Beszámolók, s e m lék, k ö z l e m é n y e k
S Z Á M Í T Ó G É P E S I N F O R M Á C I Ó K E R E S É S
A nyilvánosan hozzáférhető adatbázisok fejlődése Nyugat-Európában
Az Eusidic Database Guide a „kereskedelmi úton hozzáférhető" kifejezési a „nyilvánosan hozzáférhetff' kifejezéssel azonos értelemben használja.
Az Eusidic* két egymástól alapvetően különböző adatbázissal foglalkozik:
1. a bibliográfiai fájlokkai, amelyek egy-egy dokumentu
mot ajánlanak a felhasználó figyelmébe, aki aztán valamelyik könyvtárban „manuálisan" megkeresheti a dokumentumot, abban a reményben, hogy megtalálja benne a keresett információt. Ebbe a kategóriába tartoznak azok az adatbázisok is, amelyek informá
cióforrásként egy-egy szervezetet vagy személyt jelöl
nek meg, pl. az USA Világkereskedelmi Információs Központjának fájljai.
2. az adatbankokkal, amelyek a végső, tényleges infor
mációt nyújtják. Rendszerint numerikus információ
ról van szó, a két fő tartalmi típust a közgazdasági és demográfiai statisztikák, illetve a vegyületek fizikai tulajdonságaira vonatkozó adatok reprezentálják. Sa
játos típust képviselnek a jogi szövegek adatbankjai és a terminológiai adatbankok.
Az adatbázisok kialakulása
Az adatbázisok széles körű létrehozása a második világháború utáni információs és számítógépes fellendü
lés idejére esik. Az egyesek által információrobbanásnak nevezett jelenség három fő okra vezethető vissza: a háborús idők okozta hatalmas lemaradás, a multinacio- nalizálódás, különös tekintettel az Egyesült Államokra, valamint az új, gyakran interdiszciplináris feladatok.
A bibliográfiai indexeket számítógép segítségével egy
re jobb hatásfokkal sikerült előállítani. Számuk ennek következtében exponenciálisan nőtt. A gépi adathordo
zón levő melléktermékeket még offline üzemmódban is sokkal gyorsabban lehetett végigkeresni, mint manuáli
san. Hát még interaktív módon! óriási megtakarítást jelentett, hogy táv-lekérdezés révén nagy fenntartási költségű fájlokon sok felhasználó osztozhatott.
Ami a numerikus adatokat illeti, csak fokozatosan derült ki, hogy számos ilyen adatállomány jelentős érdeklődésre tarthat számot. Az adatbankók anyagát aztán egyre fejlettebb software-rel együtt kezdték közre-
E u r o p e a n A s s o c i a t i o n o f S c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n D i s - semination C e n t r e s = E u r ó p a i T u d o m á n y o s I n f o r m á c i ó s K ö z p o n t o k Szövetsége.
adni, vagyis az eredményeket egyszersmind alá lehetett vetni aritmetikai feldolgozásnak is, további modellek építésére, grafikus megjelenítésekre is tehetőség nyílt.
A hatvanas évek elejétől a hetvenes évek elejéig
Kétségbevonhatatlan, hogy a fellendülésben az állami indíttatású vállalkozásoknak volt elsődleges szerepük. Az 1. táblázatból látható, hogy először azokhoz a nagy indexekhez lehetett online hozzáférni, amelyek révén az Egyesült Államok kormánya a háború után megnöveke
dett információs igényeknek igyekezett megfelelni az űrkutatási és nukleáris technika, a nevelés- és egészség
ügy, majd a környezeti problémák, valamint a világ élelmiszer- és energiaellátása területén. Ezek ma is a világ legnépszerűbb bibliográfiai fájljai közé tartoznak: 1978- ban a világ valamennyi online bibliográfiai keresésének egy negyede a MEDLARS-ot érintette.
Más ágazatok fájljai, tipikusan a tudományos társula
tok irodalmi indexei, eleinte csak az egyes nagy cégek belső használatára szolgáltak, utóbb aztán sok rendszer csatlakozott az állam által indított online szolgáltatások
hoz.
A hetvenes évek elejétől napjainkig
Az 1. táblázat azt is kimutatja, hogy míg a kormány valamint a különféle egyesületek és alapítványok főként a tudományos—műszaki folyóirat- és report-irodalomra koncentráltak, addig a profitra épülő szektor már kez
detben is más anyagok feltárására fordította figyelmét, úm.
o a szabadalmakra, elsőként a gyógyszerészet körében (pl. a Derwent Szabadalmi Világ-indexe, először a Farmdoc, amelynek testvérfájlja volt a Ringdoc a folyóiratcikkekről),
o az üzletre és közigazgatásra (pl. a CPI, az Interna
tional Systems Design időközben megszűnt vegyi marketing fájlja és a ma is virágzó Congressional Information Service Index),
o a humán tudományokra (pl. az ABC-Clio Amerika történelméről és az amerikai életről, jelentős mérték
ben a Xerox cég automatikus bibliográfiai szolgáltatá
sai).
A fenti törekvések realizálása közben újfajta keresési módok is megjelentek:
T M T . 2 8 . évf. 1 9 8 1 / 5 .
t. táblázat A mágnesszalagon és online hozzáférhető bibliográfiai
fájlok alakulása 1963 és 1970 között*
1 9 6 3 - 1 9 6 4 1 9 6 5 - 1 9 6 6 1 9 6 7 - 1 9 6 8 1 9 6 9 - 1 9 7 0 1 9 7 1 - 1 9 7 2 1 9 7 3 - 1 9 7 4 1 9 7 5 - 1 9 7 6 1 9 7 7 - 1 9 7 8 Á L L A M I
S Z E K T O R N A S A
N E M P R O F I T R A É P Ü L Ő
S Z E K T O R A P I
P R O F I T R A É P Ü L Ő S Z E K T O R S C I R i n g d o c W P I
o n l i n e
E R I C . o n l i n e M E D L A R S o n l i n e
E N D S o n l i n e N S A o n l i n e
N T I S o n l i n e
C A I N o n l i n e T O X L I N E o n l i n e
o n l i n e '.
M E T A D E X o n l i n e G e o R e f o n l i n e
C A C o n o n l i n e E m b a s e o n l i n e . i
C O M P E N D E X o n l i n e , B I 0 S I 5 o n l i n e , I N S P E C o n l i n e
S P I N o n l i n e ,
o n l i n e
o n l i n e o n l i n e A B S
A H L o n l i n e I C R S
G e o A r c h i v e o n l i n e . C P I
C I S / I n d e x o n l i n e
* A c i k k t á b l á z a t a i n a k adatai egy 1 9 7 9 . j a n . 1-i Eusidic-felmére s e r e d m é n y é t t ü k r ö z i k .
o j kémiai jelölés szerinti (pl. az ISI [Institute fór Scientific Information = Tudományos Információs Intézet, USA] Index Chemicus regisztrációs rendsze
re),
o a hivatkozási indexek családja szerinti (pl. az ISI Science Citation Index szalagjai).
Ez a nem műszaki-tudományos anyagokra való hangsúlyeltolódás voltaképpen a hetvenes évek tematikai forradalmává lett (2. táblázat).
Financiális szempontból és a jövő szempontjából még forradalmibb változás volt a hetvenes években, hogy a hangsúly az adatbázisokon belül az adatbankokra helye
ződött át. A 3. táblázat jól illusztrálja ezt a trendet (noha a felölelt anyaggal és a fogalmak értelmezésével kapcsolatos bizonytalanságok folytán nem egészen rigo
rózus a statisztika).
Az USA (tudomásunk szerint) 337 adatbankjának csaknem kétharmada két nagy funkciókörhöz kapcsoló
dik, az egyiket a kormány „szabályozó misszió"-jának, a
B e s z á m o l o k , szemlék, k ö z l e m é n y e k
2 táblázat A bibliográfiai fájlok megoszlása
tárgykörök szerint
1 9 7 2 1 9 7 8
db % db %
T e r m é s z e t t u d o m á n y 4 5 4 6 1 7 3 31 Műszaki t u d o m á n y 24 25 135 24
Egyéb 17 17 1 7 9 32
Altalános 12 12 6 9 13
másikat a profitra dolgozó szektor „ökonometrikus misszió"-jának nevezhetjük. Az első kategóriába 67 adatbank tartozik, köztük a környezetvédelmi hivatal 25, a nemzett egészségügy 14, a nemzeti szabványügyi iroda 8, az élelmezés- és gyógyszerügy 7 adatbankja; a másik kategóriát 117 adatbank példázza (az Összesen 146 üzleti—közgazdasági profilú közül), többek között a Chase 23, a Data Resources Inc. 17 és a Standard &
Poor's 8 adatbankkal.
Az adatbankok sikere fenomenális. Egyetlen angol üzeleti adatbank (a dataSTREAM International) csak
nem háromszor annyi online keresést regisztrál, mint az összes bibliográfiai fájl együttvéve. A 4. táblázat tisztán online vonatkozásban mutatja be, hogyan nőtt az (első
sorban amerikai üzleti) adatbankok aránya a bibliográfiai fájlokkal szemben.
Nem forradalmi, de jelentős a harmadik, a földrajzi jellegű eltolódás is: a bibliográfiai fájlok dominanciája az Egyesült Államokból Európába kerül át. Ennek négy fő oka van:
1. Az Egyesült Királyság nagy nyelvi előnyt élvez, az angol nyelv a huszadik század latinja, az angol indexek a világon mindenütt eladhatók, nem is beszélve a magas fejlettségű angol nyelvű piacról.
2. A többi európai ország nyelvileg hátrányban van. Ez is késztette a francia, szovjet és nyugatnémet kor
mányt, hogy hazai változatokat szubvencionáljanak (pl. PASCAL, Referativnüj Zsurnal, Internationale Dokumentationsgesellschaft für Chemie).
3. Igen sok kormányközi szervezet székhelye Európába települt, pl. a FAO, ILO, UNESCO stb.
4. Az amerikai adatbázisok nem ölelik fel teljes mérték
ben az európai és nem-amerikai anyagot.
Az 5. táblázatból látható, hogy 1979 elején az egyik legnépszerűbb amerikai cégtől beszerezhető bibliográfiai fájloknak csaknem a fele Európából származik.
Európában a fájtok növekedési üteme is nagyobb.
Részletes adatokat tartalmaz a 6. táblázat, amelyből az egyes szektorok részvállalása is megállapítható: a világ legnagyobb bibliográfiai fájljai közül az állami szektor
hoz tartozó 16 fájl évi 4 millió 140 ezer rekorddal gyarapodik, a nem profitra dolgozó szektor 5 fájlja évi 800 ezer rekorddal, a profitra dolgozó szektor 14 fájlja pedig évi 2 millió 640 ezer rekorddal.
Hogyan tovább?
Európából lényegében hiányoznak azok az adatbázi
sok, amelyek nem tudományos-műszaki, hanem ún.
„egyéb" információkat tartalmaznak és általában regio
nális jellegűek, valamint nyilvánvaló, hogy több meglevő európai adatbankot kell online hozzáférhetővé tenni. E
3. táblázat A bibliográfiai fájlok és az adatbankok számának
alakulása 1972 és 1978 között
A S I S E u r ó p a i adatbázisok
E u s i d i c D a r a b á r 1 9 7 9 . I. 1-i G11 ide felmérés
1 9 7 2 1 9 7 5 1 9 7 6 1 9 7 7 1 9 7 8 1 9 7 9
Bibliográfiai
fájtok 9 8 3 3 5 3 3 7 4 2 2 5 3 3 5 5 6 A d a t b a n k o k - 51 1 4 9 2 G 8 5 6 8 6 0 9
ö u z e s e n 9 8 3 8 6 4 8 6 6 9 0 1101 1 1 6 5
T M T . 2 8 . evf. 1 9 8 1 / 5 .
4. táblázat Online bibliográfiai fájlok és adatbankok eredetük és
kereskedelmi terjesztőik száma szerint
K e r e s k e d e l m i t e r j e s z t ő k Bibliagráfiai f á j l o k
száma E u r ó p a i a k E u r ó p á n kívüliek
A d a t b a n k o k
E u r ó p a i a k E u r ó p á n kívüliek
0 1 2 3 4 5
1 9 0 79 33 2
I N S P E C
117 7 9 2 5 2 0 3 BIOSIS
C A C o n M E D L A R S N T I S P o H u t í o n A b s .
1 8 7 2 8 7 2
1 1 5 211 3 8 6 9
6 7
I F S T e l e p r i c e 7 0 W P I / C P I
V a l u e L i n e C e n t u i
15 N B E R
5. táblázat A Lockheed Information Systems bibliográfiai fájljai
6 5 - 6 6 6 7 - 6 8 6 9 - 7 0 7 1 - 7 2 7 3 - 7 4 7 5 - 7 6 7 7 - 7 8 7 9
Ö n z é s e n 1 1 4 6 18 6 3 9 2 1 1 0
E b b ő l
európai 0 0 0 0 3 3 0 39 5 4
két lemaradással szemben van viszont Európában két izgalmas műszaki újdonság: az angol posta Prestel kísérle
te, amely az adatbázisok eddig széles skálájának nyithat eddig példátlanul tág piacot, a European Space Agéncy pedig 1980-ban munkába állíthatja az első európai nem-kísérleti kommunikációs műholdat, ami az informá
cióterjesztés költség- és hatékonyság-mutatóit jelentősen megjavíthatja.
A legjobb eredményeket bizonyára a kormány, a nem profitra épülő szektor és az üzleti világ folyamatos további együttműködése révén lehet elérni, olyan infor
mációs közösségben, amelyet egyaránt egyesítenek az
ambiciózus szakmai célok és a szabad információáramlás társadalmi célja. Nemcsak adatbázisokat kell importálni az Egyesült Államokból, hanem az információ szabadsá
gára vonatkozó törvényt is, hogy felszabaduljon számos, a kormányok által jelenleg visszatartott adatbank.
A jövőben valószínűleg olyan feladatokat kell találni, amilyenek kezdetben is kiváltották az adatbázisok fellen
dülését, így a munkanélküliség, a szabadidő eltöltése, a kelet-nyugati kapcsolatok, a harmadik világgal való kapcsolatok izgalmas és izgató problémái adják talán majd a nyugat-európai adatbázisok egy részének tárgyát.
Beszámólók, n e m i e k , k ö z l e m é n y e k
6. táblázat A világ legnagyobb bibliográfiai „termőterületei"
E u r ó p á b a n E u r ó p á n kívül
Évi 1 5 9 9 0 0 0 - 8 0 0 0 0 0 rekorddal bövülfi f e j l ő k
I N P A D O C - szabadalmak 1 0 0 0 0 0 0 É v i 7 9 9 0 0 0 - 4 0 0 0 0 0 r e k o r d d a l bóvülfi f á j l o k
I D C - P a t e n t d a t e n b a n k — s z a b a d a l m a k 7 0 0 0 0 0
S C I szalagok — müsz. át t e r m . t u d . 5 2 0 0 0 0
P A S C A L - müsz. é s t e i m . t u d . 5 0 0 0 0 0 R e f e r a t i v n ű j Z s u r n a l — müsz. és t e r m . t u d . 5 0 0 0 0 0 WPI — s z a b a d a l m a k 5 0 0 0 0 0
C Á — vegyészet 4 2 0 0 0 0
J I C S T F i l é - müsz. és t e r m . t u d 4 2 0 0 0 0
2 2 0 0 0 0 0 1 3 6 0 0 0 0 É v i 3 9 9 0 0 0 - 2 0 0 0 0 0 r e k o r d d a l bSvülS f á j l a k
B I O S I S P r e v i e w s - biológia 2 5 0 0 0 0
E m b a s e — o r v o s t u d o m á n y 2 5 0 0 0 0
M E D L A R S — o r v o s t u d o m á n y 2 5 0 0 0 0
I n f o r m a t i o n B a n k - hírlapi i n f o r m á c i ó 2 0 0 0 0 0 2 5 0 0 0 0 7 0 0 0 0 0 Évi 1 9 9 0 0 0 - 1 0 0 0 0 0 r e k o r d d a l bövülfi f á j l a k
C A B — mezőgazdaság 1 5 0 0 0 0
<CT, a C A része 1 5 0 0 0 0 )
F a n d S I n d e x e s - üzleti 1 5 0 0 0 0
L I B R I S - k ö n y v e k 1 5 0 0 0 0
A G R I C O L A — mezőgazdaság 1 4 0 0 0 0
F e d e r a l I n d e x - U S A , politikai 1 4 0 0 0 0
( P A S C A L vegyészet, a P A S C A L része 1 3 0 0 0 0 ) ( P A S C A L o r v o s t u d o m á n y , a P A S C A L része 1 3 0 0 0 0 )
S S C I szalagok — „ p u h a " t u d o m á n y o k 1 3 0 0 0 0
( C A I N , a z A G R I C O L A része 1 2 0 0 0 0 )
C P I — konferenciák anyagai 1 2 0 0 0 0
E D B — energia 1 2 0 0 0 0
R i n g d o c — f e r m a k o l ó g i a 1 2 0 0 0 0 I R L adatbázis - az élettel kapcs. t u d . .
„ l i f e l e l e n c e t " 1 1 0 0 0 0
M A R C ( K ö n y v e k ) 1 1 0 0 0 0
( P A S C A L biológia, a P A S C A L része 1 1 0 0 0 0 ) R e g i s t r e d e s T e s l a m e n t s — végrendeletek 1 1 0 0 0 0
A G R I S — mezőgazdaság 1 0 0 0 0 0
I N S P E C A — f i z i k a 1 0 0 0 0 0 G e o A r c h í v e - g e o - t u d o m á n y o k 100 0 0 0
L i b c o n í E - k ö n y v e k 1 0 0 0 0 0
Wall S t r e e t J o u r n a l Newspaper I n d e x 1 0 0 0 0 0
Washington Post Newspaper I n d e x 1 0 0 0 0 0
9 4 0 0 0 0 1 2 1 0 0 0 0
Összesen 4 3 9 0 0 0 0 3 2 7 0 0 0 0
/TOMBERG, A.: The development of commercially available databases in Europe. = Online Review, 3.
köt. 4. sz. 1979. p. 343-352./
(Szőllősy Éva)
