Á Bakony
természettudományi kutatásának eredményei, IX.
Resultationes investigationum rerum naturalium Montium Bakony,
IX.
Dr. Bayerné Károlyi Gabriella- dr. Kaplayné Schey Ilona dr.:
A Bakony földtani őslénytani bibliográfiája
Ceologisch-paläontologische
Bibliographie des Bakony-Gebirges
Zirc, 1975
S z e r z ő k : D R . R A Y E R N fi K Á R O L Y I G A B R I E L L A
az O r s z á g o s S z é c h e n y i K ö n y v t á r n y u g a l m a z o t t c s o p o r t v e z e t ő j e (Budapest)
D R . K A P L A Y N E S C H E Y I L O N A D R .
a M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t K ö n y v t á r á n a k v e z e t ő j e (Budapest)
A u t o r e n : D I L G A B R I E L L A B A Y E R - K Á R O L Y I
pensionierte Arbeitsgruppenleiter der Landesbibliothek S z é c h e n y i (Budapest) D R . I L O N A K A P L A Y - S C H E Y
L e i t h e r der B i b l i o t h e k der Ungarischen Geologischen Landesanstalt (Budapest)
L e k t o r o k — L e k t o r e n :
D R . KRETZÔT M I K L Ö S
t a n s z é k v e z e t ő egyetemi t a n á r , a f ö l d t a n i t u d o m á n y o k doktora (Kossuth Lajos T u d o m á n y Egyetem, Debrecen)
DR. M . K R E T Z O t . U n i v e r s i t ä t s p r o f e s s o r , Leiter v o n L e h r s t u h l , D o k t o r der Geo- wissen schaflen (Kossuth-La jos-Uni versi tat, Debrecen)
V A R G A B E L A k ö n y v t á r i g a z g a t ó
( E ö t v ö s K á r o l y Megyei K ö n y v t á r , V e s z p r é m )
B. V A R G A , D i r e k t o r v o n Bibliothek ( K á r o l y - E ö t v ö s - B i b l i o l h e k des K o m i tales V e s z p r é m , V e s z p r é m )
F o r d í t ó : K E C S K É S B E L A
a Magyar Állami Köldtani Intézel c s o p o r t v e z e t ő j e Ü b e r s e t z e r : B E L A K E C S K É S
Arbeitsgruppenleiter der Ungarischen Geologischen Landesanstalt
S z e r k e s z t ő : D R . T Ó T H S Á N D O R
m u z e o l ó g u s ( B a k o n y i T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m , Zirc) R e d a k t e u r : D R . S. T O T H
Museolog ( B a k o n y i T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m , Zirc)
K i a d j a : V e s z p r é m Megye M ú z e u m i I g a z g a t ó s á g a , V e s z p r é m
F e l e l ő s k i a d ó : D r . K r a l o v á n s z k y A l á n, megyei m ú z e u m i g a z g a t ó Herausgeber: D i r e k t i o n der Museen von K o m i t a t V e s z p r é m , V e s z p r é m
F ü r die Ausgabe v e r a n t w o r t l i c h : D r . A . K r a l o v á n s z k y , D i r e k t o r der Komitatsmuseen, V e s z p r é m
A Bakony
természettudományi kutatásának
eredményei IX.
BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM ZÍRC
Bevezetés
Jelen munka a V e - z p r é m Megyei M ú z e u m i I g a z g a t ó s á g k i a d á s á b a n m e g j e l e n ő „A B a k o n y t e r m é s z e t t u d o m á n y i k u t a t á s á n a k e r e d m é n y e i " c í m ű sorozat h a r m a d i k ( m á r a zirci B a k o n y i T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m által szerkesztett) bibliográfiai k ö t e t e , m e l y a B a k o n y r a vonat
k o z ó f ö l d t a n i és ő s l é n y t a n i szakirodalom g y ű j t e m é n y e .
A l i g kél é v t i z e d d e l ezelőtt m é g az ipar t e n g e l y é n e k n e v e z t ü k k ö z é p h e g y s é g v o n u l a t u n k a t . A z ó t a ugyan c é l t u d a t o s és t e r v s z e r ű i p a r t e l e p í t é s s e l , i p a r u n k igen l é n y e g e s o b j e k t u m a i az Alföldre vagy a D u n á n t ú l n e m k ö z é p h e g y s é g i v i d é k e i r e t e l e p ü l t e k át, egész n e h é z i p a r u n k á s v á n y i n y e r s a n y a g b á z i s a azonban v á l t o z a t ! ; n u i ebben a k ö z é p h e g y s é g i ..tengek '"-ben h ú z ó d i k végig. Ezek k ö z t is s ú l y p o n t i beivel foglal el á s v á n y i nyersanyagaival a B a k o n y .
De a n e h é z i p a r i n y e r s a n y a g b á z i s szerepe csak egyike a B a k o n y n é p g a z d a s á g i j e l e n t ő ségét befolyásoló t é n y e z ő k n e k . A Bakony l á b á n á l v é g i g h ú z ó d ó Balaton, m i n t az o r s z á g e u r ó pai h í r n e v ű ü d ü l ő c e n t r u m a , a Bakony n é ' k ü l nem csak t u r i s z t i k a i l a g volna e g y o l d a l ú , de h é v í z k i e g é s z í t é s é t , ipari és i v ó v í z e l l á t á s á t is a B a k o n y b ó l , illetőleg ennek geológiai s z e r e p é től függő a d o t t s á g o k b ó l n y e r i .
.Mindezekhez j ö n a B a k o n y t ö r t é n e l m i , m ű e m l é k i , t e r m é s z e t i o b j e k t u m o k b a n és t á j k é p i s z é p s é g e k b e n gazdag t e r ü l e t é n e k a B a l a t o n é v a l p á r o s u l t szerepe, m e l y k u l t u r á l i s s z e m p o n t b ó l is nemzeti k i n c c s é avatja.
É r t h e t ő , hogy a B a k o n y t s o k i r á n y ú f o n t o s s á g a és é r d e k e s s é g e é v s z á z a d o k ó t a egész sor t u d o m á n y t e r ü l e t é r d e k l ő d é s é n e k k ö z é p p o n t j á b a vonta, nem is e m l í t v e a s z é l e s e b b r é t e g e k t u d á s v á g y á t és k í v á n c s i s á g á t kielégíteni hivatott i s m e r e t t e r j e s z t ő i r o d a l o m g a z d a g s á g á t . N e m v é l e t l e n , hogy a m a g y a r szakirodalom egyik legnagyobb t u d o m á n y o s v á l l a l k o z á s a , a szá
z a d f o r d u l ó t á j á n s z ü l e t e t i ...\ Balaton t u d o m á n y o s t a n u l m á n y o z á s á n a k e r e d m é n y e i " c í m ű vaskos m o n o g r á f i a , a Balaton melleit g y a k o r l a t i l a g a B a k o n y s o k o l d a l ú m e g i s m e r é s é t is szolgálja. Azóta a B a k o n n y a l f o g l a l k o z ó i r o d a l o m — é p p e n a t é r i d e t f o n t o s s á g a és feléje i r á n y u l ó minden á g ú é r d e k l ő d é s m ' a i t — a l a p j a i b ó l k i n ő v e o l y a n m e n n y i s é g ű lett, hogy mind a szakember, m i n d pedig az o.yos p r o b l é m á k i r á n t é r d e k l ő d ő k í v ü l á l l ó s z á m á r a , gya
k o r l a t i l a g szinte á t t e k i n t h e t e t l e n n é és h o z z á f é r h e t e l e n n é v á l t .
Ezen a n e h é z s é g e n k í v á n a Bakony [\ d o m á n y o s f e l k u t a t á s á n a k és m e g i s m e r é s é n e k h i v a tott, i r á n y í t ó j a s z e r e p é t b e t ö l t ő V e s z p r é m Megyei M ú z e u m i I g a z g a t ó s á g , a B a k o n n y a l foglal
kozó bibliográfiák t u d o m á n y - és i s m e r e t i é i ü l e t e k r e b o n t o t t s o r o z a t á v a l s e g í t e n i . E sorozat egyik füzete „ A B a k o n y f ö l d t a n i - ő s l é n y t a n i b i b l i o g r á f i á j a " , m e l y n e k célja a B a k o n y föld
t u d o m á n y i (geofizikai, m o r f o l ó g i a i , á s v á n y t a n i , k ő z e t t a n i , teleptani, g e o k é m i a i , v í z f ö l d t a n i , b á n y á s z a l i , í ö l d f a n - r é t e g t a n i , f ö l d t ö r t é n e t i és a k a p c s o l ó d ó e g y é b r o k o n t u d o m á n y o k t e r ü l e t é r e k i t e k i n t ő ) szak- és i s m e r e t t e r j e s z t ő i r o d a l m á n a k — s z ü k s é g s z e r i n t r ö v i d t a r t a l m i u t a s í t á s o k k a l k e z e l h e t ő b b é tett — ö s s z e á l l í t á s a .
M i n t h o g y a k ö t e t ü n k e t m e g e l ő z ő botanikai és zoológiai bibliográfia anyaga is k i l e l j e d a s z o m s z é d o s t á r s t u d o m á n y o k h a t á r á r a , ú g y a f ö l d t a n sem maradhatott a s z i g o r ú a n vett t u d o m á n y h a l á l á n b e l ü l . T e r m é s z e t é n é l fogva a f ö l d t a n szorosan k a p c s o l ó d i k a s z o m s z é d o s t u d o m á n y t e r ü l e t e k h e z . E l s ő s o r b a n a f ö l d t a n és az ő s i é i n tan k é p e z szerves egészet, szinte alig h a t á r o l h a t ó el e g y m á s t ó l . I ' . kapcsolat t o v á b b f o l y t a t ó d i k az. á s v á n y - k ő z e t l a n n a l , a geo
k é m i á v a l , a h i d r o l ó g i á v a l , v a l a m i n t a g y a k o r l a t i g é n y e i b ő l k i n ő t t r o k o n t u d o m á n y o k k a l . Az ő s l é n y t a n viszont e l s ő s o r b a n a botanika és a zoológia felé m u t a t , kapcsolatokat.
De nemcsak az egyes r o k o n t u d o m á n y o k k é p e z n e k szerves e g y s é g e t és nem h a t á r o l h a t ó k el e g y m á s t ó l , h a n e m maguk a földrajzi h a t á r o k sem v o n h a t ó k meg s z i g o r ú a n , a Bakony- h e g y s é g r e v o n a t k o z ó a n , u g y a n ú g y , m i n t az előző b i b l i o g r á f i á k e s e t é b e n is. E z é r t a b i b l i o g ráfia a n y a g á n a k ö s s z e á l l í t á s á n á l g y ű j t é s ü n k k i t e r j e d t a B a k o m n á l geológiai s z e m p o n t b ó l összefüggő t e r ü l e t e k r e is, e l s ő s o r b a n a t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t B a k o n y t e r ü l e t é r e . E t e r ü l e t m a g á b a n foglalja a B a l a t o n t ó l é s z a k r a e l t e r ü l ő h e g y v i d é k e t és a k ö z r e z á r t m e d e n c é k e t . A t á g a b b é r t e l e m b e n v e t t B a k o n y részei a K e s z t h e l y i - h e g y s é g , a B a l a t o n - f e l v i d é k , a Déli- és az É s z a k i - B a k o n y , v a l a m i n t a B a k o n y a l j a . A m e d e n c é k k ö z ü l l e g j e l e n t ő s e b b a Tapolcai
medence. Jelen b i b l i o g r á f i a s z á m b a v e s z i t e h á t a fenti t á j e g y s é g r ő l szóló m ű v e k e t , a bel- és a k ü l f ö l d i e k e t e g y a r á n t . C é l u n k , hogy m u n k á n k m i n d a t u d o m á n y o s m i n d a g y a k o r l a t i v a g y i s m e r e t t e r j e s z t ő feladatok t e l j e s í t é s é b e n , f e l h a s z n á l h a t ó legyen.
A z anyag ö s s z e g y ű j t é s é t egy r é g e n i d ő s z e r ű és s ü r g e t ő i g é n y v á l t o t t a k i . T u l a j d o n k é p p e n m i n d e n n e m ű szakmai b i b l i o g r á f i a n é l k ü l , egy a l a p b i b l i o g r á f i á t kellett teremleni, m e l y r e m a j d f e l é p í t h e t ő legyen a j ö v ő b e n egy t e l j e s s é g é b e n és t a r t a l o m d o k i i m e n t á l á s á b a n m o d e r n b i b l i o g r á f i a .
A m ű v e k l e í r á s a a l e g s z ü k s é g e s e b b adatokat közli, tekintetbe v é v e a fenti sorozatban m á r megjelent b i b l i o g r á f i á k b a n lefektetett alapelveket, t o v á b b á bizonyos g y a k o r l a t i szem
pontokat és a f e l h a s z n á l ó k széles r é t e g é t . A t ö b b s z e r z ő s m ű v e k e s e t é b e n p l . a k ö n y v t á r i s z o k á s t ó l e l t é r ő e n , m i n d e n egyres s z e r z ő n e v é r e is u t a l u n k . H o g y a b i b l i o g r á f i a n e m z e t k ö z i l e g is f e l h a s z n á l h a t ó legyen, z á r ó j e l b e n a m a g y a r n y e l v ű c i k k e k n é m e t c í m f o r d í t á s á t is meg
adjuk.
A m ű v e k f e l s o r o l á s a m e l l e t t r é s z l e t e s t á r g y m u t a t ó t is k é s z í t e t t ü n k . A s z e r z ő k n e v é n e k b e t ű r e n d e s r e g i s z t e r é t maga a szoros b e t ű r e n d b e n összeállított dolgozatok j e g y z é k e k é p e z i . S z a k m u t a t ó n k a felsorolt t a n u l m á n y o k a t a legfontosabb szakcsoportokban közli, s o r s z á m u k a l a p j á n . A f ö l d r a j z i m u t a t ó a m ű v e k e t , illetőleg azok s o r s z á m á t a nagyobb t á j e g y s é g e k n e k megfelelő b o n t á s b a n , illetőleg k ö z s é g e n k é n t adja meg. A z o k a t a m u n k á k a t , melyek a Ba- k o n y r ó l á l t a l á b a n s z ó l n a k , a B a k o n y c í m s z ó alatt foglaltuk egybe.
G y ű j t ő m u n k á n k legnagyobb r é s z é t a M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t K ö n y v t á r á b a n , az O r s z á g o s S z é c h e n y i K ö n y v t á r b a n , a T e r m é s z e t t u d o m á n y i M ú z e u m K ö n y v t á r á b a n , az E g y e t e m i F ö l d t a n i I n t é z e t K ö n y v t á r á b a n , és a többi r o k o n t á r g y a t g y ű j t ő k ö n y v t á r a k b a n v é g e z t ü k . Az a d a t g y ű j t é s t 1969 d e c e m b e r é b e n z á r t u k le.
R e m é l j ü k , h o g y v á l l a l k o z á s u n k , mely minden b i z o n n y a l m a g á n viseli az e t é m a k ö r b e l i ú t t ö r ő m u n k á k f o g y a t é k o s s á g a i t , h i b á i e l l e n é r e is hasznos segítséget fog n y ú j t a n i az e l m é l e t i és g y a k o r l a t i szakemberek és a t u d o m á n y o s k é r d é s e k i r á n t é r d e k l ő d ő s z é l e s e b b r é t e g e k s z á m á r a e g y a r á n t .
K ö s z ö n e t e t m o n d u n k m i n d a z o k r a k . a k i k hasznos t a n á c s o k k a l v a g y e g y é b m ó d o n m u n k á n k a t t á m o g a t t á k , e l s ő s o r b a n a V e s z p r é m M e g y e i M ú z e u m i I g a z g a t ó s á g n a k , m e l y l e h e t ő v é tette b i b l i o g r á f i á n k k i a d á s á t .
Budapest, 1970 december h a v á b a n .
A s z e r z ő k
Einleitung
Die vorliegende A r b e i t ist der d r i l l e B i b l i o g r a p h i e n - B a n d der d u r c h das B a k o n y - M u - scum v o n V e s z p r é m herausgegebenen Serie ..Ergebnisse der naturwissenschaftlichen Unter
suchungen des Bakony-Gebirges", in welchem das geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e Schrift
t u m ü b e r das Bakony-Gehirge zusammengesammelt ist.
V o r k a u m zwei Jahrzehnten nannte man noch den ungarischen Mittelgebirgszug die Achse der I n d u s t r i e v o n U n g a r n . O b w o h l s e l d o m d u r c h ziolbewusste I n d u s l r i e p l a n i e r u n g u n d - e n t w i c k l u n g wesentliche Objekte unserer I n d u s t r i e auf die Ungarische Tiefebene oder i n die ausserhalb des Mittelgebirges gelegenen Gebiete Transdanubiens ü b e r s i e d e i l w u r d e n , ist die mineralische Rohstoffbasis unserer ganzen Schwerindustrie, nach w i e vor, l ä n g s dieser Mittelgebirgsachse konzentriert. Seilst innerhalb dieser Zone n i m m t das Bakony-Gebirge m i t i h r e n T a g e r s t ä l l e n von nutzbaren B o d e n s c h ä t z e n eine Schwerpunktstellung ein.
Seine Rolle als Rohstoffbasis der Schwerindustrie ist n u r einer der Faktoren, welche die volkswirtschaftliche Bedeutung des Bakony-Gebirges beeinflussen. W ä r e das B a k o n y - Gebirge n i c h t v o r h a n d e n , so w ä r e der sich am Fusse des B a k o n y erstreckende Balatonsee, als Ungarns K u r o r t s z e n t r u m v o n e u r o p ä i s c h e n Ruf, ä u s s e r s t einseitig, was n i c h t n u r v o m Gesichtspunkt des Fremdenverkehrs zu verstehen, sondern auch darauf z u r ü c k z u f ü h r e n ist, dass die Balatongegcnd b e z ü g l i c h des Nachschubs i h r e r T h e r m a l w a s s e r v o r r ä t e , sowie i h r e r Versorgung m i t I n d u s t r i e - u n d Trinkwasser auf das Bakony-Gebirge angewiesen ist, bzw.
diese M ö g l i c h k e i t e n den d u r c h den geologischen B a u dieses Gebirges bedingten g ü n s t i g e n V e r h ä l t n i s s e n zu v e r d a n k e n hat.
Z u den obigen B e g ü n s t i g u n g e n k o m m t noch die Vergesellschaftung des Reichtums des Bakony-Gebirges an historischen und architektonischen D e n k m ä l e r n u n d S e h e n s w ü r d i g k e i t e n , sowie an N a t u r o b j e k t e n u n d L a n d s c h a f t s s c h ö n h e i t e n m i t denjenigen des Balatonsees, h i n z u , was dieses Gebiet auch i n k u l t u r e l l e r Hinsieht zu einem Nationalschatz macht.
Wegen seiner vielseitigen W i c h t i g k e i l und M a n n i g f a l t i g k e i t steht das Bakony-Gebirge seit: J a h r h u n d e r t e n i m M i t t e l p u n k t des Interesses einer Reihe v o n Wissenschaftszweigen, geschweige denn von dem Reichtum der p o p u l ä r w i s s e n s c h a f t l i c h e n L i t e r a t u r , welche den W i s sensdrang und die Neugier dci breitesten Schichten der B e v ö l k e r u n g zu befriedigen hat.
Fs ist kein Zufall, dass die an der J a h r h u n d e r t w e n d e erschienene, stattliche Monographie ü b e r die „ E r g e b n i s s e des wissenschaftlichen Studiums des Balatonsees" — eine der g i ö s s l e n wissenschaftlichen Unternehmungen der ungarischen Fachliteratur — die vielseitige E r k e n n u n g n i c h t n u r des Balatonsees, sondern auch des Bakony-Gebirges g e f ö r d e r t h a l . Seitdem hat sieb das S c h r i f t t u m ü b e r das Bakony-Gebirge — gerade wegen der W i c h t i g k e i t des Gebietes u n d des allerseitigen Interesses d a f ü r — so weit entwickelt, dass n u n m e h r die Verlroter der einzelnen Fachgebiete sich praktisch i n der ungeheueren Menge v o n A r b e i t e n u n d A u f s ä t z e n fast ü b e r h a u p t n i c h t auskennen k ö n n e n u n d den einzelnen Fachleuten die sie interessierenden A r b e i t e n praktisch nicht m e h r z u g ä n g i g sind.
U m diese Schwierigkeiten zu ü b e r w i n d e n , gibt die V e r w a l t u n g der Museen des K o m b tales V e s z p r é m , als berufener Manager der wissenschaftlichen Erforschung des B a k o n y - Gebirges, eine Serie v o n spezialisierten (nach Wissenschaftszweigen) B i b l i o g r a p h i e n ü b e r das Bakony-Gebirge heraus. E i n Heft dieser Serie ist ,,Die G e o l o g i s c h - P a l ä o n t o l o g i s c h e Bibliographie des Bakony-Gebirges", welche bezweckt, die fachliche u n d p o p u l ä r w i s s e n schaftliche L i t e r a t u r des Bakony-Gebirges i m Bereich der Geowissenschafton (Geophysik, Geomorphologie, Mineralogie, P é t r o g r a p h i e , L a g e r s t ä t t e n k u n d e , Geochemie, Hydrogeologie, Bergbau, Stratigraphie u n d anschliessende v e r w a n d t e Wissenschaften) zusammenzustehen u n d die bibliographischen Angaben j e nach Bedarf m i t k u r z e n H i n w e i s e n auf den I n h a l t
der betreffenden Arbeiten zu e r g ä n z e n u n d d a d u r c h die Behandlung dieser reichliehen I n f o r m a t i o n zu erleichtern.
Gleich w i e das M a t e r i a l der v o r unserem B a n d erschienenen botanischen u n d zoologi
schen B i b l i o g r a p h i e die Grenzgebiete der benachbarten D i s z i p l i n e n umfasst. ist auch dieser B a n d nicht v o l l k o m m e n auf die streng genommenen Geowissenschaften b e s c h r ä n k t . D u r c h i h r e N a t u r bedingt, ist die Geologie eng an die benachbarten Wissenschaftsgebiete gebunden.
V o r allem b i l d e n Geologie u n d P a l ä o n t o l o g i e ein organisches Ganzes u n d k ö n n e n k a u m voneinander getrennt werden. Diese V e r b i n d u n g setzt sieh m i t der M i n é r a l o g i e - P é t r o g r a p h i e , Geochemie, H y d r o l o g i e , sowie m i t den, aus den Erfordernissen der Praxis erwachsenen v e r w a n d t e n Wissenschaften fort. Die P a l ä o n t o l o g i e weist ihrerseits Beziehungen zur B o t a n i k u n d Zoologie auf.
A b e r n i c h t n u r die einzelnen v e r w a n d t e n Wissenschaften sind voneinander unabgrenz- bar, sondern auch die geographischen Grenzen k ö n n e n weder i m FaPe des Bakony-Gebirges, noch i n j e n e m der bisherigen B i b l i o g r a p h i e n nach strengen P r i n z i p i e n gezogen werden.
Daher haben w i r bei der Zusammenstellung des Materiales der B i b l i o g r a p h i e auch die m i t dem B a k o n y benachbarten Gebiete, v o r allem aber das T e r r i t o r i u m des Bakony-Gebirges i n breiterem Sinne b e r ü c k s i c h t i g t . Dieses Gebiet umfasst die n ö r d l i c h v o m Balalonsce ge
legene Gebirgslandschaft u n d die umschlossenen Becken. Teile des Bakony-Gebirges i n breiterem Sinne s i n d : das Keszthelyer Gebirge, das Balatonhochland, das s ü d l i c h e u n d n ö r d l i c h e Bakony-Gebirge, sowie das B a k o n y v o r l a n d ( B a k o n y a l j a ) . A m wichtigsten u n t e r den Becken ist das Tapolcacr Becken. Die vorliegende B i b l i o g r a p h i e beinhallet also die Literaturangaben der A r b e i t e n ü b e r die obige Region, sowohl die i n - , als auch die a u s l ä n dischen. Unser Ziel ist die B r a u c h b a r k e i t sowohl zu wissenschaftlichen, als auch z u p r a k t i schen oder p o p u l ä r w i s s e n s c h a f t l i c h e n Zwecken.
Anlass zur A u f s a m m l u n g des Materiales ergab sich aus einem, schon langher aktuellen u n d dringenden Bedarf. Eigentlich mussten w i r ohne das Vorliegen einer Fachbibliographie eine G r u n d b i b l i o g r a p h i e schaffen, woraus i n der Z u k u n f t eine v o l l s t ä n d i g e r e u n d i n h a l t l i c h r e p r ä s e n t a t i v e r e , moderne B i b i l i o g r a p h i e e n t w i c k e l t werden k a n n .
I n den k u r z e n E r l ä u t e r u n g e n zu den einzelnen A r b e i t e n haben w i r die notwendigsten Angaben mitgeteilt, festhaltend a n die, i n den bereits erschienen B i b l i o g r a p h i e n - H e f t e n festgelegten P r i n z i p i e n , sowie unter B e r ü c k s i c h l ' g u n g gewisser praktischer E r w ä g u n g e n u n d des breiten Kreises der Benutzer. Bei den A r b e i t e n m i t mehreren Verfassern w i r d beispiel
weise — abweichend v o n den ü b l i c h e n Katalogen — der Name jedes einzelnen Verfassers mitgeteilt. U m die internationale G e b r ä u c h l i c h k e i t der B i b l i o g r a p h i e zu e r m ö g l i c h e n , geben w i r auch die deutschen Ü b e r s e t z u n g e n der ungarischen T i t e l m i t .
Neben der A n f ü h r u n g der A r b e i t e n haben w i r auch ein a u s f ü h r l i c h e s Register der' Namen der Verfasser zusammengestellt. Das alphabetische Register der Verfassernamen ist eigentlich ein streng alphabetisiertes \Terzcic!inis der A r b e i t e n . Unser Fachkatalog teilt die a n g e f ü h r t e n A r b e i t e n nach wichtigstem Fachgruppen, auf G r u n d der laufenden N u m m e r der Arbeiten, m i t . Der geographische I n d e x gibt die A r b e i t e n bzw. deren laufende N u m m e r nach A u f t e i l u n g i n grosse: e Landschaft seinheilen b z w . nach Gemeinden an. Die A r b e i t e n ü b e r das Rakony-Gebirge i m allgemeinen sind unter d e m Titel „ B a k o n y " zusammengefasst.
Den Grossteil unserer Sammelarbeit haben w i r i n der B i b l i o t h e k der Unoarischen Geologischen A n s t a l t , i n der S z é c h e n y i Landesbib'.iotbek. i n der B i b l i o t h e k des N a t u r h i s torischen Museums u n d i n anderen B i b l i o t h e k e n v o n v e r w a n d t e m Profil d u r c h g e f ü h r t . Die D a l e n s a m m l u n g w u r d e i n Dezember 1969 abgeschlossen.
W i r hoffen, das unsere U n t e r n e h m u n g , die zwar — aller' W a h r s c h e i n l i c h k e i t nach — gewisse, d u r c h die bahnbrechende N a t u r dieser A r b e i t bedingte Mangelhaftigkeiten n i c h t entbehrt, t r o t z dieser Fehler sowohl für die Theoretiker u n d P r a k t i k e r , als auch für die breiteren Kreise der an wissenschaftlichen Fragen Interessierten v o n Nutzen sein k a n n . A l l e n diejenigen, die unsere A r b e i t m i t w e r t v o l l e n R a t s c h l ä g e n oder auf andere Weise u n t e r s t ü t z t u n d dadurch die Herausgabe der vorliegenden B i b l i o g r a p h i e e r m ö g l i c h t haben — vor allem der ^ e r w a l t u n g der Museen des K o m i l u t e s V e s z p r é m — sagen w i r aufrichtigsten D a n k .
Budapest, Dezember 1970
D i e V e r f a s s e r
i . térkép. A Bakony földrajzi elhelyezkedése Magyarország nagytájainál; [el
tüntetésével (Bulla nyomán, 1962): l. Aljöld, 2. KU-Alföld, 3. Alpokalja, 4. Dunántúli dombság, 5. Dunántúli Középhegység (melynek résziája a
Bakony4iegység) és 6. Északi-Középhegység.
K a r t e 1. Geographische Lagerung des Bakony-Gebirges, mit Angabe der Grosslandschaf len Ungarns (nach Bulla, 1962): 1. Kis-Alföld, 2. Kleine unga
rische Tiefebene, 3. Alpenvorland, 4. Hügelland Transdanubiens, 5. Trons- danubische Mittelgebirge (dessen Teilgegend der Bakony ist) 6. Nördliche
Mittelgebirge.
Jelmagyarázat :
A Bakony h a t á r a
A Bakony r é s z t á j a i n a k a h a t á r a
Szintvonalak 100 m - k é n t S e g é d s z i n t v o n a l a k 50 m - k é n t Vízfolyás
T e l e p ü l é s
250 —
Zeichenerklärung:
Grenze des B a k o n y
Grenze der Teil r e g i o n é n des B a k o n y 1 l ü h e n l i n i e n je 100 m
Hilfshöhenlinien je 50 m Wasserlauf
Ansiedhing
A folyóiratok címrövidítésének jegyzéke Verkürzungs-Verzeichnis der Zeitschriften-Titel
Acta A r c h .
Acta B i o l . Acad. Sc.
H u n g .
Acta Bot. H u n g . Acta Geol. Acad. Sc.
Hung-.
Á l l a t i . K ö z i . A n n a l . B i o l . T i h a n y A n n a l . M u s . H u n g . A n n a l . U n i v . Sc. Bp.
B a l . T u d . Tan. Ered.
B â n y . K o h . K.
B á n y . K u t . I n t . K ö z i . B e i l r . z. P a l ä o n t . u .
Geol. Ö s t e r r e i c h U n g . B . Soc. Geol. de France B i o l . K u t . I n t . M ü n k . Centralbl. f. M i n e r a i .
Geol. u . Paleont.
D u n á n t ú l i T u d . G y ű j t . F ö l d t. É r t .
F ö l d t . I n t . alk. K i a d v . F ö l d t . I n t . É v i Jel.
F ö l d t . I n t . É v k . F ö l d t . K ö z i . F ö l d t . K u t . F ö l d i . Szemle F ö l d r . É r t . F ö l d r . Zscbk.
Geol. i l u n g . Ser. Geol.
Geol. H o n g . Ser. Paleont.
H i d r o l . Közi.
1 Üdrol. T á j é k o z t a t ó Jb. der. k. k. Geolog.
Reichsanstalt.
Karszt és B a r i . Karszt és B a r i . K u t .
T á j é k o z t .
Acta Archeolcgiea Academiae Scientiarum Hungariace Acta Biologica Academiae Scientiarum Hungaricae Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae Acta Geologica Academiae Scientiarum Hungaricae Á l l a t t a n i K ö z l e m é n y e k
M T A T i h a n y i Biológiai K u t a t ó I n t é z e t é n e k É v k ö n y v e Annales Historico-natuiales Musei Nationabs H u n g a r i c i Annales Universitalis Scientiarum Budapesliensis A Balaton T u d o m á n y o s T a n u l m á n y o z á s á n a k E r e d m é n y e i B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i Lapok
B á n y á s z a t i K u t a t ó I n t é z e t K ö z l e m é n y e i
B e i t r ä g e zur P a l ä o n t o l o g i e u n d Geologie Ö s t e r r e i c h — U n g a r n des Orients
B u l l e t i n de la Société G é o l o g i q u e de France A Magyar Biológiai K u t a t ó i n t é z e t M u n k á i
Cenlralblatt für Mineralogie, Geologie und P a l ä o n t o l o g i e D u n á n t ú l i T u d o m á n y o s G y ű j t e m é n y
F ö l d t a n i É r t e s í t ő
M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t a l k a l m i k i a d v á n y a i M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t E v i J e l e n t é s e M a g y a r Á l l a m i F ö l d t a n i I n t é z e t É v k ö n y v e
F ö l d t a n i K ö z l ö n y , A M a g y a r h o n i F ö l d t a n i T á r s u l a t f o l y ó i r a t a F ö l d t a n i k u t a t á s
F ö l d t a n i Szemle Földrajzi É r t e s í t ő F ö l d r a j z i Z s e b k ö n y v
Geologica Hungarica. Series Geolog'ca Geologica Hungarica. Series Paleontologica I lidrológiai K ö z l ö n y
I I i d r o l ó g i a i T á j é k o z t a t ó
J a h r b u c h der k. k. Geologischen Reichsanstalt Karszt és Barlang
Karszt és B a r l a n g k u t a t á s i T á j é k o z t a t ó
2. t é r k é p . A Bakony tennészet földrajzi tájbeosztása: l. Északi- (üreg-) Bakony.
2. Déli-Bakony, 3. Balaton-felvidék, 4. Tapolcai-medence, 5. Keszthelyi-Hegy
ség, 6. Bakonyalja a Pannonhalmi-dombsággal.
K a r t e 2. Physico-Geographische Regions-Einteilung des Bakony: 1, Nord- (Alt-)Bakony, 2. Süd-Bakony, 3. Balaton-Oberland, 4. Tapolcaer-Becken, 5. Keszthely er-Gebirge, 6. Bakony-Vorland mit dem Hügelland von Pan
nonhalma. (Kisalföld = Kleine Ungarische Tiefebene, Marcal-medence — Marcaler-Becken, Vértes = Vértes, Mezőföld = Mezőföld.)
M T A D u n á n t ú l i T u d . I n t . É r t e k .
M T A F ö l d . és B á n v . T u d . 0 . K ö z i . M T A M ű s z . T u d . 0 .
KözJ.
M a t h . T e r m . t u d . K ö z i . M a t h . T e r m . t u d . É r t . M i t t . aus dem Jb. der k.
ung. Geol. Anstalt Neues .11). für M i n e r a l .
U. Paleont.
Ost. Rev.
Ost. Z. f. Berg u . H ü t tenwesen
Rev. M i e r o p a l . Sitzungsher. Ost.
d. Wiss.
T e r m . l u d . F T e r m . T u d . Transact, of
Soc.
T u r i s t á k L . V e r h . d. k.
Reicbsanstalt
V e r h . N a t u r k . Pressburg Veszpr. M ú z . É v i Jel.
Z. deutschen Geol.
Gesellschaft
A k a d . 'uz.
Kol.
the Geol.
k. Geol.
M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a i D u n á n t ú l i T u d o m á n y o s I n t é z e t é nek É r t e k e z é s e i
M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a F ö l d - és B á n y á s z a t i T u d o m á n y o k Osz 1 áIyá nak K ö z l e m é n y e i
M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i a M ű s z a k i T u d o m á n y o k O s z t á l y á n a k K ö z l e m é n y e i
M a t h e m a t i k a i és T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l e m é n y e k M a t h e m a t i k a i és T e r m é s z e t t u d o m á n y i É r t e s í t ő
M i t t e i l u n g e n aus dem Jahrbuche der k ö n i g l i c h ungarischen Geo
logischen A n s t a l t
Neues J a h r b u c h für Mineralogie u n d P a l ä o n t o l o g i e Osterreichische B e v u e
ö s t e r r e i c h i s c h e Zeitschrift für Berg u n d H ü t t e n w e s e n Bevue de M i c r o p a l ä o n t o l o g i e
Sitzungsberichte ö s t e r r e i c h i s c h e Akademie der Wissenschaften T e r m é s z e t t u d o m á n y i F ü z e t e k
T e r m é s z e t t u d o m á n y i K ö z l ö n y Transactions of the Geological Society T u r i s t á k L a p j a
Verhandlungen der k a i s e r l i c h - k ö n i g l i c h e n Geologischen Reichsanstalt Verhandlungen des Voreins f ü r N a t u r k u n d e zu Pressburg V e s z p r é m v á r m e g y e i M ú z e u m i B i z o t t s á g és M ú z . c u m e g y l e t É v i
J e l e n t é s e
Zeitschrift der deutschen Geologischen Gesellschaft
A Bakony földtani-őslénytani irodalmának felsorolása, a lényeges adatok ismertetésével
Aufzählung der geologisch-paläontologischen Fachliteratur des Bakony-Gebirges,
mit Bekanntmachung der wesentlichen Angaben
1. A B R A H A M S Á N D O R : A trasz ós alkalma
zás a. (Der Trass u n d dessen Anwendung.) Bány. Koh. L . , 1916, 49. évf. p. 242-250. - B a l a t o n k ö r n y é k i e l ő f o r d u l á s o k r ó l is. Auch ü b e r die V o r k o m m e n der Balatongegend.
2. Á D Á M L Á S Z L Ó - A m ó r i á r o k és é s z a k i elő- t e r é n e k k i a l a k u l á s a és f e j l ő d é s t ö r t é n e t e . Aus
b i l d u n g und Entwicklungsgeschichte des M ó r c r Grabens u n d seines n ö r d l i c h e n Vor
feldes. Földr. En., 1959, 8. évf. p. 277-307.
— Az á r o k f e j l ő d é s t ö r t é n e t e szoros kapcso
latban v a n a B a k o n y és V é r t e s szerkezeti k i a l a k u l á s á v a l . Die Entwicklungsgeschichte des Grabens stein in enger V e r b i n d u n g m i t der Tektogenese des Bakony-Gebirges und des V é r t e s - G e b i r g e s .
3. Á D Á M L Á S Z L Ó : A m ó r i á r o k és északi e l ő t e r é n e k m o r f o l ó g i á j a . Morphologie des Grabens v o n M ó r u n d seines n ö r d l i c h e Vor
feldes. Földr. En., 1959, S. évf. p. 417-431.
- Á D Á M L Á S Z L Ó , l á s d 861. s z á m alatt is.
- A D O R J Á N A N N A M Á R I A , alatt, Kedves M i k l ó s n á l is.
lásd 585. s z á m
4. A J T A Y Z O L T Á N : A magyar b a u x i t b á n v a r. t. a l u m í n i u m é r c b á n y á s z a t a . ( A l u m i n i u m - - e r z f ö r d e r u n g der Ungarischen Bauxilboi'ir- bauwerke A. G.) Bány. Koh. L . , 1941, 74.
évf. p. 213—222. — N y i r á d i , B a k o n y n á n a i b á n y á k érofajtá". E r z t y p e n der Gruben v o n Nyirácl und B a k o n y nana.
5. A J T A Y Z O L T Á N : A t r i á s z d o l o m i t h i d r o l ó giai viszonyai k ü l ö n ö s tekintettel a v í z n y e r é s r e és a v í z l e a d á s r a . (Hydrologische Ver
h ä l t n i s s e triadischer Dolomite unter beson
derer B e r ü c k s i c h t i g u n g der \Vassergewrm:umg u n d -abgäbe.) MTA Míísz. O. Közi, 1Q~>3, 8.
köt. p. 43—50. — T á r g y a l j a a Bakony-hegy
ség v í z v i s z o n y a i t is. A u c h die W a s s e r v e r h ä T - nisse des Bakony-Gebirges werden bespro
chen.
6. Á B E L F E R E N C : U j a b b e l g o n d o l á s o k a k a r s z t v í z k é r d é s s e l kapcsolatban. Neue V o r
stellungen i n Zusammenhang m ' t dem Karst- wasseiproblem. Ilidről. Köz'.. 1950 30. évf.
p. 406—413. — A b á n y á k b a n lévő v í z v e z ' l y leküzdésének p r o b l é m a i a b a k o n y i adatokkal is. Das Problem der B e k ä m p f u n g der Wus
se: gefahr in den Grubeft auch anhand v o n Angaben aus dem Bakony-Gebirge.
. A L F Ö L D I L Á S Z L Ó : A V á r o s l ő d k ö r n y é k i meszes k o n g l o m e r á t u m - összlet réteg'.ani k é r d é s e i . P r o b l è m e s s'.iatigraphiques d u complexe de c o n g l o m é r a t calcaires dans les environs de V á r o s l ő d . Földt. Int. Evi Jel, 1960, p. 21—33. — A k o n g l o m e r á t u m - ö s s z l e t k é p z ő d é s i és k o r v i s z o n y a i . Bildung??- und
.AJlersvcrhältnisse des K o n g l o m c r a t k o m p - lexes.
. A L M Á S S Á ' B Á L I N T : A C s ő s z p u s z t a i Áll.
G a z d a s á g v í z e l l á t á s a . (Die Wasserversorgung des Staatsgutes v o n Csőszpuszta.) Ilid-ol.
Közi, 1954, 34. évf. p. 180-184. - A V á r palota k ö r n y é k é n lévő k ü l ö n b ö z ő p u s z t á k g e o l ó g ' a i v i s z o n y a i r ó l is. A u c h ü b e r die geo
logischen V e r h ä l t n i s s e des verschiedeneu M e i e r h ö f e i n der Umgebung v o n V á r p a l o t a . - ALMÁSSÁ* E N D R E , l á s d 1253. s z á m alatt
9. A NDR R Á N S Z K Y G Á B O R : B a u m s t ä m m e aus der unteren Kreidezeit. ( F a t ö r z s e k az alsó k r é t a k o r b ó l . ) Földt. Közi, 1949, 79. köt.
;>. 243—252. — E p l é n y i és ú r k ú i i g y ű j t é s . K o v á s szenes darabok, m e l y e k A r a u c a r i o x y - l o n g y ü j t ő g é n u s z b a tartoznak. Egy új g y ű j -
t ő g é n u s z felállítása Simp'ncioxylon n é v e n . Sammlungen aus Ú r k ú t u n d E p l é n y . Ver- kieselte kohlige H o l z s t ü c k e , die zur Sam
m e l g a t t u n g A r a u c a r i o x y l o n g e h ö r e n . Auf
stellung einer neuen Sammelgattung unter dem N a m e n S i m p l i c i o x y l o n .
10. A N D R E Á N S Z K Y G A B O R : Az ő s n ö v é n y k u t a t á s o k t ö r t é n e t e és a fiatalabb h a r m a d i d ő s z a k i f l ó r á k i d ő b e l i e g y m á s u t á n j a . R ü c k blick auf die bisherigen p a l ä o p h y t o l o g i - schen Forschungen u n d die zeitliche Glie
derung der j ü n g e r e n T e r t i ä r f l o r e n i n U n -
g a m . Földt. Int. Ëvk., 1955, 44. köt. p.
7—14. — B a l a t o n v i d é k , V á r p a l o t a , Szent- g á l . Balaton-Gegend, V á r p a l o t a , S z e n l g á l . 11. A N D R E Â N S Z K Y G Á B O R : Ö s n ö v é n y t a n .
( P a l ä o b o t a n i k . ) Bp., 1954, p. 320, 16 t. - B a k o n y i adatokkal is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
12. A N D R E Á N S Z K Y G A B O R : L a r é p a r t i t i o n des forêts de platanes en H o n g r i e a l ' é p o q u e tertiaire. Acta Biol. Acad. Sc. Hung., 1952, Tom. 3. p. 151—158. — I s z k a s z o n t g y ö r g y , B a k o n y b é l , H e r e n d , S z e n t g á l , stb., a l s ó e o c é n f a m a r a d v á n y o k r ó l . U b e r u n t e r e o z ä n e
Holzreste v o n I s z k a s z e n t g y ö r g y , B a k o n y - b é l , H e r e n d , S z c n t g á l .
13. A N D R E Á N S Z K Y G Á B O R - S Á R K Á N Y S Á N D O R : A d a t o k a hazai fiatalabb h a r m a d - i d ő s z a k i k o v á s o d o t t f a t ö r z s e k i s m e r e t é h e z . B e i t r ä g e zur K e n n t n i s der verkieselten B a u m s t ä m m e aus dem ungarischen Jung
tet tinr. Földt. Int. Evk., 1955, 44. köt. p.
69—75. — L e l ő h e l y a v á r p a l o t a i b a r n a k ő s z é n b á n y a . F u n d o r t : die B r a u n k o h l e n g r u b e von V á r p a l o t a .
14. A R T H A B E R G U S Z T Á V : A déli B a k o n y werfeni r é t e g e i b ő l és k a g y l ó m é s z b ő l szár
m a z ó ú j cephalopoda f a u n á j á n a k r e v í z i ó j a . (Revision der neuen Ccphalopoden-Fauna aus den Werfener Schichten u n d dem M u schelkalk des s ü d l i c h e n Bakony-Gebirges.) Bal. Tud. Tan. Ered., 1911, 1. köt. 1 r. Pa
leolit, függ. 3. köt. p. 1—26, 2 t.
15. A S B Ö T H J Á N O S : Reise v o n Keszthely i n Szaiader Comitate nach V e s z p r i m . ( U t a z á s a zalamegyei K e s z t h e l y r ő l V e s z p r é m b e . ) B e i t r ä g e zur Topographie des K ö n i g r e i c h s U n g a r n . Wien, 1803, Bd. 2. p. 49-71. - A B a l a t o n v i d é k bazaltos k ő z e t e i r ő l is. A u c h ü b e r die Basaltgesleine der Balalongegcnd.
- B A C H M A C H E R , F R I E D R I C H , l á s d 1263.
s z á m alatt, V é g b S á n d o r n á l is.
16. B A G Ö F E R E N C : A h a l i m b a i b a u x i t b á n y á k b á n y a f ö l d t a n i és b á n y a f e l t á r á s i hely
zete. Die Lage der B a u x i t g r u b e n v o n H a - l i m b a , betrachtet v o m Gesichtspunkte der
Grubengeologie u n d Grubenaufschlusses.
Bány. Koh. L . , 1958, 91. évf. p. 27-34. - A D N Y - i B a k o n y b a n v é g z e t t f e l d e r í t ő k u t a t á s o k adatai. Angaben der i m SW-Teil des Bakony-Gebirges d u r c h g e f ü h r t e n Such
arbeiten.
17. B a l a t o n m e l l é k i k ő z e t e k , vizek és g á z che- m i a i e l e m z é s e . (Chemische A n a l y s e n v o n Gesteinen, W ä s s e r n , u n d Gas der Balaton
gegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1911, 1 köt.
1. r. Geol. függ. 8. cikk p. 1-17.
18. A B a l a t o n v i z é n e k k o m p l e x e g é s z s é g ü g y i v i z s g á l a t a . Comprehensiv sanitary i n v e s t i gation of water f r o m Lake B a l . t o n . Hidrol.
Közi., 1960, 40. évf. p. 304-305.
19. B A L Á Z S D É N E S : S z p e l e o g r á f i a i terep
szende az é s z a k B a k o n y b a n . ( S p e l ä o l o g i s c h e G e l ä n d c b c s i c h t i g u n g i m n ö r d l i c h e n B a k o n y - Gebirge.) Karszt és Barl. Kut. Tájckozt., 1962, p. 75—76. — B a k o n y s z e n t l á s z l ó , Fe
n y ő f ő , Porva, Csesznek, stb. v i d é k i m u n k á k r ó l . U b e r die A r b e i t e n i n der Umge
b u n g v o n B a k o n y s z e n t l á s z l ó , F e n y ő f ő , usw.
20. B Ä L D I N E B E K E M Á R I A : A l s ó k r é t a k é p ző ' m e n y e i n k Coccolithophorida f a u n á j a . U n - tei'kietazische C n c c d i t h o n h o r i ' V n , ? ,u i n a aus U n g a r n . Földt. Int. Evi Jel., 1962, p.
133—134. 1. t. — A v i z s g á l t m i n l á k n a g y r é s z e a B a k o n y h e g y s é g b ő l s z á r m a z i k . Der Grossleil der untersuchten Proben s t a m m t aus d e m Bakony-Gebirge.
21. B A I D I N É B E K E M Á R I A : A magyaror
szági Nannoconusok (protozoa inc. sedis.).
The genus Nonnoconus (Protozoa inc. sedis.).
Geol. Flung. Ser. Paleont. Fasc. 29—32, p.
109-174. 2. t. — L ó k ú t . Zirc. S ü m e g , stb.
v i d é k e . U b e r die U m g e b u n g v o n L ó k ú t , Zirc, S ü m e g , usw.
22. B Ä L D I N E B E K E M Á R I A : A Nannoconus n e m z e t s é g f ö l d t a n i szerepe. Geological i m portance of the Nannoconus. Földt. Int. Evi Jel, 1961. p. 169-181. - A k é p z ő d m é n y r e j e l l e m z ő , hogy m a k r o f a u n á j a g y é r , m i k r o - f a u n á j a T i n t i n n i n á k b a n és R a d i o l á r i á k b a n gazdag. S ü m e g , B a k o n y b é l , Zirc, stb. k ö r n y é k e . F ü r die F o r m a t i o n ist es charakteris
tisch, dass ihre M a k r o f a u n a arm und ihre M i k r o f a u n a an T i n l i n n i e n u n d l l a d i o l a r i e n reich ist. U m g e b u n g v o n S ü m e g , B a k o n y b é l , Zirc, usw.
23. B A L L Á Z O L T Á N : A D u n á n t ú l p e r m előtti k é p z ő d m é n y e i n e k s z e r k e z e t é r ő l . ' Ü b e r die S t r u k t u r der p r ä - p e r m i s c h e n Ablagerungen Transdanubiens.) Földt. Közl., 1967, 97. köt.
]). 15—28. — A b a l a t o n m e l l é k i p r e v a r i s z l i - k u m j e l l e m z ő c s a p á s a v a l ó s z í n ű l e g K K K - i . Das charakteristische Streichen des P r ä - V a - r i s l i k u m s der Balatongegend ist wahrschein
lich N N O .
24. B A L L Á Z O L T Á N : A M a g y a r K ö z é p h e g y ség szerkezeti f ő i r á n y a i r ó l , ( ü b e r die tek- toniseben H a u p l r i e h t u n g e n des Ungarischen Mittelgebirges.) Földt. Közl., 1967, 97. köt.
p. 257—277. — Balaton k ö r n y é k i adatok.
Angaben ü b e r die Umgebung des Balatons.
25. B A L L E N E G G E R R O B E R T : A t i h a n y i fél
sziget talajviszonyainak á t t e k i n t é s e . Uber
sicht der B o d e n v e r h ä l t n i s s e der H a l b i n s e l v o n T i h a n y . Biol. Kut. Int. Münk., 1942,
14, köt. p. 1—9. — A félsziget g e o l ó g i a i felépítéséről, és a f e l é p í t é s b e n szerepet j á t szó p a n n ó i i i a i - p o i i t u s i ü l e d é k e k homok és i s z a p r é t e g e i r ő l . U b e r den geologischen B a u der H a l b i n s e l u n d die an i h r e m B a u betei
ligten pannonisch-pontisehen Sand- u n d Sehl uff schichten.
26. B A L L E N E G G E R R O B E R T - L Á S Z L Ó G A B O R : A B a l a t o n v i d é k talajviszonyainak v á z l a t a . (Skizze der B o d e n v e r h ä l t n i s s e der Balalongegend.) Bal. Tud. Tan. Ered. 1. köt.
1. r. p. 577—579. — A B a k o n y é s z a k n y u g a t i r é s z é v e l is foglalkozik. Der Aufsatz beschäf
t i g t sich auch m i t dem N W - T e i l des Ba
kony-Gebirges.
27. B A L O G H J E N Ő : A h é v í z h a s z n o s í t á s hely
zete M a g y a r o r s z á g o n , ( ü b e r den Stand der Thermalv. assernutzung i n Ungarn.) Ilidről.
Tájékoztató, 1966, p. 49—55. — H é v í z r ő l is.
A f e l t á r á s e r e d m é n y e i , a h a s z n o s í t á s hely
zete, l e h e t ő s é g e i . A u c h ü b e r H é v í z . Die Er
gebnisse der Aufschlussarbeiten u n d die M ö g l i c h k e i t e n der N u t z u n g u n d deren ge
g e n w ä r t i g e r Stand.
28. B A L O G H K Á L M Á N : A F ö ' d t a n i i n t é z e t s z á z é v e r é l e g t a n i s í k o n . (Die h u n d e r t Jahre der Geologischen A n s t a l t im Bereiche der Stratigraphie.) (Száz) 100 éves a Magyar Állami Földtani Intézet, Bp., 1969, p. 102—
131. — A B a k o n y és v i d é k é n e k r é t e g t a n á t is t á r g y a l j a . A u c h ü b e r die Stratigraphie des B a k ' j i y - G e b i r g e s u n d U m g e b u n g . 29. ; A Í O G H K Á L M Á N : The h u n d r e d years
of the H u n g a r i a n Geological I n s t i t u t e : s a- tigraphic aspect. (A M a g y a r Geológiai I n t é z e t száz é v e : s z l r a l i g r á f i a i szempontok.) (One hundred) 100 years of the Hungarian Geological Institute. Bp., 1969, p. 108—140.
- B A R A B Á S A N D O R , lásd 1127. s z á m alatt.
S z é k y n é l u x V i l m á n á l .
30. B Á R D O S B . M I K L Ó S : Az i s z k a s z e n t g y ö r - g y i b a u x i t t e r ü l e t f ö l d t a n i és h i d r o g e o l ó g i a i v i s z o n y a i . Geologische u n d hydrogeologisch V e r h ä l t n i s s e des Bauxitgebirges v o n Iszka- s z e n t g y ö r g y . Bány. Koh. L . , 1967, WO évf.
p. 88-94.'
3 1 . B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : A d a t o k a cser- szegtomaji kaolinites tűzálló agyag telepek i s m e r e t é h e z . (Beilrag zur K e n n t n i s der kao- l i n i l f ü h r e n d e n feuerfesten Tonlager v o n Csor- szegtomaj.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt.
p. 815—823. — A k ö r n y é k e n l é v ő k a o l i n le
l ő h e l y e k f ö l d t a n i felépítése, az ü l e d é k f ö l d tani a n y a g v i z s g á l a t e r e d m é n y e i . Geologi
scher B a u der K a o l i n l a g e r s t ä t t e n der Lhnge- b u n g u n d Ergebnisse der sedimentpetrog- raphischen S u b s t a n z p r ü f u n g e n ,
32. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A b a u x i t f ö l d t a n jelenlegi á l l á s a a n e m z e t k ö z i i r o d a l o m t ü k r é b e n . G e g e n w ä r t i g e r Stand der Bauxitgeo
logie i m Spiegel der i n t e r n a t i o n a l e n L i t e r a t u r . MTA Főid és Bány. tud. O. Közl., 1968, 2. köt. p. 97-117. - B a k o n y i ada
tok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das B a k o n y - Gebirge.
33. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : Contributions to the knowledge of the k a o l i n i t i c refractory clay deposits of Csersz.egtomaj. [ A d a l é k o k Cserszegtomaj kaolinos refraktoros (nehezen m e g m u n k á l h a t ó ) a g v a g ü l e d é k e i n e k ismere
téhez.] Földt. Int. Évk., 1962, 49. köt. p.
1029-1052.
34. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : Az. E p l é n y k ö r n y é k i b a u x i t . Le gisement de b a u x i t e d'Ep- l é n y . Földt. Közl., 1968, 98. köt. p. 408- 426. — A z E p l é n y k ö z e l é b e n ismeretes k é t kis b a u x i t lencse r é s z l e t e s i s m e r t e t é s e . Aus
f ü h r l i c h e Beschreibung der b e d e n , i n der N ä h e v o n E p l é n y bekannten k l e i n e n B a u x i t - l i n en.
35. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : The geochemistry of H u n g a r i a n bauxites. P. 1—2. (A magyar b a u x i t o k g e o k é m i á j a . ) Acta Geo!. Acad. Sc.
Hung., 1958, Tom, 5. p. 103-285. - Ba
k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
36. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : The geochemistry of H u n g a r i a n bauxites. P. 3—4. (A m a g y a r b a u x i t o k g e o k é m i á j a . ) Ada Geol. Acad. Sc.
Hung., 1962, Tom. 6. p. 1—53. — B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Ba
kony-Gebirge.
37. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A m a g y a r b a u x i t g e o k é m i a i v i z s g á l a t a . E x a m e n g é o o h i m i q u e des bauxites hongroises. Földt. Int. A halmi Kiadv., 19ol, p. 233. 10. mell. - B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Ba
kony-Gebirge.
38. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : A m a g y a r b a u x i t ö s s z e t é t e l é n e k és k e l e t k e z é s é n e k k é r d é s e i .
(Fragen der Zusammensetzung und Genese des ungarischen Bauxits.) Földt. Int. Evk., 1961, 49. köt. p. 815.-823. - A B a k o n y t e r ü l e t é n l é v ő b a u x i t r ó l is. A u c h ü b e r die B a u x i t e des Bakony-Gebirges.
39. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : M e l a n t e r i t a szőci b a u x i t b a n . (Melanterit i m B a u x i t v o n Szőc.) Földt. Közl, 1954, 84. köt. p. 217-219. - A M e l a n t e r i t k e l e t k e z é s e és l e í r á s a . Die E n t stehung u n d Beschreibung des B a u x i t s . 40. B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y : Les m i n é r a u x b y d -
r o s i l i c a t é s (argileux) de la b a u x i t e . Acta
Geol. Acad. Sc. Hung., 1966, Tom. 10. p.
233—248. — B a k o n y i adatok is. A u c h m i t Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
4 1 . B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : New date on ba
u x i t e occurence of the southwestern B a k o n y mountains ( H u n g a r y ) . (Ujabb adatok a D é l - n y u g a t i - B a k o n y bauxit e l ő f o r d u l á s á h o z . ) Ac
ta Geol. Acad. Sc. Hung., 1955, Tom 3 1—14. — H a l i m b a , Szőc, N y i r á d k ö r n y é k i b a u x i t genezise, e l e m z é s e . Die Genese u n d A n a l y s e n des Bauxits der Umgebung v o n H a l i m b a , Szőc, N y i r á d .
42. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : The r e l a t i o n kao
l i n i tic clay deposits of the B a k o n y m o u n tains to the deposits of b a u x i t e . (A B a k o n y - h e g y s é g kaolinos agyag ü l e d é k e i és a ba
u x t l e l ő h e l y e k kapcsolata.) Acta Geol. Acad.
Sc. Hung.,' 1962, Tom. 6. p. 333-340. - P e t r o g r á f i a i és m i n e r a l ó g i a i felépítése a ba
k o n y i b a u x i t n a k . Petrograpfrsche u n d m i neralogische Zusammensetzung der Bako
n y er Bauxite.
43. B A B D O S S Y G Y Ö R G Y : Sur la composi
tion et la o-enése des bauxites rie la Hong
rie. Földt. Int. Evk., 1962, 49. köt. p. 1017
— 1028. — A Bakony t e r ü l e t é n l é v ő b a u x i t ról is. Auch ü b e r die B a u x i t e des B a k o n y - Gebirges.
44. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y : A S ü m e g k ö r m é - k i b a u x i t . Der B a u x i t i n der Umgebung v o n S ü m e g . Bány, L . , 1961, 94. évf. 457-463.
— A k u t a t á s o k t ö r t é n e l é r ő l , t e l e p ü l é s i viszo
n y o k r ó l és a t o v á b b i k u t a t á s o k i r á n y a i r ó l Uber die Geschichte der E r k u n d u n g u n d Forschung, ü b e r die L a g e r u n g s v e r h ä l t n i s s e und die R i c h t u n g weiterer E r k u n d u n g s
arbeiten.
- B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y , lásd 235. s z á m alatt is.
- B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y , l á s d 712. s z á m alatt is.
45. B Á R D O S S Y - G Y Ö R G Y — C S A J Ä G H Y G A B O R : Geochemical data on the mesozoic of H u n g a r y . ( G e o k é m i a i adatok M a g y a r o r
s z á g m e z o z o i k u m á b ó l . ) Acta Geol. Acad.
Se. Ifang. 1966. Tom. 10. p. 117-131. -
— M a g y a r o r s z á g i m e z o z o ó s k ő z e t e k g e c k é - m ' a i s z e r k e z e l é n e k t a n u l m á n y o z á s a b a k o n y i adatokkal is. S t u d i u m der geochemischen S t r u k t u r der mesozoischen Gesteine v o n U n g a r n , auch anhand v o n B a k o n y e r A n gabc n.
46. B Ä R D O S S Y G Y Ö R G Y — S A . I G Ö CS.: A l u - m i n i t i n den B a u x i t l a g e r s t ä l l e n v o n Szőc,
U n g a r n . ( A l u m i n i t a m a g y a r o r s z á g i Szőc b a u x i t l e l ő h c l v e i n . ) Ada Geol Acad. Sc.
Hung., 1968, Tom. 12. p. 3-10.
47. B A R N A B A S K A I M A N : B a u x i f f ö l d t a n i k u t a t á s o k M a g y a r o r s z á g o n 1! 50—1954 k ö z ö t t . Bauxitgeologische Untersuchungen i n U n garn i n den Jahren 1950—1954. Földt Int.
Evk., 1957, 46. köt. p. 391-495. - H a l i m b a , N y i r á d , Szőc, Dudar, B a k o n y b é l , stb. v i d é k e és a b a u x i t k é p z ő d é s k o r á r a v o n a t k o z ó új m e g á l l a p í t á s o k . Die Umgebung von Há
timba, N i r á d . Szőc. Dudar. Bakony!>él usw., u n d neue Feststellungen b e z ü g l i c h des A l ters (1er B a u x i l b i l d u n g .
48. B A R N A B Á S K Á L M Á N : B a u x i t k ü t á t á s u n k e r e d m é n y e i és t o v á b b i feladatai. (Die Er
gebnisse v o n B a u x i e r k u n d u n g und deren weitere Aufgaben.) Földt. Kut., 1966, 9. évf.
4. sz. p. 1—7. — D a l i m b a , N y i r á d , V á r o s l ő d , I s z k a s z e n t g y ö r g y , stb. v i d é k e . Umgebung v o n H a l i m b a , N y i r á d , V á r o s l ő d , Iszkaszent
g y ö r g y , usw.
49. B A R N A B A S K Á L M Á N : A h a l i m b a i és n y i r á d i b a u x i t t e r ü l e t f ö l d t a n i k u t a t á s a . Geo
logische U n t e r s u c h u n g des Bauxitgebietes v o m H a l i m b a u n d N y i r á d . Földt. Int. Evk.,
1957, 46. köt. p. 409-427. - A b a u x i t r é - tegtani v o n a t k o z á s á b a n új m e g v i l á g í t á s a a k é r d é s n e k . Der Aufsatz stellt die Fragen i n neues L i c h t i n Bezug auf die Stratigraphie der B a u x i t e .
50. B A R N A B A S K A ï M A N : A m a g y a r o r s z á g i b a u x i t b á n y á s z a t f ö l d t a n i fe télelei. Die geo- logischen V e r h ä l t n i s s e des ungarischen Ba- uxitbergbaus. Báni;. L . . 195!: 88. évf. p.
455—166. — S ü m e g , N y i r á d , Sz.o stb. k ö r - n y é k i b a u x i t e l ő f o r d u l á s o k r ó l is. A m ' ü b e r die B a u v i l l «»-erstatten der Umgebung S ü m e g , N y i r á d , Szőc, usw.
5 1 . B A R N A B A S K A I . M A N : A m a g y a r o r s z á g i kréta b a u x i t - e l ő f o r d u l á s o k r é t e g t a n i hely
zete. (Stiatigraphisebe Stellung der unga
rischen Baux'te.) Földt. Int. Evk., 19111.
49. köt. o. 807-814. - Tihany, Várpalota, H é v í z k ö r n y é k i b a u x i l e l ő f o r d u l á s o k . B a u x i t v o r k o m m e n i n der Umgebung v o n T i h a n y , Vár pali ta. I lex íz.
52. B A R N A B A S K Á L M Á N : A n y i r á d i b a u x i t terület t o v á b b i kutatásának v á r h a l ó ered
m é n y e s s é g e . The expectab'e efficiency o f f u r t h e r exploration on the N y i r á d b a u x i t t e r r i t o r y . Földt. Kut., 1968, U. évf. p. 10
— 15. — J e l e n t ő s m e n n y i s é g ű b a u x i t o t t a l á l tak, m e l y n e k f e l t á r á s a igen g a z d a s á g o s . Eine
b e t r ä c h t l i c h e Menge v o n B a u x i t v o r r ä t e n w u r d e erkundet. I h r Erschliessen ist sehr wirtschaftlich.
53. B A B N A B Ä S K Á L M Á N : Die stratigraphi- sche Lage der Bauxit Vorkommnisse der Krei
dezeit i n U n g a r n . (A k r é t a k o r i b a u x i t e l ő -
f o r d u l á s o k sztratigrafikus f e k v é s e M a g y a r o r s z á g o n . ) Földt. Int. Evk., 1962, 49. köt.
p. 1005—1015. — B a k o n y i adatok is. M i t A n g a b e n auch ü b e r das Bakony-Gebirge.
54. B A R N A B A S K Á L M Á N : A s ü m e g i felső
k r é t a r é t e g e k f ö l d t a n i és ő s l é n y t a n i viszo
n y a i . (Geologische u n d p a l ä o n t o l o g i s c h e Ver
h ä l t n i s s e der Oberkreide-Schichten v o n S ü meg.) Bp., 1937, p. 44.
55. B A R T A G Y Ö R G Y : A t i h a n y i geofizikai Observatorium. The Geophisical Observatory of T i h a n y . Geofizikai Közl., 1956, 5. köt.
p. 50—55. — Az i t t v é g z e t t v i z s g á l a t o k elő
t e r é b e a m á g n e s e s t é r r ö v i d p e r i ó d u s ú v á l t o z á s a i l é p n e k . I n den V o r d e r g r u n d der Untersuchungen, die hier d u r c h g e f ü h r t wer
den, treten die K u r z p e r i o d e n v e r ä n d e r u n g e n des geomagnetischen Feldes.
56. B A R T H A F E R E N C : A Balaton k ö r n y é k i felső p a n n ó n i a i k o r ú k é p z ő d m é n y e k f i n o m - r é t e g t a n i v i z s g á l a t á n a k e r e d m é n y e i . Geolo
gische Ergebnisse v o n feinstratigraphischen Untersuchungen an oberpannonischen B i l dungen v o n der U m g e b u n g des Balaton sees.
Földt. Közl, 1959, 89. köt. p. 23-36. - A hazai f e l s ő p a n n o n n a k e d d i g i n é l sokkal pon
tosabb t a g o l á s a . E i n e i m Vergleich m i t den f r ü h e r e n A r b e i t e n v i e l genauere Gliederung des oberen Pannons v o n U n g a r n .
57. B A R T L I A F E R E N C : A Déli R a k o n y felső
k r é t a k ő s z é n ö s s z l e t é n e k b i o s z t r a t i g r á f i a i v i z s g á l a t a . Biostratigraphische Untersuchung der oberkretazischen k o h l e n f ü h r e n d e n B i l dungen des S ü d l i c h e n Bakonv-Gebirges.
Földt. Közl, 1962, 92. köt. p. 203-208'.
58. B A R T H A F E R E N C : E x a m e n bioslratig- r a p h i q u e du complexe h o u i l l e r d u c r é t a c é s u p é r i e u r de la partie m é r i d i o n a l e de la montagne; B a k o n y . Acta Geol Acad Sc.
Hung., 1962, Tom] 7. p. 359-398. - S ü m e g , A j k a , Padrag k ö r n y é k é n v é g z e t t v i z s g á l a t o k e r e d m é n y e i . Ergebnisse der i n der Umge
b u n g v o n S ü m e g , A j k a u n d Padrag durch
g e f ü h r t e n Untersuchungen.
59. B A R T H A F E R E N C : A Heteraster z i r r e n - sis S z ö r é n y i b i o m e t r i k u s v i z s g á l a t a . L'ana
lyse b i o m é t r i q u e de l ' H é t e r a s t e r zircensis S z ö r é n y i . Földt. Közl, 1954, 84. köt. p. 57 -64.
60. R A R T H A F E R E N C : L á z i f e l s ő - p a n n ó n i a i k o r ú f a u n á j á n a k b i o s z t r a t i g r á f i a i v i z s g á l a t a . D é p o u i l l e m e n t biostratigraphique de la fau
ne Pannonieime s u p é r i e u r e de la localité L á z i . Földt. Int. Evi Jel, 1960, p. 265-275.
— L á z i az első hazai Congeria ungula cap- rae-s l e l ő h e l y . L á z i ist erste F u n d o r t v o n Congeria ungula caprae i n U n g a r n .
6 1 . B A R T H A F E R E N C : P l i o c é n p u h a t e s t ű fa
una ö c s r ő l . D i e P l i o z ä n e Molluskenfauna v o n ö c s . Földt. Int. Evk., 1954, 42. köt.
p. 167—204. 2. t. — A m é s z k ő r é t e g a l a t t i felső p l i o c é n r é t e g f a u n á j a . D i e Fauna der unter der Kalksleinschicht lagernden ober- p l i o z ä n e n Schicht.
62. B A R T H A F E R E N C - S O O S L A J O S : Die p l i o z ä n e Molleskenfauna v o n Balatonszent
g y ö r g y . (A b a l a t o n s z e n t g y ö r g y i p l i o c é n M o l - luszkafauna.) Annal. Mus. Hung., 1955, Tom. 6. p. 51—72. — Strobilops tiarula pa- chychilus Soós i n B a r t h a - S o ó s 1955; V a l - vata (Cincinna) m o l n á r á é Soós i n Bartha- Soós 1955, l e í r á s a . Beschreibung v o n Stro- bilus tiarula pachyllus Soós i n B a r t h a - S o ó s 1955; V a l v a t a (Cincinna) m o l n á r á é Soós i n B a r t h a - S o ó s 1955.
63. B A R T H A F E R E N C : R é t e g t a n i és faunisz- tikai v i z s g á l a t k ö z é p d u n á n t ú l i pliocén lelő
helyeken. E x a m e n stratigraphique et fa uni
que des gisement fossilifères pliocenes de la partie centrale d u D u n á n t ú l . (Transdanu- bie.) Földt. Int. Evi Jel, 1954, p. 23-26.
— Öcs, B a l a t o n s z e n t g y ö r g y , B a l a t o n f ű z f ő , V á r p a l o t a p l i o c é n k o r i M o l l u s c a - f a u n á j á n a k f e l d o l g o z á s a . Bearbeitung der p l i o z ä n e n M o l luskenfauna v o n ö c s , B a l a t o n s z e n t g y ö r g y , B a l a t o n f ű z f ő u n d V á r p a l o t a .
64. B A R T H A F E R E N C : A v á r p a l o t a i p l i o c é n p u h a t e s t ű fauna b i o s z t r a t i g r á f i a i v i z s g á l a t a .
Untersuchungen zur biostratigraphie der P l i o z ä n e m Molluskenfauna v o n V á r p a l o t a . Földt. Int. Evk., 1955, 43. köt. p. 275-335.
— A g y ű j t é s e r e d m é n y e 81 f a j . A leggya
k o r i b b a Melanopsis-faj. Ennek r é s z l e t e s ő s l é n y t a n i f e l d o l g o z á s a . Die S a m m l u n g hat 81 A r t e n geliefert. A m h ä u f i g s t e n ist die Melanopsis-Art vertreten. Diese w i r d p a l ä ontologisch a u s f ü h r l i c h und eingehend be
arbeitet.
- B A R T H A F E R E N C , l á s d 1344. s z á m alatt is, Z a l á n y i B é l á n á l .
65. B A R T K O L A J O S : M i l y e n v o l t h a z á n k t e r ü l e t é n e k h a r m a d k o r i é g h a j l a t a ? (Wie w a r das t e r t i ä r e K l i m a unseres Landesterrito
riums?) Földt. En., 1938, U.F. 3. p. 104-111.
— A z a l s ó k r é t á b a n keletkezett b a u x i t , ugyan
o l y a n é g h a j l a t i t é n y e z ő k h a t á s á r a keletke
zett, m i n t ma a v ö r ö s a g y a g a forró égöv alatt. Ez v o n a t k o z i k a B a k o n y r a is. Die U n t e r k r e i d e - B a u x i t e entstanden unter der W r i k u n g derselben klimatischen Faktoren, w i e der rote T o n unter dem heutigen tro
pischen K l i m a . Das g i l t auch f ü r das Ba
kony-Gebirge.
66. B A T H E R , F . A . : A B a k o n y t r i á s z k o r ú t ü s k é s b ő r ű i . (Triadischc Echinodermen des
B a k o n y e r Waldes.) Bal. Tud. Tan. Er., 1912, 1. köt. 1. r. Paleont, függ. p. 300. — Szá
mos rendszertani és s z á r m a z á s t a n i k é r d é s t i s z t á z á s a . 23 Crinoidea és 45 t e n g e r i s ü n fajt ismertet. V e s z p r é m t e r ü l e t é n k é t k ü l ö n b ö z ő endemikus jellegű f a u n á t m u t a t k i . Zahl
reiche Fragen der Systematik u n d Genetik werden g e k l ä r t . 23 A r t e n v o n Crinoideen u n d 45 A r t e n v o n Seeigeln werden auch m i t beischrieben. Es werden zwei verschiedene Faunen endemischen Charakters auf dem T e r r i t o r i u m v o n V e s z p r é m nachgewiesen.
- B E L T E K Y L A J O S , lásd I253. s z á m alatt.
67. B E N D A L Á S Z L Ó : M a g y a r o r s z á g t ö r t é n e t i geológiája. (Historische Geologie v o n U n garn.) Szombathely, 1932, Dunántúli Taní
tók L . , 1932. 12. sz. p. 31-206. - Gazdag b a k o n y i adatok. Reiche Angaben ü b e r das Bakony-Gebirge.
68. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A B a k o n y - h e g y s é g geokinetikai viszonyainak f ö l d k é r e g s z e r k e zeti v o n a t k o z á s a i . Die Rolle der Geokinetik bei der Erforschung der E r d k r u s t e n s t r u k t u r i m Bakony-Gebirge.
Veszprém, 1967, p. 159. A Bakony természet
tudományi kutatásának eredményei. 4.
69. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A Balaton v í z s z i n t j é n e k v á l t o z á s a i a n e o l i t i k u m lói n a p j a i n k i g .
( V e r ä n d e r u n g e n des Wasserslandes i m Ba
l a t o n seit dem N e o l i t h i k u m bis zur Gegen
wart.) Hidrol. Közl, 1968, 48. évf. p. 257- 263.
70. B E N D E F Y L Á S Z L Ó : A magyar-medence m é l y s z e r k e z e t é n e k b a l k á n i , d i n á r i és kelet- alpi v o n a t k o z á s a i . The B a l k a n , d i n a r i and east-alpine relations of the deep structure of the H u n g a r i a n basin. Földr. Erl., 1965, 14. évf. p. 387-419. - N y i r á d , A j k a , Iszka- s z e n t g y ö r g y ö t m a g á l j a foglaló b a k o n y i ö v e zet ma is a legnagyobb m é r t é k ű m o z g á s t mutatja, és a szerkezeti h a t á r k ü ' ö n b ö z ő faciesjelleggel k i f e j l ő d ö t t északi-déli B a k o n y k ö z ö t t . Die B a k o n y e r Zone v o n N y i r á d - A j k a - I s z k a s z e n t g y ö r g y weist auch zur Zeit den h ö c h s t e n Grad v o n Beweglichkeit auf u n d stellt eine strukturelle Grenze zwischen dem faziell unterschiedlichem n ö r d l i c h e n u n d s ü d -
lichen Teil des Bakony-Gebirges dar.
71. B E N D E F Y LÁSZLÓ—V. N A G Y I M R E : A B a ' a t o n é v s z á z a d o s p a r t v o n a l v á l t o z á s a i . (Se- kulare V e r ä n d e r u n g e n der Uferlinie des Ba
latonsees.) Bp., 1969, p. 215. — A B a l a t o n k e l e t k e z é s é n e k k é r d é s é t t á r g y a l j a , melysze- r i n t a B a k o n y déli e l ő t e r é b e n t ö r é s v o n a l a k m e n t é n a p l e i s z t o c é n i d ő s z a k végén, r é s z b e n az ó h o l o c é n b e n szakaszos s ü l l y e d é s s e l kelet
kezett. Die Frage der Entstehung des Bala
tonsees w i r d angeschnitten und dabei w i r d eine Theorie vorgelegt, wonach der See i m
s ü d l i e h e n V o r r a u m des Bakony-Gebirges, l ä n g s B r u c h s t ö r u n g e n a m Ende P l e i s t o z ä n bzw. A n f a n g H o l o z ä n d u r c h stufenweises A b s i n k e n entstanden w ä r e .
72. B E N D E R N E K E L E M E N O L G A - V A R R O K K O R N E L I A — R E M EN Y l G Y Ö R G Y : A t ' h a n y i Observatorium k ö r n y é k é n v é g z e t t f ö l d t a n i , f ö l d m á g n e s e s és g r a v i t á c i ó s v i z s g á latok. Geologische, geomagnetische u n d gra- vimetrische Untersuchungen i n der Umge
b u n g des Observatoriums v o n T i h a n y . Geo
fizikai Közl., 1966, 15. köt. p. 83-93. - A félsziget f ö l d t a n i felépítése, földtani fejlő
d é s t ö r t é n e t e és a v é g z e t t k u t a t á s o k e r e d m é n y e k é n t k é s z ü l t t é r k é p e k i s m e r t e t é s e . Anga
ben ü b e r den geologischen Bau, geologische Entwicklungsgeschichte u n d die aufgrund der Forschungsergebnisse hergestellten K a r ten der Ha hinsei.
73. B E N K O M I H Á L Y : T i h a n y . (Tihany.) Tu
risták L . , 1913, 25. évf. p. 100-109. - A félsziget földrajza, geológiai m ú l t j a , a reme- tebailangok l e í r á s a , stb. Geographie, geolo
gische Geschichte der Halbinsel u n d Be
schreibung der E r e m i t e n h ö h l e n (Einsiedler- holden) v o n T i h a n y , usw.
74. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A p t i és alliai N e r i n e á k a B a k o n y h e g y s é g b ő l . N e r i - n é e s aptiennes et albiennes de la montagne B a k o n y . Földt. Int. Evi Jel., 1959, p. 155—
168. 3. t. — Nerinea coquandiana d ' O r b i g n y : Nerinea coquand.ana ajkaensis n.ssp.; N e r i nea baconica n.sp. stb. l e í r á s a . Beschreibun
gen v o n Nermea coquandiana d ' O r b i g n y ; Nerinea coquandiana ajkaensis n . ssp.; Ne- iunea baconica n . sp. usw.
74. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A Ba
k o n y h e g y s é g apti, albai és c e n o m á n Gast- r o p o d á i . Les G a s t é r o p o d e s de l ' A p t i e n , de F A l b i e n et d u C é n o m a n i e n de la Montagne B a k o n y . Geol. Hung. Ser. Paleont. Fase., 29-32. p. 181-275. 7. t. - B a k o n y n á n a , A j k a , C s i n g e r v ö i g y , P é n z e s k ú t , Olaszfalu k ö r n y é k é n t a l á l t ő s l é n y t a n i anyag feldolgo
z á s a . Bearbeitung des i n der Umgebung v o n B a k o n y n á n a , A j k a , C s i n g e r v ö i g y , P é n z e s k ú t , Olaszfalu, usw. gefundenen p a l ä o n t o l o g i schen Materials.
76. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A Ba
k o n y - h e g y s é g k r é t a molluszka f a u n á i . (Kre
tazische M o l l u s k e n des Bakony-Gebirges.) Bp., 1964, p. 339.
77. B E N K O N E C Z A B A L A Y L E N K E : A ba
k o n y i apti-szenon csiga f a u n á k feji'ídéstör- t é n e t i v á z l a t a . Entwicklungsgeschichtliche
