TJ£T 22.évf. 7-e.saám 1975.július-augusztus
koztató Rendszerében / I n t e r n a t i o n a l R e f e r r a l S y s t s n i : ' i r j o u r e e s o f E n v i r o n r a e n t a l I n f o r a a t i o n / az 'TTLIIK
ne.
A Bolgár Tudományos Akadémia és az KT11IK közösen felkészítette a Társadalomtudós:-- izetközi információs r e n d s z e r létrehozássá k a p c s o l a t o s a n y a g o k a t , A r e n d s z e r e l s f ülése Szófiában május 2 7 - 2ű. között került megrendezésre,
A n e m z e t i Információs r e n d s z e r e k e t bemutató f e d e z e t ebben a számban a z O l ^ D S - v a l , mint a Magyar Népköztársaság központi tudomá
nyos-műszaki információs központjával f o g l a l k o z i k . Beszámol röviden h a z a i és nemzetközi kapcsolatairól, a nemrég üzembe h e l y e z e t t P e n t a k - t a s o r alkalmazásáról.
iwtwimw 5.1.
TÁJÉKOZTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK
Számítógépes tájékoztatási eljárások a helyi közigazgatásban
Az OECD / O r g a n i z a t i o n f o r Economic C o - o p e r a t i o n and Development
= Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet/, i l l e t v e annak tudományos é3 műszaki bizottsága 1968-ban alapította számitógépes e l járások, i U , módszerek alkalmazásával foglalkozó csoportját. Ez a c s o p o r t f o g l a l k o z i k - célkitűzésének megfelelően - a számitógépi a¬
datfeldolgozás és tájékoztatás szakterületével k a p c s o l a t o s kérdések
k e l , szakemberek képzésével, számítógépes r e n d s z e r e k alkalmazásénak, hatékonyságának vizsgálatával, v a l a m i n t azoknak a lehetőségeknek f e l kutatásával, anelyek az adatfeldolgozás és tájékoztatás korszerű technológiájának felhasználását célszerűvé t e s z i k .
Az OtíCD tájékoztatási tanulmánysorozatának 1974-ben m e g j e l e n t h e t e d i k kötete a számitógépes tájékoztatási eljárások j e l e n l e g i h e l y zetét i s m e r t e t i a városi ée regionális közigazgatásban és fejlesztés
ben öt európai ország: H o l l a n d i a , Franciaország, N a g y - B r i t a n n i a , h'SZK és Svédország tanulmányozása alapján.
A könyv két részből áll. Az elaő rész a bizottság összesített megfigyeléseit és ajánlásalt t a r t a l m a z z a és a z t hangsúlyozza, hogy korunk egyre városiasodé társadalma, egyes meghatározott közigazga
tási területrészek vezetése és fejlesztése o l y a n összetett f e l a d a t o k elé állitja a h e l y i , városi vezető s z e r v e k e t , amelyekben a megbízha
tó adatok széles skálájára támaszkodva l e h e t csak megalapozott dön
téseket h o z n i . Ezért egyre nélkülözhetetlenebb a korszerű és gyors
561
Beszámolók, szemlék, közlemények módszerekkel eredményt nyújtó adatfeldolgozási és tájékoztatási t e c h n i k a a közigazgatás területén, különösen azoknak a kérdéseknek eldön tésében, amelyek az egyes városok, területrészek tervezésének és f e j lesztésének irányát hosszn évekre meghatározzák.
A h e l y i és városi vezetésben alkalmazásra kerülő tájékoztatási módszerek egyúttal szolgálják az egyes állampolgárok ügyeinek gyor
sabb és hatékonyabb intézését i s , továbbá segítsék elő az egyes p o l gárok szükségleteinek, véleményének f i g y e l e m m e l kisérését és érvény
r e juttatását minden o l y a n kérdésben, amely életkörülményeiket meg
határozza, liindeíihez elsősorban megfelelően k e l l kiválasztani azokat a területeket, amelyeken a számitógépes adattárolás és tájékoztatás bevezetése vagy bővítése érdemes, és gondosan k e l l mérlegelni azokat a r e n d s z e r e k e t , amelyek az alsóbb és a felsó vezető szervek tájékoz
tatási igényeihez és r e n d s z e r e i h e z megfelelően c s a t l a k o z t a t h a t o k . A bizottság közleményében f e l h i v j a a f i g y e l m e t a gondos tervezésre a tájékoztatási eljárások kidolgozásánál, mert a korszerű technológia önmagéban nem o l d j a meg a problémákat. A h e l y i vezetésben és számitó- gépi rendszertervezésben egyaránt a szükséglet fedezését f o l y a m a t o s képzéssel l e h e t és k e l l biztosítani.
A könyv második része két szakértő tanácsadónak /Paul KENNETH és Claude MAESTEE/ az öt tanulmányozott európai országban n y e r t t a p a s z t a l a t a l t f o g l a l j a össze. A városokba tömörült,növekvő számú l a kosság o l y a n társadalmi és gazdasági problémákat v e t e t t f e l , amelyek mind az öt országban szükségessé tették a hagyományosan k i a l a k u l t ad
minisztráció és közigazgatási módszerek felülvizsgálatát és korszerű technológiák bevezetését, ez azonban természetesen országonként - a különböző követelmények és adottságok következtében - különböző mó
don valósult meg. A szakértők összefoglalójukban megállapítják, hogy n i n c s egy o l y a n "a p r i o r i " kialakítható tájékoztatási m o d e l l , amely egységesen alkalmazható vagy ajánlható lenne, vannak azonban o l y a n követelmények, amelyeknek egységesen érvényesülniük k e l l . Ezek közé t a r t o z i k , hogy a közigazgatásban alkalmazásra kerülő r e n d s z e r e k egy
máshoz csatlakoztathatók legyenek, továbbá, hogy a számitógép műkö
dése ne emelje jelentősen a h e l y i és városi vezető szervek kiadásait A tanulmányozott országokban a l k a l m a z o t t tájékoztatási, a d a t f e l d o l g o zási módszerek hasonlóságát, i l l e t v e különbözőségét főként az hatá
r o z z a meg, hogy az országos vezetésen belül az egyes területek, váro
sok vezetése m i l y e n mértékben centralizált vagy decentralizált. A két szélsőséget a vizsgált országok között Franciaország, m i n t az e¬
rősen központosított vezetés és az NSZK, mint a területi autonómia példája képviselte, a többi három közöttük f o g l a l h e l y e t . A változó követelmények és igények magának a közigazgatási s z e r v e z e t n e k f o l y a matos változtatását és f o l y a m a t o s szervezését t e s z i k szükségessé, ami sok adminisztrációs és t e c h n i k a i problémát v e t f e l a tájékozta
tásban i s . S a r k a l a t o s kérdés például, hogy m i l y e n módszerekkel l e h e t a pontos és megbízható adatokhoz hozzájutni, hogy mely adatfajták gyűjtésével és feldolgozáséval l e h e t legrugalmasabban és leggazdasá
gosabban követni a társadalom Igényeit és szükségleteit, mely a d a t o kat l e h e t legsokoldalúbban felhasználni a mindennapi vezetési f e l a d a t o k h o z , továboá a fejlesztési döntéseknél. A könyv i s m e r t e t i az e¬
gyes országokban j e l e n l e g a l k a l m a z o t t módszereket, a k e z d e t i igénye
ket és a megvalósított r e n d s z e r e k t a p a s z t a l a t a l t , továbbá a k i a l a -
562
TMT 22.évf. 7-8.szám 1975.július-augusztus
k u l t fejlesztési t e r v e k e t . Sok értékes és hasznosítható i s m e r e t e t f o g l a l össze a közigazgatási és városi vezetők, továbbá az e s z a k t e rületen működő számítástechnikai rendszertervező szakemberek számára
/ I n f o r m a t i o n t e c h n o l o g y i n l o c a l govemment.
OECD I n f o r m a t i c s S t u d i e s . Ho.7. P a r i s , 1974. 1°S c./
G r o f c s i k Gusztávné
• o.
Melyek a „legjobb" folyóiratok a gyógyszeripar érdeklődési területén?
E r r e a kérdésre próbált f e l e l n i K a t h e r i n e G. OWEK, a Warner- Lambert nesearch I n s t i t u t e könyvtéri szolgálatának igazgatója.
A gyógyszeripari nagyvállalatok jelentős anyagi és s z e l l e m i erű ket fordítanak a saját gyártási és más különböző gyógyszerekről pub
likált i r o d a l o m rendszeres feltárására. Az i g y készülő bibliográfiá
kat magukon a vállalatokon kivül az Egyesült Államokban az u j gyógy
szerek forgalombahozataláx végső f o k o n engedélyező ós ellenőrző ható ság /¥Iik = Food aná Drug A d m i n i s t r a t i o n / igényli, kötelezve e r r e a f o l y a m a t o s adatszolgáltatásra a vállalatokat.
A címben f e l t e t t kérdést pontosabban értelmezve tehát:
melyek azok a folyóiratok, ame l y e k a legtöbb referenciát szolgáltatják a gyógyszerbib- liográfiák számára.
15 vállalati könyvtár szolgáltatott a d a t o k a t az 1969 1971 közötti 3 éves időszakról az 1 . táblázatnak megfelelő a¬
rányban.
A folyóirat-átfedések k i derítése után 2017 különböző folyóirat maradt,amelyekben t e hát összesen 33 119 o l y a n c i k k s z e r e p e l t , amelyek v a l a m e l y i k vállalat termékével k a p c s o l a t o
sak 1. táblázat
A f i g y e l t A talált A könyvtár folyóiratok referenciák
so r s zárna. s láma s zárna
A 395 1,558 B 230 B74 C 176 570 D 25* 1.402 E 453 2J&3 F 311 1,034 G 15 1,884 H 289 1.660 I 35 72 J 22S 638 K 405 2589 L 1,031 5,985 M 129 5,670 N 586 1300 O 996 4,420
33,119
563
