R E K O R D J A I N A K SZERKESZTÉSE I N T E L L I G E N S T E R M I N Á L O K O N *
Alan Hopkinson
British Librarv, London
1. Az adatcsere-tevékenység fejlődése
Az u t ó b b i 15 évben számos erőfeszítést tettek annak é r d e k é b e n , hogy m e g h a t á r o z z á k a bibliográfiai adatok géppel olvasható formában való cseréjének egyes folya
matait. Bibliográfiai adatok alatt bibliográfiai rekordo
kat, k ö n y v e k r e , folyóiratokra, filmekre, hangfelvételek
re, folyóiratcikkekre v o n a t k o z ó hivatkozásokat é r t ü n k , melyeket szerzőjük vagy szerkesztőjük neve, vagy témá
j u k , tehát c i m ü k , kulcsszavak, o s z t á l y o z ó rendszerek jelzetei, illetve szabályozott nyelvi rendszerek p l . teza
uruszok és tárgykör csoportok deszkriptorai szerint indexelünk. Figyelemre m é l t ó , hogy milyen sok m u n k á t f o r d í t o t t a k e rekordok kezelési folyamatainak kifejlesz
tésére, melyek azonban sohasem, vagy csak igen ritkán jelentik a keresés végpontját, hiszen a keresés célja minden esetben a bibliográfiai rekordban hivatkozott dokumentum. Akár k u t a t ó r ó l van szó, akinek a rákelle
nes h a t ó a n y a g o k r ó l 1983-ban megjelent folyóiratcikkek
re van szüksége, akár arról a személyről, aki a k ö z m ű v e lődési k ö n y v t á r katalógusában egy regényt vagy egy olyan könyvet keres, melyből megtudhatja, hogyan újítsa fel háza elektromos vezetékeit, sohasem a biblio
gráfiai rekord az, amit keres, hanem az ereded közle
mény. Másokra hagyom annak a boldogtalan időszaknak megjövendölését, amikor m á r nem lesz sem k ö n y v ü n k , sem újságunk, csak fogjuk az ágyunk melletti telefonké
szüléket.és k é p e r n y ő r e hívjuk kedvenc r e g é n y ü n k e t . Biztos vagyok benne, hogy még sok idö fog eltelni addig, amíg az elektronikus sajtó szükségtelenné teszi a n y o m t a t o t t irodalmat, s ha így is fog t ö r t é n n i , m é g mindig szükségünk lesz n y o m t a t o t t indexekre, ha nem akarunk elmerülni a k ü l ö n b ö z ő t u d o m á n y t e r ü l e t e k e n felhalmozott ismeretek t ö m e g e b e n .
A bibliográfiai rekord tehát jelen van a tömeges adattárolásra alkalmas eszközök korában is, és e cikkben
* A DATABASE '83 c. nemzetközi konferencián (Budapest, 1983. június 6-8.) elhangzott előadás.
éppen azt szeretném bemutatni, hogy a modern technika hogyan járulhat hozzá az egyetemes bibliográfiai számba
vétel céljainak megvalósulásához (bővebbet lásd p l . Clarke-n&l [ 1 ] azáltal, hogy mind szélesebb k ö r b e n teszi hozzáférhetővé a világ bibliográfiai szervezetei által l é t r e h o z o t t bibliográfiai rekordokat.
2. A bibliográfiai adatcsere jelenlegi helyzete
Napjainkban sok, bibliográfiai adatcserével foglalkozó rendszer létezik. Az első nagyszabású erőfeszítéseket az Egyesült Államokban, a Library o f Congress-nél t e t t é k . 1966-ban kidolgozták a MARC c s e r e f o r m á t u m o t [ 2 ] , majd kísérleti alkalmazás u t á n , 1968-ban tökéletesítet
t é k , e g y ü t t m ű k ö d v e a British National Bibliography Ltd.-el, amely az angol nemzeti bibliográfiát előállító nem nyereségérdekelt magánvállalkozás volt. A z ű y m ó d o n létrejött tulajdonképpeni első igazán n e m z e t k ö z i csereformátum segítségével lehetővé vált, hogy a BNB, majd később a British Library fogadhassa a Library o f Congress rekordjait, és beépítse azokat a m á s intézmé
nyek számára készített katalógusaiba.
H. D. Avram, aki t á m o g a t t a a MARC kidolgozását a Library o f Congress-nél [ 3 ] , az U N I M A R C dokumentum [4] előszavában a c s e r e f o r m á t u m o k n a k az alábbi elemeit h a t á r o z t a meg:
• a rekord szerkezete, amely az információ fizikai megjelenítése a géppel olvasható h o r d o z ó n ;
• a rekord adatelem-azonosítói, melyek az adatelemek azonosítására, illetve az adatelemekre v o n a t k o z ó k i egészítő információk adására szolgálnak;
• a rekord tartalma, amely maga az adat, p l . a szerző neve, a dokumentum c í m e stb.
Az alábbiakban vegyük sorba az egyes elemeket, és vizsgáljuk meg, hogy melyik milyen mértékig szabványo
s í t o t t .
TMT 30. évf. 1983. 10.
2.1 Rekordszerkezet
A rekordszerkezetet illetően szintén általános volt az egyetértés, a m i ó t a 1973-ban az ISO elfogdta az ISO 2709 szerinti rekordszerkezetet [ 5 ] a bibliográfiai adat
csere céljaira. N é h á n y országban ezt a rekordszerkezetet már k o r á b b a n nemzeti s z a b v á n y k é n t fogadták el.
2.2 Adatelem-azonosítók
A rekordok a d a t e l e m - a z o n o s i t ó i ( k ö z i s m e r t e b b e n a hívójelek) v o n a t k o z á s á b a n már nem volt olyan általános az e g y e t é r t é s , és ma is többféle adatelem-azonosító rendszer létezik. A n e m z e t k ö z i rendszerek általában MARC-ra vagy a Reference Manual-re alapozottak, és az a d a t e l e m - a z o n o s í t ó k a t az egyes felhasználói csoportok szükségleteinek megfelelően dolgozzák k i .
2.2.1 M A R C
A MARC a világ számos nemzeti k ö n y v t á r á b a n használt hívójelek rendszerének generikus neve. Ugyan
ezt a rendszert használják a nemzeti k ö n y v t á r a k „ügyfe
l e i " is, tehát az egyes országok k ö n y v t á r a i , akik a nemzeti adatbázis rekordjait felhasználják. A British Library-ben és a Library o f Congress-ben használt rendszer kissé elfogult a könyvtári katalógusok, illetve a nemzeti bibliográfia számára készülő rekordok javára. A hívójelek sorrendje követi a katalógus tételeinek összeál
lításához szükséges adatok s o n e n d j é t , és érvényesül a rendszerben a főtétel és melléktélelek gondolata is. T ö b b országnak van saját M A R C f o r m á t u m a , amelyek egymás
sal többé-kevésbé kompatibilisek. A KGST országokban használatos n e m z e t k ö z i c s e r e f o r m á t u m , a M E K O F is a MARC-család tagja. A British Library átveszi a Library of Congress-ben készült rekordokat, és viszonylag cse
kély nehézségek árán US MARC-bó! U K MARC formá
tumra alakítja át ő k e t . A sok k é t o l d a l ú konvertálás problémájának elkerülésére az I F L A katalogizálási és gépesítési szekciói l é t r e h o z t á k az U N I M A R C néven ismert n e t m z e t k ö z i M A R C f o r m á t u m o t [ 6 ] . Ezzel egy
idejűleg á t r e n d e z t é k a hívójelek sorrendjét és ezáltal az U N I M A R C i n k á b b vált alkalmassá általános célú felhasz
nálásra, mint az egyes M A R C f o r m á t u m o k , amelyekkel szükségszerűen kompatibilisnek kell lennie.
2.2.2 A Reference Manuál
A Reference Manual-t eredetileg az UNISIST/1CSU- AB bibliográfiai leírásokkal foglalkozó munkacsoportja (Working Group on Bibliographic Descriptions) dolgozta k i . Ebben a munkacsoportban olyan szakértők vettek részt, akik magukkal h o z t á k a mindazokban az intézmé
nyekben rendelkezésre álló tapasztalatokat, amelyek már kifejlesztettek gépesített információfeldolgozó rendsze
reket, k ü l ö n ö s e n a referáló és i n d e x e l ő szolgáltatások területén. A Reference Manuál [ 7 ] második kiadása már nem kizárólag egy speciális felhasználói csoport szükség
leteit kívánja szolgálni és nem is csak egy bizonyos fajta output előállításra alkalmas. Egyaránt alkalmas például egy folyóiratcikk és egy közönséges monográfia leírására.
A szabványos rekordszerkezet (ISO 2709), valamint a rekordok szabványos összekapcsolási lehetőségének hi
ánya azonban h á t r á n y o s a n befolyásolta fejlődését, így nehezen a l k a l m a z h a t ó összetett rekordszerkezetek, pél
dául az egy folyóirat egy számában k ö z ö l t összes cikk e s e t é b e n . A szerkezet megköveteli, hogy a rekordokat a négy bibliográfiai szint (analitikus, monografikus, idősza
k i és g y ű j t e m é n y e s ) szerint kategorizálják, és bár a rekordok többsége beleillik ebbe a szerkezetbe, n é h á n y azonban nem. A leggyakoribb adatelemek e s e t é b e n , mint például a szerző vagy a cim, minden szinten ismétli az a d a t e l e m - a z o n o s í t ó t , más adatelemek esetében azonban, mint amilyen például a disszertációk jegyzetben közölt kiadója, nem ad lehetőséget a szint kifejezésére. Mind
ezek ellenére a Reference Manuál kiválóan alkalmas arra a célra, amire eredetileg l é t r e h o z t á k , nevezetesen a folyóiratcikkek, k ö n y v e k (monográfiák) és időszaki k i a d v á n y o k (ebben a sorrendben) rekordjainak előállításá
ra a referáló és indexelő szolgáltatások adatbázisai k ö z ö t t i információcsere céljaira.
2.2.3 Az Unesco Közös A d a t c s e r e - F o r m á t u m a ICCF) A hetvenes évek k ö z e p é n az Unesco felismerte a két f o r m á t u m p á r h u z a m o s létezése által o k o z o t t p r o b l é m á kat, ezért t á m o g a t t a egy n e m z e t k ö z i s z i m p ó z i u m Össze
hívását a bibliográfiai c s e r e f o r m á t u m o k kérdésében ( I n ternational Symposium on Bibliographic Exchange For- mats, Taormina, 1978. [ 8 ] ) . A s z i m p ó z i u m alkalmával sikerült összehozni az információs közösség k ü l ö n b ö z ő szektoraiban dolgozó szakembereket, és véget vetni annak az i r á n y z a t n a k , amely a k ö n y v t á r a k , valamint a referáló és i n d e x e l ő szolgáltatások k ö z ö t t i polarizáció
hoz vezetett. A s z i m p ó z i u m ajánlásai [ 9 ] alapján az Unesco l é t r e h o z o t t egy ad hoc munkacsoportot egy közös a d a t c s e r e - f o r m á t u m kidolgozására ( A d Hoc Group on the Establishment o f a Common Communication F o r m á t ) . Ez a f o r m á t u m i d ő k ö z b e n elkészült, és rövid időn belül publikálják. A munkacsoport hamar felismer
te, hogy az információs közösség k ü l ö n b ö z ő csoportjai
nak igényei j o b b á r a azonosak. A f o r m á t u m alapja a minden rekordban k ö t e l e z ő adatelemek összessége, tehát a z o k é az a d a t e l e m e k é , amelyek feltétlenül szükségesek a hivatkozott dokumentum a z o n o s í t á s á h o z , és az ezekhez járuló további elemek egészítik k i a f o r m á t u m o t . A CCF-ben a l k a l m a z h a t ó igen szellemes rekord-kapcsolási módszer lehetővé teszi a m á s , p l . M A R C , MEKOF vagy Reference Manuál f o r m á t u m szerinti rekordok Közös A d a t c s e r e - F o r m á t u m r a való átalakítását.
2.2.4 Egyéb n e m z e t k ö z i c s e r e f o r m á t u m o k
Itt elsősorban az AGRIS és az 1N1S f o r m á t u m o t kell megemlíteni, amelyek különféle sajátosságaikat a Refe-
rence Manual-búT, illetve a MARC-ból k ö c s ö n ö z t é k . Ezek a f o r m á t u m o k a mezőgazdasági, illetve az atomenergiával kapcsolatos bibliográfiai adatok n e m z e t k ö z i cseréjére szolgálnak. Bár az e f o r m á t u m o k b a n k ö z ö l t adatok inputja decentralizált, a f o r m á t u m alkalmazása k ö z p o n tilag e l l e n ő r z ö t t , különösen a rekordok t a r t a l m á t é r i n t ő katalogizálási szabályok v o n a t k o z á s á b a n .
2.2.5 Következtetések
A m i n t l á t h a t ó , t ö b b k ü l ö n b ö z ő rendszer létezik a bibliográfiai adatok cseréjének céljaira. Elméletileg a t ö b b f o r m á t u m p á r h u z a m o s létezése költséges mulatság, akkor is, ha ma már könnyűszerrel írhatók olyan programok, amelyek segítségével az adatok az egyik f o r m á t u m r ó l a másikra k o n v e r t á l h a t ó k . A valóság mégis az, hogy miveí az ilyen programok írása i d ő - és munka
igényes, a sokféle f o r m á t u m léte i n k á b b akadályozza a bibliográfiai adatcserét.
2.3 A rekord tartalma
Először az U N I M A R C példáján t e k i n t s ü k át, hogy mennyire szabványosított a rekordok tartalma. Az U N I M A R C , mint m á r e m l í t e t t ü k , t u l a j d o n k é p p e n semle
ges f o r m á t u m n a k készült, amely igen sokféle dokumen
tum rekordjainak elkészítésére alkalmas, bár jelenleg speciális m e z ő k csak a k ö n y v e k , időszaki kiadványok és t é r k é p e k feldolgozására állnak rendelkezésre. A z adatok, h a s o n l ó k é p p e n a t ö b b i n e m z e t k ö z i f o r m á t u m h o z , oly m ó d o n k e z e l h e t ő e k , hogy azokból különféle típusú output legyen összeállítható. A z U N I M A R C kidolgozói
nak célja egy olyan szabályrendszer létrehozása volt, amelynek segítségével az e szerint k ó d o l t , géppel olvasha
tó formában tárolt adatokat k ö n n y e n át lehet alakítani a külső forrásokból rekordokat átvevő i n t é z m é n y e k által használt egyéb f o r m á t u m o k r a . Ez lehetővé teszi, hogy az, aki a rekordokat átveszi, tudja, hogy mire számíthat, és azonosíthassa az egyes adatelemeket. A cserélt rekor
dok életének van azonban egy másik fázisa is. Az átvett rekordot be kell építeni a fogadó i n t é z m é n y adatbázisá
ba. Azáltal, hogy az adatelemek a z o n o s í t h a t ó k , ez a folyamat minden bizonnyal elvégezhető a legtágabb értelemben. Ha a fogadó adatbázis online ü z e m m ó d ú és invertált fájlja, vagy szerző, cím, illetve n e m z e t k ö z i a z o n o s í t ó s z á m o z á s o k szerinti indexe van, akkor ezek az adatok a rekordokban rendelkezésre állnak. Ha azonban a rekordokat n y o m t a t o t t vagy m i k r o f o r m á t u m ú kataló
gusba vagy bibliográfiába kívánják beépíteni, a különféle forrásokból vett r e k o r d o k r ó l egy szempillantás alatt kiderül, hogy m é g véletlenül sem annyira kompatibilisek, mint szeretnénk. A z U N I M A R C ez esetben is példának t e k i n t h e t ő . Ezt a f o r m á t u m o t a könyvtári közösség használja, használatát speciálisan a nemzeti k ö n y v t á r a k támogatják. Ez ideig számos ország, így például Ausztrá
lia, Kanada, J a p á n , Magyarország, Dél-Afrika, Nagy-
Hopkinson, A.: A nemzetközileg hozzáférhető- adatbázisok . . .
Britannia és az Egyesült Államok nemzeti k ö n y v t á r a fogadta cl az UNIMARC-ot c s e r e f o r m á t u m k é n t azzal, hogy használatát az 1980-as évek elején megkezdik [ 1 0 ] .
Mindazok, amire a k ö v e t k e z ő k b e n k i szeretnék t é r n i , a bibliográfiai i n t é z m é n y e k k ö z ö t t cserélt rekordok esetében igazak. A nemzeti könyvtári közösségen belül az egyes k ö n y v t á r a k rekordjaikat általában azonos célra használják, pl. nyomtatott bibliográfiák vagy online információkeresés céljaira. Bár e rekordok azonos célra készülnek, gyakran azonban k ü l ö n b ö z ő katalogizálási szabályok alapján, és ez az a pont, ahol a rekordok tartalmával kapcsolatos p r o b l é m á k g y ö k e r e z n e k . A prob
lémák a d ó d h a t n a k egy szükségesnek t a r t o t t adatelem hiányából (az alkalmazott katalogizálási szabály nem tekinti fontosnak a kérdéses adatelemet), valamint az adatok közlésmódjának különbözőségeiből. Egy m é g nehezebben m e g o l d h a t ó probléma az, hogy ha az adott f o r m á t u m b a n szerepel ugyan a kérdéses a d a t e l e m , h i á b a alkalmas például katalóguskészítés céljaira, m é g nem biztos, hogy a visszakeresés s z e m p o n t j á b ó l is megfelelő
en van kódolva. A n n a k , illusztrálására, hogy mire is gondolok, vegyük példának a hivatalos kiadványok azonosító számozása elnevezésű adatelem esetét.
2.3.1 Hivatalos kiadványok a z o n o s í t ó számozása
Minden rendszer feltünteti a bibliográfiai tétel c í m é t , sőt újabban az ISBN-t és ISSN-t is, mely u t ó b b i a k a manuális rendszerekkel ellentétben a gépi rendszereknél már teljesen szokványosak. E cikkben a gépi rendszerek
kel foglalkozunk. A szerzö(k) neve a másik olyan adatelem-csoport, amely szinte mindig szerepel a rekord
ban. Ezen a n é h á n y adatelemen kívül azonban m é g nagyon sok más adatelem is létezik, melyeket az egyik i n t é z m é n y figyelembe vesz, a másik viszont nem. Erre példa a hivatalos kiadványok a z o n o s í t ó számozása is. A referáló és indexelő szolgáltatások általában szívesen használják ezeket a s z á m o k a t , mivel adatbázisaik haszná
lói gyakran e számok alapján azonosítják a dokumentu
mokat, emellett az efajta k i a d v á n y o k n a k gyakran nincs is n e m z e t k ö z i a z o n o s í t ó számozásuk. A legtöbb k ö n y v t á ri katalogizálási szabályzat előírja ugyan e számok feltüntetését, de mivel e szabályok egyúttal a rekord formai elrendezését is m e g h a t á r o z z á k , a géppel olvasható rekordokban e s z á m o k n a k nincsen a z o n o s í t ó funkciója, hanem rendszerint a sorozati adatok h e l y é n , vagy meg
jegyzésként szerepelnek, hasonlóan a sorozat címből (eb
ben az esetben a cím gyakran egy k ó d , p!. Cmnd) és a dokumentum sorozaton belüli számából álló sorozati adathoz. Sok esetben a katalóguskészítő vagy a hivatalos kiadványokat ismerő k ö n y v t á r o s r ö g t ö n felismeri, hogy ez a szám a hivatalos k i a d v á n y o k a z o n o s í t ó számozása, de mivel a rekord külső forrásból származik és az adatbázisba való beépítés automatikus, minden, k ü l ö n ö sen pedig a rendszeres emberi beavatkozás i d ő p o c s é k o - lásnak és gazdaságtalannak t ű n i k . Ezért ha a bibliográfiai
TMT 30. évi. 1983. 10.
fájll a hivatalos k i a d v á n y o k a z o n o s í t ó számozása szerint kívánjuk elrendezni, akkor ezt csak olyan forrásból vett rekordokkal tehetjük meg, ahol ezt az adatelemet elkülönítve t ü n t e t i k fel. A z U K MARC-ban van jegyzet
ben k ö z ö l t szám feltüntetésére szolgáló m e z ő . Ez két almczó're oszlik, melyek közül a második tartalmazza a s z á m o t , az első pedig egy leíró jellegű közlés számára van fenntartva, ami lehet p l . „hivatalos kiadványok azonosí
t ó s z á m o z á s a " . A z u t ó b b i mezőt azonban nagyon kevéssé használják, mint azt a BLA1SE adatbázisban végzett keresés során tapasztalhattam.
2.3.2 Tárgy szerinti hozzáférés
Ugyanez, vagy még rosszabb a helyzet a tárgy szerinti hozzáférést b i z t o s í t ó a d a t m e z ő k esetében. Tárgyköri csoportokra (tárgyszavakra) v o n a t k o z ó n e m z e t k ö z i szab
vány nincsen. Vannak ugyan tezaurusz-készítésre vonat
k o z ó s z a b v á n y o k , nincs azonban egyetlen, általánosan használt tezaurusz sem. A z ETO n e m z e t k ö z i szabvány rangjára emelt o s z t á l y o z ó rendszer, de viszonylag kevés rekordot o s z t á l y o z n a k ETO szerint, és ha teszik is.
nincsen garancia az egységes és k ö v e t k e z e t e s alkalmazás
ra, fgy fordulhat e l ő , hogy bár az adatelem rendelkezésre áll az U N I M A R C , a Reference Manuál vagy a CCF szerinti rekordban, mégis gyakran hiányzik az c f o r m á t u mokra k o n v e r t á l t r e k o r d o k b ó l , m é g akkor is, ha feltün
t e t é s ü k lehetséges lett volna.
2.3.3 Eltérő formájú rekord-tartalmak
T e k i n t s ü k most á t azokat az adatelemeket, amelyek k ö v e t k e z e t e s e n szerepelnek a rekordokban. Ezek elsősor
ban a szerző, a c í m , és az a z o n o s í t ó számozások, bár ez u t ó b b i a k nem szerepelnek sem a régebbi dokumentumo
kon, sem az olyan országokból s z á r m a z ó k o n , ahol az ISBN használata m é g nem elfogadott, sem pedig azokon a d o k u m e n t u m o k o n , amelyeket nem a szokásos kiadói c s a t o r n á k o n keresztül publikálnak. Ha az adatbázisok
ban egy dokumentum címét keressük, azt tapasztaljuk, hogy az is lehet különféle. Angol nyelvű adatbázisban t a l á l h a t u n k angol nyelvű cimet ezzel a megjegyzéssel:
„ o r o s z n y e l v ű " . Világos, hogy a rekord készítője nem az eredeti címet h a s z n á l t a , hanem csupán annak angol fordítását. Ha a szerzőket tekintjük á t , azt látjuk, hogy Ők is k ü l ö n f é l e k é p p e n szerepelnek. V e g y ü n k p é l d a k é n t egy mindenki által ismert s z e r z ő t . William Shakespeare-t.
akinek neve lehet Shakespeare, William; vagy Shakes
peare, W. A z ő neve alatt oly sok m ű szerepel, hogy egy n y o m t a t o t t k a t a l ó g u s b a n , amely különféle forrásokból vett rekordokat tartalmaz, amelyekben a név k ü l ö n b ö z ő k é p p e n szerepel, t ö b b oldal is lehet az egyik és a másik formában k ö z ö l t név alatt felsorolt rekordok k ö z ö t t . További bonyodalmak s z á r m a z h a t n a k abból is, ha - amint ez könyvtári k a t a l ó g u s o k b a n szokásos - a szerző neve mellett feltüntetik születésének évét, hogy ily m ó d o n m e g k ü l ö n b ö z t e t h e s s é k m á s , azonos nevű szerző
től. A k ö l t ő és drámaíró Shakespeare-en kívül volt még egy vagy két William Shakespeare nevű s z e r z ő , nem valószínű azonban, hogy ezek sok k ö n y v t á r i adatbázis
ban szerepelnének. Ezért a l e g t ö b b rekordban nem fogják feltüntetni a születési évet, ha azonban az adatbázis t ö b b forrásból használ fel rekordokat, akkor bizonyosan lesznek olyanok is, ahol ezt f e l t ü n t e t i k , ezek a rekordok pedig új sorozatot alkotnak. így ahelyett, hogy egy helyen megtalálhatnánk Shakespeare összes műveit, például a címek b e t ű r e n d j é b e n , h á r o m vagy négy külön sorozatot fogunk találni. Nyilvánvaló, hogy ez az a második eset, ahol a katalóguskészítőnek át kell szer
kesztenie a rekordot, mielőtt bevinné az a d a t b á z i s b a . A Reference Manual-ben van egy Search Name ( k e r e s ő n é v ) elnevezésű adatelem, éppen ennek a p r o b l é m á n a k a megoldására. Ez az adatelem tartalmazza a kulcs-nevet, tehát a névnek azt a részét, amely szerint a listákban szerepelhet, valamint két k e z d ő b e t ű t . Ezt az adatelemet a Four Ways Group [ 1 1 ] kérésére v e t t é k fel a Reference Manual-be. A referáló és i n d e x e l ő szolgáltatásokban sokkal i n k á b b szükséges ez az adatelem, mint a k ö n y v t á ri rekordokban, mivel az e l ő b b i e k b e n a nevek közlés
módja kevésbé következtés.
Azt g o n d o l h a t n á n k , hogy ez a p r o b l é m a m e g o l d h a t ó lenne egy általánosan használt, k ö z ö s katalogizálási szabályzat létrehozásával. Nem l e h e t ü n k azonban ennyi
re o p t i m i s t á k ! Mind a British Library, mind a Library o f Congress az Anglo-American Catahgtiing Rules 2.
kiadását használja. Mivel azonban egyes dolgok k ü l ö n b ö z ő k é p p e n é r t e l m e z h e t ő e k , más-más gyakorlat alakult k i a k é t i n t é z m é n y n é l olyan esetekben, ahol a szabályok bizonyos fokú egyéni d ö n t é s t tesznek l e h e t ő v é . Eltéré
sek származnak abból is, hogy a k é t k ö n y v t á r gyűjtemé
nye k ü l ö n b ö z ő , m i n d k é t k ö n y v t á r katalógusaiban m á s és más szerzőket kell születési évük alapján m e g k ü l ö n b ö z tetni, továbbá a nevek közlésmódja nincsen s z a b v á n y o sítva a két i n t é z m é n y k ö z ö t t . Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha a Library o f Congress rekordjait a British Library katalógusaiba kívánják b e é p í t e n i , akkor semmi biztosíték nincs arra. hogy az egyéni és testületi szerzők nevének közlésmódja megegyezik, ezért az egységes katalógusszerkezet kialakitása érdekében minden egyes rekordot manuálisan szerkeszteni kell.
2.3.4 A t ö b b e s p é l d á n y o k kiszűrése
A rekordok cseréje során igen nagy p r o b l é m á t jelente
nek a t ö b b p é l d á n y b a n előforduló azonos rekordok. A z egy i n t é z m é n y kezelésében lévő, de t ö b b forrásból származó rekordokat t a r t a l m a z ó nagy a d a t b á z i s o k eseté
ben a t ö b b e s példány ok viszonylag egyszerű algoritmus segítségével k i s z ű r h e t ő e k . A British Library BLAISE MARC adatbázisa a British Library-ben készült rekordo
kon kívül a Library of Congress rekordjait is tartalmazza, melyek közül n é h á n y a Kanadai Nemzeti K ö n y v t á r b a n (National Library o f Canada) k é s z ü l t , A Library o f
Congress adatbázisából átvett rekordok közül kiveszik a brit kiadványok rekordjait, mivel ezeknek szerepelniük kell a helyben készült rekordok k ö z ö t t . Vannak azonban olyan k i a d v á n y o k , melyek kiadójának m i n d k é t ország
ban van kiadóhivatala. Ezért a k ö v e t k e z ő szűrés az ISBN alapján t ö r t é n i k , oly m ó d o n , hogy az új rekordok ISBN-jét Összehasonlítják a fájlban meglévő minden egyes előzetes ISBN-nel. Így még mindig maradhatnak többes rekordok a fájlban olyan esetekben, amikor a kiadó ugyanannak a m ű n e k más-más ISBN-t ad a t t ó l függően, hogy Angliában vagy az USA-ban terjeszti. A t ö b b e s p é l d á n y o k azonban nem okoznak súlyos gondot a BLAISE MARC a d a t b á z i s b a n . Először is ugyanaz a rekord nem fordulhat elő k e t t ő n é l t ö b b s z ö r , hiszen t ú l n y o m ó t ö b b s é g ü k mindössze k é t helyről, a Library o f Congress-ből vagy a British Library-ból származik. Má
sodszor, ha akár visszakeresés, akár katalógusba való beépítés céljából hívják le a rekordokat, egyik esetben sem okoz túl nagy gondot, ha egy helyett k é t azonos rekordot kapnak. A p r o b l é m á k akkor válnak súlyosakká, ha sok i n t é z m é n y ad be rekordokat egyetlen adatbázis
ba. Egy igazi, osztott feldolgozáson alapuló e g y ü t t m ű k ö désben, ahol a rekordok t ö b b f o n á s b ó l származnak és a visszakeresés célja a lelőhely azonosítása, egy rekordból csak egynek szabad lennie. Ellenkező esetben előfordul
hat, hogy a kereső a rekord mellett csak egy lelőhelyet talál, mert a t ö b b i lelőhely egy másik, ehhez hasonló vagy ezzel azonos rekordnál szerepel.
M. E. Williams és K. D. MacLauray leírták egy. a t ö b b e s p é l d á n y o k kiszűrésére szolgáló rendszer p r o t o t í pusát [ 1 2 ] , amelyet t ö b b e k k ö z ö t t az OCLC adatbázisán is k i p r ó b á l t a k . Egy másik terület, ahol a rekordok összehasonlítása fontos, a folyóiratcikkek rekordjainak cseréje. A k ö n y v e k és f o l y ó i r a t o k esetében, különösen az újabbaknál, az ISBN vagy iSSN összehasonlításával a p r o b l é m á k többsége m e g o l d h a t ó , a folyóiratcikkeknek azonban jelenleg még nincsen egyedi a z o n o s í t ó jelzete, (bár az ISO-ban már folynak m u n k á l a t o k a bibliográfiai azonosítás kidolgozására [ 1 3 ] ) . Nagy számú többespél
d á n y h o z vezethet továbbá az is, ha a rekordok készítésé
ben t ö b b i n t é z m é n y vesz részt. Minden egyes i n t é z m é n y általában egy-egy tárgykörért ( t é m a t e r ü l e t é r t ) felelős, az egyes t é m a t e r ü l e t e k k ö z ö t t azonban jelentős átfedés lehet, azon t ú l , hogy sok folyóiratcikk egyszerre t ö b b diszciplína szempontjából is relevánsnak bizonyulhat, p l . egy bizonyos rákellenes h a t ó a n y a g r ó l szóló cikk k ö n n y e n előfordulhat k é m i a i , gyógyszerészeti, orvostu
d o m á n y i és egyéb, e t u d o m á n y á g a k h o z kapcsolódó tárgyú adatbázisban is. Mivel növekvő azoknak a rend
szereknek a száma, amelyek céljaira az UNISIST Refe
rence Manual-t l é t r e h o z t á k , — beleértve a referáló és i n d e x e l ő szolgáltatások k ö z ö t t i n e m z e t k ö z i adatcserét is - a rekordok összehasonlítása egyre fontosabbá válik, éppen a források sokfélesége miatt. A z adatbázisba adott minden egyes rekord fontosabb a d a t m e z ő i n e k összeveté
se az adatbázis összes rekordjával azonban célszerűtlen és gazdaságtalan lehet, mivel a számitógép viszonylag hosszú i d ő alatt tudja e műveletet elvégezni. Emellett sok t ö b b e s p é l d á n y így is átesne a r o s t á n , mivel a különféle katalogizálási szabályok és az egyes intézmé
nyek eltérő gyakorlata k ö v e t k e z t é b e n a rekordok a számítógép számára k ö n n y e n k ü l ö n b ö z ő e k n e k t ű n n e k , és csak az emberi szem képes felismerni, hogy valójában ugyanarra a dokumentumra vonatkoznak.
Az új technika sem sokat segíthet e gondok megoldá
sában. Az egyetlen r e m é n y az, hogy a j ö v ő b e n a számítógépes feldolgozás olyan olcsóvá válik, hogy a rekordok m e z ő n k é n t i összehasonlításának hosszadalmas művelete m e g o l d h a t ó lesz. Ezeket a programokat azon
ban meg is kell írni, az algoritmusokat tehát olyan, katalogizálásban és információkeresésben j á r t a s szakem
bereknek kell elkészíteniük, akik jól ismerik a megoldan
dó p r o b l é m á t . Ezek u t á n pedig még mindig lesznek olyan rekordok, amelyeket a számítógép k ü l ö n b ö z ő n e k lát, és amelyekről csak nagyon bonyolult algoritmus, vagy éppen az emberi agy segítségével állapítható csak meg. hogy voltaképpen t ö b b e s p é l d á n y o k .
2.3.5 A kiinduló f o r m á t u m sajátosságaiból eredő különbségek
Egy másik ok, amelynek e r e d m é n y e k é p p e n az azonos dokumentumra v o n a t k o z ó rekordok k ü l ö n b ö z ő n e k tűn
hetnek, még akkor is, ha az alkalmazott katalogizálási szabályok nagyon hasonlóak, éppen a csereformátumra való átalakítás. A z U N I M A R C vizsgálata során [ 1 4 ] számos olyan eset került napvilágra, mikor egyik vagy másik kiinduló f o r m á t u m egy-egy területen nem volt eléggé specifikus ahhoz, hogy megadja az adatokhoz t a r t o z ó k ó d o k a t , mint például annak a feltüntetését, hogy egy bizonyos szerző neve a bibliográfiai tétel besorolási eleme-e, társzerző-e, vagy éppen másodlagos beorolási elem. A c s e r e f o r m á t u m o k , így az U N I M A R C is, gyakran használnak úgynevezett „fiie-character"-eket annak a jelzésére, hogy a c s e r e f o r m á t u m b a n szükséges k ó d o k nincsenek meg vagy nem v e h e t ő k át a kiinduló f o r m á t u m b a n közölt a d a t o k b ó l . A más f o n á s b ó l vett, c s e r e f o r m á t u m b a n k ö z ö l t rekord várható felhasználásá
tól, illetve attól függően, hogy a fogadó i n t é z m é n y mennyire igényes a rekordok tökéletességére, igen sok m u n k á b a k e r ü l h e t a cserélt rekordok manuális korrigálá
sa.
2.3.6 A fájlok belső egységességének biztosítása
Hosszan szóltam a t ö b b e s rekordok kiszűréséről, és utaltam az új technikára. A címből már l á t h a t ó , hogy miről is lesz a továbbiakban s z ó . Eredetileg a fejezet cime az új technika és a c s e r e f o r m á t u m o k kapcsolata volt, úgy d ö n t ö t t e m azonban, hogy az új technikáról csak a szerkesztésre alkalmas t e r m i n á l o k v o n a t k o z á s á b a n lesz s z ó . A duplumok kiszűrése kifejezetten statisztikai
TMT 30. évf. 1983. 10.
feladat, amelyről nálam sokkal h o z z á é r t ő b b e k n e k kell szólniuk. A k á r h o g y van is, nem hiszem, hogy találtak volna megoldást. A másik p r o b l é m a , amiről szó lesz, nevezetesen a fájlok belső egységessége, azonban olyan l e r m é s z e t ü , hogy általában a c s e r e f o r m á t u m o k használa
ta során merül fel és kapcsolatos a f o r m á t u m kidolgozá
sának módjával. Mivel a c s e r e f o r m á t u m o k gyakran már meglévő f o r m á t u m o k k ö z ö t t i kompromisszum eredmé
nyekent j ö n n e k l é t r e , azért az adatelemek, definíciók, illetve a forma v o n a t k o z á s á b a n nem mindig egybevágó
ak. Ezenkívül, mint már e m i i t e t t ü k , a k ü l ö n b ö z ő katalo
gizálási szabályok e r e d m é n y e az eltérő értelmezésű feldolgozás. M i t lehet hát tenni? Kétféle lehetőség közül választhatunk:
• nem t ö r ő d ü n k azzal, hogy szabványosak-e az adatok;
ha az összevont fájlból n y o m t a t o t t jegyzéket készí
t ü n k , az minden bizonnyal rendezetlen lesz, lesznek benne i s m é t l ő d ő nevek és hozzáférési pontok, továb
bá k ö v e t k e z e t l e n ü l elkészített rekordok (ha ezt a fájlt online keresésre használjuk, akkor nem lesz sok p r o b l é m á n k , mivel az online keresésnél más megszo
k o t t dolog a gyengébb minőségű output és a képer
n y ő n nem is l á t h a t ó egyszerre sok rekord, emellett a keresési stratégia kompenzálhatja az adatok hiányos
ságait);
• az adatokat szerkesztjük, m i e l ő t t bevinnénk az adat
bázisba. Ez a művelet költséges, i t t azonban segítsé
g ü n k r e lehet a technika, és éppen ez a cikk második részének a tárgya.
3. Intelligens t e r m i n á l o k
Az intelligens terminálok olyan e s z k ö z ö k , amelyek alkalmasak távoli a d a t b á z i s o k adatainak fogadására és egyidejű feldolgozására ( b ő v e b b e t Id.A'oerr-nál [ 1 5 ] ) . A terminál intelligenciája bizonyos mennyiségű számító
g é p - m e m ó r i á n a k k ö s z ö n h e t ő , amelyekben az adatok ilyen vagy olyan formában való manipulálására szolgáló programok t á r o l h a t ó k . Ha a rekordokat adatbázisból veszik á t , akkor rendszerint „új sor" karaktereket használnak az olvashatóság m e g k ö n n y í t é s e é r d e k é b e n . Közölni tudják továbbá a számitógéppel a terminál k é p e r n y ő j é n e k m é r e t é t , így a számítógéppel való kapcso
latteremtés és a password (jelszó) közlése u t á n a g é p tudni fogja, hogy milyen formában kell továbbítania a rekordokat ú g y , hogy azok a terminál k é p e r n y ő j é n elférjenek. A z intelligens terminál úgy is p r o g r a m o z h a t ó , hogy a rekordon további formalizálást végezzen. Ezen felül k é p e s arra is, hogy kiszűrjön bizonyos, a felhasz
náló számára érdektelen a d a t m e z ő k e t . így ezek nem foglalnak helyet a k é p e r n y ő n . Olvashatóbbá tudja tenni a rekordokat azáltal, hogy az egyes a d a t m e z ő k b e n a felhasználó kívánsága szerint megváltoztatja az online ü z e m m ó d b a n automatikusan k ö z ö l t k ö z p o n t o z á s i jele
ket. A k ö z p o n t i s z á m í t ó g é p , amellyel a terminál kapcso
latban áll, szintén k é p e s ezekre a m ű v e l e t e k r e , ez a megoldás azonban drágább és sokkal kevésbé rugalmas.
Az intelligens t e r m i n á l o k alkalmasak továbbá arra is, hogy „felhívják" az adatbázist tároló számitógépet, telefonvonalon közöljék a password-öt a n é l k ü l , hogy a kezelőnek a terminál bekapcsolásán és a kapcsolatterem
tés létrehozására szolgáló gomb b e n y o m á s á n kívül bár
mit is tennie kellene.
J . 1 Mi is valójában az intelligens terminál?
Az intelligens terminál alkalmazása ma m é g nem széles k ö r ű . F ő a l k o t ó e l e m ü k az integrált á r a m k ö r , melyet mikroprocesszornak vagy chip-nek is neveznek.
Ebbe a hardver-eszközbe számítógépi programokat, illet
ve k a r a k t e r k ó d o k a t lehet betáplálni annak jelzésére, hogy a k é p e r n y ő t i r á n y í t ó m e m ó r i a rész bői kapott i n f o r m á c i ó hatására milyen karakternek kell a k é p e r n y ő n megjelen
nie. A chip-ek használata egyre elterjedtebbé válik. Az intelligens t e r m i n á l o k b a n levő mikroprocesszor h a s o n l ó a m i k r o s z á m í t ó g é p e k mikroprocesszoraihoz. M i tehát a különbség a m i k r o s z á m í t ó g é p és az intelligens terminál k ö z ö t t ? Az egyetlen k ü l ö n b s é g az, hogy az intelligens terminál egy terminál, tehát képes arra, hogy adatokat fogadjon távoli számítógépekből. Emellett vagy tudja mindazokat a m ü v e l e t e k e t , amelyekre a m i k r o s z á m í t ó gép k é p e s , vagy nem, manapság azonban egyre i n k á b b tudja. Valójában a legtöbb m i k r o s z á m í t ó g é p h e z k ü l ö n f é le e s z k ö z ö k ( p l . modem vagy akusztikus c s a t l a k o z ó ) illeszthetőek, amelyek segítségével a m i k r o s z á m í t ó g é p telefonvonalon k a p c s o l ó d h a t egy távoli s z á m í t ó g é p h e z . A mikroprocesszor alapú intelligens t e r m i n á l o k egyre elterjedtebbé válnak, és ma m á r olyan i n t é z m é n y e k számára is e l é r h e t ő e k , amelyek nem tudnak hardverre nagyobb összegeket áldozni. K. D. Wise, K. Chen és R. E. Yokely [ 1 6 ] ismertetik, hogy milyen m é r t é k b e n csökkent a mikroprocesszorok ára 1970-től k e z d ő d ő e n . Míg 1970-ben 200 b i t i n f o r m á c i ó került 1 dollárba.
1980-ban m á r 500. napjainkban pedig t ö b b mint 1000 bit ára 1 dollár. H a s o n l ó k é p p e n c s ö k k e n t a mikro
processzor alapú intelligens t e r m i n á l o k alkotórészeinek ára is, ugyanakkor, amikor az egyéb á r u k é mintegy
10%-kal emelkedett.
3.2 Az intelligens terminálok alkalmazása rekordok cseréjében
Mint már k o r á b b a n e m i i t e t t ü k , a k ü l ö n b ö z ő a d a t b á z i sokból vett bibliográfiai rekordok egységesítésének prob
lémája két okból következik, egyrészt az adatelemazono
sítók, másrészt az adatok k ü l ö n b ö z ő s é g e i b ő l . A z intelli
gens terminálok m i n d k é t p r o b l é m a megoldására használ
h a t ó k .
3.2.1 Példák
P é l d a k é n t a British Library-ben kifejlesztett, a BLA1SE adatbázisból online rekordok átvételére szolgáló rendszert s z e r e t n é m bemutatni. Sajnálatos m ó d o n ez a rendszer sokakat csak elméletileg érdekelhet, hiszen kizárólagosan az Egyesült Királyság, illetve az ír Köztár
saság t e r ü l e t é n belül h o z z á f é r h e t ő . A BLA1SE-CORTEX nevű rendszer Zentec ZMS—70 mikroszámítógépen üze
mel, amelynek 64 Kbyte memóriája van, továbbá k é t lemezmeghajtó négyszeres sűrűségű 5 1/4 inch-es hajlé
kony mágneslemezhez (floppy disk), amellyel k b . 500 Kbyte t á r o l h a t ó . A rendszerhez 15 inch szélességű, 25 soros ( e g y e n k é n t 80 karakter) k é p e r n y ő tartozik.
A rendszert brit és ír k ö n y v t á r a k használják a BLA1SE adatbázis rekordjainak átvételére és azok szer
kesztésére. A k ö n y v t á r a rekordokat á t tudja vinni hajlékony mágneslemezre, és vagy ezt küldik el a British Library-hez a célból, hogy a rekordokat offline üzem
m ó d b a n beillesszék saját fájljukba ú g y , hogy ezek a rekordok a k ö v e t k e z ő katalógusban megjelenjenek, vagy pedig a lemez t a r t a l m á t telefonvonalon közvetlenül továbbítják a British Library fájljába. Az intelligens t e r m i n á l o k általam javasolt felhasználása a hívójelek konvertálása egyik f o r m á t u m r ó l a másikra. Az a bizo
nyos rendszer, amelyről szó van, általában nem használa
tos az a d a t e l e m a z o n o s í t ó k konvertálására, mivel a British Library nagy számítógépén átalakítja a Library o f Congress US M A R C f o r m á t u m b a n adott rekordjait U K MARC f o r m á t u m r a , m i e l ő t t azok b e k e r ü l n é n e k a B L A I S E a d a t b á z i s b a . A rendszer azonban h a s z n á l h a t ó erre a célra is, és minden bizonnyal vannak is olyan esetek, amikor a felhasználók m e g k í v á n j á k v á l t o z t a t n i a hívójeleket saját adatbázisaik számára.
3.2.2 M u n k a m ű v e l e t e k
Az alábbiakban röviden ismertetjük, hogyan használ
h a t ó a rendszer idegen rekordok saját adatbázisába való beviteléhez. Tegyük fel, hogy katalogizálók vagyunk egy k ö n y v t á r b a n , és e l ő t t ü n k van egy nagy halom k ö n y v , amelyet be kell v i n n ü n k az a d a t b á z i s b a . Min
d e n e k e l ő t t k i kell k e r e s n ü n k ezeket a rekordokat, azért visszük a rendszerbe minden egyes k ö n y v ISBN- jét, illetve szabványos n e m z e t k ö z i a z o n o s í t ó számo
zás h i á n y á b a n a szerző nevét és a mű c í m é t , mégpedig az adatbázist tároló számítógép által használt utasí
tásnyelven. A telefonvonal és a számítógép gazdaságo
sabb használata é r d e k é b e n célszerű a keresést előzetesen elkészíteni és a terminálon tárolni, majd egy gomb benyomásával a programot a számítógéphez t o v á b b í t a n i .
Valószínű, hogy nem minden rekordot fogunk megta
lálni, de reméljük, hogy n é h á n y a t bizonyosan. Ezek a rekordok sorrendben megjelennek a k é p e r n y ő n , majd a gép lemezre másolja ő k e t . Ekkor e g y e n k é n t á t n é z h e t j ü k a rekordokat, elvégezhetjük a szükséges k o r r e k c i ó k a t ,
amelyekhez mindig h o z z á t a r t o z i k a k ö n y v t á r raktári jelzeteinek a f e l t ü n t e t é s e . A k é p e r n y ő n megjelent rekord
külalakját az úgynevezett BLAlSE-editor h a t á r o z z a meg.
Minden a d a t m e z ő egy h á r o m számjegyű hívójellel k e z d ő dik, ezt követi k é t i n d i k á t o r , egy szintjelző ( s z i n t k ó d ) és egy ismételt hívójel. Egy ú n . szűrő is b e á l l í t h a t ó , melynek használatával csak bizonyos m e z ő k jelennek meg a k é p e r n y ő n . Ha például a d a t b á z i s u n k b a n soha nincs szükség a Dewey Tizedes Osztályozás jelzetére, k i kell s z ű r n ü n k a 081 számú m e z ő t .
Az általam ismertetett rendszerhez h a s o n l ó rendsze
rek általában csak rövid felhasználói programok és szubrutinok alkalmazását teszik l e h e t ő v é , bizonyos spe
ciális k ö v e t e l m é n y e k kielégítésére. A rendszerben általá
ban speciális funkcionális b i l l e n t y ű k e t h a s z n á l n a k , és amint a rekordot visszakeresték, a kezelő a kurzor-ral megkeresi a rekord első k a r a k t e r é t , p l . a kötelező 001 m e z ő hívójelét, benyomja a megfelelő funkciós billen
t y ű t , és egy mozdulattal t ö b b változtatást t u d elvégezni az előre programozott rekordban. A hívójelek más jelekkel is h e l y e t t e s í t h e t ő e k . A z általam ismertetett rendszer használói ezt általában nem teszik, mivel ők is U K M A R C f o r m á t u m o t használnak és a B L A I S E adatbá
zisból is U K M A R C f o r m á t u m b a n k ö z ö l t rekordokat kapnak. Az egyes a d a t m e z ő k b e n az a l m e z ő k kódjai megfelelő k ö z p o n t o z á s i jelekkel h e l y e t t e s í t h e t ő e k . A k ö z p o n t o z á s i jelek bárhová b e ü l e s z t h e t ő e k . A 300-as m e z ő b e n p l . az „ o l d a l " jelentésű „ p " u t á n pontnak kell lennie, ezt azonban a British Library elhagyja. A pont automatikusan p ó t o l h a t ó . A m i n t az automatikus változ
t a t á s o k a t a rekordban elvégezték, új rekord jelenik meg a k é p e r n y ő n , a kurzor pedig az első sor elejére áll.
A rendszer lehetőséget nyújt a fájlon belüli b á r m e l y szövegrész keresésére is. Ha például a „ B i b i . " , rövidítés helyett azt akarjuk írni, hogy „Bibliográfia", meg kell keresnünk a „ B i b i , " szövegrészt, és így minden m e z ő , ahol ez a rövidítés szerepel, meg fog jelenni a k é p e r n y ő n . E z u t á n elvégezhetjük a javítást, és az a d a t m e z ő a j a v í t o t t f o r m á b a n fog szerepelni a fájlban.
Egy bizonyos billentyű lenyomásával új adatokat is v i h e t ü n k a rekordokba. Ha olyan m e z ő r e van szüksé
günk, amely a kiinduló f o r m á t u m b a n nem szerepel, például raktári jelzet, a program jelzi, hogy adatbevitelre vár, ellenkező esetben nem engedi, hogy a kurzor a kérdéses m e z ő r ő l elmozduljon.
Ha a kezelő m e g g y ő z ő d ö t t arról, hogy egy m e z ő helyes, a megfelelő funkcionális b i l l e n t y ű lenyomásával a k ö v e t k e z ő m e z ő alá állíthatja a kurzort, amely azt jelzi, hogy a kérdéses m e z ő t a gép elfogadta. Más megoldás
k é n t az egyes m e z ő k a k é p e r n y ő n is j a v í t h a t ó k , ha p l . a beosorolási a d a t k é n t szereplő nevet kell m e g v á l t o z t a t n i , hogy azonos legyen a fájlban szereplő névalakkal, a kezelő az új szöveget a régi fölé írja, majd a megfelelő billentyű lenyomásával beviszi az a d a t m e z ő b e .
TMT 30. évf. 1983. 10.
3.3 Az intelligens terminálok használatának összefoglalása
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a rekordokban szükséges mindenféle változtatás elvégezhető intelligens terminálok segítségével. A rendszeresen i s m é t l ő d ő változ
t a t á s o k program segítségével automatikusan elvégezhe
t ő k , egyéb v á l t o z t a t á s o k a t pedig a rekordok á t t e k i n t é s e során lehet végrehajtani. A j a v í t o t t rekordok vagy egy hajlékony mágneslemezen tárolt fájlba,vagy az adatbázis
ba k e r ü l h e t n e k , mely szolgálhat n y o m t a t o t t katalógusok készítésére, valamint online keresésre is. A csereformá
tumban kapott rekordokban leggyakrabban szükséges változtatások típusait az alábbiakban foglaljuk össze:
a) Az adatelemazonosítók konverziója (beleértve a hívó
jeleket, i n d i k á t o r o k a t cs a l m e z ő a z o n o s í t ó k a t ) . Ez a művelet a l e g t ö b b esetben automatikusan végezhető, bár az e g y m á s n a k nem pontosan megfelelő hívójelek esetében a gépnek jeleznie kell, hogy manuális beavat
kozásra van szükség.
b) A besorolási elemek behelyettesítése. Az adatelemek k o m p a t i b i l i t á s á t ó l és a rekordok forrásától függően szükséges lehet az összes besorolási adat ellenőrzése.
c) A kódolt adatok kiegészítése. A z egyes f o r m á t u m o k gyakran eltérő m ó d o n kezelik a k ó d o l t adatokat.
Ezek t ö b b s é g e automatikusan k o n v e r t á l h a t ó , vannak azonban olyanok, melyeknél manuális beavatkozásra van szükség. Ha a k i i n d u l ó f o r m á t u m b a n nem jelölik, hogy melyik a főtétel besorolási adata, a fogadó f o r m á t u m b a n pedig szükséges ennek a jelölése, akkor ezt a l e g t ö b b esetben manuálisan kell elvégezni.
d) Központozási jelek és besorolásra vonatkozó jelek.
Ezek a jelek e s e t e n k é n t automatikusan, e s e t e n k é n t a kezelő által, vagy a k e t t ő kombinációjával vihetők be.
e) Hiányzó adatelemek pótlása. Ezek közül egyesek nagyon fontosak lehetnek a rekord felhasználói szá
mára, az intelligens t e r m i n á l o k szerkesztői programja
ival k ö n n y e n p ó t o l h a t ó k .
4. K ö v e t k e z t e t é s e k
E cikk megírására azok a viták k é s z t e t t e k , amelyeket éveken át f o l y t a t t u n k annak e l d ö n t é s é r e , hogy vajon valóban gazdaságos e m á s i n t é z m é n y e k által készített rekordok átvétele és b e é p í t é s ü k a saját adatbázisba, vagy csak abban az esetben, ha a rekordok minimális változta
tással pl. raktári jelzet feltüntetésével , J i o n o s í t h a t ó k " . Megpróbáltam érzékeltetni, hogyan h a s z n á l h a t ó k fel az intelligens t e r m i n á l o k e műveletek meggyorsítására, és hogyan teszik l e h e t ő v é , hogy a kezelő láthassa is azt a rekordot, amelyet bevisz az adatbázisba, ahelyett, hogy a javításokat távolból kellene végeznie. I n k á b b azzal foglal
koztam, ami lehetséges, nem pedig azzal, ami ma feltétlenül használatos. Sajnálatos m ó d o n eddig m é g
nincsenek s z á m a d a t a i n k arról, hogy mennyi m u n k a i d ő szükséges a rekordok i t t ismertetett korrigálásához, így nem tudjuk összehasonlítani a manuális katalóguskészí
tés munkaidőigényével. Nagyjából nyilvánvaló azonban, hogy az adatok nagyfokú egységességét megkövetelő a d a t t á r a k b a n mindig o l c s ó b b , ha a rekordokat helyben készítik. Mivel azonban a hardver-költségek c s ö k k e n n e k , és lesznek oiyan i n t é z m é n y e k , amelyek rendelkeznek az e feladatok ellátásra kidolgozott szoftver használatára alkalmas hardverrel, vagyok annyira optimista, hogy azt gondoljam, az intelligens t e r m i n á l o k n a k a j ö v ő b e n jelen
tős szerepe lesz a rekordok n e m z e t k ö z i cseréjében a k ü l ö n b ö z ő országok k ü l ö n b ö z ő adatbázisai k ö z ö t t , ezzel is elősegítve az információ szabad áramlását az egyes országok k ö z ö t t , kiszélesítve az információcsere l e h e t ő ségeit és biztosítva a fejlődéshez szükséges információk tárolását és felhasználását. Ezek az Unesco Általános Információs Programjának az 1984—1989. évi k ö z é p t á v ú terv tervezetében m e g h a t á r o z o t t f ő b b céljai [ 1 7 ] , Végül szeretném kifejezni azt a r e m é n y e m e t , hogy az intelli
gens t e r m i n á l o k egyre szélesebb k ö r b e n fognak a világon rendelkezésre állni, éppen e célok elérésének m e g k ö n n y í tésére.
Hivatkozások és jegyzetek
1. CLARKÉ, T. C : Knowing your universals: UAP in rclation to UBC = 1FLA Joumai, 4. köt. 1978. p. 129¬
133.
2. AVRAM, H. D.: MARC: its history and implications.
Washington, Library of Congress, 1975.
3. AVRAM, H. Ü.: Various aspeets of exchange formats: ISO 2709, UNIMARC, the Reference Manuál, 1SBD. In;
Dicrickx, H.: Towards a common bibliographic exchange formát. Procccdings. . . Bp. OMKDK, 1978. p. 135-146.
4. UNIMARC: Universal MARC formai. 2. átdolg. kiad.
London, 1FLA Office for UBC, 1980. p. V.
5. ISO 2709-1973. Formát for bibliographic information interchange on magnetic tape. Geneva, ISO, 1973. Aldolg.
kiad. 1981.
6. UNIMARC. Hivatkozott mu
7. DIER1CKX, H.: Reference manuál for machinc readable bibliographic deseriptions. 2. átdolg. kiad. Paris, Unesco.
1981. 346 p.
8. S1MMONS, P.: A common communication formát for bibliographic exchange = Unesco Journal of Information Science, Librarianship and Archivcs Administralion, 3. köt. 1981. 3. sz. p. 161-164.
9. Recommendalions of the Symposium. In: Dierickx, H.:
Towards a common bibliographic exchange formát. Pro- ceedings. . . Bp. OMKDK, 1978. p. 209.
10. UNIMARC. Hivatkozott mű. p. IX.
11. A Four Ways Group az ASIDIC, az EUSIDIC, az ICSU-AB cs az NFAIS képviselőiből állt, és ezt a kérési egy kiadatlan dokumentáció tartalmazta, amelyet egy 1977 júniusában lezajlott értekezletre készítettek.
12. WILLIAMS, M. E.-MaeLAURY, K. D.: Automatic merg- ing of monographic dala bases. Identification of dupli- catc records inmultiple files: the IUCS ícheme = Journal of Library Automation, 12. köt. 2. sz. p. 156-16S.
13. ISO Recommendation: Bibliographic stríp ISO. Geneva, 1956. (R/30). Átdolg- alatt.
14. A Deutsche Bibliothek vizsgálatot végzett, amelynek során különböző nemzeti könyvtárak UNIMARC formá
tumra konvertált rekordjait hasonlították össze. Az ered
ményeket hivatalosan még nem publikálták.
15. NOERR, P.: Intelligent terminals: somé possibilities. In:
Hierarchical relationship in bibliogTaphic deseriptions.
Essen. Gesamthochschulbibliothek. 1981. (1NTERMARC Seminar. 4.)
16. W1SE. K. D.-CHEN, K.-YOKELY, R. E.: Microcom- puters: a technology forecast and assessment to the year 2000. New York, Wiley, 1980.
17. Előzetes középtávú terv (1984-1989). 2. rész: Infor
mation systems and access to knowledge. Unesco General Conference, 4. rendkívüli ülés. Paris, Unesco, 1982.
7014ff bek.
F o r d í t o t t a : Szabó Andrea
HOPKINSON, A.: Nemzetközileg hozzáférhető adatbázisok rekordjainak szerkesztése
intelligens terminálokon
Az elmúlt 15 évben jelentősen m e g n ö v e k e d e t t a bibliográfiai rekordok i n t é z m é n y e k k ö z ö t t i cseréje. Ezt nagy m é r t é k b e n elősegítette az információs technika (information technology) fejlődése. Az adatbázisok k ö z ö t t i adatcsere céljaira a k ö n y v t á r a k az U N I M A R C - o t , a referáló és i n d e x e l ő szolgáltatások pedig az UNISIST Reference Manuál-t használják. A z Unesco támogatásával kidolgozták a K ö z ö s Adatcsere F o r m á t u m o t (Common Communication F o r m á t , CCF) azzal a céllal, hogy áthidalja a k ö n y v t á r a k és a referáló és indexelő szolgálta
tások k ö z ö t t i k ü l ö n b s é g e k e t . A k ü l ö n b ö z ő i n t é z m é n y e k által szolgáltatott rekordok k ö z ö t t i különbségek azon
ban oda vezethetnek, hogy a különféle forrásokból származó rekordokat nem lehet, vagy csak nehézségek árán lehet egy egységes adatbázisban felhasználni, m é g akkor is, ha azonos c s e r e f o r m á t u m r a konvertálják azo
kat. A különféle forrásokból származó rekordok k ö z ö t t i nagyobb kompatibilitás biztosításának egyik módja, hogy a rekordokat r ö g t ö n beérkezésük u t á n egységes formára szerkesztik. Ez a müvelet időigényes és gazda
ságtalanná is teheti a külső forrásokból vett rekordok felhasználását. A z intelligens t e r m i n á l o k alkalmazása e célra már praktikusabb megoldás lehet, mivel ezek képesek az adatbázissal való közvetlen kapcsolatra. A kívánt rekord lehívása u t á n a megfelelő v á l t o z t a t á s o k elvégezhetők akár az o p e r á t o r k ö z r e m ű k ö d é s é v e l , akár olyan program segítségével, amely megkeresi az egyes a d a t m e z ő k e t , és o t t megváltoztatja a hívójelet vagy bizonyos adatokat, m i e l ő t t a rekordot az adatbázis fájljához r e n d e l n é k . A z intelligens t e r m i n á l o k alapját k é p e z ő mikroprocesszorok árának csökkenésével ez a müvelet a j ö v ő b e n egyre elterjedtebbé válik.
HOPKINSON, A.: Editing records from
Internationally available databaseson intelligent terminals
The iast 15 years have seen a tremendous growth in the exchange o f bibliographic records between organiza- tions, w h k h has been assisted by advances in informa
t i o n technology. The library community has developed U N I M A R C and the abstracting and indexing community are using the UNISIST Reference Manuál to facilitate the transfer o f bibliographic data between databases.
Unesco is establishing a Common Communication For
m á t i n an attempt t o bridge the gap between the library and the A & I community. However, different practices in record creation between organizations providing records mean that records from different sources cannot always be mérged comfortably into one database, even i f they have been converted into the same exchange formát. One way o f achievíng greater c o m p a t i b ü i t y between records from different databases is by editing the records as they are received. This can be time consuming and can make use o f records from outside sources uneconomic. Intelligent terminals can make this more of a practícal proposition. They can assist i n dialling up the appropriate source database. When the desired record is obtained, changes can be made t o i t , either by the intervention o f the operator or by programs in the terminál which can search for a particular field and make a change to the tag or to the data in a field before adding the record to the filé, stored probably on a mainframe computer. This k i n d o f operation is expected to increase i n the future, as microprocessors which are the basis o f intelligent ter
minals fali in price.
TMT 30. évf. 1983. 10.
XOI1KMHCOH, A . : PeaaKTHpoBaHae Ha HHTe;iJiH- reHTHbix TepMHHanax 3 a n H c e i í 6a3 naHHbrx, noc- Tyrmbrx no Mem a y n a p O A H U H J I H H H Í J M C B Ü 3 H
3 a nocJiajiHiie 15 jieT oÖineH ÖHÖJiHOrpacpHqec- K.HMH 3anHCHMH MeiKfly OpraHH3aUHí!MH 3Ha»!HTe^b- H O BO3pOC.3T0My coaeficTBOBa^o pa3BHTHe HHtbop- MauHOHHoií TexHOJioniH. B u e i i a x oÖMeHa 6v\t>m- orparbinecKHMH aaHHbiMH Meaczry 6a3aMii aaHHbix, ÖHÖjIHOTeiHOe OÖmeCTBO BHeflpHflO KOMMyHHKa- UHonHbiíí rpopMaT U N I M A R C , a perbepHpyioin.aH
H HHaeKCHpyiomaH cjiyiKÖbi Hcnojih30BajiH K O M M Y -
HflKaTTWOHHwií CpOpMaT, OnHCaHHblH B UNISIST Reference Manuál. IT-pn nojiaepiKKe K 3 H E C K O pa3pa6oTaH Ejnrobiií KoMMyHHKauHoHHbiií O o p M a T (Common C o m m u n i c a t i o n F o r m á t ) c T O Í Í uejibto, i T o ö b i ,TuK n iiziH poBaTb pa3Hnny Meacjry 6 n 6 ™ o T e - KaMH H ntijieKCHpyioIIIHMII H pedpepHpyioriiiiMH c^yacöaMH. Orrbrr pa3Jin>mbix yipeHcaeHHÍi noKa3iui, I T O 6n6^HorparpiPiecKne samtbie, no/iyiieHHbie H3 pa3RbTX HCTOIHHKOB He MOrVT ŐblTb yaoíjHO o6"be- AHHenbi B ojnry 6a3y jaHHbix aaace B T O M cny^ae, ecjm O H H nepeBeaeHbi B O A H H H T O T xe K O M M Y H H -
KanHOHHblii CpOpMaT, Bo3MOJKHbIM TTVTeM flOCTHae- HH3 j r y m i e i í C O B M C C T H M O C T H 3 a n n c e ü , n o^ y^ e n - Hbrx H3 p a 3 m i i H b i x 6a3 jtaHHbix, HBJiHercji ITX p e - JiaKTHpOB3HHE B XOZte TIpHOÖpeTBHHJI, 3 T O MOXeT n o T p e ö o B a T b M H O T O BpeMeirn H , raioiM oöpasorn, cfle/ian. 3anHCH, nojryieHHbie H S R H P I I I Ü H X H C T O I -
KHKOB H£3KO H O M H ' i H bl M I I. TIpHMeH C H11e HHTeJUIH- reirrabix TepMima^oB HMeeT ö o j i b i n o e rrpaKTHiec- Koe 3Haiefnie nOTOMy, I T O n03BO^aeT ocy- mecTB/iHTb cBH3b HenocpeccTBeHHO c 6a3oK aaHHwx.
I l o c^ e BbooBa xe^aeMOÍí aanwcn B Hee MoryT ÖblTb BHeceHbl COOTBCTCTByKjnm e H3MeHeHHH JIH6O oaeparopoM, J I H Ö O C nowombio nporpaMMbi Tep- MHHajia, KOTOpas Beaer T I O H C K n o ^ e í í aainrbrx H
H3MeH«eT T&n Menty aarfHoro 3-JieMeHTa H J I H O J I H O
H3 onpeaejieHHbix jiaHHbix n é p e s rrpHcoefliineHHeM jiaHHofi aarmcH K tpaiíjry rJiaBHofi 3 B M . ITpH no- H H » e H H H aeH Ha MHKponpoueccopbi HCnOJIb30Ba- Hne HHTeji^prreHTHbix TepMHHajiOB 6yneT HaxojiHTb Bee 6o;iee uinpoKoe npHMeHemte B öyjrymeM.
HOPKINSON, A.: Redigierung der Rekordé international zugangiicher Datenbasen mit intelligenten Terminálé
Der Austausch bibliographischcr R e k o r d é zwischen den Institutionen nahm, gefördert durch die Ent- wicklung der Informationstechnologie, in denletzten 15 Jahren betráchtlich zu. F ü r die Zwecke des Datenaus- tausches zwischen den Datenbasen b e n ü t z e n die Bib- liotheken U N I M A R C , die Referier- und Indexierdienste
das UNISIST Reference Manuál. U n t e r s t ü t z t durch UNESCO wurde ein gemeinsames Datenaustauschformat CCF (Common Communication F o r m á t ) ausgearbeitet, u m die Unterschiede zwischen den Bibliotheken und den Referier- und lndexierdiensten auszugleichen. Es k ö n n e n námlich die zwischen den durch die u n t e r s c h i e d ü c h e n Institutionen gebotenen R e k o r d é n bestehenden Unter- schiede dazu führen, dass die R e k o r d é aus unterschied- ü c h e n Quellén nicht, oder nur mit grossen Schwierig- keiten benutzt werden k ö n n e n , auch wenn sie auf ein identisches Austauschformat konvertiert worden sínd.
U m eine grössere K o m p a t i b i l i t á t zwischen den R e k o r d é n aus unterschiedlichen Quellén zu sichern bietet sich als eine gute Methode an, die R e k o r d é sogleich nach ihrem Eintreffen in das einheitliche F o r m á t zu redigieren.
Dieser Vorgang kann aber die Nutzung von R e k o r d é n aus fremden Quellén zeitaufwendig und unwirtschaftlich gestalten. F ü r diesen Zweck erscheint der Einsatz intelli- genter Terminálé schon praktischer, da diese für einen direkten Kontakt m i t der Datenbase geeignet sind. Nach dem A b r u f des g e w ü n s c h t e n Rekords k ö n n e n die nötigen V e r á n d e r u n g e n durch das Mitwirken des Opera- t o r é n oder mit Hilfe eines solchen Programmes durchge- führt werden, welches die einzelnen Datenfelder aus- sucht, dórt das Rufsignal oder gewisse Daten v e r á n d e r t , bevor der Rekord dem Filc der Datenbase zugeordnet w i r d . l m Zugé der sinkenden Preise der die Grundlage der intelligenten T e r m i n á l é bíldenden Mikroprozessorén wird dieser Arbeitsprozess sich sicherlich in einem immer breiteren Kreis durchsetzen.
