Idegenforgalmi statisztikánk fejlődése

Idegenforgalmi statisztikánk fejlődéséről

DR. KOLACSEK ANDRÁS—DR. MARKOS BÉLA Az 1958-as esztendő jelentős előrehala-

dást hozott nemcsak a magyar idegen—

forgalom, hanem az idegenforgalmi sta-

tisztikai adatgyűjtés területén is. A Köz—

ponti Statisztikai Hivatal által kiadott

Statisztikai Ham: Közlemények 1959. évi 4. száma Magyarország 1958. évi külföldi

idegenforgalmára vonatkozóan a koráb- biaknál lényegesen gazdagabb adatgyűj—

tés eredményeit ismerteti. Ez az első olyan hivatalos magyar idegenforgalmi adatösszeállítás, amely már képet ad a külföldi idegenforgalom megoszlásáról az ország fontosabb területein, adatokat kö—

zöl jelleg szerinti rétegeződéséről, és tá—

jékoztat a külföldiek által Magyarorszá-

gon eltöltött tartózkodási napok számáról is. Ugyancsak első ízben kerültek közlésre

a magyar szállodák vendégforgalmi és

tartózkodási statisztikájának adatai.

Mindezek a közlemények —— bár még nem elégítik ki az összes kívánalmakat —- nagy segítséget nyújtanak az idegenfor- galmi szakembereknek. Éppen ezért szük—

ségesnek tartjuk véleményünket az eddig publikált anyaggal és a további fejlődés néhány általunk időszerűnek tartott fel- adatával kapcsolatban kifejteni. Az át—

tekinthetőség kedvéért előljáróban rövi—

den összefoglaljuk kiilföldi utasforgal- munk fejlődésének fontosabb adatait és befejezésül számításokat közlünk e for—

galom gazdasági hasznáról.

l. KULFÖLDI UTASFORGALMUXK ÚJABB ADATAI

Ismeretes, hogy a külföldieknek a ha—

társtatisztika által számbavett beutazó forgalma adja — amennyiben kiszűrjük belőle a bevándorlókat és az ún. kis ha—

tárforgalmat —— a népgazdasági hatásait tekintve aktív idegenforgalmat; a kiuta—

zások pedig — a kivándorlókat és a kis

határforgalmat leszámitva —— ugyanígy a passzív forgalmat adják.

A Magyarországra beutazó külföldi ál—

lampolgárok és a külföldre utazó magyar állampolgárok számának alakulása ide—

genforgalmunk fejlődéséről tanuskodik.

Vizsgáljuk meg részletesebben ezeket az adatokat.

Külföldi utasforgalmunk összefoglaió adatai

A Magyar- Ebből Külföldre

országon utazó

É járt külföldi be- át- magyar

v állampolgá- utazók utazók állam-

rok száma polgárok

összesen , száma,

száma

1956 .. , . 198 967 124 202 74 765 270 731 1957 .... 212 877 76 221 136 656 145 253 1958 . , . . 317 066 153 575 163 491 207 708

A fenti adatok magukban foglalják a

magán, hivatalos, társas és turista út-

levéllel utazók számát. A külföldre utazó magyar állampolgárok száma tartalmazza

a kivándorlók számát isi. Nem foglalják

magukban az adatok a kiküldetési ren—

delvénnyel; hajós útlevéllel, alkalmi úti-

lappal, állandó határátlépővel rendelke—

zők adatait. Tehát a beutazók száma meg- felel aktív idegenforgalmunknak, míg passziv idegenforgalmunk volumenét csak a kivándorlók számának levonása után kaphatjuk meg. Célszerűnek tartanánk, ha a Statisztikai Havi Közlemények a jövőben a kivándorlók számát is közölné, így a népmozgalmi szempontok tisztelet—

bentartása mellett eleget tennénk az ide—

genforgalmi kívánalmaknak is.

Beutazó forgalmunk adatai arról tanus—

kodnak, hogy külföldi idegenforgalmunk 1958—ban már kiheverte az ellenforrada—

lom és az ellenforradalom utáni feszült nemzetközi helyzet negatív hatását és valamelyest túlhaladta az 1956. évi szín- vonalat. A túlhaladás mértékének szem- lélésénél nem szabad mechanikusan ösz—

szehasonlítani az 1956. évi beutazó for- galmat az 1958. évivel. Ugyanis az idegen—

forgalom fejlesztését előmozdító intézke—

dések 1956—ban lényegében csak a máso- dik és a harmadik negyedévben érvénye—

sültek, míg 1958—ban az egész év folya- mán.

Érdekes annak a vizsgálata, hogy a ha-

társtatisztika szerint hogyan alakult ide- genforgalmunk szempontjából fontosabb

1 A kivándorlók száma 1957-ben 12101 volt.

(Lásd Magyarország népes—edésc 1957. Statisztikai Időszaki Közlemények. 21. sz. Budapest. 1959. 258, old.)

néhány ország Magyarországra beutazó

állampolgárainak száma. (Az országokat az 1956. évi forgalom nagyságrendje sze—

rint soroljuk fel, és mellette megadjuk az 1958. évi sorrendet is.)

Néhány fontosabb ország Magyarországra beulaxo' állampolgárainak száma

1956. 1958. 1956. 1957. 1958.

-——————— Ország

évi sorrend évben

1 1 Csehszlo—

vákia ... 45 039 29 057 46 600 2 3 Románia . . . 29 667 1 642 20 4825 3 6 Ausztria . . . 10 250 3 948 8 424 4 2 Szovjetunió 7 295 9 870 25 340 5 4 Jugo szlávia 5706 8 700 13 567 6 10 Fra, ncia—

ország ... 4 305 1 922 2 766 7 7 Le ugyel-

ország ... 3 632 4 548 5 523

8 5 Német De-

mokratikus K öztár-

saság ... 3 585 4 192 11 691 9 9 Bulgária . . . 2 346 2 363 4 010 10 11 Egyesült

Királyság. . 2 124 981 1 467

11 S Német Szö-

vetségi Köztár-

saság ... 1 418 2 572 4 588 12 16 Belgium . . . 1 041 331 636

13 13 Hollandia . . 1 008 484 843

14 14 Svédország . 964 360 702

15 15 Svájc ... 921 1 162 651

16 12 Olaszország 806 534 960

Csehszlovákia, a Szovjetunió, Románia,

Jugoszlávia, a Német Demokratikus Köz—

társaság és Ausztria játsza a legnagyobb szerepet idegenforgalmunkban. Románia és Ausztria kivételével ezeknek az orszá—

goknak idegenforgalma már túlhaladja az 1956. évi szintet. Különösen figyelemre méltó az 1956—ban hatodik helyet elfog- laló Franciaország forgalmának vissza- esése (amelyet elsősorban a francia poli-

tikai és gazdasági helyzettel magyaráz-

hatunk) és a Szovjetunió, a Német Demok—

ratikus Köztársaság, Lengyelország, vala—

mint Bulgária előretörése. A kapitalista államok többségénél Olaszország és a Né-

met Szövetségi Köztársaság kivételével

(az utóbbi esetben a forgalom megnégy—

szereződött) ,még nem értük el az 1956.

évi szintet.

?. HATÁRSTATISZTPKÁNK KIEGÉSZI'I'ÉSE KÉRDÚIVE KKEL

Az idegenforgalmi statisztika 1957—ig

lényegében a be— és átutazók, valamint a kiutazók megszámlálására, továbbá ál—

lampolgárságuk szerinti csoportositására

korlátozódott. A közölt adatok külföldi idegenforgalmunknak az ország területén való megoszlásáról és a tartózkodási na—

pokról semminemű tájékoztatást nem

nyújtottak. Ez a rendszer az idegenfor—

galmi szakembereknek nem adta a sta-

tisztikától jogosan várt segítséget, így

többek között nem adott biztos alapot az idegenforgalom gazdasági hasznának ki—

számításához.

A Központi Statisztikai Hivatal 1957

októberétől megkezdte ezeknek az adatok-

nak a gyűjtését és a Statisztikai Havi

Közlemények 1959. évi említett száma kö—

zölte első ízben az új adatgyűjtés által nyert első (1958. évi) anyagot.

A kiadott kérdőívek alapján feldolgo- zott adatok azonban nem ölelik fel a teljes külföldi idegenforgalmat. A szét—

osztott kérdőívekre a külföldieknek csu—

pán 55,4 százaléka válaszolt. Meg kell je-

gyezni, hogy a hasonló kérdőíves adat- gyűjtések — az ismert okok miatt: az adatszolgáltatás nem kötelező stb. — a külföldi országokban sem szoktak jobb eredményt hozni. A beérkezett adatokat nem tekinthetjük abszolút értékűeknek, hanem sokkal inkább egy olyan piacku—

tatás eredményének, amely számunkra értékes részleteket tár fel a külföldi ide-

genforgalom utazási célok és tartózkodási

idő szerinti százalékos megoszlásáról.

Az 1958. évi külföldi vendégek közül ,,hivatalos jelleggel" utazott 17,5 százalék

,,magán jelleggel" 82,5 százalék. Mint-

hogy a hivatalos jelleggel utazók között találjuk a kulturális, tudományos, keres—

kedelmi, tapasztalat-csere utazások részt-

vevőit, megdől az a korábbi hiedelem,

hogy jelenlegi külföldi idegenforgalmunk

jelentős részét a vendégként meghívott

hivatalos személyek és csoportok teszik ki.

Az ugyancsak gyakran emlegetett ,,lá- togatók" aránytalanul nagy számáról ter—

jesztett hirek szavahihetősége is lényege- sen lecsökkent a kapott adatok nyomán.

1958. első negyedében még úgy látszott,

mintha idegenforgalmunk kétharmad ré—

sze (67%) a rokonlátogatásra érkező kül—

földiekből állna. Az új adatgyűjtés szerint ez az arány 47,5 százalék, még ebből is le kell vonni azt a nem lekicsinylendő számú idegent, aki a mai körülmények között ,,rokonlátogatást" tüntet fel be-

utazási céljaként, mert így vagy könnyeb—

ben kapja meg utazási okmányait, vagy

elkerüli azokat a politikai természetű közzétett idegenforgalmi statisztikai

kellemetlenségeket, amelyekre egyes ka— anyag utolsó táblázata (107. old.), amely—

pitalista országokban könnyen sor kerül—

het olyanokkal szemben, akik valamelyik szocialista országba látogattak.

Általános idegenforgalmi szempontból

nem tartjuk helyesnek a kulturális- és sport-célú utazásoknak kizárólag a hiva—

talos utazások között való szerepeltetését

s szivesen vennénk, ha a jövőben a gyógy—

fürdők idegenforgalmat külön mutatnák

ki. Igen örülnénk annak is, ha a Magyar—

országon tartózkodott külföldiek tartóz—

kodási idő szerinti csoportosításából a 21 napos tartózkodás megállapítható lenne

(a gyógyfürdő—kúrák ugyanis rendszerint 3 hétig tartanak).

Kívánatos lenne azt is feltüntetni, hogy a külföldiek tartózkodási napjai hogyan oszlottak meg Magyarország területén.

3. A SZÁLLODÁK KULFÖLDI VENDÉGFORGALMA

Idegenforgalmi statisztikánk másik

nagy eredménye a szállodai tartózkodási statisztika megszervezése. A Statisztikai

nek cime ,,Külföldi szállóvendégek adatai

1958. évben", némi félreértésre adhat al-

kalmat. A közölt adatok szerint 1958-ban összesen 84 735 külföldi érkezést és 338 700 vendégnapot tartottak nyilván a

magyar szállodákban. A külföldiek átla—

gos szállodai tartózkodási ideje tehát 4 nap volt, a kérdőívekben szereplő más idegenforgalmi formákkal keverten je—

lentkező 16 napos tartózkodási átlaggal

szemben. A szállodák teljes vendégfor—

galmából a külföldi vendégérkezések ará—

nya 7,3, a vendégnapoké pedig 14,6 szá- zalék volt.

A szállodastatisztika budapesti és táj—

egységenkénti bontása lehetőséget ad az egyes tájegységek idegenforgalmi szere-

pének értékelésére. A budapesti adatokat

összehasonlíthatjuk a második világ—

háború előtti hivatalos statisztikával. Is-

meretes, hogy a Fővárosi Statisztikai Hi- vatal 1885—től 1949—ig Budapest idegen- forgalmat-ól tartózkodási statisztikát ve-

zetett. Ez az összehasonlítás a következő

Havi Közlemények emlitett számában képet mutatja.

A budapesti szállodák külföldi vendégiorgalmu

A külföldi szállóvendégek Az eltöltött. vendégnapok Átlagos tartózkodási idő

érkezéseinek száma száma (nap)

, ! , ;

Orszag 1937. 1957. 1958. 1937. 1957. ; 1958. 1 1937. ! 1957. 1958.

évben

088265?" ... 182 747 34 756 60 099 653 396 176 541 268 484 3,6 ! 5,1 4,5

Ebből :

Ausztria ... 29 069 1 856 4 159 83 754 6 557 13 591 2,9 3,5 3,3 Csehszlovákia ... 20 680 11 489 17 233 72 039 32 499 51 017 ő,5 2,8 3,0 Jugoszlávia ... 8 342 2 188 2 247 34 240 11 800 12 505 4,1 5,4 5,6 Lengyelország ... 3 515 2 306 4 150 11 275 12 991 22 917 3,2 5,6 5,5 Német Demokratikus

Köztársaság ... l l

Német Szövetségi 30 983 2 529 6 791 104 497 13 939 33 545 3,4 5,5 43

Köztársaság ... 2 440 2 646 9 320 11 537 8,8 4,4

Románia. ... 17 762 1 329 4 924 70 220 10 104 21 888§ 4,0 7,8 4,4 Szovjetunió ... 858 2 594 4 769 3 493 24 4491 31 906! 4,1 93! 6,7

I

A fenti adatokból kitűnik, hogy az 1937.

(idegenforgalmi szempontból legjobb) év- hez képest 1958-ban a külföldi szállóven- dégek érkezéseinek száma mintegy egy—

harmadára, az eltöltött vendégnapok száma pedig —— mivel az átlagos tartóz- kodási idő meghosszabbodott — 4l,l szá—

zalékra csökkent. A budapesti szállodák

teljes vendégforgalmából a külföldi ven—

dégérkezések aránya 16,6 százalékot, a

vendégnapok aránya pedig 34,2 százalé—

kot tett ki. Az 1937. évi színvonalhoz ké—

pest a szovjet vendégek által eltöltött na—

pok száma kilencszeresére, a lengyeleké

pedig kétszeresére emelkedett. *A cseh-

szlovákok az 1958. évi 51017 eltöltött

vendégnappal némileg megközelítették az

1937. évi 72 039 vendégnapjukat, A néme—

tek által eltöltött vendégnapok száma ——

elsősorban a Német Demokratikus Köz—

társaság állampolgárainak növekvő ide—-

genforgalma következtében -— már mint- egy felét, a jugoszlávoké és románoké egyharmadát, az osztrákoké viszont csak egyhetedét teszi ki az 1937. évi színvonal—

nak.

A szállodatartózkodási statisztika érté—

kes adatokat szolgáltathat az idegenfor—

galom gazdasági kihatásainak értékelésé—

hez. Egy szemléltető példa: míg a Német Szövetségi Köztársaságból 1958—ban 4588 fő érkezett hazánkba, addig Bulgáriából

4011. Világosan látható, hogy a Német

Szövetségi Köztársaságból Magyaror- szágra irányuló idegenforgalom a na—

gyobb. Mondhatja azonban valaki azt,

hogy ez csak felületes szemléletmód2, hi-

szen a ,,...Német, Szövetségi Köztársa- ságból hazánkba majdnem kizárólag olya—

nok jönnek, akik itt élő rokonaikat láto—

gatják. A másik esetben ez a cél nem áll

fenn... Ez pedig a számok idegenfor—

galmi, főleg pedig gazdasági értékét na- gyon megváltoztatja."

Véleményünk szerint a valóságos hely—

zetet nem az utazási cél bevallása szem—

pontjából jelentős hibaszázalékot mutató

kérdőlapok, hanem a szállodatartózkodási statisztika adatai jellemzik, amelyek sze- rint a nyugat—német szállóvendégek

12 598, a bolgár vendégek pedig 10434 vendégnapot töltöttek a hazai szállodák—

ban.

4. Az IDEGENFORGALOM KULFÖLDI EREDETI]

BEVÉTELEINEK MEGHATÁROZÁSA

A külföldiek szállodai tartózkodási nap—

jainak ismerete alkalmat ad arra, hogy

most már konkrét számadatokból indul—

hassunk ki az idegenforgalom külföldi eredetű bevételeinek kiszámításánál.

A Magyarországra beutazott (153 575 személy) és a Magyarországon keresztül—

utazott (163 491 személy) külföldiek úti—

költségét, az eddigi módon, a ,,határát—

lépés helye szerinti adatok" alapján szá—

mítottuk ki.3 A közlekedési költségek

3 Ennek a meglehetősen elterjedt nézetnek ad kifejezést Pallds Emil a: Statisztikai Szemle 1958.

évi 12. számának 1233—1234. oldalain.

3 Lásd az eljárás ismertetését a budapesti lde- gentorg'alimxi Hivatal 1937. évi ,.Jelentésé"—ben.

Hasonló —— de lényegesen nagyobb mértékben becs- lésekre alapozott — számítás—okat végeztünk el a korábbi évekre ,,Az idegenforgalmi statisztika idő—

szerű problémái" (Statisztikai Szemle 1958. évi 7.

sz. ööö—665. old.) e. cilckünkben.

6 Statisztikai Szemle

összege 50 133 580 forint, amihez 10 száza—

lékot adtunk hozzá, az útközben fel—

merülő kiadásokra (étkezés, trafik, hordár

stb.). Ez további 5 013 358 forint.

A szállodáinkban eltöltött 338 700 tar- tózkodási nap értéke, a mellékkiadások—

kal együtt napi 180 forintot kalkulálva:

60 966 000 forint.

A kérdőívek adataiból adódó tartózko- dási napok száma: 1 361 304. Tudjuk azon—

ban, hogy ebben az összes külföldi tartóz-

kodási napoknak csak 55,4 százaléka fog-

laltatik. Az 1958. évi összes magyarországi külföldi tartózkodási napok számát mint-

egy 2,475 millióra becsülhetjük. A szálló- dai tartózkodási napokon felül tehát, óva—

tos lefelé kerekítéssel további kb. 2 mil- lió tartózkodási nap értékét is figyelembe

kell vennünk. Ez a nem szállodákban, ha—

nem üdülőkben, táborokban, diákinterná—

tusokban, munkásszállásokon stb. meg—

szállt külföldiek tartózkodásaiból, vala-

mint a magánosoknál elhelyezkedett lá-

togatók tartózkodásából adódik. Ennek a teljesen heterogén utastömegnek napi költekezésére 20 forintot vettünk számi—

tásba s így a teljes összeg: 40 millió forint.

Mindezek után 1958. évi külföldi ere—

detű idegenforgalmunk értéke a követ-

kező:

338 700 szállodai nap (a 180 Ft) . . 60 966 000 Ft 2 millió egyél) nap (A 20 Ft) ... 40000000 Ft Összes tartózkodási költség ... 100 966 000 Ft Közlekedési költség ... 50 11343 580 Ft Úti kiadások ... 5 013 358 Ft 1958. év összesen ... 156112 938 Ft Ha az 1958. évi eredményekből visszakövetkez—

tetünk az 1957. esztendőre (amelynek bevételeit eddig még nem számátottuk ki), akkor a következő

összegezést kapjuk:

170 (DO szállodai nap (á 180 Ft . . 30 600 000 Ft 900 000 egyéb nap (á 20 Ft) ... 18 0100 000 Ft

Összes tartózkodási költség ... 48 600 000 Ft

Közlekedési költség ... 2'Ti 807 767 F!

Úti kiadások ... ?. 730 776 Ft

1957. év összesen 79 188 543 Ft

Természetesen még ezek a korábbinál lényegesen hasznavehetőbb anyag alap—

ján készült számítások is csak hozzávető-

leges jellegűek. Statisztikai rendszerünk a tartózkodási statisztika kiszélesítésével járulhat hozzá további finomitásukhoz.

A Központi Statisztikai Hivatal új ide—

genforgalmi statisztikai adatai lényeges segítséget nyújtanak a gyakorlati és tu—

dományos idegenforgalmi munka részére, azonban természetesen további kiegészí-

tésre, tökéletesítésre szorulnak.

Lehetetlen belenyugodnunk abba, hogy a külföldiek tartózkodási napjainak csak

egy aránylagosan kis részét tudjuk loka- lizálni (szállodák), míg 1958-ban több,

mint 2 millió tartózkodási napról nem áll

módunkban megmondani, hogy azokat az

idegenek hol és milyen körülmények kö- zött töltötték el.

A tartózkodási napok pontos megállapí- tásának egyetlen ésszerű módja a tartóz—

kodási statisztika, amelyet mint láttuk.

érdekesen világítanak meg a határstatisz—

tika adatai és a határ—kérdezések tájékoz- tató arányszámai.

A jövőben a szállodákra már meglevő

tartózkodási statisztikát ki kell terjeszteni

mindazokra a helyekre, ahol külföldiek elszállásolására kerülhet sori az üdülő—

házakra, táborokra, diákszállókra, túrista- házakra, sőt a magánlakásokra (fizetőd vendég—szolgálat, látogatási forgalom) is.

Természetesen ki kell terjeszteni az

adatgyűjtést, azonos szempontok mellett

és azonos mélységben a belföldi idegen—

forgalomra is.

A tehergépkocsi kapacitáskihasználás új komplex mutatója

DR. KOVÁCS LÁSZLÓ

Az érvényben levő beszámolási rend—

szer, a rendelkezésre álló statisztikai ada-

tok a tehergépkocsiszállítás igen sokol- dalú elemzésére adnak lehetőséget. Kí—

vánatos volna azonban olyan összetett mutató megszerkesztése, amely egyidejű—

leg képes több fontos kérdésre választ

adni. Az ilyenfajta ún. komplex mutatók- nak az az előnyük, hogy általános ösz-

szehasonlításokra alkalmasak az autó—

közlekedési vállalatok között és a külön—

böző szervezeti formák (a közhasználatú tehergépkocsifuvarozás, a célfuvarozó

vállalatok, a közületi tehergépkocsik) kö- zött, a szállítási feladatoktól függően.

A különböző szervezeti formák közti összehasonlítás egy vagy akár több komplex mutató alapján sem mindig

reális, mert a szállítási feladat igen kii- lönböző, s ez a járművek kihasználásá-

nak mértékét eleve befolyásolja. Egy-egy

szervezeti formán belül és dinamikában

azonban kétségtelenül előnyös komplex mutató alkalmazása.

Jelen tanulmány célja, hogy a szállítási teljesítmények vizsgálata során felderí- tett matematikai összefüggésekre hívja

fel a figyelmet, s ezek alapján új, dina- mikus jellegű összetett járműkihasználási mutatót javasoljon.

A. KAPACiTÁSkiiiAszxAiAsnoL ÁLTALÁBAN

A gépkocsiszállitás munkájának vizs-

gálata általában három irányú lehet.

1. A teljesítmények (igénybevételek) megfigyelése. (Kihasználási és üzemelte—

tési adatok és mutatók.)

2. A munkaerő, a munkaidő és a mun-

kabér vizsgálata. (Munkaügyi adatok és mutatók.)

3. A költségtételek, ezzel összefüggés—

ben a gazdaságosság és jövedelmezőség elemzése. (Pénzügyi adatok és mutatók.)

A tehergépkocsiszállítás munkáját jel—

lemző adatokat vizsgálhatjuk önmaguk—

ban (globálisan) vagy fajlagosan, gép—

kocsira vagy valamilyen más egységre

(fuvaróra, ledolgozott óra, bevétel stb.)

vonatkoztatva. A továbbiakban csak a teljesítmények elemzésével foglalkozunk.

A vizsgálatok során lehetségesek töb- bek között a "termelés" (teljesítmények

és igénybevételek) nagyságára vonatkozó,

valamint a ,,termelékenységet" érintő megfigyelések. Mind a ,,termelés", mind a ,,termelékenység" alakulására igen szá-

mottevő befolyása van a teherbírás—ki—

használásnak. Ennek résztényezői:

tényező ::

rakott kilométer a kilométerkihasználási

kocsikilométer