6. szám.
——555——
1936Folyóiratszemle. — Revues.
Bulletin Périodigue (34. évf. 99. sz., Brüsszel 1935, fr.)_ _, Streeruwitz E.: A gazdasági rendszer és az egyén. —— Bandeira de Mello M. A.:
A pan-amerikai kereskedelmi politika. — Dessau B.: Dánia külkereskedelme a korlátozások hatása alatt. —— Pályi M.: Az irányított pénz kérdése az Egyesült Államokban. — Motte diHalluin A.: A francia-belga kereskedelmi kapcsolatok. —— Kara- nikas C.: A kereskedelmi bankok újabb fejlődése Görögországban. —— Schandl K..- Magyarország föld- hirtokpolitikája az agrárreform után. Robin R.:
Francia—lndokína demográfiai problémája. —— Ver-
rijn—Staart (i. M.: Az állam beavatkozása Német—
alföld gazdasági életébe. —— Gorecki R.: A tőke—
képződés folyamata Lengyelországban. '—— Euian J. N.: Néhány pillantás Románia külkereskedel—
mére. —— Bodmer M. E.: A svájci hankpolitika problémái. — Kriz M.: Újabb változások Cseh-
Szlovákia külkereskedelmében. —- (35. évi. 100 sz., 1936).m—Rubbens E.: Belga—Kongó gazdasági hely- zete, — Eigtved V.: Dániarés az idegenforgalom. — Nous H.:Gazdasági nacionalizmus és külkereskede- lem.—Brandt K.: A mezőgazdasági piacon naciona- lizálása és ennek nemzetközi következményei. — Edgar—Bennet G.: A francia kereskedelmi léghajó- zás. —— Bowley A. L.: A behozatali és kiviteli árak Angliában 1924 óta. _— Doma'ng Gy.: A deviza- gazdálkodás Magyarországon. Cortese G.: A szankciók és az olasz-etiopiai konfliktus. —— Mun—
tets V.: A lett-belga kereskedelmi kapcsolatok. ——
Dania A.: Litvánia gazdasági helyzete és külkeres—
kedelme. —— Due R.: Norvégia gazdasági és pénz- ügyi helyzete 1935-ben. —— Ferreira da Costa J. A.:
A portugál parafakereskedelem.
Economica (3, köt. 10. sz., London 1936, ang.) -— Pigou A. C.: J. M. Keynes foglalkoztatott- sági-, kamat. és pénzi—elmélete. —— Sir Beveridge W.:
Házasságkötési és születési idények. — Boulding K. E.: Idő és befektetés. —— Marschak J.: Az áru- elosztás törvényeinek tapasztalati analízise.
Magyar Gazdálc Szemléje (41. évf.
4. SL, Budapest 1936, m.). —— Mattyasovszky M.:
Családvédelem e's birtokpolitika, _— He'vey L.: A francia agrár-vidék népsűrűségének falupolitikai vonatkozásai. _— Szeibert J.: Mezőgazdasági társa—
dalombiztositásunk pénzügyi mérlege. — (5. sz.).
—- Rohringer S.: Magyarország vízgazdasági poli—
tikája. — Szeibert J.: Mezőgazdasági társadalom—
biztosításunk pénzügyi mérlege.
Magyar Kisebbség (15. évf. 5. sz., La- gos 1936, m.). — Dániel A.: A magyar liberaliz- mus és a nemzetiségi mozgalmak történetének kö- zös útjai. —— (6. sz.), _ Dániel A.: A magyar libe—
ralizmus és a nemzetiségi mozgalmak történetének közös útjai. — ('7. sz.). _ Hitvallásos iskoláink statisztikai adataiból. —— (8. sz.). Szathmáry L.:
A számok tükrében. -—— Kiss Á.: Az állami magyar tannyelvű elemi iskolák és magyar tagozatok. ——
(59-10. sz.). —— Kiss Á.: Az állami magyar tannyelvű elemi iskolák és magyar tagozatok.
Magyar Szemle (27, köt. 1. [105.] sz., Budapest 1936, m.). —— MoraveIc E.: A német ki—
sebbségek az utódállamokban. —— Kerék M.: Két
alföldi munkáscsalád napi élete. _— (2. [106] sz.).
_HSzilber J.: Légiforgalom Európa és Észak—Ame- rika között.
Mezőgazdasági Közlöny (9. évf. 4.
sz, Budapest 1936, m.). —— Beke L.: A világpiac
igényei és mezőgazdasági terményeink. — Pálinkás A.: A rostlentermesztés nálunk és külföldön. — (5. sz.). — Kesztyiis L.: A vagyonleltár értékelése a gazdaság tisztahozamának és a gazdálkodó adó- köteles tiszta jövedelmének megállapítása céljából, Nouvelle Revue de Hongrie (54.
köt. 3. sz., Budapest 1936, ft.). —— Imrédy B.: Ma- gyarország pénzügyi politikája. —— Kövér F.; A jobboldali pártok előretörése Romániában. —— (5.
sz.). H Sipos S.: A magyar gazdasági élet a javulás útján. — (6. sz.). -— Gratz G.: Politika és közgazda- ság Középeurópában.
Reichsarbeitsblatt (16. évf. 15. sz., Berlin 1936, ném.). — Karstedt: Nyersanyagok és gyarmatok. —— Rauseh P.: A VVuppertal-Remscheid—i kerület gazdasági élete és annak fejlődése a nem—
zeti fellendülés óta. —— Az 1935 decemberi hiva- talos munkabérfelvételek eredményei. — (16. sz.).
— Rapp W.: A bányászlakásviszonyok fejlődése a középnémet szénbányavidéken a háború befeje-
zése óta. ' '
Rivista italiana di statistica, eco—
nomia e finanza (6. évf. 6. sz., Bologna 1934, ol.). __ Amoroso L. és Mascí G.: A korporatív rend- szer. —— Gangemi L.: Korporatív politika és állami pénzügyek. _— Bal'beri B.: Egy olasz ipari terme- lési összeírás körvonalai.
Rivista italiana di Ascienza eco—
nomiehe (7. évi. 1. sz., Bologna 1935, ol.). ——
Tassinari G.: Gazdaságtudományok és korporatí- Vizmus. — Stefani A.: Hozzászólás egy elő—
ítélet reviziójához: autarchia és antiautarchia. ——
Alberti M.: A pénzügyi támadások technikája. _ Rossi L.: A személyi adóknak a jövedelemhez való Viszonya néhány európai államban. —— Barberi B.:
Az olasz mezőgazdasági és ipari termelés 1922—
íiS—ban. _— (2. sz.). _— Amoroso L.: A termelés az ipari központosítás rendszerében. —— Rossi L.: A közköltségekről. —— Fossati E.: Hozzászólás Ro- berto Torrensnek a pénzről szóló értekezéseihez. ——
Venturoli A.: A Bedaux-rendszer.
Statistisehe Nachrichten (14. évi.
5. sz., Bécs 1936, ném.). —— A halálozások gyakori—
sága foglalkozási ágak szerint 1933—ban és 1934—
ben. —— Nemzetközi aratási statisztika az 19314. és 19—35. évre. — Az általános kereseti adó 1933—ban.
_- A szövetségi közigazgatás személyzetének lét—
száma 1936—ban.
The American Economic Review
(26. köt. 1. sz., Cambridge 1936, aug.). Clark J. M.: Az amerikai közgazdaság teljesítménye és kilátásai. _— Burns E. M.: A társadalmi biztosítási törvény pénzügyi hatásai. —— Mortenson W. P.: A közüzemi szabályzat és a tejellátás. —— Campbell E. C.: Az állami és helyi adójövedelem California—
ban. ——- Froman L. A.: A bimetallizmus felülvizs- gálata. — Wassermann M. J.: A francia nagykeres- kedelmi árak az infláció alatt. — Mund V. A.: A költségtörvény módosítása. _— Mittelman E. B.:
A 45—64 éves munkások elhelyezése. — (Függe- lék). —— Cox G. V.: A jelenlegi fellendülés egyes kiemelkedő jellegzetességei. —— Thorp W. L.: Ár- elméletek és piaci realitások. _ Means G. C.: Meg- jegyzések a változatlan árakról. —— Epstein R. C.
és Sumner J. D.: A depresszió hatása a keresetekre és a szabályozott s nem szabályozott iparok áraira.
—— Bell S.: Az ipartelepek kiterjedése és hatásuk az árellenőrzésre, valamint az árak rugalmasságára.
6. szám, —— 556 —— 1936
— Simons H. (J.: A szabad verseny szükségletei. Hivatal munkaköre 1936 kezdetén. — A német ten—
—— Wallace 1). H..- Monopolisztikus verseny és az geri halászat 1935-ben, __ ldényingadozások a kü—
általános politika. w Williams J. H.: Az 1935. évi lönböző termelési eszközök és fogyasztási javak banktörvény. —— Viner J.: A bankok helyzete és az kíilkereskedelmében, _ A kincstár és a tőkepiac újabb törvények. —— Sliclzter S.: Általános társa- viszonyában beállott változások. — A községek dalombiztosítási tervezet közgazdasági szempontjai. pénzügyei 1933/34-ben. — A gondozó nevelés Po—
—-— Edminster L. R.: A kereskedelmi egyezmények roszországban az 1934. költségvetési évben. ——— Az és a mezőgazdaság. — Ely H. T.: Az Amerikai Köz-
gazdasági Társaság alapítása és rövid története. a- Lutz H. L.: A szövetségi jövedelemadótörvény 1935—
ben. — Heer C.: Szövetségi, állami és helyi pénz- ügyek összefüggése. m— Newcomer M.: A helyi kőz- igazgatás jövedelemforrásainak kiegyenlítése Né—
metországban és Nagy—Britanniában. __ Slichter S..
A gazdasági bizonytalanság kiküszöbölése. —— Gour- vítch A.: Az árak és az értékelés a szovjetrend- vszerben.
Vierteljahrshe/fc :ur Statistík idos Deutschen Rz'írhs (45. évi. I. sz..
Berlin 1936, ném.). _, v A Birodalmi Statisztikai
áralakulás Németországban 1935—ben. A nem- zetközi devizaárfolyamok 1935—ben. —— A magyar gazdasági élet adóterhei. " A japán államhitel.
Wirtschaft und Statistik (16. évi.
9. sz., Berlin 1936, ném.). —— A telepítés 1936-ben.
4— Az áruforgalom Németország és az Amerikai Egyesült Államok között. —— A birodalmi vasutak személyforgalma 1935-ben. ——— Az 1935. évi hiva—
talos munkabér-felvételek fő eredményei. %— A köz—
ségek adósságai 1935 szeptember Bill—án. M— A ha- zasságkötések, születések és halálozások a Német—
birodalomban 1935—ben. Az ötvenéves kötelező betegségbiztosítás.
KÚLÖ NFÉLE
; ;
.ül...-IIIIICIOUIUIIIIIIIlllIIlIIllII'll-Il-IIOIIICIIIIIIUIIlllvIII-lIIUIOUIIIIIll-IIIÚIOUIIIUOCII
Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.
Commission Hongroise pour la Fixatz'on des Valeurs de Statistz'gue Commerciale.
Szakosztátyütések.
A XVIII. szakosztály május hó 12-én tartotta ülését Bíró Pál dr. m. kir. kereskedelmi főtanácsos
elnöklésével. Jelen voltak: Fűhnrlrich Vilmos, Má-
tyás Jenő, Radvány Jenö, Schnetzer Ágoston ke—
reskedelmi tanácsosok és Aczél Géza szakértő.
A magyar vasipar helyzetét Mátyás Jenő ismer-
tette.
Az 1930—ban kezdődő gazdasági válság mély—
pontját a magyar vasiparban 1932. év második felében és az 1933. év első negyedében jegyeztük.
Az 1933. év közepe óta a magyar vasipar termelési- állandó emelkedést mutat, amely emelkedés az el—
mult év folyamán is tartott és a termelési statisz- tika negyedévről-negyedévre emelkedő számaiban nyer kifejezést.
Szemben a mélypont esztendejével, 19r312—vel, amikor a nyersvastermelés az 1913. évi termelés- nek csak 35%-át, nyersacéltermelés pedig az 1913.
évi termelésnek mindössze 40%-át tette ki7 1934—
ben már a nyersvastermelés a békebelinek 737—
ára, a nyersace'ltermelés pedig 71%—ára emelkedett.
1935—ben ezek a számok további növekedést mutatnak. A nyersvastermelés ugyanis felemelke- dett a békebeli termelés csaknem 100%—ára, a nyers- acéltermelés pedig a legutolsó békeesztendő terme-
lésének valamivel több mint 100%—ára.
A háború utáni, 1929. évi legnagyobb terme- lési mennyiségeket még nem értük el, mert ebben az esztendőben a nyersvastermelés a
azonban
—— Séances de sections.
békebelinek 1931%-át, a
116%—át tette ki.
A vasipar termelésének ezen emelkedése rész—
ben a belföldi fogyasztás növekedésének, részben
pedig az export emelkedésének a következménye.
A belföldi fogyasztás terén úgy a mezőgazdasági, mint a gépipari, tehát inveszticiós szükségletekhen is emelkedés tapasztalható. Örvendetes jelenség az építkezési tevékenység megélénkülése is.
nyersacéltermelés pedig
A nagyobb arányú exporttevékenység, amit a hazai vasmíivek a mult év folyamán kifejtettek, magyarázatát egyrészt abban találja, hogy a vasművek a nagyobb termelés rév—ón igyekez- tek elhárítani azt a veszélyt, ami a termelési költségek. alakulását a devizák megdrágulása lé—
vén fenyegette, másrészt pedig az egyre több ne—
hézséggel járó nversanyagbeszerzés lehetőségét akarták fokozottabb export segítségével biztosítani.
A külkereskedelmi forgalomban nagyobb jelen—
tőséggel bíró néhány vasipari gyártmány forgalmi adatai igazolják a fenti megállapítást.
A vasipar nagyobb mértékű foglalkoztatása jut kifejezésre a vasérc behozatalának növekedésében is. A vas- és acélhulladék behozatala az előző évi mennyiséget tette ki, A szükséglet ennél sokkal nagyobb volt, de a beszerzés igen nagy nehézsé- gekbe ütközött. A hiányzó hulladék pótlására a hazai vasművek külföldi nyersvasat hoztak be A