2. szám. ' —— 137 —— 1930
2. Táviró— és távbeszétöt'orgalom.
Mouvement télefgraphigue et téléphom'gue.
l Nombre des télégmmmes * Nombn des conversations téléphomgues inierurb. ;? A helyi beszél— (
— —— , , getések száma
. A kezdemenyezett ! Az erkezett 11 Budapesten
Hónap telített kézbáxsitett ) SM tippel envoys ' sur appel "§" —— Nombre des
. expédiés remis _ " távolsági távbeszélgetések száma conversatíons
Mats összesen Budapesten ) összesen Budapesten locales a
* ***"W" "—"""'"** total [: Budapest . total ;; Budapest Budapest
táviratok darabszáma _—
[ezrekben—mmillíersil eztekhen —— enmilliers
; * l " l ill
l. ! 268'8 ' 299'2 382'2 107'2 ! 377'3 108'3 l 7.463'0
Il. 2680 2953 35533 100'6 348'2 101'4 8.012'6
lIl. 296'1 3296 402'3 113'9 393'1 112'9 7.492'1
IV. 2856 312'6 415'3 118'5 405'8 118'8 7.755'7
V. 313 7 345'1 430'1 124'1 4197 1243 8.048'2
VI. 311 8 ) 346'5 416'1 121'4 403'8 121'8 7.992'4
VII. 863' 9 I 3714 480'1 1350 4.708 137'6 7.674'2
Vlll. 373 0 ! 3990 475'8 130'5 464'5 133'2 7'458'0
_lX. 348' 8 371'0 4722 1336 § 459'3 134'2 7.730'8
X. % 328' 4 l 855'7 486'1 136'9 ? 471'2 135'2 7.926'4 ,
XL 1 804' 9 ! 334'9 454'4 126'6 * 4.404 124'6 8'268'9
Xll. H 287'7 ] 3203 3 402'5 , 1163 l 388'7 114'9 8'399'4
Össz _ m 1929 ! 3.750-7 ! 4.080'6 ; 5.172-4 ; 1.464-6 H 50428 14672 94.214-7
; ' ' i9'28 § 3.738'5 l 3.993'4 § 4.673'5 § 12934 "' 4.554'1 1.302'9 81.621'8
§ i ; ;
kedést illetőleg viszont a közönséges és ajánlott egészen minimális növekedést mutat fel, mely mind-' levélpostai küldemények száma gyarapodott a leg-
jobban; a növekedés aránya az előbbieknél 7'9%-0t, az utóbbiaknál pedig 11'400—ot tett ki. Jelentősen megsokasodott a pestatakarék, valamint a csekk ki— és befizetések darabszáma is, ahol 11'5%—os emelkedést találunk.
Aűtáviró, mely gyors kapcsolatok létesítése ré- vén a forgalomban eddig kizárólagos szerepet 'töl- 'tött be, a távbeszélő egyre növekvő térfoglalása óta,
igen sokat vesztett jelentőségéből. Ez a körülmény néhány év óta a forgalmi adatokból is kiviláglik, amennyiben a táviróforgaloin az 1929. évben is
!...-... ..." ...-".. ...-.... llIll.llIll-InIIIIIIIII-IlI-III III—_l—II'l-IIIII u.n.-n'. oli-nul- IIIIIIII --- ill.-l-uouuunnuu .llIlI-I
—-————————
e IRODALMI SZEMLE e
.i"non-i-
össze 1'3%-nak felel meg. A távbeszélőiorgalom' jóval erősebben fejlődött A távolsági beszélgető-L sekből ugyanis 10 7%- kal többet folytattak le, _mint az előző évben'7 a budapesti helyi beszélgetések száma pedig 15'4%-kal növekedett s; az év végével]
már a 94 milliót is meghaladta. ,
alakulása mindhárom, szolgálati ágnál nagyjában az előző évi viszonyok—v
A forgalom havonkinti
hoz igazodott. A postánál a maximum a téli, míg a táviró- ós távbeszélőne'l inkább a nyári hónapokra:
esett.
l'un-n....-
Könyvismertetések.
Chronigue de livres.
Baldacci Antonio: L'Albania.
Kiadja a római Istituto per liliuropa ()rientale. Roma.
Edition derlshtuto perVEm'opa Orientale. Rome.
1930. XXIá—464 ]. —— pages. 6 térkép — caries.
Baldaccí Antal bolognai egyetemi tanár, a jó—
nevű albanológus, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja, a római Istítulo per l'Europa Orientale kiadásában egy hatalmas összefoglaló munkát tett közzé Albániáról. A könyvhöz írt előszavában báró Nopcsa Ferenc megállapítja hogy ez a munka
korszakot jelent az albanológia történetében
Baldacci könyve sok és értékes statisztikai anya- got is tartalmaz Albániál'a vonatkozólag. Nincs
Európának országa, mely statisztikailag oly kevéssé volna feldolgozva, mint a kis Albán királyság. Le—L gyen szabad Baldacci könyvéből összeállítanunk a legfontosabb statisztikai adatokat. '
Albánia területe 27.539 kmi. Lakosságának száma 833618 (1928). A lakosság 82%-a albán,
l4'6%-a görög, a többi bolgár; szerb'és kuco—vlach;1 Vallásra nézve 68%' muzulmán, 21% pravoszláv, 11% katolikus. Az, ország határain kívül Baldacei'f szerint 1,100.000 albán (él. Még pedig Jugoszláviá—han 700000, Görögországban 215000, Olaszország- ban 80.000, az Egyesült Államokban 40.000, Roma/v—
U"
niában 8.000. A jugoszláviai albánok majdnem mind muzulmánok, a görögországiak pravoszlávok, az itá—
liaiak katolikusok.
§ Albánia örökletes és alkotmányos monarchia a Zogu-család uralma alatt. A kormány 9 tagból, a törvényhozás két házból áll. A szenátusnak 18
tagja van, akik közül 6-ot a király nevez ki, 12-őt a nép választ. A képviselőházba minden 15.000 lakos után egy képviselő választatik. Közigazgatá- silag az ország tíz kerületre oszlik. E kerületi be- osztás nem érinti a törzsrendszert, mely északon még tartja magát. Baldacci revízió alá veszi a tőr- zsek eddigi öSSzeállít'ását és 52 törzset tud leírni.
Az 1926/27-i iskolaévben Albánia területén 15
* középiskola és 645 elemi iskola működött 1.080 főnyi tanszemélyzettel, 1.895 középiskolai és 36.590 elemi iskolai növendékkel. A középiskolákat több—
nyire idegenek tartják fenn és tannyelvük is idegen (olasz, görög, francia). Olasz tannyelvű az ország egyetlen főiskolája, a Scutariban székelő katolikus theológia. Scutari az ország legnagyobb városa (40.000 lakos, amiből 23.000 muzulmán, 14.000 ka- tolikus, 3000 pravoszláv) és régi idők óta kultúr—
centruma. Irodalmi nyelvvé is a gheg—albán nyelv- nek Scutariban beszélt mirdita nyelvjárása lett. Az elemi iskolák között az ország déli részein sok a görög tannyelvű. így Argirocastro kerületben 153 elemi közül 66 görög tannyelvű.
Az ország területének 22%—a áll mezőgazdasági művelés alatt, 45%-a erdő, a többi legelő és mocsár.
Délen a kis- és középbirtok uralkodik. Az ország közepe néhány muzulmán arisztokrata latifundiuma, északon a törzsrendszer folytán túlteng a pásztor—
kodás. A mezőgazdasági művelés alatt álló terület
70%-án kukoricát termelnek. Van 27.000 hektár gyümölcsös és hivatalos adatok szerint 613006 olajfa. Baldaeci szerint ennél a valóságbam sokkal, nagyobb az olajfák száma. Van egymillió is. A,, mocsarak kiszárítása és az úthálózat kiépítése nagy gazdasági fellendülést hozhat, de az ehhez szüksé—w ges befektetésekre Albánia a maga erejéből nem.
képes. Az állattenyésztés primitív. Az albán számra és nem a faj feljavítására törekszik. Az 19204, állatszámlálás adatai szerint van 2,478.000 juh és kecske, 319000 szarvasmarha, 126000 ló és szamár,.
22.000 sertés. Számbavehető "kivitel csak juhban és kecskében van. 1926-ban 102000 darabot vittek, ki, majd mind Görögországba. A sajtkivitel (1926——
ban 1.618 mázsa) 75%-a az Egyesült Államokba,,
25%-a Görögországba irányul. A bőr és gyapjú
Itáliába megy ki. Albánia bányatermékei közül a—_
legjelentékenyebb a petróleum, de a kitermelés csak.
most kezd megindulni. A külkereskedelmi mérleg:
még mindig passzív. 1927-ben 24'5 millió arany- frank bevitellel, 11 millió aranyfrank kivitel áll, szemben.
Az államháztartás egyensúlyát az 1928/29. költ- ségvetési évben sikerült elérni: 28,645.000 frank volt a bevétel és 26,984.000 frank a kiadás. A ki-
adások 48%-a esik a hadügyi tárcára.
A tiranai paktum (1926 november 27) óta Olaszország gazdasági térl'oglalása egyre na—
gyobb mérveket ölt. A Rómában székelő Albán Nemzeti Bank éppúgy olasz alapítás, mint az or- szág gazdasági életét finanszírozó Societa per lo
Sviluppo economico dell' Albania. A kivitel 70%-a,,
a bevitel 65%—a, a tengeri forgalom 60%—a Itáliára,
esik. B. J. dr.
A M. kir. Közp. Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvmges arrivés á la bibliothégue de llOffice central royal hongrois de statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications diintérét international et de théorié générale.) —- Bulletin de Plnstítut inter—
national de statistigue. XXIV/2. Varsovie.
Assekuranz—Jahrbuch. 48. Band. Schriftl.: S.
Lengyel. Compassverlag. Wien. 1929.
Statistísches Jahrbuch für die Eisen- und Stahl- mdustrie, 1929. Nordwestliche Gruppe des Vereins Deutscher Eisen- und Stahlindustrieller. Düsseldorf.
Mémorandum sur les finances publigues,1926/28.
Société des Nations. Geneve.
Handwőrterbuch der Arbeitswíssenschaft. 14.
Lief. Spínnerin-Trusts. Halle a/S. 1930.
Prinzing, Dr. Friedrich: Handbuch der medizi- nischen Statistik, 2. Auflage. I. Halbband: Einlei—
tnng (die Geburten), Konstitution, Vererbung, Ge—
brechen, Statistik der Erkrankungen und Unfálle..
Jena. 1930.
Oblath, Dr. Oscar: Les tests de vision des couleurs. Bureau international du travail. Geneve"
1929. (Études et documents. Ff12.)
Les méthodes de la statistigue des accidents du travail dans les mines de charbon. Bureau international du travail. Geneve. 1929. (Études et documents. N/14.)
Minimum de capacité professionnelle des ca——
pitaines et des o/ficiers de la marine marchande.
Conférence internationale du travail. 15. Session, [V. guestion a l'ordre du jour. Bureau internatio——
nal du travail. Geneve.
Amélíomtion des conditions de séjour des marins dans les ports. Conférence internationale
