 87. ,, A X II. nem alatt (V. tábl. 118. sz.) leirt kispénzt Leitzman az id. h. IV. Bélá
nak tulajdonítja, talán az ülő fejedelem képe m iatt, m éllyé király pénze
in előjő ; azonban ennek igazolására a III. Bélaféle többi lemezpénzeknek a IV. Béla kispénzeiveli ugyanazonsága volna kimutatandó.
,, 87 ,, A X III. nem (V. tábl. 119. sz.) alatt körülirt pénzt Leitzmanon kivid, mint a 88.
lapon érintettük, Koehne is elsaszinak m ondja, s valóban a királyi lovag nem csak az e tartománybeli, hanem a lotharingiai, belgiumi és Henrik görczi gróf pénzein is előjő (W elzl, die Münzen der Grafschaft Giircz, in der Zeitschrift des Ferdinandeums etc. 5. h. 1839. 67- l. 24. sz.); váljon te
hát a jelen pénz (melly nálunk gyakori) honunknak-e , vagy az elősorolt országok valamellyikének és mellyikének tulajdonitassék? el nem határoz
hatjuk.
,, 88. ,, A XIY. nem (Y. tábl. 120. sz.) alatt felhozott pénzről mindeddig bizonyost nem állíthatni.
I m r e .
A 89. 1. az I. nemhez 1. szám alatt adandó: Somogyi.
„ 90. „ a II. nemhez 1. szám alatt adandó: Rupp.
„ 91. „ a IV. neműnél tett azon állításunkat: miszerint hazai pénzeink feliratát ál
landóul latin nyelvűnek mondánk, hibásnak lenni csak később vettük ész.
r e ; mert a CALMAN és LAZLA szavak is magyarok.
19
T O L D A L É K . 1 4 5
1 4 6 t o l d a l é k .
A 91. és 95. „ az V és X. nemből még nyerének Somogyi és Star is.
„ 96. „ 3. szám alatt, a kereszt egyik szélén gömböcs helyett háromszög.
Szabó.
„ 100. 1. Imre pénzeihez még sorozandó a
X V I. n e m ű .
1.) Háromszöget zárd két félkörön kettős kereszt nyugszik s felül a ke
reszt oldalánál a háromszög körött két holdka, alul pedig szintannyi gömbőcs és tetőiranyos vonal látható.— Csikós körben egyes egyenkaru kereszt, melly-
« V “* n®§y vége ugyanannyi félkörnek üregébe nyúlik ki. Ezüst. Szabó és másutt.
II. E n d r e .
A 103. 1. a harmadik sor után besorozandó: „A ppel, Rep. II. 103. /. X.tábl.
1. sz.). “
„ 104. „ a II. nemű birtokosaihoz jő még.- Star.
„ 110. „ a XIY. nemhez járul: 2. sz. Mint fönebb, de a király alakjánál itt- ott köröcske.-— Háti. az ívnek alján lóher szemlélhető, a szélsó kört pedig több köröcske karolja. Szabó.
„ 110. „ a XV. nemű 2-dik számához kapcsolandó. Roehne. Star.
A 112. I. a XX- nemről (ArI. tábl. 163. sz. a) Koehne id. h. úgy vélekedik , hogy az in
kább éjszaki Német, mint Magyarországnak tulajdonítandó; de milly ala
pon? azt bizonyitatlanul hagyta.
A 114. 1. a 3-dik sor után, a kútfőknél bevezetendő': Appel, Rep■ //■ 114.
/. 1. sz. VII. tábl. 170. s z .— a gyűjtőknél pedig még érintendő:
Star.
„ 115. „ Endre pénzeihez járul még a
XXVI i 610. sz.
X X V II. n e m ű .
1.) Vonások s gömbölykékből durván alakított ferde helyzetű három fő;
felül két köröcske s ugyanannyi holdka között csillagzat. -— Csikós körben felül JT) betű, alul A (azaz.- moneta Andreae) a központon keresztkével, oldalvást pedig ittott félholddal. Ezüstből; súlya: majd 10. szerner. Star.
I V . B é l a .
A 121. I. a VIII. nemű birtokosául teendő még: Rupp.
„ 131. a XIX. nemnél 16. számhoz adandó: Stur
V. I s t v á n .
A 133. I. az I. nem alatti egyetlen pénzt a Welzlféle gyűjteményből megszer
ző Slur.
„ 138. „ a XIY. neműt később szerző meg: Somogyi.
14. í i n I i á s z l ó .
A 148. 1. W elzl sorozatában a XIV. nemit (itt IX- tábl. 243. sz. alatti) pénz (7/2— lOk szemernyi súly kitételével) Imre királyénak mondatik s az E és C betűk E m e r i c u s és C o n s t a n t i a r a magyaráztatnak; melly véleményhez mi nem járulhatunk, részint az általunk annak helyén felhozott okokbul, ré
szint maga a pénz munkája m iatt, melly mint a későbbi kor szüleménye, Imre pénzeivel semmi közösséggel nem bir.— Ezen Welzlféle pénzek az alak oldalánál még R — S és 14 — fi betűket is tűntetnek elő.
„ ISI. „ a XXIII. nemű (IX. tábl. 253. sz. alatti) pénz, melly Frank tudor gyüjtemé.
nyében ise lő jő , a Bretfeldféle sorozatban 21810. sz- alatt Venczel király
nak tulajdonittatik; — mi W eszerle meghatározását követve, e pénzt kun Lászlóéihoz tettük ; ugyané neműt Koehne tudor brandenburgi pénznek ta rtja ; milly okbnl ? nem tudjuk, azonban hogy külföldi, azt magunk is gyanítjuk.
A 153. 1. a XXVIII. nemű pénzt bírja még Stur is.
I I I . E n d r e .
A 161. 1. a IX. nemnél Széchényi Cat. után ragasztandó: Appel, Rep. XII.
tábl. 16. sz. — ezen pénzt utóbb birtokukba keriték. Stur és Szabó.
T O L D A L É K . 1 4 7
F ti £ a e 1 é I
í.
A 166. 1. XI. tábl. 323. és 324. sz. alatt lerajzolt, de változatos iratu, s 23.
szemernyi súlyú e z ü s t neműt magáévá tevő Stur.
Leitzman az id. h. ezen alkalmasint kuntatár pénzeket, Buweih fe- jedelcmségi kúf pénzeknek tartja; Koehne tudor azonban {Frae/m szerint, bulletin scienlifi(jue. IX. 289 — 294. I.) helyesebben állítja azt, hogy azok az arabs pénzek hasonlatosságára verettek, s a legromlottabb, semmikép sem olvasható felirattal látvák el.
19 *
1 4 8 T O L D A L É K .
XXVI. t 621. sz.
XXYI. t.
623. sz.
166. lapon az álpénzek elösorolása után a váczi ajtatos oktatórend pénz
gyűjteményéből, még következőknek jutottunk nyomára:
f. ) Péterére: PÉT felirattal két kereszt között. — REX két hasonló kereszt között.
g. ) I. Béláéra, melly + BGLA DVX felirattal a központon négy gümbücscsel ellátott keresztet mutat. — + REHIA CIVITAS közepett szinte kereszt * melly szögleteiben két félkört s annyi háromszöget foglal.
II. K o r § z a k.
Az 5. lapon. A nehéz súlyú arany gira hajdan 72. arany forintra becsültetett, mellyből kilencz számíttatott egy kétlatotra; noha Zsigmond király alatt (II. vég
zem 15. sz.) egy másik 60. forintos is divatozott {Schöne- Nolit. s a t. 318.
319. /.). — A 4 , forintos nehéz súlyú ezüst gira tiszta ezüstből állott; de némellykor a silányabb eziistü fizetési gira is hasonló árra emelkedett, melly kezdetben 4. és 5. pénzzel (pensa) számláltatván 200. kispénzt, — I. Károly és Lajos alatt majd 6. pénzzel 240. kispénzt vagy 50. garast, majd 8. pénzzel, 320. kispénzt vagy 56. garast; majd ismét 9. pénzzel 360.
kispénzt vagy 60. garast ért; — Zsigmond király alatt 10. pénzzel, 400.
kispénzt, — végre I. Károly alatt Erdélyben még 12. pénzzel véve, 72.
garas értéket is foglalt magában.
A 8. lapon. Hogy a cseh garasok (mellyek Magyarországban legelőször I. Károly alatt kaptak keletre) szerzője II. Venczel volt, eziránt mind a hazai, mind a külföldi Írók öszszehangzanak; s igy ezeknél, azon garasoknak, mellyek a II. Endre által Raska Dömének adott 1209-diki levélben e szavakkal tétetik említés: „volumus, ut a quolibet curru unus grossus Pragensis, a inercatoribus verő a qualibet ligatura, vase, cista, sive nodo unus grossus Pragensis etc. solvatur“ ( W agner, Dipl. Sáros 47. I), mind alakra, mind súlyra, mind értékre nézve kétségtelenül alábbvalóknak kellett lenniök.
„ 10. ,, 25. sorban „sem m i“ helyett olvasd: „sem mi.“
„ 14. „ a XVII. nemhez adandó: súlya: 6. szemer.
,, 20. „ a 31. sorban e szavak után: „ impresserint aut“ még besorozandó: „turres vei castella, aut —.“
,, 25. „ A X L IX . nem (XIV. tahi. 391. sz.) alatt előtüntetett fillér W elzl tan. pénzso
rozatában (II. köt. I I . fű z. 42. I.) az M.K- betűk miatt Máriának és II.
Károlynak tulajdonittatik; de ezen értelmezés hibás voltát a kereszt
kar-ján látható madárkák is m utatják, mellyek csak egyedül I. Károly pén
zéin jőnek elő; azonfelül senki, ki a történetben csak kevéssé avatott is, el nein hiheti, hogy Mária a bitorló királylyal közösen pénzt veretett
volna.
„ 37. „ A mórfejrőli értekezésünk a sajtót már múlt évi December első napjaiban elhagyá. Mi a lapokból érte sítettü n k , mikép Luczenbacher János a f.
évi Február 3-dikán tartott magyar tudós társasági ülésben ugyanezen ér
demről felolvasást tartván, a Lajos király pénzein kivert kérdéses mórfőt szinte S z e r e c h e n akkori kamragróf czímerének magyarázta. A n é lk ü l, hogy azt állitanók, mikép érintett Luczenbacher e tárgyban az elsőséget szándékosan akarta elkapni előlünk ; itt csak azért kívántunk emlékezést tenni, nehogy valaki azt vélje, mintha mi azon felolvasást (melly előt
tünk különben is titok volt) zsinórmértékül vettük, S igy, az elsőség di
csőségét Luczenbachernek Ítélje, ki különben ezen — általa korábban a közönség elé bocsátott — tárgyban önállólag értekezhetett.
„ 40. „ 6. sorban a „Ritk. % .d e t“ javítsd: „Ritk. %*re.“
Az 59. „ a VII. nemnél ezen szé ntán:
JTLOI16TA
olvasd: (vagyJTL
•) továbbá Vidák után: Stur.
A 120. ,, Hogy a X. nem alatt leirt pénz minő érczii legyen ? kitennünk nem lehe
tett; miután azon múzeumból, hol az tartatik, a képnyomaton kiviil sem az éreznek, sem a súlynak meghatározását meg nem kaphattuk.
T O L D A L É K . 1 4 9
1 5 0